Népszava, 1949. december (77. évfolyam, 279-304. sz.)
1949-12-04 / 282. szám
Rákosi elvtársnak jelenti a Hofherr: „Teljesítettük hároméves tervünket!“ A Hofherr dolgozói pénteken, december 2-án a következő levélben jelentették Rákosi elvtársnak, hogy hároméves tervüket teljesítették: RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, Budapest. A Hofherr-gyári Pártbizottság, Üzemi Bizottság és a Vállalatvezetőség a gyár összes dolgozói nevében büszke ürömmel jelentik, hogy hároméves népgazdasági tervünket — amelynek végrehajtását december 15-re vállaltunk — december 1-re teljesítettük. E munka elvégzése is bizonyítja, hogy megfogadtuk Pártunk bölcs útmutatását. Munkánk eredményeképpen hozzájárultunk mi is az ötéves népgazdasági terv előfeltételeinek megteremtéséhez. Ígérjük és fogadjuk, hogy Pártunk és annak szeretett vezére, Rákosi elvtárs útmutatását, vezetését továbbra is magunkévá tesszük, a sztahanovista munkaversenymozgalmat üzemünkben fokozottabban elmélyítjük és éberségünk felfokozásával, valamint a dolgozók egységének szorosabbra zárásával biztosítjuk az ötéves terv sikeres megvalósítását. Köszönetünket és mély hálánkat fejezzük ki a Szovjetünk) és bölcs vezetője, Sztálin elvtárs iránt, aki megadta a lehetőséget a magyar dolgozó népnek is, hogy a fasizmus járma alól felszabadulva, szabadon építhesse a szocializmust, a dolgozó emberiség szebb és jobb jövőjét. Éljen a Szovjetúnió és nagy tanítónk, Sztálin elvtársi Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen szeretett vezérünk, Rákosi elvtársi Elvtársi üdvözlettel a Hofherr-gyári dolgozók nevében: GYŐRE JÁNOS, a Pártbizottság titkára Megalakultak az építőipari műszaki értelmiségi csoportok Az építőipari értelmiség nagygyűlését a műszaki csoportok megalakulása alkalmából Reszegi Ferenc elvtárs, a MÉMOSZ főtitkárhelyettese nyitotta meg. Bejelentette, hogy megalakult a szakszervezetben az értelmiségi Intézőbizottság, amely központilag fogja majd össze az üzemi műszaki csoportokat. Az üzemi műszaki csoportok feladata az építőipari dolgozók versenymozgalmának elősegítése a tervnek egyénekre bontásán, az értelmiségnek a brigádmozgalomban való részvételén keresztül. Kőműves István a Pécsi Magasépítési NV műszaki értelmisége nevében örömmel üdvözölte a műszaki csoportok megalakulását. Az új szerv, amely szorosan kapcsolódik az üb-hez, megszünteti majd egyes üzemi bizottságok helytelen elzárkózását a műszaki értelmiségtől. Petrik József, a Salgótarjáni Bányavidéki Építési NV dolgozója is a műszaki csoportok megalakulásának fontosságát hangsúlyozta. Náluk már a múltban is alakultak hasonló csoportok, amelyek elősegítették a szorosabb együttműködést a fizikai dolgozókkal. Vida Istvánnak, a Győri Magasépítési NV dolgozójának felszólalása is azt bizonyította, hogy ahol az vb már a múltban is foglalkozott a műszaki értelmiséggel, nagyobb összhangban és eredményesebben haladt a munka. Sárközi elvtárs az Út- és Vasútépítő NV-től arra kérte a MÉMOSZ vezetőségét, hogy fokozottabb mértékben vonja be a szakszervezet az értelmiséget is a tervértekezletekbe. Reszegi elvtárs válaszában megállapította, hogy a kezdeményező erő, a lelkesedés egyaránt megmutatkozott a fizikai dolgozóknál és a műszaki értelmiségnél. A hiányosság ott volt, hogy ez a két erő nem találkozott. Éppen ezért a feladat: megteremteni köztük azt a helyes és jó viszonyt, amely biztosítja majd együttes munkájuk alapján az építőipar fokozott fejlődését. Textilipari dolgozók a terv sikeréért: Terjed a többgépes kezdeményezés Szombaton délelőtt a Könynyűipari Minisztérium textilfőosztálya értekezletet tartott a textilipari üzemek vállalatvezetői részére. Végh László a mutiiztérium helyettes csoportfőnöke felszólalásában hangoztatta, hogy ,a hároméves terv teljesítésének utolsó szakaszában vagyunk, amikor már fel kell készülnünk az ötéves terv megindítására. A textiliparban az utóbbi időben alapvető változások történtek, amelyek eredményeként a textilipari vállalatok behozták eddigi lemaradásukat. Mindezt az élenjáró dolgozók példája nyomán tömegmozgalommá fejlődött versenynek köszönhetjük-Döbrentei Károly elvtárs, a Textil Szakszervezet főtitkára az iparvezetés és a szakszervezet jó együttműködéséről beszélt. Ennek köszönhető, hogy a textiliparban három százalékkal emelkedett a termelékenység. Bejelentette ezután, hogy a textilipari dolgozók bérezésében is új rendszert vezetnek be- amelynek révén a magasabb teljesítményű, több gépet vállaló dolgozók nagyobb százalékot érhetnek el, mint eddig. Sárközi Árpád elvtárs, a Nagybudapesti Pártbizottság termelési osztálya részéről hangoztatta, a kiváló dolgozók teljesítménye fokozásához meg kell teremteni a technikai alapokat. Takács György elvtárs, a Győri Texilművek részéről bejelentette ,hogy az üzism két ifjúmunkása, Piszkei Erzsébet és Króm óra. Mária nyolc filkétől áttért 15 gép kezelésére. Ezzel 250 százalékos teljesílményt értek el Az üzemrészbe® már 15 követőjük van, akik közül az egyik 364 százalékot teljesített. Bossányi elvtárs a Magyar Kenderárugyárból megállapítottta, hogy az üzemben ezen a héten húsz dolgozó teljesített 160 százalékon fölül Zsíros Mihály elvtárs, az óbudai Fehérítő vállalatvezetője bejelentette, hogy egymillió forinttal teljesíti túl a nyereségrészesedés-befizetést. Bártfai Béla, a Dukesz és Perczel kötszövőgyár vállalatvezetője hangoztatta, hogy a kiemelkedő teljesítmények mellett jó átlagtermelés is emelkedett. Pálfai Antal a Grál Textigyárból beszámolt az üzem legkiválóbb dolgozóinak teljesítményéről. Kienezrenhárom dolgozó teljesít 120 százalékon, tizenhárom 150-en és kilenc 200 százalékon felül- Az üzemátlag hét százalékkal emelkedett-A felszólalásokra válásaként Végh László elvtárs hangoztatta, hogy az eredmények mellett mutatkoznak még hibák is, ezeket azonban a Párt, a szakszervezet, a minisztérium, a vállalat és a dolgozók szorosabb kapcsolataival és közös munkájával ki lehet küszöbölni. Eső, havaseső, havazás Várható időjárás: Mérsékelt, időnként élénkebb, nyugati, északnyugati szél, változó felhőzet, többbfelé eső, havaseső, havazás, a hőmérséklet nem változik lényegesen. Harmincöt üzem teljesítette hároméves tervét Újabb sor üzem teljesítette határidő előtt hároméves tervétt. A Hofherr-gyár mellett legújabban a következő üzemek teljesítették tervüket: Csonka Gépgyár, Szikra Lapkiadó NV, Dunántúli Lenipari NV november 30-án, Salzmann-féle Textilgyár november 30-án, Linum Lenipari NV, Magyar Kender-, Len- és Jutaipar, Kender-, Juta- és Textilipari NV, Pátria Nyomda november 4-én, Globus Nyomda NV november 4-én, Közlekedési Nyomda NV november 1-én, Magyar Vegypapír- és Papírneműgyár november 10-én, Riegler Papírneműgyár, Csepeli Papírgyár november 30-án. Október 31-én a következő üzemek fejezték be tervüke : Állami Malmok (Mosonmagyaróvár), Bonyhádi Hengermalom (Bonyhád), Mahrer Malom (Mezőtúr), Hungária Malom (Putnok), Ifj. Türr Malom (Pécs), Zsoldos Malom (Szentes), Gyöngyösvidéki Gőzmalom Rt., Aranka Malom (Bicske), Mór Malom (Monor), Csornai Malom (Csorna), Eszterházi Malom (Újdombóvár), Hortobágy Malom (Debrecen), Tóth Malom (Hódmezővásárhely), Tóth Malom (Makó), Tóth Malom (Csongrád), Sárospataki Gőzmalom. A Kisvárdai Műmalom november Idén, a biai Mészöly Malom november 25-én és a ráckevei Árpád Malom november 31-én teljesítette tervét. A Hubert és Sigmund műszaki értelmiségének felhívása az ifjúmunkásság nevelésére A Hubert és Sigmund „Acél és Féraárusgyár N műszaki értelmiségi dolgozói felhívást intéztek az ország valamennyi műszaki értelmiségi dolgozójához. Felhívják az értelmiségieket, hogy járuljanak hozzá az ifjúmunkások elméleti és gyakorlati képzettségének emeléséhez-A felhívás hangoztatja hogy aHubert és Sigmund műszaki értelmisége átérezve a szakmunkásutánpótlás fontosságát az ötéves tervben, elhatározta, hogy napi munkája mellett felajánlja a gyár ifjúmunkásainak műszaki elméleti oktatását. December 24-től január 7-ig karácsonyi szünet az iskolákban A közoktatásügyi kormányzat rendelkezése alapján a folyó iskolai évben a karácsonyi szünet december 24. napjától *1959. évi január 7. napjáig tart. A szünetet megelőző utolsó tanítási nap: december 23. a szünetet követő első tanítás nap: Január 9. Építőminkások és műszaki értelmiségiek A Lengyelországban járt építőipari bizottság egyik legjelentősebb tapasztalata volt az építőipari dolgozók fizikai munkások és műszakiak szoros együttműködése. Ennek a közös munkának eredményeképpen — a szovjet városépítésnél jól bevált — állandó munkahelyi szervezetet építettek ki. Ez a szervezet a tervezés, az anyagok és a szerkezetek jó kiválasztásával képes a gyorsrendszerű építkezések lebonyolítására, a sztahanovista munkamódszerek alkalmazására. A lengyel építők így hasznosítják a nagy Szovjetuniónak az építés terén is élenjáró példáját. Hogyan állunk mi az együttműködés kérdésével? Kis túlzással elmondhatjuk, hogy tervező építészeink alig látják a terveik nyomán készülő épületeket és az azon dolgozó építőmunkásokat. A munkások pedig alig látják a terveket és a tervezőket. Mintha a tervezés és az építkezés egymástól független, öncélú valami lenne. Pártszervezeteink napirendre tűzték a műszaki értelmiség és munkásság együttműködésének megjavítását ipari üzemeinkben. A szakszervezetek műszaki értelmiségi csoportok felállításával hozzák közelebb a műszaki értelmiséget a szakszervezeti mozgalomhoz, a fizikai dolgozókhoz. Ami az ipar egyéb területeire vonatkozik, az fokozott jelentőségű az építőiparban, amelyben megindult a nagy átalakulás: a kézműipari jellegű munkát a gépesítés, az új szocialista munkamódszerek — sajnos még mindig kissé lassú — elterjesztése, a folyamatos üzemszerű termelés váltja fel. Kétségtelen, hogy a telepített iparágaknál a műszaki értelmiség és fizikai dolgozók kapcsolata szorosabb, mint az építőiparban. A lengyelországi példák és az elért eredményes« mutatják ez utat ezirányú munkánk megjavításához az építőiparban is. Kölcsönös segítőkészség könnyíti meg a kivitelezést szolgáló ütemtervek, tervfelbontások, munkacsoport, egyéni és brigád tervek elkészítését. Az értelmiségiek közös organizáló munkája a gyakorlat embereivel, csoportvezetőkkel, éli munkásokkal, sztahanovistákkal, elősegíti a munkahelyek jó megszervezését, a szükséges munkaerők számának meghatározását, a brigádok célszerű összetételét, az anyag- és szerszámellátás zavartalanságát, a gépek jó kihasználását. Ennek a munkának előfeltétele, hogy a terveket az épületen dolgozó minden egyes munkás megismerje. Szoros együttműködés megteremtése a tervezés mimikájánál kezdődik. Ennek érdekében sürgősen kategorizálnunk kell az építkezéseket, hogy az országos jelentőségű építkezések munkái elfogadott tervek és költségvetések alapján indulhassanak meg. Így érhetjük el, hogy a vállalatok műszaki vezetői, legjobb munkásai, brigád vezetői tervismertető megbeszéléseken megismerkednek az általuk elvégzendő munkával. E mellett az önköltségcsökkentésért folyó harc sikere is ezeken a nagy munkahelyeken dől el. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy tervezői szakkádereink, — akik részben tervezői munkájuk miatt elszakadtak a gyakorlati élettől, az épületektől — megismerjék az építőmunkásság jó munkájának tárgyi feltételeit, így az épületszerkezetek terveinél nem kívánnak a kivitelezőktől lehetetlen feladatokat. A tervek elkészítésénél márfigyelemmel lehetnek a sztahanovista munkamódszerek bevezetésének lehetőségeire. A középmunka az engelizációs, elrendezési és ütemtervek kidolgozásánál folytatódik. Ha ezek elkészítésébe bevennjük a vállalatok legjobb munkásait, biztosítjuk betekintésüket és beleszólásukat a nemzeti vállalatok helyi mukaterveibe is. Megalakulhatnak az állandó összetételű brigádok és hónapokra előre megismerhetik feladataikat. Ezzel a módszerrel tehetjük lehetővé a folyamatos mulikat, a jó anyag- és munkaerőellátást, a gépek jobb kihasználását ez egyes vállalatokon belül és az egész iparban. Rendszeressé kell tenni mindezt jelentősebb munkahelyen, a vezetés állandó kapcsolatát . helyi munkacsoportok, brigádok vezetőivel az összes részmunkákra kiterjedvedl. Közös erővel készíthetik el, beszélhetik át a heti, havi egyéni és csoportos munkaterveket, grafikonokat és küszöbölhetik ki. menet közben a szocialista munnka, versenyt akadályozó műszaki, vagy adminisztrációs hibákét. A közös értekezleteken jóelőre napvilágra kerülnek a szűk keresztmetszetek, a bevezethető újítások, új munitamódszereik, a munkafigyelem és versenymozgalom problémái mellett , a jutalmazások, a szakmai átképzés kérdései és minden egyéb helyi, de végeredményben az egész építőipart érintő ügy. A munkaversenyek szervezésénél a Szovjetúnió példája nyomán együttesen kell tanulmányozniok ,az építőipar összes részmunkáin bevezethető sztahanovista módszereket és a brigádokon belül meghatározni az egyes tagokra eső keresetek helyes arányát. Az új munkásmódszerek széleskörű elterjesztése sürgeti a sztahanovista iskolák mielőbbi megindítását. A tananyag összeállításába és általában a szakmai és politikai nevelőmunkába nagy számban kell bevonni a műszaki érteleltséget. A népi demokráciához ha műegyetemi és felsőépítőipar iskolai tanárokat is be kell vonni a munkába. Teremtsük meg részükre a termelő munkába való bekapcsolódásuk tárgyi feltételeit, ahogy az a többi iparágaknál is már megtörtént. Szükség van a MEMOSZ további munkájának megjavítására is. A MEMOSZ igen helyesen sokat foglalkozik az iparban dolgozők jogviszonyával, a bér-, szociális és a szakmát érintő egyéb kérdésekkel, de nem foglalkozik eléggé a műszaki értelmiség bekapcsolásának megoldásával. Komoly politikai agitációt kell kifejteni, hogy a szakszervezet jelentősége és szerepe kellően kidomborodjék. A MEMOSZ ne csak a kőműveseké, ácsoké és kőfaragóké legyen. Foglalkozzék a műszaki értelmiség kérdéseivel is és a tagság válassza be közölök a legjobbakat a vezetőségbe is. Amikor több munkát és segítőkészséget kívánunk a műszaki értelmiségtől, éreznie kell azt is, hogy amilyen szigorral lesújtunk a szabotálókra, politikai kártevőkre, oly határozottsággal biztosítjuk esetleg pillanatnyilag népszerűtlen, de a munkafegyelmet megszilárdító intézkedéseik végrehajtását. Az egész magyar építőmunnkásságnak éreznie kell a műszaki értelmiség aktív segítőkészeségét a munkahelyeken, versenykészségük zavartalan kifejtésének biztosításán keresztül. A műszaki értelmiségnek igénybe kell vennie a tervezésnél és kivitelezésnél a munkásság meglátásait, gyakorlatából eredő tapasztalatait. Nálunk komoly hiány van a műszaki szakkáderek terén. A Szovjetúnió példáját és tapasztalatait követő lengyel építőiparban a műszaki és fizikai dolgozók aránya majdnem kétszeresen kedvezőbb. A hiányt nagy mértékben pótolja majd az a jó együttműködés, amelyre az építőipar minden dolgozójának őszintén törekednie kell. Itt is Sztálin elvtárs bölcs útmutatását kell követnünk: »megváltoz- tatni a régi iskolához tartozó mér-, nök- és technikai szakemberekkel szemben alkalmazott bánásmódot, több figyelmet fordítani rájuk és jobban gondoskodni róluk, merészebben vonni be őket a munkába, — ez a feladaté. Fodor Gyula NÉPSZAVA 1949 december 4