Népszava, 1953. december (81. évfolyam, 281-306. sz.)

1953-12-01 / 281. szám

9f£PSZAVA ­ A KÖNNYŰ MŰFAJ NÉHÁNY KÉRDÉSE Megjegyzések a Fővárosi Víg Színház új darabjához Nemrégen mutatta be a Fővárosi Víg Színház Vajda Albert és Ko­vács Dénes »Újpesti lány« című ze­nés vígjátékát, amelynek zenéjét a Gyulai-Gaál fivérek szerezték. Ez a zenés vígjáték, amelyet gyakran kísér szívből, jött kacagás a néző­téren, az elvi kérdések egész sorát veti fel. Olyan problémákat, ame­lyek feltétlenül tisztázásra várnak. Elsősorban azért, mert nemcsak az “Újpesti lány ”-ban jelentkeznek, ha­nem jellemzőek könnyű műfajunk több új alkotására is. Ezek közül szeretnék néhányat kiragadni, előre­­bocsátva, hogy ez a cikk nem kíván ,sem a darab, sem pedig az — egyéb­ként mulatságos­­— előadás részletes bírálata lenni. Célja csupán — is­mét hangsúlyozom — néhány elvi kérdés felvetése. Az »Újpesti lány« úgynevezett »üzemi tárgyú« darab. Sokan ebben látják legfőbb pozitívumát. Ez ugyanis az első üzemi tárgyú zenés vígjáték. Pedig, akik ebből a szem­pontból üdvözlik a darabot, téve­désben vannak. Az úgynevezett »üzemi tárgyú« darabot összetévesz­tik az olyan zenés vígjátékkal, amelynek hősei üzemi dolgozók, a munkások, az új, szocializmust építő fiatalok. Félreértés ne essék: nem az ellen vagyunk, hogy egy darab üzemi környezetben játszódjék. Ez igen helyes kezdeményezés, sőt kí­vánatos volna, ha minél több ilyen darabot írnának íróink. Amire fel kell azonban figyelnünk, az a hibás írói magatartás. Az, hogy az írók —­ és a színházi dramaturgia — ér­deklődésének középpontjában az üzemi környezet áll, nem pedig azok az emberek, akik az üzemben dol­goznak. Ebből ered, hogy az »Új­pesti lány« két üzem közötti kon­fliktusát csak nagy nehezen lehet emberek, sőt szerelmesek konflik­tusává erőszakolni. Márpedig min­den színműben az emberek, a jelle­mek közötti összeütközés adja a konfliktust. Ebben a darabban a konfliktusnak nincs személyes jel­lege, ami azzal jár, hogy a darab cselekménye — néhány epizódot ki­véve — érdektelen és a közönség kissé csalódottan hagyja el a szín­házat. A darab meséje röviden a követ­kező: két szomszédos üzem, a Műkő­­gyár és a Szerelékgyár dolgozói­­harcban­ állnak egymással azért, mert a Műkőgyár kőporfelhőbe bur­kolja a Szerelékgyár udvarát. Emiatt a szerelékgyáriak eleinte ha­ragszanak a műkőgyáriakra (mintha azok tehetnének róla), majd fel­ismerik a hiba valódi okát: a bü­rokráciát és a rossz tervezést. Ettől kezdve közösen küzdenek a por­­elszívóberendezés felszereléséért, sőt végül közös rohammunkával maguk csinálják meg azt. Eközben tanúi vagyunk két szerelmespár egymásra­­ta látásának, összeveszésének, kibé­külésének, amely események azon­ban mindig a porelszívó ügyének a pillanatnyi állásától függenek. Eze­ken kívül — s ez nagy érdeme a darabnak — megismerünk még né­hány kitűnően megrajzolt, igen­­ el­emző figurát, sok mulatságos hely­zetet látunk, igazi zenés vígjátékot azonban nem. Érdekes bizonyítéka ennek az Izzó című üzemi lapban néhány napja megjelent ismertetés az­­Új­pesti lányb­ól. E cikk írója csak úgy tudja a darab tartalmát el­mesélni, hogyha nem olvasnánk a címet, a cikket inkább egy termelési értekezleti felszólalás jegyzőkönyvi kivonatának éreznénk, mint egy ze­nés vígjáték meséjének. S ez nem a cikkíró hibája, a darab meséje valóban ilyen. Pedig a néző igaz érzelmekben gazdag emberi sorsokat, lírai hangu­latokat és nem utolsósorban sok-sok vidámságot vár a Fővárosi Vígszín­háztól. Igaz, hogy mindebből kap is valamit, de nem ez áll a darab hom­lokterében. Az üzemi egészségvéde­lem kérdése, a termelési motívum kerül középpontba. Ezzel szemben háttérbe szorul a szerelem, »a magánügy«, amely csak a közügy függvénye. Ezzel kapcsolatban ismét az imént említett Izzó-cikket idé­zem: »Kedves, vidám alakjai az operettnek Ibolya, a Mékagyár és Feri, a Szerelékgyár ifjúmunkásai. Szeretik egymást. De míg a két gyár viszálya nem oldódik meg, ők is állandóan civódnak. A megoldás azonban egy: meg kell valósítani a porelszívót.« Ebben a darabban csak látszólagos a »közügy« szembeállása a magán­üggyel, hiszen az érzelmekkel teli, gazdagon és tipikusan ábrázolt sze­relem is »közügy«. És a Fővárosi Víg Színház színpadán, a zenés víg­játék műfajában különösképpen az. Sőt, abban a pillanatban, amikor a darab — a zenés vígjáték — főté­mája a termelő ember helyett maga a termelés lesz, akkor a színpadon az egyébként valóságos szituáció megszűnik valóság lenni. A közönség sem érzi annak és hiányolni fogja azt a magasrendű műélvezetet, amelyért a színházba jött. Ohlopkov elvtárs, a Szovjetunió népművésze, néhány héttel ezelőtt a Lityeratur­­naja Gazeta hasábjain a következő­ket írja: »Ez az ember (tudniillik a szovjet ember) hihetetlenül nagyot fejlődött, végkép nem akarja be­érni holmi fércművekkel, nem haj­landó elviselni semmiféle sémát és doktriner tudálékosságot, tiltakozik az olyan darabok ellen, amelyekben eleven ember helyett az »eszmék szócsövei« szerepelnek.« Chlopkov elvtárs megállapítása ér­vényes a könnyű műfajra is. Ugyan­akkor azonban fel kell vetnünk azt is, hogy a valóság ábrázolásának eszközei műfajok szerint különbö­zőek és a valóság ábrázolásának mű­faji különbségei megnyilvánulnak a jellemek megrajzolásában is. Romeo nem lehetne vígjátéki hős, Moliére Dandin Györgye pedig nem állná meg a helyét egy tragédiában. Csehi Lajos és Bertók Teri az »Újpesti lány« két hőse. Igaz, hogy nem felelnének meg egy tragédia hősének, de ennél nagyobb hiba, hogy zenés vígjáték hőseinek sem alkalmasak. Egyszerűen azért, mert ilyen emberek nincsenek és főként új ifjúságunk soraiban nin­csenek. De ha mégis akadna elvétve egy-kettő, azt a szatíra fegyverével kellene kipellengérezni. Ez a két fiatal­ember ugyanis együtt nőtt fel Újpesten, később gyermekkori sze­relem fűzte őket egymáshoz. Ezután elszakadtak, de a darabban ismét találkoznak. A lányból vállalatvezető lett a Műkőgyárban, a fiú munkás a Szerelékgyárban. A találkozás pil­lanatában ismét fellángol kettőjük között a szerelem. És innen kezdve a néző várja azt konfliktust, ame­lyért az írók megírták a darabot. De hiába várja, mert ezeknek a fiatalok­nak más gondolatuk, problémájuk nincs, mint a porelszívó, ha össze­vesznek, ezen vesznek össze, ha pe­dig kibékülnek, ez békíti ki őket. Az ilyenfajta jellemábrázolás azonkí­vül, hogy a valóság meghamisítása, egyben munkásifjúságunk lebecsü­lése is. Ismét Chlopkov elvtársat idézve: »Ember kell a darabba, még­hozzá olyan, hogy mindenki elmond­hassa róla: ez valóban élő ember, igazi, reális, valódi. Ha nincs ilyen ember a darabban, rögtön előtérbe kerül az erkölcsprédikáció, a halá­losan unalmas leckéztető oktatás, a meztelen agitációs eszköz, az­­esz­mék fogasai. Ha nincs ember, min­den konfliktus kiagyaltnak, mester­kéltnek tűnik, maga alá gyűri az eleven életet. Ha nincs ember, nincs többé belső összeütközés, minden külsőséges, felszínes lesz, mindent a szerző önkénye irányít és nem az élet logikája, nem maguknak a jel­lemeknek és érzelmeknek a logi­kája.« A jellemábrázolásnak azonban nemcsak gyenge oldalai vannak a darabban. Két kitűnő, igazi vígjá­téki epizód-figura is szerepel — szerencsére elég sokat — a darab­ban, Abony és Ráczné, akiket mind­végig szívesebben lát a néző, mint a főszereplő szerelmespárt. Azok az epizód-problémák, amelyeket Abony és Ráczné képviselnek, ízig-vérig vígjátéki problémák. Ezért tudták a szerzők ezt a két szereplőt a darab hőseinél színesebben, gazdagabban ábrázolni. Csak néhány problémát ragadtunk ki a nagyon sok közül az »Újpesti lány« című zenés vígjátékkal kap­csolatban. S ebből a néhány problé­mából két igen fontos tanulságot vonhatunk le. Az egyik az, hogy ne a környezet legyen az írók kiindulópontja, ha darabot írnak, hanem az ember. »Drámaíróinknak tisztába kell jönni azzal — mondotta Lavrenyov elv­társ a Szovjet Írók Szövetsége nem­régen lezajlott XIV. plénumán —, hogy a színdarabokban semmiféle politikai, műszaki vagy gazdasági probléma nem lehet önmagáért, s hogy a mű nem lehet reális, ha nem mutatja meg helyesen az emberek gondolatait, azokét, akik ezeket a problémákat a közösség javára meg­oldják.« A másik — és csak érintett, de nem kevésbbé fontos tanulság az, hogy a könnyű műfajban a realiz­mus követelményei mások, mint bármely más műfajban. Ennek az­után a témaválasztásban, a jelle­mek ábrázolásában, a konfliktusban, a problémák felvetésében és megol­­dásában egyaránt meg kell mutat­koznia. A valóságot a könnyű műfaj­ban is híven kell ábrázolni, de­­ a műfaj sajátosságainak és a közön­ség igényének megfelelő módon. Eb­ben az esetben a néző nem csaló­dik, hanem egy kellemesen eltöltött este emlékével hagyja el a színhá­zat és a darab derűjéből erőt me­rítve oldja meg saját termelési problémáit- Kataiin Ferenc 4 Szovjet zeneművészküldöttség érkezett Budapestre Szombat délután szovjet művész­­küldöttség érkezett vendégszerep­­lésre Budapestre. A küldöttség ve­zetője Mihail Balakseev, a Szovjet­unió kulturális ügyei minisztériumá­nak munkatársa. Tagjai: Sztanyiszlav Najgausz zongoraművész, a moszk­­vai Állami Csajkovszkij Konzerva­tórium aspiránsa, Rafail Szobol­­jevszkij Jacques Thibaud-díjas he­gedűművész, Konsztantyin Ivanov Sztálin-díjas, az OSZSZK érdemes művésze, a Szovjetunió Állami Szim­fonikus Zenekarának vezető kar­nagya és Jevgenyija Kalinyevickaja zongoraművésznő. ★ A szovjet vendégművészek első hangversenyüket december 3-án, csütörtök este 8 órai kezdettel tart­ják a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében. A hangversenyen a ma­gyar rádió szimfonikus zenekarát Konsztantyin Ivanov Sztáliin-djas, az OSZSZK érdemes művésze, a Szov­jetunió Állami Szimfonikus Zene­karának vezető karnagya vezényli. A hangversenyen közreműködik Ra­fail Szobeljevszkij, Jacques Thibaud­­díjas hegedűművész és Sztanyiszlav Najgausz zongoraművész. Értekezlet a zenei tömegmozgalom időszerű kérdéseiről A zenei tömegmozgalom vezető szakemberei, a tanácsok és szakszer­vezetek kultúrmunkásai szombaton és vasárnap értekezleten beszélték meg a Népművészeti Intézetben a II. Ma­gyar Zenei Hét tanulságait és a kor­­mányprogramm utáni időszerű zenei feladatokat! Az első napon bemutat­tak és megvitattak a zenei héten el­hangzott néhány tömegzenei alko­tást. A vitát Vásárhelyi Zoltán Kos­­suth-díjas karnagy vezette be. A konferencia megállapította, olyan új légkört kell teremteni, hogy a kórusba, a zenekarba — az öntevé­keny zenei együtteseiébe — a zene szeretete, a dalolókedv vonzza a dol­gozókat. Minden erővel segíteniü­ kell a falu, a termelőszövetkezetek és gépállomások zenei művelődését. 1953. DECEMBER 1. RED® Jelentősen megjavítják a bányászok kulturális életét Kulturális szerveink és­ intézmé­nyeink egész sora összefog most, hogy kormányunk célkitűzéseit kö­vetve, magas színvonalú szórakozási lehetőségek megteremtésével is szé­pítsék hős bányászaink életét. A nép­művelési minisztérium irányításával kulturális intézményeink elkészítet­ték már­ a terveket erre az évre és készítik a jövő évre is. Az Országos Moziüzemi Igazga­tóság vállalja, hogy a bemutatást kö­vetően három hónapon belül eljut­tatja a bányásztelepülések film­színházaiba a legújabb filmeket. A vándorvetítőszolgálat hetenként, illetve kéthetenként az eddigieken felül biztosít még egy műsort. A bányász legényszállások és vá­jártanulók számára hetenként rendszeresen vetítenek egy játék- és egy dokumentumfilmet. Biztosítják a jóminőségű filmvetí­tést, valamint a tiszta hangvissza­adást. A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat több előadásból álló sorozatot indít iro­dalmi, geológiai, történelmi, mű­vészettörténeti és zenei témákkal. Egy-egy bányásztelepülésen havonta legalább egyszer rendeznek ilyen elő­adást. A rádió budapesti és vidéki stú­dióinak adásaiban jelentős he­lyet kapnak a bányászok szóra­koztatását és nevelését szolgáló műsorok. Ebben szerepet kapnak a pécsi és miskolci színházak művészei is. Az Országos Filharmónia a bányász­szakszervezettel és a megyei nép­művelési osztályokkal egyetértésben útvonaltervet dolgozott ki a bányász­ települések jó mű­vell­átására. A Filharmónia az öt bányászmegyében ebben az évben még több előadást tart. A gördülő opera Tatabányára, Pécsre, Ózdra látogat el népszerű operam­űsorokkal. Az Állami Faluszínház Nógrádi Veszprém és Komárom megye bá­nyásztelepülésein máris tart elő­adást. A vidéki színházak szintén el­látogatnak a bányászközségekbe. A vidéki Népszórakoztató Vállalat kü­lön variatétársulatot­ szervez a bá­nyászmegyék területén. A hivatásos népi együttesek fél­évenként egyszer, a tíz budapesti nagyüzem legjobb művészeti cso­portjai pedig negyedévenként egyszer ellátogatnak a bányász­­településekre. A bányászmegyék legjobb művé­szeti csoportjai legalább négyheten­ként egyszer műsoros előadást ren­deznek a széncsaták hőseinek. A népművelési minisztérium több százezer forinttal segíti a külön­böző kulturális intézményeket a bá­­nyászműsorok rendezésében. A bá­­nyászkult­úrotthonok felszerelésének kiegészítésére 150 könyvszekrényt, ötven rádiót, ötven diavetítő­ gépet, huszonöt gramofont, számos hang­szert, szemléltető eszközt és klub­­szobaberendezést ad. A száz főnél nagyobb létszámú szállásokra képzett kultúrigazga­­tót küld a nehézipari miniszté­rium. A bányaipari trösztök feladata lesz a kultúrolothkonok megfelelő karban­tartása, anyagi és kulturális eszkö­zökkel való ellátása. Ma háromezer helyen megkezdik a sorsolás nyereményeinek kifizetését Országszerte közel 3000 helyen kezdik meg ma az Első Békekölcsön nyereménnyel és törlesztéssel kisor­solt kötvényeinek kifizetését, a hi­vatalos jegyzék alapján az Országos Takarékpénztár összes fiókjai, vala­mint a postahivatalok. A boldog nyertesek összesen több mint 54 millió forintot vesznek át. A postahivatalok ezer forintig be­zárólag fizetik ki a nyereményeket. Az 5000 forintos és ennél nagyobb összegű nyeremények az Országos Takarékpénztár fiókjaiban vehetők fel. Gyorslista az Első Békekölcsön ötödik sorsolásának negyedik napjáról kamatozó kötvények TÖRLESZTÉSES SORSOLÁSA. Mindazok az A­, B, és C-betűn kamatozó kötvények, amelyeknél a »szám«­ Utolsó három számjegye az alább felsorolt számvégződé­­sekkel megegyezik, névértékkel kerültek kisorsolásra. Ennek megfelelően kisorsolt 200 Ft névértékű A-betűs kötvényre 200 forint, 100 forint névértékű B- betűs kötvényre 100 Ft, 50 forint névértékű C-betűs kötvényre 60 forint összeget kell­ kifizetni. 006 284 409 702 050 305 426 712 036 316 503 726 087 340 508 763 116 349 525 870 162 352 571 898 190 353 634 906 209 374 646 931 250 403 694 971 ★ Fenti gyortlista a ha­lál után készült, esetleges számhibékért felelősséget nem vállalunk. A hi­vatalos nyeraményjegyzék decem­­ber 1-ére, kedden jelenik meg. 100.000 forintot nyert Sorozat- Sor­szám: szám: 2092 0015 50.000 forintot nyert Sorozat-Sor­szám: szám: 0750 0746 1395 0051 1419 0617 2984 0027 4418 0655 4986 0870 25.000 forintot nyert Sorozat-Sor­­ezám: szám 0389 0210 0967 0259 0974 0995 1387 0554 1459 0317 1462 0255 1498 0076 2030 0028 2069 0081 5115 0182 5796 0293 5915 0138 10.000 forintot nyert Sorozat­Sor­szám: szám 0088 0752 0240 0320 0502 0601 0647 0060 0943 0596 1067 0409 1116 0673 1367 0248 1448 0510 1456 0260 1547 0077 1621 0621 1790 0962 1969 0946 2007 0086 2041 0175 2054 0379 2077 0480 2094 0500 2123 0439 2591 0293 2593 0257 2766 0473 3215 0326 3467 0472 3568 0243 4039 0570 4592 0977 4664 0709 4798 0674 4931 0654 5348 0344 5371 0279 0427 0921 Sorozat­Sor­szám : szám 5801 0737 5825 0512 5898 0076 5999 0650 6004 0133 6018 0624 5000 forintot nyert Sorozat­sor­szám : szám 0079 0115 0101 0349 0117 0670 0119 0911 0152 0510 0149 0438 0293 0350 0312 0913 0365 0876 0424 0457 0429 0225 0443 0221 0477 0692 0506 0887 0649 0598 0793 0549 0969 0730 1108 0415 1144 0013 1169 0830 1239 0351 1243 0133 1403 0433 1476 0418 1586 0697 1601 0805 1618 0790 1636 0117 1653 0765 1663 0244 1702 0651 1790 0928 1838 005 1848 0803 1868 0846 1975 0166 2007 0199 2169 0165 2174 0425 2182 0132 2245 0404 2293 0157 2844 0194 2975 0290 2980 0406 3158 0462 3341 0144 3639 0205 3648 0324 3650 0056 3654 0098 3658 0485 3770 0001 3815 0401 3843 0031 3963 0375 4077 0005 4087 0960 Sorozat-Sor­szám: szám : 4127 0502 4195 0133 4202 0124 4245 0281 4252 0745 4256 0055 4276 0358 4385 0202 4392 0817 4394 0965 4466 0877 4536 0826 4567 0487 4582 0611 4663 0821 4668 0676 4697 0007 4716 0219 4770 0883 4844 0594 4898 0173 5022 0909 5096 0888 5102 0058 5113 0136 5228 0931 5258 0911 5275 0553 5278 0879 5485 0256 5497 0112 5794 0723 5797 0841 5860 0441 5874 0480 5981 0820 6045 0059 6076 0789 1000 forintot nyert sorozathúzással Sorozat­Számtól szám; számig: 1851 101—200 4253 901—1000 500 forintot nyert sorozathúzással 0506 001—100 1141 101—200 1263 601—700 1605 501—600 2401 301—400 4129 001—100 5213 601—700 5259 201—300 300 forintot nyert sorozathúzással 0079 101—200 0088 701—800 0101 301—400 0117 601—700 0119 901—1000 0149 401—500 0152 501—600 0240­­301—400 Sorozat* Számtól szám:­számig: 0293 301—400 0312 901—1000 0319 601—700 0365 801—900 0389 201—300 0424 401—500 0429 201—300 0443 201—300 0477 601—700 0502 601—700 0506 801—900 0569 501—600 0647 001—100 0649 501—600 0693 301—400 0750 701—800 0793 501—600 0822 901—1000 0943 501—600 0967 201—300 0969 701—800 0974 901—1000 1055 801—900 1087 401—500 1108 401—500 1116 601—700 1144 001—100 1169 801—900 1181 301—400 1210 601—700 1220 201—300 1239 301—400 1243 101—200 1292 301—400 1335 401—500 1367 201—300 1387 501—600 1395 001—100 1403 401—500 1419 601—700 1448 501—600 1456 201—300 1459 301—400 1462 201—300 1476 401—500 1498 001—100 1547 001—100 1566 601—700 1601 801—900 1618 701—800 1621 601—700 1636 101—200 1642 301—400 1653 701—800 1663 201—300 1702 601—700 1790 901—1000 1796 901—1000 1814 701—800 1838 101—200 1848 801—900 1868 801—900 1860 901—1000 1975 101—200 2007 001—100 2007 101—200 2020 301—400 0030 001—100 Sorozat- Számtól azám. számig: 2032 301—400 2041101—200 2054301—400 2069001—100 2077401—500 2079101—200 2092001—100 2094401—500 2123401—500 2169101—200 2174401—500 2182101—200 2245401—500 2253001—100 2293101—200 2591201-­300 2593201—300 2679301—400 2766401—500 2782201—300 2844101—200 2975201—300 2984001—100 2988401—500 3158401—500 3215301—400 3341101—200 3467401--500 3568201—300 3639201—300 3648301—400 3650001—100 3654001—100 3658401—500 3770001—100 3797301—400 3815401--500 3843001--100 3963301—400 4039501--600 4077001—100 4087901--1000 4127501—600 4159101—200 4172301—400 4195101—200 4202101—200 4240901--1000 4245201--300 4252701—800 4256001--100 4276301—400 4310601--700 4385201--300 4392801—900 4394901—1000 4418601—700 4466801—900 4536801--900 4567401—500 4582601—700 4592901—1000 4634901—1000 4663801--900 4664701—800 4668601—700 4697001—101­ 4712 701—800 Sorozat- Számtól szám: számig: 4716 201—300 4770 801—900 4798 601—700 4844 501—600 4898 101—200 493­6 601—700 4981 201—300 4986 801—900 5022 901—1000 5084 401—500 5096 801—900 5102 001—100 5113 101—200 5115 101—200 5228 901—1000 5258 901—1000 5275 501—600 5278 801—900 5338 601—700 5348 101—200 5371 201—300 5427 901—1000 5485 201—300 5497 101—200 5794 701—800 5796 201—300 5797 801—900 5801 701—800 5825 501—600 5860 401—500 5874 401—500 5898 001—100 5913 301—400 5915 101—200 5981 501—600 5981 801—900 5999 601—700 6004 101—200 6018 607—700 6045 001—100 6076 701—800 200 Ft névértékben kisorsolva Sorozat- Számtól szám­ számig:: 0409 501—600 0539 401—500 0640 601—700 0882 701—800 0884 401—500 0993 001—100 1007 001—100 1232 801—900 1383 801—900 1431 701—800 1483 601—700 1815 901—1000 1827 301—400 1959 401—500 2613 101—200 2696 001—100 3304 001—100 3625 201—300 3766 001—100 3909 401—500 4029 001—100 4058 501—600 4177 401—500 4535 701—800 4542 001—100 4844 201—300 4956 701—800 5019 201—300 5073 701—800 5078 101—200 5152 201—300 5170 101—200 5270 201—300 5497 701—800 6031 601—700 6062 501—600 6080 101—200

Next