Népszava, 1953. március (81. évfolyam, 51-76. sz.)
1953-03-17 / 64. szám
ZÉPSZAVA mint Astroy alakításáért Csehov: »Ványa bácsi« című darabjában; Bihari József színművész, Józsa alakításáért Mivés Gyula: »Fáklyaléng« című darabjában és Gilice Péter alakításáért a »Vihar« című filmben; Ungvári László színművész, Görgey alakításáért Illyés Gyula »Fáklyai láng« című darabjában; Feleki Kamill színművész, Glauziusz alakításáért az »Állami áruház« című operettben és filmben, valamint Sir Bazil alakításáért a »Luxemburg gróffá« című operettben; Honthy Hanna színművésznő, az operettművészet terén kifejtett munkásságáért; Gellért Endre főrendező, Illyés Gyula: »Fáklyaláng« című darabjának rendezéséért; Fodor János operaénekes, Petur bán alakításáért az »Erkel« című filmben, Mephisto szerepéért Gounod: »Faust« című operájában; Kisfaludi Stróbl Zsigmord szobrászművész, a Kossuth-szobor főalakjának megalkotásáért; Kocsis András szobrászművész és Ungvári Lajos szobrászművész, a Kossuth-szobor mellékalakjainak megalkotásáért. TÍZEZERFORINTOS KOSSUTH-DÍAT KAPOTT: Devecseri Gábor író, az »Ilias« fordításáért; Somogyi Erzsi színművésznő. Sós Juliska alakításáért Sándor Kálmán »harag napja« című darabjában; Barsi Béla színművész, Petru Arioca alakításáért Davidoglu: »Vas és acél« című darabjában; Horvai István főrendező, Lope de Vega: »Hős falu« című darabjának rendezéséért; Várkonyi Zoltán főrendező, Sándor Kálmán: »■Harag napja« című darabjának rendezéséért; Pécsi Sándor színművész, Erkel alakításáért a hasonló című filmben; Fábri Zoltán, a Filmgyár művészeti vezetője, a »Vihar« című film rendezőjéért és az »Erkel« című film díszleteiért; Keleti Márton filmrendező, az »Erkel« című film rendezéséért; Mátyás Mária opera énekesnő törzse alakításáért Kodály: »Háry János« című daljátékában, valamint Gara Mária alakításáért Erkel: »Hunyadi László« című operájában; Simándy József operaénekes, Verdi és Wagner operáiban nyújtott kiváló alakításadért, Rab István balettművész és Kováts Nóra balettművésznő, Aszafjev: »Bahcsiszeráji szökőkút« című balettjében, valamint más balettekben nyújtott művészi teljesítményükért, _ Kenessey Jenő, az Állami Operaház karnagya, az »Erkel« című film zenéjének összeállításáért és az Operában kifejtett balettkarmnagyi működéséért; Domanovszky Endre festőművész, a III. képzőművészeti kiállításon bemutatott pamnóiért; Imre István festőművész és Szentgyörgyi Kornél festőművész, »Almaszüret« című közös festményükért. 4. Szocialista építőmunka HARMINCEZERFORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT. Winter Ernő, az Akadémia levelezőtagja, a Távközlési Kutatóintézet osztályvezető mérnöke, a vákuumtechnika nagyjelentőségű ágainak igen eredményes műveléséért, különösen az elektroncsövek katódfejlesztése terén végzett kiváló munkásságáért. HÚSZEZERFORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: Jantsky Béla, a Földtani Intézet főgeológusa, ásványkincseink feltárásánál végzett kiváló munkájáért; Zámbó János, a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt főmérnöke, a művelési módszerek korszerűsítésében, a vízveszélyes terület művelésének megoldásában végzett kiváló munkájáért, amely a tröszt termelésének jelentős emelkedéséhez vezetett; Tarján Gusztáv, a Rákosi Mátyás Műszaki Egyetem tanára, a hidrociklon alkalmazása terén Halász András bányamérnökkel és Demeter László vegyészmérnökkel együtt kiváló munkájáért; Keilnert Vilmos, a Láng Gépgyár vegyiszerkezeti osztály mérnöke, a Debreceni Penicillin-gyár tervezésénél végzett irányító tevékenységéért, valamint több jelentős újításáért; Makovits István darutervező, az I. Kohászati és Különleges Darutervező osztályvezető géptechnikusa, nagyteherbírású úszódaruk tervezése terén kifejtett eredményes munkásságáért; Csicsatka Antal, a Mechanikai Laboratórium főosztályvezetője, a híradástechnika fejlesztése terén kifejtett nagyjelentőségű munkájáért; Kollonitsch János, a Gyógyszeripari Kutatóintézet osztályvezető vegyésze, a gyógyszerkutatás, valamint a gyógyszeripar racionalizálása terén elért legújabb eredményeiért; Proszt János, a Műszaki Egyetem Szervetlen Kémiai Intézetének tanára, a szerves szilícium-vegyületek előállítása terén kifejtett eredményes és úttörő kutatómuszkájáért; Gnädig Miklós, az Ipari Épülettervező Vállalat osztályvezető mérnöke, jelentős megtakarítást eredményező vasbetonszerkezetek kidolgozásáért és bevezetéséért; Kulin László gyermekgyógyász, a sorvadásos csecsemők gyógyításában elért jelentős eredményeiért; Bárczi Gusztáv, a Budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója, a magyar gyógypedagógiai oktatás és nevelés természettudományos alapokra helyezése, a pavlovi fiziológiának a gyógypedagógiában való alkalmazása terén elért eredményeiért; Facsinay László geofizikus, az olajkutatás terén végzett eredményes munkájáért; Kertai György geológus, az olajkutatás terén végzett eredményes munkájáért. TÍZEZERFORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: Halász András bányamérnök és Demeter László vegyészmérnök, a Bányászati Kutatóintézet osztályvezető mérnöke, illetőleg kutatója, a hidrociklon alkalmazása terén Tarján Gusztáv egyetemi tanárral együtt végzett eredményes munkájukért; Elekes Ferenc, a Dorogi VIII-as Aknavállalat sztahanovista vájára, a munka megszervezése terén elért kiváló eredményeiért. Az elmaradók közül több olyan csoportvezetőt nevelt, akiknek teljesítménye ma már 100 százalékon felül van. Átlagteljesítménye 1952-ben 152 százalék volt, jelenleg ötéves terve befejezésén dolgozik. Kiss Nagy József, a Pécsi Szénbányák főmérnöke, akinek műszaki vezetése mellett a pécsi bányászat termelése állandóan emelkedik. Szovjet tapasztalatok alapján először valósította meg a ciklusos munkaszervezést, ennek nyomán íry a Pécsi Szénbányák összes fejtéseinek 40 százaléka így dolgozik. Tajkov András, a Tatabányai XIV-es Aknavállalat sztahanovista vájára, aki 1948 óta állandóan 100 százalékon felül teljesít, 1952-ben átlagteljesítménye 203 százalék volt. Ötéves tervét 1952 augusztus 19-én befejezte. A sztahanovista munkamódszerek átadásában élenjár; Balla Imre, a Villamos Forgógép-tervező Iroda igazgatója, az alumbrumtekercsezéses motorsorozatok tervezésében elért kiváló eredményeiért; Szodorai István, a Rákosi Mátyás Művek sztahanovista esztergályosa, a gyorsforgácsolásban elért kiváló eredményéért. 1952-ben havi átlagteljesítménye 349 százalék volt és jelenleg 1954. évi tervének második negyedévét kezdte el. Török Tibor, az RM színképelemző laboratóriumának vegyésze, az új gyors magnézia - meghatározási módszer kidolgozásáért, amely az anyagminőség szempontjából gyakorlatilag selejtmentessé tette az alumíniumöntvények gyártását. Jelentős része van a szikra- és fémgerjesztő berendezések hazai anyagoktól történő gyártásának megoldásában is. Fogarasi János, az RM főmérnöke, az RM hengerdéjének viszonylag kis beruházásokkal végrehajtott ötletes átrendezéséért, aminek kapcsán lehetővé vált a három műszakos üzemmenet bevezetése és 50 százalékkal emelkedett az üzem teljesítőképessége. Jenei Lajos, a Diósgyőri Kohászati Üzemek martin acélmű olvasztára, a gyorsolvasztási módszerek alkalmazásában elért eredményeiért. Kemencéit a legnagyobb gonddal ápolja, állandóan szem előtt tartja az acél minőségét. Budincsevits Andor, a Távközlési Kutatóintézet osztályvezető mérnöke, az elektroncsövek hazai gyártásának igen jelentős selejtcsökkentést eredményező megoldásáért; Kompolthy Tivadar, a Nitrokémiai Ipartelepek főmérnöke, főnk a vegyitermékek hazai gyártásának bevezetése és a gyártás fejlesztése terén elért kimagasló eredményeiért; Papp Gábor, a Diósgyőri Nehézszerszámgyár főtechnológusa, különböző új gépek hazai gyártásának gyors és eredményes megszervezéséért; Pintér János Ede, a Távközlési Kutatóintézet csoportvezető vegyésze, a hazai rádiócsőgyártásunk fejlesztésében elért eredményeiért; Upovecz Iván és Nagy József, a Műszaki Egyetem Szervetlen Kémiai Intézetének adjunktusa, illetve tanársegéde, a szerves szilíciumvegyületek előállítása terén Proszt János tanár irányítása alatt végzett eredményes kutatómunkájukért; Rabó Gyula vegyészmérnök, a Nagynyomású Kísérleti Intézet helyettes igazgatója, a kátrányolaj-hidrogénezés terén Varga József egyetemi tanárral közösen végzett eredményes kutató tevékenységéért, valamint a kísérleti üzem zökkenőmentes irányításáért; Bonta József, a Sztálinvárosi Mélyépítő Vállalat főmérnöke, nagyméretű vasbetonszekrények süllyesztése alapozásának megoldásáért, ami jelentős import-megtakarítást is eredményezett; Bunda János, a 28/2. az Építőipari Vállalat sztahanovista ácsa, a zsaluzóanyag többszöri felhasználása terén, a táblás alá lezárt tenrisssz bevezetésével elért jelentős eredményeiért. Brigádja két év óta sztahanovista szinten dolgozik, jelenlegi teljesítménye 200— 250 százalék körül van. Lux László építészmérnök, az Ipari Épülettervező Várladat igazgatója, a szovjet építőipar tapasztalatainak hazánkban való elterjesztése, valamint nagy építkezéseink (Sztálin Vasmű, Inota, Kazincbarcika stb.) tervezésének irányítása terén végzett eredményes munkájáért; Borbély Mihály, a Győri Textilművek főmérnöke, a textilipar egész területén felhasználható új szövőszékbeállítási elmélet megalkotásáért és gyakorlati kivitelezésének megoldásáért; Fodróczi Lajos, a mihályi Táncsics tsz elnöke, akinek példamutató vezetésével, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával a termelőszövetkezet a kedvezőtlen időjárás ellenére jó terméseredményeket ért el A gazdaság a saját erőből végzett jelentős beruházások mellett állattenyésztési tervét is túlteljesítette, emellett jelentősen növelte a tehenészet tejhozamát is. Ribiánszky Miklós, az AGEM Törzsállattenyésztési Igazgatóságának főigazgatója, akinek vezetése alatt az igazgatósághoz tartozó gazdaságok az 1952. évben az előirányzathoz képest, mintegy tízmillió forint megtakarítást értek el; Érti Róbert és Lőrinczi Endre mérnök, a Vasúttervező Üzemi Vállalat igazgatója, illetve tervosztályvezetője, a pályaudvarok rekonstrukciós terveinek kidolgozásában végzett kiváló munkájukért, különösen a Ferencvárosi rendezőpályaudvar rekonstrukciós terveinek gazdaságos és észszerű megoldásáért; Papp Tibor, a közlekedésügyi minisztérium osztályvezető mérnöke, a háború alatt lerombolt vasúti hídjaink helyreállításánál végzett eredményes műszaki irányító tevékenységéért, valamint több jelentős megtakarítást eredményező újításáért; Mayer Károly, a Tatabányai Gement- és Mészmű sztahanovista égetője, a múlt évben kezdeményezett 700, majd 710 órás kemenceforgási mozgalom megindításáért, amely mozgalom országos jellegűvé vált. Gegesi Kiss Pál, a Budapesti I. sz. Gyermekklinika igazgatója, az Orvostudományi Egyetem dékánja, az 1. sz. Gyermekiklinika elméleti és gyakorlati oktatási színvonalának magas szintire való emeléséért; Szabó Etelka, törökszentmiklósi egészségügyi védőnő, a csecsemőhalandóság csökkentése, az anya- és gyermekvédelem fejlesztése terén elért, országos viszonylatban is kiváló eredményeiért; Regőczi Emil, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal igazgató-mérnöke, az országos felsőrendű háromszögelési hálózatra vonatkozó újításáért, a geodéziai tudományok művelése terén kifejtett munkásságáért; Koch Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Intézetének vezető tanára, az intézet példás vezetéséért és kiváló oktatómunkájáért. Az intézet általa szervezett ásványtani gyűjteménye, valamint oktató módszerei nagy mértékben elősegítik a hallgatók tanulását. Sályi István, a Miskolci Rákosi Mátyás Műszaki Egyetem rektora, a Miskolci Nehézipari Egyetem szervezésével kapcsolatos kiváló munkájáért, valamint a politikai nevelőmuveka színvonalának emelése, a tanulmányi fegyelem megszilárdítása terén végzett igen eredményes nevelő tevékenységéért; Vlaszaty Ádámné, a XIV. kerületi Egressy úti általános iskola tanára, az irodalomtanítás és a szocialista hazafiságra való nevelés terén kifejtett példamutató munkásságáért, a szovjet pedagógia tapasztalatainak az oktatónevelő munkában való eredményes alkalmazásáért; Zalay Ernő, a Jászberényi Járási Tanács vb oktatási osztályának tanulmányi felügyelője, a tanyai és falusi iskolák oktató-nevelő munkájának magas színvonalú irányításáért, amelyet főként a Melnyikov-módszer tanulmányozása alapján valósított meg; Huszka Ernőné, az V. kerületi Varga Katalin gimnázium matematika-fizika szakos tanára, kiváló szaktanári és elméleti munkájáért, valamint a gyakorló tanárjelöltek oktatása és nevelése terén végzett eredményes munkájáért; Oszlaczky Szilárd geofizikus, az olajkutatás terén végzett eredményes munkájáért; Strauss László geológus, az olajkutatás terén végzett eredményes munkájáért; Tömör János geológus, az olajkutatás terén végzett eredményes munkájáért; Szűcs László fúrómester, az olajkutatás terén végzett eredményes munkájáért; Buti Gyula sztahanovista instruktor, a sztálinvárosi építkezéseken dolgozó sztahanovista brigádok nevelése terén végzett eredményes munkájáért, valamint több jelentős újításért; Süveges Dániel, a surján állami gazdaság sztahanovista traktorosa, aki 1952-ben összesen 2118 normál holdat kitevő talajmunkát végzett el traktorával s így évi tervét 220 százalékra teljesítette, ugyanakkor jelentős üzem-1asiyagmegaleativást ért el. 4 953. MÁRCIUS 17. KEDD Dolgozóink országszerte nagy lelkesedéssel ünnepelték meg március 15-ét Vasárnap délelőtt Budapest fiataljai tízezres tömegekben vonultak fel a Nemzeti Múzeum elé, hogy megünnepeljék a dicsőséges 1848-as márciusi forradalom 105. évfordulóját. Az ünnepi nagygyűlésen megjelent Szabó István elvtárs altábornagy, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Altomáre Iván elvtárs élelmiszeripari miniszter, Dénes István elvtárs, a DISZ főtitkára, Földvári Rudolf elvtárs, az MDP Budapesti Pártbizottságának titkára, Cseterki Lajos elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és a DISZ Központi Vezetőségének számos tagja. Az ünnepségen részt vett Csen Ta-vej, a DIVSZ titkárságának tagja és a külföldi ifjúsági szervezetek több képviselője. A Himnusz elhangzása után a budapesti DISZ-bizottság nevében Fábri Tibor nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést, Kállai Ferenc, a Nemzeti Színház művésze elszavalta Petőfi a Nemzeti dalt című költeményét, majd Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy a magyar ifjúság a márciusi napokra és a hős márciusi ifjakra úgy emlékezik, mint akik 105 év távlatából is példát mutatnak a magyar fiataloknak, hogyan kell tettekkel szeretniök a hazát és hogyan kell helytállniok, amikor a haza hívja fiait. — Sztálinnak, a felszabadító Szovjetuniónak köszönhetjük — folytatta —, hogy valóra vált Március célja: a független Magyarország. Sztálinnak köszönhetjük, hogy beteljesült az »Ifjú Magyarország« híveinek álma, hogy új hazát építhettünk. — Idei márciusi ünnepünkön a nagy Sztálin már nincs velünk. A fájdalom és a gyász összeszorítja a torkunkat, hiszen ő távozott el tőlünk, aki népünknek a legdrágább volt, akit mindenkinél jobban szerettünk. De bennünk, magyar fiatalokban, akik életünk új tartalmát, szocialista jövőnket és életünk célját köszönhetjük Sztálinnak, a fájdalom legyűrhetetlen erővé kell hogy változzék a sztálini örökség valóraváltásaiért vívott harcban. Ezután felhívta a bányászfiatalokat, ha követni akarják a 48-as hősök példáját, ha Sztálin útján akarnak járni, adjanak több szenet. A kohászoktól, martinászoktól, esztergályosoktól, lakatosoktól több vasat, több acélt, több gépet vár a haza. Az ifjú építőmunkások építsenek gyorsabban és jobban. Az iskolák és az egyetemek diákjaitól pedig jobb tanulást, nagyobb fegyelmet vár a dolgozó nép. A Márciusi ifjak példáján lelkesülve, Marx, Engels, Lenin, Sztálin legyőzhetetlen zászlaja alatt előre a bétáért, a szocializmusért vivott harcra! Tömörüljünk valamennyien még egységesebben Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa, pártunk és népünk bölcs vezetője, Rákosi elvtárs körét — fejezte be beszédét Gosztonyi János. A lelkes ünnepi nagygyűlés a DIVSZ-induló hangjaival ért véget. Március 15-én ünnepélyes keretei között megkoszorúzták Petőfi Sándornak, a szabadságharc nagy költőjének budapesti szobrát. A koszorúzási ünnepségen megjelentek a párt, a kormány, a DISZ Központi Vezetősége és a DÍVSZ képviselői. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Földvári Rudolf elvtárs, az MDP Budapesti Pártbizottságának titkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsai nevében Darvas József közoktatásügyi miniszter, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége nevében Dénes István elvtárs, a DISZ főtitkára, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nevében Jacques Denis, a DIVSZ főtitkára helyezett koszorút a szobor talapzatára. Megkoszorúzták a szobrot a Magyar Néphadsereg, az Államvédelmi Hatóság, a Magyar Államrendőrség, a Budapesti Városi Tanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Szabadságharcos Szövetség képviselői is. A koszorúzási ünnepség a Rákócziinduló hangjaival ért véget. Vasárnap este Katona József »Bánkidi«-jának előadásával ünnepelte március 15-ét a Nemzeti Színház. A budapesti ünnepségek mellett a magyar ifjúság, a dolgozók az egész országban nagy lelkesedéssel emlékeztek meg 1848. március 15-ről. Miskolcon az ifjúság felvonult és megkoszorúzta Petőfi és Kossuth szobrát, majd a Déryné Színházban ifjúsági nagygyűlés volt. Diósgyőr-Vasgyárban a Diósgyőri Kohászati üzentek, a DIMAVAG Gépgyár ifjúmunkásai, valamint a diósgyőri ipari tanulók helyeztek koszorút a Petőfi-szobor talapzatára. Kiskörösön szintén lelkes ünnepség keretében koszorúzták meg a nagy magyar költő szobrát. Petőfi Sándor ünnepi díszbe öltözött szülőházát is sok dolgozó kereste fel. Zalaegerszegen, Kaposvárott, Mezőtúron és másutt is ifjúsági nagygyűlések és koszorúzási ünnepségek voltak a márciusi forradalom 105. évfordulóján. Ünnepi est Nikola Jonkov Vapcarov, bolgár forradalmi költő és Petőfi Sándor, a magyar szabadságharc költőjének emlékére Az Akadémiai és Egyetemi Nyomda »George Dimitrov« Kultúrotthona és a Bolgár Művelődési Intézet vasárnap ünnepi estet rendezett Nikola Jonkov Vapcarov, a bolgár nép forradalmi költőjének és Petőfi Sándor, a magyar szabadságharc költőjének emlékére. Megjelent az ünnepségen Marko Jotov Temnjulov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi követe, meghatalmazott miniszter és a követség több tagja. Vincze János, a Dimitrov Kultúrotthon igazgatójának megnyitó szavai után Sinfai Vera helyettes igazgató mondott emlékbeszédet. Ismertette Vapcarov életét és forradalmi munkásságát, majd Petőfi Sándorról, a magyar szabadságharc költőjéről emlékezett meg. Az emlékest ünnepi kultúrműsorral zárult, amelynek keretében előadták Nikola Jankov Vapcarov és Petőfi több költeményét. A Szovjetunióban járt művészküldöttség sajtófogadása A Szovjetunióban járt magyar művészküldöttség tagjai hétfő délelőtt a Kultúrkapcsolatok Intézetében sajtófogadáson számoltak be a szovjetunióbeli tapasztalataikról, élményeikről. A sajtófogadáson megjelent N. G. Reznyicseino, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára és V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi megbízottja. Elsőnek Vitányi Iván, a küldöttség vezetője számolt be útjuikról. Elmondotta, hogy míg a korábbi magyar kulturális küldöttségek az Orosz, az Ukrán és a Belorusz Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaságok nagyvárosaiban jártak, addig a mostani küldöttség a Szovjetunió távolabbi köztársaságaiba, Grúziába és Örményországba is eljutott. Ezután részletesen beszámolt a küldöttség moszkvai, tbiliszi és jereváni szerepléséről, arról a forró szeretetről, amellyel a magyar művészeket fogadták mindenütt a Szovjetunióban, végül arról a mélységes megrendülésről és gyászról beszélt, amely a szovjet népet a nagy Sztálin elhunyténak hírére eltöltötte. Beszámolóját Somogyi László Kossuth-díjas karnagy, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Takács Paula operaénekesnő és Hajdú István zongoraművész egészítették ki élményeikkel. Sorsolási tanácsadó bizottságok működnek az üzemekben a tervkölcsön sorsolásának idején A tervkölcsön csütörtökön kezdődő hatodik sorsolására nagylelkesedéssel készülnek országszerte a gyáraik, üzemek, hivatalok és intézmények dolgozói. A Landler Jenő Járóműjavító sorsolási bizottsága minden előkészületet megtett, hogy a sorsolás napjain nyomban értesítse a nyerteseket. A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár üzemi bizottsága is jóelőre gondoskodott arról, hogy a sorsolás napjaiban a sorsolási tanácsadó ■bizottságok auksériba n kötesen végezhessék munkájukat. Akülönböző üzemrészekben összesen 17 tanácsadó bizottság működik majd. A nyerteseket azonnal értesítik és nevüket az üzemrészekben kifüggesztik. A Diósgyőri Kohászati Üzemekben is gondosan folynak az előkészületek a sorsolásra. A különböző gyáregységekben már megalakultak a rigmus*, brigádok, amelyek a sorsolás napjaiban felköszöntik a boldog mértékeket.