Népszava, 1953. október (81. évfolyam, 230-256. sz.)

1953-10-10 / 238. szám

népszava VÁLASZ a dolgozók mindennapi kérdéseire Nagy Ferenc, Kelenföldi Tejipari Vállalat. Több helyen érdeklőd­tünk, hogy a rendelkezések szerint mennyi a munkaruha elhasználó­dási ideje és ennek leteltével kinek a tulajdona marad. Tekintve, hogy erre a kérdésre különböző vála­szokat kaptunk, kérjük a szerkesz­tőség felvilágosítását. VÁLASZ: A munkaruha elhaszná­lódási idejét a vállalat igazgatója állapítja meg. Két évnél rövidebb el­használódási időt azonban csak az illetékes minisztérium termelési fő­osztálya engedélyével lehet megálla­pítani. Az a munkaruha, amelyet a dolgozó kizárólag egymaga használ, az elhasználódási idő leteltével az illető tulajdonává válik. Ugyanakkor a vállalat vezetője köteles új munka­ruha beszerzéséről gondoskodni. A munkaruha elhasználódási idejét az üzemi kollektív szerződésben vagy a kifüggesztett vállalati munkarend­ben fel kell tüntetni. Drohnai Győző, Diósgyőr: Újí­tási javaslatomat elfogadták és kétszáz forint újítási díjat állapí­tottak meg. Javaslatomat már be is vezették, de a pénzt még nem kap­tam meg. Ez az eljárás szerintem helytelen. VÁLASZ: Az elvtársnak igaza van, m­ert a vállalat helytelenül járt el újítási díja ügyében. A rendelkezés értelmében ugyanis a kétszáz forin­tig terjedő újítási díjat teljes egé­szében, a magasabb újítási díjnak pedig 25 százalékát — legalább két­száz és legfeljebb ötszáz forintot — a vállalat vezetője az újítási díjat megállapító határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles folyósítani. Ez a rendelkezés abban az esetben érvényes, ha a javaslat az elfogadástól számított egy éven belül megvalósítható. Drobnai elv­társ hivatkozzék az említett rendel­kezésre és követelje a vállalat igaz­gatójától újítási díjának azonnali ki­fizetését. Ha nem jár sikerrel, kérje a vállalati egyeztető bizottság segít­ségét. Kárász József­né, Kaposvár: Szü­­­­lési szabadságom lejárta előtt kér­tem a vállalat vezetőségétől, hogy két héttel hosszabbítsák meg sza­badságomat. Rendellenes szülés miatt ugyanis még pihennem kell. Kérésemre nem kaptam határozott választ, mert a vállalatnál nem ismerik az erre vonatkozó rende­letet. VÁLASZ: A Munka Törvény­­könyve szerint rendellenes szülésnél a Szülési szabadság a rendellenes­ség következményeinek súlyosságá­hoz mérten legfeljebb huszonnyolc nappal hosszabbítható meg. Azokat az eseteket, amikor a szülés rend­ellenesnek tekintendő, a 8100/5/1953. Eü. M. számú utasítás sorolja fel. Tekintve, hogy a szabadság meg­hosszabbítását a kórház, illetve a kezelőorvos javasolja, tanácsoljuk az elvtársnőnek, hogy azonnal sze­rezze meg a javaslatot. A javaslatot az orvosnak a szülést követő hatodik héten írásban kell megtennie. A ja­vaslat alapján a vállalat vezetője köteles az orvos meghatározta időre az elvtársnő szülési szabadságát meg­hosszabbítani. Fokker Sándor, Budapest: Na­gyobbik fiam — elsőéves MTH- vasipari tanuló — néhány napig ágyban fekvő beteg volt. Midőn üzemében megkérdeztem, hogy betegsége idejére jár-e neki táp­pénz, azt a választ kaptam, hogy erre nincs lehetőség. Kérem a szerkesztőséget, közöljék velem, valóban így van-e. VÁLASZ: Gyermeke ügyében nem történt szabálytalanság. A beteg­ségi biztosítás szabályai értelmében az ipari tanulók azonos elbírálásban részesülnek a munkaviszonyban álló dolgozókkal. A tanulóidő­tartama alatt azonban — minthogy az elvtárs gyermeke az állami természetbeni és pénzbeli ellátást keresőképtelen­sége (betegsége) idejére is megkapja — táppénz nem jár neki. Berkes József, Dorog: Az el­múlt hetekben kerültem csillésnek a bányába. Kérem válaszukat, hogy mikor tarthatok igényt a szénjáran­dóságra. VÁLASZ: Az elvtárs, mint új munkavállaló, akkor tarthat igényt szénjárandóságra, ha a felvétel hó­napjában legalább tíz műszakot tel­jesített. Ebben az esetben a követ­kező hónap első napján már esedé­kes szénjárandósága. Ha tíz műszak­nál kevesebbet teljesített, igénye csak a felvételt követő második hónap első napján kezdődik. Amennyiben tehát Berkes elvtárs augusztusban tíz műszakot teljesített, akkor szep­tember elsején már kiadható volt a szénjárandósága. De ha augusztus­ban még nem teljesített tíz műsza­kot, akkor csak október elsején vált esedékessé. ÜNNEPI ANKÉT VILJAMSZ SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A Magyar-Szovjet Társaság ag­rártudományi szakosztálya péntek este ünnepi ankéton emlékezett meg Vaszilij Robertovics Viljamsz, Sztálin-díjas szovjet tudósról szüle­tésének 90. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ankéton megjelent a magyar agrártudomány több száz kiváló képviselője. Részt vettek az ünnepi ankéton a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének kép­viselői és V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi megbí­zottja is. Páter Károly megnyitója után Fekete Zoltán egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandi­dátusa ünnepi beszédben méltatta V. R. Viljamsz tudományos mun­kásságának jelentőségét. ­ Megnyílt a III. országos újítókiállítás Pécsett A III. országos újítókiállítás anyagát, amelyet tavasszal Buda­pesten, majd Miskolcon és Győrött is bemutattak, Pécsre szállították s az MSZT székházában október 9-én délután öt órakor nyitották meg ün­nepélyesen az újítókiállítást. A ki­állítás anyagát, amely a pécsi és pécskörnyéki üzemek újításaival bő­vült , a rendezőség úgy válogatta össze, hogy minél több helyi tapasz­talatcserére alkalmas újítást mutat­hasson be. színházak műsora Opera: Don Juan (7). Erkel Színház: Lakmé (15. bérlet, 1. előadás, 7). Nem­zeti Színház: Bánk bán (7). Katona Jó­zsef Színház: Pygmalion (7). A Magyar Néphadsereg Színháza: Korir a világ (7). Főváros Víg Színház: Egy marék bol­dogság (7). Fővárosi Operett Színház: Bori-boci tarka (7). Madách Színház: Romeo és Júlia (7). Ifjúsági Színház: Az aszódi diák (7). Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Az eltüsszentett biro­dalom (1). Vidám Színpad: Nem a tükör­görbe (7). Artista Varieté: Szine-java (fél 7, fél 9). Bábszínház: A csuka paran­csára (3, 5). Szarvaskirály (fél 8). Fővárosi Nagycirkusz: Atrakciós műsor vasárnap (11-én), délután 4 és este 8 órai kezdettel. Zeneakadémia: Magyar Állami Hangversenyzenekar 1. bérleti előadása általános iskolák részére, (4). Zeneakadémia: Könyvheti irodalmi­ est (8). Rádió: Kállai kettős (Rádiójáték: Kossuth 20.30), Don Juan (Operaismer­­tetés; Petőfi, 16.20). MOZIK MŰSORA A FLOTTA HŐSE: SZIKRA 10, 12, n3, f1, h7, 9; CORVIN h1, 6, f9; TÁNCSICS (Csepel) f6, h8, vas. f4; ATTILA (Bu­dafok) h6, 8, vas. f1. — FÖLTÁMADOTT A TENGER, I.—II.; PUSKIN 10, 1­­4, 7. SZÖKIK A MENYASSZONY: SZABADSÁG 11, b2, 4, n7. f9; ALKOTMÁNY (Újpest) f1. he, 8. — GYÖNGYVIRÁGTÓL LOMB­HULLÁSIG (kísérőműsor Szépség és erő ünnepe): VÖRÖS CSILLAG 3. hétre prol. f5, h7, 9; DUNA prol. f6, h7, 9, vas. f3; TÁTRA (Pesterzsébet) prol. f6, h7, vas. ni; FÉNY (Újpest) 3. hétre prol. 6, 8. vas. 1; RÁKÓCZI (Csepel) 1. 6. n9. — A BOLDOGSÁG MADARA: URANIA 5. hétre prol. í, n7, f9; FELSZAB­ADULÁS prol. fí. h6, 8; ZUGLÓI fí, he, ni­, vas. 2; SZABADSÁG (Újpest) n7. f9. vas. 1; JÓZSEF­­ ATTILA (Rákospalota) h6, 8, vas. fí. — EZER VESZÉLYEN ÁT: HUNYADI (Kispest) 6. n9, vas. h1. — KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM; DÓZSA 15, h­7, 9. MÁJUS 1­5. hétre prol. 1, n7, ro, vas. h2; MUNKÁS n6. f8, vas. 3. — AZ ÓCEÁN JEGÉN: FÁKLYA 8. hétre pro!, ná, n7, n9. — TOLDI elasztikus mozi prolongálja nagysikerű műsorát 5, n7, f8. — LUDAS MATYI; GORKIJ (orosz nyelvű mozi) h6, 8, vas. f1. — SZÉPSÉG ÉS ERŐ ÜNNEPE kísérőm­űsor a VÖRÖS CSILLAG, DUNA, TÁTRA (Pest­erzsébet), RÁKÓCZI (Csepel), FÉNY (Újpest) mozikban. — 1. Magyar híradó, 2. Szovjet híradó, 3. Aratás Orosházán, 4. Két jegy a labdarúgómérkőzésre, 5. 3. számú magyar sporthíradó: HÍRADÓ, reggel 0 - tól este 11-ig folytatólag. Makszimka (kísérőműsor Este a fonó­ban): BÁSTYA prof. 11, 1. 3, 5. 7. 9; ÁRPÁD n6, 18, vas. ní. csütörtök szün­nap; SZABADSÁG (Rákosliget) 16. hL, vas. ní. csütörtök szünnap; TÜNDÉR (Újpest) 6, n9, vas. hl; SZABADSÁG­­HEGYI 8-án 6, 8. — ANNA; BETHLEN 4. n7, 19. — Twist Olivér: ADY 5. hétre prol. fí, he, 8; TANÁCS prol. 10, 12, n3, fő, h7, 9; UGOCSA prol. fí, h6, 8; ÓBUDA 4. n7. 19. — Elveszett melódiák: JÓZSEF ATTILA 3. hétre prol. fí, h6, 8; SPORT prol. fí, h6, 8, vas. f2; BRIGÁD (Pestlőrinc) prol. 16, h8, vas. ní; CSIL­LAG (Csillaghegy) h6, 8, vas. fí. csü­törtök szünnap. — Különös örökség: CSOKONAI 10, 12, 2, f. 6. 8. PETŐFI (Nagytétény) h6, 8, vas. fí. — Róma, 11 óra: MARX prol. fí. h6, n9. MATINÉMŰSOR október 11-én, vasárnap délelőtt 10 órakor . Emberrablók: SZABADSÁG óceán vándora: ZUGLÓI Holnap mindenki táncra perdül: FÉNY Utazás a mesék birodalmában: SPORT Első hangverseny: UGOCSA Tövis és borostyán: TINÓDI Kincskeresők: RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ Gőgös hercegnő: VERSENY, DIADAL Rigoletto: BÁNYÁSZ Három kívánság: NAP, OTTHON Makszimka: TÁTRA, PARTIZÁN Teli Vilmos: VASVÁRI Civil a pályán: BRIGÁD (Pestlőrinc) Indiában: KÖLCSEY (Kispest) Mese a tűzmadárról: RÁKÓCZI (Csepel) Bátor emberek: KOSSUTH (P­sterzsébet) Kőszív: ATTILA (Budafok) Egy életen át: VILÁG (R.-mihály) Ezerarcú hős: TAVASZ (Rákospalota) Három sürgöny: ÁRPÁD (Soroksár) Nevess velünk: JÓKAI (Rákoshegy) Twist Olivér: SZABADSÁG (Rákosliget) Meseország: VILÁGOSSÁG (P.­erzsébet) Vörös nyakkendő: SZIGET (Csepel) Elsőosztályosok: PETŐFI (Nagytétény) Császár pékja: SZIGETHY (Albertfalva) RÁDIÓMŰSOR OKTÓBER 10. SZOMBAT KOSSUTH-RÁ­DIó: 4.40—8.30-ig: Reg­geli zenés műsor a munkába induló dol­gozóknak. 11.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 12.15: Táncok. 13.00: Részletek Fali Leó operettjeiből. 13.30: A Pénzügyőrzenekar játszik. 14.20: Verdi: Sólyom György előadása. 14.50: Költözik a madár. 15.30: Hangszerszólók. 16.00: Mese a kis csikóról, akinek még nincs patkója. 16.30: Tánczene. 17.00: Hírek. 17.10: »Kedves Hallgatóink« — A Rádió válaszol a hozzáérkezett leve­lekre. 17.30: Zenekari muzsika. 18.10: Szövetkezeti Híradó. 20.10: Mit hallunk holnap? 20.15: A Magyar Rádió válaszol falusi hallgatói kérdéseire. 20.30: Kállai kettős. Ember György elbeszélése nyo­mán írta: Bárdos László. 22.20: Tánc éjfélig. PETŐFI-RÁDIÓ. 6.00: Torna. 6.10: A Vasas Központi Együttesének énekkara énekel. 6.45: A Szabad Nép mai vezér­cikke. 7.00: Jó reggelt, gyerekek! 7.35: Színes reggeli muzsika. .8.25: Weiner: Hat magyar parasztdal. 8.35: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. 9.20: Iskolai kórusok. 9.45: Görög gyermekek mű­sora. 10.10: Rachmaninov műveiből. 10.30: Operettmuzsika. 11.00: Új haj­tás. Fiatal írók és költők művei. 15.00: Délutáni hangverseny. 15.50: Tíz perc közgazdaság. 16.00: Tanuljunk ének­szóra oroszul! 16.20: Mindenki operája. Mozart: Don Juan. 17.20: Pogácsi nép­dalok. 17.40: Mi újság a tudomány és technika világában? 18.00: Szív küldi szívnek szívesen. 19.00: A II. Magyar Zenei Hét műsorából. 19.30: Az épülő kommi­piast^n^ m­agy OTegÁgáhaOU 6 A NÉMET KULTÚRHÉT HÍREI Győrött péntek délután a megyei kultúrházban — a német kultúrhét keretében — megnyitották a­­Német Demokratikus Köztársaság gazda­sági, politikai és kulturális fejlő­dése­« című kiállítást. A kiállítás megnyitására a városba érkezett Rudolf Bernstein, a ha­zánkban tartózkodó német kultúr­­delegáció vezetője, Gerhardt Strau­s, Karl Kaiser, Heinz Almerod, a kül­döttség tagjai, valamint Stefan Hey­­mann, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti diplomáciai misz­­sziójának vezetője. ★ Október 14-én, a Zeneakadémián bérleten kívüli hangversenyt vezé­nyel Hermann Abendroth német nemzeti díjas karnagy. A hangver­senyen közreműködk a Bosse-vo­­nósnégyes két kiváló tagja is: Ger­hard Bosse hegedű- és Erich Neu­mann brácsaművész. * Október 13-án, kedden a Bartók­­teremben mutatkozik be Budapesten a német kultúrhét alkalmával ha­zánkba érkezett lipcsei Bosse-vonós­­négyes. Műsorukon Mozart -C«-dúr vonósnégyese, Brahms »C«-moll vo­nósnégyese és a Sachse-vonósnégyes szerepel. Ez utóbbit hazánkban elő­ször mutatják be. Irodalmi esttel zárul az ünnepi könyvhét Az ünnepi könyvhét szombat este 8 órakor irodalmi esttel zárul a Zene­­akadémia nagytermében. Az iro­dalmi estet a Magyar Írók Szövet­sége rendezi. Az esten Benjámin László, Devecseri Gábor, Déry Tibor, Illés Béla, Illyés Gyula, Kónya La­jos és Szabó Pál Kossuth-díjasok, Kuczka Péter, Rideg Sándor, Tamási Lajos, József Attila-díjasok művei­ből adnak elő: Gobbi Hilda Kossuth­­díjas érdemes művész, Szörényi Éva Kossuth-díjas művész, Horváth Fe­renc, Palotai Erzsi, Rádai Imre és több más előadóművész. Közreműködik Zathureczky Ede Kossuth-díjas kiváló művész, abb neves énekművész, valamint Tóth Lajos kamarakórusa. Bronstein nyert Szabó ellen Csütörtökön folytatták Zürichben a sakk­világbajnok-jelöltek versenyének előző fordulóiból sükítőben maradt játsz­mákat. * A­z érdeklődés középpontjában Bronstein és Szabó László mérkőzése állt. A szovjet nagymesternek­­sikerült veszélytelenné tenni ellenfele szabad gyalogját és kitűnő manőverezéssel a maga javára döntötte el a küzdelmet. Bronstein ezzel a győzelmével ismét szo­rosan felzárkózott a vezetőkhöz. A többi eredmény: Kotov—Boleszlavszky 0:1, Kérész—Stahlberg 1:0, Geller—Kotov 0:1, Grigorles—Averbach döntetlen. A Szabó—Grigorles játszmát nem fejezték be, a függő állásban Szabónak gyalog­előnye van. A verseny állása a 21. for­duló után: Szmiszlov, Reshevsky 12.5, Bronstein 12, Kérész 11.5, Najdorf 10.5, Kotov, Petroszjan 10 Boleszlavszkij 9.5, Averbah, Euwe, Geller, Taimasov 9, Oligorics, Szabó S (­ függő), Stahlberg 5.5 pont. Talajmenti fagyok Várható időjárás: részben felhőt idő, legfeljebb a déli megyékben néhány helyen eső. Szélvédettebb területe­ken hajnali köd. Mérsékelt, helyen­ként élénkebb északkeleti, keleti szél. Erős éjszakai lehűlés. Talaj­menti fagyok. A nappali hőmérsék­­let alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: reggel 0-----13, délben 12—15 fok között. – 1953. OKTÓBER 10. SZOMBAT A labdarúgó játékvezetőknek is vannak problémáik A nézők és a szakmabeliek az utóbbi időben többször élesen és te­gyük mindjárt hozzá — jogosan megbírálták a labdarúgó játékveze­tőket. Az őszi évadban — nem be­szélve most az alsóbb osztályú mér­kőzésekről — számos NB I-es mér­kőzés eredményének alakulását nagy mértékben befolyásolta a gyenge bíráskodás. Mi az oka já­tékvezetőink kifogásolható szerep­lésének, a gyakori hibáknak és mi a segítség módja? Beszéltünk játékosokkal, játék­vezetőkkel, szakvezetőkkel, meghall­gattuk a nézők megjegyzéseit és a következő vélemény alakult ki ben­nünk. A magyar játékvezetők egy része általában eléggé képzett. A közel­múltban Dorogi, Pósa, Dankó, Zsolt kitűnően vezettek nemzetközi mér­kőzéseket. A mérkőzések után a kül­földi lapok félhasábokon dicsérték működésüket. Olvastunk olyan kül­földi lapot is, amely azt írta, hogy a mezőny legjobb embere a magyar játékvezető volt. Ennek ellenére a játékvezetők ma­guk is beismerik, hogy idehaza bi­zony gyengébben szerepelnek. De miért? Nem megfelelő a felkészülés Fejlett labdarúgósportunk életében ma már csak az a játékvezető állja meg a helyét, aki hétről hétre épp­úgy felkészül a mérkőzésre, mint bármely játékos. Sőt még jobban. A játékosnak ugyanis minden mérkő­zésen alkalma nyílik, hogy egy-egy percre kifújja magát, hogy pihenjen. A játékvezetőnek — a jó játékveze­tőnek — azonban végig kell rohan­nia a pályán a kétszer 45 percet és közben feszülten figyelnie a mérkő­zés minden mozzanatát, valameny­­nyi játékos mozdulatait, a partjel­zők működését. Mindezeket azután pillanatok alatt felül is kell bírálnia és meghoznia a helyes ítéletet. Ehhez viszont tökéletes testi és lelki fel­­készültség szükséges. Ez pedig idő — és pénz kérdése. Megkapja ezt a játékvezető? Egyiket sem. A játé­kosok — még a legalsóbb osztályban szereplő fiatalok — számára is meg­teremtik az edzés lehetőségét. Ezzel szemben a játékvezető a munka­helyen nem kap lehetőséget az ed­zésre, így azután játékvezetőink kénytelenek kora hajnalban, munka­idejük előtt edzeni vagy — legna­gyobb részük, sajnos, ezt teszi — nem edzenek. Játékvezetőink gyenge erőnlétére, a kellő felkészülés hiányára mutat, hogy rendszerint a második félidő­ben követik el a legtöbb súlyos hi­bát. Ez történt Schramkóval is a legutóbbi, majdnem botrányba fúlt Dózsa—Sortex mérkőzésen. Az ed­zés hiánya következtében szenvedett ínszakadást Harangozó játékvezető legutóbbi mérkőzésén. A játékvezetők maguk fedezik költségeiket, ami nem kis dolog, mert egy játékvezető szabályszerű öltözéke és felszerelése 1400 forintba kerül. Egy-egy mérkőzésért Buda­pesten 20 forint költségtérítés jár — ezt sokan fel sem veszik —, ha pedig vidéken vezet mérkőzést, óránként három forintot számíthat fel az úti- és az esetleges szállókölt­ségen felül. De ha már szombaton el kell utaznia egy vasárnapi mérkő­zésre és csak hétfőn érkezhet vissza — munkabérveszteség éri munkahe­lyén. A nézők viselkedése* Van azonban — szerintük — még egy ok, ami miatt idehaza, különö­sen bajnoki mérkőzéseken gyengéb­ben megy a bíráskodás. És ez az ok: a közönség viselkedése. Még a rutinos játékvezető is, de különösen a gyakorlatlanabb, kezdő megzavarodik a nézők helytelen vi­selkedésétől. Első hibájára — bár­mennyire érthető is az emberileg — olyan választ kap a nézőtérről, hogy annak hatása alatt egyre-másra kö­veti el a valóban súlyos baklövése­ket. Ha a bíráskodás színvonalát meg akarjuk javítani, sportszerűvé kell nevelnünk a szurkolókat is. Az előbb elmondottakhoz járul még a játékvezetők gyenge kiképzése. A játékvezető-tanfolyamon összesen húsz órát állapítottak meg a tan­anyag és a szabályok elsajátítására. Ily módon csak felületes képzésben részesülhetnek, majd megkapják a játékvezetői sípot és kisebb mérkő­­zésekre küldik őket. Ha ott jól mű­­­ködnek, nagy mérkőzésen partjel­zők lesznek, azután következik a minősítés. Ez így kevés. Természete­sen a helyzet nehéz, a szükség sür­get. Hetenként csak Budapesten nyolcszáz játékvezetőt igényelnek és bizony nincs elegendő idő az alapo­sabb kiképzésre. A Játékvezetők Testülete évente ötszáz játékvezetőt képez ki. Ezek többsége azonban az első nehézségek láttán leteszi a sípot és abbahagyja a kísérletezést. Labda­rúgósportunk fejlődése érdekében a helyzeten sürgősen változtatni kell. Hogyan? Az élvonalbeli játékveze­tőknek el kell vállalniuk a fiatalok továbbképzését, szemináriumszerű oktatását. A játékvezetők sem foglalkoznak azonban kellő mértékben a szak­problémákkal. Emiatt központilag kellene a továbbképzés kérdését megoldani. Hibák vannak a játék­vezetők foglalkoztatásában, előme­netelében is. A JT nem ellenőrzi eléggé a működésüket, sok tehetséges játékvezető évekig jól működik, mégsem kap magasabb minősítést. Emiatt azután elveszíti a kedvét. De mindezeken a megállapításokon felül vannak még további mozza­natok is, amelyekre érdemes fel­figyelni. Egy kiváló játékvezető véleménye Beszéltünk Harangozó Sándorral, aki évekig egyik elismerten legjobb játékvezetőnk volt. Még most is fiatal ember, akitől joggal vártunk további fejlődést, de legutóbb a Vörös Lobogó—Bp. Honvéd rang­adót bizony igen gyengén vezette. — Őszintén meg kell mondanom, nem készültem fel kellőképpen a mérkőzésekre — mondta Harangozó —, holott azon kevés játékvezető közé tartozom, akiknek hivatali felettesei megadják a lehetőséget a kellő ed­zésre is. Szellemileg, elméletileg jól felkészültem ugyan, de fizikailag nem­ így történt, hogy inszakadást szenvedtem, majd jóval gyengébben bíráskodtam, mint várták. Az ille­tékesek elsőrendű feladata, hogy a játékvezetők kellő fizikai felkészülé­sét is biztosítsák és ellenőrizzék. — De más hibák is vannak — foly­tatta. — Nagyon sok játékvezető túl közeli barátságba kerül egyes játé­kosokkal vagy egyesületekkel. Ez pedig, még akaratán kívül is, be­folyásolja őket. A túlzott barátkozás­­sal gyökeresen le kell számolnunk. Az is majdnem mindannyiunk közös és jelentős hibája, hogy a válogatott­keret tagjait vagy a régi ismert já­tékosokat enyhébben bíráljuk, mint az ismeretlen fiatalokat. Holott min­den játékvezető legelemibb köteles­sége, hogy egyformán alkalmazza a szabályokat, tekintet nélkül a szemé­lyekre. Az említett hibákat magam is elkövettem a múltban. Ezzel a gyakorlattal azonban egyszers min­­denkorra szakítok. — A mérkőzések sorsáért, rend­jéért, lefolyásáért és helyes eredmé­nyéért elsősorban mi vagyunk fele­lősek. Most már 70—80.000 néző va­sárnapi szórakozása, megelégedése függ tőlünk, azontúl pedig magas­színvonalú labdarúgósportunk rend­szerének fejlődése. Ennek a tudat­nak át kell hatnia bennünket. Ebben a tudatban kell törekednünk mun­kánk, felkészülésünk, továbbképzé­sünk megjavítására, az új játékveze­tők nevelésére­­­ és megfelelő vi­szony kialakítására a játékosokkal. Játékvezetőink jól látják, helye­sen mérik fel a helyzetet. Ha ennek a felismerésnek a szellemében dol­goznak és tanulnak a jövőben, akkor bízhatunk is a játékvezetés színvo­nalának szükséges és jelentős meg­­javulásában. Rejtő László Athenaeum Nyomda FC, Soproni Béla Megérkeztek Bécsbe a magyar labdarúgó válogatottak A vasárnap Bécsben sorra kerülő Ausztria—Magyarország nemzetek közötti válogatott mérkőzésekre a magyar A-csapat és az ifjúsági vá­logatott pénteken társasgépkocsikon utazott el az osztrák fővárosba. Se­bes Gusztáv, az OTSB elnökhelyet­tese, Barcs Sándor, a Társadalmi Labdarúgó Szövetség elnöke, Bukovi Márton edző és Kreisz László orvos kíséretében a következő játékosok utaztak el: Grosits, Buzánszky, Lóránt, Lan­tos, Bozsik, Zakariás, Budai II., Csordás, Hidegkúti, Puskás, Tóth M., Gellér, Kárpáti, Palotás és Virág. A Bécsbe utazott ifjúsági labdarúgók a következők: Balogh, Rajna, Henni II., Irtási, Szabó, Kovács, Pásztor, Bukovi, Ka­rácsonyi, Prohászka, Győrvári, Vár­­hidi, Gál, Domonkos és Burján. A válogatott csapatok péntek este megérkeztek az osztrák fővárosba és szombat délelőtt könnyebb edzést tartanak a bécsi stadionban. NÉPSZAVA a magyar szakszervezetek központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a Népszava lapkiadóvállalat Szerkesztősétt és kiadóhivatal, Budapest, VII., Rákóczi­ út 54 Telefon: 224-815, 224-819

Next