Népszava, 1949. február (77. évfolyam, 26-49. sz.)

1949-02-23 / 45. szám

MOZIK MŰSORA ALFA (tel.: 183-046): Mágnás Miska (6, 8, sz., v. ü. 4-kor is). — ÁTRIUM (tel.: 160-955): Mágnás Miska 0/25, 0/27, VIR. V. ü. '/"O-kor is). — CORSO (tel.: 182-818): Mág­nás Miska (0/15, '/27, Vs9, v. ü. 0/23- kor is). — CORVIN (tel.: 339-933). ' Tizenötéves kapitány (4, 6, 8). — DECSI (tel.: 121-343): Ellopott ha­tár (5, 7, 9. v. ü. 3-kor is). — FO­RUM (tel.: 189-707): Ellopott határ (4, 6, 8. v. ü.­2-kor is). — KÖRÚTI HÍRADÓ (tel.: 222-499): Magyar Filmhíradó. Szovjetunió Hírei. Nem­zetközi Bartók zenei versenyek. Torkos medvebocs. Mesél az erdő. Színházi ünnepségek Moszkvában. (Mindennap reggel 9-től este 11-ig.) LLOYD (tel.: 123-043): Ellopott ha­­­­tár (5. 7. 9, v. ü. 3-kor is). — OMNIA (tel.: 139-693): Mágnás Miska (/15. VI-7.­­/29, v. ü. 'A3-kor is). — ROYAL APOLLO (tel.: 222- 656) : Mágnás Miska (5. 7. 9, v. ü. 3-kor is). — SCALA (tel: 120-150): Tizenötéves kapitány (5, 7. 9, v. ü. . 4-kor is). — URANIA (tel.: 136-888): Tizenötéves kapitány (4, 6. 8). ADRIA (Pestszentlörinc): Tizenöt­éves kapitány (6. 8, v. ü. 4-kor is). — KORZÓ (Újpest) (tel.: 292-754): Mágnás Miska (4, 6. 8). — ROYAL (Kispest): Mágnás Miska (4, 6. 8). TÁNCSICS (Csepel): Mágnás Miska (6, 8, v. Ti. 4-kor is). — TATRA (Pesterzsébet): Mágnás Miska ('/,7.­­'A9. sz. v. fl. 'A5-kor is). — CAPI­TOL (tel.: 135-820): Hamlet (11. 2, ' 5. 8). — CITY (tel.: 128-129): Hamlet (5. 8, v. ü. 2-kor is). — KAMARA (tel. 423-901): Hamlet (‘/*6. V 29, v. ü. V 23-kor is). MA 23-án a Szovjet Hadsereg Ünnepén az alábbi filmszínházak 1.- FORINTOS egységáron játszanak ADY (tel.: 226-230): Kíváncsi vőlegény (1. 6. 8. v.­ u. 2-kor is). — ALKOTÁS . .(tel.: 267-063): Gyulelmes visszatérés Dia, Vtö.­­,tr. v.#). — ASTORIA: Timor és bandája ('/,6. */i8. v. ii 1­0 1-k­ir is). — BÉKE tel.: 401-aug): Elefánt és az ugrókötel (6. 8. vsaórilap és ünnepnap 4-kor is). — BELVÁROSI (tel.: 184-1191. Orosz kordás 6. KI. — BETHLEN ír(Uk. áivnüS): ti Més-yaröArie '(*/*. (?7. UjJ/tó, vásári­ap és ünneiman '.tó-tcor ií) BODOGRAF (tel.: 139-173): Mese a tüz­­madárról '(A. 4, 6 s. B. r­ak vas.: S. 5. 7). — DAMJANICH. Érv életen át ('/*).. ‘/«e. V»8. V. ti. ,'/tó-kor is). — DÓZSA: Eny életen át (' :mi Vtó, 1 vasárnap és ünnepnap , 1 fa-kor in) — ELDORADO: Boldog ifjú«áíf WA ’.Ís0, '!*ā rí iiVifrdwr te). — ELIT (t.:ll8-»S):. Orosz kérdés Ottó. Vrz, J j9,.v. ii. '/tó-kor ' is) — ÉVA: Timur és handr­ia (4, 6, 8, r. ii. 'MS­ 5r ief. — FLÓRIAN: Ki lesz a párom? i .«i. y. n­. '.ak­kor is). GLÓRIA,: Pásztor csókja­ .(4. ,6, Sj. ). HAZAM (tet­: 201-341): Eapress saerd­­­em (l/re, Vi8, v. ü */&4-3 kor­ül. - - HO­­MEROS (tel.: 496-178): Felhök titánja O’/r­. 'M, 118). — HONNIA (tr-U: 258-441): Uborka a repülőtér gyöngye (4, 6, 8, vasárnap és itínapnap 2-kor is) IPOLY (tel.: 201-002):­ Kronstadti tengerészek (‘.'sö. V*7. ‘/tó, vasárn­­­p és ü­nnepn­ap 1 .­3-kor is). — JÓZSEF ATTILA (tel.: 202-190): Harmadik csa. Pál (4, 6. 8, vars. és i­nn. 2-kor is) — KOSSUTH (tel.: 726-201): Kiváncsi vő­legény 043. ’/17. ’/tó, vasárnap és ünnepnap '/tágkor is) — KRISZTINA (tó: 161-268): Kronstadti tengerészek (444. Vi6, v. ii. 442-kor is). — KULTUR (tel.: 389-175): E­rv életen át 044. 146, ■ Vtó. v. UI. Vtó-kor is).­­ MAROS (tel.: 150-571): Volga-Volga (‘/al. V*6, '/•8. v ii. %2-kor fa). — MARX (tel.: 424-313): Puskás ember (4, 6, 8. vacérnap és ün­nepnap 2 óra­kor is). — NAP (tel.: 468-737): Tengerészbecsület (4, 6, 8. v. U. v­ackar­­is). — NÉP (tel.: 401-827): Óceán vándora (V*6, */e8, v ti. Vs 4-kor is). — ÓBUDA (tel.: 162-913): Támadás 6.25-kor (4, 6, 8. vas. és i­mn. 3-kor­­*)­— OLYMPIA (tel.: 138-132): Mese a tűz­­madárról Délt, 441. VI3. V*3. Víz. 149). — OTTHON (t.: 136-436): Kronstadt tengeré­szek (1/*4. W), i-18, v. u.* 3.tó-kór is). — PALACE (tel.: 222.-426): Olym­pia Ml. 1. 5, 5,-7, 9). — PARTIZÁN: Óceán ván­dora (4, 6, 8, v. U. 2-korr is). — PÁTRIA (tel.: 221-0*3): Új Magyarország (4, 6, 8. v. U. 2-kor is). — PETŐFI *tel.: 227-128): Sivatagi 13-ak (‘/ff. ’/16. ’/tó, v. a­­'tó-kor' is). — PHÖNIX (tel.:­ 421-399): Farkasvér (II. 1, 3. 3. 1. 9). — PLÚTÓ: Vasbkk­i Bogdán 044. '/tó. ‘/18. v U. Vaj­kor, is). — RÁDAY: Óceán vándora (4, 6, 8). _ ROXY (I: 225-419): Mese a tűzmadárról (11, 1. 3. 5, 7, 9) tói SAVOY (tel.: 138-116): Veszélyes vizeken (*/15, Vjz. Vi9). — STUDIO: Orosz kérdés (2. 4. 6. 8) — SZABADSÁG tóM­K»): Ve­szélyes vizek­en ('/«5, '/t7, '/tó, v. n. '/tó­kor is). — TATRA (tel.: 139-430): Timur és bandája (4, 6. 8, v. ii. 2-kor is). — TINÓDI (leletén: 224-400): Új Magyar­­ország (4, 6, 8. .vásár- és iUmepnan. 2-kor is). - TERV (te'..: 725-878): Zzia 0/tS­. '/ér. (49. v. ii. '/tó-kor is). — ÚJLAKI: Ki lesz a párom? (4, 6, 8, v. ii. 2-kor is). — VESTA: Farkasvér (10. 12, 9, i, 6. 8). — ZUGLÓI: Óceán vándora ('/*. '/17. V49? v .­­,43-kor is). MWWMMIMMAWIMMMMWW l­ isens elő ";"­ szakszervezetek központi lapjára a Népszavára A szovjet népgazdaság szerepe a győzelem kivívásában (a­) A sztálinit ötéves, ter­vek sikeres végrehajtása pá­ratlan arányokban fejlesz­tette a szovjet népgazdaságot már a Honvédő Háború előtt. Az ipari termelés és ezen belül elsősorban a Nehézipar ter­melésének gyorsütemű emel­kedése tette lehetővé, hogy a háborúban a Szovjetunió — az átmeneti területvesztesé­gek ellenére is — a saját gaz­dasági erőforrásaiból tudta fedezni ha­dig­a­zd­aságának minden szükségletét. Jellemző a fejlődés arányaira, hogy 1940-ben —­ tehát a háború ki­törése előtt — a gyáripari termelés a 1­1-szere­se volt az 1913- évi termelésnek, de a nehézipari termelés már 41-szerese, a hengerelt, vas és acél gyártása pedig 80-szorosa. A honvédő háború újabb ha­talmas követelményeket tá­masztott a szovjet gazdasággal szemben. A front szolgálatába kellett állítani az egész nép­gazdaságot. Bár a szocialista bővített újratermelés elsősor­ban a keleti országrészekre korlátozódott. A szovjet­ dolgo­zók hősies erőfeszítése követ­keztében ez a szocialista bőví­tett újratermelés mégis pó­tolni tudta, azt a súlyos veszte­séget, amit a Szovjetunió, a fasiszta hordák pusztításai kö­vetkeztében elszenvedett. Ez tette lehetővé, hogy a társada­lom termelésének jelentős ré­szét a honvédelem számára szükséges különböző hadigépek termelésére fordítsák. Mi volt az alapja, ennek a hatalmas­­ teljesítménynek­! Elsősorban az, hogy nem kapi­talista monopóliumok irányí­tották­ ezt a hadigazdálkodást a zsebük érdekei szerint, ha­nem a dolgozók állama a dol­gozók érdekében. Ezenkívül a Szovjetunió had­i­gazdál­kod­ása i­s tervszerű­ szobrátista gazdál­kodás volt, amely a termelő­­eszközök társadalmi tulajdo­nán alapult. Ez tette lehetővé, hogy a­ Szovjetunió minden gazdasági erejét a háború győzelmes befejezésére össz­pontosítsa, hogy a hadigazda­ságot tervszerűen fejlessze és ezáltal anyagi vonalon is biz­tosítsa a hadviselés minden szükségletét. Szinte a csodával határos az az emberfeletti munka, amit a szovjet négazdaság a háború folyamán teljesített Bár az iparnak a veszélyezte­tett területekről történt átte­lepítése 1941-ben néhány hó­nap leforgása alatt a vállala­tok százait és a gépek tízez­reit vitte át keletre. 1942-ben már rohamosan emelkedett a hadiipar termelése és mikor a kapitalista világ már »elin­­tézettnek« tekintette a Szov­jetuniót, akkor a szovjet nép Sztálin javaslatára új hadi­ipari művek felépítését hatá­rozta el az Uralban és Szibé­riában. A háborúban a Szovjetúnió hadserege népgazdaságának hathatós támogatásával szét­­zúzta a német fasiszmust és a népek egész sorát szabadí­totta fel az elnyomás alól. Ez a győzelem nemcsak katonai, hanem egyben gazdasági győ­zelem volt és a hátország dol­gozói — Sztálin megállapítása szerint — a gazdasági pár­viadalban is legyőzték Adler- Németországot és csatlósait. Természetesen a háború sú­lyos áldozatokat követelt em­berben, anyagban, termelő­berendezésekben egyaránt. De a győzelem kivívása után a szovjet népgazdaság gyorsan kiheverte a háborús anyagi károkat és veszteségeket. Az új ötéves terv a termelést és az életszínvonalat máris messze a háború előtt­ szín­vonal fölé emelte, míg ugyan­akkor a nyugati országok egyre súlyosabb gazdasági ne­hézségekkel küzdenek. A szo­cialista termelés nagy fölénye nemcsak a háborúban, hanem a háború utáni újjáépítés so­rán is megmutatkozott és az azóta elért eredmények a szo­cialista gazdasági rendszer páratlan életerejét bizonyít­ják. A szovjet hadsereg pedig —­­ahhoz tett fegyverrel — vál­tozatlanul őrködik a háború győzelmes befejezése óta is a szocialista rendszer bizton­sága és nyugodt fejlődése felett A Szovjetúnió béke akaratát bizonyítja, hogy költségvetésén­ek mindössze 17 százalékát költi ma katonai kiadásokra, míg ugyanakkor az USA 38 százalékot, Anglia 36 százalékot, Franciaország pedig 33 százalékot- A Szov­­jetúnió szociális és kulturális kiadásai viszont messze túl­haladják a kapitalista álla­mok ilyen jellegű költség­vetési tételeit. A Szovjetúnió békét akar és nem rettenti meg az imperialisták dühös kardcsörtetése, a kapitalista környezet fegyverkezése, mert a szocialista népgazdaság által támogatott Szovjet Hadsereg legyőzhetetlen. Kelet és Nyugat árucseréje a Marshall-országok érdeke Az európai országok gazdasági és kereskedelmi együttműködésének kidolgozásával foglalkozó Bizottság február 20-án Genfben befejezte első ülésszakát. A Szovjetúnió és a népi demokráciák a bizottság munkájának segítségével meg akar­­ták találni az utat az európai ke­reskedelem kifejlesztéséhez az ér­dekek és az állami függetlenség kölcsönös tiszteletben tartása alap­ján. Javasolták, hogy a bizottság tanulmányozza az európai ipari termelés fo­kozásának lehetőségeit, mert ez a feltétele számos nyugat­európai ország kereskedelme fej­­lesztésének és ezek az országok csak ilyen módon lazíthatnak az Amerikai Egyesült Államoktól­ függő helyzetükön. Az Egyesült Államok képviselői minden eszközzel igyekeztek meg­akadályozni az olyan határozatokat, amelyek segítették volna az euró­pai államokat általában, hogy ki­szélesítsék gazdasági együttműkö­désüket. Az amerikai politika, amely korlátozni akarja a Nyugat- Európából Kelet-Európába irányuló árukivitelt, nem csökkentheti a kelet­európai országok gazda­sági építésének iramát, de ugyanakkor súlyos kárt okoz maguknak a marshalllizált országoknak. A bizottság munkája során a nyu­gateurópai or­szágok figyelmeztet­ték az Egyesült Államok képvise­lőit, hogy még a Marshall-terv ma­radéktalan végrehajtása esetén is haladéktalanul háromszoro­sára kell növelniök a Kelet- Európával folytatott keres­kedelmüket, ha azt akarják, hogy 1952-re kereskedelmi mérlegük egyensúlyban le­gyen. A nyugateurópai küldöttségek az amerikaiak nyomása ellenére több­ször elfogadták a Szovjetúnió és a népi demokráciák képviselőinek ja­vaslatait. Megállapította a bizottság, hogy a mai körülmények között a külkereskedelmet feltétlenül a köl­csönös érdektiszteleten és egyen­jogúságon alapuló kétoldalú szer­ződésekre kell építeni. Egy másik fontos határozat java­solja, hogy az európai gazdasági bizottság titkársága tanulmányozza a külkereskedelem európai pénznemben történő elszámolásának lehetőségét. Ez a határozat azt mutatja, hogy a nyugateurópai országok ki akar­nak törni a dollárrabság korlátai közül. A nehézipar idei beruházásai újabb megtakarításokat eredményeznek Nehéziparunk idei beruházá­sai — amelyek nemzetgazdasá­gunk­­ legfontosabb szektorát erősítik — nemcsak az üzemek kapacitását növelik, hanem hatalmas megtakarításokat is lehetővé tesznek s nagy mértékben elősegítik a nehéz­ipar önköltségcsökkentését. Az ózdi Greenewald-rend­­szerű ércöntöde és ércszabá­­lyozó berendezés elkészítésével csökken a nagyolvasztó fajla­gos é­rcokszfogyasztása. Az érc­tömítés alkalmazása mintegy 9 millió forinttal csökkenti az ózdi acélmű önköltségét. Az úgynevezett ércvasút megépí­tése újabb évi másfél-kétmillió forint kocsiálláspénz-megtaka­rítást jelent. A nyers mészkővel folyta­tott acélgyártásról az égetett mészkővel való gyártására tér­nek , ám a kemencéket pedig kohógázzal fűtik. Az új el­járás közel négymillió forint évi megtakarítást jelent. A diósgyőri vasgyárban épülő ércosztályozó- és tömítő­­berendezés évente újabb 9 mil­lió forintos megtakarítást­­ tesz lehetővé. ....................................:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::...... A NÉPSZAVA kiadóhivatalának új címe VII. Rákóczi út 54 Telef­on: 224-817, 224-818, 224 819 ­ A MOGÜRT dolgozóinak távirata Gerö Ernőhöz A MOGÜRT Autotaxi Nem­zeti Vállalat dolgozói távirat­ban tettek ígéretet Gerö Ernő pénzügyminiszternek, hogy az állam részére az 1949-es tervévre előirányzott haszon­részesedést legalább ötven százalékkal túlteljesítik. A Papíripari Igazgatóság felhívása Az iparügyi minisztérium XVI. főosztálya (Papíripari Igazgatóság, V., Arany Já­­no­v u. 10.) felhívja a tár­igaz­­gatóságok és az ipari közpon­­tok irányítása alatt lévő válla­latokat, valamint azokat az üzemeket, amelyek eddig is a Papíripari Igazgatóság útján szerezték be papírszüks­églet­­ie­ket, hogy negyedévi igénylésü­ket legkésőbb március­bkg nyújtsák be. Áprilistól kezdve negyedévenként osztják el a papírt. Ez a rendezés a rotá­­ciós papír elosztására n­em­ vo­natkozik. Gazdasági hírek A WM Acélgyár Martin-kemen­céinek termelékenysége jelentéke­nyen túlhaladja az északamerikai kemencék teljesítményét. A múlt év végéről származó adatok sze­rint az U­SA-ban a 300 tonnás olaj­­tü­zetéses kemencéknél az egy négyzetméterre eső­­ teljesítmény 350 kg-ára, vagyis negyven száza­lékkal kevesebb, mint nálunk. A Gipoterm­elésünk 53 százalékát az államosított üzemek, 25 százalékát a kapitalista szektor, 22 százalékát pedig a kisipari műhelyek szolgál­tatják.A Leningrádban nemrég újabb költ­ségmegtakarítást mozgalom visei­t meg. Számos vállalatban a­­dolgo­­zók személyi számlákat nyitottak, amelyen feltüntetik, hogy az elő­­irányzaton felül milyen eredménye­ket érnek el a takarékoskodás te­rén. A személyi takarékoskodási számla máris igen népszerű a leningrádi dolgozók körében.­­ A szovjet-román kereskedelmi egyezmény keretében Slománia 1000 tonna csávázóanyagot kapott, amelyet az állami mintagazdasá­gok és a dolgozó földművesek kö­zött osztanak szét. A Szovjetunió január 6. és feb­ruár 7. között 3439 vágón búzát, 160 vágón árpát, 101 vagon zabot, 140 vágón vajat és 436 vagon húst szál­­lított Csehszlovákiának. Ugyanezen idő alatt Csehszlovákia Romániától 3971 vágón kukoricát és 131 vágón árpát kapott. O Collison, a Marshall-terv nyu­gatnémetországi főmegbízotta a washingtoni kongresszushoz inté­zett jelentésében követeli, hogy a francia nehézipar igazodjék a nyu­gatnémet ipar szempontjaihoz, Did­uson ezenkívül a Németországba szállított francia vasércmennyiség felemelését is kérte. NÉPSZAVA 1949 február 239 A»W1At6W»WMM»MMlWHM3MW*HMM»IWWWimWW4WW Cölöpverő gépekkel, mozgó áramterepekkel, óriási szivattyúkkal az árvíz ellen Állami árvédelmünk is felvonul a Mezőgazdasági Kiállításon Az államosítás a gazdasági an­archia ezernyi összekuszált vonalát vágta el. Ez a tény talán sehol sem domborodik ki olyan tökéletesen, mint az árvízmentesítő társulatok államosításánál. A szétszórt és sokszor elfecsérelt, tervszerűtlen beruházások helyett az állam hatal­mas központi telepekkel cölöpverő­­gépekkel, légszivattyúkkal, mozgó javítóműhelyekkel és mozgó elek­tromos telepekkel siet a veszélyez­tetett területekre. Az új árvízmen­­tesítő készülékekről, a csatornázás­ról és a korszerű vízgazdálkodás­ról is átfogó képet ad a Budapes­ten, március 23-án megnyíló Mező­­gazdasági Kiállítás, melynek gaz­­dag anyaga négy év küzdelmes munkáját állítja elénk s azt az utat, melyet a szocialista mező­gazdálkodás felé tettünk meg. p.

Next