Népszava, 1948. február (76. évfolyam, 26–50. sz.)
1948-02-29 / 50. szám
Hagyd költő a könyveidet! Körül kövér csend fülel, könyveiden borongsz most Költő! Életed ez, világod egy sorban szorosan versek ennyi pattogó ritmus ime Ily kk helyen elfért — így talál rád az este künn a vak és felhők fátylán motez már. S a szél is összeszorított fogakkal dúdol az ablakod alatt! Itt benn béke honol még, lámpád tiszta fénye körében és hű könyveid között is csak az újság rikolt az asztalodon: Ó hagyd költ« a könyveidet, • világod, mit könyvből raktál, mint vádat) megadnak, ölt a kardot, puskát, vagy mis öldöklő fegyvert és eliggy a harc mezejére, ott a helyed már, büszke elődeid is azt tették mind, s nem segíthet rajtad Horatius sem Homeros! S valahol már rothadó néger bullát a déli nap tüze éget igy hozza szagát erre a szél ist SZABADOS ANDRÁS Levél Katinak Már tíz napi hosszú percei ,beszélnek A havas fák alatt, Álmomban téged ringatlak és lenksid . Csókolgatom és pehelyszép hajad. Még négyszer bújok el az éjszakába, Beád gondolva szüntelen, S felébredek majd újra, kicsi lányom. Szobád dalával szivemen. Felébredek, kezecskéd simogatva, Míg február dicséri örömöd, Mely felrepül a téli ablakokra, Hol vén redőny zörög. Egy éve már mesélsz meg kiabálsz te, Miként a többi emberek, * '' Két éve mir: ott élsz a pesti házban, Hol felnőtt sóhajtás lebeg. ''Úr Nagy fehér hó volt, mikor megszülettél, Akkor még névtelen baba, Ma már Katinak szólongat vidáman Anya, apa. Négy nappal, éjjel ünneplő ruhával Kedveskedik neked, a kis Kata 8 párnádra sok-sok játékszert dobál le Február hava. KESZTHELYI ZOLTÁN Ha mellettem ülsz... Ha mellettem ülsz, Ízesebb ebédem és Uditebb, ha te adod, a víz, szomjas lettem tikkasztó napsütésben, gondoktól számban keserű az íz, de mosolyod melege úgy körülvesz, mint kotlós szárnyal a kis csibék. féltó szavadból szivemben derűllsz, életre kelted örömök hitét. Minden szavadból kiragyog a lelked, ha nem is mondod, megértem szived, a percek üde illatot lehelnek, ha mellettem ülsz s rám ragyog hited. HAJNAL GÁBOR Földrajzlecke Az égszínkékek a vizek. Erek, patakok a folyóba, folyó a folyamba fogódzva a tengerek felé siet Barna, a hegy. Csupa barát, csupa rokon, megfogva egymás kezét, együtt gyönyörű hegylánc , köztük azok az Ararát Árnyékos fensíkok alatt a zöld lapályok, benne foltok, bortermő lankák, enyhe, boldog, lágyan hullámzó vonalait. A vérvörös és fekete vastag vonal, sok furcsa görbe, mint a vadat vasrácsú körbe, az országokat zárja be. Országhatár! ... Térképeken, ha egyszer mind leradírozzák, akkor a Föld kez a mennyország, határtalan és végtelen! Bródy László HITLER IGAZI ARCA NEMRÉG VOLT TIZENÖT ESZTENDEJE, hogy Hitler a NémetBirodalom kancellárja lett és a leghatalmasabb fasiszta irányzat a nemzeti szocializmus elindulhatott világpusztító útjára. Hitler ma már teljesen bizonyítható — úgy került hatalomra, hogy a német nagyiparosok és nagybirtokosok megvesztegették Hindenburg fiát, a megvásárolt fiú azután rávette abban az időben már szerilis apját, az agg birodalmi elnököt a nácik vezérénekkinevezsére. Hindenburg sokáig szóba sem akart állni Hitlerrel, mert úgy érezte, hogy egy nyugalmazott császári tábornagy nem engedhet a közelébe egy volt altisztet. 1933 január végén a trösztök urai és a porosz junkerek nagyrehe-n a kancellári székbe segítették Hitlert, aki nem is felejtette el, hogy a kapitalisták támogatásával szerezte meg a hatalmat. Mindvégig hűségesen kiszolgálta a nagytőké-eket és csillapítani igyekezett azok profitéhségét. A nemzeti szocialista párt nevében szereplő ,szocialista" jelző csak a tömegek félrevezetésére szolgált Nem volt a modern történelemben antiszociálisabb és antiszociálistabb rendszer, mint az, anelyet Hitler és társai szerveitek „Harmadik Birodalom" végérrel. * HITLER MEGSZÜNTETTE AZ ÜZEMEKBEN a bizalmi rendszert és kevéssel hatalomrajutása után kibocsátotta „a nemzeti munka biztosításáról szóló törvény"-t — a dor.ost, vagy megbízott^cfA-führer-TD, „üzemi vezér"-ré tette. E törvény 2. szakasza szerint: „Az üzem vezére dönt minden üzemi ügyben. Az alkalmazottak kötelesek hűséggel engedelmeskedni"?. A nemzeti socialista rendszer, amely bitorolni merészelte a ,s:'ocialist," szót, kaszárnyákat csinált a nyárakból és üzemektől! ,, Hitler bevezette a fiatalabb korosztályokra a kötelező munkaszolgálatot is. Milló és milió névet dolgozott ingyen, vagy legfeljebb katonai zsödért a náci gyárosoknak és földbirtokosoknak akik ráadásul még államsegélyt kaptak az ingyenes munkaerők eltartására. A tömegek mank a szolgálatos mozgósításával, és a fegyverkezési programmal tudta Hitler megszüntetni a munkanélküliséget. Ezek a módszerek természetesen nem jelentették az, egészséges gazdasági élet megteremtését. (Miven máskép szüntette meg a munkanélküliséget a Szovjet Unió amely hatalmas építési, iparosítási, mezőgazdasági, vasútfejlesztési, lakásgyarapítási és népegészségügyi program végrehajtásával oldotta meg a kérdést! Ezenkívül: a szocialista tervgazdálkodással teljesen függetlenítette magát a kapitalista konjunktúra-hullámzásoktól!) * A 8ÍRÁS MUNKANAPOT Hitler 10 órásra, majd a háború alatt 12, 14, sőt 10 órásra emelte fel. , A treimari köztársaság utolsó évében 8 mii idrd. 1938. an, tehát a hitleri rendszer ötödik évében pedig 172 mii idrd munkaórát dolgoztak a német munkások. A kifizetett bérek azonban atig emelkedtek az 1932-es bérekhez viszonyítva. Hová lett az újabb munkaórák díjazása? Hitler, hogy kedvezzen hatalomrajutását elősegíő monopolkapitalistáknak és trösztfejedelmekek. 1956-ban kihirdette:. — A nemzeti szocialista vezetés vasprincípiuma, hogy nem engedi emelni az órabéreket. A nácik megszüntették az ensz iparágakra kiterjedő kollektív szerződéseket is, ami azt jelentette, hogy a munkásoknak minden gyárban külön kellett meglapodást kötni a munkaadókkal. Ez volakép teljes függőségbe hozta az eayes üzemek dolgozóit a tőkésekét." * GEORG REHBERG írja Berlinben most megjelent „Hitler tand die NSDAP in Wort und Tat" című künyvében, amely a frappáns adatok egész sorát tartalmazza, hogy 1933 január 1-én, tehát egy hónappal Hitler - umomrajutása "ffőti" ~NH?m*t~rizáiban 29»tuBwWfidmOs élt. Kit érvei kés-b már 3563 tol* a' ihnHb^^sok^ száM^ ' 1938-ban a német részvénytársaságok átlagos vagyona 2,26 millió márkát, 1941-ben pedig 46 miU'0 uiárkát tett ki. Hitler, aki annyit szavalt a munkanélküli jövedelmek megszísittetéséről és a tőkések megrendszabályozásáról, voltakép elősegítette és fokozta a munkanélküli jövedemeket' és a tőkegyarapítás lehetőseit A fele birtokosoknak is kedvében járt Hitler és 1939-ben, vagyis hat évvel ura'darakere'és p.rban, 3000 nagybirtokosnak még miniden ugyanannyi földje volt, mint 2,25 millió kisparasztnak. A Hohrnzollernek 97.000, PIPSS von Fürrterberg herceg 50 000, Hohenlohe-Ohrimert herceg '-8 Oslo Stmaringen herceg 16.Göff Solms herceg 39.000 és Stolberg-Werr, Eyerode gróf 87.000 hektár földdal rendelkezett. Hogy csak a legnagyobbakat említsük! Ezektől, az uraktól Hitler semmit sem vett el Ezzel szinten , a nácik körülbelül 1 millió hektár földet sajátítottak ki a kisparasztoktól katonai repülőterek, katonai utak, erődítmények és haanpoil üzemek céljára. HANS,FRANK, aki Hitler brigantijai közé tartozott, de legalább a nürnbergi börtönben beismerte gonoszságát, a rácsok mögött írott memoárjaiban kísérletet tett Hitler portréjának megrajzolására. „Mi volt Adolf Hitler igazában? — írta. — Államférfi! Hiszen elrabolta az államtól hivatalosan legfontosabb berendezéseit, a törvényes jogokat, az alkotmányt, a közigazgatást, végül pedig küspolitikájával és a háborúval szétrombolta az államot Pártvezér volt? De aláaknázta szisztematikusan saját programját és a pártszervezetet saját csoportja politikai üzelmeinek játékszerévé tette. Művész volt! Ám elnyomta,és szétrombolta azt, ami a művészetben igazán termékenyen hat, tudniilik a szabad személyiséget... Történelmi beállítottsága primitív volt amint láthatjuk a falról, az erősebb igáról és a vezérségről vallott felfogása tükrében. A vezérségről vallott elvei egy törzsfő abszont hatalmának gondolatkörében mozogtak". Ezekhez a jegyzetekhez, amelyeket Sir Douglas M. Kelley, a nürnbergi katonai fogház orvos és pszichiátere publikált ,22 Männer um Hitler" című könyvében, csak annyit tehetünk, hogy Hitler — aki nem volt sem államférfi, sem pártvezér, sem művész, sem a történelmi erők és tényezőit felisme-rő.e'^—'•igenis kiszólításója is védelmezője volt a kapitalista társadami rendnek. -'•••'*""•* Hitler és a kapitalizmus úgy összefüggtek, mint a sziámi ikrek. A világ nem akarta és sok helyen ma sem akarja megátni, hogy ez így volt. De mi, marxisták, a kezdet kezdetétől tudtuk ezt az igazságot és ezért előre hittük azt is, hogy nemcsak Hitler bukik majd meg, hanem összeomlása egyben a kapitalizmus utolsó szakaszát is jelenti * Schalk László: Twur*j£ MI TÖRTÉlNT VOLNA ha a második világháború Hitler győzelmével végződik? Joan tették már fel ezt a kérdést külföldön is, Magarországon is. És talán mi is feltehetjük Hitler uralomrajutásánal tizenötödik évfordulóján. Hitler — mint dr Kersten holland orvos, a náci-verz ire'e kezelője írja — többször kifejtette, hogy Nürnbergben, a nemzeti szocialsta mozgalom hírhedt centrimátan akarja megtartani a békekonferenciát, amelyen diktálja majd a feltételeket. — Mindenekelőtt két rétegre akarta osztani Európa lakosságát: fajilag magasabbrendűek és fajilag alacsonyabbrendűek rétegére. Az alacsonyabbrendű emberek kiszolgálták volna a magasabbrendűeket, tehát elsősorban a németeket A némt kapitalisták végtelen tömeg olcsó munkaerőhöz és 7 elá h'tatlon kiterjedésűikhoz jutottak vona, hiszen a nácik tervbevették az alackonyabbrandü rétegek területein a nagyipar lebontását. Hitler azt is akarta, hogy a második világháború után egész Eurórában a német legyen a hivatals nyelv. A többi nyelvet csak kisegítőként lehetett volna használni, bizonyos országokban azonban így is csupán tíz esztendeig, vagyis az álgermánosítás befejezéséig. HA A NÉMETORSZÁGBAN most tizenöt éve uralomra került Hitler nyesteri a háború . Magyarország ma Németország egyik gyarmata lenne. Ság Endre