Népszava, 1948. november (76. évfolyam, 253–276. sz.)

1948-11-11 / 260. szám

PAUL ELUARD az igazság költészetéről Paul Eluard, a kitűnő francia költő, a magyar szellemi élet ki­válóságai előtt, a Fészek Klubban tartott nagy előadást az »Igazság költészetéről« címmel. Illyés Gyula, majd Déry Tibor, üdvözölték a Ma­gyar Írószövetség nevében népi demokráciánk vendégét. Eluárd költőhöz méltó lírai és szép előadást tartott. Beszámolt érzelmeiről, melyek az ellenállás idején fogták el, mikor a németek embertelen garázdálkodásától bete­gen, szégyenkezve, a terror elle­nére szólaltatta meg az igazság hangját. Ez a terror mindmáig sem szűnt meg egészen, legfeljebb a dollárcsekkek formájában hull Fran­ciaországra. De a csekkek nem tá­masztják fel a holtakat s nem mossák el a szabadságért haltak emlékezetét az emberiség szívéből. A költőket mindmáig úgy ismer­ték, mint a bánat hordozóit. Bána­tuk az emberiség bánata lett. Ők is segítettek Franciaországban azt a barrikádot felépíteni, mely keresz­tezi az utat a világ minden fasiszta elnyomója előtt. Ezután Eluard Robespierre beszé­dét idézte a francia konventből, Robespierrét, aki azt mondta, hogy hadat kell üzenni mindenkinek, aki a szabadság ellen támad és úgy kell őt kezelni, mint közönséges gyilkost és útonállót. Ez a zsar­nokság még mindig fenyegeti Franciaországot. De megszületett az az eszme 1917-ben, mely fényt jelent az emberiségnek és meg­valósítja az egy ember munkáját mindenkiért és mindenkiét egyért. Egyik bástyája ennek az eszmének Magyarország. Paul Eluard ezután felolvasta né­hány versét, köztük a Szabadság­ról írott híres költeményét. A kö­zönség lelkes tapssal ünnepelte Eluard-t, a szabadság költőjét. A rádiókritika problémái Érdekes ankét foglalkozott a rádiókritika kérdéseivel szerdán délután a rádióban. Arról folyt a vita, miért kap a rádió műsora a sajtóban oly kevés kritikát. A hozzászólók többsége azt bizonyí­totta, hogy a rádió még mindig nem tudta elfelejtetni az emberek­kel, hogy nincsenek hagyományai és művészi gyökerei a többi ősi kultúrájú műfajokból nőttek ki. A rádiókritika hiányát kizárólag a rádió fiatalságában kell keresnünk, a rádiókritika szükségességét pe­dig ugyanakkor követelően veti fel a rádió óriási elterjedtsége. Mű­vészeink már kezdenek rájönni, hogy a rádió­s"lekezelése" az egész magyar művelődés ügyének árt. A rádiókriti­ka elengedhetetlenül fon­tos, mert nem néhány ezer főnyi színházi közönség, hanem milliónyi rádióhalllgatóság előtt tartozunk lelkiismeretes, felelősségteljes kri­tikát ad kni. A rádió megérdemli a tárgyilagos, komoly bírálatot és a sajtó tűzze ki feladatául, hogy iránymutató kritikával hozzájárul­jon a rádió fejlődéséhez. A NÉPSZAVA Ceuefaóládája aaaaaaa/wvaaaaaavwvw Hozzászólás Tóth Árpád forradalmi verséhez Nagy örömmel olvastam a Nép­szava november 7-i számában Tóth Árpád az »Új Isten« c. versét. Igazán ideje volt már, hogy ezt az elfelejtett verset újra megismerjék. A vers elé írt néhány soros ismer­tetésbe azonban nagy hiba csúszott. Ezt a verset ugyanis Tóth Árpád nem az Októberi Forradalom üdvöz­lésére, hanem a Magyar Tanácsköz­társaság köszöntésére írta. A vers az 1919-es Nyugatban jelent meg, a Tanácsköztársaság alatt és az 1919-es márciusi forradalom után íródott. Mindez persze nem csök­kenti, hanem klán még emeli a versnek az értékét A hibát azonban azt hiszem helyesbíteni kellene. Elvtársi üdvözlettel: KATÓ ISTVÁN MDP Közp. Pártisk. tanár. Egy szocialista nyelvész emlékeze­t az Akadémián Most tartotta székfoglalóját a Magyar Tudományos Akad­émián Jtubinyi Mózes, a kiváló nyel­­vész és irodalomtörténész. Si­mányi Zsigmondnak, a reakció által üldözött és az üldözésekkel korán sírba döntöt­t, nagy nyelv­tudós emlékét idézte fel. Rámu­tatott arra, hogy Sim­o­t­yi Zsig­mond mi­indig szű­m­­ben állt az ál. h­azafias­kodással és 1919-ben bát­ran kiállt a szocialista világ­szemlélet mellett. A magyar nyelvtudomány tévéin valóság­gal forradalmait csinált, amikor a nyelv vosgál­itát is társada­­lomtudományi alapokra helyezte. Pais Dezső osztályelnök méltatta ezután Rubinyi Mózes nyelvé­szeti és irodalomtörténeti mun­kásságát.­­ Cl Miavjet film­ünnep* 14 adia&latt A szovjet film ünnepségei országszer­t folytatódnak. Novem­ber 11-étől 29-ig Hódmezővásár­he­yen, Kecskeméten, Tatán­, Esz­tergomban, Szombathelyen, Béké­sen, Veszprémben, Sssilnokon, Egerben, Békéscsabán, Baján, Ma­kón, Ki­skunf­élegy­házán és Szek­szárdon mutatják be ünnepi elő­adás keretében a szovjet film­gyártás legnagyobb alkotásait". SZAK­SZER­VEZET' VILÁGHÍRADÓ A BOLGÁR KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK a dobozok életszínvonalának emeléséről fontos határozatokat tartal­maznak. Kötelezően írják elő az üzemi konyhák megnyitá­sát, segédgazdaságok szerve­zését, varró- és cipészműhe­­lyek felállítását, napközi ott­honok szervezését, munkás­lakóházak építését és a kultu­rális igények kielégítésére könyvtárak és klubok felállí­tá­st. A LENGYEL SZAKSZER­VEZETEK TAGLÉTSZÁMA a háború befejezése után ha­­talmas mértékben emelkedett. 1945 dcemberében még csak 1.133.109 tagot tartottak nyil­ván. Egy évvel később, 1946 decemberében ez a szám 2,287­ 799-re emelkedett és 1947 decemberében már megközelí­­tette a hárommilliót. n Ásványolajforgalmi Részvényt, központi irodái (ÁFORT) átköltöztek József nádor tér 5-6 sz. alá Telefo­n: 183-860 KÖNYVESPOLC Pausztovszkij: Mezitlabas Odisszeuszok Ritkán történik könyvvel, hogy a kritikus a villamoson, irodalmi társaságban, sőt az utcán előbb hallja dícsérni, mint ahogy ke­­zébe kerül. Ritkán vesz a kritikus könyvet a kezébe, hogy napi munkáját" elhanyagolva olvassa és izétől, zamatától úgy fellelke­sül, úgy­­megittasodik, hogy nyomban megírja bírálatát. Ilyen könyv Pausztovszkij könyve, a »Mezítlábas Odisszeuszok«, — a Fekete-tengerparti mingrél nép­­ről, amely országát, égerfákkal benőtt őserdős lápjait a szovjet tudósok tea- és narancsültetvé­nyekké alakítják át. E kereten belül, gyűrüdző felhőszakadások, gőzölgő mocsarak közt az emberi alakok oly gazdagsága burjánzik föl, amilyenekkel a legnagyobb írók könyveiben is ritkán találko­zunk. A vándorfestő Recso, aki tájék­képébe belefesti a szocia­­lista jövendőt, mert a művész »nemcsak ábrázol, hanem alkot«, az asztmától fulladozó guriai ven­déglős, a kapitalistái karmaiból ideszökött angol matróz; Gabunia, aki Argentínából nutriákat telepí­tett a mocsárba, mert szőrméjü­ket nyugatra aranyért lehet ex­portálni; Vano, a vadász, aki tudomásul veszi, hogy kiszárít­­ják vadászterületét; Lapsin, aki­nek végül megmagyarázzák, h­o­ty a matematikához is fantázia kell, nemcsak a költészethez, a hajós­kapitány és mind a többiek, egy szocialista társadalom típusai, tele olyan tulajdonságokkal, amely milliók jelképévé avatja őket és tele olyan tulajdonságokkal, ame­lyek milliók közt »az egyetlen« képviselőivé teszik mindannyiu­kat. A könyv jeleneteit legszíve­sebben sorra elmondanók: jegyez­­zü­k fel a legfelejthetetlenebbet, amikor a zivatar közeledtekor el­romlik a gép, mert az egyik bronzgyűrű elkopott — már pedig ez az exkavátor rakja a töltést: nélküle munkájuk eredményét el­viszi az árr. A "kétségbeesett hely­zetben Gabrnia, a munkálatok ve­zetője szobája polcán megpillantja Lenin bronzszobrát — mintha a villámok fényében alig észrevehe­tően mosolyogna reá. »Beolvasz­­tani!« —kiáltja — »az én helyem­ben ő is ezt tette volna«. A Lenin­szoborból készült bronzgyűrű meg­menti őket az áradástól és így lesz a grúziai tájból — amelyet egykor Kolhiszn­ak hívtak — virágzó narancs- és teaültetvények földje. Mindez a jövendő, melyet a könyv írója sejtet, ahogy a ván­dorfestője megfestette. Hősei még nem készek 3 munkával: ünnep, nap csónakázni mennek a ten­gerre, ahol a parti város cölöp­házai úgy tükröződnek, mint Glen, tarka szőttesek és az éles szél a moszatok s a nedves ho­mok illatát vágja arcunkba. Kevés könyvet olvastunk, amely­ben az élet jelenségei, a Valóság íze és illata ily nama*os-sűrűn kering, tenyészik és párolog, mint tropikus erdő mézgás harmata és kevés könyvet olvastunk, ahol a lényegnek — a szocializmus építé­­sének — ilyen mély, belső kény*­karnak, amely a változó tájig­ együtt az embereket is megvál­toztatja. f. g.v. ­ A Petőfi Tárcsás: november 14-én, vasárnap­ délelőtt 1ét óra­kor tartja felolvasó ülését a Ma­gyar Tudományos Akadémia­­ emeleti ü­léstermp­iom. Kátay Mik­lós elnöki megnyitója után Imecs Béla versekkel, Kozocsa Sándor Justh Zsigmondról szóló tanulmá­nyával, Lányi Sarolta ver­skkel és Szép Ernő elbeszéléssel tartja meg székfoglalóját. Végül Tö­th Sándor bemutatja Tóth Eszter vendég költeményeit. Htmwwwwmwwww ZE EI KÖZLEMÉNYEK MA Z. 8, ESZTERGOMI mise, Szfőv. Zenekar, v­ez.: Bárdos. 6 NÉPSZAVA 1948 november 11 Új szovjet filmek Május elseje a Szovjetunióban A magyar 11107, látogató kö­zönség többször láthatott már az elmúlt évek során a pompás moszkvai május 1-i ünnepségek­­ről készített filmbeszámolókat. Aki azonban ezt a most bemuta­tott gyönyörű színes filmet megtekinti, új szempontokat meglepetéseket talál benne. A Vörös tér monumentális képe a Vörös Hadsereg minden fegyver­nemének felvonuló díszszázadai­val el nem múló emléke marad a nézőknek. Felejthetetlen és megható az az öröm, amely a moszkvai gyárak do­gozóinak és velük haladó gyermekeiknek ar­cára rajzolódik, amikor a felvo­­nulás során a Vörös tér dísztri­bünjéhez érnek, ahol a szovjet kormány tagjai között megpil­lantják a mosolygó Sztálin gene­­ralissaimuszt. Újra látnak Az odesszai Fi­atO klinika a világ legha­­lmasabb szem­klinikája, ahol a látás reményét örökre elvesztet­t vakok is sok esetben kapják vis­-­za szemük vi­lágá . Filatov professzor, a Szovjetúnió leghíresebb szem­speciális­ája, új módszerekkel és halott emberek szaruhártyájának átültetésével szinte új szemeket varázsol a világ minden tájékáról odasereglő vakoknak. A most be­mutatott szovjet adományos fám érdekfeszítően vezeti végig a kö­zönséget az új módszerű szem­operáció folyamatán. Eddig te­je­sen szokat­lan mód­on végigfényké­pezi a szemet az operác­ó for­­ma ala­t. A fi­m közönsége a szegény vak kolhozmunkással remegi és reménykedi végig az operáció­, amely — hála Filatov profeszor biztos kezének — eredményesen végződik. A vaskok újra látnak. Mindez pedig nem úgy van, mint a kap­tális a nyugaton, hogy csak a gazdagok számára adódik gyó­gyulás, hanem mindenkinek, mert a Szovjetunió minden dolgozóra egyformán ügyel. (t­ gyj MOZIK MŰSORA ATRIUM (tel.: 160-955): Egy férj fellázad ('/25, V17, '/29, sz. v. ü. V23-kor is). — CORSO (tel.: 182-818): Búgnak a tárnák (4, 7,7, '/29, sz. v. ü. 2-kor is). — DÉCSI (tel.: 121-343): Szibériai rapszódia ('/25, 3,7, 9, sz. v. ü. '/23-kor is). — FORUM (tel.: 189-707): Egy férj felázad C/25, V27, V29, sz. v. ü.­­/23-kor is).­­ LLOYD (tel.: 123-043): Szibériai rapszódia ('/25, 3/47, 9, sz. v. ü. '/23-kor is). — OMNIA (tel.: 139-693): Búgnak a tárnák (720, 727, y29, sz. v. ü. 723-kor is). — ROYAL APOLLO (tel.: 222-656): Búgnak a tárnák (725, 3/47, 9, sz. v. ü. y23-kor is). — SCALA (tel: 120-150): Egy férj fellázad (5, 7, 9, sz. v. ü. 3-kor is). — URANIA (tel.: 136-888): Prolongálva: Szibé­riai rapszódia (4, 7,7, 729). — TÁN­CSICS (Csepel): Búgnak a tárnák (4, 6, 8, v. ü. 2-kor is). — KORZÓ (Újpest): Egy férj fellázad (4, 6, 8, v. ü. 2-kor is). ADY (tel.: 220-230): Tűz. Prolongálva! (4. 6. 8. 61. v. ü. 2-kor is) — Alfl: Monsieur Verdoux (6. 8. v. ti. 4-kor is). — Alkotás: Kastély a ködben ('tó, Utó, 'Ál. V.9). — ASTORIA: Kigyúlnak a fé­nyek ('/16. */*8. v. ü.­­/14-kor is). — BÉKE (tel­.: 401-396): Sivatagi 13-ak (6. S. v. ti. 4-kor is).­­ BELVÁROSI (tel.: 184-09­): Monte Christo asszonya (jobb­terem: 4, 6. 8. v. ii. 2-kor is; balterem: 5, 7. v. iI. 3-kor­­). — BETHLEN (tel.: 225-013): Garbancito (4, 6. 8. v. ii. 2-kor is). — BODOGRAF (tel.: 139-173). Si­vatagi 13-ak (4, 6. 8. vas. A-terem: 2-kor is, B-terem: 3. 5. 7). — BUDAI VIGADÓ (tel.: 257-013): Monte Christo asszonya (fotó: %7. V2fl, v. ü.­­/.3-kor is). — CAPITOL (tel.: 135-820): Két asszony közt (11, 1. 3. 5. 7. 9). — CITT (tel.: 128-129): Két asszony közt (4. 6. 8, v. ü. 2-kor is). — CORVIN (tel.: 339-993): 1948 május 1 és Újra látnak (4. 6. 8). — DAMJANICH: Regiment gyöngyei 0/»4 V16, H8, v. ü. Vi2-kor is). — DÓZSA: Kígyónak a fények ('/16, V18, v. ü. */1 4-­kor fc). — ELDORADO: Kastély a ködben Vi9. v. i­. '/«3-kor is). ELIT (tel.: 158-933*. Garband­o ('/all. Vit. 'Ii3. V«5. V.7 — ELŐRE: Fi­zess a multadért. Szombat—vasárnap: Veszélyes vizeken (6. 8. v. i. 4-kor is). — ÍJVA: Mindennapi kenyér (4. 6 8. v. ii. 2-kor is). — FLÓRIAN: San­ Angelo C/.5. Viz. »/.9. v. «. 2-kor is). — HAZ*M fee­.: 209-541): Madonna titka C/14. '/'a8. t. ii. '/r2-kor is). — SPOLT (tel.: 100'­00.): Kigyúlnak a fények (7*5. «•7. %9 v. ii. 'tó-kor is). — JÓZSEF ATTILA: ElefonrtA­rnok 14. 6. 8. v. ii. 2-kor is). — HUNNIA (tel.: 259-411): Látható«I»a nofonok 14. 6. 8 v. n. 2-kor is) — K­­MAR­A (tel.: 423-901): Két asszony k*Tt (V.u. Vtl. Vi3. Vs5. '/,7 '/.').­­ KOSSUTH (tel.: 12B-?041: Tűz Két hitre prolongálva (Vse. Vjz V-fl. v ü. '/«3-kor isi. — KÖRÚTI (tel.: 22-1-49fl). Mar­var F.'mli(rpdn S­,ov.!»t .''irthirnHé. Marrvar Vi'^ehir. arfa. ősz frruTiában. Csennfolyós levegő. Vld-m vlVamos. rege-e' 9-t«';'. pste 11-ig. — KUT.TIZR fltel.: 389-17&V Kortély a ködben !'V, Uj. r/a v ii %3-kor is). — MAROS (tel.: 138-661): Xgagrég kapitánya (141, »/»6. Vi«, v. ü. Vti-kor is). — MAlvX (tel.: 424-313): Monte Christo asszonya (4. 6. 8. v. ü. 2-kor is). — NAP: Halálos játék (4. 6. 8. v. ü. 2-kor is). — NÍU* (tel.: 401-827): Vivatigi 13-ak (4. 6. 8. v. ü. 2-kor is). — OiJUJJA: Leány a talpán (4, 6. 8. v. ii. 2-kor is). — OLYMPIA: Lányok a lei ön (tóll. 'hi. 'ÁS. '/tó, '/sz. — Ol'THOíí: Könnye mű fiatalság ('/s4, %6, '/s8 v. ii. '/12-kor is).­­ PALACE (tel : 222-426): Tüz. 2. hitre m­orotigálva (11, 1, 8, 5, 7, 9). PARTIZAN: Regiment gyöngyei (4­6, 8. v. ii. 2-kor is). — PATRIA (He­.: 221—043): Első osztályo­sok (Hfi. Vt7, 4 9. v. ü. '/23-kor is). — PETŐFI (tel.: 227-128): Lányok a lejtőn ('/»I. '116, 'As. v. ü. Vs2-kor is). — PHÖ­NIX: Kivéta—' 13-ak (11­1. S. 5. 7. 91. — RÁDAY: Túlsó part (4. «. 8. v. i­. 2-kor is). — HOXY (tel.: 228-419): Lá­nyok a lejtön (11. 1. 3. 5 7. 9). — SAVOY (tel.: 138-1251: Játék a s»»r«'»m­mel (4. 6. 8, v. ii. 2-kor is). — STUDIO: Mel'.ekucca (2­4. 6. 8). — SZABADSÁG (tel.: 299-505): Orosz kérdés (1 5. '•/17. V19. v. ii. '/t.l-kor is) — TÁTRA (tel.: 139-430): Pohár k'-s—14. 6. 8. v. ii. 1. 3. 5. 7. 9). — TINIDY (tel­: 11-400): Elsens­tl­yosak (4­6. 8. v. u­. 2-kor is). — TURAN (tel.: 126-878): Játék a szere­lemmel (11. 1. 3. 7. 9). — UGOCSA (tel.: 161-146): Győzelmes visszatérés CM. '/-6 V«8. v. iI. '/-2-kor is). — ÚJ­LAKI: San Ange­'o (4. 0. 8, v. Ii 2-kor is). — VESTA- Rivxtagi 13-ak (10. 12. 2­4, 6. 8). S­ITTOLDI: Heg­man é­syön­gyei (Vjj. i/17, 1 9. v. a.­­tó-kor is). SZÍNHÁZAK MŰSORA Operaház: Peterr Grimes (T.­C N­. S. és OK. IX. 1). Városi: Nincs előadás. Nemzeti: Fösvény ('/18; NK. IV. 1). Madách Színhéz: A béke szigete (*/18). Művé­s Színház: Kides fiaim (V 1 8). Kis Kamara: tíziemberek C/IS). Magyar Színház: Nincs előadás Kamara Varieté: Női kiszolgálás (8). Vígszín­ház: Estére jóbarát érkezik ('/18; K ). Pesti Színház: Kü­lönös házastás ('tó). Belvárosi Színház: Nincs elő­adás. Fővárosi Operett: Nem nősülök ('/1 8) Pódium: ügyvéd és a férje (8) Royal Revü: Holdontúli szerelem C/1 8). Op­imisták- T szteret a bevétel­nek ('/18, Józsefvárosi: Mély«k » gyökerek C/a6). fMmilmadá­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitunram* Az »Édes fiaim" címűi, nálunk is bemutatott színdarabot a leningrádi drámai színház nagy sikerrel ját­szotta. A darabot most megfilme­sítik. »Igényes közönség mozija« né­ven Csehszlovákiában érdekes moz­galom indult a közönség ízlésének fejlesztésére. Az »Igényes közönség mozijában« kizárólag magas színvo­nalú, haladó filmek kerülnek bemu­tatásra. Természetesen mindenki idetódul Lengyelországban nagy sikert ara­tott egy cseh film: »Falu a határ mentén«. Az 1938-as cseh ellenállási harcok egyikét eleveníti meg. Székek Asztalok Biliárdok c. felszerelések Sörpultok Evőeszközök rozsdamentes­en, használtak és újak Népszínház u. 31- 31 T*UMbi 1M-2M. Nagyvállalat fémko­há­szatban járta? vagy a fémkohászatban nagy gyakorlattal ren­delkező keres nagyobb könnyű fém, és bronzöntöde vezetésére Pályázatokat •Fémkohász« sel­gére » kiadóhivatalba kérem le­adni Fizessen elő a Képszavat a Kályhák olcsón eladók Népszínház­­a. 31 SS. Telefon­ 139-274. Dia, mogyoró, szendgesz­env«, egres. eper. málna, ri­biszke, buxus fatrepkény« orgona: Rolaud­ Falsfid­*, Szega*

Next