Népszava, 1953. november (81. évfolyam, 257-280. sz.)
1953-11-18 / 270. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA Jutalmat kapnak az őszi termény- és állatbegyűjtés élenjárói Értelmiségi békeest lesz csütörtökön Az évi terv teljesítése és 1954 előkészítése — egy feladat Másfél hónap múlva ötéves tervünk befejező évébe fordulunk. A párt Központi Vezetőségének júniusi és októberi határozatai, a kormányprogramm minden dolgozó előtt világossá teszik: az, hogy életünk még szebbé, boldogabbá váljék, közvetlenül összefügg tervfeladataink hiánytalan végrehajtásával. A terv teljesítése a biztosíték arra, hogy a szocialista építés jelenlegi fokán maximálisan kielégítsük a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteit. Eddigi eredményeink teszik lehetővé, hogy ezt a célt elérjük. A hajdani kukoricaföldek helyén büszkélkedő Sztálin Vasmű, a fiatalok ifjú városa, Sztálinváros, az új inotai erőmű, új gyárak, üzemrészek, gépek sora fennen hirdeti: jogos volt népünk bizakodása, amelylyel négy évvel ezelőtt a terv elindítását fogadta, pártunk, kormányzatunk beváltotta adott szavát. Nagy alkotásaink szilárd alapján foghatunk hozzá az idei év hátralevő hetei és az utolsó év megnövekedett feladataihoz. Az eddiginél is fontosabb, hogy jól megértsük: az évi terv teljesítése és 1954 jó előkészítése nem két külön feladat. Ferde, helytelen, sőt megengedhetetlen szemlélet az, amely novemberi, decemberi látszateredményekért feláldozná a januári biztonságos üzemeltetést. Aki ilyen áron akarja tervét »teljesíteni«, az nem is beszélhet tervteljesítésről. A párt Központi Vezetőségének októberi határozata világosan megjelöli a karbantartás, a tartalékképzés, a tartalék munkahelyekről, pótalkatrészekről történő gondoskodás központi helyét a munka megszervezésében. A karbantartásra, a gazdaságosságra, a szociális és kulturális beruházások felhasználására vonatkozó terv semmivel sem elhanyagolhatóbb, mint a termelési terv. Bármelyiknek elhanyagolása, semmibevétele nagyon is hamarosan érezteti a hatását a termelésben. Nem nehéz megtalálni az összefüggést aközött például, hogy a dorogi bányák ma elmaradással küzdenek és aközött, hogy Dorogon huzamosan figyelmen kívül hagyták a fenntartást, nem fordítottak kellő gondot az elővárásokra. A gyakorlat sorozatosan bebizonyítja, mennyire nincs igazuk azoknak, akik a »vagy termelünk, vagy karbantartunk« helytelen elvet hangoztatják. Ugyan mire jutna az a bányász, aki így gondolkoznék: vagy szenelek, vagy ácsolok. Jó esetben a kórházi ágyon ismerné fel, hogy helytelenül gondolkodott. Ez túlzásnak hangzik, pedig akad olyan bányász, aki a fenntartás, és akad olyan gyári munkás, aki a karbantartás jelentőségét nehezen érti meg. Ennél is nagyobb baj, hogy gyárak és minisztériumok vezető beosztásaiban is akadnak ilyen elvtársak. Nem ismerték még fel, hogy rendetlen, kellő biztonságot nem nyújtó, szervezetlen üzemben, ahol a munkások megnyugtató távlat nélkül, máról holnapra dolgoznak ■— ennek megfelelő a munkaszellem. Ez okozta a huzamos elmaradást a BVK kemenceműhelyében is. Amikor azután valamelyest javítottak a munkakörülményeken, eredményesen megindult a verseny az üzemrészben. Vagy itt van a várpalotai Ferenc-akna, amely hosszú időn át az ország egyik legrosszabb üzeme volt. Csak a vak nem látja, hogy a szállítás — igen kemény munka árán történt — jobb megszervezése, a jobb levegőellátás biztosítása tette ezt az aknaüzemet a legjobbak egyikévé az országban. Jobb a levegő, jobban megy a szállítás, jobbkedvűek a bányászok *— és tíz mázsával magasabb az átlagteljesítmény, mint egy éve. Az üzemekben megindult a harc az előttünk álló nagy feladatok megvalósításáért. Már a spontán erővel kibontakozó forradalmi műszak mutatta, hogy a dolgozókban újra éledt a versenykedv. A párt Központi Vezetőségének októberi határozata fokozta a lelkesedést. Építő-, könnyűipari és bányaüzemek egymásután tesznek bátor fogadalmat az 1953-as feladatok túlteljesítésére. Megújulnak az előbbi hónapokban ellanyhult párosversenyek, üzemek, brigádok és műszaki dolgozók között. Mindez kellő alapot ad egyes területek elmaradásának pótlásához, az évi terv sikeres befejezéséhez. Erre az alapra építve harcoljanak a vezetők azért, hogy a győzelem teljes legyen. Amikor hozzáfognak a műszaki szervezési intézkedések tervének kidolgozásához a jövő esztendőre, állandóan tartsák szem előtt a Központi Vezetőség útmutatásait. Tekintsék fő feladatuknak a gondoskodást a dolgozókról, az üzemeltetés biztonságát, a gépek rendszeres karbantartását, a termelés gazdaságosságát. Csakis ilyen módon alakíthatnak ki helyes módszert a termelékenység folyamatos növelésére, a minőség megjavítására, a technológiai és a munkafegyelem megerősítésére. Erről is beszél a Központi Vezetőség határozata, amikor leszögezi: »A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás elválaszthatatlan.« A pártszervezetek és a szakszervezeti szervek segítsék az eddiginél jobban a műszaki és gazdasági vezetőket ebben a nagy munkában. Különösen a párt két fontos útmutatásáról nem szabad megfeledkezniük a következő hetekben. Az egyik: mozgósítsák »a magyar munkásosztályt, az egész dolgozó népet« az 1953-as tervév sikeres befejezésére, az 1954. évi terv jó előkészítésére. A másik: »támogassák erőteljesen a műszaki értelmiséget, mérnököket, technikusokat.« A dolgozók, a politikai és műszaki vezetők együttes erőfeszítése azonban csakis a felettes szervek, az Országos Tervhivatal és a minisztériumok fokozott segítségével hozhatja meg a kívánt sikert. Ezen a területen is értünk már el számottevő eredményt, de igen sok még a javítanivaló. A kohó- és gépipari minisztérium vaskohászati igazgatóságának vezetői körültekintés nélkül jártak el, amikor az ózdi kohók számára a műszakilag alátámasztott sürgetések ellenére nem biztosították a követelményekhez szükséges anyagi feltételeket. Ezzel visszavetették a kohóknál kibontakozó versenylendületet. A nehézipari minisztérium bányagépgyártási osztályán is több megfontoltsággal kellene intézkedéseket tenni. Október közepén történt, hogy telefonon utasították a Duclos Bányagépgyárat: 200 darab csillefüggesztéket gyártsanak november végéig a Tatabányai Szolgáltató Vállalat segítésére. Vájjon gondolkoztak-e az ott dolgozó elvtársak intézkedésük teljesítésének műszaki feltételei felől, s arról, hogy váratlan kívánságuk milyen hatást kelt az üzemben? A tények azt mutatják, hogy egyik sem történt meg. Az üzemek tervszerű munkájában csak zavart, riadalmat kelt az ilyen kellően meg nem gondolt intézkedés. Az ígért anyag mindmáig nem érkezett be a gyárba, a csillefüggesztékek elkészítésére legjobb esetben januárban kerülhet sor. Mindez már októberben is nyilvánvaló volt, amikor a minisztérium intézkedése megtörtént. Hasonló példákat lehetne említeni a Tervhivatal egyes intézkedései közül is. Indokolatlan tervmódosítások nem egyszer hátráltatták már egyes üzemek egyenletes, biztonságos munkáját. A dolgozók lelkes versenyéhez, a közvetlen parancsnokok jó munkájához a felső irányítás jó, körültekintő intézkedéseinek is hozzá kell járulniuk: — mindez együtt biztosítja majd az 1953-as tervfeladatok győzelmes teljesítését, 1954 jó előkészítését, zökkenőmentes elindítását. A kommunisták járjanak az élen ebben a nagy munkában, kiki érezze felelősségét a maga munkahelyén. »Minden egyes kommunista lelkes, odaadó munkájától függ — mondja a Központi Vezetőség határozata —, hogy győzelemre vigyük a népjólét emelésének 1954-es tervét!« HAZÁNK ÉLETÉBŐL Újabb csatlakozások a tatabányai Vlll-es akna felhívásához A tatabányai VlII-as akna dolgozóinak versenyfelhívásához újabb bányák csatlakoztak. A mucsonyi dolgozók megfogadták, hogy éves tervüket december 10-re, az ormospusztaiak december 12-re, a diósgyőriek december 21-re befejezik és terven felül jelentős mennyiségű szenet adnak a hazának. Új vasúti kitérőt szerkesztett két magyar mérnök Két vasúti mérnök — Lőcsei Pál és Nemes József — teljesen új szerkezetű, minden eddiginél korszerűbb, úgynevezett »rugalmas« kitérőt szerkesztett. Az új vasúti váltóknak különösen nagy jelentőségük van azért, mert felépítésük jóval szilárdabb, fenntartási költségük pedig jóval kevesebb, mint az eddig használt kitérőké. Kísérletképpen négy újfajta rugalmas kitérőt építettek be vasúti hálózatunkba és ezek igen jól beváltak. A jövő évtől kezdve országszerte fokozatosan rugalmas váltókkal cserélik ki a vasúthálózat régi kitérőit. Felavatták Csokonai Vitéz Mihály emlékszobrát a Városligetben Csokonai Vitéz Mihálynak, a magyar felvilágosodás nagy költőjének emlékszobrát születésének 180. évfordulóján, kedd délben avatták fel a városligeti művészsétányon. A felavatási ünnepségen Bóka László, az Akadémia levelező tagja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság ügyvezető elnöke mondott emlékbeszédet. Horváth Ferenc, a Madách Színház művésze Csokonai énerret szopott, a vendel utcai tanítóképző énekkara megzenésített Csokonai-verseket adott elő. Ezután a Budapesti Városi Tanács, nevében Pesta László, a Magyar írók szövetsége nevében Kónya lajos és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében Bóka László helyezett koszorút a költő emlékművére. Debrecenben — Csokonai szülővárosában — a debreceni városi tanács és a Csokonai Emlékbizottság ünnepséget rendezett. Befejezték az 1953. évi tervszerű megelőző karbantartást a Salgótarjáni Erőmű dolgozói A középerőművek versenyében a Salgótarjáni Erőmű dolgozói már hosszú hónapok óta az elsők között haladnak. Az erőmű dolgozói a gépek élettartamának növelését elsősorban egyenletes terhelés megvalósításával érik el. A tervszerű megelőző karbantartás bevezetésével október 1-től november 17-ig egyetlenegy óra sem esett ki az áramtermelésből. A lelkiismeretes munka azt eredményezte, hogy november 17-én reggel befejezték az 1953. évre előírt tervszerű karbantartást. Ezzel biztosítják a zavartalan üzemeltetést. Itt a „m e re g f a gylalt“ ! Budapest utcáin megjelent a gyermekek és felnőttek öröme, a finom édes habból, gesztenyepüréből készült »melegfagylalt«. A Vendéglátóipari Vállalat mozgóbüfféi naponta több ezer adagot árusítanak belőle a főváros utcáin. (Fotó: Gonda György) Sorozatos beruházások könnyítik a munkát az élelmiszeripari üzemekben Az élelmiszeriparban a nagy létesítmények építése mellett gyors ütemben folynak a kisebb-nagyobb beruházások. A gépesítéssel, bővítéssel javulnak a munkaviszonyok és jobb, több árut tud termelni az élelmiszeripar. A Pápai Húsipari Vállalat sonkahűtőt kapott. A Békés megyei tejipari vállalatoknál új tejtárolók, pasztőrözök javítják a munkát. A kecskeméti »Kinizsi« Konzervgyárban ventilátorokat szereltek fel, zuhanyozót, mosdót építettek. A Gyümölcs- és Főzelék-konzervgyár dolgozóinak munkakörülményeit új termoventilátorok javítják, az anyagmozgatást pedig új kocsikkal könynyítiik. A Vas megyei" tejipari vállalatoknál bővítették a" hűtőhálózatot A veszprémi tejipari vállalatok tejhűtőket, sterilizálót, hűtőagregátort, kannaszárítót állítottak üzembe. Ez a vidéki tejellátást nagyban javítja. Az Ercsi Cukorgyárban védőkorlátokat, ventilátorokat szereltek fel. Fürdőt is építettek. A sárvári cukorgyárban szintén ventilátorokat szereltek fel. * A Tiszántúli Dohánybeváltóban berendezték az orvosi rendelőt. A Vas megyei malmok közül a cellldömölki és a jánosházi malom dolgozói üzemi fürdőt kaptak. Marcaliban új sütőüzem létesült, a dombóvári sütőüzem pedig új kemencékkel bővült. (MTI) 76 holdon ültetnek gyümölcsfa-csemetét a Vas megyei termelőszövetkezetekben A Vas megyei termelőszövetkezetekben egyre nagyobb gondot fordítanak a melléküzemágak létesítésére. Az ősz folyamán 76 holdon ültetnek gyümölcsfa-csemetét a Vas megyei termelőszövetkezetekben. A csöngei Dózsa tsz tíz holdon szilva, másik tíz holdon pedig meggyfa-csemetéket telepít. A rába -kovácsi Ady tsz-ben 16 holdon alma- és körtefa-csemetéket ültetnek. épül a »barátság hídja« Komáromban Egyetlen dunahídon sem végeztek olyan vandál pusztítást a német fasiszták, mint a komáromi vasúti dunahídon. Nem elégedtek meg a vasszerkezet felrobbantásával, hanem teljesen lerombolták a híd pilléreit is. Miután a felszabadulás óta 2600 tonna vasszerkezetet kiemeltek a Duna fenekéről, a magyar dolgozók — a Hídépítő Vállalat dolgozói és a MÁV-hidászok — a csehszlovák dolgozókkal közösen építik most újjá a komáromi vasúti hidat. Búvárharangban a Duna fenekén A hősies munkát végző hídépítők búvárharangban dolgoznak a Duna fenekén, ahol éjjel-nappal, megszakítás nélkül folytatják az építést. A hídépítők a folyó medrében nagyrészt megtalálták a felrobbantott pillérek értékes gránitköveit, amelyeket felhasználhatnak az új pillérek építésénél. De akadt kellemetlen meglepetés is a Duna medrében. A fasiszták a robbantásnál nagymennyiségű robbanóanyagot raktak le, amelynek egy része akkor nem robbant fel és ez — míg a hidászok ki nem emelték — komoly veszélyt jelentett a hídépítők számára. Zeneszó a víz alatt Az eredeti terv szerint úgynevezett »szád falazással akarták megvalósítani a pillérek vízalatti részének újjáépítését. Ez azonban igen költséges és hoszszantartó lett volna, hiszen a híd pilléreit a folyó fenekén kellett volna körülkeríteni. Ezért határozták el, hogy búvárharangban végzik a munkát. A búvárharangdobozhoz hasonlít, amelynek nyitott az alja. Ezt úgynevezett úszóállványra függesztik fel és úgy engedik a vízbe, .A vizet sűrített levegővel szorítják ki a harangból. A búvárharangot nem eresztik le a meder fenekéig, hanem csak annyira, hogy a benne dolgozók elérjék a pillérek tetejét. Magyarországon eddig csak két ízben használtak hídépítésnél búvárharangot, de ezek sokkal kisebbek voltak a komárominál. A búvárharangban dolgozók állandóan kapcsolatban vannak a külvilággal. A diszpécserrel hangszóró útján érintkeznek és ha nincs rendelkezés, rádiózenét közvetítenek a Duna medrében dolgozóknak. Az egészségvédő »beteg-zsilip« A komáromi vasúti híd építésén munkálkodó magyar és csehszlovák dolgozók közösen tettek vállalást november 7-re. Megfogadták, hogy — markolóberendezés segítségével — kiemelik a vízben levő gránitköveket. Fogadalmukat becsülettel teljesítették , s ezzel igen nagymennyiségű új anyagot takarítottak meg. A nagyarányú hídépítésen dolgozók között a II. számú komplex hajósbrigád 140 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Az új híd építésénél igen nagy gondot fordítanak a dolgozók egészségére. Úgynevezett »beteg-zsilipet használnak, amely a sűrített levegő okozta keszonbetegség megelőzését, gyógyítását segíti elő. A zsilipben ugyanakkora légnyomás uralkodik, mint a munkahelyen. Ezt a nyomást fokozatosan és az egészségre ártalmatlanul lehet változtatni. A komáromi vasúti híd, a magyar és csehszlovák nép barátságának ez a jelképe a két ország dolgozóinak testvéri együttműködésével előreláthatólag a jövő év végére épül fel. B. I.