Népszava, 1954. szeptember (82. évfolyam, 206-231. sz.)
1954-09-25 / 227. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 82. évfolyam, 227. szám ARA 50 FILLÉR 1954. szeptember 25. szombat Jól képzett, fegyelmezett szakszervezeti munkásokat! A Laboratóriumi Felszerelések Gyára üvegtechnikus műhelyének nagy hőségben dolgozó munkásai megkérdezték Tóth László bizalmitól: jár-e nekik pótszabadság? És hány szakszervezeti aktivista van, akiihez naponta a legkülönfélébb kérdésekkel fordulnak a munkások. Most a kölcsönjegyzés napjaiban, amikor közvetlenebb beszélgetésekre kerül sor, előhozakodnak bér- és munkaügyi, kulturális és sportvonatkozású, világpolitumi és szociális problémáikkal és várják, lesik, mit mond a választott szakszervezeti ember. S hányszor fordul elő, hogy a bizalmiak — éppúgy, mint Tóth László — nem tudnak mindenre megfelelni. Joggal méltatlankodnak ilyenkor a dolgozók. Joggal elvárják azoktól, akik a dolgozók bizalmából viselik tisztüket, hogy jó vezetők legyenek, hogy bármikor bizalommal fordulhassanakhozzájuk. Azt várják tőlük, hogy képviseljék a dolgozók érdekeit, adjanak világos válaszokat kérdéseikre. Nem, nem arról van szó, hogy aki bizalmi, annak már mindent tudnia kell. De tanulással — megbízói örömére — sok mindent megtudhat mindarról, ami leginkább foglalkoztatja a munkásokat, ami legjobban érdekli őket. És ha a bizalmi szorgalmas, ha fejlődik, egyre fontosabb, megtisztelő szakszervezeti funkció betöltésére válik alkalmassá. A szakszervezeti aktivisták zöme állandóan bővíti ismereteit. Tóth László sem nyugodott addig, míg végére nem járt a pótszabadság ügyének. A dolgozók azonban természetesen ott, a helyszínen, azonnal várják a választ az ilyen alkalmi kérdésekre. Sőt a bizalmi ne is várja meg, amíg kérdeznek tőle valamit. A jó bizalmi anélkül is szüntelenül foglalkozik a csoportjával. Felvilágosítja a dolgozókat jogaikról, emlékezteti őket kötelességeikre. S minderre csak állandó, rendszeres önképzéssel, szorgalmas tanulással válhat alkalmassá. Azt szokták mondani: gyakorlat teszi a mestert, így igaz. A régebbi gyakorlott szakszervezeti aktivisták a mindennapi munka közben edződtek avatott vezetőkké, bátor harcosokká. A bizalminak azonban múlhatatlan szüksége van arra is, hogy felvértezze magát elméletileg, hogy tanuljon. Évről évre újabb és újabb ismereteket kell szereznie, együtt kell fejlődnie az élettel, a növekvő feladatokkal. Ezt szolgálja a szakszervezeti oktatás. A szakszervezeti oktatás a gyakorlati szakszervezeti tevékenység szerves része. Helytelen volna valami különálló feladatnak tekinteni. Amikor például a bizalmiak összegyűlnek, hogy beszámoljanak munkájukról, egyben kicserélik tapasztalataikat is. A vitavezetőtől függ aztán, mennyire ismerik fel s mennyire általánosítják a legjobb tapasztalatokat, a bizalmiaktól pedig az, hogyan veszik át társaik jobb módszerét. Az ilyen értekezleteket kitűnően fel lehet használni az időszerű rendeletek, határozatok ismertetésére is. Napirendre tűzhetik — a többi között — a sztahanovista mozgalom helyzetét. Ilyenkor az vb egyik tagja a minisztertanács és a SZOT határozatából kiindulva, rövid előadást tart a szocialista verseny szervezésének a feladatairól. Ezután megvitatják, miképpen hajtották végre üzemükben a határozatot. Megbeszélik a bizalmiak tennivalóit is a határozat végrehajtásában. De ugyanígy sor kerülhet más témákra is, például a szociális intézmények helyzetére, a bérügyekre, a munkavédelem, a kulturális munka problémáira stb. Az aktivisták így állandóan gyarapodnak tudásban, ismeretekben is. A munkabizottságok értekezleteit szintén jól fel lehet használni továbbképzésre, a konkrét tennivalók megbeszélésére. A már iskolát végzett aleelnökök és más funkcionáriusok számára a központokban és a megyékben előadásokat tartanak a szakszervezeti munka elvi kérdéseiről, a vezetés, az üzemszervezés problémáiról. Ezek azonban csak akkor sikerülhetnek, ha jól felkészültek az előadók, ha olyanok, akik alaposan ismerik az egyes munkaterületeket: a szakszervezetek központi vezetőségeinek tagjai, osztályvezetők, igazgatók, főmérnökök. Ha az vb-tagok megismerik például a gazdasági mutatókat, több segítséget nyújthatnak a vállalat vezetőinek Ugyanakkor jobban segíthetik a dolgozókat is jogos kéréseik, panaszaik elintézésében. A legfontosabb mégis, hogy tanítsák a szakszervezeti munkában még járatlan, újonnan választott társadalmi munkásokat. Nagyrészt ezen áll vagy bukik, hogy megmaradnak-e az aktíva soraiban. Ez pedig nem lehet közömbös egyetlen szakszervezeti vezető előtt sem. A munkások szervezetei éppen azzal erősödnek, ha állandóan növekszik az önkéntes társadalmi tevékenységet végzők száma. Ennek egyik fontos feltétele pedig a szüntelen tanítás, a nevelés. Hiszen a még tapasztalatlan aktivistáknak szükségük van bátorításra, biztatásra. És nem csupán erre. Arra is, hogy megismerjék a társadalmi munka célját, szépségeit. Erre valók az alapképzésül szolgáló esti tanfolyamok, amelyeket mindenütt megszerveznek az idén. Ezek a tanfolyamok nemcsak a hallgatók ismereteit gyarapítják. Lényeges jellemzőjük, hogy nevelik is őket. Gazdaságpolitikánk új irányvonalát nem vihetnénk sikerre kemény, bátor kiállású, helytállni kész aktivisták nélkül. Csak az ilyen emberek gyűrhetik le a nehézségeket, ragadhatják magukkal a személyes példamutatás ereje révén a többit. A szakszervezeti oktatás felvértezi az aktivistákat a tudás fegyverével, jó tulajdonságokat ébreszt bennük, neveli őket. A mindennapi szakszervezeti élet tevékenységei közben megtanulni és továbbadni a jó, a bevált módszereket, hogy széles területeken alkalmazzák — ez most az esti oktatás fő módszere. A szakszervezeti munka soha nem válhat öncélúvá. Minden időben az adott helyzetnek megfelelően kell segítenie az államot, a párt megszabta feladatok végrehajtásában. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kölcsönjegyzésben éppen azok az aktivisták érnek el jobb eredményt, akik választ adnak a dolgozók kérdéseire és képesek megmutatni, hogyan függnek össze a helyi problémák az országos ügyeikkel. A szakszervezeti oktatás legfőbb tartalmát éppen az adja, hogy megérteti az aktivistákkal a szocializmus építése új szakaszával járó nagy feladatokat és végrehajtására neveli őket-: I Hazafias Népfront megnöveli hazánk és a magyar békemozgalom erejét Az Országos Béketanács csatlakozott a Hazafias Népfronthoz Az Országos Béketanács csütörtök délután kibővített elnökségi ülést tartott. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más vezető személyisége, a munkában kitűnt dolgozók. Az ülést Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világtanács tagja nyitotta meg. Bevezetőben rámutatott arra, hogy a magyar békemozgalom élénkebb tevékenysége az elmúlt hónapokban nemcsak nemzetközi eseményekkel magyarázható, hanem belpolitikaiakkal is. Dolgozó népünk például tevékenyen részt vett a tanácstörvény megvitatásában s ebben nagy szerepük volt a békebizottságoknak is. A másik nagy esemény, amely a magyar közélet középpontjában (Folytatás a harmadik oldalon) A HAZA JAVÁRA, A MAGAD HASZNÁRA! Az óbudai hajógyáriak derekasan helytállnak a békekölcsön jegyzésénél. A mázolóműhely dolgozói munkahelyükön, egy terven felül vállalt 1100 tonnás exporthajó fedélzetén, írják nevüket a jegyzési ívre. Bubala István, Hankó András és Kerti Ferenc ezer-ezer forinttal szerepelnek Kádái Lajos ezerszáz és Mátyás György hatszázforintos jegyzése mellett (Gonda György felvétele) . Hívjanak össze értekezletet a koreai kérdés békés megoldására Csou Jün-laj beszéde a kínai országgyűlés első ülésszakán Peking, szept. 24. (Új Kína) A kínai országos népi gyűlés első ülésszakán Csou Enlaj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke a kormány munkájáról beszámolót mondott. Foglalkozott a koreai béke helyreállításának kérdésével is és erről a következőket mondotta: — Ami Koreát illeti, az Egyesült Államok kormányának és a Li Szin Man-klikknek önkényes politikája okozta, hogy a genfi értekezleten nem jöhetett létre megegyezés a koreai kérdés békés rendezéséről. Azonban a genfi értekezletnek az indokínai kérdésben elért sikere arra mutat, hogy az ázsiai semleges országok bevonásával értekezletet kell összehívni, amely újból vitassa meg a koreai kérdés békés rendezését. Ez az értekezlet elősegítené Korea békés egyesítése kérdésének megoldását, a koreai nép nemzeti jogai tiszteletben tartásának elve alapján és elősegítené Ázsia és az egész világ békéjének megőrzését. (Folytatás az 5. oldalon) Országos közlekedési értekezlet Budapesten A Közlekedés- és Közlekedésépítéstudományi Egyesület rendezésében szeptember 23-tól 30-ig Budapesten országos közlekedési értekezletet tartattak. Az értekezleten részt vevők két tagozatban folytatják tanácskozásaikat. A vasúti tagozaton megtárgyalják a vasúti vontatójárművek energiaellátási kérdéseit és a Diesel-motoros vontatás fejlesztésének lehetőségeit. A közúti tagozat részvevői az útburkolatok gazdaságos méretezését és a gépjárműközlekedés különböző problémáit beszélik meg. Országszerte fokozódó ütemi ívyei jegyzik az ötödik békekölcsönt Országszerte a szántóföldeken, a gyárakban, a bányákban és a hivatalokban fokozódó ütemben folyik a békekölcsönjegyzés. Az első nap szép eredményei után pénteken is újabb száz- és százezrek hajoltak az ívek fölé, hogy beírják nevüket a kölcsönjegyzők listájára. A jegyzés első két napján kiváló termelési eredmények is születtek a 41. sz. Építőipari Vállalat békeutcai lakásépítkezésen. A munkában példamutatók voltak a legelsők a kölcsönjegyzésnél is. Macsali Sándor kőműves gyorsfalazóbrigádjával 185 százalékos eredményt ért el, emellett pedig 1300 forintot jegyzett. Hogy még több jusson lakásépítkezésre, A kerepesi úti hatalmas lakásépítkezésen péntek délig már lejegyzett a dolgozók több mint ötven százaléka. AmikorStegrl Béla, az előregyártótelep betonozója 500 forintos kölcsönt jegyzett, társaihoz fordulva azt mondta: »Telepünk a napokban új, nagyteljesítményű betonkeverőt kapott, így brigádunk még jobb körülményekközött dolgozhat, többet tudunk keresni, természetes, hogy segítjük államunkat, hogy még több jusson lakásépítkezésre, munkánkat könynyítő gépekre.« Az Orion-gyár asszonyai a több százezer forintos költséggel épített, 46 személyes ragyogó, új bölcsődéért, a napfényes, tiszta ebédlőért járultak hozzá forintjaikkal az állam nagy háztartásához. Amikor Tátrai Árpádnét felkereste az üzemi jegyeztető pár, mindjárt azt újságolta nekik, hogy két gyermekét már felvették a napokban megnyíló új bölcsődébe. Így hát örömét is beleírta a jegyzési ívre került 400 forintba. Halász Zoltánné, a Minőségi Állami Áruház dolgozója az elmúlt békekölcsönjegyzés óta megnövekedett forgalomban is látja az életszínvonal emelkedését. És mint mondta: »Most jobban megengedhetem magamnak, hogy 1100 forintot jegyezzek, mert édesanyámnak felemelték a nyugdíját s ezután több pénz kerül a családba ...« Dolmány Margit, a Szegedi Textilművek első női mérnöke az első békekölcsön kibocsátásakor még a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója volt. Ekkor havi 325 forint ösztöndíjat kapott s akkor is jegyzett kölcsönt. »Most, amikor első keresetemből 650 forintot, fizetésem felét jegyzem — mondotta —, hálámnak is kifejezést adok ... Azért jegyeztem, hogy kölcsönömmel is meggyorsítsam a lakásépítkezést...« Dolmány Margit ugyanis az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyár mérnökének, Halász Károlynak a menyasszonya és már beadták igénylésüket a Szegeden épülő gyönyörű ház 150 lakásának egyikére. Pénzzel és több szénnel A borsodi szénmedence bányászai is lelkesen veszik ki részüket a békekölcsön jegyzésből, s ugyanakkor javítják termelésüket is. A szuhakállói bányaüzemben a termelésben és a kölcsönjegyzésben is a kommunista bányászok járnak az élen. Az ő példájukat követve, a bánya dolgozóinak már több mint kétharmada jegyzett. Boros János, a vízbetörés során kimentett bányász 1200 forintot irt az ívre. A szuhakállóiak jó munkájukkal is megmutatják államunk iránti hűségüket. Péntekre virradóan 105,6 százalékra teljesítették napi tervüket. A herbolyai bányaüzem Tervtáróját az ötéves tervkölcsön jegyzésekor víztelenítették. Azóta is itt dolgozik Németh István DISZ-titkár, aki az egyik frontbrigádot vezeti. A brigád 16 fiatalja együttesen kereste fel a jegyzésgyűjtőket, s egymásután írták nevük után a kölcsön összegét, összesen 19.200 forintot adtak az államnak. A fiatal bányamunkások elhatározták, hogy a békekölcsönjegyzés tiszteletére ünnepi műszakot tartanak. Példájukat a többi DISZ-fiatal és az idősebb vájárok is követték, így az üzem 129,4 százalékos napi tervteljesítést ért el. A gánti bauxitbányászok élenjárnak a termelésben a Fejér megyei ipari üzemek között, de elsőként jegyeztek békekölcsönt is. Péntek délig a gánti dolgozók kétharmada összesen 273.000 forintot jegyzett. Termelőszövetkezetiek és egyénileg dolgozó parasztok Pénteken, a kölcsönjegyzés második napján a mezőgazdasági dolgozók százezrei írták nevüket a jegyzési ívekre. Termelőszövetkezetek irodáiban, gépállomások műhelyeiben, s kint a szántóföldeken szakadatlanul gyűlnek a jegyzési íveken a forintok. Nagy Sándor, Szabolcs- Szatmár megye Munka Érdeméremmel kitüntetett kertészeti előadója ezer forint békekölcsönt jegyzett. Pénteken kora hajnalban a tiszavasvári Munka termelőszövetkezet aranysárga kalászú rizsföldjén hatvan szövetkezeti dolgozó vágta a termést. A halastónál fiatalok foglalatoskodtak, a Keleti Főcsatorna vizével öntözött konyhakertészetben pedig piacra készítették a zöldségféléket. Reggel kilenc órakor minden termelőszövetkezeti tag letette szerszámát és elindult, hogy békekölcsönt jegyezzen. Balogh Károly a jegyzési ívet kezébefogva rámutatott az odalátszó Tiszalöki Erőműre, a Keleti Főcsatornára: " Az öntözéses konyhakertészetből eddig 150.000 forintot kaptunk, a rizsföldről 12 000 halivadékot, eddig 150 mázsa rizst takarítottunk be. Jövőre bővítjük rizsterületünnket, halastavunkat. Saját tervünket is előrelendítjük, amikor békekölcsönt jegyzünk. A szövetkezet dolgozói ásólapra fektetett íveken jegyeztek egymásután békekölcsönt. Csongrád megyében, Ószentiván községben a gazdák délre már valamennyien eleget tettek hazafias kötelességüknek és összesen 27.400 forintot — a tavalyinál ötezer forinttal többet adtak kölcsön államunknak. A nagyvárad téri autóbuszvégállomáson is szorgalmasan folyik a békekölcsön jegyzése. Szeder István és Alagyi Mihály gépkocsivezetők átadják az ötszáz forint jegyzésről szóló igazolást Tumpek Mária kalauznőnek (keresete 960 forint). Kuti Teréz háromszázforintos jegyzéssel szerepel a listán. (Gonda György felvétele)