Népszava, 1946. augusztus (74. évfolyam, 171–195. sz.)
1946-08-04 / 174. szám
Romániai választások és az erdélyi magyarság A romániai politikai helyzetet a választásra való előkészületek jellemzik Érdekes, hogy az ezzel járó ifgakmak az érdeklődés előteréből visszaszorítják még a békeszerződés kérdését is, bár erre magyarázat az a közhiedelem is, hogy Románia biztos mai határainak sértetlenségében- A választási küzdelem a Népi, Front és a Történelmi Pártok között a végletekig kiéleződött. Ez a kérdés — eltekintve attól, hogy Komszéd államról van szó, amelynek belpolitikai fejlődése nem érdektelen számunkra még azért is figyelmet követel, mert az Erdélyben élő magsarság sorsa nem független a választási harcok izgalmaiból és azok ördökétől, így egyes vezető politikusok a választási harc hevében a népszerűség törekvésére, oly kijelentésekre ragadtatják magukat, amelyek az ott élő magyar kisebbség sorsára kedvezőtlenül hatnak ki. Teszik ezt azért hogy az elmúlt fasizmus öröökségeként ott maradt túlzott soviniszta hangulatot ezzel pártjuk számára hasznosítsák. Bíssunk abban, hogy ezek a riasztási kortesiek.faxnak a felelős román politikumok józan meglátása és demokratikus gondolkozása alapján gyakorlati kivitelezésre egyáltalán nem kerülnek Tagadhatatlan azonban, hogy a választási küzdelmek hullámai az erdélyi magyarság köreihez is eljutottak és ennek érdekes megnyilvánulása az a vita, amely a külön magyar lista kérdésében kialakult. Ismeretes ugyanis, hogy szemben a reakciót Csalgár Maniu és Bratianu pártokkal, a demokratikus gondolást képviselő Szociáldemokrata Párt, Kommunista Párt, Ékés Front, Tatajön vezesse alatt álló Tiberáls Párt és más demokratikus csportok egységes Hatan indultak a közeljövőban, előreláthatólag •*atjií«í!R'bwb©a lezajló választáson. Bizonyos politikai megfontolások az erdélyi magyarok veaszőit arra a belátásra késztették, hogy az ott élő, meszközelítőleg 2 millió magyarságnakaz adott helyzetbe® szüksége van olyan parlamenti képviseletre is, amelyet pártfegyelmmi és pártérdekíteam befolyásol, hanem attól függetlenül, az erdélyi összaagyarság' érdekeit szolgálhatja. JjStfál « mertfontolásból kiindulva 4'Jíhtt a Magyar Népi Szövetség kim a magyar listái. Ez a szempont keltette a legnagyobb történelmi notrial és politikai hitellel rendelkező, az összmagyarság jelentős tömegeinek bizalmát is élvező szociáldemokrata pártot és a demokratikus magyarság más rétegeit arra, hogy Magyar Demokratikus Blokk néven ugyancsak külön listával induljanak a választáson. Ettől a két magyar listától várható az, hogy kellő szájú és súlyú képviselőt lehet majd az erdélyi magyarság érdekeinek védelmére a román parlamentbe delegálni Természetesen mindkét magyar lista törhetetlenül és határozottan a demokrácia építésére és megvédésére küldi be a megválasztott képviselőket. Ebben a vonatkozásban helyre kell igazítanunk a Szabad Nép július 16-i számában megjelent közleményt, mert véleményünk — és a Romániából származó információnk szerint-: a két lista a demokratika erőket nem gyengíti. Az újabb alapítású Magyar Népi Szövetség mellett, melynek vezetőit az erdélyi magyar közvélemény gyakorlati működésük alapján még elsően nem ismerhette meg, szükséges, hogy az erdélyi magyarság széles rétege előtt ismert demokratikus elvek képviselői is — élve azokkal a politikai lehetőségekkel, melyeket a román törvények nyújtanak és vállalják külön listán a nemzetiségi érdekek képviseletét. Tudomásunk szerint a Magyar Demokratikus Blokk felajánlotta a Magyar NépiSzövetségnek asoros együttműködést és javasolta az egységes magyar listát. A megvalósulás akadályainak közelebbi okait nem ismerjük. Az erdélyi magyarság úgy látja —ezt bizonyítja a Magyar Népi Szövetség és a Demokratikus Magyar Blokk jelentkezése — hogy a román demokratikus politikai vonal erősítését külön magyar lista indításával támogathatják. Két külön lista — ottani megállapításunk szerint — alkalmasabb a szélesebb megyei tömegek megmozgatására- mintha csak a Magyar Népi Szövetség indítana listát. A kisebbségi helyzet és a Demokratikus Magyar Blokk programja megnyugtató biztosítéknak látszik arra, hogy a parlamentbe így bekerült politikusok erős támaszai lesznek a román demokráciának és hű harcosai az ottani demokratikus erők együttműködésének. Meggyőződésünk, hogy a magyar kisebbség sorsa lényegében a román demokrácia általános fejlődésétől függ és ha vannak Erdélyben reakciós és fasiszta politikusok, akik a két magyar listától a demokrácia gyöngítését várják, úgy azok nagyon tévednek. Mindkét magyar lsta képviselői feladatukat csak úgy tölthetik be, ha elsőrendű kötelességüknek tartják a kormány demokratikus intézkedéseinek és politikai akaratának céltudatosabb és eredményesebb keresztülvitelét. Schiffer Pál aarok «lírai:» Bélkill, »V Téstre» kivitelt»» -fflaafl koronák, hidak, arany- és platisa-Béttó félrfem tdntén. ada és. fíjdUilomtaontesen. VMétlok soranklvtH íít&4vadziS niaettisi feltételek i ;ar P fogorvsslá/wa jogosított fogász. VIII. Népisluház noea «. X. 1 A Jia gyár Államvasutak Igazgatósága 43.483/1546. szám alatt kis porfestéket, szállítására nyilvános versenytárgyalást hírhat. A pályázat benyújtási határiiüreje folyt évi augusztus hó 16-én. A pályázat feltételei iránt a JIAV Igazgatóság G.HL osztálynál (VI. Andrássy út 7S-73. III. 380. sz.) lehet érdeklődni. Ajánlati űrlap ugyanott átvehető. Budapest, 1318. évi július hó 23-án. Az Igazgatóság. Levél egy kisgazdaképviselőhöz tartóztatva a múlt bűnösei közül, hogy már a megbocsátásra kell gondolnunk. Én ott ültem ön mögött akkor is, amikor Mindszentynek tapsolt és akkor is, amikor meginóbált a kormány ellen szavazni, Képviselő Úr. Már akkor megdöbbentem rajta, hogy ön, aki végignézte itt Budapesten kitervel ezelőtt, miként grasszált önfeledten az az ellenforradalom, amelynek előkészítését még a húszas években végezték el ma is nyugodtan fungáló urak, azt hiszi, hogy ma már nem kell erélyt mutatnunk semerre sem? Ön, aki nyilvánvalóan nagyon örült annak a — ma már, valljuk meg, helytelen — munkáspárti magatartásnak, hogy a felszabadulás után népbíróságunk enyhesége miatt több ezren szaladgálnak szabadlábon azok közül, akiket a Csemegi-kódex frideg alkalmazása alapján fel lehetett volna kötni, ma már az is sokallja, ha megaadályozzuk ezek egy részének mozgási szabadságát? Tisztelt Képviselő Úr! Higgye el, senki se utálja jobban az embervadászatot, mint e sorok írója, akl azt is tudja, hogy ilyen vadászat során gyakran sújt személyes boszszú ártatlanokat, de sohase felejtse el, hogy ezek a hibák annak a fasizmusnak a maradványai, amely ellen ön keveset tett 1925-ben vagy 1926-ban, amikor még Bethlennel parolázott. Ne ontsük ki a vízzel együtt a gyerekét is a kádból, képviselő úr, mert nem tudjuk, ki mindenki nyalad a végért a szárazon. Először csak mi, az bizonyos, de a huszonötéves ellenforradalmi gyakorlat megmutatta már, hogy ez a „koncesszió jobbfelé" végül Önt sem kíméli meg és azok, akik ma Icáján örömmel helyeselnek ahhoz, hogy Ön is tapsol az amnesztiának, egyszer még az Ön fejére is ráolvassák azt, hogy egy önfeledt pillanatában több mert lenni, mint formális demokrata. Ne táplálja azoknak a reményeit, akik minden ilyen tapsnál közelebb érzik magukat a bársonyszékhez, mert amilyen mérték- ben közelednek ők ahhoz, olyan mértékben közeledik Ön az ő általuk felállítandó internálótáborhoz. Még egyszer hangsúlyozom: semmi sem áll messzebb tőlem, mint az intern,Pilás rendszerének védelme, rendkívül örülnék, ha olyan nyugalom lenne már, hogy nem lenne szükség rá, de a mai időket nem tartom alkalmasaknak arra, hogy ennek megszűnése felett örvendezve tápláljuk a reményeit azoknak, Tisztelt Képviselő Úr! Ott ültem ön mögött kedden a parlamentben és meg kell vallanom, nem csekély megdöbbenéssel néztem azt az önfeledt tapsorkánt, amelyet az öt összecsapdosott tenyeret indítottak el, amikor a miniszterelnök az Internálások megszüntetését és az amnestikit jelentette be. Ön, aki síri csendben hallgatta végig, hogyan parírozta pártvezére és miniszterelnöke az úri jobboldal parlamenti csoportjának megyeházi fiskális furfanggal elejtett gúnyolódásait és egy hanggal sem sietett védelmére, egyszerre lelkes Szabadsághős lett, amikor a demokráciánk vélt vagy tényleges, de legtöbbször több,rint tényleges ellenfeleinek nyújtandó amnesztiáról volt szó. Olyan buzgalommal tapsolt ennek a kijelentésnek, hogy a legstréberebb Tiszai-párti mameluk se tudott volna túltenni önön és olyan tökéletes kisfröccsön nevelt honfibúval forgatta szemét az internálótáborokban „sínylődők"-re gondolva, hogy majd elsírtam magamat én is. Én nagyon jól tudom, tisztelt képviselő úr, hogy az internálás nem tartozik demokráciánk legszebb intézkedései közé és azt is tudom, hogy ilyen akció gyakran ártatlanok meghurcolásával jár Arrólsem kell kioktatnia, hogy demokráciában a törvénynek kell ítélkeznie és törvényes ítélet nélkül senkit sett lehet megfosztani személyes szabadságától, de meg kell kérdeznünk öntől, váljon az elmúlt évek tapasztalatai után csak azokat tartja demokráciánk ellenfeleinek, akikre perrendtartásszerűen rá tudja bizonyítani fasisztaságukat? Ön, aki többé-kevésbé demokrata a maga módján és szürkesége megóvta attól, hogy mint reakcióst kizárják pártjából, úgy érzi, elérkezett annak az ideje, hogy nyakra-főre osztogassunk amnesztiát embereknek, akiknek múltat restaurálni óhajtó szándéka nem kétséges, csak azért, mert I9ni március 19-e után nem igényeltek zsidóbútort és október 15-e után nem húzták fel az árpádsávos karszalagot? Ön amnesztiát akkar, Képviselő Uram és a ,Jelicerc megbékélését" óhajtja, amiben nem is vagyunk ellentétben,, de vájjon kikkel akar ön kibékülni ilyen gyorsan. Miknek óhajt amnesztiát adni és mit akar megbocsátani? Olyan rendben van már minden ebben az országban, olyan nyugalom honol itt, hogy ez ma a legfőbb gondunk? Olyan szilárd ez a demokrácia, hogy nem kell akikvek végleges megsemmisítése felme a múltat visszaállítani óhajj nélkül demokráciánk stabilizálása tóktól. És olyan sokan vannak le- elképzelhetetlen. Máté Iván Nádass Jézof Pokol és mennyirto m Vlissaélek én aktexta. ha nem is siófok senki»«* és ikkor is aeng «nefceat ha minden emberfia attet Szivárványt fest* mU. fai. ^ ha nincs is szem, mely égre té*. Nem értetek vagyok én hátér, de ellenetekw morén. M-t EMglapattam * ráflkhtvftlott, , elvégzem. 8 tm nem árdaatwn. * Pokol és menny és farkasak .Hit ittat rontat az értélén.' Szociáldemokraták szavat Szeder Ferro« elvtárs, » sweUttat* goardolat régS és tósprobASt Svareoso. «r. év máQ ugában Interpelációt inttoefdt & kormányhoz as országban jelen&esít aatracemnita Jelenségekről. Kérdést intézett Szeder Ferenc a kormánySw. hogy Mit ImJJat^tő tenni aa puttsr.«mithanxts csinUataa való eilottaára. Aa interpelációT« m korouny nevében Sw.kawits Árpád noiCBawetitöV-helyettes adott Ir&sffMtá vjKakki. „Eddig mkKJea esettel megállapitást nyeri, hogy a leiti Lsraeretfam és * áesaofcríci* as&méSvet visssftéiü egyémet iagnli&x. erotfaa&iycBfce aa fiyen aano&aíM eseményakef r* mondja * válasz, majd így váfszi: „Határozott akars-IMae, hury biztosítsam» winden -poi&ir nészfr» ere őt megiMetC ettíberi jogofeiA B nélki? — kilengések, egyéni ftén^eések ém ieiledőtie® törpeafflioBgatosaik r.imini rárban — « foétoés én terwro/ip V^ág i etó kibontakozás nem k^mtlihe&S ^zwetaftm ha felvilispattantam ««B®ág népét, hogy különAwe^at. v»llástll0lekOT:et sserint kell ,t*zmt emberek késStt.*" Szeder Ferenc tóvtára vilis»az«5*' «hát ez a 7S*n momdottja el. TxvitA r.erve13 raankája van mttfcaég ahhoz, hogy ez sntisKemitiimiTist, a butádnak e smwianamitsát le 1^9-nen kik(?eni, — mondotta. D» at m egyháza®.c papjaira sulyos feleáat fcárpJ, amily feaadafcol, 1» valóbsn * kerensté'oy ideátokat sozolg.Uják — tsLweiíteti íst: k«Ll. Vissza kell mMniffK azoknok an ideálaklum, &,mely«foel ami.idején a tinisenegy Krisztr« koru! szolgáit, szolgáiul sir embPT»t«rewt3t, szolgálni a testvériséget és szolgálni — t?«mcsafc elméletilag, hamem gyakor!«-tilag is — awfcat a fcrisatosi Me&okat, amielyek a Wbllában vannak lefertetve, — fejezte ha filueófalánál SrM«B két iaig-vérig saooláWwrookrata férfi saavaiho* feeijs labat » hoari-twnni vaWffk. Legfeljebfe csak assay«, hogy aa ő szovek a SmociiMa?fl«i(i,kT»"tA Párt szava. /Imikor az igazság bajnoka — téved A„ Magyar Nemzet*1 pénteki «Ássák»» vitatkozik a Szabad. K'-p-p*~i~ bogi" ^wslyesen közölte-e es UtóMbi laptscsnok: a villamosjegyek árának tessényáS'* köríUj megagyezést. Az igazság "pejpokának pá&fiéllatában kél stalpra s „liaigyar Kemmst. L'gyanuikor, ugyanazon aa 'oldaloti trigfuság bajnoka sulyosat téved — hogy finemmk legyip^. Aszír.la a.harleadik oldal »egyedlpc hasábjáé a „Magyar Nemzet'", hogy t* »inökio Kéthly Anna alelnök idegese» rázta a csengőt a nemzetgyűlés ülésének e részében és állandóan rendreutasított» a szociáldemokrata és kommunista képviselőket. Hát es. nem igás. Ketty Anna «Irtára egyáltalao nem idegeskedett a* elnöki székbe®. Kemaiunista képvws-1M egyet ig.ni utasítotd rewdr». #«oeiáldemokratát is fwali egyet, ittert af. az elvttonik vitális br slelnökkeL STom lényeges ügy az egwsif., A Ws „tévedés" miatt egyetlenegy elvtárs sem fog elláutarottni egyik, vagy másik munkáspárttá, még Kéthly Anna. sem lesz ideges tffle. Vissopt n*. igazság bííjcokának janj a harmadik hasáibon is annal: leoni, neailjwftk s«etődiken. Sürgős megvételre kegesünk. 1500-Sao mm osáesniagvasaggal, 750-4000 mm ertüstávotesiggal. A.ién Tatokat „Gyártmány li»frással" lelighnalIAASENSTEUI és VOGLER Rt. hirdetőirodába. Budapest VI. Podasaniczky, urs II.