Népszava, 1954. április (82. évfolyam, 77-102. sz.)
1954-04-25 / 98. szám
1354. ÁPRILIS 25. VASÁRNAP A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Április 23-án a Kreml-palota nagytermében ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Szövetségi Tanácsa. Az ülésen Imam Musztafajev, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke beterjesztette a Szövetségi Tanács 1954. március 14-én megválasztott küldöttei mandátumának felülvizsgálásáról szóló jelentést. Ezután folytatódott a Szovjetunió 1954. évi állami költségvetésének vitája. — Amikor az új költségvetésről szóló előadói beszédet hallgattam — mondotta Hja Gavrilov küldött — átgondoltam minden számadatát, gondoltam a szovjet népgazdaság fejlesztésére kiutalt minden rubelre, láttam a nép anyagi jólétének további fokozódását. Teljes mértékben támogatom a költségvetés jóváhagyására irányuló javaslatot. Turszunbaj Uldzsabajev beszámolt Tádzsikisztán dolgozóinak sikereiről akik ebben az évben fogják ünnepelni köztársaságuk megalakulásának 25. évfordulóját. A köztársaságban negyed évszázad alatt egész iparágak létesültek, rengeteg gyárat, üzemet, bányát rendeztek be, vasútvonalat és gépkocsiműutat építettek. A csatornák és egyéb öntözőberendezések révén Tádzsikisztán ma a gyapottermelés hatalmas bázisa. „A felszólalók mind elfogadásra javasolták a költségvetést, amelynek számadataiban visszatükröződnek azok a határozatok, amelyeket kommunista párt a szovjet állam ipari erejének további fokozásáról, a mezőgazdaság rohamos fellendítéséről, a közszükségleti cikkek bőségének megteremtéséről hozott. Az 1954. évi költségvetést tárgyalja a Lengyel Népköztársaság szemje Varsó, április 24. (TASZSZ) Varsóban április 23-án megkezdődött a Lengyel Népköztársaság szejmjének negyedik ülésszaka. Az ülésszak jóváhagyta a Lengyel Népköztársaság államtanácsa által hozott, a minisztertanács összetételének megváltoztatásáról szóló határozatot, majd Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót. Ebben kitért azokra a feladatokra, amelyek a dolgozók életszínvonalának emelése terén várnak a kormányra. Az 1954. évi állami költségvetéstervezetről Tadeusz Dietrich pénzügyminiszter tartott beszámolót. Az állami költségvetéstervezet 115 milliárd 350,981.000 zloty bevételt, 103 milliárd 421,544.000 zloty kiadást irányoz elő. A bevételek így 11 milliárd 929,437.000 zlotyval haladják túl a kiadásokat. A költségvetés tükrözi azokat politikai-gazdasági főfeladatokat, amelyeket a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa állított az ország elé. A népgazdaság fejlesztésére és a szociális-kulturális intézkedésekre előirányzott összeg az idei költségvetés kiadási részének 76,3 százalékát teszi ki. A mezőgazdaság fejlesztésére az idén 38,2 százalékkal nagyobb összeget fordítanak, mint 1953-ban- Fontos gazdasági kérdésekről tárgyalt a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa április 23-i ülésén Otto Grotewohl miniszterelnök vázolta Németország Szocialista Egységpártjának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az új irányvonal megvalósítása terén elért eredményeit. A dolgozók jóléte további növelésének biztosítása érdekében a következő feladatokat tűzte ki: 1. A barnaszén termelés és villa-msosenergiatermelés fokozása. 2. A közszükségleti cikkek gyártásának növelése egymilliárd márkának megfelelő értékben. 3. A következő árleszállítás előkészítése. 4. A mezőgazdaság továbbfejlesztése és a mezőgazdaság jövedelmezőségének növelése. Az ülésen felmerült kérdésekhez Hans Loch, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, Lothar Bolz, Otto Nusettke, Paul Scholz és Walter Ulbricht is hozzászólt. Népeink között nincsenek és nem is lehetnek megoldhatatlan kérdések“ Átadták a Nemzetközi Sztálin-békedíjat Howard Fast amerikai írónak Április 22-én a newyorki McAlpin szállóban átnyújtották »A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű Nemzetközi Sztálin-békedíjat Howard Fastnak, a kiváló amerikai békeharcosnak és írónak. A szálló »kristály-termében« öszszegyűltek az amerikai haladó közélet képviselői , szakszervezeti funkcionáriusok, a newyorki békevédelmi szervezetek és bizottságok, haladó társadalmi szervezetek és a sajtó képviselői. Lelkes tetszésnyilvánítás fogadta azoknak az üdvözlő táviratoknak felolvasását, amelyeket Szkobekcin akadémikus, a Nemzetközi Sztálin-békedíj Bizottság elnöke, a Szovjetunió Békebizottsága, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottsága és a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottsága, Tyihonov, Erenburg, Szurkov, Fagyejev, Szimonov, Leonov, Polevoj szovjet írók intéztek Howard Fasthoz. Szkobekin akadémikus távirata a többi között a következőket mondta: »Bizottságunk a világ különböző országainak képviselőiből áll, ezért a díj ennek történt odaítélése kimagasló érdemeinek elismerését jelenti nemcsak hazája népe előtt, hanem a világ más országainak népei előtt is. A díj odaítélésekor kifejezésre akartuk juttatni a nagy amerikai nép iránt táplált baráti érzéseinket is. Népeink között nincsenek és nem is lehetnek semmiféle megoldhatatlan kérdések — békében és egyetértésben élhetünk.* Dubois professzor részletesen méltatta Howard Fast békeharcos munkásságát, rámutatott meghurcolásának okaira. Dubois után Paul Robeson üdvözölte a megjelentek nevében a kitüntetett írót. Howard Fast válaszbeszédében rámutatott arra, hogy a haladó gondolkodású amerikaiak kötelessége széttépni a hazugságnak és a rágalomnak azt a szövevényét, amelyet a nemzetközi együttműködés ellenségei szőttek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közé. Tudatosan beszélek szövevényről — mondotta Howard Fast —, mert egyáltalán nem vasfüggöny, nem valami rettenetes kőfal és nem áthatolhatatlan sorompó választja el világunkat a szocializmus világától. Elmúlt az az idő, amikor ilyen elhatárolást lehetett tenni valahol a földön, és ma még kevésbbé lehet elhatárolni egymástól a föld két nagy erejét. »Gyermekeink vannak és aggódunk gyermekeinkért — folytatta Howard Fast —, mivel az emberi élet ugyanannyira adósa a jövőnek, mint a múltnak. Mondhatjuk-e gyermekeinknek, hogy csak azért, mert a békéhez vezető út nehéz volt, beszüntettük a harcot a békéért és nekik örökül csak üszkös romokat hagytunk? Azt hiszem, nem mondhatjuk. Harcolni fogunk a békéért és úgy vélem, megnyerjük a béke csatáját, mert a béke kivívásával mindazt kivívjuk, amire valaha is törekedett az emberiség. Ez nem egyszerűen álom. Tudom, hogy itt Amerikában vannak rosszindulatú emberek, akik háborúról ábrándoznak és háborút készítenek elő. De ezek az emberek az emberiség életére és reményeire törnek. És nemcsak más országok népei, de az én országom népe is újból és újból kijelenti: »Nem akarunk háborút! Békében fogunk élni!« Nehru javaslata az indokínai háború befejezésére Nehru indiai miniszterelnök — mint az AFP jelenti — öt pontból álló javaslatot terjesztett az indiai parlament elé az indokínai konfliktus befejezéséről. Nehru javaslata az indokínai béke helyreállítása érdekében a következő intézkedéseket veti fel: »Megteremteni a béke légkörét az érdekelt államokhoz intézendő felhívás útján, hogy ... lassítsák a hadműveletek ütemét; a genfi értekezlet napirendjén elsőbbséget kell biztosítani a tűzszünet megvitatásának; teljes függetlenséget kell biztosítani Indokínának és meg kell szüntetni a francia fennhatóságot; haladéktalanul közvetlen tárgyalásokat kell indítani az érdekelt felek között, végül pedig biztosítani kell, hogy más országok ne avatkozzanak be az indokínai harcokba.« Molotov elvtárs nyilatkozata Genfbe érkezésekor A genfi tanácskozást át kell hatnia a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvésnek Genf, április 24. (TASZSZ) Április 24-én megérkezett Genfbe, a külügyminiszterek tanácskozására V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, továbbá a szovjet küldöttség tanácsadói és szakértői. V. M. Molotovot a genfi repülőtéren A. Zehnder, a svájci külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, R. Maurice, a svájci külügyminisztérium protokoll-osztályának vezetője, Ch. Duboule, Genf-kanton kormányának feje, a genfi hatóságok képviselői, továbbá F. F. Molocskov, a Szovjetunió svájci követe, Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Népi Közigazgatási Tanácsának elnöke, külügyminiszter, Namír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere fogadták. A fogadtatáson megjelentek a szovjet és külföldi sajtó képviselői is, akiknek V. M. Molotov a következő nyilatkozatot adta át: »Április 26-án esedékes a külügyminiszterek genfi tanácskozásának megnyitása. Ezen a tanácskozáson meg fogják vizsgálni a koreai kérdést és az indokínai béke helyreállításának kérdését. Feltétlenül meg kell említeni azt a fontos tényt, hogy az utóbbi évek során első ízben vesznek részt nemzetközi tanácskozáson valamennyi nagyhatalom — Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió — képviselői A szovjet küldöttség a tanácskozáson céljául tűzi ki, hogy minden módon elősegítse az egységes és független, demokratikus Koreának békés úton való megteremtését. Ez megfelel a Távol-Kelet és az egész világ békéje megszilárdítása érdekeinek. A szovjet küldöttség ezzel együtt a genfi tanácskozás igen fontos feladatának tekinti az indokínai béke mielőbbi helyreállítását, Indokína népei szabadságának és nemzeti jogainak biztosítása mellett. A genfi tanácskozást át kell hatnia a nemzetközi feszültség enyhítésére, az egyetemes béke megszilárdítására irányuló törekvésnek. Akkor pozitív eredményeket ér majd el. Engedjék meg, hogy ezen a napon a szovjet küldöttség nevében külön köszöntsem Genf lakosait és Svájc polgárait.« Csou En-laj elvtárs genfi nyilatkozata Genf, április 24. (TASZSZ) Szombaton Genfbe érkezett a külügyminiszterek tanácskozására Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Népi Közigazgatási Tanácsának elnöke, külügyminiszter. Csou En-laj a genfi repülőtérre történt megérkezése után a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: »Hamarosan megkezdődik a genfi tanácskozás. Ezen a tanácskozáson megvizsgálják a koreai probléma békés rendezésének, valamint az indokínai béke helyreállításának kérdéseit. E két időszerű kérdés megoldása elősegítené az ázsiai béke biztosítását és a nemzetközi feszültség enyhítését. A világ békeszerető népei és államai feszült figyelemmel kísérik majd a genfi tanácskozás menetét és forrón remélik, hogy e tanácskozás sikeres lesz. A kínai nép is ilyen reményeket fűz e tanácskozáshoz. A Kínai Népköztársaság küldöttsége a legőszintébb szándékkal eltelve érkezett Genfbe, hogy részt vegyen a tanácskozáson. Meggyőződésünk, hogy a tanácskozás részvevőinek együttes erőfeszítései és a béke megszilárdítását szolgáló törekvései lehetővé teszik az időszerű ázsiai kérdések megoldásához vezető út megtalálását. Szeretném felhasználni ezt az alkalmat, hogy köszöntsem Genf lakosait és Svájc egész népét.« Nam ír elvtárs Genfben Április 23-án Genfbe érkezett Namír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere és a küldöttség Nam ír kíséretében levő tagjai, hogy részt vegyenek a külügyminiszterek genfi értekezletén. A Német Demokratikus Köztársaság megfigyelő küldöttsége elutazott Genfbe A Német Demokratikus Köztársaság megfigyelő küldöttsége április 24-én elutazott Berlinből a genfi értekezletre. A küldöttséget Georg Handke államtitkár, külügyminiszterhelyettes vezeti. A Szovjetunió belépett az UNESCO-ba V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, a Szovjetunió franciaországi nagykövetségén keresztül a napokban levelet intézett L. Evanshoz, az UNESCO (az ENSZ kulturális szervezete) főigazgatójához. A levélben közölte, hogy a Szovjetunió kormánya elhatározta, elfogadja az UNESCO alapokmányát és megbízta a Szovjetunió angliai nagykövetét, hogy a Szovjetunió kormánya nevében írja alá az alapokmányt. J. A. Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete, április 21-én Londonban aláírta az UNESCO alapokmányát. Véget ért az Atlanti Tanács ülésszaka Véget ért az Atlanti Tanács párizsi ülésszaka. A tanácsülésről kiadott záróközlemény nyíltan kiáll a háborús előkészületek továbbfolytatása mellett és szembeszáll a nemzetközi feszültség enyhítésének gondolatával. A közlemény szerint a tanács utalva az úgynevezett garanciákra, megelégedését fejezte ki, hogy Anglia és az Egyesült Államok »messzemenő lépéseket tett a javasolt európai védelmi közösséggel való együttműködés felé« s végül helyesli, hogy »a tagállamok nem akarják elismerni a keletnémet kormány szuverenitását...« KÜLPOLITIKAI HÍREK • Koreában az amerikaiak katonai repülőgépei az április 4-től 21-ig terjedő nyolc nap folyamán, a fegyverszüneti egyezmény megszegésével, ismét hét ízben hatoltak be a koreai-kínai fél ellenőrzése alatt álló terület fölé. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése egyhangúlag elfogadta a hároméves újjáépítési és népgazdaságfejlesztési tervtörvényt, valamint az 1954. évi állami költségvetéstervezetről szóló törvényjavaslatot. — Chicagóban 12.000 húskonzervipari munkás nagygyűlésen hozott határozatában elítélte az Egyesült Államok indokínai katonai intézkedéseit. A Kínai Népköztársaság kormánya és a Burmai Köztársaság kormánya a kölcsönös előnyök elvének biztosításával április 22-én három évre szóló kereskedelmi egyezményt kötött Rangunban. ■NÉPSZAVA A nyugati sajtó az imperialista nagyhatalmak közötti ellentétekről A genfi értekezletet megelőző nyugati eszmecseréken, amelyek csaknem megszakítás nélkül folynak Párizsban, az indokínai katonai helyzet dominál. Megállapítható, hogy a három nyugati nagyhatalom — amely egységes arcvonal kialakítására törekszik — sok mindenben nem ért egyet. A nyugati sajtó elsősorban a három nyugati külügyminiszter tárgyalásain felmerült ellentétekkel és a francia kormányon belül mutatkozó széthúzással foglalkozik. A francia lapok egy része mérlegeli az URAS parlamenti csoportjának ismert állásfoglalását. »Nyilvánvaló — írja a l’Aurore —, hogy a konfliktus ismét kiéleződött és a helyzetet tisztázni kell.. Franciaország képviselőinek a genfi értekezleten az egész kormányt kell képviselniük és nemcsak a kormány egyik irányzatát. A francia lapok közleményei egyébként arról tanúskodnak, hogy Dulles, Eden és Bidault között tárgyalásaik során komoly nézeteltérések támadtak. A Liberation aláhúzza, hogy az értekezleten mélyreható ellentétek merültek fel az indokínai politika, a Kínai Népköztársasággal való kapcsolat kérdésében, valamint a küszöbönálló genfi értekezlet kilátásait illetően. Anglia és Franciaország képviselői szembeszálltak az amerikai diktátum-politikával. A Libération szerint Dulles az ülésen azt javasolta, hogy május 10 után a nyugati hatalmak hagyják ott a genfi értekezletet. Eden azonban elutasította ezt a javaslatot. Nézeteltérések támadtak Indokínát illetően is. A párizsi lapok szerint Eden tervet dolgozott ki Indokína »felosztására« és a tűzszünet haladéktalan megkötésére. Dulles ez ellen élesen tiltakozott. Tekintettel a fennálló nézeteltérésekre, a három külügyminiszter csütörtöki ülésén nem hoztak döntést. Ezért április 24-re újabb tanácskozást tűztek ki, ami — a Libération szavai szerint — »nem volt programmba véve«. Az angol lapok is elismerik, hogy a nyugati hatalmak nézetei nem mindenben fedik egymást. A Scotsman című angol lap rámutat, hogy »a nyugati hatalmak nem mutatnak egységet, amikor a Kelettel való kapcsolataikról van szó«. A Forward című angol lap »Dulles mutatja az utat az öngyilkosság felé« című vezércikkében megállapítja: »Dulles azt akarja, hogy a genfi értekezlet csődöt mondjon, mert az értekezlet sikere végtelenül súlyos problémák elé állítaná az amerikai kormányt.« A Forward vezércikke szerint Dulles azért sem hajlandó elfogadni a Kínai Népköztársaság elismerésének gondolatát, mertjól tudja, milyen félelmetes Csang Kaj-sek barátainak a hatalma a washingtoni kongresszus folyosóin. Dulles főgondja Genfben nem az lesz, hogy megegyezést érjen el, ellenkezőleg az, hogy miként akadályozza meg a megegyezést. Fő problémája: miként szerezheti meg Anglia és Franciaország támogatását ahhoz a makacs állásponthoz, amelynek alapján minden békés rendezési módot ellenez.« Szíves vendéglátás