Népszava, 1954. április (82. évfolyam, 77-102. sz.)

1954-04-01 / 77. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA !Az SZDSZ végrehajtó bizottságának május 1-i felhívása a világ dolgozóihoz Április 5-től május 5-ig: fémgyűjtő hónap A MAGYAR SZAKSZERV­ETEK KÖZPONTI LAPJA 82. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1954. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK A sportköri vezetőségválasztások és a szakszervezetek feladatai írta : Cseterki Istjés, a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára Az üzemek és az intézmények sportszervezetei jelentős esemény előtt állnak. Néhány napja megkez­dődtek a sportkörök vezetőségeinek beszámoló-újraválasztó gyűlései. Minden egyes beszámoló gyűlés a sportszervezet továbbfejlődésének jelentős állomása.­­A szakszervezetek mellett működő egységes rendszerű sportszervezetek viszonylag rövid múltra tekinthetnek vissza. Létrehozásuk óta alig három év telt el. Ez alatt az idő alatt szer­vezetileg sokat erősödtek, a dolgozók testnevelésében és sportolásában gazdag eredményeket értek el. Ma a szakszervezetek sportegyesületeinek tevékenysége a sportolók 70 százalé­kát fogja át, s több mint 200 ezer sportoló dolgozó részére biztosítja különböző sportágakban a rendszeres foglalkozást. Ezek a számok jelentő­sek , de többet jelent a szakszer­vezetek számára, hogy a sportkörök széles hálózata ma már a dolgozók és különösen az ifjúság rendszeres testnevelésének, fejlesztésének széles lehetőségét teremtették meg. Egy­­egy jelentősebb verseny a sportolók ezreit mozgatja meg, neveli bennük a bátorságot, az akadályok leküzdé­sének harcos szellemét. A sportver­senyek a dolgozók tízezreit vonzzák a versenypályákra, szórakozást, pi­henést biztosítanak számukra és vi­dámabbá teszik életüket. A szakszervezeti sportszervezetek­ben számos kiváló sportoló szerzett minősítést. Több olimpiai, világ- és európabajnok, sok országos csúcs­tartó van köztük. Kiváló sportolóink sikereinek egész népünk örül és büszkeség tölti el minden újabb ered­mény elérésénél. Pártunk és korma- * nyurak támogatásával a szakszerve- 1 ..LHC-IV. iCi.vOibétc) I.aa.Uj.iII nan a dolgozom tömegei testnevelése­­nek, újabb fiatal tehetségek kifejlő­désének. Létrehoztuk a sportlétesít­mények széles hálózatát­, a sportoló­kat jelentős mennyiségű felszerelés­sel láttuk el. A szakszervezetek a kormány segítségével ebben az év­ben több millió forintot fordítanak a dolgozók testnevelésére és sportjára. Az eddig elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Igaz, hogy a kormányprogramm megjelenése óta sportköreink sok jó kezdeményezés­sel szélesítik tevékenységüket, de a szakszervezetek és a sportszerveze­tek nem használják ki az adott le­hetőségeket a dolgozók egyre nö­vekvő testnevelési és sportigényei­nek kielégítésére. Erről beszélnek a számok: az összdolgozóknak csupán 13,1 százaléka sportköri tag jelen­leg, azonban még ennél is kisebb az aránya a rendszeresen sportolóknak. Még a 13.1 százalékos átlagot sem éri el a Traktor SE, ahol a dolgo­zóknak csak 7 százaléka, az Építők SE, ahol 10.1 százaléka és a köz­­alkalmazottak sportegyesülete, ahol a dolgozóknak mindössze 11,1 száza­léka sportköri tag. Alacsony a spor­tolók száma. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy a legtöbb sportkör­ben laza a szervezeti élet, alacsony színvonalú a vezetés. A sportszervek nem támaszkodnak eléggé a sporto­lók öntevékenységére, kezdeménye­zésére. Nem egy helyen találkozunk a tagok demokratikus jogainak meg­sértésével. De szerepe van mind­ebben annak is, hogy egyes szakszer­vezeti szervek nem tekintik munká­juk fontos részének a sportszervek irányítását, tevékenységük rendsze­res ellenőrzését. A szakszervezetek a sportegyesü­leteken és azok üzemi, hivatali szer­vezetein keresztül napról napra ki­szélesíthetik tevékenységüket. A sportszervezetek szakszervezeti irá­nyításának, jelentőségének, az ott ki­fejtett szakszervezeti munkának ér­tékelésénél induljunk ki abból, hogy a szakszervezetek ereje a tömegek­kel való elszakíthatatlan kapcsolat­ban, a szakszervezetekben tömörült dolgozók aktivitásában rejlik. A szakszervezetek nevelő szerepe a kü­lönböző sportszervek révén a dolgo­zók több százezres táborára terjed ki — ez növeli a szakszervezetek szer­vezeti erejét is. Egyedül a szakszer­vezet rendszeres irányítása biztosít­hatja az üzemi és hivatali sportkörök további megerősítését, s a demo­krácia következetes megvalósítását e körökben. Ennek érdekében a most folyó választások sosán i­s sok aktív elvtárssal, jó szervező­k megválasztásával erősíteni kell a sportkörök vezetését. El kell érnünk,­­ hogy az üzemekben és a hivatalok is sportköreinek vezetésében végzett a munkát fontos szakszervezeti m­un­­­­kának tekintsék. A szakszervezeti sportegyesületek­­ alapszabályai előírják, hogy a sport­üz­körök vezetőségét és a felülvizsgáló­­ bizottságot évenként, a területi és a országos választmányokat, illetve­­ felülvizsgáló bizottságaikat két éven-­­­ként újra kell választani. A tizen-­­­négy sportegyesületben a Szakszer-­­­vezetek Országos Tanácsa Elnöksége­­ határozatának megfelelően március­­ 20-tól kezdve új választásokat kell­­ tartani. A SZOT Elnökségének ez a­­ határozata most arra kötelezi az­­ egyes szakszervezeti szerveket, a­­ sportegyesületeket, hogy biztosítsák­­ a sportszervek beszámoló és újra­­­­választó üléseinek helyes politikai és­­ szervezeti lebonyolítását . A beszámoló taggyűlések fontos­­ szerepet töltenek be a sportszerve­■ zetek erősítésében és a sportkörök­­ tagjainak nevelésében. Iskolának­­ tekinthetjük őket. Olyan iskolának, • ahol a tagság gyakorlatot szerez és • ismereteit gyarapítja a társadalmi­­ munka területén, ellenőrzi vezetőit, • irányítást, vezetést tanul s a hiányos­■­­ságok bátor feltárásával, javaslatai­val hozzájárul a sportszervek mun­kájának megjavításához, a feladatok­­ helyes kijelöléséhez. Iskola ez a ve­zetők számára is, mert ilyenkor a sportszervek vezetői sokat tanulhat­nak a dolgozók rendkívül gazdag ta­pasztalataiból. A sportkörök beszámoló gyűlései akkor lesznek eredményesek, ha megfelelő a politikai, szervező, elő­készítő awlks. Több' @­yaks.-w'-alPírá elnöksége — így a bányaipari dol­gozók, a textilipari dolgozók szak­­szervezete —, részletes határozatban jelölte meg a szakszervezeti bizott­ságok és a sportegyesület feladatait és fontos célul tűzte ki a gyűlések politikai és szervezeti előkészítését. A beszámológyűlés fontos esemény a sportköri tagság életében. Elő kell segíteni a tagság jó felkészülését. Ennek érdekében faliújságon, vagy kis kiállítások formájában nyilvá­nosságra kell hozni a sportkör mun­kájának eredményét, számszerű ada­­­­tait. Időben közzé kell tenni a gyűlés­­ helyét és időpontját. A beszámoló-választási taggyűlé- s seknek, a küldött konferenciáknak­­ a bátor és nyílt kritika, önkritika­­ jegyében kell lefolyniok. Ennek­­ biztosítására alaposan elő kell­­ készíteni a beszámolókat. A taggyűl­­­lés a beszámoló és az eddig végzett­­ munka tapasztalatai alapján érté-­­ keli a sportkör vezetőségének mun­­­­káját. A szakszervezeti bizottságok­­ adjanak segítséget a beszámolók elő-­­ készítéséhez és biztosítsák, hogy azok ne az elnök, hanem az egész vezető-­­­ség beszámolói legyenek. A taggyűlések akkor töltik be tel­jesen hivatásukat, ha a vezetőség és nem utolsó sorban a szakszervezeti bizottság az elhangzott bírálatok fi­gyelembevételével gondoskodik a ja­­­­vaslatok végrehajtásáról.­­ A választások előkészítése során a végzett politikai nevelő m­unka, a­­ sportkör tevékenységének ismerte-­­ tésével erősíteni és szélesíteni kell­­ a sportegyesület befolyását minde­­­­nekelőtt az üzemi fiatalság körében,­­ A fiatal munkások százait és ezreit­­ kell bevonni a sportkörök tagjainak­­ sorába.­­ A vezetőségek újraválasztása meg is fogja erősíteni sportegyesületeink­­ vezető, irányító szerveit. Ennek ér­dekében olyan elvtársakat válassza-­­ nak meg, akiket szeretnek és akik- s ben bíznak a sportolók tömegei. A ti sportkörökben a párttagok, a DISZ-­­ fiatalok és a pártonkívüli dolgozók is közül a legtevékenyebb, legjobb szer-­­­vezőket kell megvála­sztani, akik­­ biztosítani tudják a sportkörök poli­tikai és szakmai irányítását. A szakszervezeteknek őrködjnök kell azon, hogy a választások minden­­ sportszervezetben a demokrácia szel­­l­lemében folyjanak le. A városi, te­­­­rületi és országos vezetőszervek megválasztása titkosan történik. A választások sikerétől, a szerve­­­­­zeti megerősödéstől függ a sportegye­­s­­sületek előtt álló feladatok sikeres­es Újabb árleszállítás a Szovjetunióban Moszkva, március 31. (TASZSZ) Közzétették a Szovjetunió Minisz­tertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizott­ságának az élelmiszerek és iparcik­kek állami kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról szóló határoz­a­­tát. A határozat értelmében április elsejétől leszállítják különböző élel­miszerek és iparcikkek árát. Olcsób­bak lesznek: a kenyér és a sütőipari áruk, néhány gyarmatáru, a selyem- és pamutszövet, a készruha, a kö­tött- és szövöttáruk, a lábbeli, a díszműáruk, a porcelán-, fajansz- és üvegcikkek, a háztartási cikkek, az építőanyagok, a gyógyszerek és más cikkek. A kenyér ára további 5—8 százalékkal, a tea ára 10 százalék­kal, a kávé és kakaó ára 15 száza­lékkal, a selyemszövet ára 10 száza­lékkal, a pamutszövet ára 15—20 százalékkal, a lábbeli ára 7—20 szá­zalékkal, a díszműáruk ára 10—15 százalékkal, az ékszerek ára átlag­ban 10 százalékkal, a szappan és az illatszerek ára 10—20 százalékkal, az építőanyagok ára 10—20 százalékkal, a háztartási villamoskészülékek ára 10 százalékkal, sportfelszerelések ára 5—15 százalékkal, a gyógyszerek ára 15 százalékkal, a gépkocsibenzin ára 44,5 százalékkal, a petróleum ára 38 százalékkal stb. csökken. A háború befejezése óta a Szov­jetunióban ez a hetedik árleszállí­tás. Versenyben az ország legjobb erőműve A kétszeres élüzem Salgótarjáni Erőmű hónapok óta az ország leg­jobb erőműve. A dolgozók kiváló eredményeket érnek el a karbantar­tás idejének megrövidítésében. Ja­nuárban és februárban több mint negyedmillió forintot takarítottak meg ily módon. Emellett karban­tartómunkájuk megbízható és jó mi­nőségű , legkevesebb az üzemzava­ruk. Lényegesen csökkentették a faj­lagos hőfelhasználást, januárban 1223, februárban 458 tonna szenet takarítottak meg úgy, hogy a terve­zettnél 330, illetve 137 kalóriával ke­vesebb szenet használtak fel kilowatt­óránként. A tavalyi 103.5 után ja­nuárban 107.4, februárban 104.8 szá­zalékra teljesítették az energiafej­lesztési tervet. Március első húsz napjában 108.3 százaléknál tartottak. A második dekád eredménye 113.9 százalék. Kiváló technológiai intézkedések, bátran alkalmazott új műveletek jó eredményeket szültek. Egyik legfon­- *V r • '.'tm-i in '... kon­denzátorait vegyi utón tisztí­tják a , korábbi nehézkes, mechanikus eljá-­ rás helyett. Egy-egy kondenzátor tisztítását egy nap alatt végezték el négy nap helyett. Gösswein Richárd főmérnök, Mahalek Ferenc művezető és az egész gépműhelyi csoport jó munkáját dicséri ez a teljesítmény. A sikerek után percnyi pihenés nélkül harcolnak új eredmények ki­vívásáért a kongresszusi verseny­ben. Földi Nándor kétszeres sztaha­novista kazánfőgépész és a kazán­gépész Takács-testvérek segítségé­vel állandóan tökéletesítik a szén­port felhasználó póttüzelőberendezé­seket. Kamarás József kazánjavító lakatos, az üzem egyik legkiválóbb dolgozója, most nagyjelentőségű újí­táson dolgozik. A porszéntüzelésű ka­zán őrlőberendezését úgy akarja függetleníteni, hogy amikor ez a ka­zán nem működik, több szénport ad­hassanak be a rostélyos kazánokba. A siker már majdnem biztos. Lelkesen harcolnak a verseny győzelméért a salakszállítók is. Az utóbbi hónapokban szinte minden reű­tre fordult. A húsz-huszon­három­­fo­kos hidegekben az eronyi ménést­ több millió köbméteres sala­kbhegy sziklószállítója (befagyott­), megbé­nult. A salakszállítók azonban von­tatott, lassú te­herautószállítással, de rendkívül gyors rakodással, mégis úgy oldották meg nehéz feladatukat, hogy egy perc fennakadás sem volt az erőmű munkájában. Pethő Sándor elvtársat, a szállítási osztály vezető­jét, Czene Bálintot, Karczag Józsefet és a többi salakszállítót méltán em­legetik az üzem munkahősei között. Az ország legjobb erőművének kommunista és pártonkívüli, mű­szaki és fizikai dolgozói, szívvel­­lélekkel harcolnak a villamosener­giaipari határozat 12 pontjának végrehajtásáért, a végső siker eléré­séért a kongresszusi versenyben. Megfogadták, hogy tíz százalékkal csökkentik a kazánrevízióra fordított időt. És már 15 százaléknál tartanak. A szénmegtakarításra tett vállalás teljesítése után további ötszáz tonna sz­én megtakarítására kötelezték ma­gukat. A két élüzem csillag és »az ország legjobb erőműve« cím mellé az egyik kongre­sszusi zászlót is az«g­aticavjcúv R. A. Komlón folyik a csata a légsűrítő megjavításáért és a napi tervek teljesítéséért (Kiküldött tudósítónk jelenti.) A Klement Gottwald-gyár szerelő­­csoportja Máté elvtárs vezetésével gyors tempóban dolgozik, hogy a Kossuth-a­kna kompresszora minél előbb ismét elláthassa az aknát a gépek hajtáséhoz nélkülözhetetlen sűrített levegővel. Ismert, összeszo­kott kollektíva Máté elvtárs bri­gádja. Nem egyszer már külföldön is tanúságot tettek tudásukról és aka­dályt nem ismerő szívósságukról. Munkájuk most is gyors. Blazsek Jó­zsef, Kapuvári Róbert, Túri és Setét elvtársak, a csoport szerelői és Mol­nár József elvtárs, a munkásból lett fiatal mérnök brigádvezetőjüikkel, a turbógenerátorok országosan ismert­­orvosával, vasárnap reggel óta pil­lanatnyi alvás nélkül dolgoztak egy­huzamban. Ehhez a munkáshoz kiváló segítőtársakat kaptak a komlóiak­ban. A Kossuth-akna kompresszorházá­nak dolgozói — akikről a munkaver­seny, a tervteljesítés harcában eddig igen kevés szó esett — most megmu­tatják, mennyire szeretik üzemüket, városukat, mennyire szeretik a pár­tot, amelynek kongresszusára most is munkahőstettek sorával készülnek. Herbert György művezető, Jenei József szerelő és a többi is fárad­hatatlanul dolgozik, hogy a kom­presszor miinél előbb »harcképes« le­hessen. A komlói kompresszorral még ren­geteg munka lesz. Terv szerint áp­rilis 8-ra kell elkészülnie. Máté elv­társ azonban »négyszemközt« be­vallja, hogy ő 4-ét ajánlotta fel ha­táridőül, de szeretné még ennél is előbb befejezni. Amíg a Klement Gottivald-gyár szerelői és mérnöke a baráti segít­ség szép példáját mutatják, a kom­lóiak kettőzött erőfeszítéssel bizo­nyulnak méltónak erre a segítségre. A »csákánnyal is teljesítjük a ter­vet« kezdeményezés mind nagyobb győzelmeket arat. Szombaton 102,6 százalékra teljesítették tervüket, hétfő délelőtt pedig csúcseredményt értek el. Ez az eredmény különösen jelentős, ha figyelembe vesszük, a hogy a légkalapácsok a megszokott­nál sokkal alacsonyabb légköri nyo­mással dolgoznak, a rázócsúszdák egy részét pedig testi erővel működ­tetik a bányásztás. Helytelen sztahanovista feltételek az RM martinban Az RM martinban is kidolgozták a minisztertanács és a SZOT hatá­rozata alapján a sztahanovista cím elnyerésének feltételeit. A munka­ügyi osztály azonban önkényesen, bürokratikus intézkedéssel a hatá­rozatban megjelölt együttes öt felté­telhez — a mennyiség, a minőség, az anyagtakarékosság, a munkamód­szerátadás, a munkafegyelem — még két újabbat csatolt: »A szakmai és politikai oktatásban, az Amoszov- és a Vorosin-mozgalomban való rész­vételit Helytelenül állapították meg a rakodómunkások és az adagolók számára a normateljesítés feltételét is. Nem ismertették, hogy hány szá­zalékot kell teljesíteniük a minden­kori átlag felett, hanem egyszerűen kiírták, hogy 138, illetve 125 száza­lékot kell elérniök a sztahanovista cím elnyeréséhez. Az ilyen helytelen intézkedések el­veszik a dolgozók versenykedvét, gátolják a kongresszusi verseny si­kerét. A munkaügyi osztály mi­előbb javítsa ki az elkövetett hibát, ne önkényesen, hanem a határozat szerint állapítsa meg a sztahanovista felté­teleket (t. ti KOSSUTH­-DÍ­JASAINK Benicz Zsigmond gépállomásigazgató­ ­T­öbb mint öt éve, 1948 telén uta­­zott Körmendre azzal a megbí­zatással, hogy ott gépállomást szer­vezzen és annak vezetője legyen. Az egykori MÁVAG-munkás abban az időben nehéz viszonyok között kezdte a munkáját, de nem riadt vissza a nehézségektől. A vezetése alatt álló gépállomás 1948 óta minden esztendőben telje­sítette tervfeladatait. Az elmúlt esztendőben 159,6 százalékos terv­teljesítést értek el. Említésre méltóak a gépállomás önköltségcsökkentés terén elért eredményei: 1951-ben 15.820 forint, 1952-ben 34.910, az elmúlt esztendőben pedig több mint 37.000 forint. Ezen az úton vezeti tovább Benicz Zsigmond az idén is gépállomását; a téli gépjavításoknál már 85.000 forint anyagmegtakarí­­tást értek el. Az erőskezű, jó szervezőképességű igazgató sokat tett a termelőszö­vetkezetek megerősítéséért. A kör­zetükbe tartozó rádóckölkedi Dózsa tsz-nél 1951-ben 9,6, 1952-ben 9,5, tavaly pedig 13 mázsa volt holdan­ként az őszibúza átlagtermés. A kapásnövények terméseredményei hasonlóképpen növekedtek a gép­állomás fokozottabb segítsége tévést: Burgonyából két év alatt 60 mázsá­ról 100 mázsára, cukorrépánál pe­dig 98 mázsáról 121 mázsára emel­kedett ebben a tsz-ben a holdan­­kénti terméshozam. A többi ter­melőszövetkezetben is hasonló fej­lődés mérhető le. Benicz Zsigmond sok szakembert nevelt. Egykori traktorosai közül három gépállomásigazgató lett, töb­ben pedig főgépészek. Traktorosai között jelenleg kilenc sztahanovista van. Benicz Zsigmond szigorú ember hírében áll a környéken, a dolgozók mégis szeretik és tisztelik. Tudják, hogy javukat akarja: Vas megyé­ben a körmendi gépállomáson ke­resnek legjobban a dolgozók, itt a legtöbb a prémium és a jutalom. Amikor a kitüntetésre terelődik a szó, Benicz elvtárs ezt mondja: »A Kossuth-díjra büszke vagyok, de egyben érzem is, hogy még jobb munkára kötelez.« Majd kisvártatva így folytatja: — 1948-ban, amikor megkaptam a megbízólevelemet, azt olvastam benne, hogy a jó gazda gondosságá­val végezzem majd munkámat. Ezt a levelet még ma is őrzöm, eszerint dolgoztam és eszerint fogok dol­­gosii továbbra is.

Next