Népszava, 1952. május (80. évfolyam, 101-126. sz.)

1952-05-29 / 124. szám

1932 MÁJUS 29. CSÜTÖRTÖK 3 Gazdátlan a Sztahanov-mozgalom — nem teljesítik a tervet, növekszik a selejt az Acélöntő- és Csőgyárban­ ­A sztahanovisták minden esetben nagy segítséget nyújtanak a terv tel­jesítéséhez, amikor nagyobb termelési feladatok megoldására irányítják őket, amik­or öszehívják a sztahanovistákat, megbeszélik velük a t ennivalókat. Az Acélöntő- és Csőgyárban ilyen megbeszélésre a sztahanovistákká­­nzést különösen nagy szükség volna: a gyár áprilisban csak 98,9 száza­lékra teljesítette havi tervét, május e­lső dekádjában pedig 92,5 százalékra a dekádtervet. Nem teljesítette ter­vét a második dekádban sem. A gyári Bélejt áprilisban 9,2 százalék volt, 1,1 százalékkal több, mint márciusban. Az Acélöntő, és Csőgyár dolgozói előtt így az a fontos feladat áll, hogy má­jusban behozzák az elmaradást, sőt tekintettel az áprilisi elmaradásra, túl­teljesítsék a tervet, és kemény harcba induljanak a magas selejt ellett. Erős fegyver volna most az igazgató kezé­ben a jó Sztahanov-írmozgalom — a gyárban azonban elhanyagolták a Sztahanov-srforgalmat. Huszonöt sztahanovista között csak két autő van Hét jelvénnyel és tizennyolc okle­véllel kitüntetett sztahanovista dolgo­zik az Acélöntő- és Csőgyárban. Ha az igazgató­­nost összehívná őket, kide­rülne, hogy bár többségük lelkes, oda­adó munkás, aki kiválóan dolgozik, az öntödei selejt ellen azonban mégsem nyújthat komoly segítséget. A gyár termelése, a gyári selejt alakulása döntő mértékben az öntödékén (acél- és szürkevasöntödén) múlik. Ugyan­ekkor a 25 sztahanovista szakmák szerint így oszlik meg: négy volány­­hegesztő (összesen ennyi villanyhe­gesztő dolgozik a gyárban), négy autogénhegesztő, hat öntvénytisztító­köszörűs, három szállító segédmunkás, egy kovács (belső javítási munkákat végez), egy gyalus, egy marós, egy esztergályos, egy magkészítő és egy mérnök (a műszaki igazgató). A leg­döntőbb szakmából mindössze egy acélöntő Szakmunkás és egy gépfor­mázó kapott sztahanovista kitüntetést: Kruppa József és Kollár János. A két öntő közül Kruppa József már több mint egy éve sztahano­vista, kiváló minőségi munka mel­lett állandóan magas teljesítménnyel dolgozott, egyike legjobb acélöntőink­nek. Kruppa elvtárs szakmai és poli­tikai továbbképzését azonban — mint általában a Sztahartov-mozgalm­at — elhanyagolták a műhelyben. Az üzemi bizottság, de a pártszervezet sem ne­velte őt igazi sztahanovistává. Arra, hogy jó eredményei mellett a munka­­fegyelemben és munkamódszerei át­adásában is mutasson példát, így ki­váló képességei nem bontakozhattak ki teljes mértékben és nem ragad­hatta magával mind jobb munkára az egész műhelyt. Kruppa elvtárs csak akkor adott szakmai tanácsokat munkatársainak, ha kérték rá. Nem ismerte fel és nem segítették, hogy felismerje: a sztahanovistától magatartásban is, segítőkészségben is példaadó munkát vár minden dolgozó. A nevel­őmunka és a bírálat hiánya végül arra vezetett, hogy Kruppa Jó­zsef többször italosan, munkára kép­telen állapotban állított be a mű­helybe és meg sem hallgatta öntő­társai bírálatát. Ha késve is, de most hozzáláttak, hogy valódi sztahano­vistává neveljék. Fegyelmezetlen­sége miatt büntetésül más műhelybe helyezték át és javasolták a minisz­tériumnak, hogy hat hónapra von­ják meg tőle a sztahanovista címet. Ez a hat hónap elegendő lesz arra, hogy Kruppa elvtárs leküzdje hibáit. A másik sztahanovista öntőt, Kollár János elvtárs­ gépformázót jó példa­ként állíthatják a gyár valamennyi dolgozója elé. Odaadóan, kiváló idő­beosztással és teljesítménnyel dolgo­zik és rendszeresen tanítja a gép­formázó társait. Ahhoz azonban, hogy sikerrel vegyék fel a harcot az öntödei selejt ellen, egyedül Kollár elvtárs segítőkészsége és gépformázó munka­módszere nem elegendő. A gyárban magára hagyták a Sztahanov-mozgalm­at Hogyan történhetett az, hogy a Sztahanov-mozgalom az Acélöntő, és Csőgyárban, éppen a döntő szakmá­ban nem bontakozott ki. Mint min­den gyárban, az üzemi és szakszer­vezeti vezetők itt is örültek minden új sztahanovistának, különösen, ha ez a sztahanovista önző volt. De a mozgalomnak nem adtak lendületet. Szinte maguktól, spontán születtek a sztahanovisták. A Sztahanov-moz­galom gazdátlansága vezetett­­ arra a döntő hibára, hogy megfelelő se­gítség, szakmai és műszaki útmutatás és nevelés hiányában éppen az öntők szorultak háttérbe. A Sztahanov-moz­galom elhanyagolását mutatja az is, hogy a dolgozók nagy része nem tudja, melyek a sztahanovista cím elnyerésének feltétele). Intézkedtek ugyan, hogy megfelelő helyiség álljon a gyárban a sztahanovista és újító­kör rendelkezésére, de a sztahanovis­ták és újítók műszaki továbbfejlesztő körét már nem szervezték meg. A gyárban valahogyan, úgy tekin­tették a Sztahajlov-mozgalmat, hogy az majd kinő magától is a verseny során és ha több sztahanovista van, már meg is van a mozgalom. A Sztaha­­nov - mozgalom kibontakozásának alapja az egyéni verseny. Az egyéni verseny azonban nem fejlődhetik erő­teljesen, ha hiányzik belőle a Sztaha­­nov-mozgalorti tartalma: a tudatos törekvés arra, hogy a munkás többet érjen el ésszel, mint erővel és segítse az elmaradókat. Az üzemben nem ismerték fel a Sztahanov-mozgalom jelentőségét. Innen ered az, hogy az egyéni versenyben nem voltak meg a mozgalom elemei: a munka techni­kájának széleskörű elsajátítása, az új, jó munkamódszerek elterjesztése, új sztahanovisták nevelése. A Sztaha­­rtov-mozgalom segítője a verseny jó irányítása a legfontosabb termelési feladatokra és a legjobb kezdeménye­zések nyilvánossága. Az acélöntődében nagy fekete táblára krétával felírják az előző nap legjobb eredményeit és azokat, akik elmaradtak. Nincs nyil­vánossága azonban az elmaradás be­hozásáért és a selejt csökkentéséért folyó harcnak, amelyet a verseny kö­zéppontjába kellene állítani. Sehol a gyárban nincs nyilvánossága a ki­váló m­unkamódszerátad­ók és módsze­reik, valamint az alacsony selejttel dolgozók népszerűsítésének. Akikből sztahanovistát lehetne nevelni A vezetők elhanyagolták azt a fel­adatot, hogy előrelátóan figyeljék azo­kat a dolgozókat, akik a legtöbb re­ményt nyújtják a fejlődésre és foko­zott gonddal segítsék őket a sztahano­vista cím elnyerésében és abban, hogy magukkal ragadják az elmaradó dol­gozókat. Számos tehetséges öntő dol­gozik az Acélöntő- ás Csőgyárban, aki Hamarosan sztahanovistává fejlődne, ha a műszakiaktól közvetlen és ál­landó segítséget kapna szakmai fejlő­déséhez és ha a pártszervezet és az en nevelő, segítő munkával melléje állna. Már egy évvel ezelőtt a legjobb acél­öntők között emlegették például Za­­jácz László ifjúmunkást, aki alacsony selejtszázalékkal és a sztahanovista szintet gyakran megközelítő, sőt túl­haladó teljesítménnyel dolgozik és pél­dát mutat a siiunkamódszerátadásban is. Néhány héttel ezelőtt ifjúmunká­sokból, kezdő öntőkből brigádot ala­kított azzal a céllal, hogy a száz szá­zalék alatt teljesítőket hozzásegítse normáik túlteljesítéséhez. Azóta töb­ben túlhaladták a száz százalékot a kisebb teljesítményű brigádtagok kö­zül. A napokban Balázs József elvtárs, a műhely párttitkára — az élenjáró acélöntők egyike, aki selejtmentesen, ki­váló teljesítménnyel dolgozik — jó kez­deményezést indított el: brigádot ala­kít a szakmai tudás emelése céljából. A brigád minden nap munka után ta­nulmányozza majd a bonyolultabb ön­téseket és kidolgozza a selejtmenyes munka leggyorsabb, legjobb módsze­reit. Ezzel akarja elősegíteni, h­ogy a brigád tagjai sztahanovistákká fej­­lődjenek. Elsőnek jelentkezett a bri­gádba Zajácz László elvtárs, aki a tanultakat továbbítja majd saját bri­gádja tagjainak. Így bontogatja most szárnyalt az öntők összefogásával az acélöntődében a Sztahanov-mozga­lom. A selejt ellen és a terv teljesíté­séért folyó küzdelemnek megvannak a sztahanovista jelöltjei a szürkevas- öntődében is. Itt két kiváló öntő dol­gozik: Hobl Lőrinc és Mencsik József. Mindkét öntő hosszú hónapok óta se­­lejtmentesen dolgozik. Néhány nevet, néhány értékes kez­deményezést említettünk. Az Acélöntő- és Csőgyárban, mint minden üzemben a tervek túlteljesítésének, a minőségi munkának kimeríthetetlen erőforrásai vannak. Ha a Sztathanov-mozgalmat fölkarolják, újabb és újabb erők ke­rülnek fölszínre. De az Acélöntő- és Csőgyárban még nem állították csata­sorba ezeket az erőket. A Sztahanov-mozgalomban az üzem­ben mutatkozó hibák miatt komoly fe­lelősség terheli az Acélöntő- és Cső­gyár igazgatóját, Wéber József elv­­társat és a gyár üzemi bizottságát. Most lássanak erőteljesen a hibák le­küzdéséhez és a terv teljesítéséért, a magas selejtszázalék csökkentéséért folyó harcban neveljenek új sztaha­novistákat elsősorban azokból az ön­zőkből, akik kiváló minőségi munkát végeznek és élenjárnak a munkamód­szerátadásban is. Ugyanakkor gon­doskodjanak a régi sztahanovisták ál­landó szakmai és politikai tovább­képzéséről. Adjanak lendületet, ösz­tönzést és segítséget a gyárban a most bontakozó Sztahanov-mozgalom­­nak. Kolozsvári Miklós NÉPSZAVA Sztahanovista tanácskozás az Egyesült Izzóban Kedd délután az Egyesült Izzó kultúrtermében a gyár 325 sztahano­vistája és az élenjáró dolgozók nagy­­része tanácskozásra gyűlt össze. Kö­rös Endre elvtárs vezérigazgatóhelyet­­tes ismertette a sztahanovisták eddig elért eredményeit és a sztahanovista mozgalom továbbfejlesztése érdekében megoldandó feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a sztahanovisták jelölésénél a mennyiség mellett figyelembe vették a minőségi munkát is. Ezzel az érté­keléssel az elmúlt öt hónap alatt több mint százzal növekedett a gyár Sztahanovistáinak száma. Közöttük több olyan dolgozó is van, aki első­sorban kiváló minőségi munkájával szerezte meg a sztahanovista ki­tüntetést. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a Sztahanov-mozgalom szélesedését, a sztahanovisták mun­káját milyen nagy mértékben elősegí­tette az élenjáró szovjet technika al­kalmazása. A sztahanovista tanácskozás rész­vevői számos értékes hozzászólással járultak a Sztahanov-mozgalom to­vábbfejlesztéséhez az üzemben. Gyűjt­sd a fémet, a békét véded! PÉNTEKEN 65 EZER BUDAPESTI FIATAL INDUL DÖNTŐ FÉM­GYŰJTŐ ROHAMRA A vasárnapi béketalálkozóra való tekintettel pénteken indul döntő roham Budapesten és az egész or­szágban a fémgyűjtési terv teljesíté­séért és túlteljesítéséért. A DISZ — csupán a fővárosban — több mint 65 ezer egyetemi hallgatót, középisko­lást, ipari tanulót és úttörőt mozgó­sít ezen a napon. A­ házmegbízottak csütörtök estig még egyszer végigláto­gatják a látókat és gondoskodnak a feltalálható hulladékok előkészítéséről. Az 1. kerületben­­— térkép szerint feloszlott területekre — a gyűjtőkocsik előtt kutatóbrigádok mennek majd pénteken. Külön ifjúsági brigádokat szerveztek az átvevőh helyek köré. A kerületi tanács tagjai a területén és az átvevőhelyeken ellenőrzik majd a pénteki gyűjtés munkáját. Az V. kerületben megszervezték, hogy a házfelügyelők 2—3 tagú DISZ- és úttörő­ brigádok segítségével a gyűjtőkocsik megérkezése előtt még egyszer összegyűjtik az ócskavasat és más fémhulladékot. A Vll. kerületi DISZ szervezet előtt központi irányító brigád műkö­dik majd. Innen indítják a kutatókat, kocsikat és szállítókat. A központi irányító brigád megszabott időközök­ben hangosbeszélőn számol be az el­ért eredményekről. A XIV. kerületben kerékpáros járőr­szolgálatot szerveznek a kutató-, gyűjtő- és szállító-brigádok, valamint a járművek irányítására. Az iskolák­ban 17 főből álló brigádokat alakíta­nak és minden fémgyűjtő brigádot egy-egy pedagógus vezet majd. 30 ezer ipari tanuló „váltott műszakban“ versenyez a holnapi nagy fémgyűjtő napon Az ipari tanuló fiúk és lányok a fémgyűjtő hónap minden napján szor­galmasan gyűjtik a hullladékfémet, de péntekre az eddiginél is alaposabban, szervezettebben készültek fel. A pén­teki napon országszerte .Váltott mű­szakban-t gyűjtenek az ipari tanulók. Akik délután mennek iskolába, már délelőtt hozzálátnak a gyűjtéshez s felváltják őket azok a fiatalok, akik a tanulást délben fejezik be, így a fővárosban péntek délelőtt és délután 5—5000, vidéken 10—10.000 — ország­szerte összesen 30.000­­ lelkes ipari tanuló gyűjti majd a fémet A dél­­előtti és délutáni gyűjtőcsoportok egy­mással versenyre kelnek a minden eddiginél nagyobb eredmények eléré­séért. A külső jászberényi úti vashulladék­feldolgozó telep is felkészült a pénteki nagy fémgyűjtő rohamra. A telepen két nagyteljesítményű sajtológép mű­ködik. Ezek a gépek fél perc alatt tö­­ffsör vas- és fémbálákat formálnak a hulladékból. A bálák nagysága pon­tosan megfelel a Martin-kemencék adagolóteknős méreteinek. Most új gépi berendezésekkel erősítik a fém­­gyűjtési front e fontos szakaszát. A nagysajtológép mellett felépült már egy 35 méteres elektromos darupálya, amely jelentősen meggyorsítja majd a vasbálák vagonba rakását. Kedden már beépítették a daru utolsó kábeleit is. A MÁVAG szerelői e hét végéig befejezik egy nagyteljesítményű for­­gácsőrlőmalom szerelését is. Ebben ké­szítik majd elő­olvasztásra a fémgyűj­tési hónap során és a pénteki nagy fémgyűjtési napon beérkező forgács­anyagokat. . A jászberényi úti vashulladékfeldol­­gozó telepen jelenleg a vasárnap ösz­­szegyűjtött hulladékmennyiség feldol­­gozása folyik. Ugyanekkor felkészül­tek már a pénteki nagy fémgyűjtésre is. A telep dolgozói is körülbelül 3500 négyzetméter területet tettek szabaddá a pénteki gyűjtés anyagának befoga­dására. Már tizenhat megye földmű­vesszö­vetkezet­ei teljesítették vasgyűjtési tervüket A vasárnapi sikeres fémgyűjtő nap eredményeként a földművesszövetkeze­­tek dolgozói országosan 119,5 száza­lékra teljesítették vasgyűjtési tervüket. A megyék közötti versenyben válto­zatlanul a Fejér megyei földműves­­szövetkezetek haladnak az élen 221,6 százalékos tervteljesítéssel, Veszprém, Tolna és Baranya megyék földműves­­szövetkezetei is túlhaladták már a 140 százalékos eredményt. Vasárnap is már tizenhat megye földművesszövet­kezetei teljesítették túl vasgyűjtési tervüket. A színesfémgyűjtésben Fejér megye szövetkezetei után a Komárom megyei szövetkezetek dolgozói is túl­teljesítették a tervet. A földművesszö­­vetkezetek dolgozói a hónap végéig különösen a színesfémgyűjtési ered­mények további megjavítására törek­szenek. A békeműszakokon növekszik az elvtársi segítségnyújtás Lelkes versenyben, az elmaradók megsegítésével védik a békét a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában »Mutasd meg, hogyan kell harcolni legdrágább kincsünkért, a békéért!« — ezzel a jelszóval kezdték meg május 21-én tíznapos békeműszakjukat a Me­chanikai Mérőműszerek Gyára dolgo­zói. Az üzemen belüli verseny ettől a naptól kezdve mind lelkesebben bon­takozott ki. Vetélkedés kezdődött a legjobb egyéni versenyző, a legjobb brigád és a legjobb művezető címé­nek elnyeréséért. A gyár dolgozói ed­dig megvalósították jelszavukat: a tíznapos békeműszak első napjától kezdve állandóan növekvő teljesítmé­nyekkel, eredményes elvtársi segítség­­nyújtással mutatják meg: »hogyan kell harcolni a békéért!« Erről beszél a művezetők között folyó nemes ve­télkedés is, amely az egész gyár ver­senyét nagy mértékben előrelendíti. A gyár minden művezetője azért harcol, hogy minél nagyobb mérték­ben megkönnyítse, eredményesebbé tegye műhelye békeharcát. Nemcsak a folyamatos anyag- és szérszámellátás biztosításával, nemcsak szakmai ta­nácsadással és jó irányítással segítik a műhelyek dolgozóit, hanem a ver­seny és a tervteljesítés naponkénti értékelésével is. Az elmúlt hét nap alatt a műveze­tők között Komoróczy Mihály elvtárs sztahanovista művezető érte el a leg­jobb eredményt. A gyár »legjobb művezetője«-vándorzászló nem vélet­lenül került Komoróczy elvtárs asz­talára. Műhelyében a békeműszak alapos előkészítése mellett nem a kő­ugró, magas teljesítmények elősegíté­sét tűzte ki legfőbb célul, hanem a gyengébbek megsegítését. Tanácsára a műhelyében dolgozó kilenc sztaha­novista minden tudásának latbaveté­­sével a norma alatt teljesítők szak­mai neveléséhez kezdett. A sztahano­visták belátták, hogy akkor harcolnak a leghasznosabban a béke nagy ügyé­ért, ha az elmaradókat közelebb­hozzák a legjobbakhoz. Most már egyetlen olyan dolgozó sincs a mű­helyben, aki ne teljesítené túl normá­ját. A brigádok között folyó versenyben is az elvtársi segítségnyújtás az egyik legfontosabb versenycél. Ditka István elvtárs műszerész brigádja érte el ed­dig a legjobb brigáderedményt. A ki­váló műszerészbrigád tagjai nyolc nap alatt 120-ról 140 százalékra emel­ték átlagteljesítményüket. A brigádon kívül dolgozó két fiatal, Mizser Lajos és Zelinka László teljesítménye a brigád tagjainak munkamódszer át­adása segítségével nyolcvan százalék­ról 130 százalékra emelkedett. Az élenjárók kiváló segítségnyúj­tása eredményeként a norma alatt teljesítők száma 75-ről eddig 25-re csökkent. A gyár dolgozóinak lelkes békeharca azonban tovább fokozódik. A gyár minden műhelyében napról napra újabb normatúlteljesítések szü­letnek. Bizonyos, ha a jövőben is olyan eredményes munkát végeznek, mint eddig, rövidesen egyetlen norma alatt teljesítő dolgozó sem lesz a gyár­ban. 12 százalékkal csökkent a norma alatt teljesítők száma a Győri Gyapjúfonóban A Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár­­ban a béketalálkozó tiszteletére eddig 42 sztahanovista és művezető csatla­kozott a Rőder-mozgalomhoz. A­ csat­lakozás óta csaknem száz dolgozónak adták át munkamódszerüket — kiváló eredménnyel. Hullmann Károlyné szta­hanovista cserélő például Tóth Mária ifjúmunkás felett vállalt védnökséget. Tanítása eredményeként Tóth Mária teljesítménye 90-ről 128 százalékra emelkedett. Ács Kálmán művezető Scheier Margit kétgépes szövőnőt ta­nítja jobb munkamódszerekre. A fia­tal szövőnőnek a jobb munkamódsze­­rek segítségével 83 százalékról eddig 120 százalékra emelkedett a teljesít­ménye. A Győri Gyapjúfonó■ és Szövőgyárban a Rőder-mozgalom se­gítségével néhány hét alatt 12 száza­lékkal csökkent a norma alatt teljesí­­tők száma. Korábban norma alatt teljesítők elvtársi segítséggel 140—150 százalékot érnek el a Pamuttextilben A Pamuttextil élenjáró dolgozói el­határozták, hogy a békeműszak sikere érdekében még nagyobb segítséget nyújtanak a termelésben elmaradók­nak. Legelőször Óvári Erzsébet szta­hanovista előfonó­ váltotta tettekre ígéretét. Tóth Pálné, aki korábban a száz százalékot is nehezen érte el, Óvári elvtársnő segítségével fokoza­tosan megjavította munkáját és már 140 százalékot teljesít. Óvári Erzsébet munkamódszere sze­rint dolgozik Fenyvesi Dömötörné gyűrüsfonó is. Fenyvesi elvtársnő két ifjúmunkásnak, Juhász Margitnak és Heinemann Teréznek adta át munka­­módszerét. A két ifjúmunkás norma alatt teljesített. Az új módszerrel Ju­hász Margit 154, Heinemann Teréz pedig ISO százalékos teljesítményt ért el. Óvári és Fenyvesi elvtársnők példá­ját már nagyon sok sztahanovista és kiváló dolgozó követi a Pamuttextil­ben. Céltudatosan arra törekszenek, hogy még nagyobb körben elterjesszék a j­ó munkamódszereket s a gyár kol­lektívája méltó módon ünnepelhesse a béketalálkozó napját. Építőipari újítási tapasztalatcsere a Bástya-sporttelep építkezésén A Bástya-sporttelep építkezésén tar­tott újítási tapasztalatcserén szerda délelőtt a gyárépítő vállalatok közel 150 műszali vezetője és újítási fele­lőse ismerkedett meg a 21-es tröszt új munkaeszközeivel. Ezeket a mun­kaeszközöket a tröszt újítási műhe­lyében készítették. Legnagyobb érdek­lődést a hatszázkilós terhelésre mére­tezett mozgó- és födémdaru keltette. A trösztnél eddig 140.000 forint meg­takarítást értek el ennek a gépnek az alkalmazásával. A betonoszlopok és a téglarakományok szállítására jól be­vált a kisebb daruhoz hasonló új emelőszerkezet is. Egy betonpallót ed­dig négy segédmunkás eme­lt be. Ez­zel az emelőszerkezettel két segéd­munkás könnyűszerrel beemelheti­ a pallókat. Bemutatták a téli építkezé­seknél szükséges gyöngykavics-szárító és melegítő-berendezést is, amellyel évente 37.000 forintot takaríthatnak meg.

Next