Népszava, 1950. január (78. évfolyam, 1-26. sz.)

1950-01-01 / 1. szám

W f / Világ proletárjai egyesüljetek! ^ A*1*/7 ?/ NÉPSZAVA Boldog újévet, jó munkát elvtársak! 78. évfolyam, 1. szám Ára 50 fillér 1950 január 1. vasárnap " Boldog új esztendőt! — hangzik ma a jókívánság a világ népeinek nyelvén és százmilliók ajkáról. Boldog, békés új esztendőt kíván­­nak ma szerte a földkerekségen mindenütt az emberek egymásnak és önmaguknak. De más érzésekkel, más gondolatokkal kívánnak bol­dog új évet ott, ahol a boldog új év nem pusztán kívánság, hanem reális terv, ahol a dolgozók tudják, hogy szabad hazájukban a maguk javára, otthonuk, családjuk gyara­podására építik jövőjüket — és más érzésekkel ott, ahol a tőkés kizsák­mányolás, a válságtól terhes impe­rializmus gyarmati elnyomása tartja rabbilincsben a dolgozó milliókat, ahol a bizonytalanság nyomasztó aggodalmával vetik fel ma a kérdést: mi jót is hozhat számukra az új esztendő? Más a hangja, más a tartalma az új évi jókívánságoknak a meg­valósult szocializmus hazájában, a Szovjetúnióban és a szocializmust építő népi demokráciákban, ebben a 800 millió szabad embert szám­láló családban — és más a ki­békíthetetlen ellentmondásaiban vergődő, halódó, szétbomló kapi­talista világban. Fokozódó el­nyomás, kizsákmányolás, munka­­nélküliség, nyomor — ezt ígéri a világuralomra törő amerikai impe­rializmus szolgaságában sínylődő .!ICK a*. iiÁ/O-CJi Növekvő jólét, bőség, anyagi és kulturális emelkedés — ezt hozza a népeknek az újév, a szocializmus táborában. S ennek a szocialista tábornak legyőzhetetlen ereje, a Szovjetunió és a népi demokráciák példája önt mégis reményt, bizta­tást az imperialista, a gyarmati és függő országok munkásságának, haladó embereinek újévi jókívánsá­gaiba, ez ad erőt a békéért és fel­­szabadulásukért vívott harcukhoz. A világ dolgozói, amikor boldog, békés új esztendőt kívánnak — Sztálinra és a Szovjetúnióra, a­­béke legfőbb őrére vetik vigyázó tekintetüket. Dolgozó népünk is az újévi számvetésnél Sztálin és a Szovjet­­únió felé fordul elsősorban a hála és a szeretet jókívánságaival, hiszen azt, hogy évről-évre foko­zódó bizalommal, növekvő optimiz­mussal haladhatunk felemelkedé­sünk egyenes útján, hogy évről­­évre boldogabb az új esztendő, a Szovjetunió felszabadító művének, baráti segítségének,­­népünk nagy barátjának, Sztálinnak köszönhet­jük. Ez a forrása győzelmeinknek, amelyeket a munkásosztály marxi­leuiai pártja, a Magyar Dolgozók Pártja és dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével arattunk, ez a forrása annak, hogy két év öt hónap alatt megvalósíthattuk az újjáépítés hároméves tervét és most, a mai nappal megkezdhetjük a szocializ­mus szilárd alapjait lerakó ötéves tervünk megvalósítását. A sztálini életmű a forrása annak, hogy hazánkban a hatalom a dolgozó népé, a dolgozó parasztsággal szö­vetséges munkásosztályé, hogy népünk biztonságosan halad a népi demokrácia útján az embernek ember ittül való kizsáton­nyosfilá­tól mentes szabad, boldog szocia­­lista társadalom megteremtése felé, azon ti úton, amelyet Rákosi elv­társ a marxizmus-leninizmus elmé­letének fényszórójával megvilá­gított előttünk: a... a népi demo­krácia olyan állam, amelynek segít­­ségével, a Szovjetunió győzelmei­nek eredményeként és a Szovjet­­únióra támaszkodva, a dolgozó nép, a munkásosztály vezetésével halad a kapitalizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra szovjet forma nélküle. Népi demokráciánk, a Magyar Népköztársaság ilyen állam. A tö­megek tevékeny bevonásával az államvezetésbe az emberi szabad­­ságjogok teljességét biztosítja a dolgozó nép számára, de a nép kemény öklét, a proletariátus dik­tatúrájának következetes érvényesí­tését jelenti mindazokkal szemben, akik életünkre, szabadságunkra, al­kotásaink megsemmisítésére törnek. Az újévi számvetésnél, amikor visszaforgatjuk az elmúlt esztendő í '-t ** |*]?*.­píthatjuk meg: népi demokráciánk győzedelmesen betöltötte a proletár­diktatúra funkcióit, mert szakadat­lan harcban a nép ellenségeivel szemben szilárdan biztosította előre­haladásunkat, mert Pártunk éber vezetésével győzelemről győzelemre vitte dolgozó népünket. Újévi számvetésünk: a győzel­mek számvetése. Ezerkilencszáz­­negyvenkilenc a Párt, a munkás­­osztály, a dolgozó nép győzelmeinek éve volt. Az év elején az Imperialisták támadásainak, hazugságainak, rá­galmainak pergőtüzében leleplez­tük és megsemmisítettük a fekete reakció, Mindszenty és bűntársai­nak vallásos mezbe öltöztetett nép­­ellenes és békeellenes összeesküvé­sét. A Mindszenty-bűnper egész dolgozó népünk számára meg­mutatta: békénket, függetlenségün­ket egyedül a Szovjetunió barátsá­gára támaszkodva, minden hazafias, alkotó erő összefogásával s csak a munkásosztály vezetésével tudjuk megvédelmezni. A háborús gyujto­­gatóknak, akik határainkon belül a dolgozók egységének megbontására törekedtek, népünk azzal válaszolt, hogy szoros egységben felsorakozva a Párt mögé, megszilárdította a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségét, megterem­tette a proletárvezetés önkéntes el­ismerésén alapuló Függetlenségi Népfrontot. Politikai sikereinket a termelés frontján aratott győzelmeinkkel tá­masztottuk alá: a Diósgyőri Vas­gyár dolgozóinak kezdeményezé­sére, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Nagybudapesti Párt­­bizottság felhívására megindult az új szocialista munkaverseny az 1950 önköltség csökkentéséért, az anyagi­takarékosságért, a selejt leszorítá­sáért, a hároméves terv határidő előtti teljesítéséért, hogy szilárdan megalapozzuk ötéves tervünket, amelyet felszabadulásunk negyedik évfordulóján terjesztett Pártunk Központi Vezetősége széleskörű megvitatásra a nemzet nyilvános­sága elé. És dolgozó népünk május 15-én egy emberként szava­zott Pártunk, a nemzeti erők építő összefogásának programmjára: az ötéves tervre, békére, független­ségre. Győzelmes békeakaratát, a béke­tábor vezető ereje, a Szovjetúnió iránti töretlen hűségét fejezte ki a magyar dolgozó nép a választást követő júniusi országos békeértekez­leten, hatalmas békedemonstráció-­ján, amikor Sztálin elvtárshoz inté­zett levelében megfogadta: »mint eddig, a jövőben is keményen és határozottan visszaverjük az impe­rialista háborús gyújtogatok s min­denfajta ügynökeik támadását is provokációit s kérlelhetetlenül le­számolunk az álcázott belső ellen­ Ezzel a kemény elhatározással zúztuk szét, semmisítettük meg a hazaáruló Rajk kémbandát, az impe­rialisták alávaló ügynökeit, akik a Judás-Titóval szövetkezve, az ame­rikai gyarmattá züllesztett Jugo­szlávia gyarmataként akarták ki­szolgáltatni szovjetellenes támasz­pontul országunkat az imperialis­táknak. Pártunk, Rákosi elvtárs éberségén meghiúsult gyalázatos aknamunkájuk. Az imperializmus, a háborús gyújtogatás újabb súlyos vereséget szenvedett hazánkban. Népünk győzelmeinek eredményét, melyet új Alkotmányba foglaltunk, a munkások és parasztok államát, a Magyar Népköztársaságot meg­védelmeztük. Megvédelmezhettük, mert mellettünk áll a nagy Sztálin ,aki — mint Rákosi elvtárs mon­dotta — azzal, hogy a jugoszláv árulókról kíméletlenül lerántotta a leplet és biztos kézzel mutatott rá a tennivalókra, bennünket is a helyes útra vitte. A Rajk kémbanda megsemmisíté­sének tanulságaiból új sikereket ko­vácsolt Pártunk az egész magyar dolgozó nép számára. Közvetlen tapasztalataik alapján megtaní­totta a dolgozó tömegeket a sztá­lini tanításra: »az osztályharc a proletárdiktatúra viszonyai között még elkeseredettebbé válik, mint előtte vélte. És pártunk, Rákosi elvtárs figyelmeztetése — minden üzem, minden gyár egy-egy erőd az osztályharc frontján a tettekben, az éberség fokozásában, a munka­­fegyelem megszilárdításában, az egyéni munkaverseny kiszélesítésé­ben és fokozódó lendületében meg­nyilvánuló hatalmas erejű vissz­hangot váltott ki egész munkás­­osztályunkból. Egész dolgozó né­pára Ixfrllon Újra SS OTerTl vrTT, az ország szabadságának és békéjé­nek megvédése, a szocialista építés munkája mellett az ötéves Terv­­kölcsön több mint 50 százalékos feljegyzésével. Erre szavaztak a WM Martin­ Üzemének két év, egy hónap és 25 nap alatti tervteljesí­­tése nyomán üzemeink százai, a hároméves terv túlteljesítésével. Munkafelajánlással, sztálini m­un­­kaversenyben készültek a nagy napra és a sztálini műszak sohasem látott termelési eredményeivel Ünne­pelték a magyar dolgozók a világ minden dolgozója bölcs vezérének és tanítójának, a nagy Sztálinnak 70. születésnapját — együtt a földkerekség valamennyi béke­szerető népével. Munkásosztályunk, dolgozó népünk munkájával fejezte ki háláját és szeretetét Sztálin elvtárs iránt, a termelés emelkedő grafikonjában is kinyilvánítva egy­séges akaratát, hogy a háborús uszítókkal szemben szilárdan helyt­áll a Szovjetúnió vezette béke­frontban és tántoríthatatlanul hű marad ahhoz a programmhoz. Sztálin: a béke, a nemzeti függet­lenség, a szocializmus programm­­jához. A hűség, a szeretet, a hála fel­emelő érzései a sztálini munka­versenyben az új szocialista munka­­erkölcs szüleit, a magyar sztaha­novisták százait és ezreit formál­ták ki. Munkásosztályunk legjobbjai példájára pedig tíz- és százezrek fokozták öntudatos munkájukat a szocializmus építésében és értek el általános emelkedést. Ez a lendület viszi tovább a múlt évben kivívott sorozatos győzelmeink szilárd tala­ján új diadalok felé dolgozó né­pünket az új évben, törvénnyé lett ötéves tervünk első esztendejében. Ezerkilencszázötven Január else­jét írjuk. Boldog új esztendőre vir­radtunk és ötéves tervünk nagy­szerű távlataiban még boldogabb új esztendők felé tekintünk, öt esztendő nem nagy idő egy nép életében és mégis, ha visszatekin­tünk, a felszabadulástól eltelt öt esztendő új korszakot nyitott orszá­gunk történetében. E fél évtized alatt megszűnt Magyarországon mindenfajta kizsákmányoló osztály­uralom s a dolgozó nép lett a gazdája ennek az országnak. A magyar munkás nem kizsákmá­nyolt proletár többé­­ felszaba­dult, szocializmust építő munkás­osztállyá változott. Ez az újarcú munkásosztály lát hozzá az elkövet­kező öt esztendő történelmi felada­tainak megvalósításához, melyek évtizedekkel viszik előre hazánkat a fejlődésben, ötéves tervünkben lerakják a szocializmus alapjait egész népgazdaságunkban. Nehéziparunk fejlesztésével meg­gyorsítjuk az ország iparosítását, gépesítéssel és a szocialista gazdál­­kodás kiterjesztésével felszámoljuk mezőgazdaságunk elmaradottságát, az átlagéletszínvonalat a háború­ előttihez képest 185 százalékra emeljük, megszüntetjük a volt ural­kodó osztályok műveltségi mono­póliumát és megteremtjük­­ döntő gazdasági, társadalmi feltételeit a város és falu közötti különbség fokozatos megszüntetésének. Az iparban a munka termelékeny­­­égének ötvenszázalékos emelésé­­vel, az önköltség 25 százalékos csökkentésével biztosítjuk új gyá­­rak, új ipari centrumok létesítését, új gépállomások százait, traktorok, mezőgazdasági gépek tízezreinek gyártását, minden községünk villa­mosítását, új iskolák, napközik, kórházak, üzemi rendelők, egészség­házak, fürdők, színházak, kultúra­házak, mozik, sportpályák, üdülők százainak és ezreinek építését szerte az országban, amelyek mind a dolgozók és családjuk anyagi és kulturális felemelkedését szolgál­ják, amelyek valóra váltják »a leg­­főbb érték a dolgozó ember« elvét. A jómódú, erős, művelt, szocia­lista Magyarország építése: ez a mi tervünk az új évre és az utána kö­vetkezőkre — ez a mi munkánk és nem is kevés. Tervünk teljesítésé­hez azonban kimeríthetetlen, fel­táratlan tartalékaink vannak: a„ . ....­­ . ' t~ - w" ' *’ A Ci.un­.-ia hazaszeretete, frnzi-.a* szeretete, leleménye, ügyessége, kezdeményező, újító kedve és len­dülete — felmérhetetlenül nagy tartalékaink vannak a szocialista munkaverseny fejlesztésének kor­látlan lehetőségében. Szakszervezeteinkre, fizeti és szakszervezeti bizottságainkra ha­talmas feladatok hárulnak az 1950-es esztendőben a szocialista munkaverseny szervezése, tovább­fejlesztése terén: tovább kell vin­nünk, tovább kell szélesítenünk a sztálini munkaversenyben elért eredményeinket. Roppant feladatok, de minden előfeltétele megvan annak, hogy e feladatokat a Párt és szeretett vezérünk, Rákosi elv­társ vezetésével, a sztálini útmuta­tások, a Szovjetúnió Sztahánov­­mozgalmának tapasztalatai alap­ján maradéktalanul teljesítsük. A szocialista munkaversennyel a szocialista építés programmját visszük előre az 1949-ben kivívott győzelmeink után az 1950-es esz­tendőben, ötéves tervünk első évé­ben újabb sikerek, újabb diadalok felé. Győzelmeink döntő biztosí­téka, hogy a szocialista építés munkájában, harcában a Magyar Dolgozók Pártja és Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa, Rákosi elvtárs vezet bennünket, hogy ebben a munkában, harcban a meg­valósult szocializmus országa, a hatalmas Szovjetúnió barátságára támaszkodhatunk, hogy a Szovjet­unióval és a népi demokrácia országaival együttműködésben épít­jük hazánkban a szocializmust, hogy a Szovjetúnió vezette béke­táborban, a haladás, a demokrácia és a szocializmus legyőzhetetlen táborában áttörhetetlenné tesszük a béke reánk eső frontszakaszát A Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs vezetésével előre az Öffévis Tarv

Next