Népszava, 1954. július (82. évfolyam, 154-180. sz.)

1954-07-01 / 154. szám

NÉPSZAVA SZÓVÁ TESSZÜK Egy szakrendelő kálváriája i­destova öt éve idén, hogy meg­nyílt Budafokon az új szakor­vosi rendelőintézet. A kerület la­kói igen nagy örömmel fogadták — ám az öröm mihamar ürömmé változott. A rendelőintézet ugyan­is kicsinynek bizonyult! Nem is kicsinynek — parányinak! Külö­nösen a fogászati osztály helyisége volt igen kicsiny, zsúfolt. A tü­relmetlen fogfájós emberek, el­unva az órákig tartó várakozást, panaszra mentek a tanácshoz és kérték: bővítsék a rendelőt. A dolgozók kérésére a rendelőinté­zetben — szinte a lehetetlent is megkísérelve — szorítottak szobát az új fogorvosi rendelőnek, fel­szerelték a legkorszerűbb szé­kekkel, műszerekkel. A tanács­nak most már csak egy aggálya volt: lesz-e orvos, aki vállal­ja a rendelést? Csakhamar került or­vos is, asszisztens is az új fogá­szatra. A kerületi tanácsnál már éppen áldásukat akarták adni az új rendelőre — amikor közbeszólt a Fővárosi Tanács egészségügyi osztálya: szó sem lehet az új ren­delő megnyitásáról! Hogy miért? Az egészségügyi minisztérium megállapította, hogy nem engedi az órakeret! A kerület lakói azonban nem nyugodtak bele ilyen könnyen az elutasításba. Szinte naponta men­tek a kerületi tanácshoz, a Fővá­rosi Tanácshoz, sőt a miniszté­riumból kint járt ellenőrnek is próbálták bebizonyítani: ha már megvan a rendelő, ha már meg­van a drága pénzen vásárolt fel­szerelés, sőt orvos is, aki ellátja a betegeket — igazán semmi aka­dálya a rendelő megnyitásának. Mindhiába! Érveik megtörtek a minisztérium áttörhetetlen szen­tenciáján: »Nem lehet, nem en­gedi az órakeret...« Nem célunk, hogy vitát kezd­jünk: helyes-e vagy helytelen a megállapított órakeret. Nyilván­valóan helytelen azonban, hogy — amint a Fővárosi Tanács egészségügyi osztályán megtud­tuk — nem az első eset, hogy az egészségügyi minisztérium egyes vezetői a rendeletek büro­kratikus értelmezésével, a papír­hoz való betű szerinti ragaszko­dással elutasítsanak észszerű, indokolt kéréseket. A kerület la­kói joggal követelik: ne csak a ke­retet lássák,­­hanem az embereket is és nyissák meg végre a betegek előtt az üresen várakozó buda­foki rendelőt. V. M. Nem is olyan nehéz a gazdasági mutatószámokból olvasni Hogyan fedezte fel ezt az Egyesült Izzó termelési bizottsága ? Amikor Neer Rezső, az Egyesült Izzó termelési bizottságának elnöke megkapta a tervosztálytól az első negyed­év termelési adatait, vizsgál­­gatni kezdte: egy-egy számon hosz­­szan eltöprengett. A tervet 103,9 szá­zalékra teljesítették — 98,8 százalé­kos tervszerűséggel. A béralapter­vet is betartották, hiszen az előirány­zatnak mindössze 99,6 százalékát használták fel. Sok szakszervezeti vezető ilyenkor megelégszik azzal, hogy ebből a néhány szám­ból le­mérje az üzem munkáját és büszkén beszél róla, milyen szép eredmé­nyeket érte­k el. Neer elvtárs azon­ban nagyon lelkiismeretes ember, kíváncsi az üzem egyéb adataira is. Ahogy alaposabban utánajárt, ér­deklődött, olyan adatra.. .butakant, amely mindjárt elattístó, • hé­ j­'' ‘ az előbbi szép eredmények mellett va­lami hiba is van az üzemben. Az ön­költség ugyanis 2,9 százalékkal ki­sebb arányban csökkent, mint ahogy a terv megszabta. Nem termelnek tehát gazdaságosan. Mi lehet ennek az oka? Hol itt a hiba? Amit csak az üzemrészek adatai árulnak el Az egész vállalat összesített ada­taiból Neer elvtárs nem kaphatott erre választ. Amikor azonban külön­­külön vizsgálta meg az üzemrészek termelési mutatószámait, úgy érezte magát, mint egyszer lakatos korá­ban. Egy bonyolultabb automatagép került eléje. Nem ismerte a gépet, de addig bajlódott vele, míg ki nem tanulmányozta szerkezetét, így tá­rultak fel előtte most is lépésről lé­pésre az üzem termelési eredményei és­­ hibái. Megtudta például, hogy az üzem 3,9 százalékos tervtúlteljesítése és a 0,4 százalékos béralapmegtakarítás csalóka adat. A színüveggyártás pél­dául csak 78 százalékra teljesítette a tervet és 12,7 százalékkal túllépte a béralapját. Amikor Neer elvtárs idáig jutott vizsgálódásában, világosan látta, hogy mi a következő lépés. A terme­lési bizottságnak a helyszínen kell felderítenie, mi okozza ezeket a hi­bákat. Kiderült: az elmaradás oka nagyrészt az, hogy a présműhely nem szállította kellő időben az al­katrészeket a színüveggyártásnak. Emiatt csaknem hatszáz óra állás­időt fizettek ki, olyan munkabért tehát, amely mögött nem volt ter­melés, így azután mindjárt meg­értette, honnan is ered lényegében a béralap túllépése. Márpedig, ha a présműhelytől függ a színüveggyártás tervének a teljesítése — gondolta —, akkor ott kell sürgősen intézkednünk. És in­tézkedtek is, méghozzá azonnal. A termelési bizottság a présműhely szakszervezeti aktivistái elé tárta a helyzetet. Neer elvtársék megbeszél­ték velük, hogy figyelmeztessék a dolgozókat: miattuk maradt el a színüveggyártás. Felhívta őket arra is, magyarázzák meg a présműhely munkásainak, megkárosítják a kö­zösséget, de a színüveggyártás dol­gozóit egyénileg is, ha nem készítik el határidőre az alkatrészeket. Mindez még áprilisban történt. És a megbeszélés szellemében szerve­zett munkaversenynek már a követ­kező hónap végén meg is volt az eredménye. A présműhely dolgozói állták szavukat, határidő előtt szál­lították le a szükséges alkatrészeket. Ezzel a segítséggel a színüveggyár­­tás dolgozói 99,7 százalékos tervtel­­­jesítés mellett 8,4 százalék béralap­­megtakarítást értek el. Az egyik szám eredményről beszél , a másik hibára mutat A termelési bizottság tagjainak közben szemet szúrtak egy másik műhely adatai is — bár látszólag itt minden rendben volt. Sokszor elő­fordul ugyanis, hogy amíg az egyik gazdasági mutató eredményekről be­szél, a másik feltárja a termelés hi­báit, de ismét csak annak, aki ala­posan megnézi. Ebben a másik mű­helyben, a normállámpa-gyártásban például februárhoz viszonyítva négy százalékkal emelkedett májusban a 100 forint munkabérre eső terme­lési érték. Ez mutatja, hogy 100 fo­rint kifizetett bér mellett mennyi terméket állítottak elő. Kedvező adat, hiszen a munka termelékeny­ségének emelkedését bizonyítja. Több lámpa jut a lakásokba, a mű­helyekbe, az irodákba. Megint akadt azonban egy olyan szám, amely arról árulkodott, ho­gy nincs még minden rendben, nem szabad elbiza­­kodni: a termelékenység emelkedé­sével párhuzamosan ugyanis több mint három százalékkal növekedett a selejt is. Baj van tehát a minőség­gel. Amikor a termelési bizottság ala­posan körülnézett a műhelyben, ki­derült, hogy nem is irányították kel­lően a dolgozók versenyvállalásait a minőség javítására. S ha voltak is munkások, akik megígérték, hogy csökkentik a selejtet, hamarosan megfeledkeztek szavukról, hiszen senki sem ellenőrizte, beváltották-e ígéretüket vagy sem. De nem olyan emberek a normállámpa-gyártás dolgozói, hogy ne telnék tőlük jobb munka. Erről volt szó a következő termelési értekezleten. Elhatározták, hogy kiköszörülik a csorbát. És hogy vezetők, munkások egyaránt állják is szavukat, tanúsítják az eredmé­nyek. A lámpák minőségét minden gépcsoportnál óránként ellenőrzik és kiírják a minőség­mutatókat, így azután a dolgozók állandóan ponto­san látják, hol tartanak a verseny­ben. A múlt hó első két dekádjá­­ban már több mint egy százalékkal csökkentették a selejtet. A dolgozók tapasztalatai, segítsége nélkül csak félmunkát végezhetnek Mindamellett téved, aki az el­mondottakból arra a következte­tésre jut, hogy az Egyesült Izzó ter­melési bizottsága úrrá vált minden nehézségen és könnyűszerrel olvas valamennyi gazdasági mutatószám­ból. A termelési bizottság ugyanis nem volt elég alapos és kitartó. Ez a rádiócsőgyártás esetéből derült ki. Hiszen felfigyeltek ők arra, hogy a rádiócső-gyártásban február óta állandóan csökken az egy órára eső termelési érték, hogy márciusban 2,9 százalékkal, májusban pedig már 6,1 százalékkal kevesebb rádiócső készült el egy óra alatt, mint az év elején. De nem néztek utána a mű­helyben, hogy miért van ez így. Nem beszélgettek a műszakiakkal, sem kérdezték a munkások véleményét. A műhelyben mindenki tudta, hogy a rádiócső-gyártásba az utóbbi idő­ben sok új munkás került. Pedig ott nagy gyakorlat és alapos szak­mai ismeret kell a szereléshez. Tel­jesítményük nem érte el még a hat­­van-hetven százalékot sem. Nagy­részt emiatt csökkent az egy órára eső termelés értéke. Van itt feladata a termelési bi­zottságnak? Hogyne volna. Elsősorban is azt kellene megnéznie, hogy milyen szakmai segítséget kapnak az új munkások. S ha ez nem kielégítő, gondoskodniok kell a szervezett munkaimódszerátadásról. Hiszen sok olyan dolgozó van a rádiócső-gyár­­tásban, mint Gunyi Margit, Budai Imréné, Korsós Irma szerelőnők, akik állandóan túlteljesítik normá­jukat és szívesen vállalnák a gyen­gébb dolgozók segítését, tanítását is. Szervezhetnének szakmai tovább­képző tanfolyamokat. A verseny­­­eszköz a terv teljes végrehajtásához Az Egyesült Izzó termelési bizott­ságának fontos feladata tehát, hogy még alaposabban tanulmányozza a termelés alakulását visszatükröző számokat , a gazdasági mutatókat. Meg kell azonban­ érteniök, hogy nem elegendő, ha megismerik a puszta számokat. Ez csak iránytű a mindennapi gyakorlati munkához. Amikor tehát ezek az adatok vala­mire felhívják figyelmüket, keres­sék fel a műhelyeket, beszélgessenek a dolgozókkal és kérjék segítségüket a problémák megoldásához. A mu­tatószámok alapján vitassák meg, hogy a műhelyben mi a legsürgő­sebben megoldandó feladat és ho­gyan küzdhetik le a gazdaságos ter­melés akadályait. Ha így dolgozik a termelési bizottság, akkor a verseny nem lesz formális, bürokratikus, hanem a terv minden részletében való teljesítésének hathatós eszkö­zévé válik. Tarai László fi FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT alkalmaz kalauznak, szak- és segédmunkásnak férfi és női munkaerőket Jelentkezni lehet minden munkanapon reggel 8 és dél­után 4 óra között Budapest, VII., Akácfa­ u. 15, földszint 51. alatt. A kollektív szerződés nyári és téli egyenruhát, cipőt, mind saját, mind házastársa és gyermekei részére díjtalan utazási igazolványt biztosít. 2 1954. JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK Az áruellátásról, a főváros közlekedéséről, a lakásépítkezésről és a közoktatásról tárgyalt a Budapesti Városi Tanács Szerdán az Újvárosháza nagyter­mében ülést tartott a Budapesti Vá­rosi Tanács. Az ülésen megjelent Bognár József bel- és külkereske­delmi miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének több tagja. Napirend előtt Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tett előterjesz­tést. Javasolta, hogy a tanács a Ma­gyar Tudományos Akadémia köz­ponti biológiai kutatótelepe és köz­ponti botanikus kertje elhelye­zésére bocsássa rendelkezésre a Hűvösvölgy területéhez tartozó, a Törökvészi-úttól, a Szalonka-úttól és a Hidegkuti-úttól északra eső kö­rülbelül ötszáz holdnyi területet. A Városi Tanács az előterjesztett javaslatot elfo­gadta és a kutatótelep, illetve a botanikus kert létesítéséhez szükséges területet a Magyar Tudományos Akadémia rendel­kezésére bocsátotta azzal a feltétellel, hogy ezen a terü­leten az Akadémia továbbra is biz­tosítsa a kirándulás és turistásko­­dás lehetőségét. A napirend első pontjaként Pong­rácz Kálmán, a végrehajtó bizottság elnöke számolt be a legutóbbi ta­nácsülés óta végzett munkáról. — A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa külön napirendi pont keretében tárgyalta az államigazga­tás és a tanácsok feladatait — mon­dotta. — Nagy Imre elvtárs beszéde és az elhangzott hozzászólások alap­ján a kongresszus határozataiban megszabta a tanácsok feladatait és azokat az irányelveket, amelyek alapján a tanácsoknak dolgozniuk kell. A végrehajtó bizottság fel­adata, hogy a legközelebbi tanács­ülés elé javaslatot terjesszen a kon­gresszus határozatainak alapján a tanács előtt álló feladatokról. Pongrácz Kálmán ezután rátért a végrehajtó bizottság munkájának taglalására. A helyiiparral kapcso­latban megállapította, hogy a helyi­ipar a lakosságnak ma már nemcsak több, hanem jobb minőségű és gazda­gabb választékú árut termel. A helyiipari vállalatok első negyedéves tervüket 117 százalékra teljesítették. A kisipari szövetkezetek is túlteljesí­tették termelési előirányzatukat. A minisztertanács határozata alapján a mai napig körülbelül 4500 kisipari engedélyt adtak ki a kerületi taná­csok, mintegy 900 üzlethelyiséget utaltak ki és csaknem hatmillió forint rövidlejáratú kölcsönt nyújtot­tak a kisiparosoknak. Fejlődés mu­tatkozik a kereskedelem munkájá­ban is. Ez év első negyedében a for­galom 2,2 százalékkal, az eladott áruk mennyisége 7,7 százalék­kal volt nagyobb, mint 1953. év hasonló időszakában. A termelői felhozatal növekedése következ­tében az áprilisi átlagos árszín­vonal 33,5 százalékkal volt ala­csonyabb az elmúlt évinél. Ezután a budapesti közüzemi szol­gáltatás nehézségeiről beszélt. A gázszolgáltatás az elmúlt évben sem minőségileg, sem pedig mennyiségi­leg nem volt kielégítő, nagy számban romlottak el a gázmérőik. A gáz­­átalány megállapításának módja a fogyasztók számára méltánytalan volt, az állam számára pedig anyagi kárral járt. A végrehajtó bizottság döntése alapján az átalányösszegeket ma már gyorsabban és egyszerűbben állapítják meg. A gázkészülékek, gázmérők gyártása és javítása még mindig elmarad a szükséglet mö­gött. A főváros közlekedése egyáltalá­ban nem kielégítő, az általános zsú­foltság nem csökkent. A villamos­vasútnál 960 főnyi létszámhiány van. Az Autóbuszüzemnél alkatrész­hiány miatt 80 kocsi üzemképtelen. Az utasszám azonban mindkét he­lyen növekedik. Budapest közlekedésének meg­javítására eddig 61 új autóbuszt és 21 új trolibuszt állítottak for­galomba. A közlekedési feladatok megvalósí­tása során létrejön a lőrinc—rákos­­palotai külső közlekedési vonal, a Vörösvá­ri­ út—Sztálin-híd villamos­járatot pedig a Marx-térig vezetik. A közlekedési problémánál is sú­lyosabb a lakáshiány. A tanácsi szervek munkájának része volt ab­ban, hogy a múlt év szeptemberében már 11 helyen megkezdődhettek a lakótelep építkezések összesen négy­ezer lakással, 1953 végéig pedig hat­ezer lakás építése indult meg. Ebben az évben 522 romlakást hoznak helyre. A dolgozók részéről nagy érdek­lődés nyilvánul meg a családi­házépítési akció iránt. Eddig a városi tanács a kerületeknek 2030 telket adott az igénylők részére, ebből a kerületek 577 házhelyet osz­tottak ki. Az új kormányprogramm alapján nőtt a tanács beruházási kerete: 288 millió forintról 321 millió forintra emelkedett. A beruházási keret még további emelése is várható. A kormányzat elsősorban a lakosság életszínvonalának emelését szolgáló beruházási összegeket növelte. A beruházási terv teljesítése azonban nem halad megfelelően. Különösen kedvezőtlen a teljesítési arány az építési munkáknál, ahol a 205 millió forintos évi keretből április végéig csak 13 százalék valósult meg. A közoktatás kérdéseivel kapcso­latban Pongrácz Kálmán rámuta­tott, hogy az oktatási munkát nehe­zíti a tantermek zsúfoltsága és rossz állapota. Ezért ebben az évben több mint tíz­millió forintot fordítanak az általános iskolák épületeinek és berendezéseinek javítására. Pongrácz Kálmán végül a felada­tokról beszélt: — Az előttünk álló feladatok közül elsősorban az őszi tanács­választásokra kell alaposan fel­készülnünk. Olyan választási rendszerre térünk át, ahol a dolgozók a tanácstagokat területi alapon személy szerint vá­lasztják. További feladatunk, hogy a vá­rosi tanács területén végrehajt­suk a racionalizálást, megszün­tessük a túlzott központosítást, egyszerűsítsük, olcsóbbá és gyor­sabbá tegyük az apparátus munkáját.­­ Nem kétséges, hogyha az el­múlt három hónap alatt elért ered­ményeket továbbfejlesztve, teljes erőnkkel és tudásunkkal dolgozunk pártunk III. kongresszusa irány­elveinek és a kormány programmjá­­nak megvalósításáért, az eredmény nem marad el és eleget tehetünk a fokozott igényeknek, amelyeket pár­tunk és kormányunk, a dolgozó nép a tanáccsal szemben támaszt — fe­jezte be beszámolóját Pongrácz Kálmán. A beszámolóhoz Erős Gábor, Gerle Imre, Nógrádi Imre, Vészi Gyula, Halász Aladár, Lakatos Gyula, Vajda Dezső, Vadász Károly, Krausz József, Vágvölgyi Tibor és mások szóltak hozzá. Ezután Pong­rácz Kálmán válaszolt az elhangzott felszólalásokra, majd Harrer Ferenc, a pénzügyi állandó bizottság elnök­­helyettese tartott beszámolót a helyi vállalatok eredményes működésének előfeltételeiről. A tanácsülés határo­zatot hozott arról, hogy a városi ta­nácsnak a helyi vállalatokkal kap­csolatos problémáit háromtagú kül­döttség ismerteti a minisztertanács elnökével. A tanácsülés ezután a budapesti lakóházak házirendjét vitatta meg. Több hozzászólás elhangzása után a házirendet néhány módosítással el­fogadták. SZÍNHÁZAK Opera: A Zeneművészeti Főiskola opera­szakos növendékeinek évadzáró vizsgája (7). A Magyar Néphadsereg Színháza: Teli Vilmos (7). Fővárosi Operettszínház: Két szerelem (7). Fővárosi Víg Színház: Szom­bat délután (7). Madách Színház: Leány­vásár (8). Vidám Színpad: Utazás a viták körül (7). Kamara Varieté: Kellemeskedők (fél 7, fél 9). Fővárosi Kis Színpad: Tréfa az egész (7). Vidám Park Szabadtéri Szín­pada: A mi kis esztrádunk (háromnegyed 8). Fővárosi Nagycirkusz: Barátság jegyé­ben (4, 8). MOZIK SCHUBERT: URANIA 4, n7, f9; DUNA f5, h7, 9; UGOCSA f5, h7, 9; ALKOTMÁNY (Újpest) h4, 6. n9. — KEGYETLEN TEN­GER: VÖRÖS CSILLAG prol. f5. h7, 9; MÁJUS 1 prol. 4. n7. f9; VÖRÖSMARTY prol. f4. h6. 8; DÓZSA prol. f5. h7. 9. — APA LETT A FIAM: SZIKRA prol. f 10. f 12. h2. 4, n7. f9; TÁTRA (Pesterzsébet, kert­mozi) prol. n7, h9, vas. 4; HUNYADI (Kis­pest) prol. h6, n9. vas. f4; SZIGET (Mar­gitsziget) 3. hétre prol. 9 óra; RÓZSAVÖL­GYI kertmozi prol. 1, 2, 4-én 9 óra. — TÁVOLI KIKÖTŐ: FELSZAB­ADULÁS f4, h6, 8; TÁNCSICS (Csepel) h6, 8. vas. f4. — SZERELEM ENGEDÉLY NÉLKÜL: CORVIN h4, 6, f9; MUNKÁS n6, f8. vas. 3.­­ MACLÓVIA: MŰVÉSZ 4. n7. f9; VILÁG (Rákosszentmihály) h6, 8. vas. f4. — HAL­HATATLAN MELÓDIÁK: ATTILA (Buda­fok, kertmozi) f7. h9. vas. n5; ÚJVILÁG (Rákoskeresztúr) h6, 8 vas. f4. — AZ EZRED LEÁNYA: RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ n6. f8. szombat f5. vas. 3. negyed 6, fél 8; CSILLAG (Csillaghegy) h6, 8. vas. f4. JÓKAI (Rákoshegyi nő. f8. vas. 3. csütörtök szünnap; SZABADSÁG (Csákyliget) f6. h8. vas. n4. csütörtök szünnap. — 1. Magyar híradó, 2. Külön­kiadás a labdarúgó világbajnokságról (Ma­gyarország—Nyugat Németország), 3. Be­szélnek a színek, 4. Fazekacska főzz: HÍRADÓ, reggel 9-től este 11-ig folytató­lag. Köznapi komédia (kísérőmflsor: Láthatat­lan ellenségeink): BÁSTYA 3. hétre prol. II, 1, 3, 5, 7, 9; BEM prol. 10. 12. n3, f5. h7, 9. — Az öt barát (kísérőmflsor: Dicső­séges Tanácsköztársaság): ADY prol. f4. 6. f9; CSOKONAI prol. 3, f6. 8; TANÁCS prof. 10. 12, n3, fő. h7. 9; KÖLCSEY (Kis­pest) hő. 8, vas. 14; BUDAI kertmozi izem­­rakpart 18) 3, 4 én 9 óra. — Szkander bég: SPORT 4. n7. f9; ÓBUDA 4. n7. f9. — Nézz a tükörbe: TINÓDI f4. hő. 8; MARX 4. 6. 8.­­ Vasöklűi Bogdán: JÓZSEF ATTILA f4. hő. 8; ÁRPÁD (Soroksár) hő. 8, vas. 14. —­­Vidám vásár: BETHLEN 4. n7. f9; ELŐRE fő. h8, vas. n4. — Kitáncolt aranyak: TATRA prol. f3. f5. f7. f9; BRIGÁD (Pest­lőrinc) fő. h8, vas. n4. MAI MŰSOROK 1. sz. Épületelemgyár felvesz vizsgázott kazánfűtőt. Lehet idő­sebb is. Személyes jelentkezés: Budapest XI., Budafoki­ út 78. Felveszünk azonnalra lemez­lakatosokat, szerszámgyalust, szer­számesztergályost, szerszámkészí­tőt, villanyszerelőt és segédmun­kásokat. Jelentkezés. Szellőző Művek XI., Gyapot­ u. 1. (Albert­falva).

Next