Népszava, 1954. január (82. évfolyam, 1-26. sz.)
1954-01-21 / 17. szám
1954. JANUÁR 21. CSÜTÖRTÖK• A berlini értekezleten részt vevő szovjet küldöttség • Moszkva, január 20. (TASZSZ) A legközelebbi napokban Berlinbe utazik V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, hogy részt vegyen a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek értekezletén. V. M. Molotoval együtt Berlinbe utazik A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, J. A. Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete, G. N. Zarubin, a Szovjetunió nagykövete az Egyesült Államokban, Sz. A. Vinogradov, a Szovjetunió franciaországi nagykövete, G. M. Puskin, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, L. F. Iljicsev, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, A. A. Szoboljev, N. T. Fedorenko, valamint más tanácsadók és szakértők. Kétezer megfigyelő, sajtótudósító és fotoriporter érkezik Berlinbe A külügyminiszterek tanácskozása alkalmából a béketábor országaiból és a nyugati államokból előzetes bejelentéseken alapuló becslés szerint körülbelül kétezer sajtótudósító, megfigyelő, fényképész, filmoperatőr és megfigyelő érkezik a legközelebbi napokban Berlinbe. A négy hatalom kijelölt szakértői kedden a berlini szovjet hatóságok hivatali helyiségeiben folytatták megbeszéléseiket a külügyminiszteri értekezlettel összefüggő technikai kérdések megoldásáról. Ezek a tanácskozások, a lapjelentések szerint, zökkenésmentesen és eredményesen folynak. A szakértők megbeszélésének tárgya a külügyminiszteri értekezlet közös titkárságának, a fordítási és tolmácsolási munka hiánytalan lebonyolításának, s a sajtó gyors tájékoztatásának megszervezése, valamint a biztonsági intézkedések összehangolása. A négy hatalom főbiztosai által kijelölt szakértők szerdán az amerikai hatóságok berlini helyiségeiben három albizottságban folytatták megbeszéléseiket a külügyminiszteri értekezlettel összefüggő technikai kérdésekről. A nyugatberlini rádió közlése szerint a szakértők tárgyalásai eredményesen haladnak előre. Az Adenauer-klikk zavargásokat akar szervezni Mint a Német Demokratikus Köztársaság belügyminisztériuma közli, nyugatnémetországi és különösen nyugatberlini kártevő és kémszervezetek az utóbbi napokban fokozták a Német Demokratikus Köztársaság elleni aknamunkájukat. Az imperialisták és militaristák ügynökei uszító tartalmú röplapokat terjesztenek Berlin demokratikus körzetében. A kártevő- és kémszervezetek aknamunkájukkal zavargásokat akarnak provokálni Berlinben a külügyminiszterek értekezletének idején. A belügyminisztérium közleménye szerint a Német Demokratikus Köztársaság biztonsági szervei utasítást kaptak, hogy minden esetben lépjenek fel a zavargási kísérletek és provokációk ellen és hogy megfelelő rendszabályokkal biztosítsák a négy hatalom külügyminiszteri értekezletének zavartalan lefolyását. Stuttgarti jelentés közli, hogy Adenauer Keresztény-Demokrata Uniójának főiskolai csoportjai »különösen megbízható« diákokat toboroznak. Ezeket a diákokat — akik ellátást, útiköltséget és napidíjat kapnak — a négyhatalmi értekezlet napjaiban Berlinben akarják »bevetni«. A jelentések megerősítik Otto Nitschke miniszterelnökhelyettes közléseit, amelyeket néhány nappal ezelőtt egy sajtóértekezleten tett arról, hogy a nyugatnémetországi és nyugatberlini politikai alvilág rendzavarásokra készül a berlini értekezlet napjaiban. A kínai könnyűipari minisztérium kezelésében levő vállalatok 10,4 százalékkal túlteljesítették az 1953. évi tervet. A könnyűipar termelése az 1953-as évben 1952-höz viszonyítva több mint 28 százalékkal növekedett. Az elmúlt évben megkezdték sok új árufajta gyártását. Megjavult a könnyűipari áruk minősége is. Az önköltség csökkentése 1953-ban lehetővé tette egyes árufajták árának leszállítását. A Bolgár Kommunista Párt felhívta a mezőgazdasági szakembereket, hogy jelentkezzenek munkára falura a termelőszövetkezetekbe és az állami gazdaságokba. A párt felhívása nagy visszhangra talált a mezőgazdasági szakemberek körében. A földművelésügyi minisztériumba sokszáz levél érkezik, melyet a városi üzemekben dolgozó mezőgazdasági szakemberek írtak. Albert E. Kahn: Albert E. Kahnnak, a bátor, harcos amerikai írónak, aki Michael Sayers-szel közösen megírta az egész világon ismert »A nagy összeesküvés« című művet, a közelmúltban új írása jelent meg. Címe: »The Game of Deaths, szószerinti fordításban »A halál versenye«. Vagy értelemszerűen: »A halál hajszáját, Kahn úr 1050 őszén, alig öt évvel a második világháború után az amerikai iskolatermekben különös és jellemzően háborús gyakorlatok kezdődtek. Soha sehol a világon nem végeztettek még iskolásgyermekekkel ilyen gyakorlatokat. A történelemben először tanulták meg a gyermekek, hogyan kell csukott szemmel és karjuk alá rejtett fejjel a pad alá kuporodni, hogyan kell mozdulatlanul háttal állni az ablaknak és arccal a falnak, hogyan kell rongyokkal betakarva a padlón feküdni. A tanítók megmagyarázták a gyermekeknek, hogy atombombázás esetén így könnyebben védekezhetnek az üvegszilánkok, repeszek és égési sebek ellen ... »Kérjük, hogy fia, illetve leánya hozzon magával az iskolába egy olyan lepedőt, amely megfelelő nagyságú ahhoz, hogy alábújhasson és így védekezhessék a közvetlen atomrobbanás okozta égési sebek ellen« — írta a szülőkhöz intézett körlevelében egy newyorki iskola igazgatója. »Kérjük, teljesítse kérésünket. Írja rá tintával gyermeke nevét. A lepedőt gyermekének a padjában kell tartania veszély esetére.« Hasonló utasításokat adtak az iskolásgyermekeknek sok más helyen is . . . A Ducens-i középiskolában, New York államban történt a következő incidens. Egy légvédelmi gyakorlat alatt az igazgató berontott az egyik osztályba, ahol a gyermekek lepedőikkel letakarva a padlón kuporogtak. Szétnézett a teremben, azután az egyik kisfiúra mutatva, durván ezt mondta: »Elégett a jobb karod! Elvesztetted a jobblábad! És az egyik arcod is összeégett!” A tanító döbbenten vonta félre az igazgatót és megkérdezte tőle, miért rémíti meg könyve ismét összeesküvésről szól; arról az összeesküvésről, amelyet a »hidegháború« amerikai lovagjai szerveztek az Egyesült Államok népének jövője, az amerikai gyermekek ellen. A Népszava sorozatosan közöl részleteket Albert Kahn könyvéből, a gyermeket. Az igazgató így világosította fel: »A gyerek nem takarta be magát rendesen a lepedőjével. Hogy ne felejtse el — így kell vele beszélni.« A fiú nem felejtette el. Ebéd után nem jött vissza az iskolába: anyja azt telefonálta, hogy a gyermek hisztérikus rohamot kapott ... A tanítók azzal büntetik esetenként a rosszalkodó gyermekeket, hogy az ablak közelébe ültetik őket. Értésükre adják, hogy ha atombombát dobnának le — ez volna a legveszélyesebb hely az osztályban ... 1951. október 11-én a Newyorki Városi Közoktatási Tanács tekintélyes harsonázással különleges »biztonsági szükségintézkedést« jelentett be a város iskoláiban. A nyilvános, felekezeti és magániskolák valamenynyi másod- és harmadosztályos tanulója között kétszázezer személyazonossági tárcát osztottak ki. A Közoktatási Tanács közölte, hogy a többi korosztály is — az óvodától a főiskoláig — megkapja személyazonossági bárcáját, mihelyst azok elkészülnek. A személyazonossági bárcák — közönségesen csak »kutyaéremnek« hívják őket — hasonlítanak a katonák »dögcéduláihoz«. Ezek a fémérmék feltüntetik ifjú viselőik nevét, címét, születésük évét, szüleik nevét és a kerületüket, valamint iskolájukat jelző számot. A bárcák célja viselőik személyazonosságának megállapítása »atomtámadás esetén«. A sajtójelentések megemlítették azt a kevés vigaszt nyújtó tényt, hogy a fém, amelyből a bárcák készültek, csak 1400 fokon olvad és így olyan hőnek is ellenáll, amely az emberi testet elhamvasztaná ... Mielőtt a Közoktatási Tanács kibocsátotta a bárcákat, háromoldalas utasítást körözött a tanítók között, hangsúlyozva, hogy »minden tanuló minden időben viselje a bárcát...« Hogy miként értelmezték egyes gyermekek a bárcák célját, arra fényt vetnek egy hétéves kislány szavai. A parkban játszva így válaszolt arra kérdésre, miért viseli a bárcát: »Hogy az emberek tudják, ki vagyok, ha összeég az arcom.. .« A „kutyaérem“ terve a tiltakozás viharát váltotta ki New Yorkban. A Közoktatási Tanácsot másnapra elárasztották a felháborodott szülők tiltakozásai. Sokan felháborodottan jelentették ki: nem engedik meg, hogy gyermekeik viseljék a bárcát. Max Lerner, a New York Post rovatvezetője így írt: »Micsoda iszonyatos bélyeget hagyunk a Polgári Védelem Hivatalától gyermekeink lelkébe égetni...« A Newyorki Polgári Védelmi Hivatal tájékoztatási és kiképzési osztályának igazgatóhelyettese, Mrs. Elsa Krause válaszolt Max Lemernek és élesen rendreutasította, amiért »érzelgős nyávogásba« kezdett. A következőket írta: »Tudja, hogy a gyermekek alapjában keménykötésű kis emberkék. Imádják a vért. Más emberek szerencsétlensége iránt nem éreznek mást, mint tárgyilagos érdeklődést. Soha nem találkoztam még olyan gyermekkel, aki fél a haláltól, a pusztulástól, ha csak ostoba szülei nem nyálazzák be mindezzel féltükben és aggodalmukban .. .« A „személyazonossági Programm“ egyedülálló változatát javasolták Detroitban. Itt az AP hírügynökségnek a New York World Telegramban 1951. március 6-án megjelent jelentése szerint azt vetették fel, hogy a gyermekeket tetoválni kell számokkal, »személyazonosítási célokra atomtámadás esetében«. A Polgári Védelem Szövetségi Hivatalának (FCDA) tervei közül a legkísértetiesebb talán az, amelyre először egy 1952. június 14-i Associated Press jelentés hívta fel a közvélemény figyelmét. A jelentés közölte, hogy »az FCDA becslése szerint az átlagos amerikai városnak két napon belül negyvenezer halottat kellene elföldelnie atombombázás esetén« és ezért a hivatal »a városi hatóságokkal, valamint egyházi, temetkezési, műszaki, egészségügyi és Az Egyesült Államok politikai és katonai köreinek vezető személyiségei időről időre keserű panaszra fakadnak a »háborús veszéllyel« szemben tapasztalt »általános közöny« miatt és hangoztatják, hogy lépéseket kell tenni a helyzet megváltoztatására. Thomas E. Dewey, New York kormányzójának szavaival: »Ezt a közönyt nem lehet tűrni.* Hogy az ilyesfajta meggondolások milyen mértékben befolyásolják a »polgári védelem politikáját«, azt tükrözi az Egyesült Államok tengerészeti minisztériuma ipari kapcsolatok hivatalának szócsöve, a Safety Review 1951 májusi száma. A lap a Nagy-Newyorki Biztonsági Tanács évi közgyűlésével foglalkozó cikkében a következőket írta: »A polgári védelmi hatóságok lélektani célja, hogy «ellenőrzött félelmet» termeljenek ki a lakosság körében, ami helyes irányba vezet a nemtörődöm közömbösség és a rejtett pánik szélsőségei között.« A Report for the Business Executive című lap 1950 júniusában a hadirendelések következtében soha nem látott magasságokba szökött vállalati profitokkal kapcsolatban a következőket írta: »Ha a háborús rémületet nem adagolják túl annyira, hogy a közönség immunissá váljék a félelemre — akkor szinte vég nélkül segíthet megőrizni a gazdasági felvirágzást. Akármilyen visszaesés esetén új terveket lehet bevetni, új vészjeleket lehet adni és így (a kongresszussal) új nagy megrendeléseket lehet megszavaztatni.« „Véssék jól agyukba“— figyelmeztette olvasóit a nagy üzleti hetilap, a US News and World Report 1950 augusztus 4-én — »kitörhet a békeoffenzíva... ha most egy igazi «békerémület» fejlődik ki, figyeljék meg ... vége a fellendülésnek.« Egy dolog mindenesetre világos: a légvédelmi gyakorlatok, amelyek egy hónappal azután kezdődtek meg, hogy a US News figyelmeztetett a béke veszélyeire — nem fenyegettek azzal, hogy kitör a békepánik ... (Folytatjuk) Lélek mérgezés I. Atomhisztéria más személyiségek bizottságaival karöltve széleskörű előkészületeket kezdeményez a várható nagyszámú holttest eltemetése- Ez a szőke newyorki kislány osztálytársaival együtt felmutatja a nyakába akasztott »dögcédulát«. Az újságok megnyugtatták őt és szüleit: az érme csak olyan magas hőfokon olvad, hogy akkor is megmarad, »ha teste atomtámadás esetén elhamvadnak. (Az International News amerikai hírügynökség felvétele.) Eltemették M. F. Skirjatovot Az M. F. Skirjatov temetésének megszervezésére alakult kormánybizottság közölte, hogy M. F. Skirjatov holttestét január 20-ra virradó éjszaka elhamvasztották. Az M. F. Skirjatov hamvait tartalmazó urnát a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában helyezték el. ★ Moszkva, január 20. (TASZSZ) Január 20-án Moszkvában a Vörös-téren eltemették Matvej Fjodorovics Skirjatovot, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló funk-Moszkva, január 20. (TASZSZ) A január 20-i szovjet lapok közölték az orvosi jelentést M. F. Skirjatov betegségéről. A jelentés így szól: M. F. Skirjatovnak, aki 1883-ban született, éveken át epeköve volt és az epeutak krónikus gyulladásában szenvedett. A betegség az utolsó két hónapban nagy mértékben súlyosbodott. A moszkvai dolgozók január 19-én búcsúztak el Matvej Fjodorovics Skirjatovtól, a kommunista párt és a szovjet állam egyik legrégibb vezető személyiségétől, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjától, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrző cionáriusát. A téren Moszkva több ezer dolgozója gyűlt össze. A mauzóleum emelvényén foglaltak helyet a Kommunista Párt és a szovjet állam vezetői. A gyászgyűlést M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. A gyűlésen a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának nevében N. M. Svernyik, Moszkva és a Moszkva-terület dolgozói nevében N. A. Mihajlov mondott beszédet. Az M. F. Skirjatov hamvait tartalmazó urnát befalazták a Kreml falába. Az erőteljes gyógymód nem akadályozta meg a betegség továbbfejlődését, amely szövődményessé vált azáltal, hogy tüdőgyulladás, súlyos máj-, vese- és szívműködési zavarok léptek fel. A jelentést Markov, Bakuljev, Petrovszkij, Vasziljenko és Sztrukov professzorok írták alá. bizottság elnökétől és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagjától. A kommunizmus nagy ügye önfeláldozó harcosinak ravatalánál G. M. Malenkov, V. M. Molotov, N. Sz. Hruscsov, K. J. Vorosilov, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, M. Z. Szaburov, N. G. Pervuhin, M. A. Szuszlov, P. N. Posztojelov, N. N. Katalin állt díszőrséget. Ezer és ezer moszkvai vonult el a ravatal előtt, hogy megadja a végtisztességet M. F. Skirjatovnak, az állhatatos kommunistának, aki egész életében a pártot szolgálta, a dolgozókért harcolt. A párt- és szovjet szervezetek képviselői, gyárak és üzemek, minisztériumok, főiskolák, tudományos kutató intézetek küldöttségei némán, fedetlen fővel vonultak el a ravatal előtt. A díszőrséget minden öt percben váltották. N. M. Svernyik, P. K. Ponomarenko, I. F. Teroszjan, A. N. Koszigin, V. A. Malisev, N. A. Mihajlov, N. M. Pegov, M. A. Jasznov, miniszterek, marsallok, tábornokok és tengernagyok, a főváros párt- és szovjet szervezeteinek aktivistái, munkások, tudósok és művészek álltak díszőrséget. Elbúcsúztak M. F. Skirjatovtól, a kommunista párt és a szovjet haza nagy fiától a külföldi országok képviselői is. A ravatalra koszorút tettek a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságának, a Román Munkáspárt központi bizottságénak, a Koreai Munkapárt központi bizottságának, az Albán Munkapárt központi bizottságának, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Mongol Népi Forradalmi Párt központi bizottságának, a Vietnami Munkapárt központi bizottságának, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának nevében. Orvosi jelentés M. F. Skirjatov betegségéről A szovjet dolgozók elbúcsúztak M. F. Skirjatovtól A CGT egységfelhívása A CGT (a francia baloldali Általános Munkásszövetség) a január 29-én tartandó közös akciónap alkalmából felhívást intézett a CFTC-hez (keresztény szakszervezeti központ), a CGC-hez (Műszaki Alkalmazottak Általános Szövetsége) és az FO-hoz (jobboldali szocialista szakszervezeti központ). A CGT azt javasolja, hogy a szakszervezetek haladéktalanul tartsanak közös ülést és adjanak ki közös felhívást, hogy január 29-e a különböző akciók (munkabeszüntetések, sztrájkok, a béremelés és garantált országos szakmaközi bérminimum biztosítását célzó megmozdulások nagy napja legyen. NÉPSZAVA Fasiszta jellegű törvényjavaslatok az Egyesült Államokban Az amerikai kongresszus képviselőházában törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely javasolja, hogy vonják meg az amerikai állampolgárságot azoktól a személyektől, akiket a hatóságok »felforgató tevékenységgel« vádolnak. A szenátus elé két másik törvényjavaslatot terjesztettek, amelyek közül az első ténylegesen a kommunista párt betiltását javasolja, a második pedig törvényesíti a telefonbeszélgetések lehallgatását és »a híradási eszközök más megfigyelési módját«. Az első törvénytervezet értelmében »mindenkit, aki belép a kommunista pártba, vagy a kommunista párt tagjának számít, vagy valakit rábeszél, hogy belépjen a kommunista pártba, vagy hogy a kommunista párt tagja maradjon, közönséges bűnözőként vonják felelősségre«. Brownell igazságügyminiszter azzal a kéréssel fordult a kongresszushoz, fogadja el azt a törvényjavaslatot, amely súlyosbítja azoknak a büntetését, akik menedéket nyújtanak »a rejtőzködő kommunistáknak«. A Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének közlése szerint 1953. október 1-től december 31-ig a Német Demokratikus Köztársaság 277.567 dolgozója kérte felvételét a szakszervezetek tagjainak sorába.