Népszava, 1952. július (80. évfolyam, 152-178. sz.)

1952-07-01 / 152. szám

NÉPSZAVA A magyar nép testvéri segítsége és támogatása még jobban lelkesíti a koreai népet az ellenség megsemmisítésére Forró szeretettel fogadták hétfőn a várpalotai dolgozók a Magyarorszá­gon tartózkodó koreai kormánykül­döttség vezetőjét, Csan Szi U keres­kedelmi minisztert, aki részt vett a sporttelepen tartott békenagygyűlésen. A nagygyűlést Cserniszki Gyula elv­társ, a November 7 Erőmű pártbizott­ságának titkára nyitotta meg, majd­ Papp János elvtárs, a Veszprém me-­­gyei pártbizottság tagja köszöntötte a koreai vendégeket. A pét­ úttörő­küldöttség virágcsokrokkal üdvözölte a hős koreai nép küldötteit, majd Gsan Szi U mondott beszédet. Megemlékezett a magyar nép segít­ségéről, a Rákosi Mátyás tábori kór­ház orvosainak önfeláldozó munkájá­ról. A koreai nép köszönetét nyilvání­totta a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtársnak azért a szerető gondoskodásért, amellyel a koreai árvákat itt Budapesten tanítják, ne­velik. — A magyar anyák és apák úgy nevelik ezeket a gyermekeket, mint sajátjaikat — mondotta. — A magyar nép testvéri segítsége és támogatása még jobban lelkesíti a koreai népet az ellenség megsemmisítésére.­­ Most a magyar dolgozók az egész népre kiterjedő új mozgalmat indítanak: gyűjtést rendeznek a ko­reai nép megsegítésére. A magyar nép önzetlen, testvéri segítségét a ko­reai nép soha nem fogja elfelejteni. A koreai nép kivívt Salgótarján dolgozói is­­békenagy­gyűlést tartottak hétfő délután. Nem­csak a salgótarjáni dolgozók ezrei vettek részt a békenagygyűlésen, ha­nem zászlódíszbe öltözött vonatokon, kocsikon érkeztek Kisterenye, Nagy­­bátony, Mátranovák bányászai, s el­jöttek a környékbeli falvak dolgozó parasztjai is. Nagy Kálmán elvtárs, a megyei pártbizottság titkárának üdvözlő be­széde után hatalmas tapsvihar köze­pette emelkedett szólásra Csin Ban Szu, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségének he­lyettes vezetője. — A koreai nép megbízott engem­ ­ a végső győzelmet — mondotta —, hogy tolmácsoljam nektek szilárd eltökéltségét: »Mi, a koreai nép feltétlenül kivívjuk a végső győzelmet az amerikai impe­rialisták elleni harcban.» — Népünk megbízásából mondjuk el nektek, hogy nekünk még tovább kell mélyítenünk az elszakít­hatatlan barátságot a nagy szovjet nép, a kínai nép és a népi demokra­tikus országok népei iránt, még magasabbra kell emelnünk a nemzeti felszabadító harc zászlaját és szét kell vernünk az amerikai barbárokat hazánk területén — mondotta nagy tapssal fogadott beszédében Csin Ban Szu. SZAKSZERVEZETI AKTIVISTÁK A KOREAI MŰSZAKÉRT Megvitattuk a műszakiakkal a feladatokat A koreai műszak előkészítésére csak néhány napunk volt, de azt jól kihasz­náltuk. Mi, a gépműhely szakszerve­zeti aktívái és a műszaki vezetők elha­tároztuk: bebizonyítjuk, hogy a gépműhely­ben is lehet folyamatosan ter­melni. Még az elmúlt hét végén megbeszé­lést tartottam Bányai, Sztarek és Ta­tai művezető elvtársaikkal. Elmondtam nekik: ü­nnepi műszakkal kezdjük a harmadik negyedévet. Helyes munka­­szervezéssel kel megmutatnunk, hogy szívünkön viseljük az értünk is har­coló koreai nép sorsát. Bányai művezető elvtárs azonnal odahívta az anyagmozgatókat, a ha­táridő-felelőst és az adagolókat, így azután nemcsak általánosságban be­széltünk az anyag- és szerszámellá­tás biztosításáról. Munkanemenként és brigádonként sorra vettük, mire van szükségük a gépeknél dolgozók­nak versenyvállalásaik teljesítéséhez. Előkészítő munkánk eredményekép­pen már az ünnepi műszak előtti dél­utánon rendben sorakoztak az anya­gok dolgozóink munkapadjai mellett. Az igazi harc azonban csak most kezdődik. Állandósítanunk kell a mű­szaki előfeltételek biztosítását. Emel­lett műszaki hiba is adódhat, ami szintén akadályozná a folyamatos ter­melést. Erről nem feledkeztünk meg. A műszaki-gazdasági bizottság tagjai elvállalták: minden menetközben fel­vetődő hibát a legrövidebb időn belül elhárítanak. A jó műszaki előkészítés, a verseny naponkénti értékelése és kultúrbrigád­­jainok lelkesítő köszöntői sok segítsé­get adnak a gépműhely koreai mű­szakjának győzelméhez. Berger József, a Ganz Hajógyár gépműhelyének műhelytitkára A csoport minden tagjával megbeszéltük vállalását Mi, a Duclos-gyár dolgozói nagy lendülettel készülünk a koreai mű­szakra. Felelősségünket növeli, hogy a mi üzemünkből indult el a nagyjelen­tőségű kezdeményezés. Ez a felelősség a szakszervezeti aktivistákra is fo­kozott kötelezettséget hárít. Ennek megfelelően készültünk fel, hogy a Vörös Csillag brigád, amelynek én vagyok a bizalmija, megtegye fel­ajánlását. Üzemünk felhívása után első felada­tomnak tekintettem, hogy brigádunk vezetőjével megbeszéljem, mit vállal­hatunk, milyen feladatok elvégzése vár ránk júliusban. Miután ezt június 25-én még egyikünk sem tudta, elmen­tünk Boros művezető elvtárshoz, hogy ismertesse velünk a brigád július havi tervét. A felbontott tervet megkaptuk, e szerint július 15-ig 16 darab szén­­csúsztatót kell elkészítenünk. Miután megismertük a következő havi munkát, egyénileg beszéltünk a csoport minden tagjával. A beszélge­tés eredményeként fokozódott munkás­társaink versenykedve. A brigád röp­­gyűlésén egyöntetűen megfogadták, hogy a 16 darab széncsúsztatót július 15 helyett már 10-re elkészí­tik és a májusi 165 százalékos brigád­átlagot júliusban az új műszaki nor­mával is elérik. . ( Felajánlásunk teljesítéséhez a mű­­szaki vezetés is segítséget nyújt:­ biz­tosítják számunkra a műszaki előfelté­teleket. Most már csak rajtunk múlik, hogy teljesítjük-e, amit vállaltunk. Tel­jesíteni fogjuk. Ennek biztosítéka a Vörös Csillag brigád minden tagjának akarata és eltökéltsége. Gazsó József Duc­ás Bányagépgyár szakszervezeti bizalmi Naponta nyilvánosságra hozzuk az eredményeket Üzemünk dolgozói felkészültek a tíznapos koreai műszakra. Lelkes röp­­gyűléseken olyan versenyvállalásokat tettek, amelyek a legjobban segítik harmadik negyedévi tervünk sikeres megkezdését. A mozdonyosztály dol­gozói például elhatározták, hogy jú­niusi átlaguknál öt százalékkal maga­sabb teljesítményt érnek el. A VIII. osztály a kocsiosztállyal együttesen ötven darab új rendszerű ágytok so­­ron kívüli megmunkálását és bekötését vállalta stb. Üzemi bizottságunk e vállalások megszervezésén túl más formában is kivette részét a koreai műszak elő­készítéséből. Beszéltünk a műszaki vezetőkkel, a művezetőkkel, hogy biztosítsák a versenyfeltételeket. Az V. anyagosztály műszaki vezetői megígérték, hogy a most következő tíz­napos versenyszakaszban zavartalanná teszik az anyagellátást és egy jármű­vel többet adnak az anyagszállításhoz. A művezetők — mint Simon elvtárs is — kötelezték magukat, hogy minden dolgozót ellátnak elegendő munkával. Másik fontos feladatunk volt, előkészí­teni az eredmények gyors értékelését és ismertetését. A továbbiakban is a nyilvánosság különféle eszközeit alkalmazzuk majd a lelkesedés fokozására. A csasztuskabrigailok délben és a műszak végeztével üdvözlik a legjob­bakat. A napi eredményeket a bizal­miak ismertetik a műhelyekben elhe­lyezett falitáblákon és szóbelileg. A teljesítményeket háromóránként han­gosbemondón is nyilvánosságra hoz­zuk. Üzemi bizottságunk arra törek­szik, hogy a koreai nép hősies harcá­hoz méltóan biztosítsa a koreai mű­szak sikerét. Petővári László, a Landler Jenő Járóműjavító ab-elnöke Vasárnap zajlott le a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszerveze­tének országos küldöttközgyűlése. A beszámolót Földvári Aladár elvtárs, a szakszervezet főtitkára tartotta. El­mondotta, hogy a közlekedés és szál­lítás dolgozói az 1951. évi tervet az ipari üzemekben, valamint az áru- és személyszállításban is túlteljesí­tették. A szakszervezet a tervek túl­teljesítése érdekében a szocialista munkaversenyre, a Szt­aha­no­v-m­­­izga­lom kiszélesítésére és a járóműveze­­tők sajátos mozgalmára, a százezer kilométeres mozgalom­­­ra mozgósította a szakma dolgo­zóit. A mozgalom eredményeképpen m­egnö­­vekedett a gépjárműmotorok átlagos futási ideje. A szovjet tapasztalatok nyomán hazánkban is mindinkább meghonosodik, hogy a százezer kilo­méter teljesítéséért harcoló gépjármű­­vezetők egyben az üzemanyagfogyasz­tás csökkentésének harcosai is. A továbbiakban beszámolt Föld­vári elvtárs a javítóiparok és fő­műhelyek dolgozóinak jó munkájáról, amellyel hozzájárultak a forgalmi vállalatok szállítási tervének túltel­jesítéséhez. A verseny szervezésének fogyaté­kosságai között említette, hogy a szakszervezeti bizalmiak még mindig nem váltak a verseny igazi gazdáivá és a verseny nyilvános ellenőrzése sem elég mozgósító erejű. Hibát kö­vetett el a szakszervezet akkor is, amikor keveset foglalkozott a mű­szaki értelmiség munkájával. A munkafegyelemmel kapcsolatban hangsúlyozta Földvári elvtárs, hogy ez a közlekedés dolgozóinál különösen fontos kérdés, hiszen a fegyelmezet­lenség számtalanszor a közlekedési balesetek okozója. Szakszervezetünk — mondotta — elsősorban a nevetés eszközeivel érje el, hogy­­a balesetek számát a mini­mumra csökkentsük. Ezt célozza a »Vezess baleset nélkül- mozgalom megindítása is. A beszámoló a továbbiakban fel­hívta a küldöttközgyűlés figyelmét a kollektív szerződések betartásának fontosságára, majd a munkavédelem kérdéseivel foglalkozva megállapította, hogy a szakszervezet elnöksége súlyos mulasztást követett el, amikor nem vonta felelősségre a munkavédelmi rendelkezések megszegőit. A társadalombiztosítási, kulturális és sportfeladatok ismertetése után a szakszervezet munkájának egyik fo­gyatékosságaként jelölte meg Földvári elvtárs, hogy főként a függetlenített funkcionáriusok dolgoznak, a társa­dalmi bizottságok pedig csak papíron léteznek. Ez is okozója annak, hogy a párt-, a kormány- és a szakszervezeti határozatok nem jutnak el a dolgozó­kig. Éppen ezért feladatként jelölte meg, hogy a szakszervezeti munkát a jövőben elsősorban a bizalmiak és a társa­dalmi aktívák ezreinek tevékenysé­gére alapozzák. A küldöttközgyűlésen felszólalt Bebrits Lajos elvtárs közlekedésügyi miniszter. Hozzászólásában hangsú­lyozta: növekvő forgalmunk azt kö­veteli, hogy a szállítást egyenletes munkával végezzük, egyenletes le­gyen a rakodás is. A növekvő for­galom azt is jelenti — mondotta —, hogy még fegyelmezettebben kell az országút fogalmában részt venni. Szigorúan számon kell kérni a kocsi­­vezetőktől a közlekedési rendészet szabályainak megtartását, s ha a szép szó nem használ, alkalmazzunk fe­gyelmi büntetést. Bebrits elvtárs a továbbiakban fo­kozott éberségre hívta fel a szakszer­vezeti vezetők és aktívak, minden egyes dolgozó figyelmét: fedjék fel az ellenség aknamunkáját, leplezzék le a kártevőket. Molnár Ferenc elvtárs, a SZOT titkára a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének M-tézletét tol­mácsolta a küldöttközgyűlés rész­vevőinek. A tömeg­kapcsolatok meg­erősítésére hívta fel a szakszervezet vezetőinek figyelmét. — Ez annál is inkább fontos — mondotta —, mert olyan szakszervezetről van szó, amely különböző munkaterületeket fog ösz­­sze. Kevesebb papírra van szükség és több helyszíni munkára, karolják fel a bizalmiak és a tag­ság kezdeményezéseit. A közgyűlésen felszólalt az osztrák közlekedésügyi szakszervezet küldötte, Rudolf Müller is, összehasonlítást tett a magyar és az osztrák dolgozók helyzete között. Nálunk — mondotta — nem létezik teljesítménybér és pré­mium, a kultúrotthonokat csak Ma­gyarországon ismertük meg, az üzemi üdültetés ismeretlen fogalom. A fize­tésből 25 százalékot vonnak le külön­böző adók és biztosítás címén. Az, hogy önök építik a szocializmust, erőt önt belénk is, az önök lendülete meg­könnyíti a mi harcunkat is — fejezte be hozzászólását. Pirók Gyuláné elvtársnő javasla­tára a kongresszus táviratban tilta­kozott Jacques Duclos és André Stil elvtársak törvénytelen letartóztatása ellen. Ezután Rákosi elvtársnak kül­dött táviratban fogadták meg a köz­gyűlés részvevői, hogy fokozzák éber­ségüket és hiánytalanul elvégzik az ötéves terv feladatait. Harcolnak a balesetmentes közlekedés megteremté­séért és szívós nevelőmunkát fejtenek ki az új dolgozók körében, hogy for­rón szeressék hazánkat, pártunkat s a nagy Szovjetuniót. Növekvő szállítási feladataink lelkiismeretes, gyors és balesetmentes ellátását tűzte feladatul a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének küldöttközgyűlése 2 1952 JÚLIUS 1, KEDD A DOLGOZÓK TÍZEZREI TESZNEK FOGADALMAT AUGUSZTUS 20 TISZTELETÉRE A borsodi kohászok, a sztálinvárosi építők, a nógrádi bányászok, a Rákosi Művek dolgozóinak fogadalma nyo­mán egész iparunkban eleven lendü­lettel terjed az alkotmány ünnepére, a harmadik negyedévi terv túlteljesí­tése érdekében tett vállalások moz­galma. A gyárak dolgozói termelési értekezleteken beszélik meg felajánlá­saikat és közös ünnepi ígéreteiket Rákosi elvtárshoz juttatják el. Péti Nitrogénművek: A hatalmas vegyiüzem gyárrész­legei jelentős felajánlásokat tettek alkotmányunk ünnepe tiszteletére. A Gázgyár vállalta, hogy 210.000 köb­méter kevertgázzal és tízezer köbmé­ter széngenerá­torgázzal túlteljesíti negyedévi tervét. Az Ammónia-gyár hatvan tonna ammóniával, többet ter­mel negyedévi tervénél, hogy ezzel törlessze második negyedévi tartozá­sát. A Savgyár, 2.772.836 forint ér­tékű híg és tömény s­avval teljesíti túl tervét. Az erőtelep, a karbantartó üzemek és a szénkénegüzem dolgozói ugyancsak sok ezer tonna anyag megtakarítását, vállalták, valamint 135 tonna szénkéneg terven felüli el­készítését exportcélra. Salgótarjáni Acélárugyár: A dolgozók kötelezettséget vállaltak a negyedévi terv 582 tonnás túltel­jesítésére. Emellett selejtcsökkentés révén 47.000, anyagtakarékossággal 34.000, szénmegtakar­ít­ással 25.000, va­lamint 47.300 kilowattóra áram meg­takarítása révén 10.800 forinttal erő­sítik a népgazdaságot. Ebből az ösz­­szesen 1.704.800 forint értékű megta­karításból az alkotmány ünnepéig 928.000 forintot teljesítenek. A terv túlteljesítését a salgótarjáni acélgyártók a kohászati üzemekkel való jobb kooperáció, valamint a munkaverseny és a Sztahanov-moz­galom továbbfejlesztése révén akarják elérni. A gyorsmozgalom keretében öt szege elő gépen bevezetik a kettős szegverést. A gépállási időt az első negyedévihez mérten öt száza­lékkal csökkentik és a Nazar­jova-mozgalom keretében vállalják legjelentősebb gépeik harminc száza­lékának szocialista megőrzését. Elha­tározták azt is, hogy augusztus 20-ig egyötödével, szeptember 31-ig további húsz százalékkal csökkentik a nor­mán alul teljesítők számát. Az alkotmány ünnepére készülő or­szágból állandóan érkeznek az új fel­ajánlások, tervtúlteljesítési vállalások. Legújabban a 62­ 3. Építőipari Vállalat, a Szabadegyházi Szeszgyár, a Csong­­rádm­egyei Téglagyári Egyesülés, a Lábatlan­ Vasbetonipari Vállalat, az Angyalföldi Bútorgyár s a Budapesti Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal dolgozói tettek szocialista fogadalmat tervük túlteljesítésére, fo­kozott jó munkára. HARCOT INDÍTUNK A KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ SAJTÓTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁÉRT .­­ • * A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete XXXIV. küldöttközgyűlése A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének vasárnap tartott XXXIV. országos küldöttközgyűlésén Gálló Ernő elvtárs, a szakszervezet főtitkára számolt be a legutóbbi kül­döttközgyűlés óta végzett munkáról. — A nyomda- és papírfeldolgozó­­ipar 1951-bem túlteljesítette tervét — mondotta. — Nagy mértékben hozzá­járult ehhez a mun­kaversenymozga­­lom, a fejlett szovjet technika és az élenjáró szovjet módszerek alkalma­zása. Kifejlődött a Sztahanov-moz­­galom, bár e téren még további ne­velőmunkára van szükség. Nem ösz­tönöztük sztahanovistáinkat arra, hogy munkamódszerüket minél több dolgozótársuknak adják át. A sza­kszervezet fontos feladataként jelölte meg, hogy harcoljon a minő­ségi és sajtóhibamentes nyomdaipari termékekért. A minőségi hibákat leg­többször nem műszaki okok idézik elő — mondotta —, hanem fegyelme­zetlenség s nem utolsósorban az el­lenség, a jobboldali szociáldemokra­ták tudatos kártevése. Gátolja a mi­nőség javulását, hogy a minőségi vállalásokat nem értékelik rendszere­sen, nem gondoskodnak a minőségi munkát végző dolgozók népszerűsíté­séről. Beszéde további részében Galló elv­­társ a munkafegyelem megszilárdítá­sára hívta fel a küldöttközgyűlés részt­­vevőinek figyelmét. Hiba mutatkozik a munkaidő telj­es kihasználása terén és a munkafegyelem lazasága okozza­­ sok esetben a selejtet, a minőség romlását, a gyakori géphibákat. Az üzemi bizottságok nagy része — hangsúlyozta Galló elvtárs — a munkafegyelem megszilárdítását nép­szerűtlen feladatnak tekinti. Hasonló magatartást tanúsít sok művezető is, aki nem él a minisztertanács határo­zatában biztosított fegyelmező jogkö­rével. Galló elvtárs ezután beszámolt az üdültetési munka eredményeiről, a kultúrnevelő munkában jelentkező fej­lődésről, majd az üzemi bizottságok munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy az vb-k nem harcolnak eléggé a dol­gozók helyes javaslatainak megvalósí­tásáért, keveset törődnek a bizalmiak nevelésével, foglalkoztatásával. Ezek­nek a hiányosságoknak a kijavítása — mondotta befejezésül — a munkaver­seny továbbfejlesztése, a munka- és egészségvédelem és általában a dolgozókról történő gondosko­dás fokozott érvényesítése a nyomda, és papíripari dolgozók szakszervezetének feladata, hogy a párt által meghatározott úton haladva eleget tegyen kötelességének a béke megvédésében, szocialista ha­zánk felépítésében. A küldöttközgyűlésen felszólalt Földi László elvtárs, könnyűipari mi­niszterhelyettes, aki a szakma ver­senyeredményeit méltatva, megállapí­totta, hogy a versenyszervezés színvo­nalában, a politikai nevelőmunkában még mindig fogyatékosságok vannak. A cél, hogy a versenymozgalom a tömegek mozgalmává váljék. Ehhez az szükséges, hogy a szakszervezeti aktívák közül mind többen és beha­tóbban foglalkozzanak a verseny szer­vezésével. A Szakszervezetek Országos Taná­csa nevében Komor Imre elvtárs, a SZOT titkárságának tagja üdvözölte a küldöttközgyűlést. Felszólalásában hangsúlyozta a szakszervezetre váró feladatokat a szociáldemokrata marad­ványok leküzdésében. A továbbiakban a terv teljesítéséért folyó harc és az érdekvédelem közös nevezőre hozásá­ról beszélt. A nyomda- és papíripari dolgozókra nagy felelősség hárul — mondotta befejezésül —, igen fontos, hogy a sajtótermékek valóban a párt politikáját vigyék előre, az ország felemeléséhez, a szocializ­mus építéséhez nyújtsanak segítséget. Számos hozzászóló után megválasz­tották a szakszervezet vezetőségét. A­ küldöttközgyűlés — Ivánka Gyula elvtárs javaslatára — táviratot küldött Rákosi Mátyás elvtársnak, amelyben megfogadták, hogy harcot indítanak az olcsóbb, sajtóhibamentes, kiváló minőségű sajtótermékek előállításáért. Fokozott gondot fordítanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek meg­javítására.

Next