Népszava, 1946. október (74. évfolyam, 221–247. sz.)

1946-10-01 / 221. szám

A Kommunista Párt kongresszusa az őszinte együttműködésért A Magyar Kommunista Párt III. országos kongresszusát a Sdősök terén megtartott nagygyűlés ve­zette be, amelyen Rákosi Má­tyás elvtárs éles harcot jelentett be a reakció ellen, mire az egybe­gyűlt tömeg munkás-paraszt kor­mányt követelt. A szombat esti ope­raházi díszgyűlésen Rákosi üdvö­zölte az egybegyűlteket és kiemelte, milyen felbecsülh­eteten szolgálatot tett a Szociáldemokrata Párt a munkásegységgel a reakció ellen és a demokrácia megvédéséért ví­vott harcban. Utána Szakasits Árpád elvtárs mondta el üdvözlő­beszédét, amelyet a vasárnapi Népszava teljes terjedelmében már közölt, majd Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke szó­lalt föl. Utánuk a külföldi kommu­nista szónokok üdvözölték az Ope­raházban egybegyűlteket. Vasárnap reggel kezdte meg a Magyar Kommunista Párt III. or­szágos kongresszusát. 388 vidéki és budapesti kiküldött jelenlétében nyitotta meg­ Farkas Mihály elv­társ, nemzetgyűlési képviselő a kongresszust, amelyen a Szociál­demokrata Párt képviseletében Szakasis Árpád miniszterelnök­helyettes, Rónai Sándor kereskede­lem- és szövetkezetügyi miniszter, Vajda Imre államtitkár, Justus Pál nemzetgyűlési képviselő, vala­mint Erdődy János és Horváth Zoltán elvtársak jelentek meg. Az elnöki megnyitó után Rákosi Mátyás elvtárs tartotta meg főtit­kári beszámolóját. Beszéde elején visszapillanást vetett a pártnak a felszabadulás óta végzett szerepére a magyar belpolitika alakulásában és megállapította, hog­y noha a demokrácia többé-kevésbé benyo­mult a közigazgatásba, a rendőr­ségbe, a hadseregbe, nem történt változás a bankok és gyárak igazgatásában és nem változott a helyzet az egyházak­ban sem, mert az a reakciós Mindssenty lett az esztergomi érsek, akinek háború alatt megjelent könyvéhez, akár Göbbels is írhatott volna előszót. A választásokon ez a reakció egy­ségesen sorakozott fel a Kisgazda­ párt mellé és ebben a körülmény­ben keresendő a koalíció nyílt vagy lappangó válsága. Külpolitikára térve, kijelentette, hogy a magyarok erősza­kos kitele­pítését Szlovákiából a Kommunista Párt helyteleníti és a Duna­medence népeire károsnak tartja. A legnagyobb elismerés hangján em­lékezett meg Tito marsall Jugo­szláviájáról, ahol példamutatóan kezelik a magyar kisebbségeket, va­lamint Cruza román miniszterelnök magyarbarát erőfeszítéseiről. Kül­politikánknak őszinte, demokrati­kus viszonyban kell lennie a szom­szédos népekkel, elsősorban a Szov­jet­ Unióval. Gazdasági kérdésekről szólva, egyebek közt követelte, hogy való­sítsák meg a nemzetgazdaság demo­kratikus reformját. Minden erővel rajta kell lenni, hogy a rendőrség fegyelmezett, jó szaktudású, de elsősorban a dol­gozó népet szolgáló szervezet legyen. A kommunistáik elhatározták, — Éjjel­ nappal őrzi a 3-féle „HUDNUT"-krém arcbőrének fia­talságát, üdesészét és egészségét. (X) hogy a szociáldemokrata testvér­párttal és az összes demokratikus pártokkal együtt közös harcba viszik erőiket a reakciós jobboldal terveinek meghiúsítása céljából. A párt szervezési kérdéseivel fe­jezte be beszédét, majd rámutatott arra, hogy a kommunisták senkit se presz­szionáljanak a pártba való be­lépésre, mert csak olyan párttagokra van szükségük, akiket a meggyőződés hoz táborukba. Rákosi elvtárs beszéde után meg­kezdődött a főtitkári jelentés fö­lötti vita, amelynek néhány vidéki felszólaló után első jelentősebb szó­noka Gerő Ernő elvtárs, közleke­désügyi miniszter volt. Párizsi ta­pasztalatai alapján kijelentette, hogy a rossz békéért részben a Horthy-féle fasizmus, részben a mostani reakció felelős. A Kommu­nista Párt nem zárkózik el nyugat elől, tudja, hogy nyugaton hatal­mas és demokratikus angol és amerikai munkásosztály van. Délután folytatták a vitát, amely­nek során Major Tamás elvtárs, a Nemzeti Színház igazgatója élesen támadta a közoktatásügyi miniszté­riumot, Farkas Mihály elvtárs pe­dig a Szociáldemokrata Párttal való együttműködés kérdéseiről szólva kijelentette, hogy a Kommu­nista Párt részéről két hibát kö­vettek el. Egyrészről erőszakos tag­toborzást folytattak, amelynek meg kel szűnnie, másrészt egyes kommunista körök a demokrácia minden eredmé­nyét maguknak igyekeznek vin­dikálni s ezzel sértik a Szociál­demokrata Pártot, amelynek mostani vezetői mind régi, kipróbált harcosai a munkás­mozgalomnak. Losonczi Géza elvtárs, a Szabad Nép segédszerkesztője kultúrpoliti­kai kérdésekről beszélt, majd Révai József elvtárs hosszabb beszéde fe­jezte be a kongresszus vasárnapi ülését. Révai elvtárs a koalíció vál­ságát a lassan előmerészkedő nagy­tőkések, nagybirtokosok, klérus, dzsentri-bürokrácia és kulák-pa­rasztság a Kisgazdapártban meg­növekedett szerkőknek tulajdoní­totta. A válság helyes megoldá­sát csak a népi demokrácia teljes m­egval­­ósí­tásával érhetjük el az államosítás, az új gazdák meg­segítése, a dolgozók életszín­vonalának emelése és a máunkás­paraszt együttműködésnek a kormányban való megerősítése révén. Ezután Alfred Jensen elvtárs, a dán kommunista párt küldöttje in­tézett néhány szót az egybegyűltek­hez, majd a vasárnapi ülés véget ért. Hétfőn reggel, a kongresszus má­sodik napján az első felszólaló Lu­kács György elvtárs, egyetemi ta­nár volt. Felszólalásában az értel­miség kérdéséről beszélt és kifogá­solta, hogy a közoktatásügyi mi­nisztérium, a főiskolák és a Tudo­mányos Akadémia még ma is a reakció fellegvárai. Azt kívánta, hogy legyen minden főiskolán marxista tanszék. Utána Nonn György, a MADISZ főtitkára be­szélt, majd lelkes éljenzés közepette a Párizsból ideérkezett Marcel Cachin elv­társat, a francia kom­munista párt veteránját ünnepelték, akit a kommunista vezetőkön kívül az éppen a kongresszusra érkezett Szakasits Árpád elvtárs is üdvözölt Marcel Cachin, meghatott hangon üdvözölte a kongresszust, nagy örö­mének adott kifejezést, hogy üdvö­zölhette Szakasits elvtársat, a Szo­ciáldemokrata Párt főtitkárát is, akinek jelenléte biztosítja a mun­k­ás­egység megvalósulását Magyar­országon, amelyre a reakció elleni küzdelemhez feltétlenül szükség van. A stabilizáció és B-lista problémái a hétfő délelőtti ülésen Vas Zoltán elvtárs az első kom­munista kongresszus és a mostani kongresszus között vont párhuza­mot, rámutatott arra, hogy az első kongresszus is a stabilizáció jegyé­ben zajlott le. De milyen más a mai stabilizáció, amikor nem Horthy, hanem a demokratikus Magyarország stabilizál. Beszélt az újjáépítésről, az államosított bányák várako­zást felülmúló termeléséről. Vas elvtárs beszéde alatt érkezett Bán Antal elvtárs, iparügyi minisz­ter, akit a kongresszus közönsége percekig tartó éljenzéssel és taps­sal fogadott. Ezután Vadász Ferenc elvtárs, vértesi párttitkár a munkásegység fontosságáról, Hajdú megye tit­kára, Szabó István a Kisgazdapárt szerepéről beszélt. Elmondotta, hogy az ő kerületükben csak a Kis­gazdapárt vezetőivel van baj, a kisgazdapárti tömegek demokrati­kus érzülettel készek a demokráciát szolgálni. Horváth Márton elvtárs a vár­ható béke esélyeit latolgatta, han­goztatva, hogy a külpolitikánkban a szomszédos államok külpolitiká­ját kell követnünk. Pálfy Ká­oly vezérőrnagy a honvédség küldöttje­ként emelkedett szólásra. Tűrhetet­len, úgymond, hogy Magyarorszá­gon két hadsereg áll­jon egymás mellett. Horthy fasiszta tisztjei régi egyenruhájukban grasszálnak és nyílt támadást intéznek a demo­krácia hadserege ellen. Megígérte a kongresszusnak, hogy a honvéd­séget megtisztítja a reakciós el­méktől és a honvédség rövid időn belül méltó támasza lesz a magyar demokráciának. Rajk László elvtárs a közigazga­tás demokratizálásáról beszélt. A B-lista, mondotta, súlyos csapást mért a reakcióra, ötvenezer reakciós tisztviselőt távolítottak el a B-lisa­bizottságok. Ez nem oldotta meg a demokra­tikus közigazgatást véglegesen, de jelentős lépéssel közelebb vitte közigazgatásunkat a demokratizáló­dáshoz. Ugyanez a helyzet a rend­őrségnél is. A rendőrség 66'/6-a ma is régi rendőr. Minden törekvése a munkáspártoknak, hogy olyan szel­lemet teremtsenek a rendőrség kö­rében, ami méltóvá teszi az intéz­ményt a demokratikus rendőrség nevének viselésére Meg kell terem­teni a lehetőséget arra — folytatta Rajk elvtárs —, hogy a paraszt­ság képviselői nagyobb számban vegyen­e­k részt az ország ügyeinek intézésében. A Kisgazdapárt, amely a parasztság érdekeit tűzte zászla­jára, nem ad módot paraszti erők érvén­y­esülésére. Megfelelő politikai neveléssel alkalmassá kell tenni a népi rétegeket fontos kulcspozíciók betöltésére, hogy végre a nép maga intézz® az Kávéház METROPOL Étterem Minden délután 5-től 12 NETROPOL G3P5Y SWIKLERS KONCERT! - TÁNC! — HANGULATZENE! Fellépnek: MORETTI és HALMOS ISTVÁN. Komplet uzsonna: TEJESKÁVÉ v. TEA, SZENDVICCSEL vagy TORTASZELETTEL.. 5.80 BUTTOLA EDE JEREKARA SZÁRNYAS VACSORAMENÜ KIS ÜVEG BORRAL Minden este 10-től Tánc reggelig! — Énekelnek: Halmos István, Moretti, Buzogány Anci, Hamvay Mária, Alföldi Rózsi Rikítsi út S8 NÉPSZAVA 1946 okt. 1 . ország sorsát, ne pedig a nép el­lenségei. A felszólalásokra válaszolva Rá­kosi Mátyás elvtárs rámutatott arra, hogy a két munkáspárt együttműkö­dése elvi szükségszerűség, ennek az elvnek kell mindent alá­vetni és aki ezt nem érti meg, azt ki kell közösíteni. Ezzel a délelőtti ülés véget ért. Sikeres kultúrnap Érden A közoktatásügyi minisztérium a vi­déki városokban tartott kurtítónapok ta­pasztalatai alapján a szabadművelődési tanácsok bevonásával a falvakban és községekben is rendszeresíteni kívánja ezeket a kultúrnapokat. Az első állomás Érd volt. Vasárnap reggel Kassák La­jos elvtárs vezetésével budapesti mű­vész- és írócsoport érkezett a faluba, hogy egy egész napot töltsenek a falu népével. Személyesen beszéljék meg művelődési problémáikat. Az elemi iskolában a „Vándor képkiállítást" Si­mon László elvtárs, államtitkár nyitotta meg. Rabinovszky Máriusz ismertette a kiállított képeket. Az ebéd utáni vita keretében Simon László államtitkár, Bóka László elvtárs, Tertsánszky J. Jenő, Kassák Lajos, Muharay Elemér és a lapok munkatársai feleltek a felvetett kérdésekre: „Miért hallgatnak az irakr" és arra, hogy népi vagy polgári mű­veltség szükséges-e. A délutáni előadás a lakosság nagy érdeklődése mellett folyt le. Kassák Lajos bevezetőjében rá­mutatott arra, hogy a műveltségben is öntudatosodó parasztságnak a művészet, és irodalom valóban igaz értékével kell megismerkednie, hogy műveltsége he­lyes irányban fejlődjék. Ebből ügyesen összeállított mintát adott a műsor, melynek keretében Horváth Ferenc Juhász Gyula, Tóth Árpád és Babits Mihály verseiből szavalt. Muharay Ele­mér tánccsoport­ja egy bábjátékot, a Szentpál-tánccsoport egy drávaképet mu­tatott be. Bóka László az irodalmi kri­tika szükségéről beszélt. Görbe János két Móricz-karcolatot olvasott fel. Tert­sánszky J. Jenő újszerű képeskönyv­revűje nagy sikert, aratott. Ádám Éva elvtárs Ady- és Kassák-verseket sza­valt. A helyi tanítók és a leányiskola énekkara régi magyar és népdalokkal nyitotta meg és zárta be a nagysikerű előadást. Az érdi első falusi kultúrnap biztató kezdete az eredményes további munkának. Fasiszták férkőztek a Parasztpárt soraiba Vasárnap délelőtt a Parasztpárt nagygyűlést tartott a parlament előtt. A gyűlésre nemcsak a párt fővárosi, hanem vidéki tagjai is felvonultak színpompás, feldíszített szekereken. A felvonulásról a rádió helysajnó közvetí­tést adott, amelyet sajnálatosan zavart meg a felvonuló parasztpártiak sorába beférkőzött — nyilván sváb faluból származó — fasiszták, akik antiszemita jelszavakat kiáltoztak. A rádióban ezek a közelmúlt szomorú napjaira emlékez­tető mondatok is hallhatók voltak és aligha tettek jó szolgálatot külföldön a magyar ügynek. A nagygyűlésen Veres Péter, Kovács Imre és Jócsik Lajos beszélt.­­ A nemzetgyűlés igaz­ságügyi és pénzügyi bizottsága szerdán délután együttes ülést tart, amelyen a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalják. — Horváth Zoltán az új Jugoszláviá­ról. A Magyar-Jugoszláv Társaság elő­adássorozatnak keretében Horváth Zol­tán elvtárs, a Népszava külpolitikai szerkesztője előadást tart „Az új Jugo­szlávia" címmel október 2-án, szerdán délután 0­6 órakor a Győrffy-kollégium dísztermében (Apponyi tér ). ma megnyílik! IV. Semmelweis u. 2 Asztalrendelés: 181-288

Next