Népszava, 1953. december (81. évfolyam, 281-306. sz.)

1953-12-01 / 281. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA Nagyjelentőségű koreai-kínai javaslat a politikai értekezletről Ho Si Minh nyilatkozata a vietnami fegyverszünet kérdéséről A MA­G­Y­A­R S­Z­A­KSZERVEZE­TE­K KÖZPONTI LAPJA 81. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1953. DECEMBER 1. KEDD A Munka Törvénykönyvének módosítása Kormányunk —az árleszállítástól, van előfordult, hogy határozataikat a szociális és munkavédelmi célokra fordított hatalmas összegektől a la­kásépítkezésig, a parasztságnak nyújtott sokféle kedvezményig — az intézkedések hosszú sorát foganato­sította, amelyek közvetlenül, vagy közvetve megszépítik a dolgozók életét. Méltán sorakozik ezekhez a Munka Törvénykönyvéről szóló ren­delet módosítása és kiegészítése, amely a mai napon életbe lép. A párt ígéretének megfelelően jelentősen kibővült törvénykönyv tartalma és szelleme híven tükrözi az ember fo­kozott megbecsülését, amely a kor­mány minden cselekedetét, minden intézkedését áthatja. A módosítások és kiegészítések változatlanul az alkotmányban le­fektetett elveken alapulnak. Rögzí­tik elért eredményeinket, s a Köz­ponti Vezetőség útmutatása szelle­mében kiszélesítik és törvénybe foglalják a munkásosztály és az al­kalmazottak jogait és biztosítják a jogok törvényes védelmét. A tör­vénykönyv minden szakasza, min­den pontja az ő érdekeiket tükrözi s arra irányul, hogy a lehető leggyor­sabban emelkedjék anyagi és kultu­rális színvonaluk, társadalmi meg­becsülésük. A Munka Törvénykönyve eddig is rendszerünk mély demokratizmu­sát fejezte ki. Dolgozóink bizonyára örömmel fogadják, hogy most nagy lépéssel tovább mentünk ezen­­az úton s a Munka Törvénykönyve új formájában jelentősen hozzájárul a kormányprogrammban lefektetett el­vek gyakorlati végrehajtásához. A módosítás sokoldalúsul foglalko­zik a munkaviszonnyal. A dolgozók pihenéshez való jogának gyakorlati érvényesítését biztosítja a túlmunka megszigorítsa. A dolgozók javára szabályozza a túlmunka díjazását, a szabadság, a prémium, a társa­dalombiztosítás egyes kérdéseit. Nö­veli a vállalatok igazgatóinak fele­lősségét; a többi között megállapítja, h­ogy »a vállalat köteles a gépek és a szerszámok üzembiztonságáról gondoskodni«. A törvény módosítása a nőkről, a jövő reménysége, gyermekeink édes­anyjáról való szerető gondoskodást is tükrözi. »A terhes nőt terhessége első hónapjától kezdve nem szabad egészségére káros munkakörben fog­lalkoztatni.« A dolgozó nőt terhes­sége negyedik hónapjától, a szopta­tós anyát a szoptatás hatodik hó­napjának végéig nem szabad nehéz fizikai munkára, éjszakai munkára és túlmunkára beosztani. Biztosítani kell, hogy lehetőleg a délelőtti mű­szakban dolgozhassanak.­­A dolgozó nő munkaviszonyát a terhesség alatt, valamint a szülést követő hatodik hónap végéig a vállalat csak fe­gyelmi eljárás alapján szüntetheti meg.­ A törvény szabályozza a szü­lési szabadságot, a szoptatási időt. E törvényes rendelkezések kiegészí­tik azokat a kormányintézkedéseket, amelyek a munkafeltételek megjaví­tására, a bölcsődék széles hálózatá­nak megteremtésére irányulnak s arra hivatottak, hogy megteremtsék a nők egyenjogúságának anyagi fel­tételeit. A fiatalokról való körül­tekintő gondoskodásit mutatja, hogy a törvény kedvező munkafeltételeket és széleskörű tanulási lehetőséget biztosít nekik. Ezzel elősegíti, hogy hazánknak öntudatos, művelt polgá­raivá váljanak, szocialista embe­rekké fejlődjenek. Nagyjelentőségűek, a dolgozók jo­gát szélesítik tovább a kollektív szer­ződéssel kapcsolatos módosítások. Eszerint a szerződés végleges szövegét a dolgozók észrevételeinek és javas­latainak figyelembevételével kell el­készíteni. A Munka Törvénykönyve eddig csak az indítványtétel jogát biztosította. Itt kap helyet a minisz­tertanácsnak az a korábbi határo­zata, hogy az igazgató és az üb ne­gyedévenként gyűlésen számoljon be a kötelezettségek teljesítéséről. Az üzemi kollektív szerződésben vállalt kétoldalú kötelezettségek és jogok megvalósítása, a dolgozók anyagi, jóléti és kulturális helyzeté­nek javítását, s az üzemi tervek teljesítését segíti. A munkaügyi viták , eldöntésében már eddig is nagy szerepet töltöttek­­be az egyyeztető bizottságok, de gyakr­a vállalat nem teljesítette. A Fűrész­áru- és Faanyag Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója például az egyez­tető bizottság határozata ellenére el­bocsátotta egyik­­ alkalmazottját s csak a Legfelső Ügyészség döntése után vette vissza. A szocialista tör­vényesség megszilárdítását eredmé­nyezi és az egyeztető bizottságnak — e fontos társadalmi szervnek — a te­kintélyét növeli az a rendelkezés, hogy az általa hozott döntéseket, ha azt a vállalat nem teljesíti — bírói úton végrehajtják. Biztosítja a­­ Munka Törvénykönyve, hogy az­­ egyeztető bizottsági eljárás során, a­­ dolgozó nemcsak az üzemi bizott-­ ság útján, hanem egyénileg is felleb- ?­bezhet.­­ Talán legnagyobb jelentőségűek­­ azok a záró kiegészítések, amelyek­­ szerint bűntettet követ el az az igaz- iz­gató, aki a dolgozóknak a Munka­­ Törvénykönyvben biztosított jogait, és jogos érdekeit súlyosan meg-­ sérti. De fegyelmi úton felelősségre­ kell vonni minden olyan esetben is,­­ ha bármelyik rendelkezést megszegi, vagy kijátssza, még akkor is, ha ez nem bűncselekmény jellegű. A tőkés országokban a mimikával kapcsolatos »törvények« rabláncot, fokozott kizsákmányolást, kiszolgál­tatottságot jelentenek a dolgozók­nak. Bármelyik tőkés, ha érdeke úgy kívánja, kénye-kedvére megszegheti ezeket. A mi munkatörvényünk a szebb, jobb, egészségesebb és kultu­ráltabb életünket biztosító szabályo­kat foglalja magában és megbünteti azokat a magukról megfeledkezett vezetőket, ak­ik szem elől tévesztik, hogy építőm­unkánk legfőbb célja a dolgozó ember életének megszé­pítése. A módosítások, amelyek ki­terjesztik a munkásosztály jo­gait, növelik öntudatát, fokoz­zák felelősségérzetét. Növelik a munkásosztály és az al­kalmazottak legnagyobb tömegszervezetének, a szakszervezeteknek a jogait és fele­lősségét is. Ezt fejezi ki­ az, hogy a Munka Törvénykönyvében az alap­elvek megállapítása után mindjárt a szakszervezetek jogai következnek. Új rendelkezés ez, amely biztosítja a szakszervezetek jogát, hogy foglal­kozzanak a dolgozók élet- és munka­körülményeivel s képviseletükben a hatóságok és bíróságok előtt fellép­jenek. A SZOT és a szakszervezeteik tájékoztatást kérhetnek a miniszte­rektől a dolgozók jogait és törvényes érdekeit biztosító rendelkezések meg­tartásáról. Sőt helyszíni­­ vizs­gálaton ellenőrizhetik a végrehaj­tást. A vállalt igazgatója köteles a szükséges fe­lvilágosítást megadni és adatokat rendelkezésre bocsátani. A szakszervezetek felhívhatják a hi­bákra és mulasztásokra a végrehaj­tásért felelős szervek figyelmét, ha­táridőt szabhatnak megszünteté­sükre. Ha ennek ellenére sem vál­toztatnak, hatósági eljárás megindí­tását kezdeményezhetik. A szakszer­vezeti í m mun­kavéde­lmi felügyelőket a bírságolási jog is megilleti. A kapitalista világban ezzel szem­ben a hatóságoknak, az állam köze­geinek a többi között éppen az a szerepük, hogy a munkásosztály szervezeteinek működését akadályoz­zák, vezetőit megfélemlítsék, így pél­dául az SZVSZ titkársága nyilatko­zatában rámutatott arra, hogy Ba­tista kubai diktátor kormánya több mint ezer szakszervezeti funkcio­náriust börtönbe vetett s bírósági eljárást indított Lazarov Pena, a latinamerikai dolgozók szakszerveze­tének alelnöke és az SZVSZ alelnöke ellen. Franciaországban csak a tö­megek sztrájkmozgalma szabadította ki az »amerikai kormány« által a na­pokban elfogatott Benoit Fraction elvtársat, az osztályharcos szakszer­vezetek főtitkárait. Nálunk törvény biztosítja a mun­kások és alkalmazottak legnagyobb t­ömegszervezetének jogát, hogy a törvényesség s az egyes dolgozók ér­dekei felett őrködjék. A szakszerve­zetek nagy és felelősségiteljes fel­adata megfelelni azoknak a követel­ményeknek, amelyeket a Munka Törvénykönyve velük szemben tá­maszt. Tanuljanak meg élni meg­növekedett jogaikkal s a Munka Törvénykönyvére támaszkodva, gya­korolják is azokat, hogy méltók ma­radjanak pártunk és a tömegek bi­zalmára. Hogyan készül az ízléses hidegtál? A közétkeztetés színvonalának további emelése érdekében a belkereskedelmi minisztérium számos szakácsképző és továbbképző iskolát és tanfolyamot tart fenn. A kezdő szakácsok részére indított hét és félhónapos »Szakács minimum« esti tanfolyamot 315 dolgozó látogatja. Az ugyancsak esti képesítő tanfolyam a legalább kétéves gyakorlattal rendelkező, de képesítés nélküli szakácsok részére 45 hétig tart és a tanfolyam részvevői szakvizsga letétele után bizonyítványt kapnak. Ezen körülbelül százan tanulnak. A szakács­utánpótlás biztosítására 250 tanulónal kétéves szakács tanulóiskola működik. Tavaly nyílt meg a n­égyévfolyamos közétékeztetési technikum magas képesí­tésű szakácsok, ételtechnikusok és minőségi ellenőrök részére. A technikum elvégzése után a diákok érettségit tesznek. A már működő első két évfolyam­nak 170 tanulója van. Végül nyolchónapos egésznapos foglalkozáson vesz részt a közétkeztetési iskola szakácstagozatának 50 hallgatója. Képünkön Máté János, a közétkeztetési iskola tanára, az ország egyik leg­jobb hidegszakácsa, a hidegtál készítését mutatja be a tagozat tanulóinak. Tatabánya XII-es akna dolgozóit jobb munkára lelkesíti a kormány gondoskodása Hétfő reggel termelési értekezlet­tel kezdődött a műszak a tatabányai XII-es aknában. A nyugati mező bányászainak Deklava József kör­letvezető elmondotta, hogy a nyugati mező 107 százalékra, az északi mező 130,2 százalékra teljesítette eddig november havi tervét, majd a de­cemberi feladatokról, a zökkenőmen­tes átmenet biztosításáról beszélt. A bányászok lelkesen tárgyaltak a va­sárnap megjelent minisztertanácsi rendeletről, amely lényegesen ja­vítja keresetüket. Eredeti vállalásuk­kal szemben, hogy december 25-re végrehajtsák utolsó negyedévi ter­vüket, hétfő reggel úgy határoztak december 21-re befejezik a negye­dik negyedévi tervet. Ezzel válaszol­nak a kormány fokozott gondosko­dására. új ildu­lok a Szabadsághegyen és Siófokon A SZOT régeúti iskolájának épü­letét télen-nyáron működő modern üdülővé alakították át. Az új szabad­sághegyi üdülőben egyszerre 70 dol­gozó töltheti szabadságát­ A siófoki bányászüdülőtelepen ebben az év­ben új üdülőház építését kezdték meg. A két épületrészből álló új üdülőben korszerű étkezdét és kul­túrtermet is létesítenek. Több mint ötezer iparengedélyt adtak ki az utóbbi hónapokban A kormányrendelet megjelenése óta az országban tízezer iparenge­dély iránti kérelmet nyújtottak be. Eddig több mint ötezer iparenge­délyt adtak ki. Az új kisiparosok zöme már dolgozik. Az iparigazol­ványok kétharmad része községekre, egyharmad része városokra szól. Or­szágos viszonylatban eddig a kérel­meknek mintegy egyötödét utasí­tották el, főleg azokat utasították el, akik nem olyan iparágra kértek en­gedélyt, amelyre a jelentkezési he­lyen szükség volt. Ezeknek a kis­iparosoknak is lehetővé teszik a munkát, ha ott akarnak működni, ahol munkájukra szükség van. Az új iparengedélyesek közül eddig 311 kisiparos majdnem kétmillió forint hitelt kapott az államtól. ­ Több mint 4000 lakást építettek a nehézipari vállalatok ez évben A bányavidékeken és a vidéki ipari centrumokban dolgozók foko­zott lakásigényeinek kielégítésére ez évben 1374 vállalati lakást építet­tek, így a többi között Tatabányán 277, Pécsett 168, Ajkán 138, Kom­lón 132, Várpalotán 125, Székes­fehérvárott 88, Kazincbarcikán 48 lakást. Jelenleg 2900 lakás építésén dolgoznak, amelyekbe még ez évben beköltözhetnek a bányászok, ipari dolgozók. Eszerint tehát ez évben összesen 4274 vállalati lakás épült, illetve épül a nehézipari dolgozók­nak. T­űzhelyek, kályhák, háztartási kisgépek A lakosság megnövekedett igé­nyeinek kielégítése érdekében foko­zott munkát végeznek a tömegcikkű ipari üzemek. A Salgótarjáni­ Vas­öntöde- és Tűzhelygyár dolgozói a negyedik negyedévben — november 20-ig — már 17.139 tűzhelyet és 7387 kályhát készítettek el. A Ház­tartási Eszköz- és Bádogárugyárban november közepéig 5650 húsőrlőgé­­pet készítettek és az év hátralevő ideje alatt további tízezer darabot gyártanak. Mákdarálóból 1500, zsem­lyeőrlőből eddig mintegy kétezer darab készült el. Nagy mennyiségben gyártanak még ebben az évnegyed­ben kávédarálót, burgonyanyomót és háztartási mérleget is. Három zo­máncedénygyárunk nagy választék­­­ban, az eddiginél jobb minőségben gyártja az edényeket. Novembe­r 20-ig mintegy 483 tonna háztartási zománcárut készítettek el a Kőbá­nyai, a Budafoki és a Bonyhádi Zo­­máncedényárugyárban. A Fémtömeg­cikk Művek dolgozói különböző alu­míniumárukat készítenek ebben az évnegyedben. November közepéig 11.000 szappandobozt, több ezer ku­lacsot és másfélezer nagy- és kö­zepes alakú alumínium ételdobozt gyártottak. Befejeztük a tervet - 200 hálószobát gyártunk terven felül Büszke örömmel jelentjük, hogy »A bútoripar élüzeme« cím elnye­rése után a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó ver­senyben is fontos állomáshoz érkez­tünk. A bútoripari vállalatok között elsőnek befejeztük 1953. évi forint értékelés szerinti termelési tervün­ket. Dolgozóink nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a­ kormánypro­gramm megvalósítására irányuló munkába. Vállalták, hogy az év hátralevő részében legalább 200 garnitúra jó minőségű, olcsó háló­szobabútort készítenek el, hogy ez­zel is elősegíthessék a dolgozók meg­növekedett igényeinek fokozott ki­elégítését. Szimeth Sándor, a Budapesti­­ Bútorgyár vb-elnöke VIZSGA - SZÍNÉSZETBŐL TÉ­lénk s nem mindennapi -ú­i ez, a közönség, amely szombat délután két óra­kor »elfoglalta«, a Nép­hadsereg Színházának né­zőterét. A jelenlevők zöme egyenként is legfeljebb ha huszonötödik életévét be­töltötte. Többségükben színiakadémisták­. Most ünnepre jöttek itt össze: ma vizsgázik a negyedik évfolyam... Szép számmal akadnak a nézőseregben »kész« szí­nészek is, tavalyi, tavaly­előtti akadémisták. Zajos, kitörő örömmel üdvözlik egymást a barátok és volt évfolyamtársak Szegedről, Győrből, Kecskemétről vagy Szolnokról. Az egyik fiatal, jóvágású színész viharosan öleli meg rég nem látott Szolnokra ke­rült évfolyamtársát. — Remekül érzem ma­gam Győrött. Sosem hittem mína, hogy ennyit tehet vidéken tanulni! — lelken­dezik. Hirtelen áll be a várako­zás csendje, amikor felgör­dül a függöny. A díszlet­ egyszerű, tiszta munkás­­lakás konyhája. Nagybaju­szát munkásember borot­válkozik éppen, Szedlacsek elvtárs ez, a »Harag napja« egyik hőse. A főis­kola Sándor Kálmán da­rabját választotta vizsga­előadásul. Ahogy kibontakozik a dráma a színpadom, úgy ol­dódik fel a vizsgázó együt­tes kezdeti elfogódottsága, vizsgah hangulata. S a néző­­­téren jelenetről jelenetre feszültebb az érdeklődés, mélyebb a figyelem csendje. A darab »Soós néni«-jéről már az­ első mondatok után kezdjük elfelejteni, hogy ő Sábák Piroska negyedéves szininövendék, volt szak­­érettségis. Idős proletár­­asszony harcol itt előttünk a színpadon az osztály el­lenséggel és személyes el­lenfelével, Máriássynéval. Milyen kitűnőek a mun­kásfigurák: Varga Gyula Soós Feri szerepében. Szed­lacsek elvtársat Vizes Jó­zsef kelti életre. Kicsiny szerep Horváth Józsefé, mégis nyíltszíni tapsot kap: mindenki érzi, hogy ez a vörös úr valóban a szíve mélyéről beszél, ami­kor egy proletárasszonyért emel szót. De nem kevésbbé érdemli meg a tapsot Szir­mai Gyula sem, aki Ha­­nákot, a jóindulatú, a Ta­nácsköztársaságért lelke­sedő kishivatalnok életét úgy éli előttünk a drámai sodrás közepette, hogy mély emberi együttérzést és elnéző szánalmat vált ki. Az ellenforradalmi urak pedig? A rendezés nem té­vedett itt sem a kiválasz­tásnál. Különösen jó, élet­hűen ellenszenves az el­lenforradalmi banditák ve­zérének. Máriássy Endré­nek szerepében Gellei Kornél. A harmadik felvonásban a drámai izzás és feszült­ség tetőfokán színt­ jele­netenként verődnek össze a tenyerek, oldódik fel a nézőtér feszültsége kirob­banó tapsokban. Komoly siker a színészi életben a vastaps. S ezek a fiatal, immár színésszé avatott főiskolások ebbe is bele­kóstolnak. A közönség, a jelenlevő »hivatalosakat« - minisztériumiakat, kritiku­sokat — beleértve, nem tágít a színházból. Újra és újra kitapsolják ennek az élményszerű színházi délutánnak főszereplőit. Az élmény alapja nemcsak az egészében és legtöbb rész­letében is jó előadás, ha­nem az az indokolt re­ménység, hogy színész­­utánpótlásunk biztosítva lesz....

Next