Népszava, 1949. június (77. évfolyam, 126-149. sz.)

1949-06-01 / 126. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!­77. évf., 126. sz. 1999 június 1. szerda Az MDP Központi Vezetőségének Népszava NÉPSZAVA határozata a tagjelöltek felvételének szabályozásáról Alától kezdve olcsóbb a A MAGYAR SZ­AKSZERVEZETEK K­Ö Z PON TI L P J A Szerkesztőség: Budapest VII. Miksa ucca 8 J Ara­ny fillér Telefon: 224-817, 224-818, 224-819 Rákosi Mátyás politikai beszámolója az MDP Központi Vezetőségi ülésén „Új sikerek, új győzelmek, a szocializmus felé vezetjük dolgozó népünket" A Magyar Dolgozók Pártja köz­­ponti vezetősége kedden ülést tar­tott, amelyen Rákosi Mátyás tar­tott nagy politikai beszámolót­. Beszámolóm a május 15-i vá­­lasztási győzelemmel és a vele kapcsolatos problémákkal foglal­kozik — kezdte beszédét Rákosi elvtárs. — A választásról azt mon­dotta a párizsi rádió, hogy teme­tési menetben vonult fel a lakos­ság az urnákhoz és lényegében hasonlóképpen írt róla az egész reakciós kapitalista sajtó. Ebben az esetben nyugodtan elmondhat­juk: a kutya ugat, a karaván halad. A májusi választás a magyar demokrácia és benne Pártunk egyik legfényesebb győzelme volt, amelyet felszabadulásunk óta vívtunk. — Győzelmünk külpolitikai össze­tevői közt első helyen kell meg­említenem a Szovjetuniót, amelynek hatalmas eredményei a háború utáni gazdasági újjáépítésben csak­úgy, mint következetes békepolitikája, nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar dolgozó tömegek a Népfront és Pártunk felé fordultak­. Minél jobban elmélyülnek a ma­gyar demokrácia gyökerei, an­nál inkább tudatosodik a szé­les tömegekben az összefüggés a Szovjetunió sikerei és a mi eredményeink között. A Szovjetunió minden sikere egy­­ben a miénk is és ez megmutatko­zott most a választások alkalmával.­­ A kínai kommunisták fel­szabadító harcának nagyszerű ered­ményei, melyek éppen a választást megelőző hetekben bootékoz­tak ki és melyekből az ingadozók is meg­­érthették, hogy a békefront és az emberi haladás hívei világszerte erősödnek — szintén jelentékeny mértékben hozzájárultak a győzel­münkhöz, földreformot, a köztársaság Intézményeit minden ellenség­gel szemben megvédjük. Az a nagy lárma, amit Mindszenty érdekében a nemzetközi reakció csapott, az a kudarc, mely az Egyesült­ Atomokat érte, mikor ezt a kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezete elé vitte, még jobban aláhúzták demokráciánk igazát, magabiztosságát és szilárdságát. A honi reakció nagy reménysége omlott össze, amikor látta, hogy a magyar demokrácia e kérdésben egy hajszálnyit sem engedett.­­ A választás elsöprő győzelme tehát sok kis siker mennyiségének minőséggé alakulásából keletkezett. A sok kicsi újra sokra ment és eredményeképpen ugrásszerűen megnőtt Pártunknak, de az egész demokráciának ereje. Ennek a növe­kedésnek a választáson sok példá­ját láttuk. Számunkra legfontosabb az a természetes és önkéntes el­ismerés, mellyel nemcsak szö­vetségeseink, a többi politikai pártok, de az egész dolgozó nép Pártunk vezetését el­fogadta. Egy-két jelentéktelen esettől el­tekintve, nem volt olyan község vagy város, ahol ezt a vezetést bárki is megpróbálta volna el­vitatni. A demokrácia sikerét külön alá­húzta még az a tehetetlenség és tanácstalanság, amely a reakciót itthon és a külföldön e választások­kal kapcsolatban jellemezte. Any­­nyira mellettünk volt ezekben a napokban a dolgozó nép, hogy ellenségeink a szó szoros értel­mében semmi komoly akadályt győzelmünk elé gördíteni nem tudtak. — Április elején, amikor mi­­ választások részleteit kidolgoztuk, még nem láttuk ennyire világosan a helyzetet. Ennek megfelelően becsléseink óvatosak voltak. Mint a megelőző választásoknál, most is minden megyei és nagyvárosi titkárunkat felszólítottuk, hogy kö­zölje előre a várható eredményeket. Valamennyi előzetes becslés vala­melyest a tényleges eredmény mö­gött maradt. Azt hittük, hogy ezúttal kevesebben fognak sza­vazni, mert az egységes lista kö­vetkeztében elmarad a pártok harca, a szenvedélyek felszítása és ez a szavazók számának csökken­téséhez vezethet. Számoltunk azzal is, hogy az ellenség a választás jelentőségének kisebbítésére kiadja a szavazástól való tartózkodás jel­szavát. Ezért első gondunk az volt, hogy mozgósítsunk a választáson való részvétel mellett. Közvetlenül a választások előtt azonban vilá­gossá vált, hogy az egységes lista hatására az érdeklődés az elmúlt két választással szemben, rendkívül megnövekedett és a választójegy­zékből kimaradtak valósággal tör­ték magukat, hogy rákerüljenek a listákra. A május 1-i felvonulások már világossá tették számunkra azt a nagy fordulatot, amely 1947 óta a dolgozó tömegekben történt. És május 14-én, a választások elő­estéjén rádióbeszédemben már száz jel alapján megállapíthattam, hogy ezt az ütközetet fényesen meg fog­juk nyerni. Megszilárdult a munkásosztály vezetése • A választási sikerek belső összetevői között elsőnek eddigi politikai eredményeinket kell emlí­tenem. A munkásosztály vezette dolgozó nép győzelmét, a reakció vereségét s azt, hogy az erőviszo­nyok e gyökeres megváltozása las­san, de biztosan átment a dolgozó nép tudatába. Ez nemcsak azt je­lentette, hogy a választások meg­szilárdították a munkás-paraszt szövetséget és Pártunk vezető szere­pét, hanem azt is, hogy a munkás-parasztszövetségen belül megszilárdult a mun­kásosztály vezetése. Most már a széles dolgozó töme­gek előtt nem szorulnak magyará­zatra az ipari munkásság elévül­hetetlen érdemei, melyekkel a fel­­szabadulás óta eltelt időben száz és száz alkalommal beigazolta, hogy Pártunkkal az élen kiérdemli a ve­­zetést. Ebből a szempontból a vá­lasztás még külön az ipari mun­kásságnak és Pártunknak nagy győzelme s újabb tényezője népi demokráciánk megerősödésének. A munkásosztály vezetőszerepének megerősödésével együtt erősödött a rendszer tartósságába vezetett hit, a biztonságérzet, a nyugodt, bé­kés termelés és javulás állandóan felfelémenő vonalának tudata. . . E politikai eredmények gyü­mölcse a munkás-paraszt szövetség megerősödése volt. Megerősítette ezt a szövetséget az a helyes poiitika, melyet a dolgozó parasztság megnyeréséért a felszabadulás óta folytattunk. Pártvezetőségünk ép­pen a választások előtti hónapok­ban vetette fel külön a közép­parasztság megnyerésére irányuló politikánk kérdéseit. Rámutattunk azokra a gyakorlati pártmunkánk­ban mutatkozó hibákra, amelyek egyrészt taszították tőlünk a kö­zépparasztságot a kulákság felé, másrészt a kulákságnak, mint osz­tálynak korlátozása helyett a ku­­lákság megszüntetésének vonalára csúsztak le. A Központi Vezetőségünk követ­kezetesen alkalmazta azt a lenini­­sztálini jelszót, hogy támaszkodjunk a szegény­parasztságra, egyezzünk meg a középparaszttal és egy pilla­natra se szüntessük meg a har­cot a kutak ellen. A dolgozó parasztság zöme meg­értette ezt a helyes politikát és e megértés eredménye aztán meg­mutatkozott a szavazásnál is. Mu­tatkozott az a mindenki számára látható tény is, hogy az álla­miato­­lom minden ágába bevonultak a dolgozók. Hozzájárult a nők egyen­jogúságának minden téren tör­ténő megvalósulása. Hozzájárultak természetesen gazdasági erősödé­sünk, hároméves tervünk végrehaj­­tásának sikere, ötéves tervünk imponáló arányai. Végül külpolitikai eredményeink, köztük a békéért vívott következetes harcunk. Ugrásszerűen megnőtt Pártunk és a demokrácia ereje munkáját. Kétségkívül az össze­s külön hozzájárult ehhez az eredményhez a tagfelülvizsgálat, mellyel Pártunk eltávolította a kö­zénk nem való elemek jelentékeny részét s ezzel erőben, tekintélyben és tet­trekészségben megnövekedve, fokozott vonzóerővel folytathatta tevők közé tartozik az egyház pa­lástja mögött megbúvó reakció elleni sikeres harc. Mindszenty pél­dájából mindenki megérthette, hogy e demokrácia vívmányait, a Szeretet és hála felszabadítónk, a Szovjetúnió Iránt — A demokrácia elmélyülését és kiszélesítését legjobban a parasz­toknál és a nőknél lehetett tapasz­talni. Szerte az országban látható volt, hogy a házi agitáció és a kis­­gyűlések régente annyira meg­szokott panasznap-jellege ezúttal gyorsan elmúlt. A tanyai paraszto­kat szinte egyformán érdekelte a traktorállomás és a mohácsi acélmű kérdése. Kiszélesült a látóhatáruk, meglátták és megértették az össze­függést egyéni sorsuk javulása és a nemzet felemelkedése között. Ha­sonló volt tapasztalható a nőknél a városban és a falun egyaránt, a béke és a demokratikus honvéd­ség kérdésével kapcsolatban.­­ A nők nagyon jól megértet­ték, hogy a béke védelme nem valami tétlen pacifizmus, hanem aktív, cselekvőleges védelem, melynek egyik fontos tényezője a jó hadsereg. Ugyanezt tapasztal­hattuk a Szovjetúnióval kapcsolat­ban. Csak most, amikor a dolgozó nép zöme világosan látja a politikai összefüggéseket, mélyül el igazán és válik forróvá a szeretet és hála érzése a Szovjetunió felé, melynek felszabadító harca és segítő karja nélkül mi is ott tar­tanánk csak, ahol az imperialisták igájában nyögő francia, vagy olasz nép. Megmutatkozott a de­mokrácia eredményeinek elismerése és helyeslése az értelmiségnél is, melynek jelentékeny része azért is tanúsított tartózkodó magatar­tást a demokráciával szemben, mert azt hitte, hogy a szocializ­mus visszaesést jelent a kapitaliz­­mussal szemben, az intelligencia megbecsülésének és munkalehető­ségének csökkentését jelenti. Az elmúlt két esztendő meggyőzte őket az ellenkezőjéről. Száz és száz tényből állapíthatjuk meg, nemcsak azt, hogy a szocializmust építő magyar népi demokrácia hason­íthat­­­­lanul jobban­­ becsüli meg az értelmiségi munkát, mint a kizsákmányoló kapitalizmus, hanem a­zt is, hogy soha szá­mukra olyan teremtő lehetőségek azelőtt meg nem nyíltak, mint amilyet az ötéves tervünk és az egész szocialista perspektívánk nyújt nekik. Ezért csatlakozott hozzánk ezen a választáson az értelmiség. — Végül, megnyilatkozott a demokrácia győzelme a lelkészkedő papság magatartásában, mely püs­pökeinek ellenséges vagy legjobb esetben várakozó magatartásával szemben, követve a dolgozó nép állásfoglalását és saját meggyőző­dését, csatlakozott a népi demo­kráciához. A külföldi imperialisták azt próbálják utólag magyarázni, hogy választási sikereinket a püs­pöki kar vontatott és nem is egy­értelmű állásfoglalása döntötte volna el- Az igazság ennek éppen az ellenkezője. A püspököket állás­­foglalásra bírta az a gátszakadás, melyet alsópapjaik egy részénél és hozzátehetjük: az egész dolgozó népnél az ő régi álláspontjukkal szemben kénytelenek voltak meg­állapítani. Népnevelőink jó munkát végeztek . A győzelemhez a Párt és a demokrácia már említett általános gazdasági és politikai eredményein­­ kívül elsősorban hozzájárult nép­nevelőink jó munkája. Kétszázötvenezer népnevelőt moz­gósítottunk, akik rövid, de jól elő­készített iskolázás után fogtak munkához. Azt a szándékunkat, hogy minden szavazót legalább kétszer felkeresünk, lényegében meg tudtuk valósítani. Pártunk nép­nevelőinek megnőtt politikai tudását dicséri a lelkes, ötletes, színes, gyakran humoros és eredeti agitá­­ciós munka. Először állapíthat­juk meg, hogy végre népnevelőink a demokrácia eredményeit és agitá­­ciós módszereinket alaklmazni tud­ták a tanya,­falu, a község, a járás viszonyaira és ezzel természetesen ugrásszerűen emelték meggyőző erejüket. Ezek a népnevelők a vá­lasztási kampány folyamán mutat­kozó és számunkra kedvező olyan nemzetközi eseményeket, mint a Kínai Kommunista Párt győzelme, vagy a Szovjetúnió békepolitikájá­nak hatalmas sikere a berlini kér­désben, jól be tudták építeni agitá­­ciójukba. Felhasználták őket mun­kájuk elmélyítésére és sikeresebbé tételére, csak úgy, mint a jókor jövő májusi országos eset.­­ A népnevelők munkájának si­keréhez sokban hozzájárult az, hogy meg tudták szervezni eredmé­nyeik ellenőrzését és a hibák kijavítását. Tudjuk, hogy a legtöbb gyárban reggel 7 óra előtt a népnevelők megtárgyalták az előző nap tapasz­talatait és annak alapján javítottak munkájukon. Ugyanezt tették meg száz és száz községben és járásban s ezzel menetközben ki tudták ja­vítani a hibákat és eredményesebbé tették ez agitációt. A Budapesti®

Next