Népszava, 1949. augusztus (77. évfolyam, 177-201. sz.)

1949-08-02 / 177. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!, o­­77. évf., 177. sz. 1949 augusztus 2. kedd NÉPSZAVA Az OMB fontos rendelkezései a cséplésről A pedagógusszakszervezet felhívása a Világifjúsági Találkozóért A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszt­őiség , Budapest VII. Miksa ucca 8 óra 50 fillér Telefon: 224.817, 224.818, 224.810 Petőfi emlékét ünnepelte a Szovjetunió vezette béketábor A magyar történelem egyik legnagyobb fiának, népi demokráciánk előfutárjának, Petőfi Sándornak emlékezete soha nem bontakozott ki olyan teljes valóságban, mint népi demokráciánkban. Halálának századik évfordulóját a világ haladó népei szolida­ritásának testvéri koszorújában ünnepelte a fel­szabadult magyar nép, a szocializmust építő Magyarország. Felszabadulásunk óta, mióta a Szov­jetunió dicsőséges hadserege megszabadított bennün­ket a szolgaság több évszázados igájától, számos esetben éreztük a haladó népek és elsősorban a Szovjetunió megbecsülését és szeretetét. Számos esetben tapasztaltuk, hogy hírünk a világban meg­javult, hogy a haladás útján járó, a szocializmust építő népek testvéri megbecsülésben részesítik a hazájára lett dolgozó magyar népet. A centenáris Petőfi-ünnepségek ezt a megbecsülést, szeretetet sok­szorosan visszatükrözik. A dolgozó magyar nép — mint Horváth Márton elvtárs mondotta — »elsősor­ban tettekkel emlékezik­. Valóban, külföldi vendé­geink első és legdöntőbb tapasztalata, hogy Magyar­­országon új, szabad életet teremtő békés építő­, munka folyik. Magyarországon a szó teljes értel­mében pezseg az étett, a felemelkedést szolgáló munka. Minek köszönhetjük mindezt? Elsősorban a magyar kommunisták következetes és áldozatkész munkájának, a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás elvtárs útmutatásának és vezetésének. Mun­kánkkal és akaratunkkal — a Szovjetunió hathatós segítsége mellett — rakjuk le a szocializmus alap­jait. Megvalósítottuk és továbbfejlesztettük Petőfi eszméit. A nagy szabadságharcos költői ünneplő Magyarország dolgozó népe büszkén jelentheti Petőfinek, hogy teljesítette elképzeléseit: szabad és boldog nép­ét e hazában. S büszkén jelentheti, hogy a békefront vezetője s a világ szabadságszerető népeinek és dolgozóinak erőssége és reménysége, a Szovjetunió ugyanúgy a magáénak tekinti Petőfit, Petőfi művét, mint a felszabadult magyar nép. Scsipacsov, a Szovjetúnió delegációjának vezetője, a kiváló költő elmondotta, hogy a szovjet nép azért szereti Petőfit, mert nagy forradalmár és nagy humanista volt, mert a magyar nép és az egész dolgozó emberiség felszabadításának igazi harcosa volt, mert határtalanul szerette hazáját, igazi hazafi volt. Scsipacsov rámutatott azokra a kötelezettsé­gekre is, melyeket Petőfi örökségeként vállalnia kell a magyar népnek, de mindenkinek, aki a szabadsá­gért, a nemzeti függetlenségért, a népek őszinte barátságáért küzd. Petőfi örökségének szellemében építjük Magyarországot. Büszkék vagyunk dolgozó népünkre, amely a szocializmus építésének jegyében hódolt Petőfi emléke, az igazi hazafiság és az igazi nemzetköziség előtt. Büszkék vagyunk dolgozó népünkre, amely Petőfi szellemében, áldozatos mun­kával építi, erősíti napról-napra a szocializmust hazánkban, amely a haladó népek testvériségének szellemében tekint szeretettel és hűséggel a vezető Szovjetúnióra és barátsággal fordul a népi demokrá­ciákhoz s valamennyi haladó szellemű emberhez a világon. Moszkvában, Bukarestben­ Varsóban, Szófiá­ban, Prágában a nép saját hőseként ünnepelte Petőfit. A Szovjetúnió dolgozó népe szeretett isme­rősként üdvözölte Petőfit, a Petőfiről szóló meg­emlékezéseket. S ugyanilyen szeretettel és lelkese­déssel emlékeztek Petőfire a népi demokráciákban, Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Len­gyelországban, szerte a világon mindenütt, ahol a szabadságért, a békéért, a népek testvériségéért har­colnak. A szocializmus építése elválaszthatatlan a sovi­nizmus, a burzsoá nacionalizmus, a népeket el­választó gyűlölködés elleni kérlelhetetlen harctól, így vált Petőfi ünneplése azmzelkizi harcos meg­­nyilvánudássá, így vált a Szovjetúnió vezette béke­front hatalmas demonstrációjává az imperializmus ellen, a háborús uszítók ellen, a tartós béke érde­kében. Petőfi ünneplése azonos a reakció elleni harccal, a békefront megerősítésével. A Szovjetúnió vezette békeszerető népek a meg nem alkuvó Petőfi szellemében gyűlölik a reakciót, harcolnak az impe­rializmus ellen, éberen óvják nemzeti függetlensé­güket. Szovjet, bolgár, román, csehszlovák, lengyel, francia, osztrák, holland, délamerikai, olasz delegá­tusok hódoltak Budapesten Petőfi emléke előtt, bizonyságot téve egyben a világ nagy béketáborá­nak erejéről, harcos elszántságáról, a tartós béke, az emberiség haladása érdekében. öröm számunka, — kezdte beszé­dét — hogy mi lehetünk azoknak az eszméknek folytatói és meg­valósítói, amelyek Petőfi eszméi voltak. A mi vágyaink,­ elképzelé­seink Petőfi költészetének bölcsőjé­ben ringottak. Mert ne higyje sen­ki, hogy Petőfi a szabadság eszméjé­nek csupán költői kinyilatkoz­tatója volt, aki a költészet szépségeiben elmerülve csak egy pillanatra is el­feledkezett a harcos forradalmár tennivalóiról. — Büszkén tekintjük magun­kat Petőfi eszméi örököseinek, mert a mi politikánk, a magyar dolgozó népért folytatott mun­kálkodásunk beteljesítése mind­annak, amiért ő tollal és kard­dal­ harcolt. Joggal nevezzük magunkat Petőfi eszméi követőinek azért is, mert biztosítottuk hazánkban a munkás­­osztály vezetésével népünk soha nem látott nagyszerű egységét, függetlenségünket és mély baráti kapcsolatot teremtettünk a szom­szédos­a­­sza­badságszerető népekkel. Petőfi követői vagyunk abban is, hogy engesztelhetetlen gyűlöletet érzünk az elnyomókkal és­ kásák­­­mányolók­kal szemben, akik fel akarják gyújtani a népmásók otthonát. Petőfi követői vagyunk abban is, hogy kérlelhetetlenül meg­semmisítjük a demokrácia belső bitangjait. Miként Petőfi, mi is gyűlölői va­gyunk minden kozmopolitizmusnak éi és sovinizmusnak, de lángoló har­cosai az igazi patriotizmusnak. S ahogy ő csodálattal tekintett a francia forradalomra és hőseire, éppen úgy tekintünk fel hűséges ragaszkodással és sze­retettel arra a népre, amely a mi korunkban a népek béke- és szabadságharcának vezetője, a nagy Szovjetúnióra, élén nagy­­ vezérével, a harcok szervezőjé­vel, a világ dolgozóinak tanító­jával, Sztálin generalisszimusz­­szal. — A harc, amelyet Petőfi kezdett meg, teljes győzelemmel fog vég­ződni, — mondotta befejezésül Pongrácz polgármester — mert a magyar nép ügyét végre maga a nép vette kezébe és a népet a ma­gyar munkásosztály és élcsapata, az MDP vezeti, győzni fog a nép ügye, mert ' a Párt élén olyan ember já!', aki képes népünk harcát Petőfi eszméinek beteljesítéséért és továbbfejlesztéséért győzelemre vinni, mert Pártunk élén ott áll nagy vezérünk, Rákosi Mátyás. Pongrácz Kálmán polgármester beszéde után hosszú percekig, tartó taps ünnepelte Sztálint és Rákosit, majd a szovjet küldöttség, a Szov­jetúnió népei nevében, Andrej Szamo­­jovics Malesko ukrán író lépett a mikrofon elé. Nagygyűlés a Petőfi-szobornál Vasárnap reggel végeláthatatlan, 6­ris sorokban vonult Nagy-Buda­­pest­­dolgozó népe a Petőfi téri nagygyűlésre, hogy megkoszorúzza nagy kertiforradalmárunk szobrát. Vörös és nemzetiszínű zászlóik, jel­szavas táblák erdeje alatt sorakoz­tak fel a Magyar Dolgozók Pártja, a szakszervezetek, üzemek, a nők és az ifjúság szervezeteinek népes küldöttségei, hatalmas tömegei. A szobor talapzatánál honvéd, rendőr, szabadságharcos és SZIT egyen­ruhás fiatalok álltak díszőrséget. A szoborral szemben tíz lobogót len­get a szél. Középen a Szovjetúnió lobo­gója, jobbra és balra a testvér népi demokráciák és a szabad­ságukért harcoló népek zászlói hirdetik, hogy Moszkvában, Varsóban, Bukarestben, Szófiá­ban, Pozsonyban, Prágában és mindenütt, ahol él a népekben a szabadság és a béke szere­­tete, megünneplki Petőfi Sán­­d­r­en ükét. A zászlók alatt a szovjet küldött vezette külföldi íróküldöttségek, a kormány tagjai, a néphadsereg tá­bornokai, Kossuth-díjasok, élmun­­kásr.­k. p­nmifikai és szellemi életünk kiválóságai, a szocializmus építésé­nek élharcosai foglalnak helyet! Az ünneplő­­közönség hatalmas éljen­zéssel és tapssal köszönti a szovjet küldöttséget, ünnepli a testvéri népi ■ demokráciák és az imperializmus­­ ellen harcoló nyugati országok kül­­­­dötteit.­­— Enged­jétek meg nekem, — mondotta — hogy a szovjet nép, munkások, kolhozparasztok és ér­telmiségiek nevében meghajtsam az emlékezés zászlaját a magyar nép nagy költője, Petőfi Sándor előtt. Vannak költők, akik égő fák­lyaként világítják meg népünknek a haladás útját. Petőfi Sándor ily költő volt. Alkotása éles fegyver népe ke­zében, a szocialista Magyar­­országért az imperialista ellen­séggel vívott harcban. Éljen a demokratikus Magyar­­ország! Éljen a hatalmas szovjet nép és a magyar nép megbontha­tatlan barátságai A szovjet íróküldöttség grúz tagja, Georgi Leonidze, a Sztálin­éi sas író a következőket mondotta: — A Szovjetúnió népei és a grúz­­nép nevében elhelyezem az emléke­zés koszorúját a magyar nép nagy költője, Petőfi Sándor szobra előtt. Éljen a magyar népköztársaság, éljen a szabadságszerető magyar nép! Éljen a népek testvérisége, a világszabadság és annak harcos vezetője, a Szovjetúnió! Az üdvözlőszavak elhangzása után a­ Kossuth-nóta hangjaitól kísérve, elindult a koszorúk áradata a szobor talapzata felé. A magyar köztársaság elnöke nevében Rónai Sándor külkereske­delmi miniszter, az országgyűlés nevében Molnár Imre, az ország­­gyűlés alelnöke, a Magyar Dolgo­zók Pártja nevében Orbán László, a Központi Vezetőség tagjai a magyar köztársaság kormánya ne­vében Zsofinyecz Mihály nehéz­ipari miniszter, a Magyar Függet­lenségi Népfront nevében Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a Szaktanács nevében Harustyá­k József, a Szaktanács elnöke, a hon­védség nevében Görgényi Dániel vezérőrnagy, a rendőrség nevében Garamvölgyi Vilmos ezredes. Buda­pest dolgozói nevében Po­n-grácz Kálmán pogármester helyezet el koszorút. Üdvözlő szavak kíséretében hel­­y­ezt­ék el országuk nemzeti Pongrácz Kálmán polgármestert Büszkén tekintjük magunkat Petőfi örököseinek A Szovjetúnió íróküldöttei tisztelegnek Petőfi emléke előtt

Next