Népszava, 1949. szeptember (77. évfolyam, 202-227. sz.)
1949-09-01 / 202. szám
fegyelmet. Már a iémlt év novembereiben Rákosi elvtárs felhívta a figyelmet erre a hibára: „Az államosított gyárakban a kellemetlen, de szükséges feladatokat, amilyen a munkafegyelem megerősítése, senki sem vállalja szívesen. Egyre gyakrabban hallunk panaszt, arról, hogy a gyárakban a kellemetlen feladatoknak nem akad gazdájuk. Egymásnak adják tovább az ilyen feladatokat, mint a labdát. És természetesen ennek a munkafegyelem és a termelés issza meg a levét. Ilyen kellemetlen feladat többek között a fellépés a normák lazítása ellen. A kevésbé öntudatos vagy kevésbé szakképzett munkások részéről állandó a nyomás a normák lazítására vagy az új, nagyobb teljesítéssel járó normák ellen. Ezzel a nyomással szembeszállni nem mindig népszerű dolog és az az igazgató, aki nem száll vele szembe, hanem a dolgok könnyebb végét fogja meg és enged a nyomásnak, az természetesen ezzel kárt okoz a magyar demokrácia gazdasági életének«. — Rákosi elvtárs útmutatása óta majdnem egy év telt el és azóta a helyzet igen sok helyen még roszszabbodott. Ez azt bizonyítja, hogy a vállalatvezetők nem hajtották végre a Központi Vezetőség határozatát, a Párt és üzemi bizottságok pedig nem ellenőrizték és szintén nem biztosították a végrehajtást. Kovács elvtárs ezután több példát sorolt fel arra, hogy a vállalatvezetők hogy igyekeznek a felelősség vállalása alól kibújni, majd így folytatta: „ A munkafegyelem lazulásáért személy szerint felelős a gyár vállalatvezetője, műszaki vezetője is. A vállalatvezetőknek tudniok kell, hogy a meggyőzés mellett szükség van fegyelmezésre, a fegyelmezetlen munkások ellen való kemény fellépésre is. A vállalatvezetőnek a szocializmus építése, népünk felemelkedése érdekében kötelessége kemény szigorral fellépni mindenkivel szemben, aki megszegi a munkafegyelmet és sérti a termelés érdekét. — Távolról sem kielégítő a legtöbb műszaki vezető, mester egyéni felelőssége. Ezek egyes helyeken olyan nemtörődömséggel viszonylanak a termelés területén mutatkozó lazaságokhoz, hogy az már itt-ott a szabotázs határát súrolja. Megköveteljük minden egyes műszaki vezetőtől, mestertől és munkástól, hogy a maguk területén tudásuk legjavát adják, feladatukat pontosan végrehajtsák. Biztosítsák a kapitalista munkafegyelemnél sokkal fejlettebb szocialista munkafegyelmet. Maguk mögött érezhetik teljes súllyal Pártunkat és a szakszervezeteket, mert a Párt és a szakszervezetek teljes erejükkel támogatják a vállalatvezetőket és műszaki "vezetőket a szocialista munkafegyelem,a termelés érdekének biztosításában. Úgy kell megszervezni az üzemeikben a munkát, hogy minden munkás bizonyos meghatározott konkrét munkáért viselje a felelősséget, mert »személyes felelősség nélkül szó sem lehet a termelékenység emeléséről, a minőség megjavításáról, a gépek, munkapadok, szerszámok kíméletes kezeléséről« — mondotta Sztálin elvtárs. Egyes gépekhez, munkapadokhoz, szerszámokhoz meghatározott munkacsoportokat, vagy munkást kell lekötni. Ez hosszú és nehéz folyamat lesz, de mielőbb el kell kezdenünk. Egyes vállalatvezetők még nem értenek eléggé az üzemek vezetéséhez. A vállalatvezetőknek, politikai kádereknek és a gyári munkásoknak kötelességük elsajátítani a technikát, hogy knnyebben megbirkózzanak az előttük álló feladatokkal. Tömeges egyéni versenymozgalmat! — Az egyéni felelősség következetes megvalósítása mellett másik döntő feladatunk alapvetően megváltoztatni a munkások viszonyát a termelésihez, a szocializmus építéséhez. A dolgozó tömegek munkához való viszonyának javulásában döntő szerepe van a széles tömegeket átfogó szocialista egyéni versenynek! Sztálin elvtárs 1929- ben a verseny és a tömegek munkalendületéről beszélve ezt mondotta: „»A munkások milliós tömegeinek szélesen kibontakozó versenye az adott pillanatban az építő munkának egyik legfontosabb, ha ugyan nem a legfontosabb tényezője. A versenyben a legfontosabb az, hogy gyökeres fordulatot visz végbe az embereknek a munkához való viszonyában, mert a munkát, amit a kapitalizmus alatt megvetettek és súlyos tehernek tekintettek, a becsület, a dicsőség, bátorság, a hősiesség dolgává változtatták át«. »’A verseny valójában a szocializmus felépítésének kommunista módszere«. — Komoly kihatással volt nálunk a munkafegyelem meglazulására, a termelékenység visszaesésére, hogy a versenymozgalom néhány új, magábanvéve nagyon helyes formája, a brigádmozgalom, a munkamódszerálladás, a párosverseny és a tapasztalatcsere elvonták a figyelmet arról, ami a versenyben a legfontosabb: a tömegmozgalomról, ami csak az egyéni verenyben részvevők nagy számán alapozhat. Ma nálunk a munkásoknak csak egy töredéke vesz részt az egyéni versenyben, így a munkaverseny nem teljesítette hivatását. Az egyéni verseny nem hátráltatja, hanem , ellenkezőleg, még jobban előmozdítja a többi versenyformát, a brigádmozgalmat, a párosversenyt, a műhelyek, üzemek és városok közötti igazi versenymozgalmat. A tömeges egyéni versenymozgalom politikailag átneveli a munkásokat, kifejleszti bennük a felelősségérzetet és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megvédjék brigádjuk,ü gyáruk és saját munkájuk becsületét. A szocialista egyéni verseny jelentősége még az is, hogy a tömegek aktív bevonását jelenti a termelési problémák megoldásába. A jó kommunista: a munka igazi harcosa . Fel kell vetnünk egy kérdést, amiről ezideig még nem beszéltünk eleget, a kommunista párttagok viszonyát a termeléshez. Vannak nagyszerű elvtársaink, akik a munka igazi harcosává váltak. Ilyen például a WM-kerékpárban Farádi Szabó Ferenc, aki 197 százalékot, Fiflik József, aki 195 százalékot érel. A csiszolóüzemben Holli Károly 170 százalékot. A Ruggyantában Popluhár Istvánná 175—180 százalékot teljesít. Sok ilyen példát tudnánk még, de tudunk olyan párttagokat, sőt aktivistákat is, akik nem hajtják végre a tervet, akik nem tartják be a munkafegyelmet, selejtesen dolgoznak és mégis azt hiszik magukról, hogy jó kommunisták. Pedig kommunista és rossz, fegyelmezetlen munkás, — ez a két fogalom összeférhetetlen. A mi munkásaink, kommunista párttagjaink lelkesen tapsolnak és éljeneznek, ha Pártunk politikáját ismertetjük előttük. De nem elég tapsolni és közben a legfontosabb feladatot, amit a Párt eléjük állít, végre nem hajtani. A helyeslést cselekedetekkel, a pártvonal végrehajtásáért való szívós harccal kell kifejezésre juttatni. A Nagybudapesti Pártválasztmány felszólít minden budapesti üzemben dolgozó kommunistát, hogy önként és lelkesen vegye ki részét a szocialista egyéni versenyből és példamutatásával szervezze be a versenybe a pártonkívüli munkástömegeket. — Csak az lehet jó kommunista • NÉPSZAVA 1949 szeptember 1 és még inkább jó népnevelő, aki személyes jó munkájával, munkafegyelmével ad példát, félreérthetetlenül meg kell mondanunk: csak az lehet funkcionárius az üzemben, aki maradéktalanul teljesíti a termelésben a kötelességét-A szocialista versenyből tömegesen ki kell venni a részét a munkásifjúságnak is, , részt kell venniök az egyéni versenyben a műszaki vezetőknek és a mestereknek is. Meg kell változtatni a munkát A Nagybudapesti Pártválasztmánynak meg kell állapítania, hogy a munkatermelékenység visszaeséséért, a munkafegyelem meglazulásáért az egyéni felelősség és az egyéni munkaverseny fejlesztésének hiányáért a szakszervezet és az üzemi bizottságok is felelősek. A szakszervezetek még mindig nem hajtották végre a szükséges fordulatot a termelés felé. Munkájukban sok a formalitás, a munkaversenyt nem irányítják megfelelően, sokat beszélnek róla, de nem mélyülnek el a problémákban. A szakszervezeti vezetők kezdenek elszakadni a tömegektől és sok szakszervezeti funkcionáriusnak meglazult a kapcsolata a Párthoz is. A szakszervezetnek, az üzembizottságoknak munkájuk középpontjába a termelés kérdéseivel való foglalkozást kell tűzniök. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a fentebb említett hiányosságokért üzemi pártszervezeteink, kerületi pártbizottságaink és a nagybudapesti Pártbizottság is felelősek, mert szintén nem hajtották végre azt a szükséges fordulatot, amelyet a munkásosztály hatalomra jutása parancsolólag megkövetel. Bár pártbizottságaink, üzemi pártszervezeteink vezetőségei már foglalkoznak a termelési kérdésekkel, még mindig nem vált döntő központi kérdéssé. A mi munkánk igen felszínes, nem eléggé tervszerű. A Nagybudapesti Pártválasztmány, a kerületi és az üzemi pártbizottságok, üzemi vezetőségek döntő központi feladatává teszi a termelés kérdéseivel való rendszeres, állandó foglalkozást. A jövőben a pártszervezet politikai munkájának eredményét a termelési eredményeken, az egyéni verseny tömegmozgalommá való fejlesztésén, a munkáfegyelem megszilárdításán, a munka termelékenységének emelésén keresztül fogjuk felmérni. A pártszervezet politikai nevelőmunkáját meg kell javítani sokhoz és a termeléshez való viszonyát a műszaki értelmiségnek. Jobban és odaadóbban kell küzdeniük a termelési terv maradéktalan végrehajtásáért. Ugyanakkor meg kell becsülnünk azokat a műszaki értelmiségieket, akik becsületesen szolgálják a szocializmus ügyét. Figyelemmel kell kísérni a műszaki értelmiség munkáját, támogatni kell őket feladataik eredményes végrehajtásában, és a terv végrehajtásának szolgálatába állítani. Meg kell szüntetni a munkafegyelem terén meglévő lazaságokat és megerősíteni a szocialista munkafegyelmet- Helyre kell állítani az egyéni vezetést, az egyéni felelősséget, s hogy ezt megvalósíthassuk, a Vállalatvezetőknek és a munkásoknak is el kell sajátítanuk a technikát. I n I Rendet kell teremteni a bér- I g*l fronton úgy, ahogy azt a termelés érdeke megkívánja. IT] Az egyéni versenyt hatalmas, | **•» tömegeket átfogó mozgalommá kell fejleszteni. Törődni kell a műszaki értelmiséggel, segíteni kell őket a termelésben előttük álló feladatok megoldásában. mj A Pártnak és a szakszervezetnek fordulatot kell végrehajtani a termelés felé. Döntő központi feladattá kell tenni a termelésben előttünk álló feladatok megoldását. A Fővárosi pártszervezetetekben megvan minden előfeltétel ahhoz, hogy ezeket a nagy országépítő feladatokat becsülettel megoldják. A nagy budapesti munkásokban nagyszerű alkotókészség várt. Eddigi munkájukkal már ismételten bebizonyították, hogy tudnak jól dolgozni. Nagy-Budapest kommunistái, munkásai és műszaki értelmiségei e nagy feladatok megoldásához vegyenek példát felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió dolgozóitól, bolsevik pártszervezeteitől, hős kommunistáitól. Lelkesítse őket az a tudat, hogy új társadalmi rend megalapításában, a szocializmus rendjének gyakorlati megvalósításában vesznek részt. Az osztályharc súlypontja — elsősorban a városokban — egyre inkább a gazdasági vonalra megy át .Az osztályellenséget a termelés frontján is meg kel vernünk. Ezért a pártbizottságok tagjait elsősorban a legjobb nagyüzemi élmunkásokból, vállalat- és műszaki vezetőkből kell összeválogatni. A pártmunka súlypontját a műhelyekbe és a brigádokhoz kell helyezni. A pártbizalmiaknak és agitátoraiknak ismerniük kell a termelést levülel és példaadó, nevelőmunkával kell szervezni a harcot végrehajtásáért és túlteljesítéséért. A termelési munkáért személyesen a pártbizottság titkára és az egész pártbizottság felelős. Különös figyelmet kelt pártbizottságainknak a vas- és fémipari üzemek, valamint az építőipar termelési munkájának gyors megjavítására fordítaniok. Összefoglalva: ■ az osztályelvnségnek, a kapitalizmusnak, a termelés frontján való végleges legyőzéséért, egy Fejletttebb, osztálynélküli, szocialista társadalom felépítéséért. Ezen a választmányi ülésen a ragybudapesti kommunisták, öntudatos munkások nevében megfogadjuk, hogy a feladatot, amelyet Pártunk Központi Vezetősége és vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs elénk állított, kemény munkával és harccal végrehajtjuk és példát mutatunk ez egész ország dolgozó népének, hogyan kel kommunista módra építeni a munkások államát, a szocialista országot és felhívjuk az egész ország kommunistáit és dolgozóit, kövessék példánkat. Nincs és nem lehet semimi kétség aziránt, hogy most a munka termelékenységének fokozása terén pártszervezeteink, szakszervezeteink és munkásosztályunk elé állított hatalmas feladatokat is sikerrel végre*hajtjuk. Pártunk Központi Vezető* A pártbizottságok, szakszervezetek és vb-k a termelés kérdéseit állítják munkájuk középpontjába Vegyünk példát felszabadítónk, hatalmas Szovjetunió dolgozóitól A NÉPSZAVA előfizetési ára: Egyéni előfizetés, lakásra kézbesítve, havonta 11.5 Ft Csoportos üzemi előfizetés, legalább 10 példány, egy csomagban, egy címre kézbesítve, havi 9.60 Ft. Magyarra szinkronizált szovjet film végzetes éjszaka Főszereplők: IRINA RADCSENKO és a Szibériai rapszódia, Találkozás az Elbán: Fehér homály c. filmekből ismert BORISZ ANDREJEV ROYAL APOLLO, URÁNIA, SCALA, CORSO, ALFA, ADRIA, TÁNCSICS, KORZÓ (Újpest), ROYAL (Kispest), TÁTRA (Pesterzsébet). A munkatermelékenység fokozásáért vívott harc elsőrendű politikai harc. Di . Dr.Dalma Pál György sírkémm avatása szept. 1-én VI 3-kor HK lesz a keresztúri evangeliltikus temetőben. özv. dr. Dalma Pálné I« ■ • Budapest Nagyvásártelep Telefon: 139-081, 136-034, 137-148, 138-752 a közönség szolgálatában! Fogyasszunk minél több friss gyümölcsön