Népszava, 1946. július (74. évfolyam, 145–170. sz.)

1946-07-02 / 145. szám

4 NÉPSZAVA, 1946 július 2 A NÉPSZAVA szocialista szemináriuma Összeállítja: Tolnai György 28. Az I. és a II. Internacionálé és az első világháború A tőkés gazdasági rend országról országra hódította meg Európát és a tö­­bi kontinenst. Már ez is arra mutat, hogy a tőke­­ nemzetközi. A lökések nemzetközi jellegével­­szemben áll a s munkásság mozgalmának a nem­zetközisége. A kezdeti munkásmozgal­mak, a chartmaus és a francia forra­dal­mi mozgalom is, állandóan érrtetdlel­nek már a többi országok munkáságá­nak megmozdulásai iránt. Még inkább elősegíti a nemzetközi érdeklődést és munkásszolidaritás kialakulását az egyes emigráns külföldi riportok és külföldi munkások jelenléte a nyugati országokban. Amikor 1848-ban elhang­zott a Kiáltvány jels/.ava: „Világ pro­letárjai egyesüljetek!", s munkásság nemzetközii kapcsolatai már megalapo­zottak voltak. A 48-es forradalmi hullá­mot elnyo­mó elemforradalom­ egy ideig lehetetlenné tette a munkásság nemzet­közi kapcsolatainak fölvételét, e ennek elmúlta után azonban megkezdődhetett az, eddig csupán szolidaritás révén kap­csolatiban állott munkásmozgalmak ösz­szekapcsolása nemzetközi szervezet ré­vén is. Az I. Internacionálé, vagy ahogy hív­ták, a Nemzetközi Munkásszövetség az angol, francia és német munkásság régi kívánságaként és ezek mellett Marx Károly elméleti munkásságának hatá­sára született meg 1864-ben a londoni Martin Hall­ban tartott nemzetközi érte­kezleten. Ez ülés után megkezdődtek a tulajdonképpeni szervező munkálatok, felhívásokat bocsátottak ki a munkásság pártjai felé és Marx megkezdte az alap­szabályok és az alapvető­ tételek meg­írását. Hamarosan megjelent a „Nemzet­közi Munkásszövetség üzenete" is, a Kommunista Kiáltvány óta az első mar­xista mű, mely a munkásság mozgalmá­nak kérdésével foglalkozott. 1860 ban, Genfben tartották meg az Internacionálé első kongresszusát, amelyen, a mozgalom öt­ képviselője vett részt. 1872-ig érvemként tartja kongresszusát az, Ineternacion­álé, de a párizsi kom­münt követő ellenforradalom újr­a m­eg­bénítja működését Maga az I. Interna­cionálé tulajdonképpen csak vázlata a munkásság nemzetközi szövetségének. Nincs egységes taktikája, nincs egység s elmélete. Nemcsak országos mozgalmak, hanem kisebb szervezetek és egyének is tagjai lehetnek, tehát irányítása rend­kívül bonyolult. A marxizmus alapelvei még nem vertek gyökeret a munkásság egészében és Marxszal szemben nemcsak a proudhonisták, blanquisták, owenisták lépnek fel az Internationalen belül, hanem fellép a legveszedelmesebb ellen­zék is, Bakunin „aitáreko-szocialista" frakc­ója. Az ISA2-es hágai kongresszu­son aztán Ba­kunint kizárjá­k. Az Inter­nacionálé azonban nem b bír tovább mű­­kiklni és a reakciós hullám által el­öntött Európáiból — New Yorkba teríi át székhelyét. Amerika elmaradt mun­kásmozgalma azonban nem tud alapot nyújtani szám­ára és az 1876-os berni kongresszuson az I. Internacionálé vég­leg megszűnik. Ezután évtizedekig az egyébként mind erősebbé váló m­un­­ásmozgalmakna­k nincs nemzetközi szövetségük. A­ 18. század végének gaz­dasági fellendülése azonban magával hozza a munkásság nemzetközi szolidaritásának újabb szer­vezeti megnyilvánulását is. Az 1889-ben, a Bastille lerombolásának centenáriu­mán Párizsban rendezett világkiállításon megjelennek a munkásság képviselői is, akik­­ világkongresszust tartanak. A II. Internacionálé ezen a kongresz­sz­uson megszületik. Ez az Internacio­nálé azonban már egész más előfeltéte­lekkel indul útjára, mint elődje. ISfos, országos munkásmozgalmakra épül és erős ideológiára, a marxizmusra. Ilyen megalapozással megteremtheti a mun­kásság számára azt a harci egységet, a­m­elyre annyira szükség van. Az első ilyen „nemzetközi akció" a május elseje világszerte való, megünneplése. Ez az akció tulajdonképpen csak szociálpoliti­kai célokat tűzött a munkásság elé: a 8 órai munkaidőt, a női munka egyen­jogúságát, a gyermekvédelmet. De e célokon túl sokkal n­egony szolgálatot tett a május elseje a tömegszervezetek­ kiépítésének elsősegítésével, a tömegek öntudatáraak a felébresztésével, az osz­tályharcos forradalmi lendület meg­teremtésével, vagyis a modern ,munkás­ mozgalom taktikai egységének biztosi­tavával. Másik ilyen hatalmas jelentőségű egy­séges munka-fikció az általános, ti­tk­os választójog követelése, általában a de­mokrata köztársaság me­gi­g­­tése volt. Olyan jelszó, olyan célkitűzés v él­t ez, amely még szorosabbra kovácsolta össze a munkásosztályt, különösen azokban az országokban, amelyek nem voltak demo­kratikusak. Hatalmas tömegtüntetések, óriási, egész országokat megbénító ál­talános politikai sztrájkok robbantak ki e célkitűzések nyomán. Nem kisebb ennél az a harmadik célkitűzés sem, amelyet a munkásmozgalom a militarizmussal és imperializmussal szemben felveendő harc érdekében tűzött ki zászlajára. Az első világháborúig 8 kongresszust tartott a II. Internacionálé, melynek, 1900 óta Brüsszel a székhelye. Legfőbb irányító testületében, a végrehajtó­bizottságban az egyes országok munkás­pártjai két-két taggal képviseltették magukat. Az Internacionálé elnöke T­an­­dervelde, a belga szocialisták vezetője volt. Az Internacionálé igen fontos sze­repet játszott nemcsak a harci célok kitűzésével, hanem a taktikai kérdések elméleti letárgyalásával is. 19­1­2-ben tartotta egyik legjelentősebb kongresszusát a II. Internacionálé, ami­kor is Bázelben a legünnepélyesebbest állást foglalt a kapitalizmus imperialista törekvéseivel és minden hódító háború­val szemben. Felhívta a szocialista pár­tokat arra,­­hogy sem­jen kormányt ne támogassanak és szegüljenek szembe azzal, amelyik háborút akar kirobban­tani. Amíg azonban a századforulóban, még forradalmi lendülettől hajtott euró­pai munkásság a május egy és a választó­jog kérdésében egységesen állott ki, addig a 20. század első évtizedében mind­inkább revizionista álláspontot elfoglaló és a tőkés föllendüléssel együtt ,,polgá­rosodó" munkásság az Internacionálát ebben a célkitűzésben már alig követte. Kivétel csupán a keleti országok mun­káspártjai, a magyar, de különösen az orosz szociáldemokrata párt, mih­ol ez a polgárosodás nem következett be. A bá­zeli kongresszus határozatának végre­hajtása, illetve elejtése az egyes pártok részéről az első látható jele a II. Inter­nacionálé kettéválásának a későbbi II. és III. Internacionáléra. 1­)15-ben, a világháború első évében gyűlnek i­ssze Zimmerwaldban a szo­cialista pártok balszárnyainak képvise­lői, ahol Zjenin felveti az új, III. Inter­nacionálé megteremtésének szükséges­ségét. Bár ez itt m­ég nem jött létre, az Internacionálé történetének irányát Zimmerwald már lefektette. Irodalom: Beer: ,,A.­eardlafizmnc­én * társadalmi harcok története", Mehring: „Marx Karoly­ élete és művei", Migray: „Az Internacionálé története". Aranyat, briliánst, ezüstöt Teszek, eladok. Jegygyűrűst, ékszert késel­tek. javitasok megvárnátok. Amn­­­i SCInVARZ aranyműves. Dohány u. «•S f­ TESTEDZÉS A magyar—osztrák kerékpáros-találkozó után Szombaton és vasárnap a legjobb négy Magyar és Osztrák kerékpáros mén­kőzött Budap­esten. Az első nai, az osztrák­­k. győztek ,0: 1.5 arányban, míg a­­második napon viszont egy k­hhívásos versenyben Pelváni révén, majd a lég­körön páros­vízcettyben a Nótás-Tóbiás-pár révén mi győztünk. Ezek után fölmerül a kérdés, hogy miiért kaptunk iti szombaton és miért győztünk vasárnap? A magyarázat több­féle. A magyar együttes kiválogatását több tréning előzte m­eg és ezek alapján lett válogatott CVl­ce, Tóbiás, Papp és Kiss. Sajnos, ezek a fiatal versenyzők, akik még alig jártak kul­ökáia, túlságosan megille­tődtek külföldi ellen­felei­k láttára, lámpa­lázzal fa- egyéb bajokkal kimlv«,­­»iaibilyo-n­in elvéreztek. így vo­lt ett egy esztendő­vel ezelőtt is, a­mikor a d­eltó nap a város­ligeti vwreetiyben ax­­W7.tr.i,októl kikap­tunk. A második napon fényes elégtételt vettünk magunknak. K*­­Vben ugyanez volt a Jielynet. Vasárnap már idősebb, ledhn-Bká­sabb versenyzőink vették fel a küzdelmet a vendégekkel és győztünk. Tanulság ebből aj­, hogy egyetlen válogatott csapatunkat sem­­ tü­let csak fiatal erd­őre fölépíteni. A vereségnek azonban más okai is voltak és, sajnos, egyelőre elég le­sznek is. Amíg az . ..Sztrájkok majdnem minden vasárnap más ás más országban versenyezhetnek és sze­rezhetnek be friss gumikat, addig mi egy esztendőben legfeljebb egyszer vagy két­szer mehetünk külföldre és még mindig az­ évektől ezelőtt vásárolt, öreg gumijaink­kal bajlódunk. Végeredményben egyálta­lán nem vagyunk gyengébbek az osztrálok­nál, de az említett dolgok oly­an tényezők, melyek­kel egyelőre még számolnunk kell. KHEüMkM­KK. I­abdarúgás: Vasas—SZAC barátság 3:1, Ferencváros—Kissiest 2:2, C­­se­pel—Süged u­:4. Osztályozó: K. n­arátság­^ Salgótarján Sit. K­orog -Ki­sgyő.­ 1:1. — Zu­gló 4:1, Szolnok—ErSo .1:1. OB-be jutásért. K­P SE—Test­vériság M:l. lit. Ver. T­ll~Ki.v text •:S. V helyzet a ..legjobb­ tlz." i-Apport­ban: 1. újpest 26, 1. Vasas 20, Csepel 18, 4. Szeged .17, 5. Perencváros 6. 6. BZAC barátság 13, 7. Kispest 12, S. Debrecen 11, 1i. MTK 9, 10. Balladás 7 ponttal. Az osztá­lyozó állása: 1. IV r rng 2, I.i-Se 16, Szolnotv 16, 1. Pécs ifi,­­ 10. Diósgyőr Ifi, 6. Salgótarján 15, 7. G Győr II, 8. Zugló 14, 9. K. Barátság 1­3, 10. Elektromos 7 ponttal. A M­OB-be jutásért: 1. Testvériség­­1. 2. KPSZII 1. 3. Kistéti 1, 4.­­­II. ker. TVE 4 ponttal. — Kerékpár: A kétnapos verseny főbb eredményei. Selejtező: 1. Nótás, 2. l­ovas, 3. Molír (Ausztria). 4. l'obuetal­­ Ausztr­iai. im­­m-es sprint: 1. M'olilscfeBn­dt (Ausztria).. 2. Tóbiás. 3. W.Hfl (Auszria). 4. Csikós. Üldöző csapatverseny: 1. Ausztria. 2. Magyarország. 40 km-es m­otorvezetéses verseny :1. l'átaki. 2. Nagy Béla. 3. Szeke­res. 4. Szoboda (Ausztria). Veigere­l­­ényben az első nap győz­teik az osztrákok 81:k­ö ]pont arányiban. A másodi­k n­apon a kiihívásos versenyben Pelvást győz Goldscl­m­idt (Ausztria) ellen, m­íg a lóversenyben Brei­tag (Ausztria) győz Tób­iás ellen. 120 körös pár09verseny: 1. Nótás—Tóbiás. X (Jon­sclhiuidt—Wölfl. X Ouigantl.—Exeitag. 4. S­elvási—Gere. — ökölvívás. Az egyéni bajnokság győztesei: Bogarassy (B®K) Du­dás (Tatabánya), Csík (Szolnok), Vajda (Vasutas), Sakm­on (Tatabánya), Jiunyi (Ba­rátság TK), Torma II. (Vasas) Bene III. (­J­sespel).— VízilabdákAiaJiurtcBá«: ET«.— Egri Barátság 5K­. M,MUE-Csepel 3:3, Va­sas—Tipográfia 14:0. — Atlétika: A Tilfit­vérisé­g versenyén a 20 km-es futásban ryo-z­itt Biró (Vasas) 1:13.33 idővel. 2. Darázs. 3. Godány. 4. Ozsó«. A .Jsporik­ i hat" atléta részére rendezett versenyen a­ 1300 m-es futásban 1. Garay (V.vas) 1&1S,­klóvdl. 2. Gigergyói (Postásj. 100 m-es síkfutás: 1. Darnyi (UTE) 13.2. — Kétnapos labdara­iga­torna volt Debreceniben, amelye­t győztek a debreceniek az MTK, a Kelet-Magyarorság A) és B) csapata előtt. — A színésiek a« újságírók labda-Ligaa mérkőzését a Sz­ínének nyertel. .v.3 arányban. SPORTHÍREK: Rudy l'evenc, a BRE sj motorkerék­páros versenyzője, a tavalyi Grand-Prix oldalkocsis verseny győztese, egy utcai motorkerékpáros baleset folytán életét vesztette. A temetés idejét majd" kö­zöljük. — Helsinkiben a Szovjet-Cuió válo­gatott laibdarigóc­­apata 5:0 arányban győ­zött a finn munká­sválogatott ellen. — Nem tudtak kiutazási engedélyt szerezni az osztrák plótássport­olók, ak­l­nek Kudarfesten­ kellett volna t­öbbféle sportágban mérkőz­n­iük. Így a Debrecenbe ígérkező Vienna labdarúgócsapat, valam­int a Xentral ököl­vívónapat szombati és vasárnapi mérkő­zé­sei elm­aradtak. A Budapest ök­ölvívói 11:7 arányban győztek Debrecenben a helyi válo­gatott ellen. A fomiásos csapatbajn­ottságokat az egyesület k­­zött a Mü­mirág TK nyerte Postás és a VAC előtt. rgyane­sai, a Mun­kás TK nyerte a II. és IIi. osztályú csapat­bajnokságot is. — Bukarestben a vac­ os válogatott csapa­t 2:0 arányban győzött Szófia ellen. — Svájcban ..mesterniérkiőrzése­ket terveznek az eddigi középeurópai labda­rúgó kupamérkőzések helyett. Ezekre a s­iertkőzésekre a svájci csapatokon kívül meg­hívják a magyar Újpestet, a csehszlovák Szláviát, vagy Spartát, valamint az osztrál­ Rapidot. Nagy iparvállalat keres azonnali belépésre fiatal, perfekt magyar-német gép- és gyorsírónőt és hosszabb gyakorlattal rendelkező fiatal fütyőszámlavezetőt Ajánlatok „Természetbeni kalória" jeligére Hausenstein és Vogler Rt. hirdetőirodába, Budapest VI. Podmaniczky nova 13. Becsületből elégtelen MArtiEMIEK­: Unent-Objektiv film PALACE f­rank Capra grandiózus rendezése. — fsszereplők: •' A M K S S T E WART és JEAN A R T U K NAGEL-ZSAK a perzsák TŐZSDEI K­AI/OTA Telejon: 134-64. Július 4: a kunmadarasi per Dr Major Ákos, a népvbíróság el­nö­ke kézhez kapta a kunmadaras­i pogrom vádlottainak bíróü­gy­ében elkészített vádiratot. Major Ákos, népbírós­ág elnöke az ügyet dr Nagy Károlyra, a népbírósági el­nökhelyettesre bízta. Az ügyben 59 vádlott szerepel. A tárgyalást csü­törtökön, ju­liu­s 1-én 9 órakor kez­dik meg. Sztójay és társai: halál Golyó általi halálra ítélte a I­OT Sztójayt és kormányának négy tagját A Ké­pbíróság­ok Országos Tanácsa hétfőn hirdette ki jogerős ítéletét Sztójay Döme, Rácz Jenő, Remény­i-Schneller I­lros, Szász Lajos és Kunder Antal népellen­ és háborús bűnügyé­ben. A Bojta-tanács a magyar Quis­ling-kormá­ny ellen hozott népbíró­sági ítéletet helybenhagyta, azzal a változ­tatással, hogy az első fokon életfogy­tig­lani kényszerminimra ítélt Kunder Antalt itt golyó általi halállal sújtotta. A halálraítéltek kegyelmet kértek. Magyar közlemény a csehszlovák-magyar lakosság­csere végrehajtásáról Egyes külföldi rádióállomások közlése szerint a csehszlovák kormány Párizs­ban a külügyminisztereknél az ellen til­takozott, hogy a magyar kormány meg­akadályozza 190.000 magyarországi szlo­vák Csehszlovákiába való átköltözését. Illetékes helyen nálunk a leghatáro­zottabban kijelentették, hogy a magyar kormány részéről semmiféle ilyen intéz­kedés nem történt, ilyen magatartásra nem került sor. Mi pontosan és lelki­ismeretesen teljesítettük a® egy eseményt, tekintet nélkül arra, hogy a csehszlovák kormány ugyanebben az egyezményben a szlovákiai magyarság ügyében vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. Az új brit politikai megbízott megérkezett Budapestre. Alexander Knox Helm követségi tanácsos. Nagy-Britannia karmártyán­a­k új politikai megbízottja megérkezett Budapestre. G­­igerraelanayné. A.­azocis&á&us­trata Párt a Gyermekbartások Orezáew Egye­siletével július 7-re, i i e. VIH órakor matinét rendez a JTSvárosi Ope­­rettszínházba­i. ..Mennyiünk a vaká­ciót!" címmel. Ez a kuaturális meg­mozdulás tiszta művészetet ad a gyer­mekeinknek. Előadják Haydn: Gyer­mek-fizim­lém­iáját, J­­­ob Kató: Mesejá­tékát: A születésnapi hangversenyt. Közreműködnek: a Belvárosi, a Madách és a Művés Színház tagjai, a Bérezik, tánccsoport és a postásze­neipar. Az előadást Kertész László elvtárs rendezi, zenei részét Kovács György elvtárs. — A szociáldemokrata asszonyok tiltakoznak Franco Ifasiszta dikta­túrája ellen. Április 14-én, a Spa­nyol Köztársaság 15 éves évfordu­lóján, szabadságszerető asszonyok és férfiak tüntettek Franco kormá­nya ellen. Közülük 560-at elfogtak, szörnyen megkínoztak és a parce­lonai „mintabörtönbe" vetettek A Szociáldemokrata Párt Országos Nősszervező Bizottsága tiltakozik minden ilyen bűntény ellen, azmely a szabadság és emberiesség eszmé­jének megcsúfolása. A rádió keddi műsora: BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. 6.45: Ker­íteli torna. 7.90: ilírefe. ?.»: Hanglemezek. S.««: Anyáknál, gyermekiekről. 8.14: Hink­­lemezek. S.W­: Szelón/zene. 10.W: Hírek. 10.1« Hanglemezek. 10.3»: rádióiskoa. 11.30: Hely­­színi külvetítés a községi óvodából. a.w"«: Hanglemezed. 12.0«: Déli harangszó, hirek. 15.13: Zene. IS.»: Novella. 13.11: Jazz,eírvi­!­les. 14.«: Hírek. 14.10: Vörüskereszt-köséle­mények. 14.20: Baalonzene. 1­1.15: Stúdióiskola. 1 ».1«: Műsorismertetés. ».«'*: Hírek. 1S.11: Énekkar. 10.4«: Előadás. 17.«B: J­árthíradó. 17.10: Az elveszett kedves. 18.00.»: Hírek. 184­5: K ürös kereset-költemén­yek 18.13: Kő­vágó­­József polgármester beesélyei külföldi útjáról. 18.33: Operetttrészletek. 19.»:­ falu­rádió. 19.;»: Zongora, ifj.ffl. Hírek, sport­hírek. 20.20: Magyar nóták. 21.M.­l­ ikler Györggyel OTI-kérdésekről besz.él a rádlió munkatársa. 31.15: Villám­híradó. 21.58: Hí­rek és krónika orosz nyelven. 1l.flír: Hírek. 22.11: Műsorismertetés. 22.23: Vöröskereszt közlemények. 22.13: Szovjet filmek zenéjére'H. 23.00: Napi fiírösszefoglaló. 23.10: Hírek é­krónika angol nyelven. 23.20: Hírek francia­ nyelven. Utána francia nyelvű előadás. 23.1.: Hanglemezek. Budapest II. II. MI: Hanglemezek. 18.15: A Nemzeti Segély Híradása. 18.3: Hang­kmezek. 18.45: Az IOKSZ műsora. 19.06 Operettrészletek. 19.30: Rádió Sza­baidegy­etem. „ '^11 Károly színműveiből résztét. 21.»: Hírek. 21^13: Riotkm Budapest I. rifl fwiaval. — A rádió a váltójáé fogát felm­tírtja jangóvol.

Next