Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)
1948-12-08 / 283. szám
A bányászok és nyomdaipari dolgozók kongresszusi határozata Hétfőn délelőtt folytatták tanácskozásaikat a bányász- és nyomda-ipari dolgozók szakszervezetének küldöttei. A Vasmunkás Székház nagytermében a bányászok, az Újvárosháza közgyűlési termében pedig a nyomdaipari dolgozók képviselői vitatták meg szakszervezeteik új feladatait és jelölték ki azt az utat, melyen a szakszervezeteknek a jövőben haladniok kell A magyar bányászok a szocializmus építéséért Stidlich, a csehszlovák bányászszakszervezet titkára százezer csehszlovák bányász, Stawatowa Mária, a lengyel bányászszakszervezet vezetőségi tagja 27.000 bányamukásnő üdvözletét tolmácsolta. Ferenczi Lajos SZIT-titkár, a pécsbányavidéki bányászifjúság küldöttje bejelentette, hogy a bányász ifimunkások eddig négy brigádot alakítottak Fritz Mosch, a keletinémetországi Bányamunkás Szövetség elnöke 200.000 bányász üdvözletét hozta. Szabó Pál mecseki kerületi titkár a dolgozóknak a mukához való új viszonyáról beszélt. Felhívást intézett a Kossuthdíjas, az élmunkás és az újító bányászokhoz a többtermelés fokozása és az észszerű munkamódszerek továbbterjesztésére. Ezután Zgyerka János főtitkár válaszára került sor, amelyben hangsúlyozta e termelés fokozásának szükségességét, a tanulás és a proletáréberség további fejlesztését Az új tisztikar megválasztása következett. Főtitkárnak egyhangúan Zgyerka Jánost, elnöknek Podhornik Józsefet, alelnököknek Kincses Ferencet, Blaha Bélát (Miskolc), Deák Rezsőt (Mór), jegyzőnek Szennai Istvánt (Tatabánya), pénztárosnak pedig Samu Gyulát (Pécs) választották meg.. A központi vezetőség 26 tagja, 7 póttagja a különböző bányavidékek munkásaiból tevődnek össze. Ezután beterjesztették a határozati javaslatot. A határozati javaslat a többi között megállapítja, hogy a szervezett bányamunkásság elősegítette a magyar demokrácia sikeres harcait. A bányászok életszínvonala jelentősen emelkedett és túlhaladta a békeszínvonalat. Megváltoztak a szakszervezet feladatai is. A szakszervezetiek a módon képviselik a dolgozók érdekeit. A magyar bányászság az MDP és ennek bölcs vezére, Rákosi Mátyás vezetésével segíti szocializmus építését. Megállapítja a határozati javaslat, hogy a bányászszakszervezet az elmúlt három év alatt eredményesen dolgozott, de nem foglalkozott alaposan és szakszerűen a termelés kérdésével, nem irányította megfelelően a munkaverseny mozgalmat. A XIV. kongresszus ezért szükségesnek tartja, hogy a szakszervezet teljes erejével harcoljon a széntermelés fokozásáért, a bányák deficitmentes gazdálkodásának megteremtéséért. A határozati javaslat ezután a bányásztársadalombiztosítás rendezésével, a szakszervezeti segélyrendszer kiépítésével és az egyéb szakszervezeti feladatokkal foglalkozik, végül felhatalmazza az új központi vezetőséget az ipari szervezet létrehozására. Az új helyzet a szervezett nyomdai munkásságot is új feladatok elé állította. Majdnem minden tekintetben meg kellett változtatni a hosszú évtizedek alatt megszokott harci módszereket, meg kellett érteni, hogy a munkásosztály nagy erőfeszítései teljes egységet követelnek és nem bírnak el semmiféle különállást. A határozati javaslat végül kimondja, hogy létrehozzák a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetét s a nyomdaipari munkásság a legteljesebb egységben, a Magyar Dolgozók Pártja irányításával részt vesz a reakció elleni harcban, a termelési versenyben. Kossa István: Az új szakszervezet mentes lesz az opportunizmustól A nyomda- és papíripari dolgozók kongresszusának második napján az első felszólaló Barabás József oktatási titkár volt. Elmondotta, hogy a szakma dolgozói közül öszszesen 1200-an részesültek szakszervezeti oktatásban. Földi László szakszervezeti versenytitkár a munkaverseny eredményeit ismertette. Buchinger Manó felszólalása után Kossa István iparügyi miniszter emlékezett vissza az elmúlt három évtörténetére. A volt szociáldemokraták is valamennyien egyetértettek abban, — mondotta, — hogy a Magyar Dolgozók Pártjában csak kommunisták vannak, olyan kommunisták, akiknek egyik része a Kommunista Pártban, másik része pedig a Szociáldemokrata Pártban kezdte meg munkásmozgalmi tevékenységét és végül ezt a munkájukat a Magyar Dolgozók Pártjában fejlesztik. Ez a párt szellemében, erejében, megalkuvás nélküli harcában a legjobb kommunista szellemet igyekszik képviselni. Ez a szellemi és ideológiai egybeforrás biztosítja számunkra azt, hogy az új Nyomdaipari Szakszervezet mentes lesz az opportunizmustól, lerázza magáról az évtizedes port és felfrissülve, megerősödve, új szellemben építi majd a szocializmust. A délután folyamán Koszó Dénes köszönetet mondott a »Szabad Nép«-nek, a »Népszavá«-nak és a »Betű«-nek, hogy utat mutat a marxista-feminista elmélet alapján a dolgozóknak munkájuk elvégzésében. Ezután megválasztották az új szervezet vezetőségi és választmányi tagjait. Elnök: Dédes Gyula (könyvkötő), alelnök: Mürrel József (grafikai munkás) és Csillag Sándor (tisztviselő). Főtitkár: Galló Ernő (nyomdász), helyettes főtitkár: Wiffert Andor (nyomdász), Radó Endre (grafikai munkás) és Jurci Ivánné (könyvkötő). A segélyző pénztárak ügyvezetője: Halász Alfréd, jegyző: Békés Józsefné. A felszólalásokra Galló Ernő válaszolt, utána Horváth Mihály, a Szaktanács titkára 28 nyomdai élmunkásnak és népi kiváló munkásnak adta át a kitüntetést. Ezután beterjesztették a kongresszus határozati javaslatát, amelyet a küldöttek egyhangúlag elfogadtak. A határozati javaslat megállapítja, hogy a nyomdászok sokévtizedes erényekben és hibákban változatos harcai nem voltak hiábavalóak. A nagy Szovjetúnió felszabadító harca és a reakció főerőivel való leszámolás után a munkásosztály nem elnyomott osztály többé Magyarországon, hanem marxista-leninista pártja irányításával az ország vezetőereje lett és a szocializmust építi. MEGJELENT! A hét minden eseménye képben és írásban, a legkitűnőbb írók novellái, humor, sakk, keresztrejtvény, újjáépítési játék. Vegye meg Ön is a legelterjedtebb, nagy, képes, családi hetilapot és küldje be a bútorszelvényt, hogy résztvehessen az 5000 Ft-os ingyen bútorpályázaton Minden család hetilapja a BSoliizék Világlapja „Zöld ó ziaaccerí" a magyar Szaharában £g#mi£iiá hold textiret dde&íté&éadfUztoAUjáfí az dtpU egyenletex csapMdMeCa&ztá&áté& fiönít meg, aut&hcmo&ot »Eg a napmelegtől a kopár szik sarja. Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta. Nincs egy árva fűszál a törzs közt kelőben. Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.« — Idézzük joggal Arany Jánost, ha az Alföldire, a nagy magyar »Szaharára« gondolunk. Az utakon hatalmas porfelhőben döcögnek a szekerek. A ruhára vastagon lerakódik a köhögtető szemcsés porhomok. A vadul kavargó szél elkoptatja a talaj termőrétegét, kiszárítja a földeket, elvonja a csapadékot és ezzel gátolja a növényzet fejlődését. A hatalmas porfergeteg nagyban elősegíti az átkos magyar betegség, a tbc terjedését. SzdogyYHOh aiataah~rüwit Hogyan lehet megoldani a magyar Szahara problémáját, mivel lehet megkötni a futóhomokot. A megoldás, a legjobb ellenszer az erdősítés. Miért éppen az erdősítés! Az Alföldön folytatott kísérletek azt bizonyították be, hogy a jelenlegi termelési rendszer mellett a napsugár erejének csupán 36 százalékát használják fel. Az Alföldön olyan nagy a meleg, hogy kétszeri termés is lehető lenne, de az egyenlőtlenül lehullt csapadék még az egyszeri termésnek is kevés. Az történik, hogy egyszerre sok csapadék esik le, de mivel nincs olyan anyag, amely megkötné- kihasználatlanul elfolyik. Viszont máskor éppen a legszükségesebb időben nagy a vízhiány annyira, hogy sok helyen megrepedezik a föld a szárazságtól. A tervek szerint ezért a termőföldek köré erdősávokat ültetnének, mezővárosokat, községeket, falvakat és tanyákat pedig erdőgyűrűkkel vennék körül. Az erdő humusza ugyanis olyan, mint esze óriási »szivacs». A naev esőzések idején magába szívja a felesleszes vizet és tárolja. Nyáron viszont a leveleken keresztül a tárolt vízmennyisést elpárolosz. Ez azt jelenti, hogy a fák közelében többszáz méterre a párolgás pótolja a termőföldek hiányzó csapadékát. 3ú&ítOA—töM termés M. K. Gladiszovszkij, a moszkvai talajintézet tanárának kísérletei meglepő eredményekkel zárultak. Kiderült, hogy a fasorokkal védett mezőföldek termése 30—50 százalékkal volt több a »védtelen« földeknél. Mi okozza ezt a nagy terméstöbbletet! A fáik feltartják a szelet, nem engedik elhordani a termőföldek humuszát, párolgásukkal vízhiányt pótolnak, valamint télen megakadályozzák a hótakaró elfúvását- ami biztosítja az őszi vetések fagyverszély nélküli átteleltetését. Leszűrik a levegőt, megtisztítják. Sok helyen az erdősítés kétszeres termést tesz lehetővé. Az Alföld fásítására nemzeti vállalat alakul- körülbelül egymillió katasztrális hold területet erdősítenek-Ennek a tervnek az előbb említetteken kívül komoly gazdasági jelentősége van a fa- ellátás szempontjából is. A fabehozatal külkereskedelmünk egyik legsúlyosabb tétele. Jelenleg a szükségletnek csak 20 százalékát tudjuk fedezni hazai anyagokból. Az Alföld fásítása többmillió köbméterrel csökkentené az ország fabehozatali szükségletét. Az Alföld fásításának megindítása ismételten egy nagy lépés mezőgazdaságunk korszerűsítése és a termésátlagok növelése terén. A munkálatok előreláthatóan már március folyamán megindulnak. Kisbán György NÉPSZAVA ]] 1948 december 4 Újabb ruhagyárak a fővárosban és vidéken A hároméves terv keretében az elnökuccai Államai Ruhakonfekciógyár mintájára újabb felsőruhagyárakat létesítenek. Decemberben húsul meg az elnökuccai gyár fióküzeme, a Kispesti Ruhagyár. A felsőruhagyárat a kispesti Kárpátia selyemszövőgyár területén egy eddig használaton kívül álló épületben létesítik. Az üzem indulásakor 5— 600 dolgozó áll munkába. Az első hónapokban naponta 320 típusöltönyt, illetőleg ennek megfelelő mennyiségű egyéb ruhaneműt állítanak elő az üzemben. A közeljövőben üzembehelyezik az Állami Ruházati Rt. szegedi fiókját is. Kijelölték már az üzem céljainak megfelelő épületeket, amelyekben 2-300 munkást foglalkoztatnak. A tervek szerint a szegedi gyár termelése alkalmazkodik a különféle vidékek viseletéhez. A jövő évben a Ruházati Ipari Központ egyik vidéki városban hatalmas konfekcióüzemet létesít. A létesítendő vidéki gyár a tervek szerint 1500—2000 dolgozót foglalkoztat. Gazdasági hírek A lengyel szénipar novemberben 11,5 százalékban végezte el munkatervét. Az eredmény a bányászok újabb csúcsteljesítménye, amelylyel a lengyel munkáspártok küszöbönálló egyesülését ünneplik. A Financial Times párizsi tudósítója szerint a francia nagykereskedelmi árak novemberben tovább emelkedtek és húszszorosát teszik ki a háború előtti áraknak. A Marshall-terv olaszországi adminisztrátora Milánóban bejelentette, hogy véleménye szerint a téli hónapok alatt a kellőképpen nem foglalkoztatott üzemekből újabb 100.000 munkást kell elbocsátani. U\ Sxikca Uai*pi/eU A Marxizmus-Leninizmus Kis Könyvtára Lenin: Mi a teendő? 228 oldal, ára: fűzve 0.—, kötve 10.—Ft Lenin: Egy lépés előre, két lépés hátra 248 oldal, ára: fűzve S.—, kötve 10— Pt Sztálin: Leninről 48 oldal ára: 2.— Jorint Aniszimov: A szocialista mezőgazdaság győzelme 148 oldal, ára: 5.— forint Arakeljan: alapja A szovjet iparvezetés 80 oldal, ára: 3.— forint Fedoszejev: A marxizmus-leninizmus a háborúk eredetéről és jellegéről 82 oldal, ára: 2.— forint Tudomány és Haladás Dobroljubov: Orosz realizmus (Goncsarov, Turgenyev, Osztrovszkij) 242 oldal, ára: fűzve 11.—, kótrs 15.— FI Hill: Az angol forradalom, 1640 136 oldal, ára: fűzve 6—, kötve 10.—Fi Andics Erzsébet: Munkásosztály és nemzet 126 oldal, ára: fűzve 5.—, kötve a.—Fi Andics Erzsébet: Ellenforradalom és a bethleni konszolidáció 60 oldal, ára: 2— forint Lukács György: Nagy orosz realisták Második bővített kiadás 190 oldal, ára: fűzve".—, kölve 15.— Ft Lukács György: Irodalom és demokrácia Másodi kiadás 190 oldl, ára: fűzve 8— kölve 14 —Ft Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért Ötödik bővített kiadás 187 oldal ára: 8.— forint Rákosi Mátyás: A fordulat éve Második kiadás: 828 oldal, ára: fűzve 15.— kötve 21.— forint