Népszava, 1948. augusztus (76. évfolyam, 175–199. sz.)

1948-08-19 / 190. szám

f Új tisztek avatásához a múltban a munkásságnak nem volt semmi köze. A ludovikai ünnepségek a le­tűnt rendszerben az uralkodó osz­tályok házi ünnepségeiként szere­peltek. Bennünket legfeljebb annyi­ban érdekelt a dolog, hogy tudtuk: a Ludovikából évről évre új test­őröket, új zsoldosokat, új védelme­zőket és oltalmazókat kapott a feu­dalizmus és nagykapitalizmus szent szövetségén alapuló Magyarország, amelynek minden terü­letét elborí­totta az úri hazugságok szövevénye. Kis ország voltunk, de nagyhatalmi pózokat mutattunk a világnak. Nemzeti hadsereget emlegettünk, de honvédségünk vezetőségében a németbérencek és svábok dominál­tak s az egész nemzeti hadsereget idegen érdekek szolgálatára nevel­ték. Csak a felszabadulás után változott meg a helyzet és csupán akkor kez­dődhetett el a nemzet igazi hadseregé­nek megteremtése. A régi Ludovikát, az úri világ tisztjeinek nevelőinté­zetét felváltó Kossuth-Akadémiából most már olyan tisztek kerülnek ki, akik a nemzetté lett nép különböző rétegeinek a g­yermekei: munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók fiai­ból hisznek mától kezdve az egyre erősödő magyar néphadsereg irány­tól fejlesztői és kiképzői. A ma felavatásra kerülő Kossuth­akadémisták nem lehetnek és nem lesznek a nép ellenségei. Nem vállal­kozhatnak és nem vállalkoznak sem­miféle népelnyomó tevékenységre. Ezek a munkás, paraszt és értelmi­ségi ifjak — a munkásság, paraszt­ság és értelmiség nagyszerű össze­fogásának letéteményesei — nem te­kinthetők a régi világban kasztba tömörülő, a szegény civilektől el­különülő, az államban államot al­kotó tisztek utódainak. A Kossuth­ Akadémiát ma el­hagyó új magyar tisztek egynek érzik maguk­at a dolgozóikkal. Ők is a dolgozók közé tartoznak. Ha nin­csenek szolgálatban, még kardot sem viselnek, hogy így is eltüntes­sék az egykori választóvonalakat. Ezek a Kossuth-akadémisták, akik most elindulnak a különböző csapattestek felé, mély gyökereiket eresztettek a­ Kossuth-Akadémián. Olyan gyökereket, amelyek száz év mélységébe nyúlnak és a magyar múlt egyik nagy korszakával kötik össze az új idők új tisztjeit. Akik most, a Kossuth-Akadémiá­ból kikerülnek, olyan intézetben végezték katonai tanulmányaikat, amely szellemében és felépítettségé­ben lényegileg nem más, mint Kos­suth Lajos száz évvel ezelőtt meg­valósított, Honvéd Hadi Főtanodájá­nak méltó utóda. Kossuth Lajos annak id­ej­én azzal indokolta meg az első magyar köz­társaság megalapításának küszöbén álló ország képviselői előtt a Hon­véd Hadi Főtanoda megalkotásának szükségességét és halaszthatatlansá­gát, hogy: „Jog, szabadság, egyen­lőség s nemzeti függetlenség csak ott állhatnak fenn, hol azokat a hata­lom védi, a hatalom eldöntő szava pedig harcban kard, fegyver és ágyú által nyilatkozik... Élni csak az a nemzet fog, amelyben magá­ban van életerő, kit nem saját élet­ereje, hanem csak másoknak gyá­molítá­sa, tartogat, annak nincsen jövendője.** Igen, Kossuth Lajos száz évvel ezelőtt a­ jog, szabadság, egyenlő­ség és nemzeti függetlenség meg­védését jelölte meg az új tisztikar és hadsereg feladatául, tehát­­ nem támadó katonaságot, hanem béke­katonaságot sürgetett a békés szán­dékú és békés célú Magyarország­nak! Most­, száz év után sem változtak az ugyancsak békés szándékú és békés célú Magyarország hadsere­gének a feladatai! A harmadik a magyar köztársaság ma felava­tásra kerülő tisztjei ugyanazokat az elveket vallhatják, mint az egy évszázad előtt szervezett, Honvéd Hadi Főtanoda növendékei. A harmadik magyar köztársaság tisztjei sem uralkodók ábrándjaiért, dinasztiák területeinek gyarapítá­sáért, vagy nagytőkések rablásai­nak előkészítéséért öltik fel az uni­formist, hanem az­ért, hogy — Kossuth Lajos tisztjeihez hason­­­lóan —­­ a jog, a szabadság, az egyenlőség és a nemzeti független­ség őrzői és védelmezői legyenek! A tiszti ruha a népi demokrácia Magyarországában munkaruhának számít. A tiszti ruha viselője a népi demokrácia Magyarországában — a jog, a szabadság, az egyenlőség és a nemzeti függetlenség munkája. Magyarország, amely olyan sokat szenvedett a háborús pusztítások következtében, békét óhajt, amint békét akar a Szovjet­ Unió, hatal­mas barátunk és pártfogónk, vala­mint a népi demokrácia országai­nak tábora is. De a béke fenn­tartása­ és megőrzése sohasem lehet egyoldalú vágy és nem, jelenthet egyoldalú veszélyeket. Ahhoz, hogy béke maradjon és béke legyen, min­dig két világpolitikai fél vagy világpolitikai oldal akarata szüksé­ges. S mivel a világon működnek imperialista és fasiszta erők, fe­nyegetve a népek függetlenségét és szabadságát, tehát a békét is, nem maradhatunk védtelenek és nem meredhetünk összetett kézzel ma­gunk elé. Szükségünk van a honvédségre, amely természetesen sohasem volt annyira, honvédő jellegű, mint Kossuth Lajos idejében és most, amikor a, Kossuth Lajos első köz­társaságára büszkeséggel vissza­tekintő harmadik magyar köztár­saságot építjük. Honvédség nélkül nem lenne tel­jes az új köztársaság állami berendezkedése és az új állami berendezkedés belső és külső stabilitása. Nem akarunk háborút. Nem vezet bennünket hódítási szándék. De nem vagyunk a régi értelemben vett pacifisták, akik meghátrálunk min­den belső és külső támadó előtt. A minden áron pacifisták—az eddigi tapasztalatok szerint — csak fel­biztatták a békebontókat és elő­segítették ezzel a békebontást. A mai tisztavatás azt hirdeti ország-világ felé, hogy a magyar népi demokráciának sikerült már a munkások, parasztok és értelmi­ségiek soraiból olyan tisztikart ne­velni, amely megfelelő néphadsere­get tud kiképezni. Ez a néphadsereg pedig, ha kell, fegyveresen is mű­védi a népi demokrácia rendjét, az építő munka folytonosságát, a dol­gozók nyugalmát, egyszóval: a bé­két! Sós Endre MEGVALÓSULT KOSSUTH ESZMÉJE Népi tisztikar a honvédség élén Avatóünnepség a Honvéd Kossuth-Akadémián Bensőséges ünnepség keretében csütörtökön délelőtt 11 órakor a" Kossuth-Akadémia parkjában avatja tisztté Szakasits Árpád, a magyar köztársaság elnöke képviseletében Nagy Imre, az országgyűlés elnöke azokat a munkás-, paraszt- és értel­miségi származású ifjakat, volt tiszthelyetteseket, akik a Honvéd Kossuth­ Akadémia első egyéves tisztiiskoláját sike­resen elvégezték. Ez a nagyszabású ünnepség nem­csak a demokratikus honvédség néphadsereggé fejlesztése terén, hanem­­ a magyar népi demokrácia tör­­ténetében is jelentős állomás. Most vált valóra Kossuth eszméje, aki „Hadi Főtanoda" felállításával népi magyar tisztikart akart ál­lítani a csapatok élére. Az ünnepség részletes műsora a következő: A köztársaság elnöke képviselője fogadása után Révay Kálmán ezredes, a Honvéd Kossuth­ Akadémia parancsnoka beszél, majd az új alhadnagyok esküt tesz­nek. A magyar köztársaság elnöke nevé­ben Nagy Imre, az országgyűlés elnöke beszédet intéz az új hon­védtisztekhez. Ezután az évfolyam­ első alhadnagy­válasza következik, majd díszmenet zárja be a felemelő ünnepséget. Csütörtökön délután az alhadnagy­avatás után, délután ,3 órai kezdet­tel a Honvéd Nevelőtiszti Tan­folyam hallgatói előadást tartanak az akadémia vívótermében. — Ti is részesei voltatok az újjá­építés nagy munkájának — foly­tatta a miniszterelnök —, rövid egy esztendő alatt teljes odaadással vég­zett munkátoknak meg is van a jó eredménye: nemcsak megindítottá­tok a tisztképzést, de megvalósítot­tátok mindazokat az elgondolásokat, amelyeket mindnyájan magunk elé tűztünk. Munkátok arany betűkkel lesz beírva a demokratikus honvéd­ség történetébe. Munkásság és néphadsereg A Ganz Hajógyár kultúrtermébe szerdán délután Szalvay Mihály vezérőrnagy nagy érdeklődéset kí­sért előadást tartott „Munkásság és néphadsereg" címmel. Hangoztatta előadásában, hog­y a hadsereg kér­dése nem véletlenül vetődött fel a MDP programjában. Ahogy meg­valósította a Kommunista Párt a földreformot, a jó forintot, az álla­mosítást, úgy most a MDP meg­valósítja az új, demokratikus had­sereget is- A demokratikus jogokat és demokráciáink eredményeit csak erős, jól felszerelt népi, demokra­tikus hadsereg képes megvédeni. Új hadseregünk tisztikara és le­génysége is a népből származik. Az a célunk — mondotta —, hogy ebben a hadseregben szolgálni di­csőség legyen. A magyar nép meg­értette ném­ hadseregünk jelentősé­gét és boldog örömmel tekint, demo­kráciánk védelmezőire, új honvéd­ségünkre. Ezután Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője szólalt fel és hangoztatta, annak a régi és in­dokolt gyűlöletnek, amely a mun­kásság szívében élt a régi hadsereg­gel szemben, most szeretetté kell átváltoznia. A munkásosztálynak élen kell járnia a honvédség meg­erősítésében is. Kitüntették a Kossuth­ Akadémia kiváló kiképző tisztjeit és tiszthelyetteseit A köztársasági elnök kitüntetése­ket adományozott a Honvéd Kossuth Akadémia ama kiképző tisztjeinek, illetve tiszthelyetteseinek, akik az Akadémia fejlesztése körül kiváló érdemeket szereztek. A kitüntetettek névsora: A Köztársasági Érdemrend kis­keresztjét kapták: Gyulai Mihály alezredes, Köteles Jenő alezredes. A Köztársasági Érdemérem arany fokozatát kapták: Gyémánt András százados, Kovács Sándor őrnagy, Mező Sándor százados, Révai­ László alezredes, Teleki Lajos alhadnagy. A Köztársasági Érdemérem ezü­st fokozatát kapták: Bölöni Béla őr­nagy, Horváth János főhadnagy, Jeges Sándor alhadnagy, Koós György őrnagy, Mátékovics Endre őrnagy, Ördög Lajos százados, Strahl Sándor főhadnagy, Szűcs József alezredes és Zajtai Antal százados. A Köztársasági Érdemérem bronz fokozatát kapták: Barabás Béla szá­zados. Bányai József főhadnagy. Bender András főtörzsőrmester. Fe­renczi György főhadnagy. Gátszegi Ferenc hadnagy. Haraszti Miklós százados. Hernádi Elemér őrnagy. Kábán Béla százados. Kiss József Gábor főhadnagy. Körösi Vilmos főhadnagy. Lamos György törzs­őrmester. dr Merényi László őr­nagy. Pécsi György százados. Pó­csai András törzsőrmester. Simon László őrnagy. Tamási Ferenc törzs­őrmester. Vojtikovszki József őr­mester. Dinnyés Lajos beszéde Dinnyés Lajos miniszterelnök a kitüntettekhez intézett beszédében utalt arra, amikor annak idején a honvédelmi tárca vezetését elvál­lalta, első perctől tisztában volt az­zal, hogy a demokratikus kormány­zat kötelessége a honvédségnek nemcsak fizikai, anyagi fejlesztésé­,­ről, hanem lelki újjáépítéséről is gondoskodni. Olyan vezetőket, olyan tisztikart kell nevelni amely száz százalékig biztos politikai garanciát nyújt arra, hogy hű lesz a magyar köztársasághoz és teljes odaadásá­val szolgálja azokat a nagy célokat, amelyeket, a­ népi demokrácia maga elé tűzött. Mesterséges diófaíiegelés és egyéb különlegességek az Őszi Vásáron Mindenkit érdekel, hogy hogyan termelik magyar földön a rizst, meg a pamutot. Hogy ezt a közön­ség pontosan megláthassa, a szep­tember 3-án megnyíló Őszi Vásár területén egy egész darab rizsföldet és egy egész darab pamutföldet lé­tesítenek. De bemutatják a mező­gazdálkodás újdonságait is, így a többi között a mesterséges diófa­nevelést és a kecskeméti állami mintabirtokon most­ kitenyésztett egészen nagy gyümölcsű és a ma­gyar talajviszonyoknak legjobban megfelelő kiváló paradicsomot is-A diófát nem magról, hanem olt­ványról nevelik és az ilyen fa igen rövid idő alatt terem, termése korán beérik, magva pedig nagyobb, mint az eddigi dióké. Természetesen egész soron érdekesnél érdekesebb estyéb meglepetés is várja az Őszi Vásár látogatóit. Az országszertet kapható vásár­igazolvánnyal féláron már aug. 31-től lehet Budapestre utazni. (X) Világhírű szovjet írók az értelmiségiek lengyel­országi kongreszusán (Varsó.­­ ..MTI") Wroclawban (Boroszló) augusztus 25 és 20 között a kultúrélet vezetői békevédelmi értekezletet tartanak. A világ leg­több államának képviselője részt­vesz a kongresszuson. Magyar rész­ről 25 tagú küldöttség utazik Wroclawba. Az értelmiségiek Wroclawban tar­­tandó nemzetközi kongresszusának rendezősége megkapta a kongresz­szusra érkező szovjet küldöttség tagjainak névsorát. A küldöttségben van a többi között Mih­ail Solohov, Alexander Fagyejev, Ilja Ehren­barg, Alexander Kornyejcsuk, Leo­nid Leonov, Szamet Vurgun és Tur­sun Zaide azerbejdzsáni költők, Venelova litván költőnő, Zaszlavszki publicista, Taraszova írónő, Pudov­kin híres filmrendező, Bardin, a tudományegyetem alelnöke, Szulej­kin Jakuskin, az ukrán tudományos akadémia elnöke.

Next