Népszava, 1951. július (79. évfolyam, 151-176. sz.)

1951-07-01 / 151. szám

Világ proletárjai egyesüljetekI o* NÉPSZAVA Termelési értekezletek az üzemekben július 11 és 18 között Már a búzát aratják a kombájnok Túrkevén, Kisújszálláson és Karcagon A M A G Y A R S A K S­ZERVEZETEK KÖZ PONTI LAPJA 79. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1951 JÚLIUS 1. VASÁRNAP A mai nappal közel 150 üzemben lép életbe az üzemi kollektív szer­ződés. Ismét jelentős lépést tettünk előre: a Szovjetunió példája nyo­mán szocialista jellegű kollektív szerződéseket alkottunk. Ezek is ki­fejezik azt a történelmi változást és gyorsütemű szocialista fejlődést, amely hazánkban Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével végbement. A dolgozók, mint az üzemek hozzá­értő és gondos gazdái foglalták írásba a munkások és a vállalat­­vezetés kötelezettségeit és jogait a terv teljesítésére, túlteljesítésére, a munkaverseny és Sztahanov-moz­­galom kiszélesítésére, a dolgozók szociális és kulturális jólétének emelésére. S mint az üzemek hű és lelkiismeretes gazdái vettek részt dolgozóink már a szerződések elő­készítésében is, amelyek számtalan javaslattal bővültek, javultak, tö­kéletesedtek, míg az aláírásra ke­rült sor. Ilyen szerződés csak a szocializ­­mus országában, a kommunizmust építő Szovjetunióban s a szocializ­must építő népi demokráciákban le­hetséges. A kapitalista országok­ban a bércsökkentés, az életszín­vonal állandó süllyedése, az egyre nyomorúságosabb életkörülmények ellen a létminimumért, a legelemibb jogokért vívnak elkeseredett harcot a dolgozók. Nem egy öreg munkás emlékezett vissza a kollektív szer­ződés megkötésével kapcsolatos fel­szólalásában a Horthy-rendszer si­vár, nyomorúságos éveire, a mérhe­tetlen kizsákmányolásra, a munka­­nélküliségre, a dolgozó nők foko­zott kiuzsorázására és elnyo­mására, az elkeseredett és gyak­ran sikertelen filléres bérhar­cokra. A mi népünk örökre véget vetett a földbirtokosok és tő­kések uralmának, mi a szocializ­mus útjára léptünk- Szocialista épí­tésünk gyümölcse s egyben új, meg­növekedett célkitűzéseink megvaló­sításának, terveink sikeres teljesí­tésének eszköze az üzemi kollektív szerződés. Az üzemi kollektív szerződések aláírása nem jelenti egy »kam­pány« befejezését, nem zárhatjuk a szerződést szekrénybe s nem pihen­hetünk babéra­inkon. Nem. Most kezdődik a fokozott és felelősségtel­jes munka a szerződések végrehaj­tásáért, a vállalt kötelezettségek tel­jesítéséért. A szovjet szakszerveze­tek gazdag tapasztalatai arra taní­tanak bennünket, hogy az üzemből a kollektív szerződés a szakszerve­zeti munka alapja. S ez természetes is, hiszen a szerződés az üzem éle­tének minden részletére kiterjed. Magába foglalja a termelés és az üzem­fej­lesztés, a munkaidő és a munka­bér, a munkafegyelem és a dolgozókról való gondoskodás sok­rétű feladatát a munkavédelem, a kulturális és szociális tevékenység kérdéseit s így alkalmas arra, hogy az üzemi szakszervezeti munka tartalmát képezze. A kollektív szerződés gerincét a terv teljesítésére és túlteljesítésére vállalt kétoldalú kötelezettségek képezik. A dorogi bányászok pél­dául a szerződésben vállalják, hogy az előző negyedévhez képest a ter­vet 107 százalékra teljesítik s az önköltséget 4,9 százalékkal csök­kentik. Pontosan meghatározzák, hogy az egyes aknáknak és üzem­részeknek mi a teendőjük a terv teljesítése érdekében. De hogy e kötelezettség ne maradjon írott malaszt, a dorogi üzemi bizottság­nak, a harmadbizottságoknak moz­gósítaniuk kell a bányászokat a munkafegyelem megszilárdítására, az igazolatlan műszakmulasztások megszüntetésére, a 480 perc teljes kihasználásáért. Hasonló képet ka­punk, ha bármelyik üzemi kollektív szerződést tanulmányozzuk. Meg­találjuk bennük az üzem takaré­kossági, minőségi, önköltségcsök­kentési, célkitűzéseit. A Standard dolgozói például a kollektív szer­ződésben nemcsak arra vállaltak kötelezettséget,­ hogy a Dunai Vas­mű megrendeléseit december 31-e helyett október 1-én, illetve a má­sodik részét november 7-én szállít­ják,­­hanem arra is, hogy az év végéig különböző újítások segítsé-­ gével 10 millió forintos megtakarí­tást érnek el. De megtaláljuk a szerződésekben azt is, hogy az üzemi bizottságok a dolgozók nevé­ben és megbízásából milyen kötele­zettségeket vállaltak e célkitűzések teljesítése érdekében. A szakszerve­zeteknek, az üzemi és műhely­bizottságoknak, a bizalmiaknak az tehát a legfontosabb feladatuk, hogy a kollektív szerződést, mint nagyszerű eszközt felhasználva, a dolgozókat a terv teljesítésére és túlteljesítésére mozgósítsák. Már most, augusztus 20-nak tisztele­tére, a minisztertanács zászlóiért kibontakozó verseny szervezésénél, a hosszúlejáratú versenyszerződé­sek módosításánál és kiegészítésé­nél használjuk fel az üzemi kol­lektív szerződéseket. Az üzem és az üzemrészek jellegének megfele­lően irányítsuk a versenyt a leg­­fontosabb feladatok teljesítésére, az anyagtakarékosságra, a munka­fegyelem megszilárdítására, az üze­mek közötti jobb együttműködés megvalósítására. A Diósgyőri Ko­hászati Üzemek dolgozói például kollektív szerződésükben — a többi között — azt vállalják, hogy az évi tervet december 24-re befeje­zik, s a.selejtet 40 százalékkal csök­­kentik, ugyanitt a Martin-acélmű dolgozói a selejt 24 százalékos csökkentésére kötelezték­­magukat. Világos, hogy a verseny szervezé­sénél nem szabad megfeledkeznünk e kötelezettségekről, ellenkezőleg, fokozott figyelmet kell reájuk for­dítani, így válik az üzemi kollek­tív szerződés a dolgozók mozgósí­tásának, a verseny szervezésének, a kampányszerűség leküzdésének kiváló eszközévé. Így lesz hatékony eszköz a belső tartalékok feltárá­sára, szocialista építésünk meg­gyorsítására. De a szakszervezetiek, az üzemi bizottságok kul­túlnevelési, társa­dalombiztosítási és munkavédelmi tevékenységét is elősegíti az új kol­lektív szerződés. Pártun­­:''Politikai Bizottságának 1950 július 24-i ha­tározata a szakszervezetek felada­tává tette: »Fordítsanak fokozott figyelmet a dolgozók szociális és egészségvédelmére, a szakszerveze­tek szociálpolitikai m­unkájának fej­lesztésére és Utasítsák, hogy a szakszervezetek­­bevételeinek java­részét fenti célokés,valamint a dol­­gozók kulturális igényeinek kielégí­tésére fordítsák­. E feladat "teljesí­tésénél is j­elentős-y segítségül szol­gál az üzemi kollektív szerződés, amely világosan meghatározza a vállalatvezetés és az üb kötelezett­ségeit, a dolgozóik jogait e téren. Megszabja a szociális és kulturális beruházások méreteit, az üdültetés, a gyermek- és egészségügyi intéz­mények fejlesztésének, a betegláto­gatás megszervezésének stb. üte­mét és módját. A Fémáru- és Szer­számgépgyár igazgatója kötelezte magát, hogy balesetelk árításra 90.000 forintot, az üzemegészség­ügy fejlesztésére 68.000 forintot fordít, a csiszoló- és öntvénytisztító­­mű­helyben porszívóberendezést lé­tesít. A Diósgyőri Kohászati Üze­mek igazgatója vállalta, hogy gyer­meküdültetésre 25.000 forintot, a trapköziotthoni'., és bölcsőde részére havonta 23.000 forintot biztosít. A dorogi bányászok kollektív szerző­dése 400 '"'gyermek nyara­ltatását, 833 bányász gyógy üdültetését, 345 dolgozó üdülését biztosítja és azt, hog£­hat élenjáró munkás ingyenes üdültetésben részesül a testvéri népi demokráciákban. E kötelezett­ségek és jogok megvalósítása nagy mértékben a szakszervezetek jó munkájától függ. e? Egyetlen napra se feledkezhe­tünk meg tehát a kollektív szerző­désekről, s a szakszervezetek, az üzemi bizottságok akkor dolgoznak jól, ha a Párt, az üzemi pártszerve­zet vezetésével nap mint nap küz­denek­ megvalósításáért. Az üzemi bizottságok számára a kollektív szerződés munkaterv, amely meg­szabja mindennapi teendőiket. Je­gyezzék ki, szinte naptárszerűen a megvalósításra váró feladatokat, a határidőket és gondoskodjanak a végrehajtásról. A mindennapi te­vékenységtől elválaszthatatlan a szakszervezeteknek az a feladata, hogy a kölcsönös kötelezettségek betartását figyelemmel kísérjék, ellenőrizzék. Helytelen­ lenne az olyan elképzelés, hogy csak eseten­ként, ünnepélyes alkalmakkor kell megnézni, hogy mit valósítottak meg a dolgozók s az üzemek veze­tői a vállalt feladatok közül. Az ellenőrzés legyen állandó, rendsze­res, mindennapos, a végrehajtás szerves része. Az üzemi bizottság­nak és általa a dolgozóknak min­dig tudniok kell, hol tart az üzem a kollektív szerződés végrehajtásá­ban. Vonjuk be a végrehajtás és az ellenőrzés munkájába az üzemi bi­zottság mellett működő többi­­(kultúrnevelési munkavédelmi, bér- és termelési, stb.) bizottságo­kat. De legfőképpen vonjuk be a dolgozók széles tömegeit. Az eddigi kollektív szerződéseknél nagyrészt a szakszervezetek gyönge, nem ki­elégítő munkája következtében ez a tömegellenőrzés legtöbbnyire el­maradt. Pedig éppen az alulról jövő ellenőrzés megvalósítása teszi lehetővé az üzemi demokrácia ki­­szélesítését, a dolgozók bevonását az üzem vezetésébe. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy­­a felülről jövő ellenőrzés korántsem meríti ki az egész ellenőrzést. Van még más­fajta ellenőrzés is, az alulról jövő ellenőrzés, amikor a vezetettek el­lenőrzik a vezetőket, kipécézik hi­báikat és rámutatnak arra, minő úton-módon lehet a hibákat kijaví­tani. Ez a fajta ellenőrzés az em­berek ellenőrzésének egyik leghaté­konyabb módszere.­ Nekünk az üzemi kollektív szerződés ellenőrzé­sénél is a sztálini útmutatást kell követnünk. Biztosítanunk kell, hogy a vállalatvezetés és az üzembi­zottság vezetői rendszeresen beszá­moljanak a dolgozóknak kölcsönös kötelezettségük teljesítéséről. Biz­tosítani és szervezni kell a tömé­­szok bíróin­kit, hol­ll­é­rem mutassanak a hibákra és a javas­latok százaival és ezreivel vigyék előre a kollektív szerződés megvaló­sításának, a termelés megjavításá­nak, a dolgozók anyagi­­és kulturá­lis jóléte emelésének ügyét. Az alulról jövő ellenőrzés, amely az egyik világos megnyilatkozása a mi szocializmust építő hazánk igazi demokratizmusának, döntő felté­tele a kollektív szerződés hatékony­ságának. Csak ilyen ellenőrzéssel biztosíthatjuk, hogy a kölcsönös kötelezettségek minden pontját megvalósítjuk. Komoly és felelős­ségteljes feladatok várnak e téren az üzembizottságokra és a vállalat­­vezetőkre egyaránt. De a végrehajtás és az ellen­őrzés akkor lesz teljesen eredmé­nyes, ha a szakszervezeti közpon­tok sem hanyagolják el azt, hanem őrködnek a kollektív szerződések felett, munkálkodnak azok betartá­sán. Tűzzék időnként napirendre a kölcsönös kötelezettségek teljesíté­sének ellenőrzését. E téren is so­kat kell tanulnunk a Szovjetunió, a szovjet szakszervezetek kimerít­hetetlen tapasztalataiból. A Szov­jetunió Központi Szakszervezeti Tanácsának ez év januári teljes ülése például javasolta, hogy a szerződések teljesítését negyed­évenként a minisztériumok kollé­giumainak s a szakszervezetek­ központi bizottságai elnökségének együttes ülésén ellenőrizzék. Ne­künk is gondosan kell ügyelnünk arra, hogy a kollektív szerződések az üzemek életének törvényévé, a termelés, a munkaverseny előrelen­­dítőivé váljanak. Az üzemi kollektív szerződések megkötése a magyar munkásosz­tály új győzelme. Eleven bizony­sága a dolgozó nép megnövekedett hatalmának és annak, hogy né­pünk, Pártunk vezetésével, eltiporva a Grősz-féle ellenforradalmi össze­esküvő kísérleteket, kemény harc­ban és munkában biztos léptekkel halad ötéves tervünk megvalósítá­sának, a szocializmusnak útján. A szakszervezetek és az igazgatók legyenek rajta, hogy az új kol­lektív szerződések jelentősen hozzá­járuljanak további fejlődésünk meggyorsításához. Tegyük az üzemi kollektív szerződéseket a szocia­lista építés, a békeharc új hatásos fegyverévé. A szocialista építés új fegyvere Írta: Apró Antal Augusztus 20-i vállalásaik teljesítésével támogatják az üzemi dolgozók a „békearatást” Határidő előtt 106 kévekötő-aratógépet készítettek el a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói A Mosonmagyaróvári Mezőgazda­sági Gépgyár dolgozói szocialista kötelezettségvállalást tettek arra, hogy a tervben előirányzott kévekötő­aratógépekből 90 darab helyett 100 darabot készítenek el. Az Alkotmány tiszteletére megindult versenyben mó­dosították ezt a vállalásukat úgy, hogy június 30-ig nem száz, hanem összesen 105 kévekötő-aratógépet gyártanak, így akarnak hozzájárulni dolgozó parasztságunk harcához, a bőséges termés mielőbbi learatásáért. A gyár dolgozói, a kommunistákka­ az élen, kivétel nélkül bekapcsolódtak a módosított vállalás e pontjának ha­táridő előtti teljesítéséért megindult harcba. A lelkes verseny eredménye­ként a gyár dolgozói a június 30-i ha­táridő előtt két nappal a vállalt 105 kévekötő-aratógép helyett, 106 gépet elkészítettek. Munkásosztályunk ver­senyben harcoló fiai így is segítik a dolgozó parasztság »békearatását«. Ganz Kapcsolók: Jávori Rudolf munkamedaserátadó kimagasló eredményei A Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára dolgozóinak módosított válla­lásai között az egyik legfontosabb, amit a 100 százalékon alul teljesítők megsegítésére tettek. Az üzem élen­­járó dolgozói komolyan hozzáfogtak a vállalás végrehajtásához, a munka­módszerátadás kiszélesítéséhez. Élen­jár e téren Jávori Rudolf, a forgá­­csolóranhely sztahanovista eszter­­gályosra. Azok a dolgozók, akiknek munkamódszerét átadja, egymásután teljesítik túl a 100 százalékot. Pelikán Béla, aki a közelmúltban még átkép­­zős volt, Jávori elvtárs segítségével, új, számára ismeretlen gépen és munkán is tartja már 129 százalékos átlagteljesítményét. Téglási Lajos esztergályos, aki azelőtt átlagban 65 százalékos teljesítményt ért el. Jávori elvtárs tanításai nyomán ma már 105 százalékot teljesít. Kiemelkedő ered­ményt ért el Jávori elvtárs a munka­­módszerátadással Halasi Árpádnál, aki kampósrúd esztergálásánál hóna­pokon keresztül 30—40 százalékos tel­jesítménnyel dolgozott. Jávori elv­­társ megtanította a munka helyes fogásaira s ennek eredményeként Halasi Árpád ma már ugyanennél a munkánál 130 százalékos teljesít­ménnyel dolgozik. Az üzem többi ré­szeiben, ahol még súlyosabb hibák mutatkoznak a munkamódszerátadás terén, vegyenek példát a forgácsoló jó munkájáról. Diósgyőri Gépgyár! A Cmutkih-mozgalom ki­yélesítése terén túlteljesítették vállalásukat Az Alkotmány második évforduló­jának méltó megünneplésére indított versenymozgalmat kezdeményező üzemben, a Diósgyőri MÁVAG Gép­gyárban lelkes lendülettel folyik a vállalások megvalósítása. A süllyesz­­tékes kovácsműhelyben Czerni Ágos­ton három főből álló brigádja 172 százalékra teljesíti napi előirányzatát, a Csepel Autógyár részére szállí­tandó tengelycsonkok munkálatainál. A vasúti kerékpárüzemben Kaszás Já­nos esztergályos az Alkotmány ünne­pére tett vállalásában megfogadta, hogy augusztus 20-ig öt százalékkal túlteljesíti eddigi 162 százalékos át­lagát. Kaszás elvtárs a múlt héten 202 százalékos átlaggal dolgozott. A módosított üzemi párosversenypontok között az üzem dolgozói vállalták, hogy az eddigi nyolc fő helyett 12 dolgozót vonnak be a kiváló minő­ségért megindított Csutkih-mozga­­lomba. A vállalás megtétele óta már 14 dolgozó kapcsolódott be a Csutkih-mozgalomba. Egyesült Izzói Határidő előtt 10 ampullagép Az Egyesült­ Izzó gépműhelyének dolgozói módosított vállalásukban kötelezték magukat arra, hogy exportfeladataik határidő előtt való teljesítése céljából­­ tíz ampullagépet három hónappal az előirányzott idő előtt, június 30-ig elkészítenek. Az üzem dolgozói teljesítették szocia­lista kötelezettségvállalásukat és a módosított határidő előtt elkészítet­ték a tíz ampullagépet. A munkából példamutatóan vették ki részüket az üzem műszaki dolgozói, közöttük Holló Imre üzemmérnök. A szervetlen vegyiparban a Hungária Vegyiművek, a szerves vegyiparban a Chinoin vezet az élüzem címért folyó versenyben A bánya- és energiaügyi miniszté­rium a május havi eredmények alap­ján kiértékelte az élüzem címért fo­lyó verseny állását a szervetlen és szerves vegyiparban, továbbá a szí­nesfém és villamosenergiaiparban és az áramelosztó üzemek versenyének te­rületén. A szervetlen vegyiparban a Hun­gária Vegyiművek és üzem áprilisban is, májusban is megtartotta vezető­helyét. Az üzem dolgozói áprilisban 105,2, májusban 105,7 százalékra tel­jesítették termelési előirányzatukat. Tervszerűségük az áprilisi 98 száza­lékról májusban 98,4 százalékra ja­vult. Második az Ipari Robbantóanyag­­gyár, harmadik a Ruggyantaárugyár. A szerves vegyiparban a Chinoin került az első helyre, 114 százalékos tervteljesítéssel, megelőzve az április­ban első Alkaloida-gyárat. De meg­előzte az Alkaloidát az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár is 112.2 százalékos tervteljesítéssel. Az Alka­loida áprilisi 114.4 százalékos terv­teljesítése után májusban 111.3 szá­zalékra teljesítette tervét és a harma­dik helyre került. A színesfémiparban az Ajkai Alu­míniumkohó halad az élen. A villa­mosenergiaiparban a Mátravidéki Erőmű dolgozói az áprilisi második helyről élve küzdötték fel magukat. Második a Dorogi Erőmű,a harmadik az Ajkai Erőmű. A Bánhidai Erőmű, amely áprilisban élenjárt, májusi eredményei alapján az ötödik helyre csúszott , vissza. Az elosztóüzemek versenyében Budapest Székesfőváros Elektromos Művei közvilágítási osz­tálya jár az élen. Második ugyan­csak a Bp. Elektromos Művek légveze­téki osztálya. Az Állami Villamos­energiaszolgáltató Vállalat bajai ki­­rendeltsége áprilisi első helyéről a harmadik helyre esett vissza.

Next