Népszava, 1947. július (75. évfolyam, 146–172. sz.)

1947-07-13 / 157. szám

S­ZELLEMI ÉLET-} Hírek margójára Bechtler Péter elvtárs, a szociál­demokrata alpolgármester iskolá­kat látogatott A tanulók előmene­teléről akart meggyőződni. Nem­csak az érdekelte, hogy a tanulók milyen pontosan mondják el a fel­adott leckét, hanem az is, hogyan alakul a fejlődő fiatal lélekben új társadalmunk és újra értékelt, szociális lelkiismeretű, demo­kratikus szellemiségünk. A demo­krácia és képviselőinek érdeklő­dése, programja ez. Renan mon­dotta, hogy az igazi progresszió tiszteli a múltat A szocializmus tiszteli és vizsgálja a múltat és a dialektikus gondolkodás módszerei­vel boncolgatja. A demokrácia is­koláiban jövőnk és sorsunk formá­lódik Ismerkedjünk. Gyűjtsük a tapasztalatokat, hogy megteremt­sük a tanulóifjúság korszerű, meg­győződésben azonos szintézisét, hogy törekvéseink ne légvárakra épüljenek. Bechtler elvtárs vizs­gálódásai ezekre a gondolatokra és célokra hivatkoznak. * Justus Pál elvtárs a propaganda­művészet támogatásáról beszélt nemrégen. Barbusse mondotta, hogy a propaganda, az igazi és nép­nevelő propaganda művészete a szellem legszebb értékei közé tarto­zik, mert művelésé­hez eszmei el­hivatottság kell, nemcsak tehetség. Statisztikák bizonyítják, hog­y a propagandaművészet nevelő és tá­jékoztató hatása óriási s annak giccses vagy politikailag inferio­ris kihasználása milyen veszélyes. Az új magyar demokrácia propa­gandaművészetére a népnevelés te­rén fontos hivatás vár. * Ha a katonai Kossuth Akadé­mia a középeurópai sorsközösség gondolatának iskolája lesz, Ady és József Attila próféciáinak nyomdokain halad, a magyarság népi és politikai biztonságának egyik főzálogává válik. * Most van tíz éve annak, hogy Komáromban leleplezték a Jókai­szobrot 1937 júniusában voltak az ünnepségek, ahol megjelentek a csehszlovák kormány és a magyar­országi szellemi élet kiküldöttei is. Akkor hangzott el az akkori cseh­szlovák miniszterelnök beszéde, mely Komárom hídját jelképnek jelölte meg, hogy valóságban kösse össze a két szomszédnépet a hitleri veszély ellen. A felhívás nem talált meghallgatásra s mind­két ország a hitleri őrület áldo­zata lett Ma minden reményünk meglehet arra, hogy a komáromi Jókai-szobor jelképe békés, együtt­működő valóság legyen s eljöhet az az idő, amikor a szobor újra helyén áll, hogy a két nép kultu­rális együttműködésének gondola­tát fejezze ki, békés ráegyenlítő­dést, kölcsönös bizalmat, s nem keres senki sem ebben nemzeti türelmetlenséget. Mert Jókaiban a „Márciusi Fiatalság" íróját, a Pilvax-kávéház fiatal titánját kell látni, a középeurópai gondolat 48-as harcosát, neancsak az arany­szájú mesemondót, „A tengerszemű hölgy" szerzőjét, * „A tudós kilép a laboratórium­ból" — írta Kéthly Anna. Madách falanszterjelenete jut eszünkbe s a romokon épül az új gondolat és új kezdet. A tudós az élet hullámai­ban engelsi acélsággal vizsgálja a fejlődés útját és Szabó Ervin tra­dícióival csatlakozik a valóság harcaihoz. A demokrácia fiatalító eredménye ez, amikor a világnézeti vonal lendületében a tudós „kilép a laboratóriumból", hogy a labora­tóriumi eredmények érdekében a kenyérharc és társadalmi problé­mák nyilt vállalója legyen. "Íruéui:Mi a nunj'a tanítók vezete. Ne sikkadjon el Szilágyi Károly ajkai tanító neve, különösen napjainkba, amikor a tanító, aki eddig "a magyar nép szolgája" volt, kilép a társadalmi szolgaság feudális keretéből és a demokrácia értelmiségének élére kerül. A nép­színmű tanítójából a társadalmi harc, a demokratikus életideál ne­velője lesz, a színes-romantikus ta­nítói frázisokból a társadalmi rea­lizmus keményszavú, öntudatos embere. A demokrácia fejlődésében most tárulnak fel azok a távlatok, melyek lehetővé teszik a tanítóság fölemelkedését. * Szabó Ervinre, a tudós, harcos könyvtárosra, a magyar munkás­mozgalom önkínzó és önfeláldozó harcosára kellett gondolni, amikor Marosán György elvtárs nyilatko­zatát olvastuk a társadalmi erkölcs posztulátumairól. A közéleti er­kölcs az a vitalitás és lendítő erő, amely a demokrácia igazságait, a jobb felé tartó szocialista élet­ideált megszeretteti a tömegekkel. Közéleti erkölcs, a marxi filozófia alapja, az engelsi lélek fénye, a Szabó Ervinek életének minden tudatos és tudatalatti pillanata: ezt invokálta Marosán elvtárs a szocialista harc t­rombita szavával s kell, hogy közéletünk minden irá­nyában felrázza a lelkiismeretet. „Mindan ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, „Róma ledől s rabigába görnyed", énekelte Berzsenyi, a magyar Ho­ratius. Erdőházi Hugó METEOR CSILLÁR gondos és jó munka. Podmaniczky ucca 27 — József körút 44. Olvassa el Boldizsár Iván vezércikkét: SIÓFOK ELFOGLALÁ9* Beszélgetés magyar hadifoglyokkal a sztálingrádi traktorgyárban Ár. 1 forint Sály falu zenei művelődése Keskeny füzet jelent meg a fenti címmel a „Magyar Népi Tudományos Intézet" kis tanulmányai sorozatában De Barri Ernő — a tanulmány írója — oly sok érdekes és tanulságos mozza­natot sűrít rövid fejtegetésébe, hogy ezzel komoly figyelmet ébreszt. Sály közzség Borsod megyében, a Bükkhegység d­éli nyúlványainak egyik völgyében fekszik. Barsi Ernő zenetanár a legutóbbi télen e szülőfalujában vá­rakozott református lelkészi kinevezé­sére s eleinte csak időtöltésből, később azonban egyre világosabban kirajzoló­dott munkatervvel tanította népdal­éneklésre, majd műzenehallgatásra a falu lakosságát. Írásából és az ott le­fektetett nézeteiből, tantételeiből ki­tűnik, hogy ő az ilyen tevékenységre rendkívül alkalmas egyéniség, mert helyesen látja meg a célt s egyúttal helyesen érzi meg és választja ki a célja eléréséhez szükséges eszközöket. Aranyigazságot mond ki Barsi Ernő a következőkben: „Nem szabad nagy tervekkel menni a néphez, hangos szer­vezőmunkával kezdeni a művelést. Az ilyesmi iránt nagyon bizalmatlan már a falu népe... Legfontosabb dolog, hogy bizalmat keltsünk benne ... Hiszen eddig maga a népművelés is lényegében azon a gondolatmeneten alapult, hogy a nép műveletlen, buta, ezért tanítani kell. Legalább is a nép így érezte. Őriz­kednünk kell attól, hogy népművelő munkánkon ilyesmit érezzenek meg." Barsi Ernő egyszerű népdalokon kezdte és Bartók, Bárdos, Kodály, Szer­vánsz­ey és Veress kórusművein vé­gezte néhány téli hónapos működését. Énekkart alapított, eleinte csak női kart, m­ert a falu leányai sokkal fogé­konyabbaknak, jobb érzéssietnek és lel­kesebbeknek bizonyulta­k a falu legé­nyeknél. Cikkíró keserű szavaikkal illeti ezt a férfiifjúságot, amelynek érdeklő­dési körét csak a kocsmázás, meg a báli mulatozás tölti be, d­e hozzáteszi, hogy kellő szeretettel és megértéssel ott is jó­tékonyan tudott hatni és leküzdötte a dacos ellensőállást Igen megszívlelendő az is, amit cikk­író a falu zenei műveléséne­k útjáról­módjáról elmond: „A falai zenei műve­lése csak a faluból indulhat ki. Falura vitt ötletszerű (i­ll«*w« alkalomszerű) előadásokkal nem lehet a né­pet jó ze­nére nevelni". Ezzel azt akarja hang­súlyozni Barsi Ernő, hogy a nevelés problémája nem oldható meg egyes hang­versenyszerű látogatásokkal. A ne­velőknek helyben kell maradniuk, leg­alább is a téli hónapokra, amikor a falu népe szabad és ráér szellemi dol­gokkal foglalkozni. Tavasszal, az egész­napog nehéz földi munkálato­k megkez­désével túlfáradt a falu népe ahhoz, hogy estére tanuláshoz fogjon. Fontos feladat háramlik ezzel a helybeli ta­nítóságra. Ezzel kapcsolatosam pedig sürgőse­n javítani kell a tanítók súlyos anyagi helyzetén. Hasznosnak bizonyult a népdialéne­klés a hangképzés szempontjából is. Egye­seiknek oly rohamosan fejlődött ki az énekhangjuk, hogy egykét hónap után alig lehetett rájuk ismerni. „Ma divatja van a népzenének. Vá­rosokon is éneklik sokan, mert ma ez így illik. Zeneszerzőnövendékek ma több­nyire csak úgy komponálnak, hogy nép­dalokat dolgoznak fel, vagy Bartókot és Kodályt utánozzák. Persze a népdalt legtöbben csak gyűjteményekből isme­rik. A népet legjobb esetben könyvek­ből s még jó, ha nem a népszínművek­ből és rossz filmekből. Ennek a népdal­divatnak nincs semmi értelme. Az sem egészséges helyzet, ha a népzenéből (Vérmező), cdók (8). _ _ het ('/*). Fővárosi Nagycirkusz. Vasárnap, kizárólag a városi"konfortközös Sig szá- }'"ffl: Jíf asi^W (4, 7L Gazdag Cirkusz - _ . . (Vérmező). Vasárnap, hétfő: V5togatrak­inara születik valami zenei stílus, amelyből éppen a nép van kizárva. A divatnépiségnek sohasem lehetünk hívei. A divathódolók persze nemigen szoktak törődni a néppel. Hogy csak a zenei téren maradjunk, nem hallgathat­juk el, hogy a Z­enefőiskoláról kikerült népi divathódolók még vidéki városba sem hajlandók elmenni, hogy ott állít­sák tudásukat a magyar zenei kultúra szolgálatába. Az pedig még álmaiban sem ötlik fel senkinek, hogy legalább valamennyi időre egy kis faluba elmen­jen s azzal bizonyítsa be a népi kultúra iránti rajongását, hogy ott foglalkozik a falu népével." Barsi Ernő meglepően tisztán látja és bátran kritizálja meg napjaink zenei fonákságait. Sok vaskos kötetbe nem sűrítettek annyi megfontolandó véle­ményt, mint ebbe a kis monográfiába. J. S. VASTAG­H kertgazdaság sertéshizlalda vállal bérhizlalást és üzemi kony­hák ellátását ellenszámlára is. Központi iroda: Budapest II. Virágárok utca 14. Telefon: 163-910 NÁGEL-KÖLCSÖNZSÁK «TŐZSDEPALOTA Munkásdalosok ünneplése A Szakszervezeti Tanács és a Munkás Kultúrszövetség ünnepséget rendez jú­lius 19-én, szombaton este­­18 órai kez­dettel a VIII. Eszterházy utca 4. szám alatti kerthelyiségben a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége váloga­tott férfikarának tiszteletére. A dísz­hangverseny keretében fellép az angliai versenyen fényes sikert aratott, I. díj­nyertes férfikar, továbbá Szentpál Olga tánccsoportja és dr Böszörményi-Nagy Béla zongoraművész. — Funk József írógépkereskedő leánya Agnes és Vándor (Weisz) Pál, folyó hó 4-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) (X) — Sehmuckmayer Ilona és Breitner Ákos házasságot kötöttek. (Minden kü­lön értesítés helyett.) (X) Kulczkrónika Július 24-án nyílik meg Londonban • vegyészt és rokon tudományok nemzet­közi kongresszusa. Sir Wallace Akert neje, a háború alatti brit atomkutatások igazgatójának közlése szerint a brit és az amerikai kormány megtiltotta tudó­sainak, hogy a kongresszuson az atom­energiával kapcsolatos kérdésekkel fog­lalkozzanak. A gyűlésen 28 nemzet ku­tatói vesznek részt. Munkaindulót írt Radó Lili gyerme­kek számára, frissütemű, értelmes dalt melynek minden sora mond valamit a gyermekeknek. Zenéjét Kazacsay Tibor szerezte. „Kisembereik daloskönyve" cím­mel most jelenít meg kótaialalkiban s a munkaindulón kívül kedves és ötletes dalocskák szerepelnek benne a helyes közlekedésről, a főzelékevés hasznossá­gáról s más fontos dologról, suttyom­ban" tanítva a kisembereket. Magyar Tamás, a jelenleg Hollandiá­ban élő kitűnő hegedűművész hétfőn este a scheveningeni Kurhausban mu­tatja be a németalföldi közönségnek Hacsaturján modern orosz hegedűver­senyművét. A hangversenyt a hilver­sumi rádióállomás közvetíti. Kaposvárról jelentik, hogy ott csen­des visszavonultságban elhunyt Rippl-Rónai József­né, az impresszionista fes­tészet kimagasló magyar mesterének özvegye. Az elhunyt kitűnő asszony annak idején odaadó szeretettel vette le férje válláról a mindennapi élet gond­jait s amikor magányos maradt, ott élte le hátralevő éveit, ahol férjének nagyszerű pályafutása elkezdődött: Ka­posvárott. Kevesen tudják, hogy Rippl-Rónai József eredetileg gyógyszerész volt Somogy megye székhelyén, amely most Rippl-Rónai Józsefnét a saját ha­lottjának tekinti és a temetés megren­dezéséről gondoskodik. NÉPSZAVA ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy hóra 10.5 forint Egy hétre 2,40 forint SZÍNHÁZAK MŰSORA Vasárnap és hétfő: Vir. Vasárnap: Zengő tenne, színes szó (8). Vera és család­ja (9). Hétfő: Vera és családja (V-8). Művész. Vasárnap, hétfő: Csókos asz­szony ('/1 8). Fővárosi Operett. Vasárnapi Eliffe Jancsi (7). Hétfő: Nincs előadás. Medgyaszay. Vasárnap, hétfő: Ő sincs fá­ból (Vrfi). Pódium (az Am®ol Parkban). Vasár­nap, hétfő: K­ét évvel a szafjadb­a (Va8). Kamara Varieté. Vasárnap: Nyáron is talisz (5, 8). Hétfő: Nyáron is le­ MOZIK MŰSORA ADY (t.: 220-230): Kacagó képeskönyv (4, 6, 8). CITY (tel.: 128-129): Mindenki szeretője ('/.i, '/.G, */181 szombat és vasárnap, 1 2-ko­r is). CORVIN (tel.: 138-388): A tanítónő (4, ,6,8). ELIT (tel.: 138-993): Kék fátyol (4, 6, 8). KAMARA (tel.: 423-901): Légből kapott vő­legény (4, 6, 8; vasár­na­p: 2, 4, 6, 8). LLOYD (tel.: 123 043): Légből kapott vőlegény (­1, 7, 9; szo­mbat és vasárnap: 3, 5, 7, 9). ÓBUDA: Elcsábított csábító (944, 1,6, 948). PALACE (tel.: 222­ 426); Gilda (11, 1, 3, 5, 7, 9). PATRIA: Iliós éjszaka (4, 6, 8; vasár­nap: 2, 4, 6, 8). PHÖNIX: Dunaparti randevú im Kanadai vérek­ (0, L 3, 5, 7, 9). UGOCSA: Kard és szerelem (3, *1,6, 1/18). Nyitott tető! ADRIA (Pestszentlőrinc): Rio Rita és Ég a tenger (6, 8; vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8). CORSO (Újpest, tel.: 423-438): Szőke vesze­delem (Viz, VHS). JÓZSEF ATTILA (Rákospalota): Gyanú (11, 8; vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8). VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet): Pipo 7 éjsza­kája (6, 8; vasár- és sü­nnepnap: 2, 4, 10, 8). WEKERLE (Kispest): Gilda (6, 8; vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8).

Next