Népszava, 1950. november (78. évfolyam, 255-278. sz.)

1950-11-17 / 267. szám

népszava Fejezzük be november 25-ig a begyűjtést Győr-Sopron megye békevédelmi bizottságának felhívása Győr-Sopron megye békevédelmi bizottsága felhívást intézett a me­gye összes békevédelmi bizottságá­hoz a begyűjtés november 25-ig való teljesítésére.­­A békeharc fokozódása során — mondja a felhívás — a mi felada­tunk, hogy országunkat megerősít­sük és így minden ellenséges táma­dást, provokációt, amely népünk szabadságát, gyermekeink életét, gyárainkat, földjeinket veszélyezteti, keményen visszaverhessük. Győr- Sopron megye parasztsága ezt a fel­adatot a békeharc mai szakaszán akkor teljesíti, ha a termény­beadás megyei tervét november 25-ig végrehajtja. Éppen ezért felhívjuk megyénk valamennyi falusi béke­bizottságát, végezzen példamutató népnevelő munkát a termény­begyűj­tés érdekében. Falvain­k kövessék az élenjárók példáját, a répcediseieket, akik­ ku­koricából 104 százalékot, burgonyá­ból 135 százalékot gyűjtöttek be. Dolgozó parasztjaink kövessék Kin­cses László koroncói dolgozó pa­rasztot, aki a Béke Híveinek 11. Világkongresszusa tiszteletére 14 mázsa felesleges gabonáját aján­lotta fel beadásra. Békebizottsági tagjaink lépjenek versenyre egymással, mutassanak jó példát a begyűjtésben. Adjunk méltó választ a béke ellenségeinek, az imperialista gyilkosoknak azzal, hogy a második Békevilágkongresz­­szus tiszteletére, annak befejezé­séig, november 25-ig teljesítjük megyénk beadási tervét.­ Hasonló felhívást intézett , az MDP pápai járási bizottsága és járási tanácsa Veszprém megye dol­gozó parasztjaihoz. A felhívásban közült, hogy a járás már 100 száza­lékra befejezte a terménybegyűjtési előirányzatot és most az előirány­zat túlteljesítéséért harcol. Baranya megyében Siklós, Villány és Mozsgó községek tanácsai hívták versenyre a megye községeit. Komárom me­gyében Mozsa község dolgozó pa­rasztsága is versenyre hívta ki a megye, dolgozó parasztságát a bur­gonya- és takarm­ánybeadás túltel­jesítésére. A Mozsa községbeli dol­gozó parasztok vállalják, hogy kukoricából és burgonyából az elő­irányzatnál 10 százalékkal többet adnak be november 25-ig. Újabb községekben oldották fel a terményszállítási korlátozásokat A belkereskedelmi miniszter újabb, e begyűjtést jól teljesnő községekben oldotta fel a­­terményszá­lltási korláto­zásokat. Ezek a községek a követke­zők: A burgonyabeadásban jó eredményt értek el: Somogy megye, Visz, Iharosba­rény, Inge, Beregkér, Szorosad. Békés megye: Kőrösnagyharsány, Me­zőkovácsháza. Kukoricát, e adásban élenjárnak: Vas megye: Ólmod, Mesterháza, Telekes. Zala megye: Orosatony. Taka­rmányhegy­intésben kitűntek: Vas megye: Köszegdoroszló, Perenye, Nagyrákos, Ispánk, Hegyháti és, Ne­­mesrempehollós, Szöce, eírimagyaresd, d­egyhátszentjakab, Pankasz, Haraszti­­falu, Badóckösked, Vét. A Közgazdaságtudományi Egyetem ifjúságának távirata a 11.­l­ evilágkongresszushoz A Közgazdaságtudományi Egyetem ifjúsága DISZ-taggyűlésén Fischbein László, a Közgazdasági Egyetem DISZ-titkára ismertette a Nemzetközi Diákszövetség harcát a békéért, a népek nemzeti függetlenségéért, a de­mokratikus oktatásért az egész világon. Hangoztatta, hogy a békéért folyó harc első soraiban halad,az ifjúság is és ezt a harcot nem tudják meggátolni a fasiszta fenevadak. Indiában a közel­múltban a rendőrség egy nagy diák­­tüntetés alk­alméval sőrtűzzel három országszerte tüntetésekkel tiltakozik a fasiszta merénylet és a mögötte álló háborús uszítók politikája ellen. Japán­ban sok egyetem hallgatói bojkottal, diáksztrájkkal harcolnak a haladó pro­fesszorok és diá­kvezetők eltávolítása ellen. A Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói táviratot küldtek a Béke Hívei, Világkongresszusa Állandó Bizottságá­nak Varsóba, amelyben megfogadják, hogy jobb tanulással, ha kell, fegyver­rel is készek harcolni a' békáért,' sza­badságért, függetlenségért.' A Lehel-téri élmunkásházak békebizottsága megtárgyalta feladatait A Lehel-téri élmunkásházak köré­ gyönyörű parkot varázsolt népi demo­kráciánk gondos keze. Egyik napról a másikra fák és bokrok nőttek ki a házak mellett. A fű szépen zöldei és a késő ősz ellenére a derűsebb napo­kon vidáman játszanak a gyermekek a parkban. Szép dolog ez és milyen szép az is, hogy az őszi estéken, a jól fűtött szobákban együtt ülnek a csa­ládtagok, vagy az asszonyok várják haza férjüket, az anyák fiaikat. A város fényárban úszik, a parlament kupolájának csúcsán vörös csillag hirdeti, hogy a szociaizmust építjük. Hídjaink büszkén szelik át a folyókat. A Lehel-téri házcsoport egyik laká­sában megbeszélésre ülnek össze­s békebizottság tagjai. Nem mindennapi megbeszélés ez. A háború veszélye egyre nő. Az an­gol kormány gyalázatosan megakadá­lyozta a béke híveinek sheffieldi kon­gresszusát. De a békéért folyó harcot nem lehet »betiltani« vízummeg­taga­dással. Most Varsóban ül össze a kongresszus. Ezeket az eseményeket akarják megbeszélni és azt, hogy mun­kájukat, amely nem volt rraindig a legjobb, hogyan javítsák meg. Szucán elvtárs,­ a békebizottság elnöke nyitja meg a kis értekezletet. Egyszerű sza­vai mögött megérezni azt, hogy nem­csak itt, ebben a kellemesen fűtött szobában, de az egész világon is egy cél mozgósít minden becsületes embert: béke. De a churchillek, a dullesek és a Standard Oil részvényesei bánaton, könnyen, szenvedésen profitot akarnak szerezni. Megvédeni békés életünket, ezt akarja minden becsületes ember a világon. Vass Henrikné, a titkár szól először a beszámolóhoz. Ő a kongres­szusról beszél, a nagyszerű események­ről, de arról is, hogy a beszédet tettek­nek kell követnie. A békebizottság nem mindig felel meg feladatának. Az igaz, hogy "a békét mind egyöntetűen kíván­ták, de emellett sokszor feledkeztek meg arról az aprómunkáról, ami a béke megvédéséhez bizony nélkülözhe­tetlenül fontos. A békebizottságok — mondja Vassné — kis láncszemek ab­ból a hatalmas láncból, amivel az im­perialistákat megfékezhetjük. Ha egy szem is kiesik közülük, a lánc gyen­gül és a háború ördögei elszabadul­nék. — Ne,ti Szabad lebecsülnitdk az apró­­munk­át — folytatja. — Nem szabad elfeledkezni arról, hogy­ minden pilla­natban, mindenkor a béke hívei va­gyunk. A piacon, akkor is, amikor ,a sorbanállásra uszító reakciót seplezzük le és ak­kor is, amikor táviratot küldünk Londonba, hogy tiltakozzunk az angol kormány­­minősíthetetlen lépései élén. A titkári beszámolót hozzászólások követték és azután rátértek a mindennapi feladatok megvalósítására. Elhatározták, hgy faliújságot indíta­nak és ennek, jó minőségét külön­­ver­­­senypontokkal is­ díjazzák. A jövőben minden békegyűlés előtt kultúraízisort is adnak, ennek felelősét is megválasz­tották Ubriss Gáborts személyében. A háziagitáció eddig kampányszerű volt, most igyekeznek mindennapossá tenni. Az első »főpróbájuk« vasárnap lesz, amikor is meglátogatják az egyik ház lakóit, akik közül eddig bizony nem sokan vettek részt a békegyűléseken. A békebizottság minden kedden érte­kezletet tart, ahol a tagok beszámolnak munkájukról és ahol a következő fel­adatot is megkapják.­ A békebizottság tagjai határozatot hozt­ak, hogy mun­kájukat döntő módon megjavítják. És lelkesedésük biztosíték, rá, hogy ez a határozat tetté válik, — egyre jobban fejlődik az AJ­LAT KERT. A majomállomány jelen­tősen megszaporodott, úgyszintén meg­nőtt a nagy ragadozók száma is. Há­rom oroszlán, két bengáli tigris, két leopárd, két fekete párduc, egy jaguár, két farkas és ötféle medve van most az Adatk­ertben. Megszaporodott a madárvilág is­.­ Nemcsak a hazai mada­rak népesítik be az Adatkertet, hanem az egzotikus madarak tömegei is. A Panaszkönyvet rendszeresítette le november elejétől­­kezdve az összes KOZERT-fiókokban. A panaszkönyve­­ket a KOZERT fiókintézők rendszere­sen átnézik és azonnal megvizsgálják a dolgozók észrevételeit. A fióküzletek dolgozói kérik a vásárlóközönséget, hogy észrevételeikkel, a hibák feltárá­sával támogassák a KÖZÉRT munká­ját. . 4 Rendelet a mezőgazdasági üzemek és gazdaságok 1951. évi első negyedévi részletterveinek elkészítéséről Az Országos Tervhivatal elnöke ren­deletet adott fel­ az 1951. évi első negyedévi mezőgazdasági üzemi rész­lettervek elkészítéséről. Eszerint a gazdaságoknak és üzemeknek decem­ber 5-ig el kell készíteni az 1951. első negyedév részelt terveit. A részlet­terveknek is kel t­ölelnie a gazdaság üzemi termelésének teljes egészét, a termeléshez szükséges munkaerőt, anyag- és pénzszükségletet, továbbá mindazokat a tényezőket, jövedelmező­ség, önköltségcsökkentés stb., amelyek a tervszerű irányításhoz szüksége­sek. Kukoricával feketéző kulákot, több nyilast, fasisztát, földbirtokost és gyártulajdonost tartóztattak le A rendőrség őrizetbe vette Franyó Ist­ván és Borsos Károly dunapenteliei kulászokat, akik 30 mázsa kukoricát rejtettek el és két hordó bort ástak el a répa közé. A házkutatás során talál­tak még náluk nyolc mázsa be nem szolgáltatott napraforgómagot is. Pécsett a rendőrség kukoricával feketézőket tartóztatott le. A nyomozás megállapítása szerint Éva Béla kulák 10 forintos áron felvásárolta Gerde, Ocsárd és Vetény községekben a kuko­ricát. A feketézőball­da tagjai: Solnt János volt nagybérlő, Bércesi János volt pécsi nyilasvezér és rendőrségi besúgó, ■ Tamás Antal, volt fasiszta rendőrfőhadn­agy, Molnár István, volt földbirtokos ás Pál György, volt gyár­­tulajdonos­­voltak- 130 forintos áron adták tovább a kukoricát. Beismerésük szerint Éva Béla kn­­ák útján 100 m­á­­zsán­yi tengerit feketéztek el. A feke­téző banda tagjait átkísérték a pécsi államügyészségre. 139 százalékra teljesítette a burgonya, 140 százalékra a kukoricabegyi test Bakonytamási A burgonyabegyűjtésben Veszprém megyében, több község ért el kiváló eredményt, így Bodzavái 135 százalé­kot teljesített. Olaszfalu 240-et, Zirc 310-et, Bakonytamási 139-et, Pápa 100 százalékot. A kukoricabe­gyűjtésben is több község mutat fel szép eredményt. így Bakonytamási, ahol az előirányzat 140 százalékát, Külsövat, ahol 120-at, Lovdszpatom, ahol ISO százalékát gyűj­tötték be. Több mint ötvenezren nézték meg eddig , A Szovjetunió 16 köztársasága« című kiállítást A Magyar-Szovjet Társaság rende­zésében megnyílt »A Szovjetunió 16 köztársasága« című kiállítást az ér­deklődök hatalmas tömegei keresik fel. A megnyitás óta több mint ötven­­,­ezren tekintették meg a kiállítást, üze­mek,­hivatalok dolgozói, iskolák tanulói csoportosan tanulmányozzák a kiállí­táson a szovjet köztársaságok gazdag, boldog delét. A békés építés egy-egy nagyszerű­ alkotásánál, a 32 emeletes felhőkarcolókat, a hatalmas vízierőmű­veket, gyárakat ábrázoló képeknél a látogatók hosszan időznek és elragad­tatással szemlélik a sztálini tervek megvalósítását. A sztálini korszak nagy építkezéseit ábrázoló térkép be­mutatja a hatalmas természetátalakí­­tási tervet, megvilágítja a látogatók előtt a Szovjetunió következetes célját: minden eszközzel a béke ügyét, a békés építést szolgálni. »5« NOVEMBER 17, PÉNTEK Jó felvilágosító munkával jár az élen Vas megye a termelési szerződéskötésben VAS MEGYE dolgozó parasztsága ezideig a megyében előirányzott tévé­st 85 százalékára kötötte meg a termelési szerződéseket, örömmel tölt el bennün­ket, hogy ezzel az eredménnyel veze­tünk a megyék közötti versenyben. Eredményeinket mindenekelőtt annak köszöntetjük, hogy eddigi hibáinkból okulva, a termelési szerződések meg­kötésére jóelőre felkész­ülünk és rész­letes munka­ter­vet készítettünk. A me­gyei pártbizottság állandó útmutatást és támogatást adott nekünk. A megyei tanáccsal és a megyei növényiért f»­­­tető váll­alattal közösen szerveztük meg a földművesszövetkezetek ellenőrzését és ezeknek eredményeit hetenként ki­értékeljük. Tamiz-muik az előző hét hibái­ból és azt igyekszünk a következő hé­ten kiküszöbölni. Meghatároztuk a szerződéskötésben részvevő szerveze­tek pontos feladatait. Megmagyaráztuk, hogyan lássanak munkához: elsősorban a népnevelők kössenek szerződést és saját példáikon keresztül győzzék meg a többieket, hogy érdemes szerződést kötni. Másrészt pedig azokat a dolgozó parasztokat vonják be a felvilágosító munkába, akik már tavaly is kötöttek termelési szerződést és el tudják mon­dani, hogy milyen előnyt jelent az szá­mukra. NEM EGYEDÜLÁLLÓ példa a mes­terházi pártszervezet, ahol népnevelői értekezleten Makk Lajos párttitkár részletesen átbeszélte a szerződés® termeléssel kapcsolatos teendőket, megmagyarázta annak fontosságát De nemcsak megmagyarázta, hanem első­nek kötött termelési szerződést, így példát mutatott a népnevelőknek és az egész község dolgozó parasztságának. A népnevelőik a párttitkár példája nyo­mán nagy lelkesedéssel fogtak a mun­káihoz és egy nap alatt lekötötték az előirányzott termelésű szerződéskötés előirányzatát. Mesterháza példáján fel­buzdulva, Csepreg és Bükk dolgozó parasztsága­ négy nap­ alatt szintén be­fejezte előirányzott tervét. A népneve­lők munkájuk során szemléltetőbbnél­­szemléltetőbb érvekkel győzték meg a dolgozó parasztságot. DÉNES JENŐ merseváli hatholdas dolgozó paraszt tavaly egy katasztrá-­iis hold cukorrépára kötött termelési szerződést. Jó vetőmagot kapott és állandó, szakszerű tanácsadással se­gítette a növény­termeltető vállalat, így jól végezte el a cukorrépa munkála­tait. Minőségi mélyszántást adott a földnek, egy mázsa szuperk­szlátot és 50 kiló péti­ket is felhasznált. Nem is bánta meg, 218 mázsás termése lett. Egy mázsa cukorrépa után 9 forint 60 fillért, 65 kiló szeletet, egy kiló cukrot, 4 kiló szörpöt kapott. Ez má­zsánként 16 forint 30 kilórt tesz ki, összesen tehát a juttatásokkal együtt cukorrépaterméséért 2317 forintot ka­pott. A bíborheretermelésben is elegendő példa állt a népnevelők rende­lezésére. Kondor Károly hegyfalu©, dolgozó pa­raszt egy katasztráls holdra kötött termelési szerződést. Terméséért 1598 forintot kapott, ezenkívül 66 forint 60 fillér gyorsbeszolgáltatási prémiumot- Kondor Károlynak 444 kilogramm mag volt a termése. A többi hegyfalusi — aki nem szerződött és aki nem vetett nemesített vetőmagot, nem műtrágyá­­zott — kétmázsás termést takarított be. Aki nem szerződött bibortere­magra, az csak 320 forintot kapóso mázsájáért, szemben a termelési szer­ződés 360 forintos árával. Aki tehát nem szerződött, annak az egy holdra eső jövedelme 640 forint volt, Így tehát Kondor Károly, a termelési szerződés révén, a bíborheremaggal 1025 forint­tal több jövedelemhez jutott. SOKAT TANULTAK a dolgozó pa­rasztok Horváth Sándor jákfai 12 hol­das középparaszt esetéből. Horváth Sándor ezer négyszögöl cukorrépát vetett be. Ebből 800 négyszögölet szer­ződött. 800 négyszögöllön nemesített vetőmagot vetett és használt műtrá­gyát. A 200 négyszögölet pedig úgy munkálta meg, ahogy azelőtt szokta. Érdemes megnézni az eredményt. 800 négyszögölön 80 mázsa cukorrépa ter­mett, 200 négyszögölön pedig csak 11 mázsa termése volt. Ha ezt a különb­séget katasztrális holdra átszámítjuk, akkor a szerződéses termeléssel hol­danként 72 mázsával termett többet Pénzben ez 1158,60 forint többlet hol­danként. A megyeközpont azzal te segítette a­­ földmű­vess­zöv­et­kezet munkáját, hogy sokezer röplapot nyomtatott id­ős jut­tatott el a dolgozó parasztcsaládokhoz. A jól dolgozó termelési és szerződéses termelési felelősöket megjutalmazta, így nagyobb kedvvel végezték felada­tukat. A KÖZSÉGEKBEN egyre-másra ér­ték el a népnevelők a sikereket. Ahol a falu vezetői és a népnevelők jó pél­­­dát mutattak, ott a falu dolgozó pa­rasztsága hamar meggyőződött a szer­ződés erényeiről és gyors ütemben kö­tötte meg a termelési szerződéseket. Bükk községben Csonka Sándor, a helyi pártszervezet vezetőségének tagja 2400 négyszögölre kötött terme­lési szerződést. Tájmesi József és Dávid Lajos, a helyi földművesszövetkezet ve­zetőségi tagjai fejenként 2600 négy­szögölre kötöttek termelési szerző­dést. Kenézen szintén a pártvezetőség és a földművesszövetkezet vezetőségé­nek példáját követte Biró Ernő DÉFOSZ titkár, aki hat holdjából 600 négyszögöl cukorrépára, 800 négy­szögöl burgonyára, 880 négyszögöl sörárpára és 800 négyszögöl tejére kötöt termelési szerződést. S őket kö­vették a dolgozó parasztok rézrei. Az­­ ellenség is felismerte,Miegy tiste iyen nagy előnyöket jelent a­ termelési szerződés dolgozó parasztságunk szá­mára. Éppen ezért mindent megtesz azért, hogy akadályozza a dolgozó nép és a dolgozó nép akarna között létre­jött szerződés megkötését. Bükkön Kis Lajos 46 holdas kulák, Jakon Zámbó János 46 holdas kulák próbálta lebe­szélni a dolgozó parasztokat, de a népnevelők fő felvilágosító munkája visszaverte a kulákok aljas mesterke­dését. Ezek a leleplezések fokozták a népnevelők és a tömegszervezeti aktí­vák éberségét. NEM ÁLLUNK MEG a termelési szerződéskötésben az eddig elért ered­ménynél. A Párt segítségével a vas­megyei földművesszövetkezet aktívái szorgalmazzák, hogy mielőbb száz­­százalékra teljesítsük a termelési szer­ződéskötés tervét Népköztársaságunk megerősödésére, a munkás-paraszt szö­vetség elmélyítésére, békénk megszi­­lárdítására. PAUKOVITS TIBOR, a SZÖVOSZ vasmegyei titkára A „SzülőkIskolám“elmélyíti a kapcsolatot a szülők és a nevelők között A dolgozó szülők ma már megértik: gyermekeik neveése, oktatása nem csupán az iskola feladata. Tanulói­gú­­ságunk neveléséhez az otthon és az iskola­ egyaránt hozzájárul. Megértet­ték ennek jelentőségét a XV. kerületi Bocskai­ utcai általános leányiskola ta­nulóinak szülei is.. Ezért szerdán­­este a szülők nagy számban jöttek össze a kerületi MNDSZ-szervezet dísztermé­ben a »Szülők Iskolájának« megnyitó előadására. Bátkinénak­­bizony könny csillogott a szemében a boldogságtól, amikor a megnyitó kultúrműsorban IV. osztá­lyos leánykáját, a ki© Rózsit szavalni hallotta. Még az a néhány szülő is, aki most először — talán kissé tanácsta­lanul — jött el az »Iskolába«, hama­rosan feloldódott Sándor Jánosoknak, a szülői munkaközösség elnökének megnyitó szavai után: »Mi szülők azért jöttünk össze, hogy közösen be­széljük meg a­ reánk váró nevelési fel­adatokat. Nekem is vannak gyerme­keim. Könnyebben nevelhetek belőlük új típusú emberölőt, ha a »Szülők Isko­lája« révén még jobban elmélyítem a kapcsolatot a nevelőkkel. Tudom, so­kat tanulunk majd egymástól.« Molnár Jánosné, igazgató szavait feszülten figyelték a hallgatók: »A Szülők Iskolájának célja az is, hogy a szülők ne maradjanak el a fejlődés­ben gyermekeik mögött. Tartsák állan­dóan a kapcsolatot az iskolával, így bizonyos, hogy eredményes lesz a ne­velés. A tanulók naponta új dolgo­kat tanulnak az iskolában és a szü­lőknek ie tisztában kell lenni gyerme­keik problémáival.­ Molnár Jánosné szavait számos hozzászólás követte. György István­né például rámutatott, hogy az utóbbi idő­ben bizony már ő sem tudott gyer­meke problémáinak megoldásában se­gíteni, mert nem kísérte figyelemmel gyermeke fejlődését. Nagy Béláné azért látta szükségesnek a pedagógu­sok és a szülők közötti kapcsolat ki­­mélyítését, mert az otthoni hiányos és helytelen­­ nevelés könnyen leronthatja azt, amit a nevelők fáradságosan el­értek.

Next