Népszava, 1947. október (75. évfolyam, 223–249. sz.)
1947-10-19 / 239. szám
A budapesti majompör avagy mégis a gólya hozza a gyermeket Néhány esztendővel ezelőtt az egész világ harsogó kacagása közben szállt szembe Dayton amerikai kisváros a leszármazáselmélettel és a hírhedtté vált ,,ffiajompör"-ben megszületett egy derűtkit bírói ítélet, amely szerint erkölcstelen dolog az emberi fij eredetét kutatni. Nehéz nem meglátni a hasonlóságot e mulatságos eset és a most Magyarországon lejátszódó hasonló jellegű esemény között. Egy kiváló és neves kommunista tudós, dr Ligeti Magda elvtárs, könyvet írt azzal a célzattal, hogy megkönnyítse a szülők és nevelők számára a serdülő ifjúúság felvilágosítását és az élet legszentebb misztériumára éi megismertetését. A könyv meg is szent vagy másfél évvel ezelőtt, magánosokon kívül számos iskola vásárolta és jutalomkönyvként osztotta szét diákjai között, a magyar sajtó több orgámmában elismerő bírálatok jelentek meg róla — és csak úgy mellékesen jegyezzük meg a „Hírlap" című napilap .•••T imára, hogy a tájékoztatásügyi minisztérium 1946 április 11-én jóváhagyta a könyv kinyomtatását, amit a minisztérium pecsétje és az illetékes tisztviselő aláírása bizonyít, az ügyészség pedig a hoteles példányok benyújtásu után egy szóval sem emelt kifogást a terjesztés ellen. Múltai azonban a hónapok és több -r'ménytelen kísérlet után Schlachta Margit képviselőnő szokott vénkisasszonios bájával felállt az elmút nemzet-Sígílés utolsó ülésén és a valóságtól irtózó embereik hisztérikus félelmével támadta a szóbanforgó könyvet. A németgyűlés — nagyon stílusosan — utolsó ülését azzal tette emlékezetessé, hogy megszavazta Schlachta javaslatát, a következmény az volt, hogy az ügy iegjárta a közoktatásügyi minisztériumot, majd átkerült az igazságügyminisztériumba. A Ssryérszégre és. .. vizsgálóbíró szombaton elrendelte a könyv elkobzását. Ebben az egész nevetséges ügyben egyetlen vigasztaló momentumot találhatunk csupán: azt a feltétlen törvénytiszteletet, amellyel a szociáldemokrata igazságügyminiszter tekintet nélkül arra, hogy szocialista könyvkiadó kiadványáról és kommunista szerző művéről van szó, példamutató pártatlansággal kezelte a kérdést és szabad folyást engedett az eseményeknek. Az álszemérem és képmutatás megint egy alkalommal győzött a józan ész fölött és a budapesti majomperért a világ közvéleménye is . jövendő előtt azoknak kell majd viselniök a felelősséget, akik politikai handabandázásból ilyen szavazati arányt hoztak ki anemzeti ülés legutolsó ülésén. A titkolódzás áporodott szelleme és a gólyamese ártalmas hazugsága éljen hát tovább a második magyar nemzetgyűlés és Schlachta Margit szűzi felbuzdulásának jóvoltából, takarjuk el a valóságot gyermekek és felnőttek előtt, mert ha egyszer mégis szétszakad a hazugság függönye, fölszabadulnak az emberek és akkor örökre vége lesz Scrai.htáék világának ..'. inituim gyermek és baby kötött-áruk nagy választékban 80 GÓCSKA" védjegyű legfinomabb kézimunka, mackók, kabátkák és játszók:TJúKyrffAcsi iv.Somogyi Béla út 24.TiS0-130 DEMOKRÁCIA ÉS AUTONÓMIA Ha demokráciáról beszélünk, soha nem tévesztjük szem elől, hogy nem pusztán politikai síkon kell értelmeznünk, hanem gazdasági tartalmát is fel kell fognunk és értékelnünk. Különösen áll ez reánk, marxistákra nézve, akik a történelmi materializmus tanát valljuk magunkénak. Most azonban az autonómiák kérdésével kapcsolatosan hadd vizsgáljuk politikai értelmét. Demokrácia a nép uralmát, autonómia a nép önkormányzatát jelenti. A kettő között tehát szoros az összefüggés, illetve az egyik a másik nélkül el sem képzelhető. A népuralom alatt azt értjük, hogy maga, a nép, tehát az ország minden felnőtt fia és leánya, érvényesíti akaratát az ország dolgában, vagyis a saját sorsának intézésében. Ez az általános, titkos választás útján nyilatkozik még, amikor mindenki alkalmat kap, hogy arra szavazzon, aki iránt bizalommal viseltetik, akinek a politikai hitvallása egyezik az övével. Így tehát a nép megbízott képviselői gyűlnek össze az országgyűlésen, alakítják meg; a maguksoraiból a kormányt tehát maga a nép a megbízottai útján hozza a törvényeket és irányítja a végrehajtó hatalmat. A demokrácia igazi értelme Kérdés azonban, hogy a demokrácia igazi szellemének megfelel-e, ha a nép csak négy-öt évenként nyilatkozik meg a választásnál. Nem szükséges-e módot adni számára, hogy akarata egyéb alkalmakkor is szabadon megnyilatkozhassék Vannak országok, ahhol minden fontosabb kérdést népszavazás útján oldanak meg, a népet kérdik meg, hogy meghatározott kérdésekben így vagy úgy kíván-e határozni. Mindenütt azonban, ahol demokrácia az uralkodó politikai irány, a községeknek önkormányzatot biztosítanak. Úgy tartják, hogy annál teljesebb a demokrácia, minél több nagyobb és kisebb egység kap módot arra, hogy vezessen, bírálón és javaslatokat tegyen. Csak így nyílik valóban mód, hogy a nép saját sorsának irányításában ténylegesen részt vegyen. Ezért, adnak tehát községeknek és városoknak önkormányzatot. Maga a község polgára jobban látja, érzi a helyi problémákat, mint akár az adminisztráció helyi vezetője, vagy az országgyűlési képviselő, aki a parlament elé áshatna a kívánatos kérdésekkel. De szükséges az autonómia azárt is, hogy a kisember érdeklődését felkeltsék a köz problémái iránt, tudatossá tenyék benne, hogy viszonya a társadalomhoz, közösséghez, falujához, községéhez, városához, nemcsak abban áll, hogy kötelességei vannak, hanem jogai is, mert beleszólhat az ügyek intézésébe. Az önkormányzat azonban csak akkor élő valóság, ha nemcsak tanácskozó szerv, hanem, legalább kis helyi ügyekben, a vérehajtó hatalomnak ellenére és irányítóin. önkormányzat akkor valóság, ha szükségleteit megszabhatja, azok fedezetiről gondoskodhat és bevételei felett rendelkezhet. A „tekintetes vármegye" Magyarországon az önkormányzatoknak tulajdonképpen sokszázndos múltjuk van. A „tekintetes vármegye" tulajdonképpen demokratikus intézmény lett volna, ha azt nem egy osztály, a nemesség privilégiumának teremtik meg és tartják fenn. A megyék története mutatja, hogy a nemes urak ugyancsak ügyeltek arra,hogy a központi kormányzat velük szemben ne hozzon olyan határozatokat és törvényeket, amelyek előjogaikban és gazdasági előnyeikben megkárosíthatná őket. Ők küldték a követeket az országgyűlésbe is és így 1848-ig biztosítani tudták a maguk számára például az adómentességet, önkormányzatuk a maguk, az „úri osztály" számára teles volt. Amint azonban a 48-as szabadságeszmék nyomán az ósdi megyeházakra is kezdett beszivárogni az Európát már unúló demokratikus szellem, a központi kormányzat, amely csak a gazdagok és kiváltságosok által választott képviselőház tagjainak sorából alakult meg, sorjában hozta a törvényeket, amelyek az önkormányzatokat elsorvasztották és jogaiktól megfosztották. Ez a demokráciaellenesség virágkorát az első világháború utáni félfasiszta korszakban érte el. Különösen Budapesttel szemben nyilvánult meg. A trianoni békeszerződés kötelezte a kormányt az általános választójog megadására és ezt a fasiszta kormányok bizonyos korrekciókkal, javítgatásokkal kénytelenek voltak fenntartani. Budapest önkormányzatába, a törvényhatósági bizottságba így jutottak be szociáldemokrata tagok. Határozott fellépésükkel, fegyelmezett és szervezett magatartásukkal, számuknál lényegesebb súlyt képviseltek. A fasiszta urak megérezték, hogy veszedelem fenyegeti őket. Amíg 1871-től kezdve egyetlen fővárosi törvénye volt az országnak, 1918 után hármat hoztak egymásután, rendeletekről nem is beszélve. Ezekben sorjában elvették a főváros önkormányzatának jogait. Ez a jogfosztó, az önkormányzatot minden cselekvőképességétől megfosztó fővárosi törvény van ma is életben. Népakarat helyett minisztériumi akarat A fasiszta időkben, a fasizmus érvényesítéséért hozott törvény nem ad módot arra, hogy az önkormányzatban tömörült nép önmagát kormányozza, szükségleteit megállapítsa, azok kielégítésére bevételedről n gomdokodjon, meglevő bevételeivel maga rendelkezzék. Szabályrendeletet csak úgy hozhat, ha a felügyeleti hatóság, a belügyminisztérium jóváhagyja, költségvetését nem maga szabja meg, hanem azt a Belügyminisztérium kívánságai szerint kell megszabnia. A forint védelmében adódat sem vethet ki. Megkérdezése nélkül állapítják meg az általános időkből való részesedését. Ezt a kulcsot sem a névképviselet, a parlament szabja meg, hanem szintén a minisztérium. Költségvetésének soha nincs szilárd alapja, mert kormányintézkedés bármikor leszállíthatja részesedését, aminthogy kormányintézkedéssel olyat, feladatok elvégzésére kötelezheti, amelynek költségeit magának kell fedeznie. De nemcsak a fővárosra vonatkoznak mindezek, hanem valamennyi önkormányzatra, a községekre éppen úgy, mint a vidéki városokra és most már demokratikus berendezésű vármegyékre A népakarat helyett tehát a minisztériumi akarat érvényesül. A miniszter ugyan szintén a nép választottjai közül kerül helyére, de tudjuk nagyon jól, hogy a miniszter akármilyen dolgos, tehetséges, körültekintő, törvénytisztelő és demokratikus szellemtől áthatott, nem maga intézkedik, hanem referensei, hivatalnokai tájékoztatják, befolyásolják és veszik rá intézkedései megtételére. A népakarat helyett tehát a végrehajtó hatalom az autonómia helyett a bürokrácia rendelkezik. Fiatal, de annál nagyobb fejlődésre hivatott demokráciánk legsürgősebb feladatai közé tartozik, hogy az önkormányzatok jogait törvénybe iktassa és intézményesen körülhatárolja. Olyan választójogunk van, amely, igen helyesen, csak a demokrácia híveinek ad szavazati jogot, biztosítsuk tehát nekik az intézkedési jogot is. Nádor Jenő NÉPSZAVA | 2947 eleje If 3 Meghívó A Szociáldemokrata Párt országos választmánya október 25-én és 26-án, szombaton és vasárnap, Budapest, VII. Dohány utca 76. szám alatt ülést tart. NAPIREND: A bel- és külpolitikai helyzet. A pártválasztmány tanácskozásai október 25-én, szombaton délután 3 órakor kezdődnek. * 8- ét EZT KÉRJE MINDENÜTT! Kapható laponként kihúzható csomagolásban is, gumírozott széltel