Népszava, 1946. október (74. évfolyam, 221–247. sz.)
1946-10-01 / 221. szám
A Kommunista Párt kongresszusa az őszinte együttműködésért A Magyar Kommunista Párt III. országos kongresszusát a Sdősök terén megtartott nagygyűlés vezette be, amelyen Rákosi Mátyás elvtárs éles harcot jelentett be a reakció ellen, mire az egybegyűlt tömeg munkás-paraszt kormányt követelt. A szombat esti operaházi díszgyűlésen Rákosi üdvözölte az egybegyűlteket és kiemelte, milyen felbecsülheteten szolgálatot tett a Szociáldemokrata Párt a munkásegységgel a reakció ellen és a demokrácia megvédéséért vívott harcban. Utána Szakasits Árpád elvtárs mondta el üdvözlőbeszédét, amelyet a vasárnapi Népszava teljes terjedelmében már közölt, majd Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke szólalt föl. Utánuk a külföldi kommunista szónokok üdvözölték az Operaházban egybegyűlteket. Vasárnap reggel kezdte meg a Magyar Kommunista Párt III. országos kongresszusát. 388 vidéki és budapesti kiküldött jelenlétében nyitotta meg Farkas Mihály elvtárs, nemzetgyűlési képviselő a kongresszust, amelyen a Szociáldemokrata Párt képviseletében Szakasis Árpád miniszterelnökhelyettes, Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, Vajda Imre államtitkár, Justus Pál nemzetgyűlési képviselő, valamint Erdődy János és Horváth Zoltán elvtársak jelentek meg. Az elnöki megnyitó után Rákosi Mátyás elvtárs tartotta meg főtitkári beszámolóját. Beszéde elején visszapillanást vetett a pártnak a felszabadulás óta végzett szerepére a magyar belpolitika alakulásában és megállapította, hogy noha a demokrácia többé-kevésbé benyomult a közigazgatásba, a rendőrségbe, a hadseregbe, nem történt változás a bankok és gyárak igazgatásában és nem változott a helyzet az egyházakban sem, mert az a reakciós Mindssenty lett az esztergomi érsek, akinek háború alatt megjelent könyvéhez, akár Göbbels is írhatott volna előszót. A választásokon ez a reakció egységesen sorakozott fel a Kisgazda párt mellé és ebben a körülményben keresendő a koalíció nyílt vagy lappangó válsága. Külpolitikára térve, kijelentette, hogy a magyarok erőszakos kitelepítését Szlovákiából a Kommunista Párt helyteleníti és a Dunamedence népeire károsnak tartja. A legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg Tito marsall Jugoszláviájáról, ahol példamutatóan kezelik a magyar kisebbségeket, valamint Cruza román miniszterelnök magyarbarát erőfeszítéseiről. Külpolitikánknak őszinte, demokratikus viszonyban kell lennie a szomszédos népekkel, elsősorban a Szovjet Unióval. Gazdasági kérdésekről szólva, egyebek közt követelte, hogy valósítsák meg a nemzetgazdaság demokratikus reformját. Minden erővel rajta kell lenni, hogy a rendőrség fegyelmezett, jó szaktudású, de elsősorban a dolgozó népet szolgáló szervezet legyen. A kommunistáik elhatározták, — Éjjel nappal őrzi a 3-féle „HUDNUT"-krém arcbőrének fiatalságát, üdesészét és egészségét. (X) hogy a szociáldemokrata testvérpárttal és az összes demokratikus pártokkal együtt közös harcba viszik erőiket a reakciós jobboldal terveinek meghiúsítása céljából. A párt szervezési kérdéseivel fejezte be beszédét, majd rámutatott arra, hogy a kommunisták senkit se preszszionáljanak a pártba való belépésre, mert csak olyan párttagokra van szükségük, akiket a meggyőződés hoz táborukba. Rákosi elvtárs beszéde után megkezdődött a főtitkári jelentés fölötti vita, amelynek néhány vidéki felszólaló után első jelentősebb szónoka Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi miniszter volt. Párizsi tapasztalatai alapján kijelentette, hogy a rossz békéért részben a Horthy-féle fasizmus, részben a mostani reakció felelős. A Kommunista Párt nem zárkózik el nyugat elől, tudja, hogy nyugaton hatalmas és demokratikus angol és amerikai munkásosztály van. Délután folytatták a vitát, amelynek során Major Tamás elvtárs, a Nemzeti Színház igazgatója élesen támadta a közoktatásügyi minisztériumot, Farkas Mihály elvtárs pedig a Szociáldemokrata Párttal való együttműködés kérdéseiről szólva kijelentette, hogy a Kommunista Párt részéről két hibát követtek el. Egyrészről erőszakos tagtoborzást folytattak, amelynek meg kel szűnnie, másrészt egyes kommunista körök a demokrácia minden eredményét maguknak igyekeznek vindikálni s ezzel sértik a Szociáldemokrata Pártot, amelynek mostani vezetői mind régi, kipróbált harcosai a munkásmozgalomnak. Losonczi Géza elvtárs, a Szabad Nép segédszerkesztője kultúrpolitikai kérdésekről beszélt, majd Révai József elvtárs hosszabb beszéde fejezte be a kongresszus vasárnapi ülését. Révai elvtárs a koalíció válságát a lassan előmerészkedő nagytőkések, nagybirtokosok, klérus, dzsentri-bürokrácia és kulák-parasztság a Kisgazdapártban megnövekedett szerkőknek tulajdonította. A válság helyes megoldását csak a népi demokrácia teljes megvalósításával érhetjük el az államosítás, az új gazdák megsegítése, a dolgozók életszínvonalának emelése és a máunkásparaszt együttműködésnek a kormányban való megerősítése révén. Ezután Alfred Jensen elvtárs, a dán kommunista párt küldöttje intézett néhány szót az egybegyűltekhez, majd a vasárnapi ülés véget ért. Hétfőn reggel, a kongresszus második napján az első felszólaló Lukács György elvtárs, egyetemi tanár volt. Felszólalásában az értelmiség kérdéséről beszélt és kifogásolta, hogy a közoktatásügyi minisztérium, a főiskolák és a Tudományos Akadémia még ma is a reakció fellegvárai. Azt kívánta, hogy legyen minden főiskolán marxista tanszék. Utána Nonn György, a MADISZ főtitkára beszélt, majd lelkes éljenzés közepette a Párizsból ideérkezett Marcel Cachin elvtársat, a francia kommunista párt veteránját ünnepelték, akit a kommunista vezetőkön kívül az éppen a kongresszusra érkezett Szakasits Árpád elvtárs is üdvözölt Marcel Cachin, meghatott hangon üdvözölte a kongresszust, nagy örömének adott kifejezést, hogy üdvözölhette Szakasits elvtársat, a Szociáldemokrata Párt főtitkárát is, akinek jelenléte biztosítja a munkásegység megvalósulását Magyarországon, amelyre a reakció elleni küzdelemhez feltétlenül szükség van. A stabilizáció és B-lista problémái a hétfő délelőtti ülésen Vas Zoltán elvtárs az első kommunista kongresszus és a mostani kongresszus között vont párhuzamot, rámutatott arra, hogy az első kongresszus is a stabilizáció jegyében zajlott le. De milyen más a mai stabilizáció, amikor nem Horthy, hanem a demokratikus Magyarország stabilizál. Beszélt az újjáépítésről, az államosított bányák várakozást felülmúló termeléséről. Vas elvtárs beszéde alatt érkezett Bán Antal elvtárs, iparügyi miniszter, akit a kongresszus közönsége percekig tartó éljenzéssel és tapssal fogadott. Ezután Vadász Ferenc elvtárs, vértesi párttitkár a munkásegység fontosságáról, Hajdú megye titkára, Szabó István a Kisgazdapárt szerepéről beszélt. Elmondotta, hogy az ő kerületükben csak a Kisgazdapárt vezetőivel van baj, a kisgazdapárti tömegek demokratikus érzülettel készek a demokráciát szolgálni. Horváth Márton elvtárs a várható béke esélyeit latolgatta, hangoztatva, hogy a külpolitikánkban a szomszédos államok külpolitikáját kell követnünk. Pálfy Káoly vezérőrnagy a honvédség küldöttjeként emelkedett szólásra. Tűrhetetlen, úgymond, hogy Magyarországon két hadsereg álljon egymás mellett. Horthy fasiszta tisztjei régi egyenruhájukban grasszálnak és nyílt támadást intéznek a demokrácia hadserege ellen. Megígérte a kongresszusnak, hogy a honvédséget megtisztítja a reakciós elméktől és a honvédség rövid időn belül méltó támasza lesz a magyar demokráciának. Rajk László elvtárs a közigazgatás demokratizálásáról beszélt. A B-lista, mondotta, súlyos csapást mért a reakcióra, ötvenezer reakciós tisztviselőt távolítottak el a B-lisabizottságok. Ez nem oldotta meg a demokratikus közigazgatást véglegesen, de jelentős lépéssel közelebb vitte közigazgatásunkat a demokratizálódáshoz. Ugyanez a helyzet a rendőrségnél is. A rendőrség 66'/6-a ma is régi rendőr. Minden törekvése a munkáspártoknak, hogy olyan szellemet teremtsenek a rendőrség körében, ami méltóvá teszi az intézményt a demokratikus rendőrség nevének viselésére Meg kell teremteni a lehetőséget arra — folytatta Rajk elvtárs —, hogy a parasztság képviselői nagyobb számban vegyenek részt az ország ügyeinek intézésében. A Kisgazdapárt, amely a parasztság érdekeit tűzte zászlajára, nem ad módot paraszti erők érvényesülésére. Megfelelő politikai neveléssel alkalmassá kell tenni a népi rétegeket fontos kulcspozíciók betöltésére, hogy végre a nép maga intézz® az Kávéház METROPOL Étterem Minden délután 5-től 12 NETROPOL G3P5Y SWIKLERS KONCERT! - TÁNC! — HANGULATZENE! Fellépnek: MORETTI és HALMOS ISTVÁN. Komplet uzsonna: TEJESKÁVÉ v. TEA, SZENDVICCSEL vagy TORTASZELETTEL.. 5.80 BUTTOLA EDE JEREKARA SZÁRNYAS VACSORAMENÜ KIS ÜVEG BORRAL Minden este 10-től Tánc reggelig! — Énekelnek: Halmos István, Moretti, Buzogány Anci, Hamvay Mária, Alföldi Rózsi Rikítsi út S8 NÉPSZAVA 1946 okt. 1 . ország sorsát, ne pedig a nép ellenségei. A felszólalásokra válaszolva Rákosi Mátyás elvtárs rámutatott arra, hogy a két munkáspárt együttműködése elvi szükségszerűség, ennek az elvnek kell mindent alávetni és aki ezt nem érti meg, azt ki kell közösíteni. Ezzel a délelőtti ülés véget ért. Sikeres kultúrnap Érden A közoktatásügyi minisztérium a vidéki városokban tartott kurtítónapok tapasztalatai alapján a szabadművelődési tanácsok bevonásával a falvakban és községekben is rendszeresíteni kívánja ezeket a kultúrnapokat. Az első állomás Érd volt. Vasárnap reggel Kassák Lajos elvtárs vezetésével budapesti művész- és írócsoport érkezett a faluba, hogy egy egész napot töltsenek a falu népével. Személyesen beszéljék meg művelődési problémáikat. Az elemi iskolában a „Vándor képkiállítást" Simon László elvtárs, államtitkár nyitotta meg. Rabinovszky Máriusz ismertette a kiállított képeket. Az ebéd utáni vita keretében Simon László államtitkár, Bóka László elvtárs, Tertsánszky J. Jenő, Kassák Lajos, Muharay Elemér és a lapok munkatársai feleltek a felvetett kérdésekre: „Miért hallgatnak az irakr" és arra, hogy népi vagy polgári műveltség szükséges-e. A délutáni előadás a lakosság nagy érdeklődése mellett folyt le. Kassák Lajos bevezetőjében rámutatott arra, hogy a műveltségben is öntudatosodó parasztságnak a művészet, és irodalom valóban igaz értékével kell megismerkednie, hogy műveltsége helyes irányban fejlődjék. Ebből ügyesen összeállított mintát adott a műsor, melynek keretében Horváth Ferenc Juhász Gyula, Tóth Árpád és Babits Mihály verseiből szavalt. Muharay Elemér tánccsoportja egy bábjátékot, a Szentpál-tánccsoport egy drávaképet mutatott be. Bóka László az irodalmi kritika szükségéről beszélt. Görbe János két Móricz-karcolatot olvasott fel. Tertsánszky J. Jenő újszerű képeskönyvrevűje nagy sikert, aratott. Ádám Éva elvtárs Ady- és Kassák-verseket szavalt. A helyi tanítók és a leányiskola énekkara régi magyar és népdalokkal nyitotta meg és zárta be a nagysikerű előadást. Az érdi első falusi kultúrnap biztató kezdete az eredményes további munkának. Fasiszták férkőztek a Parasztpárt soraiba Vasárnap délelőtt a Parasztpárt nagygyűlést tartott a parlament előtt. A gyűlésre nemcsak a párt fővárosi, hanem vidéki tagjai is felvonultak színpompás, feldíszített szekereken. A felvonulásról a rádió helysajnó közvetítést adott, amelyet sajnálatosan zavart meg a felvonuló parasztpártiak sorába beférkőzött — nyilván sváb faluból származó — fasiszták, akik antiszemita jelszavakat kiáltoztak. A rádióban ezek a közelmúlt szomorú napjaira emlékeztető mondatok is hallhatók voltak és aligha tettek jó szolgálatot külföldön a magyar ügynek. A nagygyűlésen Veres Péter, Kovács Imre és Jócsik Lajos beszélt. A nemzetgyűlés igazságügyi és pénzügyi bizottsága szerdán délután együttes ülést tart, amelyen a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalják. — Horváth Zoltán az új Jugoszláviáról. A Magyar-Jugoszláv Társaság előadássorozatnak keretében Horváth Zoltán elvtárs, a Népszava külpolitikai szerkesztője előadást tart „Az új Jugoszlávia" címmel október 2-án, szerdán délután 06 órakor a Győrffy-kollégium dísztermében (Apponyi tér ). ma megnyílik! IV. Semmelweis u. 2 Asztalrendelés: 181-288