Népszava, 1948. augusztus (76. évfolyam, 175–199. sz.)
1948-08-19 / 190. szám
Döntő szakaszhoz éhezett a moszkvai A berlini rádió jelentése szerint londoni diplomáciai körökben és moszkvai laptudósítók körében az a vélemény alakult ki, hogy csütörtökön vagy pénteken további megbeszélésre kerül sor Mohitov szovjet külügyminiszter és a három nyugati hatalom moszkvai képviselői között. Úgy vélik, hogy ez lesz a tanácskozások befejező találkozása és a hét végére döntésre lehet számítani. Londoni diplomáciai körökben általános a vélemény, hogy a megbeszélések eddigi eredménye jó. A Duna-értekezlet megszavazta a dunai alkotmányt Szerdán délelőtt a Duna-értekezleten részvevő országok felszólalásával lezajlott az értekezlet munkájának utolsóelőtti szakasza, délután került sor a szavazásra és a Dunaalkotmány aláírására. Az új Vwa-alkomány igazságot szolgáltat a dunai népeknek. Két főelve: 1. Biztosítani azt, hogy a Duna minél jobban kihasználható legyen a dunai és nem dunai népek közötti gazdasági és egyéb kapcsolatok kiépítésére. 2. Biztosítani, hogy a dunai szabadhajózás elve ne adjon jogot a dunai népek szuverénításának megsértésére, gazdasági, politikai vagy katonai érdekeik veszélyeztetésére. A szerdai ülés elején Visinszkij megállapította: A külügyminiszterek tanácsa elismerte a Szovjet-Uniónak azt a jogát, hogy a Dunabizottságban két szavazattal legyen képviselve, a Szovjet-Unió azonban a dunai országok egyenlőségének elvét tiszteletben tartva, lemond erről a jogáról és így a Duna-bizottságban csupán egy taggal vesz részt. Ez az egy kiküldött képviseli majd a Szovjet-Uniót és Szovjet-Ukrajnát. Ezután az egyes országok képviselői nyilatkoztak a szavazás alá kerülő új Duna-alkotmány kérdésében. Az értekezlet eddigi lefolyása után nem keltett meglepetést, hogy az Egyesült Államok és Anglia képviselői kijelentették, nem írják alá az új Duna-alkotmányt és érvényben levőnek tekintik az 1921-es Duna-egyezményt. A dunai országok megbízottai egységesen utasították vissza ezt az újabb imperialista manővert. Molnár Erik, a magyar küldöttség vezetője rámutatott, hogy az új Duna-alkotmány megfelel a dunai népek érdekeinek és ama népek érdekeinek is, amelyek a Dunán hátsó gondolatok nélkül, szabadon akarnak hajózni. Ana Pauker hangoztatta, hogy a, angolszász és a francia kiküldöttek ott végzik, ahol kezdték: közömbösséget mutatnak a dunai szabad hajózás és a nemzetközi együttműködés iránt. Csak a szerzett Visinszkij mindenekelőtt megállapította, nem felel meg a valóságnak az az amerikai állítás, mintha az értekezlet többsége a nyugati hatalmaknak egyetlen javaslatát se vette volna tekintetbe. Az új alkotmány 7., 17., 19. és 46. pontja majdnem szó szerint az amerikai szöveget tartalmazza. Ugyanígy átvettek egy francia módosító indítványt is. Meg kell azonban állapítani, hogy a nyugati hatalmak képviselői ezeknek a pontoknak a megszavazásánál sem működtek együtt. Az új alkotmány megfelelő módosítással az 1921-es megállapodás számos pontját is tartalmazza. Mi az oka mégis ezeknek az állításoknak?!! Az, hogy a nyugati hatalmak kiküldöttjei ezekkel próbálják igazolni, miért vonják kétségbe az új dunai megállapodás jogosságát. Ilyen módon próbálnak szembehelyezkedni azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket kormányaik vállaltak magukra. Visinszkij visszautasította azt az állítást, hogy az új alkotmány nem biztosítja a dunai hajózás szabadságát. A szovjet tervezet első pontja szó szerint idézi a külügyminiszterek tanácsának és a békeszerződéseknek erre vonatkozó szakaszát-Ehhez nem tesz hozzá semmit és nem vesz el belőle semmit. Amikor az angolszász hatalmak képviselői elfogadták tárgyalást alanul a szovjet tervezetet — folytatta Visinszkij —, reméltük, hogy elismerik annak szellemét és a nemzetközi szolidaritásnak megfelelő magatartást tanúsítanak. Sajnos, nem ez következett be. Visinszkij ezután Sztálint idézte, aki megállapította, hogy amikor a fejlődés új formái jelentkeznek, a hanyatló erők féket raknak a társadalmi fejlődés elé és akadályozzák az előrehaladást. A régi elvekkel szemben vannak haladó elméletek, amelyek a társadalmi fejlődés érdekeit szolgálják. Az új dunai alkotmány — mondotta Visinszkij — haladó elveken épül fel, olyanokon, amelyek előreviszik a társadalom jogokkal és a dunai országok ügyeibe való beavatkozással törődnek. Clementis megállapította, hogy a nyugati hatalmak javaslatai sértették a parti népek érdekeit és függetlenségét. Kamenov bolgár külügyminiszter pedig kiemelte: a dunai népek összefogásának az a közös érdeke, az alapja, hogy együtt harcoljanak az imperialista törekvések ellen. A vitát Visinszkij hatalmas beszéde zárta be, fejlődését. Amikor az új formák jelentkeznek, hangok hallatszanak, amelyek a szerzett jogokrl és a kiváltságokra hivatkoznak. Az új eszmék ellenzői nem akarják elismerni sem az idők változását, sem azokat az erőket, amelyek előretörtek. Ezek a hanyatló erők azonban nem tudják meggátolni a fejlődést. A Duna már nem az, ami volt 100, 50, vagy 25 évvel ezelőtt. Új viszonyok alakultak a Dunán és a dunai államok nem ugyanazok, mint voltak. A régi erők nem tudják megváltoztatni a fejlődés irányát. A független állami életre ébredt dunai államok megtalálták azt az utat, amely életbevágó érdekeiknek megfelel. A Szovjet Unió üdvözli az új dunai egyezményt, amely visszaállítja a dunai államok jogait, biztosítja a hajózás szabadságát, amely a dunai népek és a világ minden békés országának javára szolgál. Visinszkij beszéde után az értekezlet az ülést délutánra halasztotta, amikor is sor került az általános bizottság által elfogadott tervezet feletti szavazásra. A szavazásban Anglia és Franciaország képviselői nem vettek részt. Az értekezlet az általános bizottság által elfogadott új Duna-alkotmánytervezetet 7:1 arányban általánosságban és részleteiben is elfogadta A dunai alkotmány aláírása Szerdán este hét órakor Belgrádban, a Kollarcsev-egyetemen, ahol az új Duna-értekezletet tartották, ünnepélyes keretek között aláírták a Duna-alkotmányt. Mates-nek, a konferencia főtitkárának felkérésére elsőnek a Szovjet Unió nevében Visinszkij írta alá az okmányt, majd sorban következett Bulgária nevében Kmnenev, Magyarország nevében Molnár Erik, Románia képviseletében Ana Pauker, Szovjet-Ukrajna nevében Baranovszki, Csehszlovákia képviseletében Clementis és végül Jugoszlávia részéről Bóbler, Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország képviselői nem jelentek meg az aláírásnál. Visinszkij nagy beszéde : • "13. évfolyam,, ISO. szám, Budapest, 1948 augusztus 19. csütörtök Ara fillér A SZABAD sAK SZ E R V E Z E T E K KÖZ Szerk. és kiadóhivatal : VIII, Conti ucca 4 Meg|1ele nik hétfő kivételével minden nap "••••'J^SS'^^f• "V .''-F -I •''•-• -- • ft - « • •-.' ".• ••*. . • ' PONTI LAPJAI . .. i , • Telefon: 137-562, 137-563, 137-564 7/ tárgyalás Az István-napi ünnepségek teljes műsora • Képes beszámoló olimpikonjaink hazatéréséről • Agyonlőtték Arszo Jovanovics tábornokot TITO és társai politikája ellen, minden terror ellenére is, lassan megmutatkozik a jugoszláv nép tiltakozása. Hiába igyekeznek elnyomni ezt a tiltakozást a jugoszláv vezetők, az mégis mind nyilvánvalóbbá válik. Nap mint nap érkeznek hírek: a moszkvai jugoszláv diplomaták és diákok, a washingtoni, párizsi, bukaresti és prágai diplomaták elítélik Titóék árulását. De nemcsak a Jugoszláv határokon kívül, hanem magában Jugoszláviában is egyre-másra jelentkezik ez a tiltakozó mozgalom, amelyet hasztalan kísérelnek meg a jugoszláv vezetők fegyverrel és börtönnel elfojtani. A montenegrói kormány négy miniszterének eltávolítása után most a jugoszláv népfelszabadító háború egyik legkimagaslóbb alakját, Jovanovics tábornokot, csak orgyilkos golyóval tudták elhallgattatni. A jelek sűrűsödnek és bizonyítják, hogy » Tájékoztató Iroda és vele együtt a világ valamennyi kommunista pártja helyesen ítélte meg a helyzetet s még idejekorán akart közbelépni, hogy az orvoslás módját megmutassa. Egyben bebizonyosodott az is, hogy a Tájékoztató Iroda nem tévedett akkor sem, amikor a Jugoszláv Kommunista Párt egészséges erőire hivatkozott. Ezek az egészséges erők hallatják szavukat és biztosítékot jelentenek arra, hogy az árulás politikáját sokáig folytatni nem lehet. Kimutatásokban, hírlapi közleményekben általában a terjedelmes számadatoknak jut a főhely, s nemigen szoktunk büszkélkedni negatívumokkal. De akad terület, ahol éppen a mennyiség csökkenése jelzi a fejlődést. Erre gondoltunk, amikor a szokásos, Szent Istvánnapot megelőző razziáról kiadott hivatalos közleményt olvastuk. E közlés szerint 62 férfit és 28 nőt állítottak elő mindössze. Mindössze — írják, mert jól emlékszünk még az ellen, forradalmi esztendők adataira, amikor egy-egy ilyen razzia alkalmával többszáz bűnöző került kézre. De az előző esztendőkhöz képest is, a felszabadulás utáni helyzethez képest, s az úgynevezett békebelinél is kedvezőbb képet mutat ez a rendőri jelentés. Aki a társadalmi összefüggéseket vizsgálja, annak nem lehet meglepetése a kedvező eredmény. Nemcsak a rendőrség munkája fejlődött tökéletessé, s nemcsak a rendészeti munka függvénye a megjavult közbiztonság. Szerepe van ebben annak az erkölcsi erőnekis, amely a demokrácia szellemének terjedésével, az általános életszínvonal megjavulásával jár együtt. Így egészíti ki egymást az anyagi és a morális emelkedés.