Népszava, 1954. július (82. évfolyam, 154-180. sz.)
1954-07-01 / 154. szám
NÉPSZAVA SZÓVÁ TESSZÜK Egy szakrendelő kálváriája idestova öt éve idén, hogy megnyílt Budafokon az új szakorvosi rendelőintézet. A kerület lakói igen nagy örömmel fogadták — ám az öröm mihamar ürömmé változott. A rendelőintézet ugyanis kicsinynek bizonyult! Nem is kicsinynek — parányinak! Különösen a fogászati osztály helyisége volt igen kicsiny, zsúfolt. A türelmetlen fogfájós emberek, elunva az órákig tartó várakozást, panaszra mentek a tanácshoz és kérték: bővítsék a rendelőt. A dolgozók kérésére a rendelőintézetben — szinte a lehetetlent is megkísérelve — szorítottak szobát az új fogorvosi rendelőnek, felszerelték a legkorszerűbb székekkel, műszerekkel. A tanácsnak most már csak egy aggálya volt: lesz-e orvos, aki vállalja a rendelést? Csakhamar került orvos is, asszisztens is az új fogászatra. A kerületi tanácsnál már éppen áldásukat akarták adni az új rendelőre — amikor közbeszólt a Fővárosi Tanács egészségügyi osztálya: szó sem lehet az új rendelő megnyitásáról! Hogy miért? Az egészségügyi minisztérium megállapította, hogy nem engedi az órakeret! A kerület lakói azonban nem nyugodtak bele ilyen könnyen az elutasításba. Szinte naponta mentek a kerületi tanácshoz, a Fővárosi Tanácshoz, sőt a minisztériumból kint járt ellenőrnek is próbálták bebizonyítani: ha már megvan a rendelő, ha már megvan a drága pénzen vásárolt felszerelés, sőt orvos is, aki ellátja a betegeket — igazán semmi akadálya a rendelő megnyitásának. Mindhiába! Érveik megtörtek a minisztérium áttörhetetlen szentenciáján: »Nem lehet, nem engedi az órakeret...« Nem célunk, hogy vitát kezdjünk: helyes-e vagy helytelen a megállapított órakeret. Nyilvánvalóan helytelen azonban, hogy — amint a Fővárosi Tanács egészségügyi osztályán megtudtuk — nem az első eset, hogy az egészségügyi minisztérium egyes vezetői a rendeletek bürokratikus értelmezésével, a papírhoz való betű szerinti ragaszkodással elutasítsanak észszerű, indokolt kéréseket. A kerület lakói joggal követelik: ne csak a keretet lássák,hanem az embereket is és nyissák meg végre a betegek előtt az üresen várakozó budafoki rendelőt. V. M. Nem is olyan nehéz a gazdasági mutatószámokból olvasni Hogyan fedezte fel ezt az Egyesült Izzó termelési bizottsága ? Amikor Neer Rezső, az Egyesült Izzó termelési bizottságának elnöke megkapta a tervosztálytól az első negyedév termelési adatait, vizsgálgatni kezdte: egy-egy számon hoszszan eltöprengett. A tervet 103,9 százalékra teljesítették — 98,8 százalékos tervszerűséggel. A béralaptervet is betartották, hiszen az előirányzatnak mindössze 99,6 százalékát használták fel. Sok szakszervezeti vezető ilyenkor megelégszik azzal, hogy ebből a néhány számból lemérje az üzem munkáját és büszkén beszél róla, milyen szép eredményeket értek el. Neer elvtárs azonban nagyon lelkiismeretes ember, kíváncsi az üzem egyéb adataira is. Ahogy alaposabban utánajárt, érdeklődött, olyan adatra.. .butakant, amely mindjárt elattístó, • hé j'' ‘ az előbbi szép eredmények mellett valami hiba is van az üzemben. Az önköltség ugyanis 2,9 százalékkal kisebb arányban csökkent, mint ahogy a terv megszabta. Nem termelnek tehát gazdaságosan. Mi lehet ennek az oka? Hol itt a hiba? Amit csak az üzemrészek adatai árulnak el Az egész vállalat összesített adataiból Neer elvtárs nem kaphatott erre választ. Amikor azonban különkülön vizsgálta meg az üzemrészek termelési mutatószámait, úgy érezte magát, mint egyszer lakatos korában. Egy bonyolultabb automatagép került eléje. Nem ismerte a gépet, de addig bajlódott vele, míg ki nem tanulmányozta szerkezetét, így tárultak fel előtte most is lépésről lépésre az üzem termelési eredményei és hibái. Megtudta például, hogy az üzem 3,9 százalékos tervtúlteljesítése és a 0,4 százalékos béralapmegtakarítás csalóka adat. A színüveggyártás például csak 78 százalékra teljesítette a tervet és 12,7 százalékkal túllépte a béralapját. Amikor Neer elvtárs idáig jutott vizsgálódásában, világosan látta, hogy mi a következő lépés. A termelési bizottságnak a helyszínen kell felderítenie, mi okozza ezeket a hibákat. Kiderült: az elmaradás oka nagyrészt az, hogy a présműhely nem szállította kellő időben az alkatrészeket a színüveggyártásnak. Emiatt csaknem hatszáz óra állásidőt fizettek ki, olyan munkabért tehát, amely mögött nem volt termelés, így azután mindjárt megértette, honnan is ered lényegében a béralap túllépése. Márpedig, ha a présműhelytől függ a színüveggyártás tervének a teljesítése — gondolta —, akkor ott kell sürgősen intézkednünk. És intézkedtek is, méghozzá azonnal. A termelési bizottság a présműhely szakszervezeti aktivistái elé tárta a helyzetet. Neer elvtársék megbeszélték velük, hogy figyelmeztessék a dolgozókat: miattuk maradt el a színüveggyártás. Felhívta őket arra is, magyarázzák meg a présműhely munkásainak, megkárosítják a közösséget, de a színüveggyártás dolgozóit egyénileg is, ha nem készítik el határidőre az alkatrészeket. Mindez még áprilisban történt. És a megbeszélés szellemében szervezett munkaversenynek már a következő hónap végén meg is volt az eredménye. A présműhely dolgozói állták szavukat, határidő előtt szállították le a szükséges alkatrészeket. Ezzel a segítséggel a színüveggyártás dolgozói 99,7 százalékos tervteljesítés mellett 8,4 százalék béralapmegtakarítást értek el. Az egyik szám eredményről beszél , a másik hibára mutat A termelési bizottság tagjainak közben szemet szúrtak egy másik műhely adatai is — bár látszólag itt minden rendben volt. Sokszor előfordul ugyanis, hogy amíg az egyik gazdasági mutató eredményekről beszél, a másik feltárja a termelés hibáit, de ismét csak annak, aki alaposan megnézi. Ebben a másik műhelyben, a normállámpa-gyártásban például februárhoz viszonyítva négy százalékkal emelkedett májusban a 100 forint munkabérre eső termelési érték. Ez mutatja, hogy 100 forint kifizetett bér mellett mennyi terméket állítottak elő. Kedvező adat, hiszen a munka termelékenységének emelkedését bizonyítja. Több lámpa jut a lakásokba, a műhelyekbe, az irodákba. Megint akadt azonban egy olyan szám, amely arról árulkodott, hogy nincs még minden rendben, nem szabad elbizakodni: a termelékenység emelkedésével párhuzamosan ugyanis több mint három százalékkal növekedett a selejt is. Baj van tehát a minőséggel. Amikor a termelési bizottság alaposan körülnézett a műhelyben, kiderült, hogy nem is irányították kellően a dolgozók versenyvállalásait a minőség javítására. S ha voltak is munkások, akik megígérték, hogy csökkentik a selejtet, hamarosan megfeledkeztek szavukról, hiszen senki sem ellenőrizte, beváltották-e ígéretüket vagy sem. De nem olyan emberek a normállámpa-gyártás dolgozói, hogy ne telnék tőlük jobb munka. Erről volt szó a következő termelési értekezleten. Elhatározták, hogy kiköszörülik a csorbát. És hogy vezetők, munkások egyaránt állják is szavukat, tanúsítják az eredmények. A lámpák minőségét minden gépcsoportnál óránként ellenőrzik és kiírják a minőségmutatókat, így azután a dolgozók állandóan pontosan látják, hol tartanak a versenyben. A múlt hó első két dekádjában már több mint egy százalékkal csökkentették a selejtet. A dolgozók tapasztalatai, segítsége nélkül csak félmunkát végezhetnek Mindamellett téved, aki az elmondottakból arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Izzó termelési bizottsága úrrá vált minden nehézségen és könnyűszerrel olvas valamennyi gazdasági mutatószámból. A termelési bizottság ugyanis nem volt elég alapos és kitartó. Ez a rádiócsőgyártás esetéből derült ki. Hiszen felfigyeltek ők arra, hogy a rádiócső-gyártásban február óta állandóan csökken az egy órára eső termelési érték, hogy márciusban 2,9 százalékkal, májusban pedig már 6,1 százalékkal kevesebb rádiócső készült el egy óra alatt, mint az év elején. De nem néztek utána a műhelyben, hogy miért van ez így. Nem beszélgettek a műszakiakkal, sem kérdezték a munkások véleményét. A műhelyben mindenki tudta, hogy a rádiócső-gyártásba az utóbbi időben sok új munkás került. Pedig ott nagy gyakorlat és alapos szakmai ismeret kell a szereléshez. Teljesítményük nem érte el még a hatvan-hetven százalékot sem. Nagyrészt emiatt csökkent az egy órára eső termelés értéke. Van itt feladata a termelési bizottságnak? Hogyne volna. Elsősorban is azt kellene megnéznie, hogy milyen szakmai segítséget kapnak az új munkások. S ha ez nem kielégítő, gondoskodniok kell a szervezett munkaimódszerátadásról. Hiszen sok olyan dolgozó van a rádiócső-gyártásban, mint Gunyi Margit, Budai Imréné, Korsós Irma szerelőnők, akik állandóan túlteljesítik normájukat és szívesen vállalnák a gyengébb dolgozók segítését, tanítását is. Szervezhetnének szakmai továbbképző tanfolyamokat. A versenyeszköz a terv teljes végrehajtásához Az Egyesült Izzó termelési bizottságának fontos feladata tehát, hogy még alaposabban tanulmányozza a termelés alakulását visszatükröző számokat , a gazdasági mutatókat. Meg kell azonban érteniök, hogy nem elegendő, ha megismerik a puszta számokat. Ez csak iránytű a mindennapi gyakorlati munkához. Amikor tehát ezek az adatok valamire felhívják figyelmüket, keressék fel a műhelyeket, beszélgessenek a dolgozókkal és kérjék segítségüket a problémák megoldásához. A mutatószámok alapján vitassák meg, hogy a műhelyben mi a legsürgősebben megoldandó feladat és hogyan küzdhetik le a gazdaságos termelés akadályait. Ha így dolgozik a termelési bizottság, akkor a verseny nem lesz formális, bürokratikus, hanem a terv minden részletében való teljesítésének hathatós eszközévé válik. Tarai László fi FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT alkalmaz kalauznak, szak- és segédmunkásnak férfi és női munkaerőket Jelentkezni lehet minden munkanapon reggel 8 és délután 4 óra között Budapest, VII., Akácfa u. 15, földszint 51. alatt. A kollektív szerződés nyári és téli egyenruhát, cipőt, mind saját, mind házastársa és gyermekei részére díjtalan utazási igazolványt biztosít. 2 1954. JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK Az áruellátásról, a főváros közlekedéséről, a lakásépítkezésről és a közoktatásról tárgyalt a Budapesti Városi Tanács Szerdán az Újvárosháza nagytermében ülést tartott a Budapesti Városi Tanács. Az ülésen megjelent Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének több tagja. Napirend előtt Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tett előterjesztést. Javasolta, hogy a tanács a Magyar Tudományos Akadémia központi biológiai kutatótelepe és központi botanikus kertje elhelyezésére bocsássa rendelkezésre a Hűvösvölgy területéhez tartozó, a Törökvészi-úttól, a Szalonka-úttól és a Hidegkuti-úttól északra eső körülbelül ötszáz holdnyi területet. A Városi Tanács az előterjesztett javaslatot elfogadta és a kutatótelep, illetve a botanikus kert létesítéséhez szükséges területet a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezésére bocsátotta azzal a feltétellel, hogy ezen a területen az Akadémia továbbra is biztosítsa a kirándulás és turistáskodás lehetőségét. A napirend első pontjaként Pongrácz Kálmán, a végrehajtó bizottság elnöke számolt be a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkáról. — A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa külön napirendi pont keretében tárgyalta az államigazgatás és a tanácsok feladatait — mondotta. — Nagy Imre elvtárs beszéde és az elhangzott hozzászólások alapján a kongresszus határozataiban megszabta a tanácsok feladatait és azokat az irányelveket, amelyek alapján a tanácsoknak dolgozniuk kell. A végrehajtó bizottság feladata, hogy a legközelebbi tanácsülés elé javaslatot terjesszen a kongresszus határozatainak alapján a tanács előtt álló feladatokról. Pongrácz Kálmán ezután rátért a végrehajtó bizottság munkájának taglalására. A helyiiparral kapcsolatban megállapította, hogy a helyiipar a lakosságnak ma már nemcsak több, hanem jobb minőségű és gazdagabb választékú árut termel. A helyiipari vállalatok első negyedéves tervüket 117 százalékra teljesítették. A kisipari szövetkezetek is túlteljesítették termelési előirányzatukat. A minisztertanács határozata alapján a mai napig körülbelül 4500 kisipari engedélyt adtak ki a kerületi tanácsok, mintegy 900 üzlethelyiséget utaltak ki és csaknem hatmillió forint rövidlejáratú kölcsönt nyújtottak a kisiparosoknak. Fejlődés mutatkozik a kereskedelem munkájában is. Ez év első negyedében a forgalom 2,2 százalékkal, az eladott áruk mennyisége 7,7 százalékkal volt nagyobb, mint 1953. év hasonló időszakában. A termelői felhozatal növekedése következtében az áprilisi átlagos árszínvonal 33,5 százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt évinél. Ezután a budapesti közüzemi szolgáltatás nehézségeiről beszélt. A gázszolgáltatás az elmúlt évben sem minőségileg, sem pedig mennyiségileg nem volt kielégítő, nagy számban romlottak el a gázmérőik. A gázátalány megállapításának módja a fogyasztók számára méltánytalan volt, az állam számára pedig anyagi kárral járt. A végrehajtó bizottság döntése alapján az átalányösszegeket ma már gyorsabban és egyszerűbben állapítják meg. A gázkészülékek, gázmérők gyártása és javítása még mindig elmarad a szükséglet mögött. A főváros közlekedése egyáltalában nem kielégítő, az általános zsúfoltság nem csökkent. A villamosvasútnál 960 főnyi létszámhiány van. Az Autóbuszüzemnél alkatrészhiány miatt 80 kocsi üzemképtelen. Az utasszám azonban mindkét helyen növekedik. Budapest közlekedésének megjavítására eddig 61 új autóbuszt és 21 új trolibuszt állítottak forgalomba. A közlekedési feladatok megvalósítása során létrejön a lőrinc—rákospalotai külső közlekedési vonal, a Vörösvári út—Sztálin-híd villamosjáratot pedig a Marx-térig vezetik. A közlekedési problémánál is súlyosabb a lakáshiány. A tanácsi szervek munkájának része volt abban, hogy a múlt év szeptemberében már 11 helyen megkezdődhettek a lakótelep építkezések összesen négyezer lakással, 1953 végéig pedig hatezer lakás építése indult meg. Ebben az évben 522 romlakást hoznak helyre. A dolgozók részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg a családiházépítési akció iránt. Eddig a városi tanács a kerületeknek 2030 telket adott az igénylők részére, ebből a kerületek 577 házhelyet osztottak ki. Az új kormányprogramm alapján nőtt a tanács beruházási kerete: 288 millió forintról 321 millió forintra emelkedett. A beruházási keret még további emelése is várható. A kormányzat elsősorban a lakosság életszínvonalának emelését szolgáló beruházási összegeket növelte. A beruházási terv teljesítése azonban nem halad megfelelően. Különösen kedvezőtlen a teljesítési arány az építési munkáknál, ahol a 205 millió forintos évi keretből április végéig csak 13 százalék valósult meg. A közoktatás kérdéseivel kapcsolatban Pongrácz Kálmán rámutatott, hogy az oktatási munkát nehezíti a tantermek zsúfoltsága és rossz állapota. Ezért ebben az évben több mint tízmillió forintot fordítanak az általános iskolák épületeinek és berendezéseinek javítására. Pongrácz Kálmán végül a feladatokról beszélt: — Az előttünk álló feladatok közül elsősorban az őszi tanácsválasztásokra kell alaposan felkészülnünk. Olyan választási rendszerre térünk át, ahol a dolgozók a tanácstagokat területi alapon személy szerint választják. További feladatunk, hogy a városi tanács területén végrehajtsuk a racionalizálást, megszüntessük a túlzott központosítást, egyszerűsítsük, olcsóbbá és gyorsabbá tegyük az apparátus munkáját. Nem kétséges, hogyha az elmúlt három hónap alatt elért eredményeket továbbfejlesztve, teljes erőnkkel és tudásunkkal dolgozunk pártunk III. kongresszusa irányelveinek és a kormány programmjának megvalósításáért, az eredmény nem marad el és eleget tehetünk a fokozott igényeknek, amelyeket pártunk és kormányunk, a dolgozó nép a tanáccsal szemben támaszt — fejezte be beszámolóját Pongrácz Kálmán. A beszámolóhoz Erős Gábor, Gerle Imre, Nógrádi Imre, Vészi Gyula, Halász Aladár, Lakatos Gyula, Vajda Dezső, Vadász Károly, Krausz József, Vágvölgyi Tibor és mások szóltak hozzá. Ezután Pongrácz Kálmán válaszolt az elhangzott felszólalásokra, majd Harrer Ferenc, a pénzügyi állandó bizottság elnökhelyettese tartott beszámolót a helyi vállalatok eredményes működésének előfeltételeiről. A tanácsülés határozatot hozott arról, hogy a városi tanácsnak a helyi vállalatokkal kapcsolatos problémáit háromtagú küldöttség ismerteti a minisztertanács elnökével. A tanácsülés ezután a budapesti lakóházak házirendjét vitatta meg. Több hozzászólás elhangzása után a házirendet néhány módosítással elfogadták. SZÍNHÁZAK Opera: A Zeneművészeti Főiskola operaszakos növendékeinek évadzáró vizsgája (7). A Magyar Néphadsereg Színháza: Teli Vilmos (7). Fővárosi Operettszínház: Két szerelem (7). Fővárosi Víg Színház: Szombat délután (7). Madách Színház: Leányvásár (8). Vidám Színpad: Utazás a viták körül (7). Kamara Varieté: Kellemeskedők (fél 7, fél 9). Fővárosi Kis Színpad: Tréfa az egész (7). Vidám Park Szabadtéri Színpada: A mi kis esztrádunk (háromnegyed 8). Fővárosi Nagycirkusz: Barátság jegyében (4, 8). MOZIK SCHUBERT: URANIA 4, n7, f9; DUNA f5, h7, 9; UGOCSA f5, h7, 9; ALKOTMÁNY (Újpest) h4, 6. n9. — KEGYETLEN TENGER: VÖRÖS CSILLAG prol. f5. h7, 9; MÁJUS 1 prol. 4. n7. f9; VÖRÖSMARTY prol. f4. h6. 8; DÓZSA prol. f5. h7. 9. — APA LETT A FIAM: SZIKRA prol. f 10. f 12. h2. 4, n7. f9; TÁTRA (Pesterzsébet, kertmozi) prol. n7, h9, vas. 4; HUNYADI (Kispest) prol. h6, n9. vas. f4; SZIGET (Margitsziget) 3. hétre prol. 9 óra; RÓZSAVÖLGYI kertmozi prol. 1, 2, 4-én 9 óra. — TÁVOLI KIKÖTŐ: FELSZABADULÁS f4, h6, 8; TÁNCSICS (Csepel) h6, 8. vas. f4. — SZERELEM ENGEDÉLY NÉLKÜL: CORVIN h4, 6, f9; MUNKÁS n6, f8. vas. 3. MACLÓVIA: MŰVÉSZ 4. n7. f9; VILÁG (Rákosszentmihály) h6, 8. vas. f4. — HALHATATLAN MELÓDIÁK: ATTILA (Budafok, kertmozi) f7. h9. vas. n5; ÚJVILÁG (Rákoskeresztúr) h6, 8 vas. f4. — AZ EZRED LEÁNYA: RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ n6. f8. szombat f5. vas. 3. negyed 6, fél 8; CSILLAG (Csillaghegy) h6, 8. vas. f4. JÓKAI (Rákoshegyi nő. f8. vas. 3. csütörtök szünnap; SZABADSÁG (Csákyliget) f6. h8. vas. n4. csütörtök szünnap. — 1. Magyar híradó, 2. Különkiadás a labdarúgó világbajnokságról (Magyarország—Nyugat Németország), 3. Beszélnek a színek, 4. Fazekacska főzz: HÍRADÓ, reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Köznapi komédia (kísérőmflsor: Láthatatlan ellenségeink): BÁSTYA 3. hétre prol. II, 1, 3, 5, 7, 9; BEM prol. 10. 12. n3, f5. h7, 9. — Az öt barát (kísérőmflsor: Dicsőséges Tanácsköztársaság): ADY prol. f4. 6. f9; CSOKONAI prol. 3, f6. 8; TANÁCS prof. 10. 12, n3, fő. h7. 9; KÖLCSEY (Kispest) hő. 8, vas. 14; BUDAI kertmozi izemrakpart 18) 3, 4 én 9 óra. — Szkander bég: SPORT 4. n7. f9; ÓBUDA 4. n7. f9. — Nézz a tükörbe: TINÓDI f4. hő. 8; MARX 4. 6. 8. Vasöklűi Bogdán: JÓZSEF ATTILA f4. hő. 8; ÁRPÁD (Soroksár) hő. 8, vas. 14. —Vidám vásár: BETHLEN 4. n7. f9; ELŐRE fő. h8, vas. n4. — Kitáncolt aranyak: TATRA prol. f3. f5. f7. f9; BRIGÁD (Pestlőrinc) fő. h8, vas. n4. MAI MŰSOROK 1. sz. Épületelemgyár felvesz vizsgázott kazánfűtőt. Lehet idősebb is. Személyes jelentkezés: Budapest XI., Budafoki út 78. Felveszünk azonnalra lemezlakatosokat, szerszámgyalust, szerszámesztergályost, szerszámkészítőt, villanyszerelőt és segédmunkásokat. Jelentkezés. Szellőző Művek XI., Gyapot u. 1. (Albertfalva).