Népszava, 1947. május (75. évfolyam, 98–121. sz.)

1947-05-03 / 99. szám

A mostani találkozó a magyar és román nép tömegeinek ismerkedése Groza nyilatkozott a Népszavának Péntek este Groza Péter, a ro­mán—magyar kultúrhétre. Buda­pestre érkezett román miniszter­elnök látogatást tett Szakási­ts Ár­pád, elvtársnál. 7 óra után 5 perccel érkezett Szakasits elvtárshoz a ro­mán miniszternök Emil Bodnaras államtitkár kíséretében és egy óra hosszat tanácskozott Szakasits elv­társsal. A látogatás befejeztével Groza miniszterelnök magához kérette a Népszava munkatársát és a követ­kezőket mondta: — A Népszavával kapcso­latban annyit mondhatok, hogy örömmel látom a régi harcoso­kat és nagy megnyugvással tölt el a munkásfront szilárdsága, egységének épülése a politika és a munka vonalán. Ez legfőbb biztosítéka annak, hogy végre jobb világot láthatunk. Ez nem­­csak a belső helyzet biztosítéka, hanem megteremti az előfeltéte­leit annak, hogy a szomszéd­népek egymásra találjanak és megalapozza nemcsak a két nép végleges kibékülését, hanem szo­ros együttmunkálkodását a jobb és békésebb közös jövő érdeké­ben. A kultúrünnepélyre jöttem és örülök­ annak, hogy már itt tartunk, örülök annak, hogy kezdjük egymást megismerni, mert ez a megismerés nemcsak egyes személyek ismerkedése, ha­nem a két nép tömegeinek ismer­kedése, amikor kicseréljük egy­más szellemi termékeit Mindaz, amit itt láttam, bennünket is megerősít további küzdelmeink­ben és a Népszavának, ame­lyet régről ismerek és amelynek régi olvasója vagyok, ezúton kül­döm üdvözletemet. Groza miniszterelnök a nyilatko­zat után hosszan és melegen búcsú­zott Szakasits elvtárstól, majd el­köszönt a Népszava munktársától és kíséretével eltávozott. Szakasits elvtárs a találkozással kapcsolatban kijelentette, hogy a találkozás rendkívül barátsá­gos légkörben folyt le. Groza miniszterelnök, aki tökéle­tesen tájékozott mind a világpoli­tika, mind a világgazdaság kérdé­seiben, kitűnően ismeri Magyar­országot, a magyar munkásmozgal­mat és igen nagyra értékeli a Szociál­demokrata Párt tevékenységét-Nagy kísértésben volt, hogy ami­kor 194­2-ben Szakasits elvtárs Ko­lozsvárott volt, felkeresse, de mi­után abban az időben ő maga is üldözött volt, nem akarta ezzel a találkozással kockáztatni azt a munkát, amely akkor már megin­dult a román és magyar demokra­tikus elemek összekapcsolása terén. Náluk is az a helyzet, hogy a mun­káspártok együttműködése nagyban megkönnyítette a nehéz problémák megoldását, mert a napi problémá­kon túllátva, a jövőre függesztették szemüket. M­é o­kozó egyszersmind határkő a két nép történelmében. Egymásra fogunk találni ezen az új úton, az új idők szelleme, a demokrácia tárgyi adottságo­kat teremt ahhoz, hogy a sötét gyűlölettől teljes múlt soha többé vissza ne térjen, hogy a dolgozó, szabadságszerető népek békességben éljenek együt­tes munkában, egymás munkáját kiegészítve egy közös, jobb, béké­sebb jövőt keresve. Rendíthetetle­nül hisszük, hogy — ha munkánk nehéz is lesz —, eredményre fog vezetni: a magyar és a román nép egymásra fog találni. Román újságírók látogatása a Népszavánál Napok óta Budapesten tartózko­dik a román újságírók egy cso­portja is. Ezek az újságírók — köz­tük a román­ testvérlap, a Liber­szerkesztője — pénteken taten sorra látogatták a budapesti napi­lapok szerkesztőségeit. Természe­tesen eljöttek a Népszavához is, ahol megtekintették a szerkesztősé­get és a nyomdát? A szerkesztőség nevében Várnai Dániel elvtárs üd­vözölte őket és hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége van a két szomszédos nép összefogásának. Az üdvözlésre I. Felea elvtárs, a Libertatea felelős szerkesztője vá­laszolt ugyancsak Budapesten tartózko­dik a jugoszláv milicia-rendőrség egy delegációja. Május elsején reg­gel tizenhatot közülük a magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozataival tüntetett ki a köztár­sasággi elnök. Ezzel a kitüntetéssel is kifejezésre­­jutott, hogy a magyar nép milyen szeretettel" és elismerés­sel adózik a jugoszláv népnek. A jugoszláv és a román küldött­ségek résztvettek a május elsejei ünnepségen is. A jugoszláv közle­kedésügyi miniszter Salgótarjánban ünnepelt Ries István igazságügy­miniszter társaságában. * Tildy Zoltán köztársasági elnök pénteken délután 5 órakor ünnepé­lyes kihallgatáson fogadta Groza Péter román miniszterelnököt. A­­kihalgatáson jelen volt Nagy Fe­renc miniszterelnök is. A szívélyes­hangú kihallgatás után Groza mi­niszterelnök bemutatta a köztársa­sági elnöknek Bodnaras miniszter­elnökségi államtitkárt valamint kíséretének többi tagját Folytatni kell a megkezdett munkát Groza román miniszterelnök megérkezésekor az alábbi rádió­nyilatkozatot adta: — A legnagyobb öröm érzése tölt el bennünket, amikor magyar földre lépünk, megérkezünk az ország fő­városába. Az első pillanattól kezdve érezzük, hogy ez a kulturális talál­kozó nemcsak ünnep lesz, hanem alkalmas arra, hogy megerősítsen bennünket abban az elhatározásunk­ban, hogy folytassuk a megkezdett mun­kát, minden erőnkkel igyekez­zünk a két nép kölcsönös meg­ismerését előmozdítani. A két nép írói és művészei meg­felelőképpen képviselik a román és magyar nép igazi lelkét és ez a kulturális találkozó közelebb hozza a két népet egymáshoz. Ez a talál­ A gyáripar fejlődése nem károsítja a kisipart Megkezdődött a szociáldemokrata kisiparosok közgyűlése A magyarországi kisiparosok szövetsége háromnapos kongresz­szusra gyűlt össze, hogy a mag­dolna utcai Vasas-székházban meg­vitassák azokat a problémákat, amelyek a kisiparosság sorsának jobbrafordulását, megélhetésüket, munkájuk folytatását biztosítják Némedi Varga Jakab elvtárs, a kisiparosok elnöke rövid megnyitó beszédében a kongresszus jelentősé­gét méltatta, majd Marosán György elvtárs felavatta a kisiparosok zászlaját. A kongresszus ünnepi szónoka, Szakasits Árpád elvtárs, elismerő szavakkal emlékezett meg a kisiparosok évtizedes nehéz mun­kájáról, a háborúban elszenvedett anyagi és vérveszteségeiről, a fel­szabadulás utáni bizonytalan hely­zetéről és szerepéről a demokratikus Magyarország gazdasági életének fellendítésében és ezzel kapcsolat­ban a hároméves terv végrehajtá­sában. — A hároméves terv során — mondotta — mezőgazdasági gépek sokaságát fogjuk gyártani, behálóz­zuk az országot mezőgazdasági üzemekkel. Ez olyan hatással lesz a kézműiparra, a magyar kisiparra, mint a májusi eső a vetésre. Növelni akarjuk a falu kultúráját, közelebb hozni a városhoz. Erőfeszítéseink éreztetni fogják hatásukat a kézmű­iparban is. A gyáripar fejlődése nem káro­sítja a kisipart Kismotorok tízezreit készítjük há­rom év alatt, melyek majd a kézmű­ipar munkáját könnyítik. Az új, tágas, levegős és egészséges műhe­lyekben a gépek kiegészítői lesznek a kézműiparnak. — Megteremtjük a szociális adó­rendszert — mondotta ezután Sza­kasits elvtárs. — A kisiparos szí­vesen fizet adót ha van miből. Lehetővé kell tenni a kézmű­iparosoknak, hogy dolgozhassa­nak mert a kisiparos dolgozni akar és demokratikus állam kötelessége­, hogy munkalehetőséget teremtsen számára. A továbbiakban arról beszélt Szakasits elvtárs, hogy a kisiparos­ság nagy része bizonytalanul tapo­gatódzik és maga sem tudja, merre menjen. — Hova mész kisiparos? — tette fel a kérdést. — Jössz-e velünk a szabadság, a munka, a világosság felé, vagy tovább hánykódsz a ha­mis utakon, amelyek a meg­semmisülésbe vezetnek. A kisiparos nem különíthető el a munkásság millióitól. A munkás fogalma kiszélesedett és beletartozik nemcsak az ipari munkás, nemcsak a paraszt, hanem az orvos, a mérnök, a bölcsész és a kisiparos, kiskereskedő is. Jöjjetek velünk, építsünk együtt jó és szép tervek szerint új emberi világot" — fejezte be a kongresszusi kül­döttek lelkes tapsai közepette Szakasits Árpád elvtárs. Bán Antal elvtárs szólalt fel ezután és beszélt azokról a hamis hírverésekről, amelyekkel a kisipa­ros réteget el akarják vonni­­ a munkásmozgalomtól. Ezek a rém­hírkovácsolók nem tudják elvi­selni, hogy a kisiparosság azért jön ve­lünk, mert a Szociáldemokrata Párt programjában látja meg­valósítva érdekeit A kisipar államosításával ijeszt­getik ezeket az embereket. — A kisiparosság és a Szociál­demokrata Párt megtalálta egy­mással a kapcsolatot. Ezt fényesen bizonyítják az ipartestületi válasz­tások eredményei. Kézműiparunk, amely túlélte a háborús pusztítá­sokat, új erőre kapott és egyre fej­lődik. A hároméves tervről Bán elvtárs számszerű adatokkal bizonyította, hogy 1949—50-re mennyit emelkedik majd az általános életszínvonal és a fizetéseknek is a termelés növe­kedésével arányban 1950-re a mai fizetések nyolcvan százalékával kell emelkedniök. Hogyan kapcsolódik a hároméves tervbe a kisiparosság­? Megindul az építkezés és ezzel egyszerre is iparág jut munkához. Az életszín­vonal emelésével az igények is megnövekednek, ami megint a kis­iparosság fejlődését hozza, Magyar­ország gazdasági előrehaladásába beleágyaztuk a kisiparosok munká­ját is — fejezte be beszédét Bán elvtárs. A nagysikerű beszéd után a kon­gresszus vendégei szólaltak fel és több üdvözlő beszéd után színvona­­las műsorral fejezték be a kisipari kongresszus első napját."­­ A makói róm­. kat. polgári iskola 1931-től 1940-ig végzett összes diákjainak találkozóját 1947 június 15-én tartja meg. Kéri a szervezőbizottság az is­kola volt tanárjait és diákjait, hogy címükert és részvételi szándékukat május 10-ig az igazgatósággal közölni szíveskedjenek. •Jelentkezéseikre részletes tájékoztatót küldünk. Nfi PS­Z­AVA^^^ 1947 május % 7 Különbizottság tárgyalja Magyarország felvételét az UNO-ba (Flushing Meadows,­­ AFP) A Biz­tonsági Tanács úgy határozott, hogy Magyarország kérelmét amely az UKO-ba való felvételére vonatko­zott különbizottság elé utalja. Az ausztráliai megbízott ellenezte a ké­relem érdemi tárgyalását mert Ma­gyarország még nem szuverén ál­lam, amíg a békeszerződés nem lép életbe. A tanács azonban, egyhan­gúlag elvetette az ausztráliai ja­vaslatot. LEGÚJABB Tildy Zoltánné beszéde a newyorki rádióban Tildy Zoltánné New Yorkban tartott rádióelőadásában hangoz­tatta, hogy a becsületes magyarság mindig tudta, hogy a háború az ország pusztulását jelenti. Magyar­ország rengeteget szenvedett a múltban — mondotta Tildy Zol­tánné, majd a felszabadulás utáni önfeláldozó munkáról beszélt, amellyel az éhező magyar munkás­ság új életre keltette a halódó or­szágot. Beszámolt az újjáépítés eredményeiről, hidakról, vasútról, majd megköszönte az amerikai ma­gyarok segítségét az ország újjá-,­építésének legnehezebb korszaká­ban. Dorog négyszáz vagon szénnel ünnepelte május elsejét Mai ü­nnept­nk alkalmából Üdvözöljük a Szociáldemokrata Párt vezetőségét és hálás szívvel mondunk köszönetet, hogy szervező munkájával és a párt tagjai­nak lelkes közreműködésével lehetővé tették, hogy a roncsokból újjáépített dorogi bányáinkban a mai nappal el­értük a közel 400 vágon termelési átla­got. Kérjük, hogy a hároméves terv végrehajtásáért törhetetlen bizalommal folytatott küzdelmünkben tovább is hathatósan támogassanak. Éljen a munkásegység! Éljen a szabad május elseje! Jó szerencsét! * Ezt a táviratot a dorogi szociál­demokrata pártszervezet vezetősége küldte és Szekeres U. b. elnök és Keszt­helyi kerületi bányaigazgató írta alá. CS­ILL­AM HÍREK* Auriol köztársasági elnök csütörtökön délelőtt északafrikai körútjáról repülő­gépen visszaérkezett a francia fő­városba. Az amerikai szenátus és képviselőház csütörtökön újabb 300 millió dolláros összeget szavazott meg Németország, Ausztria, Japán és Korea megszállási költségeire, a költségvetési év hátra­levő részére. Megkezdődött a ravensbrücki női haláltábor volt őreinek kivégzése. Május 7-én értekezletre ül össze Pá­rizsban a postai világúnió. Palesztina déli részén, az akabavidéki gránittelepeken urániumot találtak. A brit hatóságok nagy érdeklődést mu­tatnak a felfedezés iránt. Az amerikai szenátus külügyi bizott­sága a jövő héten meghallgatja Mar­shall amerikai külügyminisztert a béke­szerződések kérdésében. Garmisch-Partenkirchenben május 6-tól 9-ig övezetközi szakszervezeti értekezle­tet tartanak, amelyen mind a négy megszállási övezet szakszervezeti kép­viselői résztvesznek. Olasz politikai körökben azt híreszte­lik, hogy rövidesen sor kerül az olasz kormány átalakítására. Genfben pénteken összeült az UNO gazdasági bizottsága. ­ A belügyminiszter a Bécsben meg­jelenő „Die Presse" című hírlapnak és a Londoniban megjelenő „Time and Tide" című hetilapnak az országba való behozatalát és utvai terjesztését meg­tiltó határozatát hatálytalanította.

Next