Népszava, 1952. december (80. évfolyam, 282-306. sz.)

1952-12-02 / 282. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! V NÉPSZAVA A MAG V A 80. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR I KÖZPONTI LAPI A Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ politikai bizottságában Jó eredményeket hozott a vasárnapi vasgyűjtés 1952 DECEMBER 2. KEDD Erősítsük a Sztahanov-mozgalmat! Pártunk Központi Vezetőségének november 29-i ülése világosan rámutatott: az 1952-es terv teljesítése és túlteljesítése, sikeres befejezése minden erőnk összpontosítását és latbavetését követeli. A felemelt ötéves népgazdasági terv hátralevő két évének alapjait most vetjük meg, amikor döntő tervezünk győzelmes befejezéséért harcolunk. A termelési csata élharcosai, a verseny úttörői a sztahanovisták, akik példát mutatnak mindenkinek, hogyan kell szolgálni a haza, mindannyiunk javát, hogyan kell küzdeni a terv minden előírásának valóra váltásáért. Rajtuk, a sztahanovistákon igen sok múlik , most is, amikor december 21-re készülve, nap nap után emelkedik, szélesedik a terv teljesítéséért folyó szocialista verseny. A sztahanovisták példamutatása ebben a versenyben is a munkások tízezreit ragadja magával. Muszka és Szodorai elvtársak, a Rákosi Művek kiváló sztahanovista esztergályosai néhány hete párosversenyre hívták ki egymást. Az üzemben egyre több követőjük akad és a vetélkedés egyre inkább fokozódik. Sztahanovistáink nem rettennek vissza a legnehezebb feladatoktól sem, bátorságukkal, áldozatkészségükkel, kiváló munkamódszereikkel legyőzik a termelés akadályait és nem egyszer szinte csodákat művelnek. Sztálnvárosban a kokszolómű középtermék-bunkerének építkezése öthetes tervlemaradással küzdött rt mindaddig, amíg a híres Solti sztahanovista zsaluzó-brigád segítségükre nem sietett. A Solti-brigád élenjáró, szalagszerű zsaluzási módszert alkalmazott és tíz nap alatt pótolta az öthetes lemaradást. A Sztahanov-mozgalom sokat fejlődött, de még mindig hatalmas, ki nem használt tartalékokat rejt magában. »A szocializmusban, a sztahanovista munkában minden munkaterület olyan — mondotta Rákosi elvtárs —, mint egy felfedezetlen földrész, ahol lépten- nyomon új lehetőségeket, új, eddig rejtett tartalékokat lehet felfedezni. Ezeket kell felszínre hoznunk a versenynek abban az új lendületében, amely most Sztálin elvtárs 73. születésnapja tiszteletére bontakozik ki hazánkban. A munkaverseny, a Sztahanov-mozgalom kifejlődésének egyik igen fontos feltételére mutat rá Gerő elvtárs, a Központi Vezetőség november 29-i ülésén: »Továbbra is következetes, szívós harcot kell folytatnunk az ütemes, egyenletes termelés megvalósításáért egész iparunkban, mert az ezen a téren elért eredmények még egyáltalán nem kielégítőek.« Számos üzemben fékezi a verseny lendületét, gátolja a Sztahanov-mozgalom fejlődését, hogy a nyersanyagot, a szerszámokat, a rajzot és a munkalapot lelkiismeretlenül készítik elő. Márpedig dolgozóink azt kívánják és követelik: biztosítsák számukra a termelés előfeltételeit, hogy munkaidejüket kihasználhassák. Az Április 4 Gépgyár forgácsolóműhelyében kevés a sztahanovista. Ennek legfőbb oka a rossz munkaadagolás. Kara László munkaérdemérmes esztergályos azért nem kapta még meg a sztahanovista jelvényt, mert teljesítménye a rosszul szervezett anyagellátás miatt változó; az elmúlt hónapban például 128 és 176 százalék között ingadozott. Jelenszki József sztahanovista karusszelesztergályos már a második sztahanovista jelvényt is elnyerhette volna, ha folyamatosan biztosítanák munkáját. Az ő teljesítménye 97 és 193 százalék között váltakozott októberben. Ilyen körülmények között a műhely dolgozóit mások hanyagsága akadályozza abban, hogy huzamos időn át állandó magas teljesítményt érjenek el és ezzel méltókká váljanak a sztahanovista kitüntetésre. A termelés műszaki feltételeinek biztosítása azonban egymagában nem elegendő. Sztahanovistáinknak műszaki, szakmai segítségre is szükségük van ahhoz, hogy továbbfejleszthessék, tökéletesíthessék munkamódszereiket. Hiszen a sztahanovisták sikereinek titka — mint Molotov elvtárs mondotta — ».i.nem a kapkodó sietség,ben és nem a láterőltetésben rejlik, hanem valami másban. Számlálni a munka perceit és másodperceit, ritmust vinni a munkába, megfigyelni a munka menetét, rendet teremteni a munka egész folyamatában — ez azt jelenti, hogy véget vetünk annak a nemtörődömségnek, amellyel a szégyenletes gépállásokat és az időpocsékolást kezeltük, azaz kulturáltságot viszünk bele a munkába. A dolog lényege tehát nem a munkás túlerőztetésében, hanem a munkájához való viszonyának kulturáltságában rejlik.* Elsősorban a mérnökök és technikusok nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy az élenjáró szakmunkások ilyen magas színvonalra emneljék mu.Hs.-jukat. A műszaki értelmiség segítsége a munkásokat szakképzettségük emelésére ösztönzi, felébreszti bennük, a kutatószellemet, elősegíti, hogy a fizikai munka közelebb kerüljön a szellemi munkához. A mérnökök és a technikusok is sokat , tanulhatnak az élenjáró szakmunkásoktól. Elméleti tudásukat kiegészíthetik azokkal az értékes gyakorlati tapasztalatokkal, amelyeket a dolgozók a munkapad mellett gyűjtöttek össze az évek során. A munkások javaslata, észrevétele, bírálata pedig segítséget nyújthatnekik a munka jobb megszervezéséhez, a termelés eredményesebb irányításához. Természetesen a sztahanovisták politikai nevelését sem szabad elhanyagolni, hiszen ez jelentős lépéssel viszi előre a mozgalom kiszélesítését. Ha sztahanovistáink megértik, hogy felelősségük túlterjed saját munkapadjaikon, akkor nagyobb gondot fordítanak tapasztalataik átadására, az üzembe kerülő új dolgozók képzésére. Fontos ez, mert a kiváló munkások példásalíltatása nagy nevelőerő, amely az átlagdolgozókat, sőt az elmaradókat is felemelheti az élenjárók színvonalára. Az Április 4 Gépgyár kovácsműhelye sztahanovista műhely. »Aki hozzánk kerül, előbb-utóbb maga is megkapja a kitüntetést — mondja Márhoffer Ferenc, a műhely sztahanovista művezetője —, mert nálunk nem lehet félszívvel, kedvetlenül dolgozni. A mi műhelyünk hangulata, a dolgozók munkalendülete magával ragadja az újakat is.* Igen fontos, hogy az üzemek vezetői felügyeljenek azokra a munkásokra, akik nehéz küzdelem, tanulás árán, fokozatosan emelik teljesítményüket. Bátorítsák és segítsék őket, hogy előbbre jussanak a felemelkedés útján. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy több figyelemmel, több szeretettel foglalkozzanak a dolgozó emberrel, hogy észrevegyék a »hétköznapi munka« hőseit. Számos vezető azonban még közönyösen megy el az egyszerű, átlagos munkások kiváló teljesítményei mellett. A Telefongyár fékműhelye ebben az évben háromszor nyerte el az üzemi pártbizottság vándorzászlaját. Mégsem tűnt fel az üzemi pártbizottság tagjainak, a vállalat vezetőinek, az üzemi bizottságnak, hogy a műhelyben mindössze két okleveles sztahanovista van, jelvényes pedig egy sincs. Herényi Dezső elvtárs, a fékműhely műhelybizottsági elnöke igen találóan jellemezte a helyzetet. »Biztos, hogy a sztahanovisták itt élnek közöttünk, hiszen a műhely kiváló teljesítménye az egyes dolgozók odaadó, jó munkájából született. A mi vakságunk, a mi nemtörődömségünk okozza, hogy a műhely élenjárói még mindig nem kapták meg az őket megillető kitüntetéseket.« A közömbösség mellett sok esetben a bürokrácia, az ellenség keze is akadályozza a Sztahanov-mozgalom fejlődését. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén rámutatott, hogy a munkaverseny elbürokratizálása az utóbbi hónapokban, ahelyett, hogy javult volna, helyenként még tovább burjánzott. Még ma is gyakran előfordul, hogy a dolgozók észrevételeit, bírálatát semmibe veszik, értékes újítási javaslataikat hónapokig íróasztalfiókokban hevítetik. A bürokrácia ellen csakis úgy lehet harcolni, ha a tömegeket is bevonjuk a Sztahanovmozgalom ellenőrzésébe. Ezért olyan fontos, hogy a sztahanovista felterjesztéseket a szakszervezeti csoportok, a műhelyértekezletek részvevői megvitassák és így megakadályozzák, hogy arra méltatlanak nyerjék el a megtisztelő sztahanovista címet, egyben megakadályozzák a sztahanovista felterjesztések bürokratikus huzavonáját is. Üzemeinkben most lelkes verseny indult, amely három forrásból táplálkozik. Lendületet ad a dolgozóknak, hogy egész évi munkájukat ezekben a hetekben kell betetőzni, hogy döntő tervezünk sikeres teljesítéséért és túlteljesítéséért, harcolnak. Erősíti a versenymozgalmat az is, hogy a világ népeinek bécsi békekongresszusán a mi küldötteink arról akarnak hírt adni, hogy a magyar nép a termelésben elért kiváló eredményeivel is bebizonyítja, hogy becsülettel helytáll a béke frontján. A legnagyobb lelkesedést azonban az adja a versenyzőknek, hogy munkaeredményeikkel méltó ajándékot akarnak adni Sztálin elvtárs 73. születésnapjára. Emelje ennek a nemes vetélkedésnek a sikerét az, hogy a verseny során továbbfejlődik a magyar Sztahanov-mozgalom és új erőkkel gyarapodik sztahanovistáink nagy tábora. Harcban Sztálin elvtárs születésnapjának méltó megünnepléséért Már december 13-i tervét is teljesítette az RM Kovácsológyára Néhány nappal ezelőtt váltismeretessé, hogy november második dekádja eredményei alapján az RM Kovácsológyára vezet a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó versenyben. Az üzem dolgozói vállalták, hogy évi tervüket december 15-re befejezik, ezzel köszöntik a nagy Sztálin születésnapját. A műszakiak segítségével javuló eredményeket érnek el a csepeli kovácsok. A mechanikai présműhelyben új gyártástechnológiát vezettek be, a különböző varrógépalkatrészek kovácsolásánál pedig a technológia módosításával ejtőkalapácsokat használnak. Ezáltal 70 százalékkal csökkentették a megmunkálási időt és a minőség is javult. A gyáregységben különösen jól dolgozik a nagykalapács-, a kovács- és a mechanikai présműhely. Termelési eredményeiket takarékossági sikerekkel tetézik. Legutóbb például a motorforgattyútengelyek kovácsolásánál évi egymillió forintot eredményező újítást vezettek be. A jó munka eredményeként szombaton az RM kovácsai már december 13-i tervükön dolgoztak. Az ózdi nagyolvasztómű vasárnapi tervét 103 százalékra teljesítette A vasárnap reggeltől hétfő reggelig tartó három műszakon a négy ózdi nagyolvasztó 103 százalékos tervteljesítést ért el. Élen az Április 4 kohó kollektívája haladt, amely több mint 15 százalékkal teljesítette túl a cap előirányzatot. A Kossuth kohó 110 százalékos eredménnyel a második helyre került. A műszakiak eredményes átszervezéssel segítik a Ganz Vezérlőberendezések Gyára dolgozóit A Ganz Vezérlőberendezések és Készülékek Gyárában is serény munka folyik az évi terv határidő előtti befejezéséért. December 21-re teljesítik az évi operatív tervet — ezt vállalták a dolgozók. A műszakiak eredményes munkával támogatják a kollektívát az ígéret teljesítésében. Új, gépcsarnokot létesítettek, itt összpontosították az eddig hét különböző helyen végzett megmunkálást. Nemcsak az alkatrészgyártás vált ezáltal áttekinthetőbbé, hanem az anyagmozgatás is olcsóbbá vált: költsége mázsánként 49 forintról 18,50 forintra csökkent. Új szerszámműhely is létesült a gyárban, ami kiküszöböli azt az időveszteséget, amit eddig a szerszámpótlásra várakozás okozott. .. „Termelj ma többet, mint tegnap !“-mozgalom sikere a tatabányai XIV-es aknán A negyedik negyedévre a tatabányai XIV-es akna 2600 tonna szén terven felüli termelését vállalta. Ezt a menynyiséget november 24-én már elérte a kollektíva, sőt 715 tonnával túl is haladta. Ekkor az akna bányászai vállalták, hogy hatezer tonna szenet adnak az év végéig a hazának terven felül és az évi tervet Sztálin elvtárs 73. születésnapjára befejezik. November 26-án már december 2-i tervüket teljesítenék s így ötnapos előnyt szereztek a tervben. A jó eredményeket nagyrészt aTermelj ma többet, mint tegnap”-mozgalomnak köszönheti a XIV-es akna. A Loy elvtárs példáját követő csapatok a termelés fokozatos növelésével teremtették meg a siker alapját. Hontvári János, Bachler Ernő és Herbert Jenő brigádja eddig 194, Lados István brigádja 193, Tajkov András brigádja 189 százalékot ért el. A »Termelj ma többet, mint tegnap”-mozgalomban részt vevő egész délkeleti mező 126 százalékos tervteljesítéssel járult a közös vállalásért folyó harchoz. A MÁVAG szerelői a sztálinvárosi nagykohó építésénél hősies munkával túlszárnyalják diósgyőri eredményeiket A sztálinvárosi nagykohó építői kimagasló eredményekkel, munkahőstettekkel tesznek itet elszánt békeakaratukról, Sztálin elvtárs iránti szeretetükről. A MÁVAG szerelői, akik a diósgyőri nagykohó építésénél végzett hősies munkájuk eredményeit is felülmúlva dolgoznak, megfogadták, hogy december 31 helyett 26-ra összeszerelik a kohó páncélzatát. Pénteken már beemelték a kohó páncélzatának újabb két évét. A két szerelőcsoport 181, illetve 164 százalékos eredménnyel dolgozik. Diósgyőrben a teljes magasságot 50 nap alatt érte el a páncélzat, itt 43 napot szántak erre a munkára. A MÁVAG szerelői nagyszerű munkával hálálják meg azt, hogy ezen a hatalmas békealkotáson dolgozhatnak. Mihály János sztahanovista szerelő irányításával például a toronydarut csaknem fele idő alatt szerelték össze, mint Diósgyőrben. A hűtőlapok első sorának behelyezésével a megadott nyolc nap helyett három és fél nap alatt készültek el. Az aknatartó oszlopok szerelését december 4-ig kellett volna megkezdeni, de adott szavukat valóra váltva, ezt a munkát már pénteken, november 28-án be is fejezték. Jobb ürescsille ellátást kér a Haracska-frontbrigád (Tudósítónk jelenti.) A Dorogi Szénbányászati Tröszthöz tartozó Anna-völgyi szénbányák új aknájában, a X-es aknában ma a kora reggeli beszállás előtt mindenki arról beszélt, hogy sikerül-e ma a Szaracska-brigádnak megdöntenie a régi termelési csúcsot, valóra váltja-e a brigád a Sztálin elvtárs 73. születésnapjára tett fogadalmát, hogy 500 csille szenet termel minden 24 órában. Nagy fába vágták fejszéjüket Huracskáék — mondogatták a kas előtt álló bányászokegymás közöttt. — Nem maradnak szégyenben, ezeknek minden sikerül — bizonygatták a vájárok. A kíváncsi szemek a híres brigádot keresték, mert Haracska és társai itt szoktak leszállni, de a brigádból senki sem volt látható. Mint utólag kiderült, a brigád a megszokott fél 6 helyett már negyed 6-kor leszállt a bányába. A munkahelyen mindent előkészítettek. Vasárnap délelőtt beszerelték a csúszdát, a gátasok új pásztával beiszapolták a kifejtett üregeket és a hétfői napra szükséges bányafát is felszállították a munkahelyre. Ugyanaznap éjjel Flórián József, a csapat fúrómestere Eresei Bélával végigfúrta a szénfalat és elrobbantottak, majd indulásra előkészítettek 12 üres csillét is. A brigád a munkahelyre érve, mindent rendben talált. Tüstént munkához láttak. A csúszda, a kaparószalag már javában pntolta a csillogó, jó minőségű szenet, amikor a lobbi csapatok még útban voltak a munkahely felé. Haracska elvtárs megkezdte a folyamatos termelés biztosítását, új robbantó patronok és gyutacsok elkészítését. Flórián József tovább fúrta a 30 méteres fronthomlokot, Hubacsek István, brigádvezetőhelyettes a front feltörését hajtotta előre, hogy azzal se maradjanak el. Bieber József és Gúla József vájárok az ácsolatokat készítették elő és építették be a kifejtett pasztába. Király Albert, Tóth Mihály és két társuk, szakadatlanul, megállás nélkül lapátolták a csúszdára a szenet. A csúszda, a kaparószalagok púpozva rakottak, szállították a drága rakományt a garat felé. Még a műszak fele sem telt el, máris 70 szénnel rakott csille futott ki a front alól. Közben lerobbantották már az újabb tíz lyukat, a kifejtett részeken gyorsan haladt az ácsolás. A négy lapátos az újra lerobbantott készlet felrakásához lát hozzá." Flórián József újra fúr, újra készítik a gyutacsokat, a töltetet, az új ácsolatokat, megy minden elölről folyamatosan, megállás nélkül, a 24 órás ciklusos grafikon szerint. Tíz óra tájban azonban már csak szórványosan érkeztek az üres csillék, 15—25 percig át kellett várnia rájuk a csapatnak. A brigád délig ötnegyedórát várt üresre és ez kissé lefékezte az első órák lendületét. Tizenkét óra után újra zavartalanná vált a szállítás és a csilleutánpótlás. A műszak végéig a brigád 137 csille szenet termett, harminccal kevesebbet annál, ami a napi 500 csille szén egyharmadát jelentette volna. A délutános műszak újult erővel látott a munkához, hogy behozzák az első harmad 30 csillés elmaradását, leküzdjék a szállítás hibái okozta nehézséget és a három harmad együttesen elérje az 500 ostló napi termelést. A DIMÁVAG Gépgyár üzemeiben, ösztönzik a dolgozókat a A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói döntő tervevünk befejezésének közeledtével minden erejüket latba vetik, hogy maradéktalanul teljesíthessék és túlszárnyalhassák évi tervüket. A gyár párt- és szakszervezeti bizottsága igen helyes módszereket alkalmaz a dolgozók versenykedvének fokozására. Olyan jelszavakat adnak ki, amelyek a dolgozók figyelmét ezekre a kérdésekre irányítják. A kerékpár-üzem mozdonysorának dolgozói például e jelszó megvalósításáért harcolnak. »A jobb vasúti forgalom biztosításáért teljesítsétek túl az előirányzott 16 csoport mozdony kiszállítását!« Majd minden üzemben , műhelyeiben harcos jelszavak feladatok végrehajtására találhatunk olyan jelszavakat, amelyek az exportterv maradéktalan teljesítésére ösztönöznek. A kiseszterga-csoportban a következő felirat látható: »Dolgozók. juttassátok, kifejezésre a Szovjetunió iránti hűségeteket a nyolc export esztergagép alkatrészeinek időelőtti elkészítésével!« Ezeket a jelszavakat a gyár üzemi lapja is leközli és rendszeresen beszámol arról, hogyan teljesíti kötelezettségét egy-egy műhely vagy üzem. A DIMÁVAG Gépgyár part- és szakszervezeti bizottságának helyes kezdeményezését kövessék valamennyi üzemünkben!