Népszava, 1952. július (80. évfolyam, 152-178. sz.)

1952-07-01 / 152. szám

~ t f ry­g Világ proletárjai egyesüljetek! ' O k­oiv ’i' J'Ou V NÉPSZAVA 1­80. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM MAGYAR SZUSZÉ . top V . • 1 E­Z ÁRA 50 fillér H T I Ma kezdődik a Béke Világtanács ülésszaka Berlinben Békegyűlések a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége tagjainak részvételével 1952 JÚLIUS 1. KEDD Előre a koreai műszak A Duclos Bányagépgyár kezdemé­nyezése rövid néhány nap alatt lelkes fogadtatásra talált az ország vala­mennyi üzemében. Üzemek százaiban, röpgyűlések ezrein tettek a dolgozók szocialista kötelezettségvállalást, tet­tekkel fejezik ki szolidaritásukat a hős koreai nép iránt. A dolgozók már az előkészület napjaiban munkahőstettek­kel, kimagasló eredményekkel bizo­nyították be, hogy keményen helyt akarnak átlőni, a verseny izzó lelkese­désével akarják segíteni a harcot az imperialista agresszorok ellen. A mű­szakiak a technikai feltételek biztosí­tásával sietnek a koreai műszak tíz­napos csatájába induló dolgozók se­gítségére, sikeréért 1 fokra hűlt le a vas, mire öntésre került. Az új kúpolókemencéből ki­került vas 1400 fokkal került ön­tésre, ami nagy mértékben megjavítja az öntők munkájának minőségét. A kemenceépítők hősi munkája, az új kúpoló üzembeállítása új, magasabb eredmények elérésére lelkesítette az öntöde dolgozóit. Vég Nándor cso­portja például az 1400 fokos anyag­ból 200 százalék feletti teljesítményt ért el. A Láng-gyár dolgozói felkészültek a koreai műszakra. Az öntöde veze­tői egyébként elhatározták, hogy a munka további megjavítása érdeké­ben hasonlóképpen átépítik a másik kúpolókerecét is. A Pamutipar műszaki dolgozói a gépek karbantartásával, a gyengébbek patronálásával készítik elő a sikert A Magyar Pamutipar dolgozói a második negyedévi terv határidő előtti teljesítésével készültek fel a ko­reai műszakra. A szövődé hétfőn reggelig már több mint 80.000 négy­zetméter anyagot készített terven felül. A pamutfonoda is­­befejezte 28-án második negyedévi tervét. A gyorsüzemrészlegek jó munkája eredményeként az egész negyedévben ebben az üzemrészben volt a leg­egyenletesebb a termelés. Az üzem­rész június 30-ig több mint 26 tonna fonallal szárnyalta túl második negyedévi előirányzatát. A vigogne­­tonoda dolgozói 35 tonna fonalat gyártottak terven felül. A műszaki dolgozók a koreai mű­szak sikerének biztosításával a har­madik negyedévi terv teljesítése ér­dekében megtették az előkészületeket A hibás gépeket kivétel nélkül ki­javíttatták. Egy régi légakna, rendrye­­­­hozásával és kitisztításával­, új, mo­dern gépi berendezések felszerelésével 26—28 fokra csökkentik az üzemrész hőmérsékletét, amely nyáron gyakran a 38—40 fokot is elérte. A régi lég­tisztítóberendezés felújítása mintegy kétmillió forint megtakarítást jelent.­ Az új berendezés üzembehelyezésé­­vel mintegy két-háromszázalékos ter­­melésemelkedésre számítanak a Fonó I-ben. A koreai műszak győzelmének biz­tosítására az üzemrészek műszaki vezetői védnökséget vállaltak egy­­egy szakmány felett és elvállalták egy-egy gyengébben teljesítő brigád patronálását. Felajánlások a terv túlteljesítésére A­ Duclos-gyár kezdeményezéséhez csatlakozott üzemek mindegyikében fi­zikai és műszaki dolgozók közös erő­feszítéseket tesznek a siker biztosí­tására. A Zuglói Gépgyár elektromos műhe­lyének dolgozói július havi tervükön felül a koreai műszak lendületének se­gítségével százezer forint értékű turbó­dinamó és távkapcsolószekrény elek­tromos­ szerelési munkálatait végzik el. A Különleges Csavargyártó Válla­lat dolgozói közül Soós László cso­portja elhatározta, hogy 250.000 darab csavart gyárt a harmadik negyedévi terven felül. Évi tervüket novemberben akarják befejezni. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói kiemelkedő teljesítményekre készülnek a koreai műszakban (Üzemi tudósítónk jelenti.) A DIMAVAG Gépgyár dolgozói nagy eredménnyel köszöntötték a ko­reai műszakot. A kohó- és gépipari üzemek versenyében hosszú hetek óta élenjáró gyár , dolgozói mintegy 13 millió forinttal túlteljesítették má­sodik negyedévi tervüket. A kiváló eredmény elérésében a pártbizottság jó irányító munkája, a szakszervezet következetes versenyszervezése, a mű­szakiak odaadása tükröződik. A gyár dolgozói a második negyed­évi terv befejezésének napján röp­­gyűléseiken lelkesen csatlakoztak a Duclos-gyár kezdeményezéséhez. A szerszám- és készüléküzem dolgozói felhívással fordultak a vállalat többi dolgozójához a koreai műszak győzel­mének előmozdítására. Koszk­ut Sán­dor sztahanovista tekercselő-brigádja vállalta, hogy a koreai műszak során az új normával 135 százalékról 150 százalékra fokozza teljesítményét. Czervikker József kovács-brigádjá­nak tagjai a süllyesztékes kovácsmű­­helyben megfogadták, hogy a csukló­­pántsajtolásnál eddig elért napi 350 darabo­s teljesítményüket a koreai mű­szak tíz napjában 370 darabra emelik. A dolgozók egyéni felajánlásaira támaszkodva az egyes gyáregységek külön verseny­célokat tűztak maguk elé a koreai műszak tartamára. A szerszámgépgyártó gyáregység dolgo­zói például a Diósgyőri Kohászati Üzemek részére terven felül egy kokszrostát készítenek.­ A Petőfi ifjú­sági tübbingüzem dolgozói a kerék­párüzemben elhatározták, hogy két­százezer forint értékkel túlteljesítik tervüket július első dekádjában. A melegüzem dolgozói a koreai műsza­kot kezdeményező Duclos-gyár dol­gozóinak tervteljesítését azzal akarják elősegíteni, hogy a tervezettnél több kaparólánc-alkatrészt bocsátanak a Duclos-gyáriak rendelkezésére. A vas­­szerkezeti gyáregységben kilenc darab 111-as típusú Ajax-kalapácsot gyárta­nak július első dekádjában. A szállí­tási gyáregység dolgozói a többi gyáregység célkitűzéseinek megvaló­sítása érdekében kötelezték magukat a gyáregységek közötti szállítások pontos, hibátlan lebonyolítására. A DIMAVAG Gépgyár dolgozói minden erejükkel akarják a hős ko­reai népet segíteni. A borsodi bányászok felkészültek a koreai műszakra A DIÓSGYŐRI ANNA-BANYA­JÁVAN a kí­nesterek ígéretet­ tettek arra, hogy az összes munkahelyeket alaposan előkészítik. Kálmándi László aknász az I-es ereszkei bánya­részen biztosítja a zavartalan szállí­tást és anyagellátást, hogy a koreai műszak alatt egy pillanatra se­ le­gyen fennakadás. Ezeknek az előfel­tételeknek a megvalósítása alapján Voller János (I.) brigádjának tagjai megfogadták, hogy a koreai műszak alatt az egy főre előirányzott négy csille helyett öt csille szenet termel­nek naponta. AZ ORMOSPUSZTAI bányaüzem műszaki vezetői hétfőn a bányászok­kal együtt jól előkészítették a munka­helyeket, hogy biztosítsák a koreai műszak sikerét. A gépműhely dolgo­zói a gépek gyors kijavításával, az V-ös akna csoportos pillérfejtésén dolgozó brigádok a munkafegyelem megszilárdításával készültek fel a ko­reai műszakra. A PERECESI BAROSS-AKNÁN a szállítás fokozott gépesítésével bizto­sítják a koreai műszak sikerét. A III-as ereszkei szállítóvágatban ka­parószalagot, a csapásmezőbe szov­jet gumiszalagot építenek be.. A bá­nyászok elhatározták, hogy a koreai műszak alatt minden eddigi teljesít­ményüket túlszárnyalják. A Láng-gyáriak egy hét alatt átépített kemencéjükkel indulnak a koreai műszakra (Üzemi tudósítónk jelenti.) A Láng-gyár dolgozói a koreai műszak javaslatához történt csatlako­zásuk óta fokozták a munka iramát és már a második negyedév utolsó napjaiban kimagasló munkasikereket értek el. A próbaállomás Vörös László brigádja például kétszáz­százalékos teljesítménnyel került az elsők közé a versenyben. A Béke­­brigád is méltó volt nevéhez, 170 százalékos teljesítményt ért el. A kovácsműhelyben Juzsicsin Tibor 180 százalékos teljesítménye, az öntödé­ben Vég Nándor 204 százaléka ta­núsítja: a Láng-gyáriak szívvel­lélekkel készülnek a koreai műszakra. Az öntödében azonban az öreg kúpolókemencék egyike olyan rossz állapotba került a második negyedév utolsó napjaiban, hogy a javítással már nem lehetett késlekedni. Az el­múlt héten sor került a kemence le­bontására. Lebontás közben nyilván­valóvá vált, hogy a kúpolót már nem lehet kijavítani, új kúpolókemencét kell építeni. Sokan megoldhatatlan­nak látták, hogy az új kemencét a koreai műszakig meg lehessen épí­teni, hogy ezzel biztosítsák az öntök zavartalan, folyamatos munkáját. Jagrik elvtárs, az öntöde üzem­vezetője azonban az élenjáró, példa­mutató dolgozókban bízva, kiadta a jelszót: »EGY HÉT ALATT ÁTÉPÍT­JÜK A KUPOLÓT!« A kemenceépítők Ficza elvtárs irá­nyításával láttak munkához. Hornin­­ger István, Malata József és a többi kőműves éjjel-nappal dolgoztak. Tóth Béla időre elkészítette a kúpoló kö­penyét és a lakatosok sem marad­tak el a kőművesek mögött. A kú­poló építését egy hét alatt befejez­ték és így biztosították a koreai mű­szak sikerét. Az újjáépített kúpolókemencét a gyár dolgozói feldíszítették. Jelszó­ként írták az új kemence fölé: »EZZEL A KUPOLÓVAL VALÓ­SÍTJUK MEG A NAPI 16 TONNÁS ÖNTÉST! ELŐRE AZ ÚJ KUPOLÓ­­VAL A KOREAI MŰSZAK SIKE­RÉÉRT!« A koreai műszak megkezdése előtt már az első csapolás is megtörtént. Az új kúpolókemence segítségével si­került megdönteni a korábbi eredmé­nyeket. Korábban csapolás után 1300 ­ A HARMADIK NEGYEDÉVI TERV GYŐZELMÉÉRT Szocialista építőmunkánk győzel­mes csatája zárult tegnap és ma új ütközetre, új győzelmek felé indul a­­ dolgozó magyar nép­ Tegnap véget ért a döntő tervév második negyedéve és ez­zel együtt ötéves tervünk időszaká­nak első fele; ma megkezdjük a döntő tervév harmadik negyedét és ezzel ötéves tervünk második felét. Két és fél év telt el az ötéves terv­­ből — sikerekben, eredményekben, alkotásokban gazdag két és fél esz­tendő. A mag, amelyet pártunk ve­tett el, a termő talajban kalászba szökkent: munkásosztályunk, dolgozó népünk öntudatban, tudásban fejjel nőtt magasabbra. Kiszélesedett látó­határa, megnövekedett teremtő aka­rata, szétszakíthatatlan egységbe ko­­vácsolódott a béke védelmében. Az egykori nincstelen dolgozó — ma az ország gazdája. Hatalmas békeműve­ket alkot, szocialista városokat, új gyárakat emel, magának építi a tu­domány, a kultúra palotáit. Büszkén mondhatjuk, hogy két és fél év alatt annyit változott az or­szág arculata, mint a felszabadulás előtt sok évtized alatt. Olyan hatal­mas alkotásokkal gazdagítottuk az országot, mint a diósgyőri óriáskohó, amelynek munkája egyharmadával növeli hazánk nyersvastermelését, mint a Dunavölgyi Timföldgyár, amely Európa egyik leghatalmasabb bauxitfel­dolgozó üzeme. Működik már a Sztálin Vasmű Gépgyára, az inotai November 7 Erőmű három gépegy­sége, termel a Tiszamenti Vegyi­művek, a gyöngyösi Váltó- és Kitérő­­gyár, a jászberényi Aprítógépgyár, a kiskunfé­legy­h­á­z­i Vasszerkezeti-gyár, a Mályi Téglagyár, a Zalaegerszegi és Békéscsabai Ruhagyár — hogy csak néhányat említsünk legjelentő­sebb ipari létesítményeink közül. Épülnek a gyárak valamennyi ipar­ágban, az ország egész területén. És e gyárak — legyen az vasmű vagy téglagyár, nehéz, vag­y könnyűipari üzem — egy tekintetben teljes azo­nosságot mutatnak: az élenjáró szovjet technika alapján működnek, a szovjet segítség ezernyi megnyilvánu­lását hirdetik. Szovjet segítséggel készült a Sztálin Vasmű és város 45 kötetes vezérterve, a diósgyőri óriás­kohó minden része; szovjet sztahano­visták gyorsépítő módszerei rövidí­tik le nagy építkezéseink határidőit. Szovjet gépek, felszerelések könnyí­tik a dolgozók nehéz fizikai munká­ját. Az élet, minden területén mellet­tünk áll tapasztalatainak­­ kimeríthe­tetlen gazdagságával, őszinte segítő­készségével életünk megszépítésében, boldog jövőnk kialakításában hatal­mas barátunk, a Szovjetunió. Büszkén mondhatjuk: nagy ered­ményeket értünk el ötéves tervünk első felében. Azért értük el ezeket az eredményeket, mert pártunk Sztálin útján, a Szovjetunió útján, a szocia­lista úton vezet bennünket. Met terveink reálisak és dolgozó népünk helyesléssel, lelkesen valósítja meg azokat. Ám, amikor büszkeséggel állapítjuk meg sikereinket, amikor büszkén valljuk, hogy népi demokrá­ciánk pártunk vezetésével, a Szovjet­unió segítségével nagy győzelmet aratott a tervek teljesítésében.­­ ugyanakkor nem feledkezhetünk meg építőmunkánk hiányosságairól sem, melyek fékezik fejlődésünk ütemét. Tárjuk fel bátran a hibákat, mert csak ezek megszüntetése biztosítja a döntő tervév győzelmét, ötéves tervünk végrehajtását. Harmadik negyedévi tervünk megkezdésekor elsősorban azt vizs­gáljuk meg, hogyan követtük pártunk útmutatását, amelyet a második tervév tanulságai alapján Gerő elv­társ foglalt össze a gazdasági veze­tők januári országos aktívaértekezle­tén. Nem kétséges, hogy a felvetett problémák megoldásában előre ha­ladtunk. Alapanyaggyártó iparágaink, köztük a bányászat és kohászat dol­­gozói lényegesen nagyobb feladatokat oldanak meg, mint akár félévvel ez­előtt s vas- és acéltermelésünk még ebben az évben megközelíti az ere­deti ötéves terv teljes előirányza­tát. Nagyszerű kezdeményezés in­dult a DIMAVAG diósgyőri gép­gyárban a gépek jobb kihasználá­sáért. Az üzemben száz és száz esztergályos, marós, gyalus stb. kap­­csolódott be ebbe a mozgalomba. A mozgalomnak nagy része van abban, hogy ma a kohó- és gépiparban a Diósgyőri Gépgyár dolgozói vezetnek a minisztertanács és a SZOT zászla­jáért folyó versenyben. Második ne­gyedévi tervüket mintegy 13 millió forinttal teljesítették túl és jelentős eredményt értek el a termelés egyen­letes ütemű emelkedésének biztosítá­sában is. Számos szénbányavállala­­tunk, ipari üzemünk határidő előtti tervteljesítése és a gépek, berendezé­sek jobb kihasználása az egyenlete­sebb termelés mellett tanúskodik. Üzemeink, bányáink j­a­var­észében azonban még igen sok a tennivalónk ezzel kapcsolatban. Korántsem a csolnoki bánya példája az egyetlen, ahol a fenntartási, elővárási munkák rovására kerestek »megoldást« az el­maradás negyedévégi­ behozására. Korántsem a szerszámgépgyártás az egyetlen iparág, amely az ipar felső vezetésének helyes intézkedései elle­nére sem érte még el a második ne­gyedévre előírt ütemességet a terme­lésben. Gyáraink egész sorában folyt a negyedévvégi »hajrá«, a túlórázás, hogy az utolsó pillanatban valahogy elérjék a készáruterv száz százalékát Közben pedig szemet húnytak a fél­­k­észáru-raktárak »kifosztása«, a for­gácsolóüzemek programmj­ainak felbo­rítása, a karbantartó műhelyek pro­duktív munkával való leterhelése, a tervszerű karbantartás elhanyagolása felett. Még súlyosabb hiba, hogy az egye­netlen, löketszerű termelést valami »istencsapásának«, a jelenlegi fej­­lettség mellett »duerű—ju .­­. .­, a tekintik egyes üzemi vezetőink — és beszüntetik a harcot ellene. A dolgo­zók százezrei tették magukévá a Duc­os-gyáriaknak a koreai nép iránti testvéri együttérzésből született nagy­szerű kezdeményezését, hogy július első dekádjában tartsanak koreai mű­szakot. Ezzel egyben fegyvert ragad­tak a »rendszeressé vált« hóeleji pan­gás ellen is. De a MÁVAG néhány szakszervezeti funkcionáriusa nem ismerte fel ezt a nagyszerű fegy­vert, úgy vélték, hogy náluk a koreai műszakot hatodikán kellene elkez­deni. A termelés egyenetlensége, a hó­végi hajrá és hóeleji pangás nem »istencsapása«, hanem szervezetlen­ség, előrelátás hiánya, rossz kooperá­ció következménye. És ahogyan a diósgyőriek, a kal­ibergyáriak, az RM motorkerékpárgyáriak stb. eredménye­sen harcolnak ellene, ugyanazokkal a módszerekkel kell leküzdeni a lökelszerűséget a döntő tervév har­madik negyedében minden iparágban, minden gyárban és üzemrészben. A harmadik negyedév döntő fel­adata, hogy gyökeres javulást érjünk el a minőségi termelés területén. Különösen nagy felelősség hárul eb­ben kohászainkra a Martin-acél programmszerű termelésében; öntö­déinkre, ahol a selejt még magasan felette áll a megengedettnek; exportra gyártó üzemeinkre, amelyeknek­ mun­kája befolyásolja nemcsak saját nép­­gazdasági terveink teljesítését, hanem a baráti államokét is és kihat iparunk jóhírnevére, márkáink becsületére. Fo­kozottan kell harcolniu­nk a munka­­fegyelem megszilárdításáért, az iga­zolatlan mulasztások, a munkaerő­­vándorlás ellen. Sok a tennivalónk az önköltségcsökkentésben is. Az ipar egyes területein még mindig drágán termelünk. Nem oldottuk még meg a munkaerőgazdálkodás számos pro­blémáját sem: igen nagy feladataink vannak a nőknek és ifjaknak az iparba való bevonása és szakmai képzése terén is. Sok a tennivalónk. Vezetőink, dol­gozóink mindkét keze mun­kával van telve, de tudják, eddigi eredményeik bizonyítják, hogy a feladatok meg­oldása új sikerek, új győzelmek for­rása. Ezt a felismerést tükrözi tíz- és tízezer dolgozó szocialista fogadalma, amelyet Rákosi elvtársnak teltek al­kotmányunk harmadik évfordulója tiszteletére, a harmadik negyedévi terv túlszárnyalására. A borsodi kohá­szok 4000 tonna Martin-acélja, a nógrádi bányászok 24.000 tonna özene, a Rákosi Művek dolgozóinak hét és félmillió forint értékű terméke terven felül, a Sztálin Vasmű és vá­ros építőinek 32.500 munkanapja, amelynek megtakarítását vállalták, mind azt tükrözi, hogy­ dolgozóink megértették: az­ alkotmány megteste­sítője jogainknak, emberhez méltó életünknek, szabadságunknak. tudjuk, hogy a döntő tervév harmadik ne­gyedében, ötéves tervünk második felében még keményebben meg kell szorítani a szerszám nyelét, ha fel­adatainkat meg akarjuk oldani. De meg akarjuk oldani, mert ezt kívánja minden magyar dolgozótól a haza, ezt követeli a béke védelme, ezt vár­ják tőlünk az imperialista országok elnyomott milliói, akik mint fényes jövőjükre, tekintenek népi demokrá­ciánk útjára, fitt ,várja tőlünk a hős koreai nép is, amelynek harcát a ko­reai műszakkal is erősítjük. Előre hát a harmadik negyedévi terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Emeljék sztahanovistáink még ma­gasabbra a szocialista verseny zász­laját! Fokozzák dolgozóink a verseny lendületét, gazdagítsák új kezdemé­nyezésekkel népgazdaságunkat! Erő­sítsék népünk békeharcát az ötéves terv maradéktalan megvalósításáért, a szocializmus győzelméért! A Petőfi-híd építői elérték a budai mederpillért Hétfő délelőtt a Boráros­ téri Petőfi­­híd építői beemeltek egy 62 tonnás hídszerkezeti részt, és ezzel elérték, sőt hat-hét méterrel túlhaladták a budai mederpillért. Ilyen nagysúlyú hídszerkezeti darabot még nem emel­tek be hídépítésnél hazánkban. A par­ton összeszerelt hídszerkezet beeme­lését az Ady- és a József Attila úszó­daruk végezték el.

Next