Népszava, 1949. március (77. évfolyam, 50-75. sz.)

1949-03-01 / 50. szám

77. évf., 50. sz. Budapest, 1949 március 1. kedd Ára­­60 fillér Hatalmas béketüntetések IS Nyugat-Európában Vallanak valutázó A S­Z A B­A­D SZAKSZERVEZETEK KÖZPON T­I L­A­P­JA Szerkesztőség: VII., Miksa ucca 8. Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon : 224-817, 224,818, 224-819 Mindszentyek cinkosai Szocialista munkaverseny indul ma országszerte üze­mekben, bányákban, a terme­lés minden területén. Néhány napja csupán, hogy Diósgyőr dolgozói versenyre hívták ha­zánk fizikai és szellemi mun­kásait. E felhívás nyomán megmozdult az ország dol­gozó népe, nekiláttak, hogy elkészítsék konkrét verseny­­tervüket és csatlakozzanak az új szocialista munkaverseny­hez. E munkaverseny újabb lendületet ad annak a munka­folyamatnak, amelynek segít­ségével hároméves tervünket jóval a kitűzött idő előtt vé­gezzük el s amely már az új ötéves terv elindításának fel­tételeit teremti meg. Dolgozó népünk a szocialista munka­erkölcs szellemében, öntuda­tosan, a feladatok nagyságát ismerve és értékelve kezdi ezt az új feladatát A verseny cél­ja: a termelékenység emelé­sével, az önköltség csökkenté­sével, a brigádmozgalom ki­­fejlesztésével, újítások és ész­­szerűsítések fokozott alkalma­zásával előre vinni felemelke­désünk, megerősödésünk kö­zös ügyét, a szocializmus épí­tését. A magyar dolgozók, akik a felszabadulás és­ az új honfoglalás történelmi felada­tait végzik el s akik népünk, hazánk felemelkedése érdeké­ben már annyi áldozatot hoz­tak- az új szocialista munka­verseny startjánál lelkes ön­tudattal, a szocializmus építé­sének lendületével látnak új nagy feladatuknak. A dolgozó parasztság is bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. Vasárnap a Mezőhegyesi Állami Birtok Nemzeti Vállalati dolgozói tömeggyűlésen versenyre hív­ták fel az ország tizenhét állami gazdaságát. Ugyan­csak versenykihívást intézett valamennyi mezőgazdasági gépállomásunkhoz a szentesi gépállomás alközpont, ame­lyik az őszi munkaverseny­­ben elért kiváló eredményei jutalmául megkapta a gép­állomások munkaversenyének vándorzászlaját. A mezőgaz­dasági dolgozók verseny­­kihívásai , azt bizonyítják, hogy a szocialista munkaver­seny szelleme mind nagyobb tért hódít a vidéken is. Dol­gozó parasztságunk meg­értette, hogy felemelkedésé­nek egyetlen útja mezőgazda­ságunk korszerűsítése és tel­jes átszervezése a szövetke­zeti nagyüzemi termelésre. Ezeknek a versenykihívások­nak gazdasági eredményei­ken túl nagy politikai jelen­tőségük is van. A mezőgazda­ságban megindult, munkaver­seny megszilárdítja majd népi demokráciánk alapját a munkásság és dolgozó pa­rasztság szövetségét. A gép­állomások munkásainak veze­tésével dolgozó parasztsá­gunk ebben a versenyben emelkedik a szocializmust építő ipari munkásság méltó szövetségesévé. Ma indul a harmadik országos munkaverseny Ma, március 1-én megkezdődik a szocialista munkaverseny, a har­madik országos munkaverseny. A diósgyőri dolgozók kihívására vála­szoltak már az ország valamennyi nagy­üzemének dolgozói s a közép- és kisüzemek nagy részének munkássága is. Mint a Szakszervezeti Tanács megállapította, eddig több mint ötszáz gyár csatlakozott a versenyfelhíváshoz. Az elkövetkezendő néhány napban az üzemek további tömeges csatlakozásra készítenek elő. Az új munkaverseny hatalmas kezdeti lendülete bizonyítja, hogy a dolgozók felismerték a munkaverseny jelentőségét a szocializmus építésében. Az új verseny kezdetén szerte az országban száz és ezer új brigád alakul, a munkásújítók újabb észszerűsítéseiket állítják csata­sorba az üzemi versenytervek megvalósításához és az élmunkások vezetésével mindenütt felsorakoznak a dolgozók, hogy győzelemre vigyék a Tervet, a szocialista munkaverseny ügyét. A következőkben olyan üzemekről számol be a Népszava, ahol a dolgozók felkészültek és jól készültek fel a ma induló munkaversenyre. Március 1. A naptár lapja egyszerű fekete­­betűs hétköznapot jelez. Az éb­resztőórák reggel éppen olyan kel­lemetlenül berregnek, mest más napokon, a villamos ugyanolyan bosszantó lassúsággal viszi a város sok-sokezer dolgozóját munka­helye felé. »Ma sem késtem el« — gondolják vidáman majd vala­mennyien, míg. megszokott­­mozdu­lattal körülnéznek a gyár kapujá­nál. Körülnéznek és megtorpan­nak ... Mert az üzemek, gyárak képe megváltozott. Nem olyan, mint más hétköznapon. Vörös zász­lókat lobogtat a reggeli szél, transz­parensek, hangszórók cáfolják meg a naptárt, s hirdetik. Március 1 nem hétköznap... március 1 az új munkaverseny elindulásának ün­nepnapja. A MÁV Északi Főműhelyben 43 hangszórót kapcsolnak be az új munkaverseny első reggelén. Zeneszóval kezdjük a munkát — mondja Pásztor András elvtárs, a főműhely vb elnöke. De elmondja azt is, hogy nem­csak zenével készülnek a munka­versenyre, hanem kemény mun­kával is, hogy megtarthassák az élüzemjelvényt. A diósgyőriek versenyfelhívása óta készülnek erre a napra. Harmincegy új brigá­dot alakítottak, amelyek a verseny alatt minden hónapban két száza­lékkal emelik a termelékenységet. A versenyben az Északi Főműhely valamennyi üzeme öt-hat százalék­kal csökkenti az önköltséget. A III. B. gépműhely nem elé­gedett meg azzal, hogy elfogadja a diósgyőriek felhívását. Március 1-én külön munkaversenyt indít, amelyre kihívta az ország valamennyi hasonló műhelyét de legfőképpen , az Istvántelki Főműhelyt. — A meddő idő lecsökkenté­sére, a munkaminőség javítására, a szén- és vastakarékosságra indítunk harcot az új versenyben — mondja Albert Pál, a kovács­műhely brigádvezetője, s hozzá­teszi: — reméljük, jó eredmény­nyel ... Az ember hangját elnyomja a gép hangja: a 250 kilogrammos kalapács gyors koppantsokkal verődik az üllőhöz. Olyan, mintha babonásan lekopogná Albert Pál állítását, s az új munkaverseny sikerét. Az esztergaműhely szerelőcsar­nokának két hatalmas kapuja mintha a munkaverseny új fel­adatai előtt zárult volna ki. A mű­helyben versenyre­ kész munkások várják a betört bordájú, össze­zúzott roc­­skocsikat,­­hog­y a ver­seny lendületes munkája nyomán még gyorsabban visszaadhassák őket megjavítva a forgalomnak.­­ Csak ezek a régi gépek fo­rognának gyorsabban — néz kissé elkeseredve Fekete Sándor az esz­tergapadjára, amelyen lomhán fo­rog a gőzmozdony hajtórúdja. — De a tőkések 85—100 éves gépe­ket hagytak ránk. Ezekkel nem megy úgy a verseny, ahogy sze­retnénk. — Azért indul az új munka­verseny — magyarázza Pásztor elvtárs —, hogy új gépeket szerezhessünk. Így megkönnyítjük a munkátokat, s növeljük a ter­melést. Fekete Sándor megérti. Ezzel az új céllal indul az új munkaverseny­nek. Az Északi Főműhelyben az új verseny pionírjai, úttörői a III. C. műhelyben dolgoznak. A legjobb műhelynek ismerik, amely nem­csak a munkában jár elöl, hanem a nornarendezéskor, politikai meg­nyilvánulásokkor is mindig az élen járt. — Mi voltunk az elsők az Északi Főműhelyben, akik 21-én rögtön megbeszéltük a diósgyőriek fel­hívását — magyarázza a gépgyártó­­műhelyben egy vékonytermetű, de acélos tekintetű lakatos: Balázs Dé­nes. — Még aznap felhívtuk a többi osztályokat, brigádokat a csatlakozásra és már másnap az egész üzem csatlakozott a verseny­hez. A bádoglemezek fülsiketítő do­rombolása, a levegőfújók harsogó sziszegése mellett a munkások szinte zajtalanul mozognak. Egye­lőre a hatalmas víztartályok a­oz­­donyfordító óriáskorongok, szén­­szerelők alkatrészein dolgoznak. De reggel... —... reggel nekikezdünk az új munkatervnek A 26 méteres mozdonyfordító alsó övlemezének kimunkálásával indu­lunk — mondja Balázs elvtárs, s szinte beleéli magát a reggeli munka lendületébe: — Aztán át­adom a fúvósoknak... jön a lyukak szétdörzsölése... a szegecselés__ Balázs Dénes beszéd közben szinte megízleli az új munka el­indításának örömét. Hirtelen meg­szakítja a mondókáját: — De nem is beszélek róla tovább — mondja búcsúzóul. — Nem a szavak a fontosak. Az új munka­versenyben azt tartjuk szem előtt, amit Lenin elvtárs mondott: ke­vesebb beszéd és minél több hét­köznapi tett... Ennek a jegyében indul a MÁV Északi Főműhely március 1-én az új munkaversenyben, ennek a je­gyében indul a szocialista munka­­verseny az egész országban. Százhatvan vegyiipari üzem csatlakozik az új munkaversenyhez Az ország összes vegyiipari vál­lalatainak al elnökei, főbizalmiai és a vegyipari szakszervezetek központi vezetősége együttes érte­kezletet tartott a Ruggyantagyár kultúrtermében. Radics Árpád, vegyiipari szakszervezeti főtitkár­­helyettes az üzemi bizottságokról tartott beszámolója után Szilágyi Sándor ismertette a vegyiipari kol­lektív szerződést. A beszámoló után a Hungária Vegyiművek kön uccai telepének dolgozói díszes vörös selyemzászlót a­dtak át a Vegyiipari szakszerve­zetnek azzal, hogy azt az új szo­cialista munkaverseny során a szakszervezet juttassa el a szakon­ként legjobb eredményeket elérő nehézvegyiipari üzemeknek. A hozzászólások után az értekez­let határozati javaslatot fogadott el, amely szerint az összvezetőségi ülés vállalja, hogy legalább 160 vegyiipari üzem dolgozói kapcsolód­nak bele az új munkaversenybe. A vegyiiparon­­­elül az új verseny keretében 5 százalékkal növelik a termelést és 10 százalékkal a ter­­melékenységet. Ugyanakkor az ön­költséget 5 százalékkal csökkentik. A határozat kimondja, hogy min­den lehetőt megtesznek külföldi nyersanyagok egy részének kikü­szöbölésére és azokat hazai nyers­anyagokból való pótlására. A hatá­rozat végül megállapítja, hogy a feladatok elvégzése csak úgy le­hetséges, ha a vegyiipar minden szervezett dolgozója bekapcsolódik a termelés fejlesztésének munká­jába és az új üzemi bizottságok döntő fordulatot tesznek a termelés terén. Munkaversennyel a bürokrácia ellen A Textilipari Igazgatóság dolgo­zói nagy lelkesedéssel csatlakoztak a diósgyőri vasgyár munkásai ál­tal megindított maunkaversenyhez. A gyüV­.-ok a következő 'sorven­y­­pontokat határozták el: Az igazgatóság dologi kiadásai­nak, írószerek, telefonköltségek, sokszorosítási és egyéb költségek csökkentése. A heti 48 órás munka­idő teljes kihasználása úgy, hogy a munkavállalók munkaidő kez­dete előtt legalább öt perccel és munkaidő után legalább tíz perc­cel foglalják el, illetve hagyják el a munkahelyüket. Minden ügy­­darab 34 órán belüli elintézése. Az autószolgálatnak a dolgozók mun­kája folyamatosságát biztosító ki­használása. A legszorosabb kapcso­lat az ipari központokkal és üze­mekkel. Legtevékenyebb rész­vétel a Párt munkájában, a munkaverseny szociális szelle­mének állandó ébrentartása és je­lentőségének tudatosítása, végül a jó közösségi szellem kiépítése. Harcba indulnak a Siemens nyomócsőöntői •Vállaljuk, — írták a verseny­csatlakozási jegyzőkönyvbe a Siemens-gyár nyomócsőöntödé- jének dolgozói — hogy az új munkaverseny folyamán fajla­gos teljesítményünket 20 száza­lékkal emeljük. Vállaljuk to­vábbá, hogy az önköltséget a műhelyben 10 százalékkal csök­kentjük.« Február 28. Délután 3 óra. A nyomócsőöntödében az utolsó feb­ruári műszakot teljesítik. A magkészítők a forgó magorsóra szalmát tekercselnek, majd sárral vonják be a szalmafonatot. Balogh János öntő arca fénylik a rárakódott portól és izzadságtól. — Nem lesz gyerekjáték 20 szá­zalékkal emelni a termelékenysé­get, az biztos — mondja Balogh János. — Sok a műhelyben az új ember, de azért menni fog. A selejt csökkentésével azonban mindenképpen emeljük majd a faj­­lagos teljesítményt. — Az önköltséget hogyan akar­ják csökkenteni? Majd jobban kihasználjuk a kemencéket — válaszolja hosszas megfontolás után Kuktay István magkészítő. — __De nemcsak a kemencénél vigyázunk jobban — szól közbe az egyik szaktárs —, hanem a forma­­szárításnál is. Előfordult, hogy 9-re már kiszáradt a forma, vasat meg nem kaptunk csak 10 órakor. — ... És mi a homokfelvonó­nál ... és mi a döngölőnél... és mi a magkészítésnél... — hangzik innen is, onnan is — vigyázunk arra, hogy ne járjon feleslegesen a gép, ne égjen hiába a villany, ne fogyjon feleslegesen a gáz.­­* Február 28. Délután 4 óra. A nyomócsőöntödében befejezték az utolsó februári műszakot. Ma, március 1-én a reggeli műszak már versenyben áll. A magkészítő orsó ugyanúgy forog, a daru ma is csikorog, valami mégis megválto­zott. A nyom­­ócsőöntöde dolgozói március 1-én harcba indultak, hogy következő hónapok folya­mán 20 százalékkal növeljék ter­melékenységüket és 8 százalékkal csökkentsék önköltségüket.

Next