Népszava, 1955. január (83. évfolyam, 1-25. sz.)
1955-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA________ 13. évfolyam, 1. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955. január 1. szombat Bort, búsát, békességet! A poharak összecsendülnek. Az arcokon mosoly, bizakodás. Barátok, ismerősök, de ismeretlenek is vígan köszöntik egymást: boldog új esztendőt. Az emberi élet óramutatója ismét fordult egyet. Elmúlt egy év, s most mindenki kérdőn előreveti tekintetét az ismeretlen napok, hetek, hónapok felé. Apáink, nagyanyáink ifjú korában még nagyban dívott szilveszter éji ólomöntéssel, kártyavetéssel, tenyérből olvasással kifürkészni a jövendőt. Ezek a népszokások, tréfás jövendőmondások — ha régi hitelüket el is vesztették — sok helyen bizonyára derűsebbé tették az idei újévbe forduló éjszakát is. A babonákban, csodákban, varázslatokban nemigen hisznek már az emberek, de az örök kérdés, a jövőbelátás izgató kívánsága ma is elevenen él az emberek szívében: mit hoz az új esztendő?! Az eladó lány derék vőlegényről álmodozik, a legény szépséges szerelmesének eljövetelét várja, a szenvedő beteg gyógyulást remél, a tudós nagy felfedezésekhez akar eljutni, az öregek fáradt szemében a kisunokák ártatlan mosolya gyújt örömöt, a fiatal párok talán új bútort szeretnének ... Egyszerű emberek vágya, kívánságai... Ki győzné valamennyit számontartani, felsorolni. És mégis ma talán éppen ez a legfontosabb. Mert igazán bölcs jövendőt mondani csakis az tud, aki ismeri, számontartja az egyszerű emberek kívánságait, vágyait, mert ezeknek a teljesülésétől az egész nép boldogulása, boldogsága függ. Tíz évvel ezelőtt egyetlen nagy kívánság dobogtatta szíveinket: békét otthonainkban, békét a világnak valahára! 1945 január 1-én az ország nagyobbik fele már szabadon lélegzett. Budapest felett még vészesen morajlott az ég, sötét pincékben laktak az emberek, Székesfehérvár körül iszonyatos, véres összecsapásokra került a sor a felszabadító szovjet csapatok és a fasiszták páncélosai között. De a Tiszántúl bátorszívű emberek vezetésével a falvak népe itt-ott már kisereglett a határba, hogy leverje az első mezsgyekarókat az elhagyott új birtokok földjébe, megszerezze ősi jussát. Hány évtized, hány évszázad újesztendei álma, szegényparaszti kívánsága vált élő valósággá tíz- és százezrek számára, azon a tavaszon. Ebben az újesztendőben kisütött a nap sokat szenvedett országunk felett: vége lett a csendőrök, szolgabírák, grófok világának, vége lett az öldöklésnek, elhallgattak a pusztító fegyverek s az ország ismét élni kezdett. Azóta új történelmet ír a magyar nép. Amióta megszabadult zsarnok uraitól, az újévi reménykedés, a soksok vágy és szívbéli jókívánság nem puszta álmodozás többé. Bölcs és messzelátó vezetője van az országnak, amilyen a felszabadulás előtt soha nem volt. bölcs és messzelátó vezető a párt, amely egy a dolgozó néppel, s számontartja az egyszerű emberek vágyait, kívánságait. Az ember a maga szükségleteivel: ez a célja a hazánkban folyó nagy-nagy építőmunkának. Ezt a célt jelölte meg világosan az 1953. évi kormányprogram és ennek megvalósítása volt az elmúlt év legfőbb feladata is. »Bort, búzát, békességet« — mily szépen szólnak ezek a szavak a júniusi út politikájának céljairól. S ki ne érezné, ki ne látná, hogy ez a régi újesztendei kívánság minden gondunk, bajunk mellett is, ma már sokkal biztatóbb valóság, akárcsak egy esztendővel ezelőtt. Az idei évfordulón nincsenek komoly ellátási zavarok, jobb kedvvel dolgozik földjén a paraszt, bőségesebben terül a városi dolgozók asztala is. Szorosabban összefogott a város és a falu népe s nincs okunk kételkedni, hogy ebben az esztendőben még gyorsabban fejlődik majd a mezőgazdaság s iparunk is jobban dolgozik majd a jólétért. Újesztendei vágyak, kívánságok! Mennyire ugyanolyan emberiek ma, mint ötven, vagy száz esztendővel ezelőtt és mégis mennyire mások. Emlékezzünk csak azokra az új évekre, amikor a paraszt ilyentájt azon búsongott: Jaj,mi lesz? Elárverezik a földecskémet, elviszi a bank az utolsó párnámat. Lesz-e még holnap állásom, kenyerem? — így gondolt a bizonytalan jövőre, félve, rettegve a munkás s a tanult értelmiség. Ez volt a kérlelhetetlen törvénye a kizsákmányolok világának. Ma bizakodva mondhatjuk : boldog új esztendőt. Kívánságaink megvalósulásának nincsenek többé leküzdhetetlen akadályai. De a boldogság sohasem jön el magától. Tenni, küzdeni kell érte. Hinni az erőnkben, szorgalmasan, becsületesen dolgozni, ez boldogulásunk legfőbb záloga az új esztendőben is. Az álmok csak így válnak valóra, valódi csodák csak a milliók erőfeszítéséből, a nemzet egyesült akaratából születnek. Ilyen csodáknak mi magunk voltunk és vagyunk létrehozói és szemtanúi az elmúlt tíz év alatt: a rombadőlt ország újjáépítésénél, új városok, hatalmas gyárak létrehozásánál, a most befejezett első ötéves tervünk megvalósításánál. Holnap, holnapután vége az ünnepnek. Ismét elkezdődik a munka, nyakunkba zúdulnak a gondok, jönnek a hétköznapok örömei, boszszúságai. Munkás, paraszt, értelmiségi, vezető és egyszerű beosztott a maga őrhelyén gazdája ennek az országnak s felelős érte, hogy holnapra kevesebb gondunk és több örömünk legyen. Jobban kell dolgoznunk, ha jobban akarunk élni, de ez önmagában még kevésbé elég, mint eddig. Jobban kell védelmeznünk a közösség tulajdonát, hogy dúsabb legyen a termés, amelyből több jut majd az egyesnek is. A magunkét védelmezzük, ha leleplezzük a képmutatókat, a hazugokat, a naplapokat, a tolvajokat. A (Folytatás a 3. oldalon) ----------------------------------------------------------------------BOLDOG ÚJESZTENDŐT KÍVÁNÓNK ,________________| KEDVES OLVASÓINKNAK! Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének újévi rádióbeszéde Kedves barátaim! Kedves elvtársak! Éppen, hogy elütötte az óra éjfelét, és elhangzottak nemzeti himnuszunk jó kedvet és bőséget kívánó szavai. Az egész országban vidám hangulatban, a jövőbe vetett bizalommal köszöntik a magyar dolgozók az új, 1955-ös esztendőt. Ismét gazdagabbak lettünk egy évvel, népünk egy újabb lapot írt a történelem könyvébe. Szabad hazánkban, szabad népként immár tizedszer kívánunk egymásnak boldog új esztendőt, abban a szilárd hitben és meggyőződésben, hogy két kezünk munkája immár valóban népünk, mindannyiunk boldogságát és felemelkedését építi. Szabadságunk tizedik évébe léptünk. A nemzeti büszkeség jogos érzésével gondolhatunk vissza arra a hatalmas útra, amelyet nagy pártunk bölcs vezetésével ez alatt az egy évtized alatt megtettünk. A pusztulás és a romok országából virágzó, szabad hazát teremtettünk. A szabadság tíz év alatt hatalmasan megnőtt és szélesen kibontakozott népünk alkotóereje és lendülete, s ezt a hatalmas erőt pártunk szervezte és vezette egész dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Az új év küszöbén a hála és szeretet szavávalköszöntjük a nagy szovjet népet, amely leverte kezünkről a rabbilincseket és szabaddá tette előttünk az utgyenen-, te a felemlkedés, a szabados boldog étet felé! Szerencsekívánatainkat fejezzük fel a népi demokratikus országok, a nagy Kína dolgozó népeinek. Kívánjuk, hogy az új esztendő újabb sikereket hozzon számukra a szocializmus építésében, a népjólét emelésében. Sok szerencsét és sikert kívánunk a többi népnek a békéért, a társadalmi haladásért folytatott harcukban. Kedves barátaim! Büszke szívvel gondolhatunk vissza a megtett út nagyszerű eredményeire. Az elmúlt évben öregbítettük eddigi sikereinket. Munkásosztályunk áldozatos munkája, dolgozó parasztságunk lelkes munkakedve, népi értelmiségünk alkotóereje megteremtették az alapjait annak, hogy sikeresebben és gyorsabban mehessünk előre a népjólét emelkedése útján. Hazánk történetének legdemokratikusabb választásai, a Hazafias Népfront kibontakozó lendülete bizonyítják, hogy népünk egy fejjel megnőtt az elmúlt években és hozzáértő, felelős irányítója saját sorsának. Az újév köszöntésének ünnepi hangulatában gondoljunk arra, hogy az új esztendőben még nagyobb feladatok, még felelősségteljesebb munka áll előttünk. Tartsuk szem előtt az új esztendőben is, hogy jólétünk olyan mértékben fog emelkedni, amilyen mértékben nő a javak termelése, amilyen mértékben gazdaságosabban, jobban, szebben dolgozunk. Tőlünk és csak tőlünk függ az, hogy mennyivel fogunk jobban, boldogabban élni az új esztendőben. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy hős munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és népi értelmiségünk minden erejét megfeszíti, hogy az új évben is sikereket érjen el új életünk építésében. Ezért bizakodó, a mai újévi köszöntőnk, ezért vagyunk mindannyian szilárdan meggyőződve abban, hogy előre és csakis előre fogunk menni az új esztendőben is. Kedves barátaim! Míg mi az eredményes munka jóleső boldogságávál szívünkben és a további felemelkedés bizakodó hangulatában köszöntjük az új esztendőt, ne feledjük egy pillanatra sem, hogy tőlünk nyugatra, éppen ezekben a napokban lázas tevékenység folyik a népek átkának, a német militarizmusnak a feltámasztása érdekében. A veszély komoly, de még komolyabb a népek békeakarata és elszántsága, hogy megfékezzék az új háború sötét erőit. Erősítsük népünk egységét, összeforrottságát a párttal és a kormánnyal, fejlesszük hazánk gazdasági erejét, szilárdítsuk honvédelmünket, mélyítsük barátságunkat a Szovjetunióval, a béketábor összes országaival és a világ minden dolgozójával — ezt követeli tőlünk a béke érdeke, népünk biztonsága és boldogsága. Ehhez kívánok mindanynyiunknak, minden magyar dolgozónak teljes sikert és boldog új esztendőt!« (MTI) A szovjet nép hiszi, hogy a most beköszöntő új év is a béke további megszilárdulásának éve lesz K. J. Vorosilov elvtárs újévi rádióbeszéde Moszkva, december 31. (TASZSZ) K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke az új év beköszöntése alkalmából a moszkvai rádióban a következő beszédet mondotta: — Kedves elvtársak! — Szeretett hazánknak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kedves állampolgárai! — A most beköszöntő új év alkalmából szívélyes jókívánságaimat küldöm önöknek! — Mélységes örömmel állapítjuk meg, hogy az elmúlt év alatt a szovjet dolgozók erőfeszítéseikövetkeztében hazánk még gazdagabbá,még erősebbé vált. Az elmúlt év soknemzetiségű hazánk szocialista ipara további fejlődésének, mezőgazdasága fellendülésének, tudománya és kultúrája virágzásának esztendeje volt Ezek az eredményei a hős szovjet nép — munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek — építő munkájának eredményeként jöttek létre. A kommunista társadalom fáradhatatlan építői a békének és az emberek boldogságának dicső harcosai, kommunista pártjuk vezetésével biztosan haladnak az újabb győzelmek felé. — A most beköszöntő évben a szovjet nép Marx, Engels, Lenin, Sztálin feiskolt eszméitől lelkesítve, még nagyobb energiával fog dolgozni, hogy még hatalmasabbá tegye hazánkat. — Az új, 1955-ös évbe lépve, sikereinkre büszkén, megelégedéssel állapítjuk meg azt is, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a békeszerető népek állhatatos erőfeszítéseinek következtében a múlt év folyamán bizonyos enyhülés állott be a nemzetközi feszültségben. A tartós és szilárd békéért folyó harc meghozta gyümölcseit. — A béke ellenségeinek azonban ez nem tetszik. — Nem törődve népeik akaratával és megfeledkezve a történelem tanulságairól, egyes nyugati hatalmak kormánykörei továbbra is agresszív politikát folytatnak, amely veszélyes következményeket rejt magában. — A békeszerető népek nem mehetnek el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a nyugati hatalmak Európa szívében feltámasztják a német militarizmust, bonyolulttá teszik a nemzetközi helyzetet és fokozzák egyúj háború veszélyét. — Külföldi országok tisztelt polgárai, férfiai, asszonyai, ifjai és lányai! — Az elmúlt év, az egész emberiség szerencséjére, a béke éve volt. Nem kételkedem abban, hogy minden ország egyszerű, becsületes emberei nem akarnak háborút, békében és baráti egyetértésben akarnak élni. —A béke ellenségeinek nem sikerül majd megvalósítaniuk tervüket, ha a népeik kezükbe veszik a béke ügyét és végig kitartanak mellette. — A szovjet nép, testvéri egységben a nagy kínai néppel és a demokratikus országok minden népével, hiszi, hogy a most beköszöntő új év is a világ békéje további megszilárdulásának éve lesz. — A nemrég lezajlott moszkvai értekezleten az európai békeszerető államok megingathatatlan egységet, összeforrottságot és akaratot juttattak kifejezésre az európai népek békéjének és biztonságának magasztos ügyéért folytatott harcban. A szovjet dolgozók, valamint minden egyszerű külföldi ember üdvözölte a moszkvai értekezleten elfogadott deklarációt, amely egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére szólít fel. — A szovjet nép, nagy országunk ura, az egész emberiség békéjének, szabadságának és boldogságának élenjáró harcosa, alkotó erőtől és kimeríthetetlen energiától duzzadva lép az új évbe k4s~r" ~~ta, hogy még nagyobb hősességgel harcoljon szeretett hazájának boldogságáért! — A Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága és a szovjet kormány nevében meleg jókívánságaimat küldöm önöknek az új év alkalmából, kedves honfitársaim! — Az új év alkalmából jókívánataimat küldöm minden ország egyszerű és becsületes embereinek! Legyen az új év még nagyobb sikerek esztendeje az emberiség harcában, a népek közötti tartós békéért, minden ember boldogságáért! — Boldog új évet kívánok! Nagy Ilmre elvtárs válasza a Jugopress által feltett kérdésre Az újév alkalmából a Jugopress tudósítója azzal a kéréssel fordult Nagy Imre elvtárshoz, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökéhez, hogy válaszoljon a jelenlegi nemzetközi helyzetről feltett kérdésére. A kérdést és Nagy Imre elvtárs válaszát a következőkben közöljük: KÉRDÉS: »Hogyan értékeli a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mi a véleménye a különböző, társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés megvalósításának kilátásairól és ennek hatásáról a világ békéjére?« VÁLASZ: »Az új, 1955-ös esztendőben a nemzetközi helyzet fejlődhet a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének további kibontakozása irányában, de veszélyes fordulatra is sor kerülhet, amely a jövő háború lehetőségét rejti magában. Nem kétséges, hogy a német kérdés az, amelynek rendezése elsősorban befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulását. A második világháború óta a békeszerető emberiség fokozza erőfeszítéseit a béke megszilárdítása és a békés együttélés érdekében. A békére való törekvésnek állandóan ható tényezője és erőforrása, hogy a Szovjetunióban, Kínában és több más országban, köztük a Magyar Népköztársaságban is, olyan társadalmi rendszer valósult meg, amelylyel összeegyeztethetetlen a támadó háború, az agresszió politikája. Egyre nagyobb azoknak a felelős államférfiaknak száma is, akik — bár világnézetükkülönböző — készek közös erőfeszítéseket tenni a béke biztosítására. Közismertek a Szovjetunió és a szocializmust építő országok vezetőinek a békés együttélés kérdésében történt állásfoglalásai. Kapitalista országok tekintélyes politikusai is egyre erőteljesebben állnak ki a békés együttélés eszméje mellett, mint például Nehru, vagy legutóbb Herriot, a francia parlamentben, a párizsi egyezmények ratifikációs vitájában. Mindezeknek a nyilatkozatoknak, valamint az emberiség mintegy felét felölelő békevilágmozgalomnak, amely a második világháború után a nemzetközi politika hatalmas, új tényezője lett, az a közös alapja, hogy szükséges és lehetséges a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű országok között. A békés együttélés elve a gyakorlatban érvényesült az utóbbi évek számos vitás kérdésének megoldásában, így például a koreai és az indokínai háború befejezésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fejlődésében, ez az eht tette lehetővé Kína és India, a világ két legnépesebb országa viszonyának elmélyülését. Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélése és a német militarizmus feltámasztása nem egyeztethető össze. Az Egyesült Államok uralkodó körei és más imperialista csoportok Nyugat-Németország felfegyverzésével a háborús veszélyt növelik. E fenyegető veszély elhárítására jött létre a Szovjetunió által kezdeményezett moszkvai értekezlet, amelyen a részvevő országok biztos utat mutattak a német kérdés tárgyalások útján való békés rendezésére és az európai kollektív biztonság megteremtésére. A moszkvai értekezlet által mutatott úton a béke és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megszilárdulhat az egész világon. Ehhez azonban félrekesül az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekre van szükség az új esztendőben. Meg vagyok győződve róla, hogy a két szomszéd ország, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság néptetel és kormányának érdeke a bérck biztosításában és a Wfc.» -egüttélés döntő kérdései»r. normos. Az ilyen békés egyiketdés a béke erőinek komoly megszilárdulását jelenti. r