Népszava, 1948. augusztus (76. évfolyam, 175–199. sz.)
1948-08-19 / 190. szám
f Új tisztek avatásához a múltban a munkásságnak nem volt semmi köze. A ludovikai ünnepségek a letűnt rendszerben az uralkodó osztályok házi ünnepségeiként szerepeltek. Bennünket legfeljebb annyiban érdekelt a dolog, hogy tudtuk: a Ludovikából évről évre új testőröket, új zsoldosokat, új védelmezőket és oltalmazókat kapott a feudalizmus és nagykapitalizmus szent szövetségén alapuló Magyarország, amelynek minden területét elborította az úri hazugságok szövevénye. Kis ország voltunk, de nagyhatalmi pózokat mutattunk a világnak. Nemzeti hadsereget emlegettünk, de honvédségünk vezetőségében a németbérencek és svábok domináltak s az egész nemzeti hadsereget idegen érdekek szolgálatára nevelték. Csak a felszabadulás után változott meg a helyzet és csupán akkor kezdődhetett el a nemzet igazi hadseregének megteremtése. A régi Ludovikát, az úri világ tisztjeinek nevelőintézetét felváltó Kossuth-Akadémiából most már olyan tisztek kerülnek ki, akik a nemzetté lett nép különböző rétegeinek a gyermekei: munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók fiaiból hisznek mától kezdve az egyre erősödő magyar néphadsereg iránytól fejlesztői és kiképzői. A ma felavatásra kerülő Kossuthakadémisták nem lehetnek és nem lesznek a nép ellenségei. Nem vállalkozhatnak és nem vállalkoznak semmiféle népelnyomó tevékenységre. Ezek a munkás, paraszt és értelmiségi ifjak — a munkásság, parasztság és értelmiség nagyszerű összefogásának letéteményesei — nem tekinthetők a régi világban kasztba tömörülő, a szegény civilektől elkülönülő, az államban államot alkotó tisztek utódainak. A Kossuth Akadémiát ma elhagyó új magyar tisztek egynek érzik magukat a dolgozóikkal. Ők is a dolgozók közé tartoznak. Ha nincsenek szolgálatban, még kardot sem viselnek, hogy így is eltüntessék az egykori választóvonalakat. Ezek a Kossuth-akadémisták, akik most elindulnak a különböző csapattestek felé, mély gyökereiket eresztettek a Kossuth-Akadémián. Olyan gyökereket, amelyek száz év mélységébe nyúlnak és a magyar múlt egyik nagy korszakával kötik össze az új idők új tisztjeit. Akik most, a Kossuth-Akadémiából kikerülnek, olyan intézetben végezték katonai tanulmányaikat, amely szellemében és felépítettségében lényegileg nem más, mint Kossuth Lajos száz évvel ezelőtt megvalósított, Honvéd Hadi Főtanodájának méltó utóda. Kossuth Lajos annak idején azzal indokolta meg az első magyar köztársaság megalapításának küszöbén álló ország képviselői előtt a Honvéd Hadi Főtanoda megalkotásának szükségességét és halaszthatatlanságát, hogy: „Jog, szabadság, egyenlőség s nemzeti függetlenség csak ott állhatnak fenn, hol azokat a hatalom védi, a hatalom eldöntő szava pedig harcban kard, fegyver és ágyú által nyilatkozik... Élni csak az a nemzet fog, amelyben magában van életerő, kit nem saját életereje, hanem csak másoknak gyámolítása, tartogat, annak nincsen jövendője.** Igen, Kossuth Lajos száz évvel ezelőtt a jog, szabadság, egyenlőség és nemzeti függetlenség megvédését jelölte meg az új tisztikar és hadsereg feladatául, tehát nem támadó katonaságot, hanem békekatonaságot sürgetett a békés szándékú és békés célú Magyarországnak! Most, száz év után sem változtak az ugyancsak békés szándékú és békés célú Magyarország hadseregének a feladatai! A harmadik a magyar köztársaság ma felavatásra kerülő tisztjei ugyanazokat az elveket vallhatják, mint az egy évszázad előtt szervezett, Honvéd Hadi Főtanoda növendékei. A harmadik magyar köztársaság tisztjei sem uralkodók ábrándjaiért, dinasztiák területeinek gyarapításáért, vagy nagytőkések rablásainak előkészítéséért öltik fel az uniformist, hanem azért, hogy — Kossuth Lajos tisztjeihez hasonlóan — a jog, a szabadság, az egyenlőség és a nemzeti függetlenség őrzői és védelmezői legyenek! A tiszti ruha a népi demokrácia Magyarországában munkaruhának számít. A tiszti ruha viselője a népi demokrácia Magyarországában — a jog, a szabadság, az egyenlőség és a nemzeti függetlenség munkája. Magyarország, amely olyan sokat szenvedett a háborús pusztítások következtében, békét óhajt, amint békét akar a Szovjet Unió, hatalmas barátunk és pártfogónk, valamint a népi demokrácia országainak tábora is. De a béke fenntartása és megőrzése sohasem lehet egyoldalú vágy és nem, jelenthet egyoldalú veszélyeket. Ahhoz, hogy béke maradjon és béke legyen, mindig két világpolitikai fél vagy világpolitikai oldal akarata szükséges. S mivel a világon működnek imperialista és fasiszta erők, fenyegetve a népek függetlenségét és szabadságát, tehát a békét is, nem maradhatunk védtelenek és nem meredhetünk összetett kézzel magunk elé. Szükségünk van a honvédségre, amely természetesen sohasem volt annyira, honvédő jellegű, mint Kossuth Lajos idejében és most, amikor a, Kossuth Lajos első köztársaságára büszkeséggel visszatekintő harmadik magyar köztársaságot építjük. Honvédség nélkül nem lenne teljes az új köztársaság állami berendezkedése és az új állami berendezkedés belső és külső stabilitása. Nem akarunk háborút. Nem vezet bennünket hódítási szándék. De nem vagyunk a régi értelemben vett pacifisták, akik meghátrálunk minden belső és külső támadó előtt. A minden áron pacifisták—az eddigi tapasztalatok szerint — csak felbiztatták a békebontókat és elősegítették ezzel a békebontást. A mai tisztavatás azt hirdeti ország-világ felé, hogy a magyar népi demokráciának sikerült már a munkások, parasztok és értelmiségiek soraiból olyan tisztikart nevelni, amely megfelelő néphadsereget tud kiképezni. Ez a néphadsereg pedig, ha kell, fegyveresen is művédi a népi demokrácia rendjét, az építő munka folytonosságát, a dolgozók nyugalmát, egyszóval: a békét! Sós Endre MEGVALÓSULT KOSSUTH ESZMÉJE Népi tisztikar a honvédség élén Avatóünnepség a Honvéd Kossuth-Akadémián Bensőséges ünnepség keretében csütörtökön délelőtt 11 órakor a" Kossuth-Akadémia parkjában avatja tisztté Szakasits Árpád, a magyar köztársaság elnöke képviseletében Nagy Imre, az országgyűlés elnöke azokat a munkás-, paraszt- és értelmiségi származású ifjakat, volt tiszthelyetteseket, akik a Honvéd Kossuth Akadémia első egyéves tisztiiskoláját sikeresen elvégezték. Ez a nagyszabású ünnepség nemcsak a demokratikus honvédség néphadsereggé fejlesztése terén, hanem a magyar népi demokrácia történetében is jelentős állomás. Most vált valóra Kossuth eszméje, aki „Hadi Főtanoda" felállításával népi magyar tisztikart akart állítani a csapatok élére. Az ünnepség részletes műsora a következő: A köztársaság elnöke képviselője fogadása után Révay Kálmán ezredes, a Honvéd Kossuth Akadémia parancsnoka beszél, majd az új alhadnagyok esküt tesznek. A magyar köztársaság elnöke nevében Nagy Imre, az országgyűlés elnöke beszédet intéz az új honvédtisztekhez. Ezután az évfolyam első alhadnagyválasza következik, majd díszmenet zárja be a felemelő ünnepséget. Csütörtökön délután az alhadnagyavatás után, délután ,3 órai kezdettel a Honvéd Nevelőtiszti Tanfolyam hallgatói előadást tartanak az akadémia vívótermében. — Ti is részesei voltatok az újjáépítés nagy munkájának — folytatta a miniszterelnök —, rövid egy esztendő alatt teljes odaadással végzett munkátoknak meg is van a jó eredménye: nemcsak megindítottátok a tisztképzést, de megvalósítottátok mindazokat az elgondolásokat, amelyeket mindnyájan magunk elé tűztünk. Munkátok arany betűkkel lesz beírva a demokratikus honvédség történetébe. Munkásság és néphadsereg A Ganz Hajógyár kultúrtermébe szerdán délután Szalvay Mihály vezérőrnagy nagy érdeklődéset kísért előadást tartott „Munkásság és néphadsereg" címmel. Hangoztatta előadásában, hogy a hadsereg kérdése nem véletlenül vetődött fel a MDP programjában. Ahogy megvalósította a Kommunista Párt a földreformot, a jó forintot, az államosítást, úgy most a MDP megvalósítja az új, demokratikus hadsereget is- A demokratikus jogokat és demokráciáink eredményeit csak erős, jól felszerelt népi, demokratikus hadsereg képes megvédeni. Új hadseregünk tisztikara és legénysége is a népből származik. Az a célunk — mondotta —, hogy ebben a hadseregben szolgálni dicsőség legyen. A magyar nép megértette ném hadseregünk jelentőségét és boldog örömmel tekint, demokráciánk védelmezőire, új honvédségünkre. Ezután Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője szólalt fel és hangoztatta, annak a régi és indokolt gyűlöletnek, amely a munkásság szívében élt a régi hadsereggel szemben, most szeretetté kell átváltoznia. A munkásosztálynak élen kell járnia a honvédség megerősítésében is. Kitüntették a Kossuth Akadémia kiváló kiképző tisztjeit és tiszthelyetteseit A köztársasági elnök kitüntetéseket adományozott a Honvéd Kossuth Akadémia ama kiképző tisztjeinek, illetve tiszthelyetteseinek, akik az Akadémia fejlesztése körül kiváló érdemeket szereztek. A kitüntetettek névsora: A Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapták: Gyulai Mihály alezredes, Köteles Jenő alezredes. A Köztársasági Érdemérem arany fokozatát kapták: Gyémánt András százados, Kovács Sándor őrnagy, Mező Sándor százados, Révai László alezredes, Teleki Lajos alhadnagy. A Köztársasági Érdemérem ezüst fokozatát kapták: Bölöni Béla őrnagy, Horváth János főhadnagy, Jeges Sándor alhadnagy, Koós György őrnagy, Mátékovics Endre őrnagy, Ördög Lajos százados, Strahl Sándor főhadnagy, Szűcs József alezredes és Zajtai Antal százados. A Köztársasági Érdemérem bronz fokozatát kapták: Barabás Béla százados. Bányai József főhadnagy. Bender András főtörzsőrmester. Ferenczi György főhadnagy. Gátszegi Ferenc hadnagy. Haraszti Miklós százados. Hernádi Elemér őrnagy. Kábán Béla százados. Kiss József Gábor főhadnagy. Körösi Vilmos főhadnagy. Lamos György törzsőrmester. dr Merényi László őrnagy. Pécsi György százados. Pócsai András törzsőrmester. Simon László őrnagy. Tamási Ferenc törzsőrmester. Vojtikovszki József őrmester. Dinnyés Lajos beszéde Dinnyés Lajos miniszterelnök a kitüntettekhez intézett beszédében utalt arra, amikor annak idején a honvédelmi tárca vezetését elvállalta, első perctől tisztában volt azzal, hogy a demokratikus kormányzat kötelessége a honvédségnek nemcsak fizikai, anyagi fejlesztésé,ről, hanem lelki újjáépítéséről is gondoskodni. Olyan vezetőket, olyan tisztikart kell nevelni amely száz százalékig biztos politikai garanciát nyújt arra, hogy hű lesz a magyar köztársasághoz és teljes odaadásával szolgálja azokat a nagy célokat, amelyeket, a népi demokrácia maga elé tűzött. Mesterséges diófaíiegelés és egyéb különlegességek az Őszi Vásáron Mindenkit érdekel, hogy hogyan termelik magyar földön a rizst, meg a pamutot. Hogy ezt a közönség pontosan megláthassa, a szeptember 3-án megnyíló Őszi Vásár területén egy egész darab rizsföldet és egy egész darab pamutföldet létesítenek. De bemutatják a mezőgazdálkodás újdonságait is, így a többi között a mesterséges diófanevelést és a kecskeméti állami mintabirtokon most kitenyésztett egészen nagy gyümölcsű és a magyar talajviszonyoknak legjobban megfelelő kiváló paradicsomot is-A diófát nem magról, hanem oltványról nevelik és az ilyen fa igen rövid idő alatt terem, termése korán beérik, magva pedig nagyobb, mint az eddigi dióké. Természetesen egész soron érdekesnél érdekesebb estyéb meglepetés is várja az Őszi Vásár látogatóit. Az országszertet kapható vásárigazolvánnyal féláron már aug. 31-től lehet Budapestre utazni. (X) Világhírű szovjet írók az értelmiségiek lengyelországi kongreszusán (Varsó. ..MTI") Wroclawban (Boroszló) augusztus 25 és 20 között a kultúrélet vezetői békevédelmi értekezletet tartanak. A világ legtöbb államának képviselője résztvesz a kongresszuson. Magyar részről 25 tagú küldöttség utazik Wroclawba. Az értelmiségiek Wroclawban tartandó nemzetközi kongresszusának rendezősége megkapta a kongreszszusra érkező szovjet küldöttség tagjainak névsorát. A küldöttségben van a többi között Mihail Solohov, Alexander Fagyejev, Ilja Ehrenbarg, Alexander Kornyejcsuk, Leonid Leonov, Szamet Vurgun és Tursun Zaide azerbejdzsáni költők, Venelova litván költőnő, Zaszlavszki publicista, Taraszova írónő, Pudovkin híres filmrendező, Bardin, a tudományegyetem alelnöke, Szulejkin Jakuskin, az ukrán tudományos akadémia elnöke.