Népszava, 1946. november (74. évfolyam, 248–272. sz.)

1946-11-01 / 248. szám

lá. évfolyam 248. szám Budapest, 1948 szovainiSzert péntek S *k Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca. Megjelenik, hétfő kivételével minden nap Telefon: 137-562, 137-663, 137-564 a vető­es Általános nagyhatalmi közeledés New Yorkban? Az UNO közgyűlése kedden tar­totta meg utolsó teljes ülését, szer­dán a bizottsági vita kezdődött meg. A keddi­­ülésen Makin auszt­ráliai kiküldött vitába szállt Molo­tov felszólalásával és kijelentette, hogy az ausztráliai küldöttgép ra­gaszkodik a vétójog rendszerének megváltoztatásához. Az ülésem a legfontosabb kijelen­tések Austin amerikai szenátor szá­jából hangzottak el; kijelentette, hogy Amerika a sürgős lefegyver­zés mellett van és az a véleménye, hogy Molotov javaslatát vegyék fel az ügyrendbe és részletesen tárgyal­­ják le. A lefegyverzést természete­sen nem érhetik el anélkül hogy ne alkossák meg a békés háború utáni törvényeket, amelyekről Molotov beszélt. Azt a javaslatot, hogy a nagy­hatalmak számoljan­ak be külföl­dön lévő csapataik létszámáról, Amerika örömmel fogadja és ki­egészíti úgy, hogy a teljes mozgó­sított haderő létszámát akár a ha­tárokon kívül, akár azokon belül helyezkedik el, hozzák nyilvános­ságra. A vétójogról szólva, annak a véleményének adott kifejezést, hogy Amerika jelen pillanatban ellenzi az erre vonatkozó rendelke­zések módosítását. (Tehát támogatja a szovjet álláspontot! — A szerk.) Austin beszédének, melyet Byrnes és Truman is jóváhagyott, élénk visszhangja volt a küldöttség köré­­ben. Az angol küldöttség egyik tagja kijelentette, hogy a beszéd minden pontja fedi az angol fel­fogást. A francia küldöttség tagjai aláírják a leszerelésnek Molotov és Austin beszédében egyará­nt kifeje­zésre juttatott alapelvét, de kijelen­tik, hogy a leszerelésnek három fo­kozatban kell megtörténnie, először teljesen ki kell építeni az UNO biz­tonsági rendszerét, másodszor vala­milyen formában felügyeletet kell létesíteni a leszerelés ügyében és csak ezután következhet maga­ a le­szerelés. Newyorki diplomáciai körökben rámutatnak arra, hogy a szerdai napon lényeges közeledés jött létre Amerika és a Szovjet álláspontja közölt a fegyverkezés, a fegyveres erő számának nyilvánosságra hoza­tala és a vétójog kérdésében. Jogokat követelnek a frlparmeia népek Az UNO amerikai delegációjának köreit erősen nyugtalanítja az a sok felszólalás, amely a gyarmati népek helyzetével és a gyám­sági rendszerrel foglalkozik. Világos, hogy ez az egész problémakör fon­tos tárgya lesz a közgyűlés mos­tani ülésszakainak. A Biztonsági Tanács szerdai filé­jén Lange lengyel kiküldött kérte, tűzzék ismét napirendre a spanyol kérdést. Az egyiptomi, a brazíliai és a brit kiküldött javaslatára a Biztonsági Tanács elhatározta, hoggy hétfőn külön ülést tart, amellyel Lengyelor­szág kérdését is meg­vitatja. Smuts tábornok, Dél-Afrika mi­niszterelnöke New Yorkban beszé­det mondott „a demokratikus kor­mány változó fogalmairól". Beszé­dében az Európai U­nió helyességé­ről és megvalósíthatóságáról szó­lott, majd kijelentette, ho­zy .,a brit imperializmus végleg meghalt, a szabadság legyőzte őt". Az ausztriai helyzet váltásai­nál súlyos, valamennyi tartományban ír­ ra nagy mértékben krrlátozták­­ az áramszolgáltatást, így Stájer­országban az ipari üzemek Julionta csak hét héten át kapnak Az osztrák pénzügyminiszter beter­jesztette az 1947. évi költségvetést, amelyről most kezdik meg a vitát. A parlament szerdán titkos ülést tartott, amelyen az ország politikai és gazdasági helyzetéről tárgya­ltak. Másodszor fordul elő az osztrák parlamentari?.niL's történelmében, hogy •zárt ajtók mögött t?p*.«skoz-7.3. r.i.. A» .«'«trák vasutasok szövetség® most t ártotta meg választásait, amelyeken a szociáldemokraták Uriffi'óló győzelmet arattak. Az összü szavazatok közül 47.596 jutott a szociáldemokratákra, 7835 a kom­munista pártra és 3440 a néppártra. A szavazók 30 százaléka, leadta sza­va­zóilt. *­­?• • V.­JT'O Sisakasits Árpád és Kéthly Anna elutazott Londonba Szakkasits Árpád elvtárs, minisz­terelnökhelyettes és Kéth­ly Anna elvtárs, a nemzetgyűlés alelnöke Horváth Zoltán elvtárs, a Nép­szava munkatársa kíséretében csütörtökön délben elutazott Lon­donba, hog­y résztvegy­en a szocia­lista pártok bor­nemouthi konferen­ciáján. A Keleti pályaudvaron hatalmas tömeg várakozott az Arlscerg­espressz indulására, amely most — mint ismeretes — ez egyetlen ősz safeköttetés Ny­ugat felé az ausztriai közlekedési nehézségek következté­ben. Ennek egyik másodosztályú kocsijában n­e -'a'i fel elvtársaink, akik rak an­&liai megbeszélése­ nem­csak szocialista szempontból lesz­nek rendkívül fontosak, hanem ér­tékes kapcsolatot találnak majd a vezeti kü­lvári államférfiakkal is. Bán Antal elvtárs, aki a Szociál­demokrata Párt ügyeit Tízsil Sza­kasits elvtárs távollétében, Bechst­ler Péter elvtárs, alpolgármester, Kisházi Ödön, a Szakszervezeti Ta­nács elnöke és pá­rtjan­k vezérei búcsúztatták el Szakasits Árpádot, Kéthly Annát és Horváth Zoltánt, akik körülbelül két hétig lesznek távol Budapesttől. Kedden folytatódnak válság A Baloldali Blokkhoz tartozó pártok vezetői csütörtökön este összeültek a Kisgazdapárt vezetői­vel, hogy a belpolitikai válság megoldására szükséges intézkedé­seket megtárgyalják. A pártközi tárgyaláson a Szo­ciáldemokrata Pártot Szakasits Árpád, Bán Antal és Szélig Imre elvtársak képviselték. A Magyar Kommunista Párt részéről Rák­osi Mátyás, Cierő Ernő és Rajk László elvtársak jelentek meg, a Szak­szervezeti Tanácsot Kisházi Ödön és Kossa István elvtársak képvi­selték. A Parasztpárt Veres Pétert, Erdei Ferencet és Farkas Ferencet küldötte el a tárgyalásokra. A pártközi tárgyalásokat a par­lamentben, az elnök hivatali helyi­ségében tartották meg, a Kisgazda­párt részéről megjelent Vargha Béla, Nagy Ferenc, Oltványi Imre és Rácz Jenő jelenlétével. Az értekezletről a következő hi­vatalos jelentést adták ki. A pártok a tanácskozás során tiszt­áz­ák az ügyrendet, és abban állapodtak meg, hogy elsősorban a konkrét gazda­sági kérdések megtárgyalására térnek rá. A pártközi értekezlet az alapvető szem­pontok megvitatása után a tanácskozá­sok folyatását kedd estére tűzte ki. Politikai körökben bizonyos meglepe­tést keltett, hogy a Kisgazdapárt vezetői stfizélt Rácz J­e­nő pénzügyminiszter helyet foglalt, aki ed­dig a pártja életé­ben nem folyt bele. általános vélemény szerint a pártközi­árgyal­tok az anyag igen sok is nagy­elentőségű volta miatt hosszabb időt (KMIM) majd igényt»«. Az angolszász tőke túlzott követeléseinek kiegyen­ítése katasztrófába döntené a magyar gazdaságot (Moszkva. — „MTI.") A Krasznij Flot cikket közöl, amely, miután fel­ad­­arta a m­agyar demokráciának az újjáépítés terén elért eredményeit, a köt­­vetkezőket mondja: A magyar béke­­szerz­ödés gazdasági határozatainak kér­désében folytatott vita Pártzsban meg­nehezítette a helyasztot. éz angol és amerikai kiköldöttek Párizsban olyan" gazdasági követelé-Eekert támasztottak, hogy a buda­pesti lapok szerint a szó legtelje­s/tés» értelmében »elképesztették" a mitrysi közvéleményt. itt fi­ itt­:"­ a magyar kormánytól, hogy száz százalékban térítse meg az idegen vállalatok háború okozta kárait Magyarországon, noha ezek a vállalatok­­1 'iábere alatt a német hadigépezetet szolgálták. Ez az ügy azonban ezzel még nem ért véget. A magyar kor­mánytól még azt is követelik, fizesse meg annak a többezer hektár földnek ellenértékét, amelyet a föld­reform értelmében a parasztok között felosztott. Ezt a­­külföldi" földbirtok»o­sok követelik. E „kül­földi" földbirtokosok Jegyzékének 116, egy magyar bár ön 5 és több más magyar arisztokrata áll. Ezek ma már angol állampolgárok. A budapesti lapok kiszámították, ha kiegyenlítenék az angolszász tőke védenceinek követelé­seit, Magyarországnak nyolcszor na­gyobb összeget kellene fizetnie, m­int az egész jóvátétel, amelyet a Szovjet követel Magyarországtól, habár a ma­gyar fasiszta hadsereg közvetlen káro­kat­­okozott a Szovjet­ Cnió földjén. Ezzel szemben a Magyarországon levő angolszász tőke a német hadiipart segí­tette. Egészen természetes tehát, hogy az ilyen követelések kiegyenlítése gaz­dasági romlásba döntené Magyar­országo­t. I VILLÁMHÍREK• A francia és olasz kormány között közvetlen tárgyalások vannak folyamat­ban, hogy bizonyos módosításokat vé­gezzenek a békeszerződésben jelzett ha­tárokon. A párizsi Champs Elysées tuffdrutai Rooseveltről nevezték el. Albánia tiltakozást jelentett be az UNO-nál a görög—albán határvidéken történő incidensek és négy brit cirkáló­nak albán vizekre való behatolása miatt. Az argentin kormány letelepedési en­gedélyt ad Károly volt román királynak. Feloldják a zsidók Amerikában zárolt vagyonát Tizenkét milliárd birodalmi márkát, SS náciszervezet vagyonát rövid időn belül visszajuttatják régi tulajdonosaik, a szakszervezetek és a fogyasztási szövet­kezetek kezére. A római brit nagy­követség ellen els­­törtököin éjjel bombamerényletet követ-t tek el. A szovjet iparnak még az évben fejeződik a béketermelésre való dtálU-

Next