Népszava, 1946. szeptember (74. évfolyam, 196–220. sz.)

1946-09-25 / 216. szám

74. évfolyam 216. szám w , n .•". - -I , 1946 SK&ptemtoen 25, szerda ""X j'í^í"^ •" 4® Szerk. és kiadóhivatal: VIII, Conti ucca4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon: 137-562, 137-563, 137-564 Baloldaliak vagyunk és leszünk. — Uj választójogi törvényre van szükség Snab­a&Its Árpid elvtftrs §hataima& l&e&zésre ezerifs^i^ szociáldemokrata mozgalmi elvtt A Szociáldemokrata Párt hétfőn délután összvezetőségi ülést tar­tott, melyen résztvettek pártunk kerületi és üzemi funkcionáriusai. Az ülést Rónai Sándor elvtárs, kereskedelem- és szövetkezet­ügyi minisz­ter nyitotta meg, majd Szakasits Árpád elvtárs, pártunk főtitkára a külpolitika és belpolitika problémáiról mondott minden részletre kiterjedő beszédet, melyből a következőket idézzük: a háború nem oldotta fel az el­lentéteket és nem oldotta meg azokat a problémákat, amelyek a kapitalista társadalmon belül nem is oldhatók meg, mégis döntő csapást mért­ a fasiz­musba- p.ruo­y állart, tilja.-" ejyfflá vet áj­t "a monopolkapitalizmus vé­delmére,­­ szocialista jelszavak han­goztatásával kábította a tömegeket, hogy azután még embertelenebből kizsákmányolja őket. Igaz, hogy a nemzetközi nagytőke csak akkor lé­pett föl ti fasizmus ellen, amikor már az ő érdekeiket veszélyez­tette, de a háborúban a világ népei tu­lajdon életükkel, vérükkel és verítékükkel felépített demo­­kráciájukat védelmezték. Tisztában voltak vele, hogy a pol­gári demokrácia eszközeivel a szo­ciális demokráciát fogják meg­teremteni. Sikeres volt ez a küzde­lem, mert a Szovjet­ Unió népe halál­t megvető bátorsággal védel­mezte nemcsak tulajdon szabadsá­gát, hanem az új szocialista társa­dalom építő anyagát is.­­ A fasiszta kísérlet tehát meg­bukott és ezzel megbukott a kapitalizmus utolsó kísérlete is. A népek megtanulták ebben a há­borúban, hogy háborúval nem lehet semmit sem megoldani, hogy a kapi­talizmus immár képtelen társadal­mat rendezni és fenntartani, mert a­ gazdasági és társadalmi erők túl­haladtak a demokrácia polgári ér­telmezésén és elérkezett a szociál­demokrácia ideje, a szabadság tel­jességének létfeltételeit megteremtő forradalom hajnala. (Óriási éljen­zés, taps.) Csodálat a magyar Szociáldemokrata Párt iránt külföldön — őszinte, mélységes szeretettel üdvözlőün az egybegyűlteket — kez­dette —. Túlzás nélkül állíthatom, hogy mind a 21 nemzet szocialista vezetői, akikkel párizsi találkozáso­mon beszélni tudtam, a legmélyebb csodálattal adóztak a magyar Szociáldemokrata Pártnak. Az egész nemzetközi munkásmozgalom az elismerés é­ a szolidaritás érzésé­vel fordult a magyar nép felé, amely olyat művelt, amilyet rajta kívül az elmúlt húsz hónap alatt egyetlen nép se. Személyes tapasztalatok és in­formációk alapján megállapít­hattam, hogy alig van hasonló szociáldemokrata párt a vilá­gon, mint a mienk. (Nagy taps.) lis­tát annak a munkának köszön­hetjük, amit az­­ itt egybegyűltek végeztek húsz hónap alatt és amiért a pártvezetőség a legmélyebb hálá­val tartozik nekik. — A stabilizációval, amelynek csodáját a külföld is elismeri, lezá­rult egy korszak és az új korszak kezdetén a pártvezetőség az újon­nan követendő irányelvekről kíván dönteni. Ebből az alkalomból köte­lességünknek tartottuk összehívni ezt a testületet, hogy vázoljuk előttük a kü­l- és belpolitikai hely­zetet, valamint azokat a gondola­tokat, amelyek az új politikai irányvonal kialakítására vonatkoz­nak. Külpolitika — Beszéljünk talán először a kül­politikáról, amikor is a nemzetközi helyzetet vizsgálva meg kell álla­pítanunk, hogy Magyarország nem áll elszige­telten és bármi történjék a nemzetközi politikában, annak következményei miránk is kihatnak. — A nemzetközi helyzetet — ezt meg kell mondanom — nyomasztó­nak, bizonytalannak, bizalmatlan­nak és tétovázónak láthatjuk és meg kell állapítanunk, hogy ennek a feszült légkörnek az a zsarolóhadjárat az oka, amelyet a nemzetközi tőke indított meg, hogy mindenáron háborús pszichózist keltsen a kartellek és trösztök érdekében, a reakció érdekében, a szociális megújulás­­erői és nem utolsósorban, a Szov­jet­ Unió ellen. Természetes dolog, hogy emögött a hadjárat mö­gött ott lappang a szocializmus és kapitalizmus közötti ellentét, valamint a piacokért és nyersanyagokért megindított versengés. Ennek a feszültségnek legérzékenyebb ideggócai: Franco Spa­nyolországa, amely nemcsak fasiszta volta miatt, hanem Gibral­­­tár és Tanger miatt is fontos, azután Trieszt és általában a Föld­közi-tenger, továbbá Németország, a Dunamedence, a Közép- és Távolkelet. Mindezek állandó veszéllyel fenye­getnek és első látásra azt mondhat­nánk, ott tartunk, ahol a második világháború előtt, a monopoltőke hatalma alatt csökkent, folyik a versengés az olajért, a szénért, az ércért, a világpiacok kizárólagos uralmáért. A kartellek és trösztök szinte kevesebb kárt szenvedtek, mint a francia katedrálisok. A fasizmus álarc nélkül . Mégis hiba volna azt állíta­nunk, hogy valóban ott tartunk, ahol a háború előtt. Bár kétségte­len, hogy Nem lesz háború . Két pontján a világnak, a Szov­jet­ Unióban és Nagy-Britanniában építik az új rend világát a maguk módján és ezek ellen az erők ellen visel háborút a nemzetközi kapita­lizmus mindenütt, ezek ellen támo­gatja a reakció erőit, ezért van még ma is a világon Franco, ezért sza­vaztak Görögországban a monar­chiára, , ezért nem tud a helyzet megnyugodni Kínában. Bármilyen­­feszült azonban a nemzetközi légkör, háború még­sem lesz, mert maguk a háborús uszítók is tudják, hogy ez a háború új forradalmat hozna, ennek a forradalomnak fegyverei pedig egyenesen a nemzetközi tőke szíve felé irányulnának. De nem lesz a háború azért sem, mert nemcsak Európa, hanem a világ egyetlen­, népét sem lehetne harcba vinni a Szovjet-Unió ellen, legkevésbé az angol népet, amely most építi új életét, a maga új szocialista világát. Az angol munkáspárt — ebben nincs okunk kételkedni — ha befejezte otthoni reformjait, hozzákezd külpolitikájának forradalmasításához. — De az amerikai nép sem ért egyet a maga kapitalistáival. Ezt mutatják az Egyesült Államokban újra és újra fellángoló sztrájkok, a kifejlődő tudatos osztályharc. Mindez azt mutatja, hogy az ame­rikai nép akar a háború győztese lenni és a győzelmet nem engedi át a kapitalistáknak. Nincsen Ang­lia, nincsen Amerika, nincsen Franciaország, csak két réteg van a világon: a dolgozóké és az elnyo­móké. Ezt mutatja Wallace és Pep­per szenátor beszédének vissz­hang­ja is: Amerikában megkezdő­dött az osztályháború két frontjá­nak kialakulása, 110I­T létrejöjjön az osztálynélküli társadalom. " A világ demokratikus erői kész"-- állanak az ellentámadásra és Magyarországnak is ehhez a demokratikus szövetséghez kell csatlakoznia. Egyre világosabban bontakozik ki a társadalmi forra­dalom szükségességének az érzése, amely nem jelent feltétlenül véres polgárháborút, hanem mélyreható és az egész társadalmi, valamint gazdasági életet átalakító változást. A magyar béke Ezután a párizsi békeértekezlet kérdésével foglalkozott Szakasits elvtárs és rámutatott arra, hogy ezen az értekezleten is az ellenté­tes világáramlatok mérkőzése fo­lyik, nem ellenszenv vany rokon­szenv, hanem­ a hatalmi erők mér­kőzése alakítja ki a határozatokat. De biztosak lehetünk arról is, hogy bármilyen békét írnak is alá. Párizsban, ez a béke nem lesz és nem is lehet tartós elrendezése a világhelyzetnek. Új korszak, követ­kezik, a világ az átalakulás lázát

Next