Népszava, 1951. október (79. évfolyam, 229-254. sz.)

1951-10-02 / 229. szám

NÉPSZAVA 1SBP* Példamutató népnevelők Bányai Albert acélöntő (Vörös Csillag Traktorgyár) selejtmentes munkát végez. Heti átlagteljesítménye 117 százalék. Példamutatóan veszi ki részét a békekölcsönjegyzés agitációjából. Átlagos 648 forintos kere­sete mellett 1300 forint békekölcsönt jegyzett. Novák Lajosné szövőfestőnő (Kistext) jól szervezett munkával a gépállá­sokat 20 százalékkal csökkentette. Kilencvenhat gép fűtését ellenőrzi és javítását végzi. 700 forintos átlagos havi keresete mellett 1500 forint békekölcsönt jegyzett. Bohn Ernő nyersárulevizsgáló (Férfiruhagyár) átlagteljesítménye 120 szá­zalék. Nyolc óra alatt ötezer négyzetméter anyagot vizsgál meg. Vállalta, hogy előzetes ellenőrzéssel száz százalékig­­kiküszöböli a hibás anyagok műhelybekerülését. Példamutatóan kiveszi részét a békekölcsönjegyzés gyűjtésből. Havi 840 forintos átlagkeresete mellett 1200 forint békekölcsönt jegyzett. 55 szaktársánál 34.000 forint értékű békekölcsönt gyűjtött. Bányai Albert Novák Lajosné Bohn Ernő 4 Révai József elvtárs, népművelési miniszter nyitotta meg az egyéves kultúrpolitikai iskolát A népművelési minisztérium egy­­éves bentlakásos kultúrpolitikai iskolát szervezett a Szabadsághegyen, 92 hall­gatóval A­ 7 iskola ünnepélyes meg­nyitását hétfőn délelőtt tartották. Megnyitó beszédet Révai József elv­társ, népművelési miniszter mondott. A nagyobb vidéki városokban is bemutatják a vasárnap lezárult ötéves Terv-kiállítás anyagát Augusztus 18-án nyílt meg a Mű­csarnokban az Ötéves Terv-kiállítás. Azóta naponta ezrével nézték meg — munkások, parasztok, értelmisé­giek, fiatalok és öregek — a kiállí­tást,, akik mindannyian a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak az egyre szépülő jelenünket és ragyogó jövőnket bemutató kiállításról. Vasárnap délelőtt a kiállítás elő­csarnokában ünnepélyesen fogadták a 750.000-ik látogatót: Mészáros An­talt, a néphadsereg alhadnagyát. A kiállítás rendezőbizottságának nevé­ben 12 kötetből álló könyvcsomagot adtak át neki. Az Ötéves Terv-kiállítás — amely­hez hasonló látogatottságot még egy kiállítás sem ért el hazánkban — vasárnap este zárta kapuit. Most a nagyobb vidéki városokban mutatják be a nagysikerű kiállítás anyagát. SZAKSZERVEZETI MUNKA A műszaki és gazdasági bizottságok jobb munkájáért az építőiparban Szocialista építőmunkánk egyre fo­kozódó lendülete, az építőipar előtt álló hatalmas feladatok megoldása és különösen most, a november 7-e tiszteletére kiszélesedő munkaverseny ismételten ráirányítják a figyelmet műszaki vezetők, a műszaki értelmi­ség munkájának fontosságára. Ötéves tervünk végrehajtása: a Dunai Vasmű, az Inotai Erőmű, a 220.000 új lakás, a közel 4000 kultúr­otthon felépítése hazánk történetében példa nélkül álló, felelősségteljes és lelkesítő feladatok elé állítják az építőipar műszaki dogozóit. A köve­telmények, a feladatok egyre nőnek , hogy csak a legfontosabbat említ­sük: a vezetés új, szocialista módsze­reinek elsajátítása, az aktív részvétel a munkaversenyben és annak szerve­zésében. szoros együttműködés a dol­gozókkal stb. — és ezekkel a követel­ményekkel együtt kell fejlődniök a műszaki vezetőknek is. Az építőipari szakszervezet kötelessége, hogy műszaki és gazdasági bizottságok ál­tal állandóan segítse ebben a munká­ban a műszaki értelmiséget. A műszaki és gazdasági bizottsá­gok legfőbb feladata: bevonni a műszaki dolgozókat a munkaversenybe, a Sztahanov­­mozgalomba, mozgósítani őket a szocialista verseny műszaki fel­tételeinek megteremtésére, har­colni a termelést gátló akadályok ellen — a terv maradéktalan tel­jesítéséért. Az építőiparban már számos helyen kezdik betölteni ezt a feladatot a mű­szaki bizottságok. A Betonútépítő Vál­lalatnál például megszervezték az egyes munkahelyek és a különböző műszakok közötti párosversenyt. En­­nek eredményeképpen a Betonútépítő Vállalat munkahelyei az elsők közé kerültek az építőiparban. A 24-es számú Állami Építőipari Tröszt mű­szaki bizottsága esetenként az egyes építkezéseken tartja üléseit és össze­kapcsolja azt tapasztalatcserével is. Ezekkel a kezdeti eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve. A szakszervezeti központ, a területi bizottságok és az üzemi bizottságok alig, vagy csak formálisan nyújtanak segítséget a műszaki bizottságoknak, így azok legnagyobb része gyengén dolgozik, sokat hibázik. Éppen ezért a műszaki és gazdasági bizottságok nem szakszervezeti szervként dolgoz­nak, nem­ szakszervezeti feladatokat oldanak meg, hanem csupán a szak­­szervezeti munka kérdéseitől elvonat­koztatott, »magas« műszaki kérdések­kel foglalkoznak. A Kőzetfeltáró Vál­lalat műszaki és gazdasági bizott­sága például az ob támogatásának hiányában nem ismerte fel feladatait és teljesen szétesett, megszűnt. Szakszervezetünknek tehát — a központtól a műhelybizottságokig — többet kell foglalkoznia e bizottságok­kal. Ez a munka megjavításának el­odázhatatlan és legfontosabb feltétele. A Közúti Hídfenntartó Vállalat mű­szaki és gazdasági bizottsága például rendszeresen megtartja az üléseket, konkrét feladatterveket dolgoz ki, ezt a bizottságot az üb támogatja. Tóbiás Mihály elvtárs, bér- és termelési fe­lelős részt vesz a bizottság ülésein ellátja őket konkrét feladatokkal, ellen­őrzi munkatervüket és annak végre­hajtását. Vigyáz, hogy a műszaki és gazdasági bizottság munkaterve össz­hangban legyen az üb munkatervével. Mindenki előtt világos, hogy mivel az üzemi bizottság fő feladata munkaverseny szervezése, a dolgozók mozgósítása, éppen ezért természetes, hogy ez a legfontosabb feladata a műszaki bizottságoknak is. Építkezé­seinken azonban ma még nagyon ke­vés műszaki bizottság foglalkozik a szocialista versennyel. A legtöbb bi­zottság még nem ismerte fel a brigá­dok versenyének jelentőségét és ezért nem is támogatja azt. A műszaki vezetők nagy része nem tanulmányozza a részlegé­hez tartozó dolgozók és brigá­dok munkafelajánlásait. Rendszerint az ilyen munkavezetők részlegében maradnak el a terv mö­gött a brigádok, nem egy esetben sztahanovisták is. Az ilyen munka­vezetők azok, akik nem tudnak lépést tartani a dolgozók lelkes munkájával a termelés fejlődésével és emiatt a szo­cialista versenyt akadályozzák. Pedig ha figyelemmel kísérnék a dolgozók versenyszerződéseit, ha minden eset­ben a célkitűzéseknek megfelelően bontanák fel a tervet, ha a szükség­letek szerint biztosítanák az anyag­ellátást, akkor ezzel nagy mértékben elősegítenék a termelés emelkedését, a terv teljesítését. Az a műszaki ve­zető, aki segíti és szervezi a dolgozók vállalásainak teljesítését, aki a dolgo­zók munkafelajánlásait számba veszi és azokra épít, csak az a vezető hajtja végre maradéktalanul kötelességeit. Természetesen a műszaki vezetőket támogatni kell ebben a munkában. Ez műszaki és gazdasági bizottságok egyik alapvető feladata. Most bonta­kozik ki az építőiparban a munkások november 7-i szocialista versengése. A Kőbányai Téglagyár építkezésén például a dolgozók 80 százaléka tett már szocialista kötelezettségvállalást Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának tiszteletére. A műszaki vezetők kötelessége, hogy minden erejükkel, lankadatlan szor­galommal és áldozattal segítsék a munkásokat ebben a nemes vetél­kedésben, biztosítsák, hogy minden munkahelyen megfelelő mennyiségű tégla, cement, zsaluzódeszka várja mindig a munka kezdetét, rendszeresen és pontosan érté­keljék az eredményeket- műszaki és technikai tanácsokkal segít­­sék a dolgozókat, karolják fel a gyengéket, harcoljanak a ter­melést gátló akadályok ellen. A műszaki vezetők azonban nem figyelhetik »kívülről«, vagy »felülről« a dolgozók versenyét. A műszaki és gazdasági bizottság másik fontos fel­adata, hogy megszervezze a szo­cialista versenyt a műszaki dolgozók és vezetők körében is. Egyes munka­helyeinken, például az öv utcai épít­kezésen, a földalatti vasút építkezésé­nek 13-as munkahelyén és még sok­helyütt a műszakiak egyáltalán nin­csenek versenyben. A november 7-i versenyben az előbb elmondottakon kívül számos feladat vár a műszakiakra: a Sztahanov­módszerek elterjesztése, a brigádok állandó foglalkoztatási tervének ki­dolgozása, a tervek felbontása brigá­dokra, egyénekre, stb. Ezeknek a fel­adatoknak a megvalósítására vállal­janak szocialista kötelezettségeket műszaki dolgozók. A műszaki és gazdasági bizottság pedig mozgósít­son ezek elvégzésére. A Betonútépítő Vállalat műszaki bi­zottsága ezen a téren is példát mutat A vállalat valamennyi műszaki dol­gozóját bevonta a versenybe és az eredményeket rendszeresen értékelik A földalatti vasút építkezésének 12-es munkahelyén a műszaki és gazdasági bizottság szocialista kötelezettségvál­lalásként a munkaverseny eredmé­nyeit átszámította forintról köbmé­terre. Ez a számítási mód a dolgo­zók előtt érthető, kézenfekvő. Ennek alapján indult el most a november 7-i verseny is. A műszaki és gazdasági bizottságok feladata, hogy az ilyen helyes módszereket és kezdeményezé­seket elterjesszék. Gondoskodjanak a műszaki értelmiség versenyének érté­keléséről és nyilvánosságáról. Népszerűsítsék a legjobb mű­­szaki vezetőket, akiknek jó a kapcsolatuk a dolgozók­kal, akik feladatuknak tartják a szta­hanovisták, a brigádok fejlesztését, tanítását és akiknek munkahelyén eredményesen harcolnak az anyag takarékosságért és a minőség meg­javításáért. Pártunk és kormányunk nagy súlyt helyez a műszaki értelmiségi dolgozók munkájára és feltétlenül számít al­kotó, kezdeményező tevékenységükre. Az építőipari termelés parancsnokai­nak, a műszaki vezetőknek, a mér­nököknek, a technikusoknak és a munkavezetőknek el kell sajátítaniuk a szocialista gazdasági vezetés mód­szereit. Meg kell tanulniok, hogy sze­mélyileg felelősek a munkaversenyért, termelés emeléséért, a határidők betartásáért, a terv teljesítéséért. Meg kell tanulniok azt is, hogy bekapcsoló­dásukkal a szocialista versenybe saját munkájukat könnyítik meg és segítik elő. Az előttünk álló feladatok: no­vember 7-nek méltó megünneplése, a terv teljesítése, a fokozott munkát, nagyobb felelősséget, elszánt, har­cos kiállást követel műszaki veze­tőinktől műszaki és gazdasági bi­zottságainktól. Éppen ezért az építő­ipari szakszervezetnek és minden egyes középszervnek, üzemi bizottság­nak és műhelybizottságnak fontos fel­adata a műszaki és gazdasági bizott­ságok szervezeti megerősítése, rend­szeres odaadó támogatása, egyszóval: munkájuk megjavítása. Huber Lajos IW?1 OKTOBER ?. KE­DD» A győzelmes harc eszmei fegyvere­ ­T­­izenhárom esztendeje, 1938 ok­­­tóber 1-én jelent meg először és indult diadalútjára Sztálin elv­társ lánglelkű munkája, a marxiz­­mus-leninizmus klasszikus műve, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története (rövid tan­folyama). Azóta tíz- és tízmillió példányban látott napvilágot és felmérhetetlen hatást gyakorolt az egész nemzetközi munkásmoz­galomra. A kommunisták milliói ne­velődtek és nevelődnek e művön, tanulták és tanulják belőle a harc és a győzelem tudományát. Mint óriási világítótorony mutatja e mű az egész emberiség számára a béke, a szabadság, a szocializmus útját. »Az SZK(b)P történetének tanul­mányozása a harcok tanulmányo­zása­, melyeket a bolsevik párt »a marxizmus-leninizmus valamennyi ellenségével vívott, segítségünkre van a bolsevizmus elsajátításában, fokozza a politikai éberséget.* »A bolsevik párt hősies történe­tének tanulmányozása a társadalmi fejlődés és politikai harc törvényei­nek ismeretével, a forradalom moz­gató erőinek ismeretével fegyverez fel bennünket* — állapítja meg a Párttörténet bevezetése. És éppen ebben rejlik Sztálin elv­társ e művének nagysága, világ­­történelmi jelentősége. E mű tudo­mányosan foglalja össze az SZK(b)P harci tapasztalatait, an­nak az élenjáró pártnak a tapasz­talatait, mely három forradalmat ve­zetett, amely a történelem folyamán először vitte győzelemre a szo­cializmus ügyét. A bolsevik párt tapasztalataival együtt, az élenjáró párt története elénk tárja — a világ dolgozóinak közkincsévé teszi — a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb tapasztalatait. És mint a győzelmes szocializmus országa pártjának története, a marxizmus­­leninizmus továbbfejlődését adja a szocializmus építésének és győzel­mének viszonyai között. E mű nagysága és történelmi je­lentősége tehát éppen abban rejlik, hogy a marxizmus-leninizmus való­ságos kincsestára és új, hatalmas lépés a tudományos kommunizmus fejlődésében. Ezért vált a Párttör­ténet az egész világon a kommunis­ták kézikönyvévé, amelyből nap mint nap harci útmutatást meríte­nek. Ezért hatásos, győzelmes eszmei fegyver a békéért, a szabad­­ságért, a szocializmusért folyó harcban. A magyar kommunisták már az­ illegalitás nehéz esztendeiben tanul­mányozták a Párttörténet egyes fe­jezeteit: erőt és tudást merítettek belőle a fasizmus elleni harcban. A felszabadulás óta új és új kiadásban jelent meg hazánkban az SZK(b)P története és példányszáma ez év végéig eléri a 660.000-et. A magyar kommunisták száz és százezrei ne­velődtek és nevelődnek a Párttörté­net tanulságain. Sztálin elvtárs nagy művéből ismerjük meg a szo­cializmus építésének útját. E mű képezte és képezi győzelmes har­caink eszmei forrását. A Párttörténet megtanít bennün­ket arra, hogy a szocializmus győ­zelmét csak az osztályellenség és ügynökei elleni kíméletlen harcban, kemény és szívós munkával, helyt­állással és áldozatvállalással bizto­síthatjuk. Megtanít arra, hogy a harc a háborús gyújtogatók ellen a békéért, elválaszthatatlan a szo­cializmusért folyó harctól. És a sztálini mű arra is megtanít — elsősorban arra tanít —, hogy a párt ereje, sorainak tisztasága, a győzelem legfőbb biztosítéka­ A Párttörténet összefoglalója, a Ta­nulságok első pontja a követke­zőkre irányítja figyelmünket: »A párt története először is arra tanít, hogy ... a proletárdiktatúra győ­zelme lehetetlen a proletariátus olyan forradalmi pártja nélkül, amely mentes az opportunizmustól, engesztelhetetlen a megalkuvókkal és kapitulálókkal szemben...« A pártvezetőség választásokra készü­lődve, Sztálin elvtárs tanítása a pártról, sorainak tisztaságáról, ar­ról, hogy úgy vigyázzunk a pártra, mint a szemünk lényére, fokozottan emlékezetünkbe vésődik. Cselekvésünk iránytűjét képezi a Párttörténet a szocialista építés minden feladatának végrehajtásá­nál. E mű a bolsevizmus kimeríthetetlen kincsestára. Nap mint nap tanulmányozzuk, me­rítünk harci tapasztalataiból. Sztálin elvtárs e zseniális műve szakadatlanul segít bennünket fel­adataink győzelmes megoldásában. árucsereegyezményt írtak alá a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között Szeptember 27-én Moszkvában, a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségével kölcsönös ba­ráti megértés légkörében tartott tár­gyalások eredményeképpen, hosszúle­járatú árucsereegyezményt írtak alá a Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság között. A szerződő felek a kölcsönös ke­reskedelem továbbfejlesztésére töre­­kedve, megállapodtak az áruforgalom jelentős növelésében a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között az 1952—1955. évekre. Ugyanakkor tudományos-technikai együttműködési egyezményt írtak alá a Szovjetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság között. Az iráni kormány nem ismeri el a Biztonsági Tanács illetékességét az angol-iráni olajvita ügyében Tömegtüntetések Teheránban az angol kormány újabb zsarolási manővere ellen Fatemi miniszterelnökhelyettes szep­tember 29-én tartott sajtóértekezletén kijelentette: Az angol kormány — mint ismeretes — a Biztonsági Tanács elé terjesztette az angol-iráni olajvita ügyét, hogy ez úton is nyomást gyakoroljanak az iráni kormányra. Hivatalos iráni körökben határo­zottan kijelentették, hogy nem tartják illetékesnek e kérdésben a Biztonsági Tanácsot, mert az iráni olaj államosítása Irán belső ügye. Ennek ellenére — az amerikai rádió je­lentése szerint — Irán delegációt küld a Biztonsági Tanács ülésére. A kül­döttséget maga Moszadik miniszter­elnök v­ezeti, aki — mint a nyugati hír­ügynökségek jelentik — tiltakozni fog az Irán belügyeibe való beavatkozás ellen. — Irán küldöttsége tudomására hozza a Biztonsági Tanácsnak, hogy az iráni kormány nem tekinti a Bizton­sági Tanácsot illetékesnek a szóban­­forgó kérdés megvitatására. — Kétségtelen — hangoztatta a to­vábbiakban Fatemi —, az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét aláássák, ha az ENSZ egy erős állam nyomására hajlandó egy állam leigá­zására irányuló viszályt — amely le­igázással szemben egy gyenge állam ellenállást tanúsít — csupán az erős állam nyilatkozata alapján úgy érté­kelni, hogy a gyenge ellenállása állí­tólag a nemzetközi béke fenntartását veszélyezteti. A Reuter és az AFP jelenti, hogy Husszein Malki, az iráni olajipar ál­lamosításával megbízott bizottság fő-­­titkára vasárnap reggel egy sajtókon-­­ferencián kijelentette: »Az a tény, hogy Irán küldöttséget küld a Bizton-­­sági Tanács elé, nem érinti az angol szakemberek kiutasításával kapcsola­tos ultimátumot. Ha a volt Ango­­­­Iráni Olajtársaság angol személyzete csütörtökig­ nem hagyja el Iránt, a rendőrség fogja a határra kísérni. Moszadik tervnevelt newyorki utazása semmit sem változtat az eddigi hatá­rozatokon és nem lehet szó az angol szakemberek kiutasításának felfüg­­gesztéséről.­ A Star című londoni esti lap szom­baton közölte, hogy az angol tengeré­szet szombaton blokád alá helyezi a Perzsa-öblöt, hogy megakadályozza az olaj exportálását Abadanból. Az iráni nép nagy tüntetéseken tilta­kozik az ellen, hogy Anglia fenyege­téssel és »erő alkalmazásával« próbálja befolyásolni az iráni kor­mányt. A londoni rádió jelentése sze­rint vasárnap Teherán főútvona­lain nagyarányú tüntetés zajlott le. A tüntetők ezrei »Le Angliá­val!« kiáltással vonultak végig a városon. Különösen a parlament előtt tüntetett nagy tömeg. Mint az Ates című lap jelenti, Loy Henderson iráni USA-nagykövet szep­tember 28-án este találkozott Mosza­dik iráni miniszterelnökkel és átadta neki Truman levelét, amelyben »java­solják« az iráni kormánynak, hogy vizsgálja felül az angol szakemberek­nek Iránból való kiutasításáról szóló határozatát

Next