Népszava, 1952. május (80. évfolyam, 101-126. sz.)

1952-05-01 / 101. szám

NÉPSZAVA 2 Megnyílt a Bolsevik Párt Története múzeuma Szerdán délelőtt a Magyar Mun­kásmozgalmi Inté­zetben ünnepélyes keretek között nyi­tották meg a Bol­sevik Párt Törté­nete múzeumot. A megnyitáson meg­jelent Farkas Mi­hály elvtárs, ve­zérezredes, hon­védelmi miniszter, Rónai Sándor elv­­társ, a Népköztár­saság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kovács István elv­társ, a Népköztár­saság Elnöki Ta­nácsának elnök­­helyettese, Hege­dűs András elv­­társ, az állami erdő- és mező­gazdaságok mi­nisztere, Szabó Ist­ván elvtárs, altá­bornagy, honvé­delmi miniszter­­helyettes, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjai, Házi­ Árpád elv­­társ, belügyminisz­ter, az MDP Poli­tikai Bizottságá­nak póttagja, Al­­tomáre Iván elv­­társ, élelmiszeripari miniszter, Kelen Béla elvtárs, a Magyar-Szovjet t­ár­­­saság főtitkára, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más kiválósága. Réti László elvtársnak, a Munkás-* — A Bolsevik Párt történetének mai napon megnyíló múzeuma — kezdte beszédét Hegedűs elvtárs —, amely­nek felállítása közvetlenül Rákosi elv­társ javaslatára történt — újabb se­gítség pártunk erősítésében és külö­nösen párttagságunk eszmei, politi­kai színvonalának növelésében. — Pártunk eddigi történetében és elsősorban a felszabadulás után élért győzelmeiben hatalmas szerepe van a Sovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja tapasztalatainak és Sztálin elv­­társ e tapasztalatokat elemző, a mar­­xizmust-leninizmust továbbfejlesztő nagyjelentőségű elméleti munkájának, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének. Hegedűs elv­társ ezután elmondotta, miként segítette a Bolsevik Párt pél­dája a magyar munkásosztályt az 1919-es proletárforradalomban, ho­gyan erősítette a dolgozó népnek a szocializmus győzelmébe vetett hitét a Horthy-rendszer éveiben. — Miután a Szovjetunió dicső had­serege országunkat felszabadította — folytatta Hegedűs elvtárs —, elsősor­ban is ezek a tapasztalatok és Sztálin elvtárs tanácsai és útmutatásai segí­tették pártunkat abban, hogy kitartó, szívós munkával megnyerje a dolg­o­­zók döntő tömegeit, a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot és ezzel megteremtse a népi demokrácia to­vábbfejlődésének, a proletariátus dik­tatúrája megteremtésének egyik leg­fontosabb előfeltételét. — így történhetett meg, hogy or­szágunkban az osztályharc éleződése közben, de viszonylag békés körül­mények között minden különösebb megrázkódtatás nélkül került uralomra a munkásosztály és valósult meg a proletariátus diktatúrája. — Pártunk Központi Vezetősége a Bolsevik Párt tapasztalatait használta fel a háború által sújtott, népgazda­ságunk helyreállításáért és országunk iparosításáért folytatott harcban is, csak ezáltal és a Szovjetunió állandó baráti segítségével vált lehetővé mozgalmi Intézet igazgatójának be­vezető szavai után a múzeumot He­gedűs András elvtárs, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az állami erdő- és mezőgazda­ságok minisztere nyitotta meg. olyan irányú fejlődés, mint amilyen a­­fordulat éve óta népgazdaságunk­ban és ezen belül elsősorban a nehéz­iparban történt és történik.­­ Ezek a tapasztalatok segítették A múzeum rendkívül gazdag doku­mentációs és képanyagát 17 teremben helyezték el. Mindegyik terem a­­Bol­sevik Párt történetének egyes fejeze­teit ismerteti. A párttörténet 12 feje­zetén túlmenően öt terem mutatja be a Bolsevik Párt történetét 1938 — te­hát a párttörténet megírása óta, így külön terem mutatja be a háború előtti utolsó évek gyorsiramú gazda­sági fejlődését, a Nagy Honvédő Há­ború hősi küzdelmeit, a háború utáni újjáépítő munka ragyogó győzelmeit, a Szovjetunió következetes békehar­­cát és a kommunizmus nagyszerű­­építkezéseit. Mindegyik­­terem egy-egy egészet alkot. Az egyes termekben kiállított dokumentációs anyagok nemcsak is­mertetik a párttörténet egyes fejeze­teit, hanem rávilágítanak az illető korszak eseményeinek belső összefüg­géseire is, feltárják a gazdasági vi­szonyokat, a nemzetközi politika hát­terét. A múzeum anyaga nagy segít­séget nyújt a párttörténet tanulmá­nyozóinak azzal is, hogy a Bolsevik Párt történetét mindenütt a magyar munkásosztály harcaival szoros kap­csolatban ismerteti, s rámutat arra, hogy a Bolsevik Párt hősi harcai, új társadalmat építő, korszakalkotó man­kója milyen hatással volt a magyar munkásmozgalom fejlődésére. A múzeum valamennyi termén végigkísérik a látogatót a forradalom lánglelkű vezéreinek, az új társa­dalom kialakítóinak, Lenin és Sztálin elvtársatának tettei. Az egyik teremben az eredetit hí­ven ábrázoló modell előtt áll meg a pártunkat a múlt év december el­sejei nagyjelentőségű rendszabályok kidolgozásában, a jegyrendszer eltör­lésében is. — így lett országunk — néhány rövid év alatt — elmaradt agrár­or­szágból fejlett ipari országgá. Ezután a Bolsevik Párt története tapasztalatainak jelentőségéről beszélt s rámutatott, hogyan segítettek ezek a tapasztalatok nekünk az ellenség elleni harcban, az áruló Tito bandái­nak, Rajk és társainak leleplezésében. — Pártunk előtt továbbra is nagy feladatok á­lnak — folytatta. — Az osztályellenség elleni harcban teljes sikerre kell vinni a szocializmus épí­tésének megkezdett ügyét: tovább kell építenünk dolgozó népünk egységét és helytállását a béke frontján, erő­sítenünk kell győzelmeink zálogát, pártunkat, emelve párttagságunk esz­mei, politikai színvonalát.­­ Mindezekben a munkákban to­vábbra is a Bolsevik Párt történeté­nek tapasztalatai mutatják az utat és mint Rákosi elvtárs írja: »E ta­pasztalatok gyakorlati átültetésével és hasznosításával együtt jár annak az elméletnek és módszernek az elsajá­títása, alkalmazása és továbbterjedése, amely lelket és életet lehel a gyakor­latba, amely fűti és vezeti a gyakor­latot.«•­­ A Bolsevik Párt Története mú­zeum május elsejére, a proletárinter­­nacionalizmus ünnepére nyílik meg, és ez nem véletlen. A múzeum egyik leg­fontosabb feladata, hogy elsősorban a propaganda eszközeivel szilárdítsa pártunkban és egész népünkben a proletárnemzetköziség eszméjét, mé­lyítse a szeretetet és hálát az egész haladó világ vezető ereje, a Szovjet­unió és bölcs vezére, a szeretett Sztálin elvtárs iránt. — A múzem erősítse azt a meg­győződést, hogy »Lenin, Sztálin párt­jának nagy ügye: a kommunizmus végleg győzni fog az egész világon« — fejezte be beszédét Hegedűs And­rás elvtárs. A megnyitó beszéd után a meg­jelentek megtekintették a múzeumot. néző: a Lenin-mauzóleum kicsinyített mása a Kreml falaival hátterében. A Nagy Honvédő Háború diadalmas eseményeit megörökítő képek, térké­pek mutatják a Szovjetunió népeinek erejét, a szovjet emberek bátorságát, hazaszeretetét, olthatatlan gyűlöletét a haza, a nép, a béke ellenségeivel szemben. Az egyik teremben a dicső­séges Szovjet Hadsereg fegyvernemei­nek zászlói mellett két kivilágítható térképasztal áll. Az egyik a magyar­­országi felszabadító harcok egyes fázisait, a másik Budapest ostromá­nak szakaszait mutatja be. Számos dokumentum számol be, milyen sok­féle és milyen­­hatalmas segítséget adott és ad a Szovjetunió az új tár­sadalmat építő magyar népnek. Be­mutatja a kiállítás a Szovjetunió nagy békeműveinek, a kommunizmus építkezéseinek hatalmas térképét is, amelyen villanykapcsolók nyomására felvillannak a nagy vízierőművek apró lámpái. Ugyancsak ebben a teremben látható a lépkedő ekszkavátor mo­dellje, amely működés közben mutatja be a szovjet ipar nagy alkotását. A gazdag dokumentációs anyag, az ötletes szemléltető eszközök mellett nagyszerű művészi alkotások, gyö­nyörű­­szobrok és festmények egész sora is hozzájárul, hogy a szemlélő előtt szinte megelevenedjenek a Bol­sevik Párt harcainak. Lenin és Sztálin elvtársak életének legfontosabb ese­ményei. A Bolsevik Párt Története múzeu­mot hétköznapokon, szerda kivételé­vel 10 órától este 8 óráig, vasárnap 8 órától délután 6 óráig tartják nyitva. Május 1-én a múzeum délután 3 órától 8 óráig tekinthető meg. Munkánkban továbbra is a Bolsevik Párt történetének tapasztalatai mutatják az utat A múzeum anyaga nagy segítséget nyújt a párttörténet tanulmányozóinak I. M. Toidze festménye: Az ifjú Sztálin A Lenin mauzóleum kicsiny­es modellje A Népstadion-építkezés Beloiannisz-brigádja 226.2 százalékra teljesítette május 1-i felajánlását A Népstadion építkezésén dolgozó Szabados szál­lítóbrigád a közelmúlt­ban vette fel Beloiannisz elvtárs ne­vét. A brigád tagjai Május­­ tisz­teletére tett felajánlásukat 226.2 szá­zalékra teljesítették. A jó eredményt elősegítette az, hogy az építkezésen már hónapoko­a rendszeresen értékelik a havi versenyt és a brigádok időben kapják meg havi előirányzatukat. Ennek túlteljesítésére készített ellen tervet a Beloiannisz­­brigád is. Vállalásuk teljesítése során 28 darab nagygerenda helyett 51 szál­lítását végezték el, 40 köbméter ho­mok szállítására vonatkozó felajánlá­sukat 123 százalékra teljesítették, 300 ülőelem helyett 445-öt szállítottak, 120 mázsa cement helyett pedig 285 mázsa került rendeltetési helyére szor­gos trignkájuk nyomán. 1992 MÁJUS 1, CSÜTÖRTÖK ) Május 5-én, a Szovjet Sajtó Napján a magyar sajtó ünnepi események keretében emlékezik meg a Pravda megalapításának 40. évfordulójáról A Szovjetunióban és a béketábor többi országában május 5-én, a Pravda megindulásának évfordulóján ünnepüik a Szovjet Sajtó Napját. Ebben az esztendőben, ezen a napon lesz 40 éve, hogy Lenin és Sztálin nagy pártjának központi lapja, a Pravda első Száma megjelent. A ne­vezetes évfordulóról a magyar sajtó munkásai is megemlékeznek. Május 5-én, hétfő reggel 9 órakor a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége ünnepi ülést tart a szövetség székházában, amelynek szónoka Bel­ien Oszkár elvtárs, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának vezetője. Délben 12 órakor a Nemzeti Szalon­ban Mihályfi Ernő népművelési mi­niszterhelyettes, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke nyitja meg »A 40 éves Pravda«­ kiállítást, amelyet a Magyar-Szovjet Társaság és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közösen rendez. Délután 3 órakor Jánosi Ferenc elvtár­s, a népművelési miniszter első helyettese nyitja meg az egyéves új­­ságíró iskolát. Használjuk ki jobban a gépekett A Láng-gyár dolgozói átlagos 550 órára fokozzák az év végéig a gépek­ kihasználását Mi, a Láng Gépgyár dolgozói, csat­lakozunk a DIMÁVAG dolgozóinak kezdeményezéséhez c. gépek jobb ki­használására. Megvitattuk a tenni­valókat s elhatároztuk, hogy i meg­­munkálóüzemünkben két-, illetve há­­romműszakos termelésre térünk át Ez lehetővé teszi, hogy 1952 végére a forgácsológépek kihasználási fokát a jelenlegi 63 százalékról 73 százalékra emeljük . Így gépeink havonta átla­gosan 550 órát dolgoznak. Ezt csak úgy tudjuk végrehajtani, ha biztosítjuk a műszaki feltételeket. Ezért bevezetjük a vasárnapi meg­előző karbantartást. A szocialista megőrzésre átvett gépek számát a mostani 82 százalékról 110 százalékra emeljük. Megalakítjuk a központi olajozó- és gépfelülvizsgáló brigádot. Tervet készítettünk arra, hogy minél több gép főjavítását végezhessük el A második negyedévben a gépek két, a harmadikban három, a negyedik ne­gyedévben pedig a gépek öt százalé­kát adjuk át főjavításra. Az igazolat­­lan mulasztások és késések csökken­­tésével tovább szilárdítjuk a munka­­fegyelmet. Év végéig átlagosan 15 százalékkal csökkentjük az igazolatlan hiányzásokat és késéseket. A folyamatos termelést a diszpécser­­szolgálat megerősítésével és a terv­szerű anyagelosztással biztosítjuk. .A második negyedév végéig minden dol­gozó legalább két napra, augusztus 20-ig pedig legalább három napra előre megkapja tervét és az ehhez szükséges anyagot. Ezek az intézke­dések lehetővé teszik, hogy beruhá­zási keretünket 1.250.000 forinttal csökkentsük s így egy darab hori­zontál fúró-marógépet és egy darab karusszel-esztergapadot adunk vissza népgazdaságunknak. Kisléghy Imre Erdősi Nándor párttitkárh. igazgatóhelyettes, Kálmán Ödön, a szakszervezeti bizottság h. elnökei A jelenlegi 55,5 százalékról 70 százalékra növelik a gépkihasználást a Budapesti Szerszámgépgyárban A Budapesti Szerszámgépgyár dol­gozói csatlakoznak a DIMÁVAG dol­gozóinak kezdeményezéséhez, a gépek jobb kihasználásáért folyó küzdelem­hez. Megvizsgáltuk lehetőségeinket és úgy határoztunk, hogy gépeink ki­használási fokát a harmadik negyed­év végére a mostani 55,5 százalékról 63 százalékra s az év végéig 70 szá­zalékra emeljük.­ Azokon a gépeken, amelyek három műszakban termelnek, a javítást és karbantartást üzemszüneti napokon végezzük el A megelőző karbantartás megjavítására karbantartó-vizsgáló csoportot szervezünk. A simító energiagépek kihasználá­sát úgy fokozzuk, hogy július 1-ig há­rom, szeptember 1-ig pedig további hét gép üzemidejét a jelenlegi 429 óráról havi 550 órára emeljük. Ha­son­lókép szervezzük meg a nagyoló esztergagépek termelékenységének fo­kozását is. Július l-ig hét, július 30-ig három, szeptember l-ig pedig további öt nagyoló-esztergagép üzemidejét emeljük a mostani havi 310 óráról 420 órára. Ez annyit jelent, mintha hat darab EU simító- és kilenc EU na­­gyoló-esztergapaddal növeltük volna esztergagépeink számát. A simító- és nagyoló-esz­tergagépek­hez hasonlóan átvizsgáljuk­ a többi gépcsoportot is. Műszaki dolgozóink szakmai oktatással, gyakorlati segít­séggel támogatják a fizikai dolgozó­kat a gépek jobb kihasználásáért folyó küzdelemben. Sós Dezső, Sárdi Tibor a pártbizottság titkára, igazgató Budafoki Ferenc, a szakszervezeti bizottság elnöke Az EMAG forgácsolóüzemének művezetője és dolgozói havi 550 órára növelik a csúcsesztergák üzemidejét Nagy örömmel értesültem a diós­győri elvtársak kezdeményezéséről. Elgondolkoztam a mi munkánkon s rájöttem, hogy nálunk is sok a tenni­való. A forgácsolóüzemben — amely­­nek művezetője vagyok — a csúcs­esztergák havi átlagos üzemideje csak 380 óra. Hétfőn korábban mentem be az üzembe. Beszéltem rögtön a párttit­kárral és a szakszervezeti bizottság elnökével arról, milyen lehetőségek vannak nálunk a gépek jobb kihasz­nálására. Ezután röpgyűlést tartot­tunk s műhelyünk dolgozóival egyet­értésben elhatároztuk, hogy 14 csúcs­eszterga havi üzemidejét május 1-től kezdve átlagos 380 óráról 550 órára emeljük. Fogadalmunk valóraváltásáért ví­vott harcban különösen nekem, mű­vezetőnek vannak nagy feladataim. A­ legfontosabb ezek közül a munka he­lyes megszervezése. Nem szabad elő­fordulnia annak, ami a múltban nem­ egyszer megtörtént, hogy a dolgozók­nak egy-két órát is várniuk kellett­ anyagra vagy munkára. Az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítunk a tervszerű megelőző karbantartásra is. Gábor József, az EMAG forgácsolóüzemének művezetője Ma helyezik üzembe a kazincbarcikai új szénosztályozót A kazinci völgy bányaüzemeinek termelése egyre növekszik, ami új szén­osztályozó létesítését tette szükségessé. Az új szénosztályozó, amely napi 120 vagon szenet képes feldolgozni és je­Alberti Gyula kétszeres sztahano­vista esztergályos, a Landler Jár­mű­­javító egyik legjobb dolgozója, aki a mozdonyok és teherkocsik abroncsait esztergálja, felajánlását teljesítve, 28-án befejezte ötéves tervét. Jentősen meggyorsítja a csillefordult, nagyrészt a herbolyai bánya szenét osztályozza majd. Az ötéves terv új alkotása május első munkanapján kezdi meg működését. Április 29-én délután három óra­kor a Budapesti Szerszámgépgyárból érkezett új győzelem híre, ahol Maut­ner Róbert sztahanovista esztergályos ugyancsak befejezte ötéves tervét. Alberti Gyula és Mautner Róbert esztergályosok május­­ tiszteletére befejezték ötéves tervüket Teljesítette tervét és három tartálykocsit, egy bányamozdonyt készített áprilisban terven felül a Ganz Vagon A Ganz Vagongyárban május elseje tiszteletére a fizikai dolgozók kilenc­ven, a műszakiak 94 százaléka tett felajánlást. Eredményesen harcoltak az áprilisi terv teljesítéséért- tegnap örömmel jelentették Rákosi elvtárs­nak, hogy havi termelési tervüket 102,3 százalékról, készárutervüket 103,8 százalékra teljesítették. Május­­ tisz­teletére három tartálykocsit, és egy bányamozdonyt gyártottak terven felül Ugyanakkor 33.000 forintos anyagtakarékossági vállalásukat csak­nem négyszeresen teljesítve, 118 000 forint értéket takarítottak meg a nép­gazdaságnak.

Next