Népszava, 1954. március (82. évfolyam, 51-76. sz.)

1954-03-02 / 51. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! jb* NÉPSZAVA A MAGYA R SZ A Megjelent a családiház építéséről szóló határozat végrehajtási rendelete Megérkezett a szovjet filmművész-küldöttség w •• fii *. •..* - •- . .v K SZ E R VEZETEK KÖZPONTI LAPJA 82. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1954. MÁRCIUS 2. KEDD Feladataink a mezőgazdaság fejlesztésében írta: Borbás Lajos, a MEDOSZ elnöke Szerte az országban, minden faluban, gépállomáson, állami gazdaságban és erdőgazdaságban lelkes munka folyik a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. A párt III. kongresszusa tiszteletére indult nemes versengés bizonyítja, hogy mezőgazdasági üzemeink dolgozói tudják, milyen felelősség vár reájuk ebben a nagy munkában, érzik, hogy elsősorban nekik szól a Központi Vezetőség 1933. október 31-ihatározatának ez a pontja, s Most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásához, a mezőgazdasági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi két-három esztendőre a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk döntő láncszeme. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásáért folyó harcban nagy feladatok várnak a MEDOSZ-ra is. A szakszervezeti munka különféle módszereivel kell a szocialista üzemek segítségére sietnünk. Az állami gazdaságok dolgozóit abban kell segítenünk, hogy mintaszerűen gazdálkodjanak, szemléltetően példázzák a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét és előnyeit. A kísérleti gazdaságok és tudományos kutatóintézetek dolgozóit olyképpen kell támogatnunk, hogy az ország éghajlati és talajviszonyainak legjobban megfelelő növényféléket, szőlő- vagy gyümölcsfajtákat termelhessenek és magashozamú állatfajtákat tenyészthessenek. Gépállomásainkon az a feladat vár ránk, hogy megszervezzük az új agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazását, így a traktorosok több és minőségileg jobb munkával segíthetik a termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat a magas terméseredmények elérésében. Az erdőgazdaságokban is jó munkát kell végezniök a szakszervezeti aktivistáknak, hogy sikerrel valósítsuk meg a fásítási terveket és elegendő facsemete jusson az erdősávok telepítéséhez. Sok és szép tehát a feladatunk, végrehajtása pedig lelkesítő, hiszen egész dolgozó népünk ügyéről, a falu és a város dolgozói életszínvonalának emeléséről van szó. Üzemi bizottságainknak, a szakszervezeti bizalmiaknak egyik legfontosabb tennivalójuk most, hogy a határozat minden egyes pontját részletesen ismertessék a dolgozókkal. Ne »általában« magyarázzák, hanem a mindennapi munkával összefüggésben. Fordítsanak különösen nagy gondot minden dolgozó sajátos munkaterületére. Helyesen oldották ezt meg a zalalövői állami gazdaságban, ahol a szakszervezeti bizalmiak a tehenészekkel az állattenyésztés kérdéseiről beszélgettek, a traktorosokkal a jó minőségű tavaszi szántás-vetésről és a magtár dolgozóival a vetőmag helyes előkészítéséről. Természetesen ismertették ezenkívül a határozat többi pontját is. Hiszen tudták, hogy az egyes termelési ágak szorosan öszszefüggnek egymással. A határozat népszerűsítése nemcsak ezeknek a napoknak a feladata. Alapozzák erre üzemi bizottságaink és a szakszervezeti bizalmiak egész évben nevelőmunkájukat. Úgy magyarázzák, hogy mindig a soronkövetkező feladatok álljanak előtérben. Most a legfontosabb tennivaló a készülődés a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A MEDOSZ-szerveknek tehát erre kell elsősorban mozgósítaniuk. Fontos szakszervezeti munka a dolgozók helyes kezdeményezéseinek széleskörű elterjesztése, javaslataik támogatása is. Állami gazdaságaink, gépállomásaink, erdőgazdaságaink dolgozóinak a nagy része jól ismeri a környék adottságait, a termelési szokásokat, a szántóföldek talajviszonyait. Ennek ismerete alapján gyakorlati tapasztalataikkal rendkívül sokat segíthetnek, hogy még többet teremjen a föld, növekedjék az állatállomány hozama. A dolgozók megbecsülését mutatja, ha a szakszervezeti aktivisták felfigyelnek észrevételeikre, véleményükre és harcolnak a jó javaslatok, helyes kezdeményezések bevezetéséért. Követésre méltó a soproni állami gazdaság üzemi bizottságának és a bizalmiaknak a módszere. Rendszeresítették a bizalmi naplókat, így nemcsak azt érték el, hogy minden javaslat tovább kerül a vezetőkhöz, hanem azt is, hogy ellenőrizhetik a dolgozók javaslatainak a sorsát. Az ilyen és hasonló szakszervezeti módszerekre a következő időkben is nagy szükség van. Annál inkább helyes ezek általános elterjesztése, mert országszerte fokozódott a dolgozók termelési kedve s még többet gondolkoznak munkájuk megkönnyítésén és a terméshozamok növelésén. Természetes tehát, hogy többször fordulnak a szakszervezeti aktivistákhoz is segítségért, támogatásért. A mezőgazdasági üzemek dolgozói azt is joggal elvárják a MEDOSZ- szervezetektől, hogy a legjobb dolgozók termelési tapasztalatait ismertessék előttük. Növénytermesztésünk és állattenyésztésünk minden ágának egyaránt megvannak a maga élharcosai. Sok népszerűsítő írás jelent meg már eddig is Süveges Dániel, Tóth László, Obreczán Ernő és a többi kiváló mezőgazdasági dolgozó munkamódszeréről. Szakszervezetünk azonban nem fordított kellő gondot a jó módszerek széleskörű elterjesztésére. Ezt a mulasztást már a legközelebbi napokban pótolnunk kell. Hasonlóképpen népszerűsíteniük kell az üzemi bizottságoknak és bizalmiaknak saját üzemük legjobb dolgozóinak tapasztalatait is. A szakszervezeti aktivisták helyenként meg is kezdték csoportjukban a munkamódszerátadást, meghívnak egy-egy kiváló dolgozót vagy meglátogatják őket munkahelyükön. Tanulmányozzák módszereiket és érdeklődnek, miként érik el eredményeiket. Mind a két módszer helyes, mert a legfontosabb célt szolgálja, az egész mezőgazdaság színvonalának az emelését. A párt III. kongresszusa tiszteletére lelkes vetélkedés indult mezőgazdasági üzemeinkben is. Traktorosok, tehenészek, agronómusok, mérnökök fogadták meg, hogy még gondosabb munkát végeznek és ily módon alapozzák meg már most mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének többéves tervét. A MEDOSZ aktivistáinak elsőrendű feladatuk, hogy a tömegek mozgalmává fejlesszék a kongresszusi versenyt. A teendők sokoldalúak, hiszen egyaránt harcolnunk kell mind a növénytermelés hozamának a növeléséért, a gépek jobb kihasználásáért, az állattenyésztés fejlesztéséért, mind pedig a zöldségfélék, a gyümölcs és a szőlő, valamint az ipari növények termesztésének a fellendítéséért. Szakítanunk kell azzal a régi módszerrel, hogy csak egy-két termelési ággal foglalkozunk és megfeledkezünk a többiről. Lássa meg világosan minden szakszervezeti aktivista, hogy tevékeny, segítő munkát kell végeznie a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat minden pontjának a végrehajtásában. A pakodi állami gazdaság üzemi bizottságának a tagjai eleképpen foglalkoznak a mezőgazdaság fejlesztésének a kérdéseivel. Munkabizottságokat szerveztek, amelyek feladata a termelés, a munkavédelem, a szociális ellátás és a kulturális nevelőmunka különféle problémáinak az elintézése. A termelési munkabizottságon belül megosztották, ki foglalkozzék a növénytermesztéssel, ki a gépesítéssel és ki az állattenyésztéssel vagy a mezőgazdaság többi ágával. Az ilyen segítség valóban eredményes is. Ezért a pakodi állami gazdaság üzemi bizottságának a példája követésreméltó. A párt Központi Vezetőségének júniusi és októberi határozata, valamint a kormányprogramm megjelenése óta lényegesen megerősödtek üzemi szervezeteink. Növekedett a szakszervezet taglétszáma, aktívabbak, harcosabbak üzemi és munkahelyi bizottságaink, fokozódott a szakszervezeti bizalmiak tevékenysége. A következő hetek, hónapok munkája pedig még tovább erősíti mezőgazdasági üzemeink szakszervezeti szerveit, ha minden erejükkel harcolnak a mezőgazdasági termelés fejlesztése ragyogó programjaiénak a megvalósításáért. A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE .CV Szénbányászatunk 103,8 százalékra teljesítette február havi tervét A nehézipari minisztérium jelenti: Szénbányászaink nagy munkát végeznek, hogy a havi előirányzat teljesítésén ittl fetörlesszék a múlt évről áthozott adósságot. A Központi Vezetőségnek a kongresszusi zászlók adományozásáról szóló határozatának megjelenése óta szénbányászatunk nap nap után túlteljesíti előirányzatát. Ennek eredményeképpen szénbányászatunk február havi tervét 103,8 százalékra teljesítette. A nagy trösztök versenyében a februári eredmények alapján a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt kollektívája szerezte meg az első helyet a havi terv 100,7, százalékos teljesítésével. A második helyet a nógrádi bányászok foglalják el 102.8 százalékos eredménnyel. Harmadik a Középdunántúli Tröszt 101.6 százalékos eredménnyel. A kis trösztök között Petőfi-bánya dolgozói a zászlóvivők. A februári tervet 111.1 százalékra teljesítették. A második helyet a komlói bányászok szerezték meg, akik az előírtnál 8.6 százalékkal több szenet szállítottak felszínre. Harmadik az Ózdi Tröszt 107,1 százalékos eredménnyel. A trösztök és bányák jó munkája eredményeképpen szénbányászatunk a havi terv teljesítésén túlmenően újabb jelentős részt törlesztett a múlt évi adósságból. Az adósság törlesztésének üteme azonban továbbra sem kielégítő elsősorban azért, mert a Borsodi Szénbányászati Tröszt szégyenszemre nemcsak hogy az adósság törlesztéséhez nem járult hozzá, hanem még a havi terv teljesítésében is súlyosan elmaradt. Szénbányászatunkra márciusban az eddiginél nagyobb feladatok hárulnak. A havi terv teljesítésén túl maradéktalanul felszínre kell szállítani a tavalyi adósság törlesztéséhez szükséges szenet. Ennek feltétele, hogy minden tröszt, minden bánya már március első napjaitól kezdve rendszeresen túlteljesítse előirányzatát. Ugyanakkor következetes harcot kell vívni a szén minőségének megjavításáért, amit eddig még a tervüket túlteljesítő bányákban, a többi között Tatabányán és Komlón is elhanyagoltak. Az ózdi kohászok kívánsága: újra megszerezni a kongresszusi zászlót (Üzemi tudósítónk jelenti.) »A februári utolsó dekád tervét túlteljesítjük!« Ezt a jelszót adták ki az ózdi martinacélmű vezetői egy héttel ezelőtt. Az üzem vezetői ebben az időben a legnagyobb gondot a berakási technológia pontos betartására fordították. Az év elején ugyanis az ingadozó és sokszor naponként változó betét miatt az olvasztárok többsége csak arra figyelt, hogy minél hamarabb berakja a rendszerint késve kapott ócskavasat kemencéjébe. Az a kemence, ahol hosszabb időn át így raknak be — előbb vagy utóbb, de biztosan sokat kínlódik a tervszerűtlen javítgatások miatt. Ezért tűzték ki célul az üzemben február utolsó hetében annak a technológiai előírásnak maradéktalan betartását, hogy az előírás szerint a kemence aljára először könnyű hulladékot kell rakni. A helyes technológia betartásáért folytatott küzdelem nem volt eredménytelen az ózdi martinban. Az üzem a hó utolsó napján 185 tonna terven felül elkészített acéllal 102,4 százalékra teljesítette dekádtervét. Ez az eredmény azonban még nem kielégítő. Míg az üzem I-es számú kemencéjének kiváló olvasztója, Hanyiszkó elvtárs, a VIII-as számú egységnél Miller Antal brigádja és még öt-hat kollektíva rendszeresen alkalmazza a lefejlettebb technológiát, addig más kemencéknél csak időszakonként dolgoznak ugyanilyen módszerekkel. Ha Ózdon minden acélolvasztó átvenné az élenjárók bevált munkamódszerét — a februári terv teljesítése a jelenlegi 88,1 százalék helyett 103 százalék körül járna. Az ózdi acélmű szakszervezeti bizottsága fordítson nagyobb gondot a technológiai fegyelemre, az élenjáró módszerek elterjesztésére. A martinászok között egyre elevenebb a kongresszusi versengés, amit az üzem napok óta tartó biztos és egyenletes terv túlteljesítése is bizonyít. A szakszervezetnek kell mozgósítania a különböző részlegek kollektíváit arra, hogy pontos együttműködéssel, színes lélekkel harcoljanak az acéltermelés fokozásáért, így valósulhat meg valamennyi ózdi kohász kívánsága: megszerezni a II. pártkongreszszusi versenyzászló párját is. A kongresszusi zászlóért folyó verseny a könnyűiparban A könnyűipari minisztérium jelenti: A könnyűipari minisztériumhoz tartozó vállalatok között nagy versengés folyik a kongresszusi zászló elnyeréséért. A minisztérium a február második harmadában elért eredmények alapján a következő sorrendet állapította meg. A KÖTSZÖVŐIPARI IGAZGATÓSÁG üzemei között első a Zuglói Kötöttárugyár. A vállalat 111,78 százalékra teljesítette az erre az időszakra eső tervét. A minőségi tervet 96,3 százalékra teljesítette. Különösen kiemelkedő a vállalat tervszerűsége, mivel az előirányzott 93 százalékot 2,6 százalékkal túlteljesítette. Második a Békéscsabai Kötöttárugyár, harmadik az Óbudai Harisnyagyár. A papíripari igazgatóság üzemei között első a Szolnoki Papírgyár. A vállalat I. osztályú termelése 99,5 százalék volt, s az időszakra előirányzott műszaki intézkedéseket , ő is maradéktalanul végrehajtotta, második a Szentendrei Papírgyár, harmadik a Csepeli Papírgyár. A PAMUTIPARI IGAZGATÓSÁG fonodái között a legjobb eredményt a Finompamutfonnó és Cérnázógyár, a Kőbányai Fonoda és a Magyar Pamutipar érték el. Az üzemek közötti versenyben erősen lemaradt a Kaposvári Textilgyár. A szövődök között legjobb a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár, a Kispesti Textilgyár szövődéje és a Kőbányai Textilgyár. Lemaradt a Hazai Pamutszövő és a Soproni Pamutipar. A kikészítő vállalatok között legjobb a Pápai Textilgyár kikészítő részlege. A KENDER- ÉS LENIPARI ÜZEMEK közül a szövödék közötti versenyben első a Kender Juta Textilit, második az Újszegedi Kenderes Lenszövő, harmadik a Győri Lenszövő. A fonodák közül szintén a Kender Juta lett az első, második a Budapesti Lenfonó, harmadik a Szegedi Kenderfonógyár. A lenipari üzemek közül a Szegedi Jutaárugyár szövödéje és a Nagylaki Kenderfonó maradt le legjobban a verseny eddigi szakaszán. Ünnepélyesen felavatták a Sztálin Vasmű I. számú nagyolvasztóját Vasárnap avatták fel ünnepélyesen a Sztálin Vasmű I. számú nagyolvasztóját. Az avató ünnepségen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Gerő Ernő, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Szalai Béla, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, a Központi Vezetőség és a minisztertanács több más tagja. Földes László, a sztálinvárosi pártbizottság titkára, Loy Árpád és Piáker Ignác, a Szocialista Munka hősei, Tajkov András Kossuth-díjas sztahanovista, politikai, gazdasági és kulturális életünk számos kiválósága. Eljött J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Borovszki Ambrus, a Sztálin Vasmű igazgatójának megnyitó beszéde után Szlobodnyik László ácsbrigádvezető a kohóépítők nevében átadta az új hatalmas létesítményt. Horváth László kohómester a sztálinvárosi kohászok nevében beszélt. Ezután Zsofinyecz Mihály elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, kohó- és gépipari miniszter mondott beszédet . Minden magyar munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi úgy tekint Sztálinvárosra, az új nagyolvasztóra, mint a legnagyobbszabású békeművünkre — mondotta a többi között. — A mai naptól kezdve a traktorokat, a szerszámgépeket, a mezőgazdasági gépeket, a kerékpárokat nemcsak a diósgyőri az ózdi és a csepeli acélból gyártják, hanem olyan acélból is, amely már a Sztálin Vasműben termelt nyersvasból készült. Zsofinyecz elvtárs elmondotta, hogy mind több korszerű termelőeszközt, traktort, kombájnt, ekét, boronát és egyéb kisgépet kell adnunk a falunak. A sztálinvárosi nagyolvasztó egynapi termeléséből 140 traktort, vagy 300 kombájnt, vagy 400 vetőgépet lehet gyártani. Ezzel a kohóval biztosabban, sikeresen folytathatjuk harcunkat nagy nemzeti ügyünkért, a mezőgazdaság felvirágoztatásáért. A munkás-paraszt szövetség egyik legfontosabb anyagi alapja az a vas és acél, amely a munkások keze nyomán válik gépekké, hogy megkönnyítse, termékenyebbé, jövedelmezőbbé tegye a paraszti munkát. Amilyen szilárd lesz a sztálinvárosi vasból való acél, legyen olyan szilárd és acélos a munkásosztály és a dolgozó parasztság baráti összefogása — mondotta Zsofinyecz elvtárs. Ezután arról beszélt, hogy a sztálinvárosi nagyolvasztó a közszükségleti cikkek gyártásának növeléséhez is hozzájárul, mert segítségével több könnyűipari, élelmiszeripari és építőipari gépet gyárthatunk. A sztálinvárosi nagyolvasztó országunk nyersvastermelési kapacitását mintegy harminc, százalékkal, tehát csaknem egyharmadával növeli, enyhíti az anyagellátás gondjait. Zsofinyecz elvtárs méltatta munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk ettadó, munkáját, áldozatkészségét. Beszélt arról is, hogy az ország népe számít arra: a magyar kohászok a terv teljesítésével, a gyártmányok minőségének javításával, az önköltség csökkentésével segítik az egész nép életszínvonalának növelését. A Sztálin Vasmű nagyolvasztójának felépítésében része volt a dolgozó parasztságnak is. Sztálinváros, a Sztálin Vasmű valóságos jelképévé vált a munkásosztály és a dolgozó parasztság összefogásának. Zsofinyecz elvtárs szólt a fiatalság érdemeiről is, majd arról, hogy az építkezés sikerének milyen döntő tényezője volt a mi nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. Szervezte, vezette a harcot a Sztálin Vasmű építéséért, munkába vonta a technikai és műszaki dolgozók tízezreit. A Szovjetunió önzetlen testvéri segítségéről szólva, Zsofinyecz elvtárs hangsúlyozta, hogy az új nagyolvasztó terveinek legnagyobb részét a Szovjetuniótól kaptuk. Rendelkezésünkre bocsátották a legkorszerűbb gépeket, berendezéseket, mérnökeink, technikusaink a Szovjetunióban tanulmányozhatták a világ legmodernebb kohászati kombinátjainak működését. Szovjet barátaink együtt harcoltak a magyar dolgozókkal és azzal, hogy felépült az új nagyolvasztó — velük együtt győzedelmeskedtek. Végül Zsofinyecz elvtárs a pártunk kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyről beszélt és szavait a nagyolvasztó hős építői, szerelői, műszaki vezetői, munkásosztályunk, a Szovjetunió, a munkásparaszt szövetség és a Magyar Dolgozók Pártja éltetésével fejezte be.