Népszava, 1946. november (74. évfolyam, 248–272. sz.)

1946-11-14 / 258. szám

Politikai illetlenség sőt annál is több, amit a "Szabad Száj" legutóbbi számában elköve­tett, amikor negyedik oldalán négy­hasábos szedéssel, feltűnő betűk­kel egy elferdített közmondást idéz. „Ma nekem, holnap a­­fiam­nak" — így szól ez a szellemesnek egyáltalán nem nevezhető tréfa. Nem szokásunk, hogy vicclapok­­kal vitatkozzunk, van nekünk elég vitatkozni valónk a politikai napi­lap jellegű kisgazdapárti lapok vicceivel. Ebben az esetben mégis fel kell emelnünk szavunkat a „,Szabad Száj" ellen. Néhány nap­pal ezelőtt jelent meg a legmaga­sabb magyar közjogi méltóságot viselő férfi fiának kinevezése a hivatalos lapban. A kinevezés min­denütt osztatlan örömet keltett, mert egy tehetséges, fiatal szak­ember került megfelelő pozícióba. Sajnos, az országban nemcsak jó­hiszemű demokraták vannak, hanem — éppen a „Szabad Száj" olvasói körében — vannak a demokráciá­nak ellenségei is. Az ilyen tréfák azután alkalmat adnak ezeknek az elemeknek arra, hogy szemhunyor­gatva egymásra vigyorogjanak és megfertőzzék az egyébként nem reakciós egy­éneket is. Kérdezzük, mi szükség,van err­e? Miért kell a magyar demokrácia fejét ostoba viccelődés tárgyává tenni. Amint nem kedveljük a túl­ságba vitt személyi kultuszt, épp úgy elítéljük a tekintélyrombolását annak a személynek, aki minden tisztességes ember tiszteletét élvezi Ilyen vicceket még a „Szabad Száj"-nak sem szabad elkövetni! A herceg Hohenlohe Sándor herceg, alá eddig csak rendőri felügyelet alatt­­illott, végre végérvényesen „le­bukott", a rendőrség előzetes letar­tóztatásba helyezte. Feketézett tpes hus Ez volt a foglalkozása a huszon­négyéves arisztokratának s termé­ses­tesen azért ez, mert ennél munka nélkül könnyen tudott nagy pénzeket bezsebelni. Persze, ne szívja a fogát senki a csodálkozás­ig. Hogy erry herceg!.. Hogy egy huszonnégyéves, erős fiatalember!... fis csal és feketézik és átdrágít! Ahelyett, hogy összeszorítaná a fo­­ját és dolgozna és megmutatná, hogy azért, mert herceg, tud tisz­tességesen is megélni. Nem tudott, fix talán nem is tehet róla. Atavisz­tikus tulajdonságok érvényesültek benne, olyan hevesen, hogy végre is a rács mögé került. Párévi dologház biztosan kigyógyítaná. . Politikai analfabetizmus lehetne — de nem az mégsem, amit a „Magyar Nemzet" szerdai szá­mában olvastunk. Nem hisszük el, hogy laptársunk párizsi munka­társa olyan elképesztően tudatlan lenne, hogy a francia szociáldemo­krata pártot politikai tájékozatlan­ságból, jóhiszeműen nevezné „totá­lis párt"-nak. És nem hisszük, hogy a lap szerkesztősége ugyancsak analfabétizmusból közölte volna le ezt a sületlenség­et. Marad tehát a­­ rosszhiszeműség. Rosszhiszemű­ség a tudósító részéről és rossz­hiszenműség a szerkesztőség ré­széről. A nevetséges jelzővel vitatkozni kár. Minden épeszű és tisztessége­sen gondolkodó ember tisztában van azzal, hogy a szociáldemokrácia és a totalitás csak akkor szerepel­het egy mondatban, ha az „engesztel­hetetlen ellentét" kifejezést is ott találjuk. És az ilyesfajta „párizsi írásmódról is megvan minden ép­elméjű és becsületes embernek a véleménye. A „Times" kritizálja a hibás angol balkáni politikát Mi a helyzet a CASBI körül ? A világidegesség gócpontjait vet­ték elő a külügyminiszterek: Pa­lesztinát és Triesztet. Talán épp abban a pillanatban repült a leve­gőbe két vonatszerelvény Jeruzsá­lem és Tel Aviv között, amikor a Waldorf Astoria 37. emeletén az asztalra teregették a térképeket... Látszólag véglegesen belerajzol­ták ezekbe a térképekbe Trieszt határait. A párizsi békeértekezlet döntéseit fogadták el az olasz, jugoszláv és trieszti határokra vo­natkozólag, úgy, ahogy a franciák javasolták. Ami a „nemzetközi Trieszt" alkotmányát illeti, szintén a francia indítványról kiindulva tárgyalnak, de érzésünk szerint — amennyire innen a világ másik feléről egyáltalán ítélni lehet — még messze vannak a megegyezés­től. Valamennyi külügyminiszter egyetért abban, hogy hasznos lenne a jugoszlávok és olaszok közötti közvetlen tárgyalás, de mind­annyian ugyanakkor azt is han­goztatják, hogy kitartanak a Pá­rizsban elért megegyezés mellett így egyedül Molotov az, aki re­ményeket fűz a direkt megbeszélé­sekhez, a többiek, úgy látszik, vajmi kevéssé veszik figyelembe ezeknek a népeknek megértési készségeit és saját óhajaikat. Részletek a magyar békeszerződés vitájáról A magyar békeszerződés terveze­tének tárgyalása során — mint a moszkvai rádió jelenti szerdán este — Byrnes amerikai külügy­miniszter azt mondta, hogy Ma­gyarország jóvátételi kötelezettsé­geit csökkenteni kellene. Molotov rámutatott ennek igazi értelmére ,­s kijelentette, hogy ha annyira gondolnak Magyarország gazdasági érdekeire, akkor először is vissza kellene adni a magyar dunai hajó­kat. A szovjet delegáció nézete az, hogy ha ezek a hajók és más ma­gyar vagyontárgyak az amerikai övezetben maradnak, ezzel erős nyomást gyakorolnak Magyar­országra és politikájára, miáltal Magyarország gazdasági és politi­kai helyzete nehezebbé válik. .Le kellene mondani arról, hogy Ma­gyarországra ilyen nyomást gyako­roljanak. Byrnes azt válaszolta, az Egyesült Államok néhány nappal­­ezelőtt kifejezésre juttatták, hogy készek visszaadni azokat a magyar és más hajókat, amelyek Német­ország amerikai megszállási öveze­tében vannak. Molotov megelégedéssel fogadta ezt a közlést és azt a reményét fe­jezte ki, hogy Magyarországnak nemcsak ha­ióit, hanem vasúti ko­csijait, mozdonyait és más javait is visszaadják. Az ebben a kérdésben felmerült nézeteltéréseket nem tudták ki­küszöbölni. angol kormány akkor, amikor tá­mogatja az ellenzéket a balkáni államokban — írja a­­Times­. — Ez negatív politika kudarcra van ítélve. Ugyanakkor a Szovjet­ Unió messzemenő szociális reformokat akar itt megvalósítani, miután ér­deke, hogy a dunai országokban belső stabilitás legyen és ez csak szociális változások révén lehetsé­ges. Egy másik jelentés: Eddig már ötven munkáspárti képviselő írta alá a brit kormány külpolitikáját bíráló határozati ja­vaslatot. Az indítvány arra kéri a kormányt, minden erejével működ­jék együtt azokkal a nemzetekkel és csoportokkal, amelyek a szo­cialista gazdálkodásért és a világ nyersanyagainak ellenőrzéséért harcolnak. Ha az indítványt ele­gendő számú képviselő írja alá, azt az alsóház napirendjére tűzik. Ha a „Times"­és a Labour Party megengedheti magának az önkriti­kát, nem szabad elfogultnak lenni egy olyan múlttal rendelkező állam­főnek, mint Benes köztársasági el­nöknek. A lakosságcsere-egyezmény végrehajtásának szabo­tál­ásával vá­dolja Magyarországot és beígéri, hogy „a történtekről pontosan tá­jékoztatni kell a szovjet, brit és amerikai szövetségeseket". Súlyos szót használhatnánk ezzel kapcsolatban, de a dunai béke ér­dekében, melyért mi, szociáldemo­kraták büszkén állíthatjuk, hogy a legtöbbet tettünk, megőrizzük mér­sékletünket híreket. A román kormány egyelőre hallgat. Nem állít és nem cáfol Egyetlen román lapban nincs még nyoma. Változatlanul fennforog a kérdés tehát: mi a helyzet a CASBI kö­rüli ... A Szovjet­ Unió rendet akar a dunai országokban A londoni „Times" rosszalja, hogy a nemzetközi politika fenyegetően árnyékolja be valamennyi dunai ország életét. Az angol külügy­minisztérium lapja, amelyik egyike a legkisebb példány­számúaknak, de vitathatatlanul a világ legtekinté­lyesebb sajtóorgánuma, kritizálja a brit kormány balkáni politikáját. „Igen gyakran hibát követ el az Ez nem kacsa».* Ez 100 lúd... Zúrin* Ááahi és ami a fő, jó kövérek. Vegye meg a­z e heti számát, fejtse meg az abban közölt rejtvényt, kitűnően szórakozik és könnyen jut 70 fillérért egy jó kövér lúdhoz Si. hét, második 100 lúd Mi a helyzet a CASBI körül? Romániáról esett szó az előbb, vissza kell térnünk a CASBI ügyére. Lapközlemények szerint ugyanis a Szövetséges Ellenőrző Bizottság rendeletére visszaadják a Romániában lefoglalt magyar javakat és ezzel a nem túlságosan jóemlékű CASBI (Ellenséges Ja­vak Felügyeleti Pénztára) meg­szűnnek. A romániai jelentések egyáltalán nem erősítik meg ezeket a maguk­ban sem túlságosan világos újság Dr Kovács és Társa Kft.-nél, Buda­pest V, Aran­y János uc-írt kilenc. Tel.: 123-950, 121-892. Károlyi Mihályné intézetet létesít az elhagyott gyermekeknek Károlyi Mihályné a züllött vagy züllés veszélyének kitett fiúk szá­mára intézetet szándékozik­ létesí­teni. A tervek kidolgozása és meg­valósítása érdekében értekezletre hívta össze mindazon hivatalos szervek képviselőit, akiknek a gyer­mekvédelem hatáskörébe esik. A megbeszélésen résztvett Schäfer István, a fiatalkorúak felügyelő­bizottságának elnöke, Horváth Fe­renc kúriai tanácselnök, az igaz­ságügyminiszter képviseletében, Kun Miklós miniszteri osztálytaná­csos, a népjóléti miniszter képvise­letében, Simsay Béláné tanügyi ügykörvezető, a közoktatásügyi miniszter képviseletében, Szebeny Endre belügyminiszteri osztály­főnök és Szapáry Erzsébet főtitkár. A hivatalos szervek képviselői egy­hangúlag bejelentették, hogy Ká­rolyiné akcióját nemcsak erkölcsi­leg, de anyagilag is támogatják. OD­IT, FRISSÍT, ERŐSÍT A VALÓDI DIAN FÉRFI NŐI szini minden szín­ben, készen raktáro­n SZŰCSNÉL OLCSÓN Erzsébet körút 26. Második emeleten 1844 MÁJUS Színes Filmparádé „A Szépség Ünnepe" testvér­filmje. 4. Szovexpoffi-film A­­Szegények védelmezőjének" romantikus szerelmi története... Puskin hős© valóban élt, ma is él ezen a csodálatos filmen... Betyárromantika! izgalom!

Next