Népszava, 1948. november (76. évfolyam, 253–276. sz.)

1948-11-03 / 253. szám

SZAKSZERVEZETI DEMOKRÁCIA­ ­ A közelmúltban lezajlott ma­gyar sakszervezeti kongresz­szuson sok szó esett a szak­szervezeti demokráciáról. De aki figyelemmel olvasta az ezzel kapcsolatos megnyilatko­zásokat, az rögtön meggyőződ­hetett arról, hogy nem üres frázisok röpködtek a tanács­kozások során, hanem gazdag tartalmú valóságot méltattak vagy bírálta­k a különböző felszólalók. MDP a mostani tagreví­zióval egy időben első vonalba állította a demokratikus cen­tralizáció kérdését. A párt­demokrácia fokozottabb érvé­nyesítésével természetes fel­adattá válik a demokrácia nyomatékos érvényesítése­ a szakszervezeti mozgalomban is. Mielőtt a szakszervezeti demokrácia időszerű kérdéseit tárgyalnánk, vázoljuk nagy vonásokkal a két szóval jelzett fogalom tartalmát! A szak­szervezeti demokrácia nem­csak a szakszervezeti élet és mozgalom belső demokráciá­­ját jelenti, hanem sokkal, de sokka­, többet: a szakszerve­zeti demokrácia érvényesülé­sét a gazdasági, társadalmi és p politikai világ minden olyan­erületén, amelyre a szakszer­vezeteknek valamilyen be­folyásuk van. Mivel pedig a szocializmus felé haladó állam­rendben, a népi demokráciá­ban és még inkább a szocia­lizmusnak már megvalósult formájában a szakszervezetek végrehajtó, ellenőrző és segítő szerepe szinte minden téren érvényesül, » szakszervezeti demokrácia hatáskör« is min­denre kiterjed. Vizsgáljuk most már a szak­szervezeti demokrácia belső és külső — pontosabban: kifelé ható — értelmét! A szakszer­vezeti demokrácia a szakszer­­vezeteken belül megköveteli, hogy a tagok belépése és a tagdíjfizetés a legteljesebb önkéntességen alapuljon, a ta­gok felvételénél a pártszem­pont ne legyen döntő tényező, továbbá a szakszervezeti tagok és szakszervezeti irányítók állandó összeköttetésben ma­radjanak egymással. Ha ezeket az alapkövetelmé­nyeket nézzük, kétségtelen, hogy voltak és vannak bizo­­­yos hibák. De az sem vitás, hogy ezek a hibák aránylag kisméretűek a magyar szak­szervezeti mozgalom hatalmas arányú fejlődéséhez és a fel­szabadulás óta elért fejlett­­ségéhez viszonyítva. Apró An­tal főtitkár és mások őszintén feltárták, hogy igenis támad­tak zavarok az önkéntes tag­ság értelmezése kör­ül, hogy igenis levonták egyes helye­ken a tagdíjakat és össza akarták kapcsolni az MDP tagságát a szakszervezeti tag­sággal. Az is előfordult, hogy némely szakszervezeti vezető nem állt folytonos összekötte­tésben a szakszervezeti tagok­kal A­ helyzet azonban túlzás nélkül mondhatjuk — ára­ndó javulást mutat és egyre keve­sebb követelnivalót tár elénk-A Szakszervezeti Tanács ini­ciatívájára gondoskodás tör­tént a legutóbb lezajlott szak­szervezeti kongresszus előtt a kongresszusi napi­r­endnek és az ezzel kapcsolatos­­problé­máknak előzetes megismerte­tésére. Az üzemek dolgozói idejében értesülhettek,» kon­­gresssus anyagi­­­ól és így uta­sításokkal láthatták el a kon­gresszusi delegátusokat... Az újonnan megválasztott Szak­­szervezeti Tanács azután sie­tett a már véget ért kongress­zus eredményeit, döntéseit és tárgyalási anyagát ugyancsak a dolgozók elé vinni. Sőt, folyt helyezett arra is, hogy a külföldi delegátusok és az üzemek munkásai szintén ta­­lálko­zhassanak. A szakszerve­zeti kongresszus előkészületei, maga a kongresszus és a n­émi­­ kongresszust követte, a legtisztább szakszervezeti demokrácia ismertetőjekre mutatta:" Ha a szakszervezeti demokráciának ez a szeltem© hatja át az egyes szakszerve­zeteiket is, a demokrácia érvé­nyesülése szempontjából a jö­vőben nem tesz és nem lehet hiba! Ebben a szilemben fog­lalt állást a kongresszus a bi­­zahaiak, a. b. tagok titkos szavazás útján történő meg­választása mellett is, abban a biztos tud­atban, hogy szakszer­vezeti tagságunk elég érett, elég öntudatos arra, hogy a maga soraiból a legmegfele­lőbb vezetőket válassza. A szakszervezetek jellentősé­­gét fokozza napjain­kba­n az MDP tagzárlati és tagrevíziós határozata. Amikor az MDP egyelőre nem vesz fel új tago­kat, sőt megrostálja a régie­ket is, amikor a jövőben nehe­zebb lesz az MDP-be jutni, rendkívül megnövekedik a kü­­­lönböző tömegszervezetek, első­­sorban a szakszervezetek sú­lya, de ugyanakkor felelős­sége is. Míg az MDP a mun­kásosztály élcsapata és egyre jobban kidomborítja élcsapata jellegét, a szakszervezetekre hárul az a feladat, hogy a leg­szélesebb dolgozó tömegeket a szocializmus építésére nevezzék. Igen, a szakszervezetek fontos szerepet tartoznak vállalni a gazdasági- társa­dalmi és politikai élet minden síkján. De sohasem feledkez­hetnek meg arról, hogy a szak­szervezetek munkája az üze­mekben kezdődik- Sőt, az üzemek egyes részeiben, a műhelyekben. A szakszerve­­zeti demokrácia alkatelemei közé tartozik a műhelyek és üzemek demokráciája, a műhelyek és üzemek dol­gozóinak demokratikus üzem­szervezési és üzemellenőrzési joga, amelyet egyébként a­ népi demokrácia kormányzata teljes mértékben biztosítani kí­ván. A most megvitatás alatt álló üzemi tervelőirányzatok­nál a kormányzati utasítás egyenesen előírja, hogy azo­kat részleteikben kell letár­gyalni és a nagyobb kzssdmű üzemekben feltétlenül műhe­lyenként kell a dolgozók bí­rálata alá bocsátani Ez az elgondolás voltaképpen azon a sztálini követelésen alap­­szik, hogy mindig biztosí­tani kell alulról jövő tö­meges kritikát*. Lenin a vHI. szovjet kon­­trresszuson elhangzott beszé­dében rámutatott arra, hogy a szakszervezetek vegyenek részt közvetlenül az állami termelés irányításában, mert csak így lehet megóvni az állami termelést az elbüro­kratizálódástól A termelési terveket mind részleteikben, mind egészükben a szakszer­vezetek bevonásával kell össze­állítani. Ugyancsak a szak­szervezetek segítségével ér­hető el a valóságos munka­fegyelem. Lenin azt vallotta, hogy az újtípusú állam új­rendszerű gazdasági életét csak szakszervezeti demo­­krácia segítségévé lehet meg­valósítani, ha a szakszervezeti demokrácia keretei között minden dolgozó előmozdítja a hibák kiküszöbölését. Lenin és Sztálin tanításai je­gyében, következetes mimikával és a lehető legnagyobb teljes­ségre törekedve, kell kifejlesz­tenünk és erőssé tennünk a szakszervezeti demo­kráciát.Ehhez — hogy mégegyszer összefoglaljuk a megoldandó feladatokat — az önkéntes tag­ság rendszere a jó szakszerve­­zeti oktatás, továbbá a szak­szervezeti tagok és szakszerve­zeti vezetők állandó érint­­ezése szükséges. A szakszervezetek csak akkor lehetnek a­ szocia­lizmus építésének erős tömeg­­bázisai, ha a vezetők és a tagok közvetlen, bizalmon alapuló, de a kritikát egyenesen meg­követelő kapcsolatával tel­jessé tesszük a smskszervezeti demokráciát. (*. e) Tízezer kislakást építenek jövőre Nyolcezer forint kölcsönt kapnak az építtetők huszonötévi törlesztésre A házhelyhez juttatottak kö­rében már most is na­gy vissz­hangja van annak a kislakás, építési akciónak, amelye­t jövő évben bonyolítanak le. A la­kásépítés országszert© nagy lendülettel folyik, az építkezés még nagyobb iramú lesz, mert kereken tízezer kislakás építé­sét határozták el­ A nagyszabású építkezési tervekről az építési és köz­munkaügyi minisztériumban az alábbi részleteket tet­ték me­g: Az építtetők 25 évre kap­nak kölcsönt és a kiadott ösz­szeg az építkezés 75%-át fe­dezi. A kölcsönösszeg körül­belül 8000 forint lesz és utána 3%-os aramatot­ kell fizetni. A törlesztés 50 egyenlő részlet­­ben történik félévenként. Tavasszal kezdődik az építkezés — Mikor kerül sor az épít­kezések megindulására? — Az országos kis­lakás- építkezés miniszteri biztosa, Simor Dénes november köze­pén hozza nyilvánosságra az ütemtervet, amely megállap­tatja az é-átfőezésé­, főbb me­netét: hol, mennyi házat éPí­­tenek. Annyi bizonyos, hogy a tél elmúltával országszerte megkezdődik a munka. Az építkezést elsősorban ott kezdik meg, ahol kellő meny­nyiségű épít­őanyag áll rendel­kezésre. A nagy uradalmak fe­leslegessé vált, de legtöbbször megsérült épületeit lebontot­ták és a has­zn­á­lható anyago­kat felhasználják az építkezé­seknél. — Figyelemmel leszünk a családtagok létszámára, is. a nagyobb családok kertes há­zakban laknak majd, ahol lakószoba, egy-két hálófülke, konyha, egyesített mosó­konyha és fürdőszoba áll ren­delkezésükre. Fa helyett bétán — A típustervek­ nem cak olcsóbbá teszik az építkezést, hanem az épületek csinossá­­gát, tartósságát és tájba való beilleszkedését is biztosítják. Az előregyártott építőeleme­ket is kellő mennyiségben használják föl, így például a fagerendák helyett könnyű betongerendákat alkalmaznak.Az országban nagy a fahiány, ezért az új találmány különö­sen fontos. De nemcsak fa­megtakarítás szempontjából előnyös a betongerenda, ha­nem olcsós­ága miatt is. A fa ára köbméterenként 11—700 fo­rint a betonalkatrész jóval kevesebbe kerül. — A minisztérium a helyi hatóságok megbízottjainak bevonásával állapítja, meg a közeli napokban az építkezé­sek sorrendjét. V. I Révai József a magyar sajtó feladatairól: „Nevetni akarjuk dolgozó népünket" A Magyar Dolgozók Pártja vasárnap este a városi Szín­házban nagysikerű Szabad N­é­p-estet rendezett, amelyen megjelent Farkas Mihály, Olt Károly, Vas Zoltán, Nógrádi Sándor, Marosán György és Apró Antal is. Az ünnepi beszédet Révai József, a Szabad Nép fő­szerkesztője mondotta. Rá­mutatott arra hogy a Sza­bad Nép-agitáció várakozá­son felüli komoly sikerekkel végződött. Szeptember 20-án a lapnak valamivel több mint 100.000 előfizetője volt ma pe­dig 20.000 az előfizetők száma-A munka oroszlánrészét a nagybudapesti pártszervezet végezte, a 140 000 új előfizető­ből 79.000 új előfizetőt gyűj­tött. Budapest kerületei közül első helyen áll a F//. kerület, az­­üzemi előfizetésnél pedig Rámutatott ezután arra, hogy vidéken is emelkedett a példányszám- A vidéki párt­szervezetek közül a Vihar­sarok (Csongrád megye) vitte el a pálmát 4120 új előfizető­vel A legrosszabb munkát vé­gezte Abaúj megye amely összesen 99 új előfizetőt szer­zett A Szabad Névagitá­ció eredménye, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártjának köz­­ponti lapját ma már több mint félmillió ember, olvassa. — Ah­hoz, hogy ezt az eredményt megtartsuk és megjavítsuk — mondotta Révai József a® kell hogy rendszeressé te­gyük a sajtómunkát a párt­ban, hogy úgy tekintsük a Szabad Nép­ért való agi­­lációt, mint szerves és elváá­laszthatatla részét a párt­munkának. Révai József ezután a ma­gyar sajtó feladatairól besszélt . Az, hogy másra kerked a magyar sajtó nevelni népünk­­et, mint kéjgyilkosságokban való gyönyörködésre, mint a genszter-kalandok iránt való érdeklődésre, ebben az új neve­lésben a Szabad Népnek is része van, — mondotta Révai­. Persze mi is akarunk »sze­n­zációkat hozni­ «szenzációt arról, hogy ebben, vagy abban a gyárban hogyan sikerült csökkenteni a selejtet é­s nö­velni a munka termelékenysé­gét. Szenzációt arról, hogy mi az őszi vetés állása, melyik község, vagy járás szívlelte meg pártunk és kormányunk útmutatását és jár elől ebben, a munkában. Nevelni akarjuk és neveltük is az újságolvasó embereket, dolgozó népünket arra, hogy ezekben­­, dolgok­­ban lássa a nemzeti élet, a közélet döntő kérdéseit és megtanulja, hogy a selejtdol­gok Diósgyőrött és a termelé­­kenység dolga Csepelen az 55 legsajátabb ügye és ezáltal közügy is.­­ Az újarcú magyar űrlap­írás megteremtése terén még nagyon sok a tennivaló. Fel­adatunk továbbra is felvilágo­sítani a dolgozókat, vitatkozni azokkal a barátainkkal, akik ebben vagy abban a kérdésben ingadoznak, helytelen állás­pontot képvis­elnek és kérlelhe­tetlenül leleplezni a nép ellen­ségeit, bármiyen álarc, mögé bújjanak is. Ígérem, hogy a Szabad Nép ezentúl is segíti majd pártunk központi vezetőségét abban, hogy ve­zesse a magyar dolgozó töme­geket országépítő munkájuk­ban és küzdelmeikben. Révai Jóssaef beszéde végén hangoz­tatta, ho­gy a Sza­­ad Nép dicsőséges hagyományok folytatója, példaképe a Szovjet­únió Kommunista (bolsevik) Pártjának központi lapja, a Pravda, amelynek alapí­tója Lenin és irányítója, Sztá­­lin. A lapot a párt politikai bi­zottsága,, a párt vejére, Rákosi Mátyás irányítja. Révai József beszédét szűnni nem akaró lelkes­éssal fo­gadta a közönség, majd sors került a »Harmadik esapást című szovjet film bemutatá­sára. e HM !­ könyve Bietünfi és a tudomány L. Bragg Az elektromosság diadalútja A Nobel-díjas tudós műve az egyet­len, mely mind a laikus, mind a szak­ember számára a kezdettől a legújabb eredményekig — a békacombtól 3 foto­celláig, a radarig — ismerteti a tudo­mány legnagyobb diadalát. Nagy albumalak HO szilvogkép 3! műmelléklet Kötve 42*SO Eleu&t moit Passuth László Idegenek A történeti regény kiváló mű­vészének új, kimagasló, iro­dalmi értékű regénye. O­ssy nagyváros ködtengerében s del francia sziklabarlang mé­lyén élt két névtelen forra­dalmár • szerelem és végjet csodálatos játékát. Kötve 20*50 Ontékek útján Heine ScMeíesopslií úr emliei A SZABADON SZÁRNYALÓ GONDO­LAT, az emberi SZABADSÁG • a Meretem nagy poétájának pró­zai remekműve szabadságról, keretemről, küzdelmekről — művészi fordításban. Ciczó András rajzaival Kötve 7*50

Next