Népszava, 1952. november (80. évfolyam, 257-281. sz.)

1952-11-26 / 277. szám

Világ proletárja! egyesül­eteki MAROS NÉPSZAVA BÁNYIK ISTVÁN KÉTSZERES SZTAHANOVISTA MARÓS MUNKAMÓDSZEREI ÉS SZAKMAI TAPASZTALATAI A marós szakma sztahanovistái és mű­szaki dolgozói a szakmai módszerek fejlesz­tése, döntő tervérünk sikeres teljesítése érde­kében Népszava­ szerdán jöttek össze. A ma­rósok Népszava-szerdáján Bányik István elv­társ, kétszeres sztahanovista inarós, a Kali­ber-gyár dolgozója ismertette munkamódsze­rét. Bányik elvtárs négy évvel ezelőtt kezdte meg a szakma elsajátítását. Előtte a faipar­ban dolgozott. Négy év alatti fejlődése, elért eredményei, a sztahanovista cím két­szeres elnyerése bizonyítják, hogy az élenjáró szovjet technika követése az egyedüli helyes út a munka meggyorsítására, a gépek jobb kihasználására. Bányik elvtárs kezdettől fogva a szovjet marós szakirodalom szünte­len tanulmányozásával haladt előre, küz­dötte fel magát a marósok legjobbjai közé. Különösen sokat tanult D. Makejev elvtárs szovjet sztahanovista marós módszereiből, aki a gyorsvágást első ízben alkalmazta a marós szakmában. Bányik elvtárs számos példával bizonyí­totta, milyen döntő tényező volt eddigi sike­reinek elérésében a műszakiak, a művezetők segítő munkája, a munkaverseny feltételei­nek biztosítása, főleg egy idomszernél. Teljesítménye 200*+ 220 százalékra emelkedett. A készülék azonban csak egy művelet el­­végzését szolgálta. Igen rövid idő alatt úgy módosította a felfogó -kés­z­üléket, hogy a más­sodik, a szögletmarás műveletnél is egyszerre három darabot készíthessen el. Teljesítménye újabb 30 százalékkal növekedett. Régi, igaz közmondás, hogy »evés közben jön meg az étvágy«. Bányik elvtársnak is megjött az étvágya az újítás sikeres alkal­­m­azása után. Ugyanennél a munkánál to­­vábbi újításokat alkalmazott. Figyelme most már kiterjedt a marófejek munkaidejének te* rövidítésére is. A háromdarabos marás meg­­kezdésekor csak egy maróval dolgozott. Ez* után két marót fogott fel egy tüskére — a* ismert állítható közbetét-gyűrű segítségével — és így az idomszerek szájnyílásának mindkét felületét egyszerre elkészíthette. Az átlagteljesítménye a hét maró alkalmazásán­­ál annyira felemelkedett, hogy havi kert e­sete elérte a 4500—5000 forintot. Ez után a siker után az újítások egész so­­rát alkalmazta Bányik elvtárs. Az üzem mű­­szaki vezetői valamennyi elgondoláshoz ko­­moly segítséget nyújtottak mind szellemig mind gyakorlati vonalon. A havi átlagtelje­­sítménye — a számos újítás­­segítségével­­* 400—500 százalékra emelkedett, aminek nyo­­mán ötéves tervét 20 hónap alatt befejezte. j A veszteség­­idők csökkenésével növekszik a tényleges munka ideje Bányik István elvtárs már a szakma elsa­játítása kezdetén helyes úton haladt. Először az észszerű, gazdaságos időkihasználásra törekedett. Szüntelenül azon gondolkodott, hogyan rövidítse meg az egyébként szüksé­ges átállítási és más veszteségi időket. Az első jelentős időnyereséget a­­meleg­­gépe átadással érte el. Abban az időben a marósok két műszakban dolgoztak a gyár­ban. Az első műszak végén Bányik elvtárs kifogta gépéből a befejezetlen munkadarabot, eltakarította a fémforgácsot és átadta a gé­pet a következő műszak dolgozójának. A váltója új munkadarabot fogott a gépre és megkezdte a marási munkát. A két műszak között Bányik elvtárs és társa 30—30 percet vesztettek. A­­meleggép”-átadással ez a veszteség egyszeriben megszűnt. Az első műszakban dolgozó Bányik elvtárs megkez­dett munkáját a második műszakban dolgozó marós tovább folytatta. Mindkettőjük teljesít­ménye az átlagos 110—115 százalékról 130— 1­40 százalékra emelkedett. A veszteségi idők első sikeres csökkentése további harcra serkentette Bányik elvtársat. Minden nap tíz perccel a munkakezdés előtt a gépe mellett volt. A kulcsokat, a mérőeszkö­zöket kézhez készítette. Gépét alaposan át­vizsgálta és ezzel elejét vette a munka köz­­beni meglepetéseknek. Igen sok, korábban el­vesztett időt takarított meg azzal is, hogy kellő időben jelezte művezetőjének, hogy a számára kiadott munkát mikorra fejezi be. A mű vezetője így előre intézkedhetett, hogy a következő munkához szükséges eszközök (készülék, szerszám, idomszer) kellő időben gépe mellett fellessenek. Újításokkal a főidők csökkentéséért Bányik elvtárs néhány hónap alatt a vesz­­teségi idők csaknem 50 százalékát megtakarí­totta. Teljesítménye ekkor már 160 száza­lékra emelkedett. Elhatározta, hogy teljesít­ményének további emelését újítások kidolgo­zásával, alkalmazásával éri el. Az első­ újí­tását a kétvillás idomszerek befogására dol­gozta ki. Elképzelése az volt, hogy ezekből az idomszerekből egy helyett egyszerre három darabot fog gépébe. Újításának kidolgozásá­hoz nagy segítséget nyújtottak az üzem mű­szaki dolgozói és a komplex­ brigád tagjai. Az újításhoz szükséges felfogókészülékről mű­szaki rajzot készítettek, am­it a szerszám­készítők rövid idő alatt kiviteleztek. A szer­szám segítségével Bányik elvtárs egyszerre három villás­ idomszert tudott megmunkálni. A­­marási idő ugyanannyi maradt, mint elő­ Bányik István Gyorsmarás keményfémbevonatú gyorsacélmaróval Az elért magas teljesítmények megtartása igen nehéz feladat elé állította Bányik elv­­társat. Azoknál a munkáknál, amelyeknél Bányik elvtárs újítást alkalmazott, hat hó­­nap után új normát állapítottak meg. Bá­­nyik elvtárs minden ilyen esetben azt a fel­­adatot tűzte maga elé, hogy az új normáá­val is elérje ugyanazt a százalékot, amit a hat hónap alatt elért. Célkitűzéseit csak úgy tudta m­egvalósí­­tani, hogy még nagyobb figyelmet fordított a szovjet marós munkamódszerek tanulmá­­nyozására. D. Makejev elvtárs tapasztalatai nyomán pontos tervet dolgozott ki a gyorsi marás alkalmazására. Bányik elvtárs Maka­­jev elvtárs munkamódszerét követve, hozzá­ látott, hogy megteremtse a legkedvezőbb elő­­feltételeket az előtolássebesség növelésére, öt szerszám kopásállóságának biztosítására és nem utolsósorban az önköltség csökkentésére. A fémiparban Magyarországon a gyorsforgá­­csod­ást eddig csak vídialapkás marófejekkel tudták megvalósítani. Bányik elvtárs elhatá­­rozta, hogy a nehezen beszerezhető és költ­­séges vidiabetétes marók helyett keményfém* bevonatú, gyorsacélmarókat alkalmaz. A­ gyorsacélmarókat sajátkezűleg megköszö­­­rülte, a vágóéleket megfente és elküldte . Vaskutató­ Intézethez anódgalvanikus kft.

Next