Népszava, 1955. július (83. évfolyam, 153-179. sz.)
1955-07-01 / 153. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 83. évfolyam, 153. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955. július 1. péntek A népek akarata »A nemzetközi ellentéteket lépésről lépésre át lehet hidalni és akkor megvalósulnak a népek reményei« — ezzel a megállapítással zárul a felhívás, amelyet a helsinki békevilágtalálkozó intézett a világ népeihez, öt világrész 68 országútiak küldöttei vettek részt a találkozón. Munkások és parasztok, politikusok és művészek, különböző felekezetek papjai, különböző politikai pártok képviselői, egymástól alapvetően eltérő világnézetek hívei. A különböző felfogások egységes békeakaratban találkoztak és a küldötteket kivétel nélkül az a szilárd bizakodás töltötte el, amely a népekhez intézett nagyjelentőségű felhívásban jutott kifejezésre. Jogosult ez a bizakodás? Teljes mértékben az. Igaz, a béke harcosainak továbbra is nagy erőfeszítéseket kell még tenniök, hogy leküzdjék a béke ellenségeit, azokat a sötét erőket, amelyek el akadnak gáncsolni minden megegyezést. A béke megőrzéséért, a népek biztonságos életéért vívott harc során még súlyos akadályokkal kell megbirkózni. De a bizakodást nyomatékosan alátámasztják a közelmúlt eseményei, a tények és eredmények, amelyek a béke erőinek egyre növekvő súlyát és győzelmeit tanúsítják. Bandung és Bécs, Belgrád és Moszkva előzte meg a helsinki találkozót, történelmi jelentőségű megegyezések népek és kormányok között, amelyek mind a békés együttélés őszinte óhajából fakadtak és a nemzetközi feszültség enyhülését segítették elő. És a helsinki találkozót rövidesen a genfi tanácskozás követi majd, a négy nagyhatalom kormányfőinek értekezlete — tíz év után első ízben — a nemzetközi helyzet legégetőbb kérdéseiről, a világ békéjének biztosításáról. A helsinki béke-világtalálkozó felhívása a népekhez szól, de ugyanakkor határozott iránymutatás a genfi kormányfői értekezlet részvevői felé. Ebben a felhívásban a békeszerető százmilliók egységes óhaja és akarata jut kifejezésre. Százmilliókkívánságát tolmácsolja a felhívás a kormányfők felé, amikor a feszültség helyett biztonságot követel Európában és Ázsiában, a hidegháború helyett békés együttélést és együttműködést, a fegyverkezési hajsza helyett leszerelést, a háborús célokat szolgáló költekezés helyett a széles tömegek életszínvonalának emelését. A felhívás kifejezésre juttatja azt a reményteljes hangulatot, amellyel a népek a genfi tanácskozást várják. De megmondja határozottan: »ez lesz az első kötelességük, hogy legyőzzék a kölcsönös bizalmatlanságot«. Ezért áll szemben egységesen a világ közvéleménye a hírhedt amerikai »erőpolitikával«, a katonai tömbökkel, a fegyverkezési versennyel, az idegen területeken létesített katonai támaszpontokkal, a háborús hisztériát szító különböző megnyilatkozásokkal. Mindazzal, ami nem enyhíti, hanem kétségkívül növeli a nemzetközi bizalmatlanságot. Joggal sürgeti tehát a helsinki felhíváson keresztül a világ békeszerető közvéleménye, hogy a négyhatalmi értekezlet vegye figyelembe a népek követelését. Melyek ezek a követelések? Világos választ adnak erre a béke-világtalálkozón hozott határozatok. Leszerelés és a tömegpusztító fegyverek eltiltása, szakítás az ENSZ alapokmányát sértő katonai tömbök politikájával, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése, önrendelkezés és biztonság minden nép számára, a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítése az egyes államok között. És különös súlyt ad a helsinki határozatoknak az, hogy ezek közvetlenül a genfi kormányfői értekezlet előtt hangzottak el. Ezzel újból nyomatékosanmegvilágították az értekezleten részt vevő kormányfők előtt a tartós béke megőrzéséhez, a népek holnapjának biztonságához vezető egyedüli utat. Nagyjelentőségű a béke-világtalálkozónak az a határozata, amely a békeerők együttműködésének kérdéseivel foglalkozik. A nemzetközi békemozgalom eddig elért győzelmei növekvő ellenállást váltottak ki a békeellenes erők táborában. Ezért az új győzelmek kivívása fokozott erőfeszítést követel minden békeharcostól. A legfontosabb feladat minden országban a békemozgalom frontjának további szélesítése, nemre, korra, foglalkozásra, pártállásra és világnézetre való tekintet nélkül. Minden jóakaratú ember megtalálja helyét a békemozgalomban, ha magáévá teszi a százmilliók közös célját: a háború meghiúsítását. És éppen ebben rejlik a nemzetközi békemozgalom páratlan, leküzdhetetlen erejének forrása. Egyetlen nemes gondolat: a béke megvédése köré tömöríti a világ békeszerető tömegeit. Az emberiség széles tömegei, világnézetük és pártállásuk szerint, különbözőképpen vélekednek napjaink felmerülő problémáiról. De a béke szeretete ott él az emberek túlnyomó többségének lelkében. Ez az a pont, amelyben egymásra találnak a különböző világnézeteket valló, a különböző pártokhoz tartozó békeharcosok. Bebizonyította ezt a helsinki békevilágtalálkozó is. A legteljesebb szólásszabadság lehetővé tette, hogy mindenki szabadon fejtse ki véleményét a napirenden levő kérdésekről. A bizottságokban és a teljes üléseken számtalan felszólalás hangzott el, a közvélemény különböző áramlatai adtak hangot elgondolásaiknak és nézeteiknek az egyes nemzetközi problémákról. Számos felszólaló más és más utakon kereste a felmerült kérdések megoldásának módját. De az alapvető kérdésekben egységes állásfoglalás jelentkezett. Nem volt különbség a küldöttek között olyan kérdésekben, mint amilyen a háború, a fegyverkezési hajsza, az atomfegyver használatának elítélése, a békéért és biztonságért vívott harc szükségessége, a népek és országok közötti békés kapcsolatok megteremtésének és elmélyítésének fontossága. A helsinki béketalálkozó azt domborította ki, ami közös volt a küldöttek felfogásában és ezzel tovább szilárdította a nemzetközi békemozgalom erejét. A magyar nép mindvégig nagy érdeklődéssel kísérte a béketalálkozó tanácskozásait. Küldötteink tevékeny részt vettek a munkában és félreérthetetlenül kifejezésre juttatták népünk szilárd békeakaratát. A felhívás a mi akaratunkat is kifejezi, a határozatokat szívvel-lélekkel magunkévá tesszük és egy pillanatra sem lankadó erővel harcolunk tovább Európa és az egész világ békéjének megőrzéséért, a népek közötti béke és barátság megszilárdításáért. Határidő előtt teljesítette féléves tervét a szénbányászat A Szénbányászati Minisztérium jelenti: Az első negyedévi terv túlteljesítése után a bányászok eredményesen dolgoztak a második negyedév feladatainak megvalósításán: a pécsi, a komlói, a tatabányai, a nógrádi, a dorogi, a közép-dunántúli és a mátravidéki szénbányászati trösztök határidő előtt teljesítették féléves előirányzatukat. 30-án, a kora reggeli órákban pedig az egész szénbányászat befejezte első féléves tervét. A hátralevő két és fél műszak alatt több tízezer tonna szenet szállítottak terven felül felszínre. Előzetes adatok alapján a szénbányászat teljesítette minőségi előirányzatát és javulás mutatkozik az önköltség, valamint a termelékenység területén is. A jó epertermésből az itthoni piac kielégítése mellett exportra is jut. Az Örkényi földművesszövetkezet táborfalvai gyümölcsét zöldségfelvásárló telepén Forgács Györgyné az exportra kerülő epret válogatja. (Magyar Fotó — Samai Antónia felvétele) Próbaüzemeltetés előtt a Borsodi Vegyiművek műtrágyagyára Rövidesen megkezdi próbaüzemelését a Borsodi Vegyiművek műtrágyagyára. A Péti Nitrogénművek már elküldte a szükséges ammóniát és híg savat. Kerekes András, a a műtrágyaüzem brigádvezetője vállalta: július első felében megkezdi a kísérleti műtrágya-gyártást. A hat üzemrészből álló műtrágyagyárban már valamennyi gépet kipróbálták. A mészkőőrlő üzemben a törő- és őrlőgépek kifogástalanul dolgoznak, lisztfinomságúra őrlik a mészkövet. Elkészült a Riedler-alagút szállítószalagja is, amely a mészkőlisztet a keverőbe szállítja, itt az ammóniát cseppekre fúvatják s így nyerik a műtrágyát. Jelenleg a szórótorony tetőzetének burkolása folyik. Nemsokára megkezdődik a műtrágyagyártás első folyamata, a semlegesítő feltöltése. Szigetközben megkezdődött az aratás (Tudósítónk telefonjelentése.) Győrújfalun, ahol a tavalyi árvízkor egy négyzetméternyi terület sem maradt szárazon, csütörtökön a Rákóczi termelőszövetkezet tagjai megkezdték az őszi árpa aratását. A nehéz, telt kalászok jó termésről tanúskodnak. Június 30-án és július 1-én már Szigetköz több községében teljes erővel megindul az aratás. Aratnak Győrzámolyon, a dunasírgi Kossuth tsz-ben és aratnak Győrladaméron is. Győrladamér az a szigetközi község, amely a legtöbb kárt szenvedte a tavalyi árvíztől. A falu kilencven százalékig eltűnt a föld színéről. Most, egy évvel az árvíz után, Győrladamér újra áll és sokkal szebb, mint volt. Az újjáépült községet aranyszőkén öleli körül az aratásra érett gabonatáblákkal ékes határ. Naponta ki-kijártak a ladaméri dolgozó parasztok és várták a napot, amikor megindulhat az aratás. Érthető is a nagy várakozás, hiszen két évvel ezelőtt arattak utoljára. Tavaly a július 15-i gátszakadás előtt csak néhány holdon vágták le a ladaméri határban is a gabonát. De hiába volt keresztekbe rakva a termény, az áradó víz szétzilálta, elhordta a már levágott gabonát és a még talpon állót a földhöz lapította szennyes iszapjával. Tavaly úgyszólván egy szem gabonát sem takarítottak be Szigetköz keleti részében és így Győrladaméron sem. Most azonban szép termés ígérkezik. Az ősszel jól megmunkált földbe idejében vetettek az államtól kölcsön kapott magból és az eredmény nem is maradt el. Az előzetes becslés szerint az őszi árpa 14 mázsát, a búza pedig 15 mázsát ad holdanként. Szombat reggel nem kaszapengés jelzi majd Ladamér határában az aratás kezdetét, hanem a kombájn motorjának pöfögése. Kombájn áll neki az Esze Tamás termelőszövetkezet tízholdas őszi árpatáblájának, amely a meggyesi dűlőben fekszik. Ha végzett a tíz holddal, akkor a Tanács tíz húszholdas őszi árpatábláját kezdi el aratni és csépelni a feketéki dűlőben. A Magyar Tudományos Akadémia Bányászati Főbizottsága által Sopronban rendezett országos bányászati ankéten a szénbányászat első ötéves tervének kritikai vizsgálata után Zámbó János Kossuth-díjas egyetemi tanár tartott előadást .Bányaművelésünk fejlődésének elvi irányai a második ötéves tervben« címmel. Elemezte a magyar szénvagyon helyzetét és megvizsgálta az egyes szénfajták termelésének önköltségi alakulását. Részletesen tárgyalta az aknák telepítésének problémáit és hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a bányákban jelentkező karsztvízveszélyre. A második ötéves tervben egyik leglényegesebb feladat — mondotta —, hogy növeljük a fejtési területek lefejtési sebességét, mert ezt nemcsak a termelés mennyiségi növelése követeli meg, de ettől függ nagyrészt az önköltség alakulása is. Hatékonyan alkalmazni kell a korszerű biztosító szerkezeteket és jó minőségben kell elkészíteni. Különlegesen nehéz viszonyok között a tubbing-biztosításnak is helyet kell adni. Az előadás után az ankéton részt vevő szénbányászati szakemberek megvitatták a különböző részletkérdéseket, majd Gagyi Pálfi András, az Ércbányászati Igazgatóság főmérnöke tartott beszámolót az ércbányászat első ötéves tervének eredményeiről és a második ötéves terv feladatairól. Megállapította, hogy az ötéves terv nagy eredménye az ércbányászatban a gyöngyösoroszi nemesfémtartalmú ólomcink ércbánya és előkészítőmű, továbbá a hazai nyers fluoritbányászat megteremtése. A második ötéves tervben a legfontosabb feladat új ércelőfordulások felkutatása, illetve az ércvagyon növelése. Az előadáshoz hozzászóltak Kun Béla, a gyöngyösi ércbánya főmérnöke és Podányi Tibor, a Bányászati Tervező Intézet osztályvezetője. Az ankét a továbbiakban az ásvány-, bauxit- és olajbányászattal foglalkozott. A verseny hírei a félév utolsó munkanapjáról A VAS MEGYEI TÉGLAGYÁRI EGYESÜLÉS üzemei a vállalt 32 helyett 47 családi ház felépítéséhez szükséges téglát és 70 ház befedésére elég égetett cserepet gyártottak tervükön felül. A második félévben megkezdik az újlaki cserép folyamatos gyártását, december 30-ig egymillió cserepet készítenek. A SZÉKESFEHÉRVÁRI FŰTŐHÁZ vasutasai 2850 tonna szenet takarítottak meg az első félévben, s június 17- től 30-ig megtakarított szénnel továbbították a vonatokat. Most azzal kísérleteznek, hogy Budapest és Székesfehérvár között az eddigi 20 helyett 13 mozdonnyal bonyolítsák le a teherforgalmat. A GYŐRI LENSZÖVŐGYÁR 500 ifjúmunkása VIT-műszakot indított. A szövődében három ifjúsági export-brigád ügyel a minőségre. A VIT- verseny első napján Kovács Zsuzsa 167 százalékos teljesítményével megnyerte az első helyezést. Jól elkészített munkahelyen kezdik az új félévet a Bocskai úti lakásépítők A Bocskai úti 41. számú Állami Építőipari Vállalat lakásépítői határidő előtt teljesítették első féléves tervüket, s alaposan felkészültek a harmadik negyedévre is. A műszaki vezetők jól tudják, hogy ezeket a nagy feladatokat csak zavartalan munkakörülmények között oldhatják meg. Ezért már előkészítették a szükséges anyagot, a kétszeres normát teljesítő kőművesbrigádoknak pedig egyösszegű munkautalványt adnak. 244 új „márkás”cikket gyárt az ipar Néhány héttel ezelőtt újszerű árubemutatót és ankétsorozatot tartott a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a »márkás« áruk körének kiszélesítése érdekében. A bemutató és az ankétok, amelyeken a kereskedelem és az ipar egyegy ágának képviselői vettek részt, meglepően jó eredménynyel zárult. Az egyes iparágak képviselői nemcsak a kereskedelem által javasolt 185-féle műszaki cikk, kisebbfajta gép, ruházati cikk, vegyiáru és élelmiszer »márkázásához« járultak hozzá, hanem további 59-féle cikket javasoltak »márkázásra«. Ami magyarán annyit jelent, hogy vállalták az ezzel járó felelősséget és hajlandók szavatolni a szóbanforgó áruk állandó, kimagasló minőségét. Olyan árukról van szó, mint a Gábor Áron vasöntöde kukoricamorzsolója és szőlőzúzója, a Szentgotthárdi Kaszagyár sarlói, kaszái, a Telefongyár paradicsompasszírozója, a fémfeldolgozó KTSZ villanyvasalói, a Gamma kávéfőzője és öngyújtója, a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár mosógépe, egész sorozat Elzett-zár, az RM Kerékpárgyár Robusta-kerékpárja, a Hazai Fésűsfonó »Erőd« nevű gyapjúszövete, egész sor készruhamodel, fehérnemű- és kötöttáru, bizonyos konzervek, hentesáruk, édességek és italok, hogy csak néhányat említsünk, a közel kétszázötvenféléből. Persze, van az említett cikkek között több olyan is, amely csak bizonyos minőségjavítással üti majd meg a »márkás« áru követelményeit. Ezt az érdekelt gyárak képviselői is elismerték. A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű. Az egyes ankétokon ugyanis a problémák egész sora merült fel, amelyeknek nagy része még megoldásra vár, így mindenekelőtt biztosítani kell a »márkás« cikkeket gyártó üzemekben a folyamatos, szabványszerinti nyeresanyagellátást, a műszaki adottságok teljes kihasználását, a szigorú technológiai fegyelmet, a tudományos kutatás legújabb eredményeinek alkalmazását. A kiváló minőségű áruk »márkázása« nem alkalmi, hanem állandó feladat. Ehhez viszont lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ipar kísérletezhessen. A jelek szerint a kereskedelmi szervekben megvan a hajlandóság arra, hogy vállalják az ezzel kapcsolatos többletköltségeket. Ugyanakkor az ipar feladata, hogy a prémiumfeltételek megfelelő módosításával az egyes gyáraknak és az egyes dolgozóknak is »érdemes« legyen »márkás« árut gyártaniuk. A megbeszélések legjelentősebb eredménye azonban az az újszerű, értékesebb kapcsolat, amely az ipar és a kereskedelem között kialakulóban van. A kapcsolat ugyanis eddig túlnyomórészt a terv »keretszámainak« forintban vagy tonnában való »kitöltésére« korlátozódott. Olyasfajta kapcsolat, amelynek középpontjában maga az árut vásárló fogyasztóközönség áll, alig volt. Ezért nagy jelentőségű azoknak az állandó jellegű bizottságoknak a közeli megalakulása, amelyek esetről esetre nemcsak egy-egy árucsoport »márkázásának« kérdéseit vitatják majd meg, hanem minden fontos minőségi problémáját. A bizottságokban részt vevő ipari és kereskedelmi szakemberek együttesen lépnek majd fel minden nehézség, akadály ellen, amely a minőség általános emelésének útjában áll. Ez az újfajta kapcsolat — ha mindkét részről komolyan fogják fel jelentőségét — véget vethet az ipar és a kereskedelem közt nem egyszer folyt sok huzavonának és nagy lépéssel viheti előre a lakosság jó minőségű árukkal való ellátásának fontos ügyét