Népszava, 1951. augusztus (79. évfolyam, 177-202. sz.)
1951-08-01 / 177. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!o* NÉPSZAVA bánya- és energiaügyi minisztérium jelentése a második negyedév éliszenteiről A Szovjetunióban tartózkodó parasztküldöttség második csoportjának távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz AGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 79. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM ÁRA 50 fillér 1951 AUGUSZTUS 1. SZERDA Tárjuk fel bátran és javítsuk ki versenymozgalmunk fogyatékosságait! Harcba indulunk az 1951-es terv határidő előtti teljesítéséért. — Ezzel a szilárd elhatározással fejezte be tanácskozásait a Szakszervezetek Országos Tanácsa V. teljes ülése. Ez az elhatározás hatotta át a másfélnapos tanácskozást, amely kijelölte a szakszervezetek feladatait a tervért, a Pártunk által kitűzött célok megvalósításáért folyó harcban. Ez az elhatározás a széles tömegek akaratát fejezi ki, azokét, akik az építő jogos büszkeségével tekintenek fejlődésünkre és képesek leküzdeni minden akadályt, minden nehézséget, képesek kiküszöbölni fogyatékosságainkat. Kugler elvtárs sztahanovista hengerész mondotta el a tanácskozáson: »Egy időben magas selejttel dolgoztam. Nem a szakszervezet, nem az üb kérte ezt számon tőlem, a feleségem volt az, aki egy nap rámpirított ... Megígértem, hogy ezután jobban vigyázok.« Kugler elvtárs esete nem egyedülálló. A terv teljesítése nálunk ma már százezrek gondja, százezrekben él elevenen a szocialista verseny lendülete. Fényesen bizonyítják ezt az augusztus 20-i verseny széles mérete, az olyan nagyszerű kezdeményezések, mint Csorba István Kossuthdíjas kazánfűtőé, Gazda Géza BM Acélhengermű helyettes gyártásvezetőé, s az a tény, hogy a tömegek versenyakarata áttör minden akadályt, leküzdi a sokszor bürokratikus versenyszervezés gátjait. Százezrek versenyeznek és újabb százezrek akarnak őszinte lelkesedéssel , részt venni a szocialista versenyben. A szakszervezetek nem maradhatnak le a tömegek lendülete, lelkesedése mögött. Éppen ezért az a feladatuk, hogy szervezzék s a műszaki vezetőkkel együttműködve a legdöntőbb feladatok megoldására irányítsák a versenyt. Ezt kívánja a szakszervezetektől a Párt, ezt várják a tömegek. S hogy a feladatot betöltsék, a szakszervezeteknek az eddiginél sokkal inkább kell támaszkodniuk a tömegekre, a munkások bírálatára, javaslataira, alkotó kezdeményezéseire. Pártunk Politikai Bizottságának 1950 júliusi határozata óta a szakszervezetek értek el eredményeket: a termelés, a munkaverseny kérdései felé fordultak. Ezt a változást mutatta a SZOT V. teljes ülése is, amely a terv teljesítésében a szakszervezetek előtt álló legfontosabb feladatokat tárgyalta. De a termelés, a verseny kérdéseit szakszervezeteink ma még sokszor irodai ügyként, bürokratikusan kezelik. Sztálin elvtárs pedig azt tanítja: *„A szocialista verseny nem irodai ügy. A szocialista versenyben a tömegek tevékeny, forradalmi önkritikája jut kifejezésre, amely a dolgozók millióinak alkotó kezdeményezésére támaszkodik.« Mint a tanácsülés világosan mutatta, ez a sztálini igazság nem vált még szakszervezeteink húsává, vérévé. Nem egy felszólalásból kiderült, hogy nálunk még sokan vannak, akik a versenyt irodai ügynek tekintik, akik — akarva-akaratlan — a versenyt, a tömegek alkotó lendületét papirostengerbe fojtanák. Sok szakszervezeti vezető, üzemi aktíva megelégszik azzal, hogy kitölteti a dolgotokkal a versenyszerződéseket s azt hiszi, hogy elégséges, ha mennél több papírkimutatás, jelentés gyűl össze az íróasztalfiókban. A politikai felvilágosító munkával, a verseny teljesítésének ellenőrzésével, a nyilvánossággal, a verseny akadályainak elhárításával ilyen helyen nem sokat törődnek. Olyan, bár nem általános, de kirívó és figyelmeztető eset is megtörténik, mint a Balassagyarmati Magasépítőnél, melynek salgótarjáni építkezéséről, miután a dolgozók megtették felajánlásaikat, a versenylapokat bevitték az 50 kilométerrel messzebb fekvő Balassagyarmatra, s ott szépen, rendesen, ahogy jó hivatalnokokhoz illik, fiókokba rakták. Kétséges-e, hogy ilyen esetben sem a verseny ellenőrzéséről, sem továbbfejlesztéséről szó nem lehet. Vájjon terhetik-e a szakszervezetek, hogy az ilyen hivatalnoki módszerek a tömegek versenykedvét asztalfiókba zárják, a bürokrácia posványába süllyesszék? Csak a tömegekkel való kapcsolat megszilárdításával küzdhetnek a szakszervezetek eredményesen az ilyen és hasonló jelenségek ellen. Csak a tömegekhez fordulva, a tömegekre, a munkások kezdeményezéseire támaszkodva képesek sikerrel harcolni a munkafegyelem megszilárdításáért, a fokozott takarékosságért, a munkaverseny és a Sztahanov-mozgalom kiszélesítéséért , a terv teljesítéséért. Közelebb a tömegekhez! Kevesebb papírt, több valóságos munkát, vigyünk több életet, friss vérkeringést a versenybe, így foglalhatjuk össze a tanácskozás legfőbb tanulságait. Ennek a fejlődésnek elsősorban a SZOT-ból kell kiindulnia, melynek egyes osztályai és különösen a bér- és termelési osztálya többnyire a dolgozóktól, az üzemi tapasztalatoktól elszakadva »szervezi« a versenyt. És javítani kell a munkán a szakszervezeti központokban, ahol gyakran még ma is papirosvezetés érvényesül, s ahonnét az üzemek igen kevés segítséget kapnak. Az elnökségi ülések gyakran öncélúak, el vannak szakadva az üzemeinkben születő, kibontakozó kezdeményezésektől, attól, ami üzemeinkben történik. Csak így történhetett meg, hogy a vegyiparban kezdetben nem a legfontosabb feladatokra irányították a versenyt, csak később, a fizikai és műszaki dolgozók javaslatai alapján változtattak ezen a helyzeten. Ne elégedjünk meg jelentésekkel, hanem gondosan tanulmányozzuk az üzemi szervezetek munkáját, szívósan küzdjünk a hiányosságok ellen, s terjesszük el a legjobb tapasztalatokat. Az üzemi szervezetektől való elszakadottság vezet az olyan kirívó esetekhez, mint például az, hogy csak a legutóbb derült ki, hogy a Ruggyantaárugyárban az éjjeli műszakban egyetlen bizalmi sincsen. Fokozottan vonjuk be a munkaverseny szervezésébe a verseny kérdéseinek, feladatainak megvitatásába az üzemek élenjáró dolgozóit, a sztahanovistákat,a legjobb műszakiakat, azokat, akik legtöbb segítséget adhatnak a verseny akadályainak leküzdéséhez, a szocialista munkaverseny további kiszélesítéséhez. Következetesen és szívósan erősítsék szakszervezeteink üzemi szervezeteiket. Tanítsák meg őket arra, hogy ne irodából, hanem a tömegekre támaszkodva szervezzék a versenyt. A Fémáru- és Szerszámgépgyárban azért érhettek el kimagasló eredményeket, mert a bizalmiak amellett, hogy maguk is példamutatóan vállaltak, a művezetőkkel és mesterekkel együtt minden dolgozóval külön-külön megbeszélték munkáját, felajánlását. Az ilyen és hasonló tapasztalatok elterjesztésével, szüntelen segítéssel és neveléssel tanítsák meg ■szakszervezeteink üzemi szervezeteiket arra, hogy politikai felvilágosító munkával, a tömegek mozgósításával harcoljanak a munkafegyelem lazaságai és a pazarlás megnyilvánulásai ellen. Sok értékes kezdeményezés, javaslat megy veszendőbe a szakszervezetek, az üzemi bizottságok nemtörődömsége miatt, amiatt, hogy üzemi szervezeteink még nem tanulták meg: felbecsülhetetlen kincs a dolgozók alkotó kezdeményezése. E kezdeményezés kifejlesztésében jelentős szerep juthat a termelési értekezleteknek. Az egyegy döntő feladatra irányított termelési értekezletek nagy segítséget adhatnak a felmerülő nehézségek leküzdésében, de csak akkor, ha nem kezeljük őket formálisan, ha minden javaslatot gondosan mérlegelünk, ha gondoskodunk a jó javaslatok megvalósításáról és beszámolunk sorsukról. A tömegek lendületéből fakadt kezdeményezések, mozgalmak sokszor ellanyhulnak, mert a szakszervezetek »divatként«, kampányszerűen kezelik azokat. Ez a veszély áll fenn ma több textiles üzemünkben a Nazarova-mozgalommal kapcsolatban, ha a Textilesszakszervezet nem fordít rá az eddiginél több gondot. A feladat az, hogy a szakszervezetek adjanak meg minden segítséget a gépek és szerszámok megőrzéséért, a »minden út jövedelmezőségéért, a székmegtakarítésért, a takarékosság különböző formáiért kibontakozó tömegmozgalomnak Előre a minisztertanács augusztus 20-i zászlajáért! A vasút dolgozói vállalásaik teljesítésével készülnek a Vasutas Napra A vasutas dolgozók nagy lelkesedéssel készülnek a Vasutas Napra. Az Alkotmány ünnepének tiszteletére tett vállalásaikat nagyrészt már augusztus 12-re, a Vasutas Napra teljesíteni akarják. A verseny során nagyszerű eredmények születnek. Kupa László mozdonyvezető és Csányi László sűtő az Alkotmány ünnepére a »Minden út jövedelmezőségéért« mozgalom keretében 144 túlsúlyos vonat továbbítását vállalták és már eddig 157 kétezer tonnás vonatot továbbítottak. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Tóth Péter tolatásvezető és brigádja nyolc irányvonat megszervezését vállalta. A Szegedi Fűtőházban megalakult »Panyin-brigád« vállalta, hogy a mozdony két mosás közötti futását 15.000 kilométerre növeli. Orosházi István, debreceni mozdonyvezető és Gebei Sándor fűtő ötven tonna szén megtakarítását vállalták és már eddig negyvenegytonnás megtakarítást értek el. A VASUTAS IFJÚSÁG is nagy lelkesedéssel készül a Vasutas Nap és a VIT megünneplésére. A Dunakeszi Járműjavító fiataljai elkészítették azt a szerelvényt, amely a VIT-re viszi a magyar ifjúság küldöttségét. A VIT- vonat mozdonyának szerkocsiját 3 Landler Jenő Járműjavító fiataljai készítették el. Az Északi Járműjavító ifjúmunkásai egy 301 sorozatú mozdony kiszabáson felüli fővizsgáját végezték el a VIT tiszteletére. A motorosztály fiataljai egy motorkocsi főjavítását vállalták. A KECSKEMÉTI MOZDONYVEZETŐK napi ötszázalékos szénmegtakarítást vállaltak és máris 20 százalékos megtakarítást értek el. Bakó Mihály mozdonyvezetők, és SzigetváriMihály fűtővállalásuk teljesítése során két kazán mosása között már eddig is több mint 58.000 kilométer utat tettek meg mozdonyukkal. Teljesítményüket a Vasutas Napig újabb 10.000 kilométerrel akarják növelni. .A kaposvári vasutas dolgozók közül már harmincan teljesítették az Alkotmány ünnepére tett vállalásaikat és most a Vasutas Napra újabb felajánlásokat tettek. A vasút öntudatos dolgozói vállalásaik teljesítésével készítik elő az őszi csúcsforgalom sikerét. A Szellőző Művek dolgozói jelentik A pécsi MESZHART-toányák dolgozói legutóbb két szellőzőberendezést rendeltek a Szellőzőművektől. Az üzem két lakatos- és egy szerelőbrigádja összevont brigádértekezletekenelhatározta, hogy 26 nappal a kitűzött határidő előtt elkészítik a szellőzőberendezést. ,4 Emelár-brigád és a »Béke II.« brigád nagyszerű munkájának eredményeként öt nappal a megrövidített Szerelőműhely épül a Ganz Vagongyárban. Az építkezés rövidesen befejeződik és az új üzemrészben is megindul a termelés. A Farnadi-brigád tagjai Alkotmányunk ünnepére azt vállalták, hogy teljesítményüket 170 százalékról ISO százalékra emelik, s hogy a szerelőműhely vakolását 27 nap helyett 13 nap alatt végzik el. Erős akarattal és szívós munkával ezt a határidőt még egy nappal megrövidítették. A brigád most újabb vállalást tett: augusztus 20-ra a szerelőműhely oldalfalainak vakolási és pamacsolási munkáit 1320 óra helyett 640 óra alatt készítik el és az anyag egy százalékát megtakarítják. A Farnadi-brigád eredményes munkájának titka, hogy jól szervezik meg a munkájukat, fegyelmezetten dolgoznak. Farnadi László sztahanovista brigádvezető reggel már fél hétkor a munkahelyén van. A brigád tagjai munka előtt összegyűlnek és megbeszélik a brigádvezetővel a napi feladatokat. A segédmunkásokkal is szorosan együtt dolgoznak, mert mint Farnadi elvtárs mondja, csakis így biztosíthatják a munka folyamatosságát. A munkafegyelem terén példát mutat a brigád. A kezdés előtt 15 perccel kiviszik a szerszámaikat a raktárból és mikor hetet mutat az óra, már vígan megy a munka. A nyolc órát lelkiismeretesen kidolgozzák. Késés ' vagy ' igazolatlan mulasztás ismeretlen' daluk.'Előfordtul, hogy a munkaidőt lecsengett*, és a malterosláda még féligtele van anyaggal. Ilyenkor addig nem hagyják abba a munkát, amíg a láda ki nem ürül. — Ezzel megakadályozzuk, hogy az anyag kárbavesszen — mondja Farnadi’elvtárs. A megtakarított,, anyag mennyiségét úgy is növeli a brigád, hogy az elhullott maltert átszitálják és mégegyszer felhasználják. Gondos és jó munkájuk eredménye nem marad el. Az augusztus 20-i versenyben július első tíz napjában 224 százalék volt az átlagteljesítményük, a második tíz napban 210 százalék. Ha jól halad a munka, az a borítékon is meglátszik. Havi keresetük 1100—1500 forint, s ha így haladnak, még feljebb is emelkedik. A Farnadi-brigád tagjai, másfél hónappal ezelőtt még egyénileg dolgoztak. Mikor brigádba tömörültek, először kissé nehezen és bizonytalanul indult a munka. Farnadi László, a Munkaérdemérem bronz fokozatával kitüntetett sztahanovista azonban, mint ahogyan a munkában, ugyanúgy a brigád megszervezésébenis élenjárt. Megmagyarázta társainak a brigádipühka fontosságát, azt, hogy így a csoportban sokkal nagyobb teljesítményttudnak elérni és eredményesebben vehetikki részüket az ötéves terv hatalmas építkezési munkálataiból, határidő előtt legyártották a két szellőzőberendezést. A felajánlás sikeres teljesítése után a brigádok újabb szocialista kötelességválalást tettek. . .A »Béke II.« brigád békeharcosai vállalták, hogy a Dunai Vasmű szellőzőberendezésének ventilátorait egy hónappal előbb készítik el A Farnadi kőműves-brigád becsülettel teljesíti augusztus 20-i vállalását 40 órás előnyt szereztek a kohókőművesek a III. számú ózdi kohó átépítésénél Az ózdi III. sz. kohó átépítésénél dolgozó kőművesek a Lestál kohókőműves-brigád kezdeményezésére bevezették a melegszerszám-váltást. A műszakváltó kohókőműves-brigádok tagjai a műszak megkezdése előtt tíz perccel már munkahelyükön vannak, a munkát átadók tíz perccel később mennek el. A váltóműszak brigádjai az előző műszak brigádjaival húsz percig együtt dolgoznak. Ez alatt az idő alatt átveszik a munkahelyet és az előző műszak alatt szerzett tapasztalatokat. Az ,új munkamódszer is hozzájárult ahhoz, hogy a kohókőművesek az átépítési terv előirány ?TÜK A tömegekre támaszkodva küzdjenek a szakszervezetek a Sztahanov-mozgalom kiszélesítéséért is. Ez évben nagyot fejlődött hazánkban a Sztahanov-mozgalom, így volt ez különösen a kongresszusi verseny idején, mikor közel megkétszereződött a sztahanovisták száma. Az augusztusi 20-i verseny új fellendülést, új előrehaladást kell, hogy hozzon. De ehhez a" szakezerv?.-ezetek jelentős segítsége, jó munkája szükséges. Az szükséges, hogy a szak- szervezetek az újításokat és kezdeményezéseket felkarolva, a tömegekkel együtt küzdjenek a bürokratikus megnyilvánulásokeben a Sztahanov-mozgalom akadályainak elhárításáért. És az szükséges, hogy többet törődjenek a sztahanovistákkal, ismerjék meg problémáikat, életüket, nehézségeiket, fordítsanak gondot a sztahanovisták szakmai képzésére. Legyen rá gondjuk, hogy sztahanovistáink megismerjék a szovjet tapasztalatokat. Munkamódszerátadással s minden eszközzel legyenek rajta, hogy a sztahanovista tapasztalatok üzemeinkben széles körben elterjedjenek. A SZOT V. teljes ülése mint döntő feladatot is tűzte a szakszervezetek elép hogy következetesen , és lankadatlanul ■ harcoljanak az ellenség ellen az üzemekben, az építkezéseken, vállalatoknál, életünk, minden területén. A Politikai■ Bizottság határozata kötelezte a szakszervezeteket, hogy szüntelenül növeljék a forradalmi éberséget. S bár a szakszervezetek értek el e téren kisebb-nagyobb eredményeket (elkezdték a szakszervezeti, apparátus megtisztítását az ellenségtől), ezzel távolról sem lehetünk megelégedve. Az éberséget, az ellenség elleni harci készséget a tömegek sajátjává kell tenni. Olyan légkört kell teremteni, amely megkönnyíti az ellenség leleplezését, amely megaka-dályozza a kártevő tevékenységét. " Nagy és felelősségteljes feladatok állnak szakszervezeteink előtt a tervteljesítéséért, a békéért , folyó harcban. A SZOT V. teljes ülése Pártok II. Kongresszusának határozatai alapján felfedte a hibákat és fogyatékosságokat, rámutatott a jó tapasztalatokra. Most az a feladat, hogy szakszervezeteink Pártunk vezetésével,minden erejük latbavetésével, harcos odaadással küzdjenek az 1951-es terv határidő előtti teljesítéséért .:! ' • .. '■} . '■ . .'.j ■’ zatot, jelentősen, túlszárnyalva, 21 óráról 40 órára növelték előnyüket. Évenként egymillió téglával termelnek többet a Duvanov módszer alkalmazásával Az Csepregi Téglagyárban Komun* Ferenc■ a Kőbányai Téglagyár égette ■átadta sztahanovista munkamódszé■rét. Ennek eredményeként, a Duvanov gyorségetési módszerré,', a kemenc,’ teljesítőképességét hetenként . 18 OOP téglával fokozták, így a Csepreg Téglagyár dolgozói — a szovjet módszer alkalmazásával — egy év alatt 12 kétszobás,lakás felépítéséhez szükséges téglával többet adnak népgazdaságunknak és ugyanakkor 3,0 mázsa szenet takarítanak meg hetenként.