Népszava, 1950. június (78. évfolyam, 125-149. sz.)

1950-06-24 / 144. szám

népszava A legtöbb megyében már a búzát is aratják A hanyipusztai állami gazdaságban 18 mázsás búzatermést várnak , Szabolcs megyében egyre szélese­dik az aratási munká­latok üteme. A repcét a legutóbbi na­pokig teljesen, az ősziárpát pedig 80 százalékig aratták le a megyében és megkezdődött a rozs és búza aratása is. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok példamutatása nyomán 14 község — Apacs, Vaja, Tiszabezdéd, Tiszabercel, Ibrány, Rakamaz, Tisza­­dob, Tiszadada, Tiszalök, Tiszaeszlár, Nyíregyháza, Ilk, Kálósemjén és Nyir­­lugos — az Őszi árpa és rozs mellett már a búzát is aratja. Egyes helyeken elmaradás tapasztalható, éppen ezért, ahol a búza viasmérésben van, sürgő­sen meg kell kezdeni az aratást, hogy azt a lehető legkisebb szemveszteség­gel mielőbb be tudják fejezni­ A­ cséplőgépek Hídvizsgálata során Mosolygó Gusztáv 96 holdas nagy­dobosi kulákot és Dienes László sza­mosszegi kulákot leplezték le a gép­javítás elszabotálása miatt. A szabo­táló kulákokat 8 hónapi elzárásra, 1500 forint pénzbüntetésre, 1000 forint va­gyoni elégtétel megfizetésére ítélte a nyíregyházi bíróság. Cson­grád­­ mellé,f11, «*!* -------------------| gazdaságok és termed* szövetkezeti csoportok versenyben végzik a munkát. Ennek tudható be, hogy az állami gazdaságok teljesen elkészültek a borsó, őszi árpa és rozs aratásával. Példamutatóan járta­k el a kiáramatott állami gazdaság dolgozói, akik munkaerővel segítették ki munkaerőhiánnyal küzdő nagytőkés állami gazdaságot. A hódmezővásár­­helyi s­folbuchin'­-csoport ifjúsági bri­gádja 213 százalékos teljesítményt ért el az aratási munkálatok során. A dol­gozó parasztság Csongrád megyében egyre nagyobb számban köt tarlóhán­­tási szerződést e gépállomásokkal. Több mint 17,000 holdra kötötték szer­ződéseiket a megyében. .­. . ~j megye területen 1 nács'hy.k“?! befejeződött az őszi árpa aratása, s a pénteki jelentés szerint a rozs 60, a búza 15 százalé­kát aratták már le. Kiskőrösön a klerikális reakció igyekezett meg­zavarni a földműves következet előtt tart­ott kisgyűlést. A dolgozó paraszt­ság felháborodva figyelt fel a gyűlé­­st egy ismeretlen emberre,­­ akiről kiderült, hogy a klerikális reakció ügy­nöke, s aki hazug hírekkel akarta megzavarni a gyűlést. A gyűlés rész­vevői felháborodtak a hazugságokon és elzavarták a hívatlan részvevőt. Kienomtooron az őszi árpa aratására, befejezése után javában folyik a búza aratása. A »Petőfi«-csoport már búzája 70 százalékát learatta. A kunhegyes­ •»Dózsa« termelőszövetkezeti csoport próbacséplést végzett őszibúzájából Ennek eredményeképpen 14 mázsás átlagtermésre számítanak a dolgozók. I0(na­­ megyében az ősziárpa és ........." rozs aratása mellett már első helyen az őszibúzát is vágják. A termelőszövetkezeti csoportok jó ter­mésre számítanak. A nagytormás, termelőszövetkezeti csoport földjén 16 mázsás az őszi árpa holdanként; hozama. | Sókész általánosságban ’■....­—­ folyik az eszterpa és a rozs aratása. Gyula, Elekes, Berkény, Mezőberen­y Tótkomlós, Szarvas, Szeg­halom és Kőrösladány dolgozó paraszt­sága már a búza aratását is meg­kezdte. Az aratási munkák legjobban a sarkadi járásban folynak, különösen jól dolgoznak az orosházi járás ter­­melőszövetkezeti csoportjai. Békésben is bő termésre vann kilátás a tszes földeken. A tótkomlósi »Viharsarok« csoport holdanként, 12 mázsás repce­­termést takarított be és 20 mázsát ígér holdanként a csoport őszi árpája. A megyében mindemlrt ki­jelölték már a cséplési ellenőröket. Az orosházi já­rás cséplési ellenőrei versenyre is hív­ták a megye cséplési ellenőreit­­ Heves megyében a pétervásári járás kivételével mindenütt folyik az aratás. A hevesi járásban példamutatóan járnak e a munkálatok végzésében a tiszar­ánai, átányi, kömlői és erdőtelki termelőszövet­kezeti csoportok, amelyek már 1­ búzát aratják. A búzát vágják az állami gazdaságok is és igen jó termésre számítanak. A hanyipusztai állami gazdaság holdanként­­ 18, az erzsébettéri álam­i gazdaság pedig 14 mázsás holofankénti búzatermésre szá­mít. A hevesi gépállomások a leg­utóbbi napokig 12.000 hold tarlóhán­tásra kötöttek szerződést a dogozó parasztokkal. A szerződéskötési kam­pányban kitűnt a hevesi gépállomás, viszont a füzesabonyi gép­állomásnál súlyos lemaradás tapasztalható. A klerikális reakció provokációi Cegléden, Szendrőládon, Horton, Bödönháton a betakarítás és a szállítási szerződések ellen országszerte folyik az aratás. A betakarítási munkal a­tokkal egyidőben a földmű­­vesszövetkezetek megindítot­ták a szállítási szerződések kötését is s dolgozó parasztsággal. A szállítási szerződések igen jelentős többletjöve­­de­let jelentenek a dolgozó paraszt­ság számára. Amíg a múltban, mint például 1936-ban 14.53 pengő volt júniusban a búza ára és tavaszra, ami­kor már csak a kulákoknak volt gabo­nájuk, emelkedett 20.18 pengőre; most, betakarításkor biztosít az állam hat forint jutalmat minden mázsa szállí­tási szerződésben lekötött gabona utánt. Mit jelent a szállítási szerződés után járó hat forintos jutalom? Békés megyében például, ahol a hét elején már 90 vagon gabonát kötöttek le a dolgozó parasztok­ kereken 54.000 forint többletjövedelmet. A klerikális reakció tehát jól tudja, miért igyek­­szik mi­den eszközzel meggátolni a szárítási szerződések kötését. A ceglédi tanyákon a föld­mű­v­es­­szövetkezeti kisgyűlések ideje alatt két teherautó apáca érkezett a ceglédi határba. Az apácák fagylaltot és süteményt osz­togattak Ingyen és a szállítási szerző­dések megkötése ellen agitáltak. El akarták vonni a dolgozó parasztok egy részét a kisgyűlésekről és ingyen fagylalttal és süteménnyel akarták elütni a ceglédi tanyavilág dolgozó pa­rasztságát a szállítási szerződések n­yu­j­tot­ta többlet jövedelemre. A szendrőládi plébános is minden erővel agitál a szál­ítási szerződések ellen. A főérve: „ne törődjetek a kenyérrel, mert csak a léek üdvössége fontos és óvakodjatok a szállítási szer­ződések kötésétől«­. A község dolgozói azonban már,kép gondolkodnak, mint a plébános’tik és­egyre nagyobb sutám­b*­i kötik k gabonafeleslegüket a f­örm­ü­ves szöve­tke­ze­t­ben. Az aratás jó megszervezésének, a terménybegyűjtés lebonyolításának megzavarását sem tartják elhanyago­landó kérdésnek a klerikális reakció ügynökei. Horton a templom mellett levő romos, üres épületet igényelte ki a földművesszövetkezet terményraktár­nak. Erre a következő vasárnap a pap úgy hirdette meg a misét, hogy jöjje­nek a hívek, mert az utolsó misét fog­juk megtartani a templomban, mivel a földművesszövetkezet azt termény­­raktárnak akarja felhasználni. A dol­gozó parasztok felháborodottan tiltakoztak az a­jas rágalom ellen. Bödönhátán a klerikális reakció az állam­i gazdaságokat, nevezetesen a szocialista munkaversenyt vette célba. Apácák keres­ték fel az állami gazda­ság legjobb dolgozóinak családját, amikor a családfő munkában volt. A munkaversenyrő­ terjesztettek hazug híreket és arra akarták rávenni az asszonyokat, hogy beszéljék rá férjü­ket, ne igyekezzenek a munkával,­­hi­szen nem történik semmi, ha egy-két héttel tovább tart az aratás.A Bödönhát papja sem maradt le az apácák mögött. Éjjel fs­­12 órakor rendezett éne­kes litániát az állami gazdaságok dolgozói számára. Az volt a célja, hogy azok másnap fáradtan menjenek a munkába. A pap csak azzal számította el magát, hogy a dolgozók legnagyobb része azon a véleményen volt: »éjszaka énekeljen a tisztelendő úr egyedül«. Metalloglobus Fémértékesítő NV értesíti üzletfeleit, hogy üzleteiben és telepén a félévi leltározás miatt június 29-én és 30-án, valamint júl­us 1-én az árukiszolgáltatás szünetei Rendelések átvétele ezeken a napo­kon is rendben történik. 4 1950 JÚNIUS 24. SZOMBAT A dolgozó parasztság leleplezte a perkátai esperes aknamunkáját »Itt nyugszik Lakatos László, élt 12 évet, maghalt 1946 október 19-én.« Az ország bármely temetőjében azzal mennél­, el ilyen sir mellett: »Milyen fiatalon halt meg szegény«. A perkátai temető virágos kis dombja mellett fájdalomtól és dühtől önölbeszoru­t kézzel állnak meg a becsü­lten embe­rek. Lakatos Laci a parragpusztai diófák egyikén végezte be ifjú életét- Fel­­akasztotta magát. Miért? Ezt legjobban P. Horváth Ferenc esperes úr tudná megmondani. De Laci pajtásai is emlé­keznek rá. — Akkor, már hetek óta adóztál, Lacit —– emlékszik vissza Győrei Ferenc traktoros. —­ Egyik este rászánta magát és kihívott minket a füzesbe. Borzasztóan meggyötört volt. El­mesélte, hogy Horváth Alperes,­­t­eg Szabó Lajos, a volt jegyző­ mindennap behívják őt délután az iskolába. Azt akarják, hogy levelet írjon apja ,s­en , azt m­ajd ők eljutattják, ahová kell. A levélben legyen benne, hogy apja, Lakatos Béla nyilas volt, a háború alatt sok embert megölt. Laci mindennap hajthatatlanul azt válaszolta, hogy ez nem igaz, ő nem tud hazugságot írni. Megfenyegették, hogy javítóintézetbe záratják, ahonnan csak évek múlva jöhet ki. Lakatos Laci hiába tudta, hogy apja becsületes ember, nem hitte­m, hogy egy pap ha­zudhat. Mindig csak azt hajtogatta: »Apám soha sem volt nyilas, de miért mondja akkor az esperes úr?« A fiúk arra kérték Lacit, meséljen el mindent otthon, majd akkor rendbe jönnek a dolgok. Mégis, a tizenkétéves gyerek m­ég aznap éjjel felakasztotta m­agát. Már annyira megzavarodott a szeren­csétlen fiú, hogy azt sem tudta, mit tesz. P. Horváth Ferenc és Szabó Lajos előbb az őrületbe, majd a halálba kergették a szerencsétlen Lakatos Lászlót. A gyerek túlságosan fiatal volt ahhoz, hogy világosa­n lássa: apját, Lakatos Béla párttitkárt el akarják szakítani a néptől. Nagy szálka vet­ő a fekete reakció szemében. S ami a legfelháborí­­tóbb: az öngyilkosság sugallztazója, P. Horváth nem akarta megengedni, hogy­­ongyi­kost­ a temetőbe temes­senek. A községi elöljáróság közben­, járására kapott csak helyet a temető árkában az elgyötört gyermektest. Lakatos László pajtásai ezután le­rántották a leplet a társuk öngyilkos­ságát okozó esperesről, akit le is tar­tóztattak. Azonban P. Horvéthnak — 1946-ban volt! — Shvoy püspök úr »támogatásával« sikerült rövid idő alatt kikerülni a börtönből. Hadállása továbbra is az iskola ma­radt. Innen intézte támadásait a gyer­mekek ellen. Az iskolák államosítása előtt egy Marton Olivér nevű degene­­rált tanítót alkalmazott. Marton Olivér kedves volt szívének, hiszen az­­egyik Hunyadi gróf gyermeke volt. A roma­giak egyre elégedetlenebbek voltak, hiszen hónapokon keresztül csak az „új ír“ leckéig jutottak el a gyermekek. A szülők hiába fordul­tak az espereshez és más egyházi fórumokhoz. Marton Olivér a helyén maradt. Amikor végre bekövetkezett az álla­mosítás, új tanító érkezett a szépen rendbehozott iskolába. P. Horváth Fe­renc azonnal »munkába vette« Zsakai tanítóékat. Zsakai Kálmán tanító azonban a gyerekek mellé állt Nem volt kapható lélekmérgező, demo­kráciaellenes »nevelésre«- Kudarca láttán Horváth esperes legalább a nyári napközi otthonban akarta be­folyását érvényesíteni, rábeszéléssel, könyörgéssel harcolt egy demokrácia­­ellenes személy alkalmaztatásáért. Ebben az évben egyre élesebbé vált a harc. Egymásután jöttek haza a gyerekek az iskolából: »Anyám, apám, én többé hittanra nem megyek«. Miért? Mert P. Horváth Ferenc mefisztó­ arcával, lehetetlen mesékkel és történetekkel rémítgette a tisztaszívű gyerekeket. Lakatos Emma gondolkozó, bírál­­gató kisleány. Ezért a hittanórákon sok baja volt vele az esperes úrnak. Komoly vita alakult ki, amikor P. Hor­váth kenetteljes hangon éppen a felebarát! szeretetről magyarázott­— Az a felebarát! szeretet — mon­dotta —, hogy a gazdag segít a sze­gényen, munkát ad neki, a szegény becsülettel megdolgozik a gazdag segítségéért Mert hiszen míg világ világ lesz, mindig lesz úr és szolga, mindig lesz szegény és gazdag. Erre bizony nemcsak Lakatos Emma, hanem a többi gyermekek is tűzbe­jöttek. Emma volt a legbátrabb. ő mondta meg az esperes úrnak, nyissa ki jobban a szemét és megláthatja, hogy itt Parragpusztá­­ évtizedeken át mindenki szolga volt. Ma pedig min­denki a maga gazdája. P. Horváth Ferencet a gyermekeik ellenállása nem zavarta. Sőt inkább arra késztette, hogy mindig rémesebb meséket koholjon. Az egyik legutóbbi hittanórán például kört rajzolt fel a táblára, azt fe­lpontozta, a kör belső részére függőleges vonalat húzott, aztán így fordult a gyermekekhez: »Ez az atombo­mba. Ezek a pontok benne az atomok. Fönt ez a vonás a gyújtó­ zsinór. Az atombomba fogja agyon­ütni azokat, akik felosztották a földe­ket, akik államosították a gyárakat, megszegték a tízparancsolatot.« P. Horváth Ferenc a Parragpusztá­­val szomszédos Perkáta község papja is. Itt van 35 hold földje, nagy lakása, mindene Perkátai »lelkészi munkájá­­ban« a kulékságra támaszkodik. A kul­ékok­kal összefogva mindent el­követett, hogy megakadályozza a ter­melőszövetkezeti csoportok megalaku­lását. A háború előtt a községben elég volt egy pap és három apáca. Ma négy pap és 13 apáca uszít Néhány nap múlva lezárul a tanév a Pedagógiai Főiskolán tel­emeg a főiskolák és egyetemek versenyében már a félévben első helyen állt tanulmányi el­őménete" szempontjából és most", az év befejezésekor is esélyesen küzd az első helyért. A hónap elején például az összered­mény 4.49 száza­dik volt és eb­ből a­­mun­kát hallgatók eredménye 4.6. Tehát a legnagyobb sikert ők érték el. A jövő pedagógusai már a Főiskolán tanúsított- fegyelmekke és jó mum­­á­­jukkal is bizonyítják, hogy a szocializ­must építő országunk ifjúsága, annak szocialista szellemben való ne­veése jó kezekben lesz. A Pedagógiai Főiskola tanítási mód­szere a régivel szemben teljesen át­alakult. Nem tanítják többé a huma­nista tárgyakat »pártatlan«, áltudomá­nya­s "tehát burzsoá idealista szel­lemben —hanem az igazi tudomány, a dialektikus és történelmi materiati­­zkus fegyverével vértezik fe­ a­­ mun­kás- és­­ dolgozó paraszthalligatókat a polgári behatással és a klerikális reak­cióval szemben. Csak így válnak és válhatnak képessé arra, hogy leg­nagyobb kincsünket, fiatalságunkat kommunista szellemben neveljék. A Pedagógiai Főiskola túlnyomó többségében munkás- és dolgozó paraszthallgatói nagy szextettel készülnek hivatásukra — bármilyen szakot válasszanak is —, annál is in­kább, mert tudják, milyen nagy­­ fel­adatot biz rájuk a nép országa és a Párt. Gyurmánczi János elvtárs területe: matematika és fizika Nem is sejtette, mikor még az egyik tatabányai aknában a széncsatát vívta, hogy neki a matematikához van leg­inkább érzéke. Most annál nagyobb szeretettel és annál komolyabban is­merkedik a természettudományokkal. Mindent be akar hozni, amit a tanu­lásból eddig elmulasztott. Így lett ki­­tűnőrendű eredményéért és tanuló és lelkes mozgalmi munkájáért a Fő­iskola DISZ-szervezetének titkára. — A szocialista építés szempontjá­ból — mondja — sok olyan emberre van szüksége a Pártnak és az ország­nak, akik ismerik a természettudomá­nyos gondolkodást. Nekünk a tudo­mányt kell szembeállítani minden idea­lista elképzeléssel. Én a természettudo­mányi világkép, a materialista világ­nézet alapján akarom tanítványaimat bátor, fegyelm­ezett, megingathatatlan kommunistákká nevelni. Kálovics Magda magyar- és történelem- , tanárnak készül. Nemrég még tégla- majd kon­zervgyárban dolgozott. Szabad idejé­ben sokat olvasott és az esti ipar­iskolában, olvasás közben szerette meg a tanulást. De bizony sohasem gondolta volna a jános­házi malom­­munkás leánya, hogy valaha főiskolára kerül. Nehéz múltbeli körülményei ellen és áskálódik a népi demokrácia ellen, P. Horváth Ferenc és Shvoy— püspök —■ a fejérmegyei reakció irányítójai­nak »jóvoltából«. P. Horváth Ferenc ravasz ember! Legalább is ezt bizonyítja, hogy a reakció aknamunkáját másképpen folytat­ja Parragon, mint Perkátán. Parragon a gyermekeket akarja eltán­torítani a demokráciától. Perkátán a kulákságot használja a becsületes pa­rasztság elleni harcra. Bárhogy is csari-csavarja­­ Horváth Ferenc a taktikát, tervei csütörtököt monda­­nak: a serdülő ifjúság növekvő ön­tudatán , a dolgozó parasztság tisztán­látásán. Perkátát és­ Parragpusztát körü­­­őe­ik­ a Dimitrov és Micsufin terme­k­­szövetkezeti csoportok szénen gondo­zott, bő aratás* ígérő földjei. S a gép­állomás dolgozói szívvel-'éekkel készí­tik elő a nagyszerű csép­őgépeket. A gépállomás új* és újjászerelt gépekkel, nagyszerű szelektorokkál b­ztosítja a dolgozó parasztság gondnél­küli , má­sát, terménybetakarítását. A Párt vigyáz, a Párt neveli Perkáta és Pan-B.gptiszta dolgozó népét. Nincs az a becsületes, szabadságszerető parast, aki P. Horváthék aknamunkáját ,á­ ne­nére is szépen állja meg­­ a helyét, s félévben 4:1 volt az eredménye, most pedig már 4,5-re áll. — A történelmet mindig nagyon szerettem — meséli lelkesen. — Igaz, valamikor csak azért, mert a gyerek­­mesékre emlékeztetett. Ma azért szere­tem, mert megmutatja, hogy hogyan hat a társadalomra a term­előeszkö­­zök fejlődése és hogyan alakítja át azt. De sokat foglalkozom szovjet irodalommal is. Magaménak érzem, mert a népről íródott és a néphez szól. Örülök, hogy ezt adhatom tovább jövő hallgatóimnak. Hegedűs Gyula elvtárs hat ,'amit végzett Mratestarmló az orosz nyelvet tanulja, hogy majd taníthassa is. A VM-ből •küldte a Párt szakérettségire, amit ki­tűnő eredménnyel végzett és innen a főiskoára került. A tanulás mellett nagy feladatot bízott rá a Pá­rt. Veze­tője lett­ egy 160 tagú kollégiumnak. Nem könnyű így helytállni. Mégis ez mindkét terv ezett állja a sarat. — Orosz nyelvtanár leszek — mondja. — Sok nehézségen kell itt keresztülvágnom magam, mert ez az ered nyelv, amit életendben tanulok. Mégis könnyű a tanulás, ha arra gon­dolok, hogy Lenint és Sztálint fogom eredetiben olvasni, örülök annak is, hogy a szovjet pedagógusok munkái­val, így eredetiben ismerkedhetem meg és­ majd én taníthatom a fiatalok­­na­k. Tudom, hogy az orosz nyelv el­sajátítása csak kezdet. Arra kötelez, hogy törekedjem a szovjet emberek­hez hasonlítani. Gyurmánczi János bányász a matematika és fizika tanára lesz Munkásfiatalok elmondják, miért könnyű számukra a Pedagógiai Főiskola A mezőgazdaság hívei — HAJDU-BIHAR földművesszövet­­kezetei 2669 mázsa gabonára kötöttek eddig szállítási szerződést. Első helyen Hajdúho­rmon áll 360, az utolsó helyen Nádudvar 52 mázsával. — JÓL DOLGOZIK A NAGYKŐRÖSI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET. Néhány nap alatt 900 mázsára kötött sideitási szerződést a dolgozó parasztsággal. Segítette a gépállomást is a gépi­­munkaszerződések kötésében. A gép­állomás eddig 9000 holdra, kötött talaj­­művelési szerződést a dolgozó paraszt­sággal.­­ FELÉRE CSÖKKENTIK AZ ARATÁSI IDŐT a nagygombosi állami gazdaság dolgozói. A nagygombosi aratóbrigádok vállalták, hogy július 3-ra befejezik az aratást.­­ A VAS MEGYEI GÉPÁLLOMÁ­SOK versenyben folytatják a talaj­­művelési szerződések kötését. Csira József a pácsonyi gépállomás fiatal traktorosa egy nap alatt 310 holdra szerződött le a dolgozó parasztokkal. Fixes» elő ■ szakszer­vezetek kiszpensi laptér« « Népszavára

Next