Népszava, 1952. május (80. évfolyam, 101-126. sz.)
1952-05-01 / 101. szám
NÉPSZAVA 2 Megnyílt a Bolsevik Párt Története múzeuma Szerdán délelőtt a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben ünnepélyes keretek között nyitották meg a Bolsevik Párt Története múzeumot. A megnyitáson megjelent Farkas Mihály elvtárs, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kovács István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Hegedűs András elvtárs, az állami erdő- és mezőgazdaságok minisztere, Szabó István elvtárs, altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Házi Árpád elvtárs, belügyminiszter, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, Altomáre Iván elvtárs, élelmiszeripari miniszter, Kelen Béla elvtárs, a Magyar-Szovjet társaság főtitkára, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más kiválósága. Réti László elvtársnak, a Munkás-* — A Bolsevik Párt történetének mai napon megnyíló múzeuma — kezdte beszédét Hegedűs elvtárs —, amelynek felállítása közvetlenül Rákosi elvtárs javaslatára történt — újabb segítség pártunk erősítésében és különösen párttagságunk eszmei, politikai színvonalának növelésében. — Pártunk eddigi történetében és elsősorban a felszabadulás után élért győzelmeiben hatalmas szerepe van a Sovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja tapasztalatainak és Sztálin elvtárs e tapasztalatokat elemző, a marxizmust-leninizmust továbbfejlesztő nagyjelentőségű elméleti munkájának, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének. Hegedűs elvtárs ezután elmondotta, miként segítette a Bolsevik Párt példája a magyar munkásosztályt az 1919-es proletárforradalomban, hogyan erősítette a dolgozó népnek a szocializmus győzelmébe vetett hitét a Horthy-rendszer éveiben. — Miután a Szovjetunió dicső hadserege országunkat felszabadította — folytatta Hegedűs elvtárs —, elsősorban is ezek a tapasztalatok és Sztálin elvtárs tanácsai és útmutatásai segítették pártunkat abban, hogy kitartó, szívós munkával megnyerje a dolgozók döntő tömegeit, a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot és ezzel megteremtse a népi demokrácia továbbfejlődésének, a proletariátus diktatúrája megteremtésének egyik legfontosabb előfeltételét. — így történhetett meg, hogy országunkban az osztályharc éleződése közben, de viszonylag békés körülmények között minden különösebb megrázkódtatás nélkül került uralomra a munkásosztály és valósult meg a proletariátus diktatúrája. — Pártunk Központi Vezetősége a Bolsevik Párt tapasztalatait használta fel a háború által sújtott, népgazdaságunk helyreállításáért és országunk iparosításáért folytatott harcban is, csak ezáltal és a Szovjetunió állandó baráti segítségével vált lehetővé mozgalmi Intézet igazgatójának bevezető szavai után a múzeumot Hegedűs András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az állami erdő- és mezőgazdaságok minisztere nyitotta meg. olyan irányú fejlődés, mint amilyen afordulat éve óta népgazdaságunkban és ezen belül elsősorban a nehéziparban történt és történik. Ezek a tapasztalatok segítették A múzeum rendkívül gazdag dokumentációs és képanyagát 17 teremben helyezték el. Mindegyik terem aBolsevik Párt történetének egyes fejezeteit ismerteti. A párttörténet 12 fejezetén túlmenően öt terem mutatja be a Bolsevik Párt történetét 1938 — tehát a párttörténet megírása óta, így külön terem mutatja be a háború előtti utolsó évek gyorsiramú gazdasági fejlődését, a Nagy Honvédő Háború hősi küzdelmeit, a háború utáni újjáépítő munka ragyogó győzelmeit, a Szovjetunió következetes békeharcát és a kommunizmus nagyszerűépítkezéseit. Mindegyikterem egy-egy egészet alkot. Az egyes termekben kiállított dokumentációs anyagok nemcsak ismertetik a párttörténet egyes fejezeteit, hanem rávilágítanak az illető korszak eseményeinek belső összefüggéseire is, feltárják a gazdasági viszonyokat, a nemzetközi politika hátterét. A múzeum anyaga nagy segítséget nyújt a párttörténet tanulmányozóinak azzal is, hogy a Bolsevik Párt történetét mindenütt a magyar munkásosztály harcaival szoros kapcsolatban ismerteti, s rámutat arra, hogy a Bolsevik Párt hősi harcai, új társadalmat építő, korszakalkotó mankója milyen hatással volt a magyar munkásmozgalom fejlődésére. A múzeum valamennyi termén végigkísérik a látogatót a forradalom lánglelkű vezéreinek, az új társadalom kialakítóinak, Lenin és Sztálin elvtársatának tettei. Az egyik teremben az eredetit híven ábrázoló modell előtt áll meg a pártunkat a múlt év december elsejei nagyjelentőségű rendszabályok kidolgozásában, a jegyrendszer eltörlésében is. — így lett országunk — néhány rövid év alatt — elmaradt agrárországból fejlett ipari országgá. Ezután a Bolsevik Párt története tapasztalatainak jelentőségéről beszélt s rámutatott, hogyan segítettek ezek a tapasztalatok nekünk az ellenség elleni harcban, az áruló Tito bandáinak, Rajk és társainak leleplezésében. — Pártunk előtt továbbra is nagy feladatok álnak — folytatta. — Az osztályellenség elleni harcban teljes sikerre kell vinni a szocializmus építésének megkezdett ügyét: tovább kell építenünk dolgozó népünk egységét és helytállását a béke frontján, erősítenünk kell győzelmeink zálogát, pártunkat, emelve párttagságunk eszmei, politikai színvonalát. Mindezekben a munkákban továbbra is a Bolsevik Párt történetének tapasztalatai mutatják az utat és mint Rákosi elvtárs írja: »E tapasztalatok gyakorlati átültetésével és hasznosításával együtt jár annak az elméletnek és módszernek az elsajátítása, alkalmazása és továbbterjedése, amely lelket és életet lehel a gyakorlatba, amely fűti és vezeti a gyakorlatot.«• A Bolsevik Párt Története múzeum május elsejére, a proletárinternacionalizmus ünnepére nyílik meg, és ez nem véletlen. A múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy elsősorban a propaganda eszközeivel szilárdítsa pártunkban és egész népünkben a proletárnemzetköziség eszméjét, mélyítse a szeretetet és hálát az egész haladó világ vezető ereje, a Szovjetunió és bölcs vezére, a szeretett Sztálin elvtárs iránt. — A múzem erősítse azt a meggyőződést, hogy »Lenin, Sztálin pártjának nagy ügye: a kommunizmus végleg győzni fog az egész világon« — fejezte be beszédét Hegedűs András elvtárs. A megnyitó beszéd után a megjelentek megtekintették a múzeumot. néző: a Lenin-mauzóleum kicsinyített mása a Kreml falaival hátterében. A Nagy Honvédő Háború diadalmas eseményeit megörökítő képek, térképek mutatják a Szovjetunió népeinek erejét, a szovjet emberek bátorságát, hazaszeretetét, olthatatlan gyűlöletét a haza, a nép, a béke ellenségeivel szemben. Az egyik teremben a dicsőséges Szovjet Hadsereg fegyvernemeinek zászlói mellett két kivilágítható térképasztal áll. Az egyik a magyarországi felszabadító harcok egyes fázisait, a másik Budapest ostromának szakaszait mutatja be. Számos dokumentum számol be, milyen sokféle és milyenhatalmas segítséget adott és ad a Szovjetunió az új társadalmat építő magyar népnek. Bemutatja a kiállítás a Szovjetunió nagy békeműveinek, a kommunizmus építkezéseinek hatalmas térképét is, amelyen villanykapcsolók nyomására felvillannak a nagy vízierőművek apró lámpái. Ugyancsak ebben a teremben látható a lépkedő ekszkavátor modellje, amely működés közben mutatja be a szovjet ipar nagy alkotását. A gazdag dokumentációs anyag, az ötletes szemléltető eszközök mellett nagyszerű művészi alkotások, gyönyörűszobrok és festmények egész sora is hozzájárul, hogy a szemlélő előtt szinte megelevenedjenek a Bolsevik Párt harcainak. Lenin és Sztálin elvtársak életének legfontosabb eseményei. A Bolsevik Párt Története múzeumot hétköznapokon, szerda kivételével 10 órától este 8 óráig, vasárnap 8 órától délután 6 óráig tartják nyitva. Május 1-én a múzeum délután 3 órától 8 óráig tekinthető meg. Munkánkban továbbra is a Bolsevik Párt történetének tapasztalatai mutatják az utat A múzeum anyaga nagy segítséget nyújt a párttörténet tanulmányozóinak I. M. Toidze festménye: Az ifjú Sztálin A Lenin mauzóleum kicsinyes modellje A Népstadion-építkezés Beloiannisz-brigádja 226.2 százalékra teljesítette május 1-i felajánlását A Népstadion építkezésén dolgozó Szabados szállítóbrigád a közelmúltban vette fel Beloiannisz elvtárs nevét. A brigád tagjai Május tiszteletére tett felajánlásukat 226.2 százalékra teljesítették. A jó eredményt elősegítette az, hogy az építkezésen már hónapokoa rendszeresen értékelik a havi versenyt és a brigádok időben kapják meg havi előirányzatukat. Ennek túlteljesítésére készített ellen tervet a Beloianniszbrigád is. Vállalásuk teljesítése során 28 darab nagygerenda helyett 51 szállítását végezték el, 40 köbméter homok szállítására vonatkozó felajánlásukat 123 százalékra teljesítették, 300 ülőelem helyett 445-öt szállítottak, 120 mázsa cement helyett pedig 285 mázsa került rendeltetési helyére szorgos trignkájuk nyomán. 1992 MÁJUS 1, CSÜTÖRTÖK ) Május 5-én, a Szovjet Sajtó Napján a magyar sajtó ünnepi események keretében emlékezik meg a Pravda megalapításának 40. évfordulójáról A Szovjetunióban és a béketábor többi országában május 5-én, a Pravda megindulásának évfordulóján ünnepüik a Szovjet Sajtó Napját. Ebben az esztendőben, ezen a napon lesz 40 éve, hogy Lenin és Sztálin nagy pártjának központi lapja, a Pravda első Száma megjelent. A nevezetes évfordulóról a magyar sajtó munkásai is megemlékeznek. Május 5-én, hétfő reggel 9 órakor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége ünnepi ülést tart a szövetség székházában, amelynek szónoka Belien Oszkár elvtárs, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának vezetője. Délben 12 órakor a Nemzeti Szalonban Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke nyitja meg »A 40 éves Pravda« kiállítást, amelyet a Magyar-Szovjet Társaság és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közösen rendez. Délután 3 órakor Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyettese nyitja meg az egyéves újságíró iskolát. Használjuk ki jobban a gépekett A Láng-gyár dolgozói átlagos 550 órára fokozzák az év végéig a gépek kihasználását Mi, a Láng Gépgyár dolgozói, csatlakozunk a DIMÁVAG dolgozóinak kezdeményezéséhez c. gépek jobb kihasználására. Megvitattuk a tennivalókat s elhatároztuk, hogy i megmunkálóüzemünkben két-, illetve háromműszakos termelésre térünk át Ez lehetővé teszi, hogy 1952 végére a forgácsológépek kihasználási fokát a jelenlegi 63 százalékról 73 százalékra emeljük . Így gépeink havonta átlagosan 550 órát dolgoznak. Ezt csak úgy tudjuk végrehajtani, ha biztosítjuk a műszaki feltételeket. Ezért bevezetjük a vasárnapi megelőző karbantartást. A szocialista megőrzésre átvett gépek számát a mostani 82 százalékról 110 százalékra emeljük. Megalakítjuk a központi olajozó- és gépfelülvizsgáló brigádot. Tervet készítettünk arra, hogy minél több gép főjavítását végezhessük el A második negyedévben a gépek két, a harmadikban három, a negyedik negyedévben pedig a gépek öt százalékát adjuk át főjavításra. Az igazolatlan mulasztások és késések csökkentésével tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet. Év végéig átlagosan 15 százalékkal csökkentjük az igazolatlan hiányzásokat és késéseket. A folyamatos termelést a diszpécserszolgálat megerősítésével és a tervszerű anyagelosztással biztosítjuk. .A második negyedév végéig minden dolgozó legalább két napra, augusztus 20-ig pedig legalább három napra előre megkapja tervét és az ehhez szükséges anyagot. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy beruházási keretünket 1.250.000 forinttal csökkentsük s így egy darab horizontál fúró-marógépet és egy darab karusszel-esztergapadot adunk vissza népgazdaságunknak. Kisléghy Imre Erdősi Nándor párttitkárh. igazgatóhelyettes, Kálmán Ödön, a szakszervezeti bizottság h. elnökei A jelenlegi 55,5 százalékról 70 százalékra növelik a gépkihasználást a Budapesti Szerszámgépgyárban A Budapesti Szerszámgépgyár dolgozói csatlakoznak a DIMÁVAG dolgozóinak kezdeményezéséhez, a gépek jobb kihasználásáért folyó küzdelemhez. Megvizsgáltuk lehetőségeinket és úgy határoztunk, hogy gépeink kihasználási fokát a harmadik negyedév végére a mostani 55,5 százalékról 63 százalékra s az év végéig 70 százalékra emeljük. Azokon a gépeken, amelyek három műszakban termelnek, a javítást és karbantartást üzemszüneti napokon végezzük el A megelőző karbantartás megjavítására karbantartó-vizsgáló csoportot szervezünk. A simító energiagépek kihasználását úgy fokozzuk, hogy július 1-ig három, szeptember 1-ig pedig további hét gép üzemidejét a jelenlegi 429 óráról havi 550 órára emeljük. Hasonlókép szervezzük meg a nagyoló esztergagépek termelékenységének fokozását is. Július l-ig hét, július 30-ig három, szeptember l-ig pedig további öt nagyoló-esztergagép üzemidejét emeljük a mostani havi 310 óráról 420 órára. Ez annyit jelent, mintha hat darab EU simító- és kilenc EU nagyoló-esztergapaddal növeltük volna esztergagépeink számát. A simító- és nagyoló-esztergagépekhez hasonlóan átvizsgáljuk a többi gépcsoportot is. Műszaki dolgozóink szakmai oktatással, gyakorlati segítséggel támogatják a fizikai dolgozókat a gépek jobb kihasználásáért folyó küzdelemben. Sós Dezső, Sárdi Tibor a pártbizottság titkára, igazgató Budafoki Ferenc, a szakszervezeti bizottság elnöke Az EMAG forgácsolóüzemének művezetője és dolgozói havi 550 órára növelik a csúcsesztergák üzemidejét Nagy örömmel értesültem a diósgyőri elvtársak kezdeményezéséről. Elgondolkoztam a mi munkánkon s rájöttem, hogy nálunk is sok a tennivaló. A forgácsolóüzemben — amelynek művezetője vagyok — a csúcsesztergák havi átlagos üzemideje csak 380 óra. Hétfőn korábban mentem be az üzembe. Beszéltem rögtön a párttitkárral és a szakszervezeti bizottság elnökével arról, milyen lehetőségek vannak nálunk a gépek jobb kihasználására. Ezután röpgyűlést tartottunk s műhelyünk dolgozóival egyetértésben elhatároztuk, hogy 14 csúcseszterga havi üzemidejét május 1-től kezdve átlagos 380 óráról 550 órára emeljük. Fogadalmunk valóraváltásáért vívott harcban különösen nekem, művezetőnek vannak nagy feladataim. A legfontosabb ezek közül a munka helyes megszervezése. Nem szabad előfordulnia annak, ami a múltban nem egyszer megtörtént, hogy a dolgozóknak egy-két órát is várniuk kellett anyagra vagy munkára. Az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítunk a tervszerű megelőző karbantartásra is. Gábor József, az EMAG forgácsolóüzemének művezetője Ma helyezik üzembe a kazincbarcikai új szénosztályozót A kazinci völgy bányaüzemeinek termelése egyre növekszik, ami új szénosztályozó létesítését tette szükségessé. Az új szénosztályozó, amely napi 120 vagon szenet képes feldolgozni és jeAlberti Gyula kétszeres sztahanovista esztergályos, a Landler Járműjavító egyik legjobb dolgozója, aki a mozdonyok és teherkocsik abroncsait esztergálja, felajánlását teljesítve, 28-án befejezte ötéves tervét. Jentősen meggyorsítja a csillefordult, nagyrészt a herbolyai bánya szenét osztályozza majd. Az ötéves terv új alkotása május első munkanapján kezdi meg működését. Április 29-én délután három órakor a Budapesti Szerszámgépgyárból érkezett új győzelem híre, ahol Mautner Róbert sztahanovista esztergályos ugyancsak befejezte ötéves tervét. Alberti Gyula és Mautner Róbert esztergályosok május tiszteletére befejezték ötéves tervüket Teljesítette tervét és három tartálykocsit, egy bányamozdonyt készített áprilisban terven felül a Ganz Vagon A Ganz Vagongyárban május elseje tiszteletére a fizikai dolgozók kilencven, a műszakiak 94 százaléka tett felajánlást. Eredményesen harcoltak az áprilisi terv teljesítéséért- tegnap örömmel jelentették Rákosi elvtársnak, hogy havi termelési tervüket 102,3 százalékról, készárutervüket 103,8 százalékra teljesítették. Május tiszteletére három tartálykocsit, és egy bányamozdonyt gyártottak terven felül Ugyanakkor 33.000 forintos anyagtakarékossági vállalásukat csaknem négyszeresen teljesítve, 118 000 forint értéket takarítottak meg a népgazdaságnak.