Népszava, 1953. január (81. évfolyam, 1-26. sz.)

1953-01-08 / 6. szám

Világ proletárjai egyesüljetek a NÉPSZAVA A szakszervezetek feladatai az ez évi üdülés előkészítésében Budapesten felállítják Dózsa György és Ady Endre szobrát A MAGYA R SZAKSZ E R V E Z E T E V* • ■ ‘ •• f' -K KÖZPONTI A L AP J A 81. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1953 JANUÁR 8. CSÜTÖRTÖK A gépállomások legfontosabb tennivalói Rákosi elvtárs az országgyűlésen mondott beszédében a mezőgazdaság helyzetét elemezve, a következőket mondotta: »...sokkal jobb lehetett volna idei termésünk, ha a korszerű földművelés, a modern agrotechnika szabályait betartottuk volna.« Rákosi elvtárs beszédében tehát egyik legfontosabb feladatként jelölte meg, hogy a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával harcoljunk a növénytermelés terméshozamainak gyors növekedéséért. A korszerű agrotechnika biztosítását jelentős részben gépek segítségével érjük el. A gépek készítik el a jó magágyat, a gépek segítenek bennünket, hogy időben kapáljuk meg a kukoricát, a napraforgót, a gépek biztosítják a termés időben történő betakarítását, cséplését. Ahhoz azonban, hogy a gépek segítségével kellő időben jó minőségben tudjunk szántani, vetni, hogy a gépekkel a korszerű agrotechnikai módszereket biztosíthassuk, szükséges, hogy jól karbantartott gépek legyenek minden gépállomáson. Egy csavar se lötyögjön, egy alkatrészben se legyen por vagy piszok, egy alkatrész se kerüljön ki a műhelyből hibásan. Bukin elvtárs, a veliko-mihajlovszki gépállomás igazgatója az elmúlt esztendőben magyarországi tartózkodása során a többi között a következő tanácsot adta a mezőtúri gépállomás dolgozóinak: »Lehet, azt gondolják az elvtársak, hogy kicsit mozog a csapszeg, vagy piszok marad a csavarokon, ez apróság. Hát látszólag valóban kis dolog az ilyesmi. De nálunk erre is vigyázunk. Tavasszal esetleg éppen a legszorgosabb dologidőben okozhat egy ilyen csekély mulasztás is kiesést a gépi munkában. A piszok könnyen belekerülhet a motorba és máris kész a baj. De helytelen az ilyen engedékenység azért is, mert felületes munkával rossz példát mutatunk a traktorosoknak. Márpedig a vezetőségfeladata, hogy jó példával járjon elől, pontos, lelkiismeretes munkára nevelje a traktorosokat. Legyen gondunk arra, hogy a traktorosok megszeressék a gépet, gondozzák, ápolják a motort. Ha a lónak nem adunk rendesen enni és nem gondozzuk lelkiismeretesen, makacs lesz, nem végzi rendesen a munkát. Miért volna ez másképpen a traktorral?« Ezekben a napokban a gépállomások dolgozóinak egyik fontos feladata, hogy szétszedjék a traktorokat és egyéb gépeket, átvizsgálják, lezsírozzák és kijavítsák a hibás részeket. A minőségi gépjavítás veti majd meg a tavaszi szántás-vetés sikere, a jövő esztendei magas terméshozamért vívott küzdelem biztos alapját. Éppen ezért minden gépállomáson arra kell törekedni, hogy ezt a munkát a legnagyobb körültekintéssel végezzék el. Az idén azonban az eddiginél sokkal alaposabb, gondosabb szervezést igényel a gépjavítási munka. A gépállomások jelentős része ugyanis elmaradt a szántással, vetéssel, nem teljesítette az őszi tervét, így a gépálllomási dolgozóknak kettős feladatot kell egyidejűen végrehajtaniuk. Egyik legfontosabb feladatuk a körültekintő gondoskodás az elmaradt mélyszántás pótlásáról, másrészt biztosítaniuk kell a gépállomás gépparkjának megfelelő átvizsgálását és kijavítását is. Arra kell vigyázni a gépállomásokon, nehogy az egyik munkát a másik rovására előtérbe állítsák. Nehogy az összes gépeket bevonják a gépjavítási munkába és csak egy-két felesleges traktorral dolgozzanak kint a mezőkön. A legsürgősebb feladat, hogy minden percet kihasználjanak az elmaradt mélyszántások legjobb elvégzésére. S ahogyan ezeket az elmaradt munkálatokat pótolták, úgy vonhatják be fokozatosan a traktorokat a javítási munkába. Elsősorban a legrosszabb gépeket javítsák ki és csak legutoljára azokat a gépeket, amelyeken kevés munka van. Ha egy gép elkészül, küldjék ki dolgozni és helyette vonjanak be másik gépet a javításba. A szántóföldeken dolgozó gépeknél pedig ügyeljenek a gépek megfelelő csoportosítására. Ha az egy bizonyos területre beosztott traktorok nem tudnak még a számukra kijelölt talajon dolgozni, de más határtéren már olyan minőségű a talaj, hogy szánthatnak, irányítsákát erre az időre oda a gépeket. Ne történjék meg olyan eset, mint ami az atkári gépállomáson. Ott az egyik brigád ■íraktoristái két hétig azért nem dolgoztak, mert területükön nem lehetett szántani és a gépállomás vezetősége nem intézkedett, hogy átmenjenek más határrészekre, segítsenek a többi brigádnak. Fontos, hogy ne csak a földeken a szántást végző traktoroknál szervezzék meg jól a munkát, hanem a műhelyen belül is. A gépjavításnál — mint más mezőgazdasági munkáknál is — segítségünkre van a Szovjetunió gépállomásainak sokéves tapasztalata, jól bevált módszere. A Szovjetunióban géprészenként javítják a traktorokat. Ez azt jelenti, hogy 20—25 műveletre bontják fel a traktor javítását. Minden egyes részt más és más dolgozó vagy csoport javít, így válik lehetővé, hogy a traktor vagy a munkagép minden egyes részét a lehető leggyorsabban és a legjobb minőségben tudják kijavítani. A mi gépállomásainkon még nincsenek olyan korszerű műhelyek, mint a Szovjetunió gépállomásain. A gépészeknek, traktorigmáknak sincs olyan szakképzettségük, a Szovjetunió gépjavítási módszerének elvét azonban mi is alkalmazni tudjuk. úgy biztosíthatjuk a minőségi javítást, hogy egy-egy traktor javítását három-négy brigád végzi. Az egyik brigád például csak a motort javítja, a másik csak a differenciáit stb. A különböző munkagépeket, így a vetőgépeket, ekéket, tárcsákat, koronákat is külön-klön brigád javítja. Ily módon hasznosíthatjuk tehát a Szovjetunió gépállomásainak tapasztalatait. A pátyi gépállomáson az elmúlt esztendőben ezzel a módszerrel érték el, hogy minden alkatrész, minden traktor, minden vevőgép jó minőségben került ki a gépállomás műhelyéből. És ennek a módszernek a továbbfejlesztésével akarják biztosítani, hogy a jövő évben is jó minőségben kerüljenek ki az erőgépek, traktorok a javítóműhelyből. A hajdúszoboszlói gépállomások viszont csak szemmel javították kiszépen a gépeket, nem gondoskodtak a minőségi ellenőrzésről, az elmúlt, esztendőben, így aztán alig mentek ki a gépek a földekre, egymásután álltak le különböző géphibák miatt és hosszú időbe telt, míg újból kijavították őket. A hajdúszoboszlói gépállomás vezetői nem tanultak a tavalyi tapasztalatokból és most télen sem készültek fel megfelelően a gépjavításra. A megyei tanács gépállomási csoportja sem intézkedett, hogy ezen a gépállomáson az idén elkerüljék a tavalyi hibákat. Mulasztást követett el az ÁMG főosztálya, amely ahelyett, hogy hasznos segítséget, útmutatást adott volna a tervteljesítésben elmaradt gépállomásoknak, hogy miként oldhatják meg a legmegfelelőbben kettős feladatukat — az elmaradt szántások jó minőségű és gyors pótlását és a gépek gondos kijavítását —, egymásután ellentétes utasításokat adott a megyei tanácsok gépesítési csoportjának, illetve a gépállomásoknak. Hol csak a mélyszántás fontosságát hangsúlyozták, hol arról körleveleztek, hogy a gépjavítás a »súlyponti« feladat. Még az őszi terv teljesítéséről sem kértek jelentést. Így érthető azután, hogy a Fejér megyei tanács gépállomási csoportja politikai osztályának egyik munkatársa nemrég ezt mondotta: »Az őszi munka kampánya tulajdonképpen november végével lezárult. Azóta nincs arról képünk, hogy hogyan folyik a mélyszántás a megyében. A MEDOSZ-szervezetek, üzemi bizottságok és bizalmiak mozgósítják a traktorosokat, szerelőket, brigádvezetőket, agronómusokat, gépészeket a gépállomások előtt álló kettős feladat sikeres végrehajtására. Szervezzenek versenyt az eddig elmaradt szántások mielőbbi pótlására. A traktorosok vállalják, hogy ezekben a hetekben menynyi szántást végeznek el, úgy, ahogyan azt a martonvásári gépállomáson tették. Molnár Sándor traktoros vállalta, hogy decemberben negyven holdat felszánt. Vállalását teljesítette és januárban is jó eredményeket ért el. Ugyanakkor mozgósítják a MEDOSZ-szervezetek a műhelyben dolgozókat is a gépjavítás jó elvégzésére. A verseny szervezésénél különösen arra steljenek, hogy a traktoristák tegyen:ti szocialista kötelezettségvállalásokat a határidők lerövidítésére, a minőségi munka biztosítására, a hulladékanyagok felhasználására, a gondos bejáratásra stb. A széleskörű versenymozgalom, a fő versenynyilvánosság új erőforrás a gépállomások előtt álló fontos feladatok megoldására. A gépállomások vezetői és dolgozói törekedjenek mindenütt arra, hogy az elkövetkezendő napokban minden percet, minden órát kihasználjanak az előttük álló kettős feladat végrehajtására. Ne feledjék el, hogy ez a kettős feladat egyetlenegy célt szolgál, azt, amit Gerő elvtársa Központi Vezetőség ülésén így jelölt meg: »Úgy a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben központi feladattá kell tennünk a hozam emelését mint az egész mezőgazdaság fejlesztésének, valamint szocialista átépítésének alapvető feltételeit.« JOBB MUNKÁVAL, FEJLETTEBB MÓDSZEREKKEL NAGY BÉKEMŰVEINK FELÉPÍTÉSÉÉRT Az ötéves terv negyedik évébe léptünk. Országszerte tovább épülnek hatalmas tervalkotásaink: Sztálinváros, Kazincbarcika, a November 7 Erőmű és szocialista építésünk más nagy létesítményei. Üzemeink egész sora kapta a hazától azt a feladatot, hogy az épülő nagy létesítmények számára gépet, alkatrészt, épületelemet gyártson. Új erőműveink több szenet kérnek, ehhez bányáink korszerűsítése és jobb munkája szükséges. Nincs megtisztelőbb feladat, mint nagy tervalkotásaink számára dolgozni: az ilyen feladatokkal megbízott üzemeink kövessék a máris nagy lendülettel dolgozók példáját. FOGASKERÉKGYÁR: Határidő előtt szállítunk a November 7 Erőműnek A Fogaskerékgyár dolgozói legfontosabb feladatuknak tartják, hogy nagy békeműveink számára határidő előtt készítsék el a tervben szereplő fogaskerekeket. Január 31-ig az üzemnek hat darab fogaskerékhajtóművet kell szállítania a November 7 Erőmű számára. Az üzem kollektívája elhatározta, hogy a hajtóműveket január 10-re elkészíti. Azóta még nagyobb gondot fordítanak a munkafolyamatok egyszerűsítésére, tökéletesítésére. Néhány nappal ezelőtt a dolgozók javaslatára újítást vezettek be a hűtőberendezés csöveinek hegesztésénél. Azelőtt a csöveket külön-külön forrasztották a tartályba, ami hosszadalmas munka volt. Most ötletes összefogókészülék segítségével a hűtőberendezés 81 vékony csövét egyszerre segesztik Csupán ez az újítás több mint tíz órával csökkentette egyik fogaskerék-hajtómű gyártási idejét. A lelkes, ötletes munka meghozta első eredményét: január 6-ig már öt fogaskerék-hajtómű készült el és megkezdték a hatodik összeszerelését is. ÉPÜLETELEMGYÁR: Meggyorsítjuk a rakodó- és szállítómunkát Az Épületelemgyár az elmúlt év első tizenegy hónapjában mintegy 700 vagon előregyártott vasbetonelemmel kevesebbet szállított az ötéves tervnagy létesítményeihez, mint amennyit tervük előírt. Adósságuk felét még decemberben letörlesztették, amikor a Kelenföldi pályaudvar dolgozóival folytatott megbeszélés után megjavították szállítórészlegeik munkáját és december 31-ig öt irányvonatot indítottak nagy békealkotásainkhoz. Januárban múlt évi adósságuk hátralevő részét is le akarják törleszteni az Épületelemgyár dolgozói és ezért még hat irányvonalat indítanak el. Ehhez munkájuk további javítására van szükség. Fokozott gondot fordítanak a gyáron belüli anyagmozgatásra, a vasúti szállításra és rakodásra. A szállítási üzem dolgozói már az új év első napjaiban is megállták helyüket. A rakodóbrigádok közül Füleki László csoportjai váltak ki, közülük nem egy rendszeresen 200 százalékra teljesíti tervét. Dicséretre méltó a Zrínyi rakodóbrigád munkája is: bár tagjai csak nemrég dolgoznak a gyárban, máris 118 százalékos tervteljesítésről adhatnak számot. A legjobb brigádok munkája segítségével január 5-én már 825 darab, szállításra kész vasbetonelemet hordtak ki a gyárcsarnokból a korábbi 4 500 darab helyett. VÁRPALOTAI SZÉNBÁNYÁK• Készülünk a November 7 Erőmű ellátására A Dunántúl épülő egyik legnagyobb tervalkotásunk, a November 7 Erőmű működése hatalmasan megnöveli a várpalotai bányászok feladatait. Államunk minden segítséget megad ahhoz, hogy a várpalotai bányászok teljesíthessék a tervben előírt kötelezettségeiket. A várpalotai szénmedencébeli óriási beruházásokkal jelentősen fejlesztik a bányaüzemeket ebben a tervévben is. A korszerű szkip-szállítóaknában, ahol a dolgozók már decemberben szenet értek, az új év első napjaiban F 4-es szénkombájnnal indul meg az új aknapár vágatrendszerének kiképzése. A két aknát egymással és az Erőművet mintegy négy és fél kilométer hosszú, korszerű drótkötélpályával kötik össze; a drótkötélpálya fel- és leadóállomásokkal együtt ebben az évben megépül. A pályáról a szén az Erőmű 800 méteres szállító- szalaghídjára kerül — ezt is ebben az évben építik fel — s innen jut az Erőmű kazánjaiba Az új aknák környékének gazdag szénterületén egyre könnyebbé és gyorsabbá teszi a bányászok munkáját a gépesítés. A munkahelytől a főszállítóvágatig már most is 65 százalékban gépekkel folyik a szállítás. Ezt az arányt az év végére tovább javítják. Az elővárások nagy részén bevezetik a komplex gépesítést, öt F 4-es szénkombájn segíti a dolgozókat, a jövesztés, rakodás, szállítás munkáját egyaránt gép végzi. A hét első három napján túlteljesítette tervét az ózdi Martin Az ózdi martinászok adóssággal zárták 1952-t. Nem vitték teljes sikerre tervüket, nem teljesítették feladatukat. Elmaradásuk a hengermű munkája mellett az ország egész sor más gyárának fejlődését, tervteljesítését is hátráltatta. A Martin dolgozói 2-án és 3-án termelési értekezleteken beszélték meg, hogyan végezhetnek az új tervévben eredményesebb munkát. Közös megbeszéléseiken az az általános vélemény alakult ki, hogy elmaradásuk egyik jó oka a Martin-kemencék karbantartásának elhanyagolása. Nem növelték az előírt arányban a nyersvasbetét-súlyt, nem tartották be az erre vonatkozó műszaki utasításokat. Elhatározták, hogy már az első januári dekádban változtatnak ezen a hibás módszeren. A megbeszélés eredményei máris megmutatkoznak. Hétfőn 1003, kedd reggelig 102.5, szerda reggelig 100.2 százalékos napi tervteljesítésről adott hírt a Martin versenytáblája. A betétsúly növeléséért kedd reggeltől szerda reggelig a XII-es kemence három brigázija küzdött a legeredményesebben, Dubinyi, Zámbók és Rábeczki olvasztárok vezetésével. Ádagonként átlag hat tonnával teljesítette túl előirányzatukat. A VIII-as kemence brigádjai négy-négy, az I-es kemence dolgozói két-két tonnát adtak az előírt adlagsúlyon felül. Az ajkai Ármin-akna négy napjának eredménye: 119.8, 107.9, 109.5, 107.1 százalék Az ajkai Ármin-akna dolgozói már tavaly is a tervüket rendszeresen teljesítő bányászkollektívák közé tartoztak: évi tervükön felül több min 11,5 ezer tonna szenet adtak a népgazdaságnak, amit elsősorban az egyenletes termelésnek köszönhetnek. Az év 36 dekádjából több mint harmincban teljesítették tervüket. Az új év feladatait meghatározó röpgyűlésen célul tűzték ki a terv mindennapi túlteljesítését. Ennek érdekében több hasznos javaslat hangzott el. Vitai Dezső azt ajánlotta, töltse meg minden csapat mindig színűdig a csilléket. Müller Ferenc frontfejtési vájár megfigyelte, hogy a csillék aljához tapadó nedves szénét nem takarítják ki rendesen s ez is állandóan sok helyet foglal a csillében, végeredményben lassítja a szállítást. A dolgozók jó gyakorlati javaslatait a műszaki vezetők azonnali intézkedései követték — így érte el az akna az eddigi munkanapokon a terv állandó túlteljesítését: 3-án 119.8, ötödikén 107.9, hatodikén 109.5, hetedikén reggelig 107.1 százalékos eredményt. Most azon dolgoznak, hogy tartsák az évkezdet jó színvonalát és első negyedévi tervükön felül 3700 tonna, szenet adhassanak a népgazdaságnak. Tervismertető értekezlet — tervismertetés nélkül A Vörös Csillag Traktorgyár acéltisztító műhelyének termelési értekezletén Ambrus János elvtárs művezető számolt be az elmúlt hónap munkájáról. 1952. decemberében a műhely csak 62,9 százalékra teljesítette tervét és az előirányzatnál 181 tonnával kevesebb fazonöntést végeztek el. Az elmaradás okai között a legfontosabb a munkafegyelem lazasága. Egyesek nem dolgozzák ki a 480 percet, sok az üzemen belül a csellengés. Ambrus elvtárs megbírálta a szakszervezeti bizalmiakat, hogy nem folytatnak felvilágosító munkát az igazolatlan mulasztások megszüntetésére. Hiba az is az acéltisztítóban, hogy az élenjáró szakmunkások nem segítik a száz százalékon alul teljesítőket. A versenyvállalásokról szólva kitűnt, hogy sokan csak formális felajánlásokat tettek és a műhely ifjúmunkásai egyáltalán nem vesznek részt a munkaversenyben. Ezért a DISZ alapszervi vezetőségét komoly felelősség terheli. Ambrus elvtárs megemlítette, hogy a dolgozók által a legutóbbi termelési értekezleten feltárt hibákat kijavították, így például a műhely ajtaját és ablakait rendbehozták. A beszámolóhoz tizenketten szóltak hozzá. A dolgozók általában a folyamatos anyagellátás és a műszaki előfeltételek eddiginél rendszeresebb biztosítását kérték, így például Pitrik Ferenc sztahanovista gépmunkás felvetette a műszaki vezetés felelősségét a műhely We-szélgépe javításának elhúzódásai miatt. A műhely számára oly fontos gépet ugyanis már két hónapja javítják és még mindig nem tudják, mikor lesz üzemképes. Horváth István sztahanovista nagyfaragó arról beszélt, hogy a rossz anyagellátás miatt naponta többször is le kell állnia gépével. Szeles Kálmán villanyhegesztő hozzászólásában a verseny nyilvánossággal foglalkozott. A versenytáblán még mindig a novemberi teljesítmények szerepelnek. Kérte, hogy naponta tudassák a dolgozókkal a legfrissebb versenyeredményeket. Ambrus elvtárs beszámolójából hiányzott a műhely első negyedévi tervének ismertetése. Holott az értekezletnek éppen ez lett volna az elsőrendű feladata, így a dolgozók nem ismerhették meg, hogy milyen feladatok állnak előttük, nem tehettek részletes, alapos javaslatokat a tervek megvalósításának minél eredményesebb módszereire. Ambrus elvtárs az értekezlet előtt egy nappal értesült arról, hogy ő tartja a beszámolót, ami miatt az igazgatót és az üzemi bizottságot terheli a felelősség.