Népszava, 1955. szeptember (83. évfolyam, 205-230. sz.)

1955-09-24 / 225. szám

A bonni parlament egyhangúlag hozzájárult a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez a Szovjetunióval Berlin, szeptember 23. (MTI) A bonni parlament pénte­ken megvitatta Adenauer kan­cellár előző nap elhangzott kormánynyilatkozatát a nyu­gatnémet kormányküldöttség moszkvai tárgyalásairól, vala­mint a Német Szövetségi Köz­társaság és a Szovjetunió kö­zötti diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről. A vita első szónoka, Erich Ollenhauer, a Német Szociál­demokrata Párt elnöke üdvö­zölte a nyugatnémet—szovjet kapcsolatok normalizálását. A továbbiakban felszólította Adenauert, hogy vonja le a kellő következtetéseket a moszkvai eszmecseréből és lássa be, hogy a német egység helyreállítása csak azzal a fel­tétellel valósulhat meg, ha elő­re biztosítják, hogy az újra­egyesített Németország nem vesz részt sem nyugati, sem keleti katonai szövetségekben. Ezután a kormánypártok képviselői szólaltak fel, majd a szövetségi gyűlés egyhangú­lag hozzájárult a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Szov­jetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéhez. A parlament egy további határozatában üdvözölte, hogy a Szovjetunió hajlandó kegyel­met adni a háborús bűncselek­mények miatt elítélt németek­nek. A szövetségi gyűlés tagjai harmadik határozatukban ma­gukévá tették Adenauer egy­oldalú önkényes kijelentéseit Németország határainak jö­vendőbeli megállapításáról és a bonni kormánynak arról a teljesen­ alaptalan igényéről, hogy az egész német nép szó­szólójaként lépjen fel. V. M. Molotov beszéde (Folytatás az első oldalról) peknek az utóbbi években kibontakozott békemozgalma a világbéke megszilárdításá­nak hathatós tényezője lett. A népek hajthatatlan béke­akarata abban tükröződött, hogy még a fent említett genfi értekezlet előtt fontos esemé­nyek történtek, amelyek elő­mozdították a nemzetközi fe­szültség enyhülését és a nem­zetközi helyzet egészségessé válását. A feszültség csökkenésében nagy jelentőséggel bírt a Szov­jetunió és Jugoszlávia kapcso­lataiban bekövetkezett azon fordulat, amelyet a Szovjet­unió kormányküldöttségének ez év tavaszán Jugoszláviába utazása eredményezett. A szovjet—jugoszláv kapcsolatok rendezése, amely összhangban áll a Szovjetunió és Jugoszlá­via népes érdekeivel és törek­véseivel, valamint az európai béke megszilárdításának érde­keivel, hatalmas mérvű hoz­zájárulás az egész európai helyzet jobbá tételéhez, az álla­mok közötti bizalom megszi­lárdításához. A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatai­nak jelenleg végbemenő sike­res fejlőd­ése ugyanakkor összhangban áll a nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekeivel. (Lapzártakor az ülés még tart.) " Szovjet segítség az Egyesült Államok árvízsújtotta lakosságának G. A. Mityerev professzor, a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságai Szö­vetsége végrehajtó bizottságá­nak elnöke a minap az alábbi táviratot intézte Ellsworth Bunkerhez, az Amerikai Vö­röskereszt elnökéhez. »A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságai Szövetsége végrehajtó bizott­ságának elnöksége a társasá­gok sok millió tagja nevében mély részvétét nyilvánítja az Egyesült Államok népének az ország északkeleti területeit ért elemi csapás miatt. A szó­­banforgó területek lakosságá­nak megsegítésére a végre­hajtó bizottság 100 000 rubelt adományoz és felkérte az Egye­sült Államok moszkvai ideig­lenes ügyvivőjét, juttassa el Önhöz a szóbanforgó összeget a károsultak megsegítésére.« Paasikivi a szovjet—finn tárgyalásokról Helsinki, szeptember 23. (TASZSZ) Paasikivi finn köztársasági elnök szeptember 22-én este rádióbeszédet mondott a szov­jet—finn tárgyalások eredmé­nyéről. A többi között kijelen­tette: — Elégedett vagyok a konk­rét eredményekkel. Elégedett vagyok azokkal a megfigyelé­sekkel is, amelyeket Moszkvá­ban tehettem. Utazásom során nem egyszer találkoztam a Szovjetunió vezetőivel. Számos beszélgetést folytattam velük és ezekből magam és a kísére­temben levő személyiségek megállapították, hogy igen kedvező politikai légkör és Finnország iránti nagy együtt­érzés uralkodik Moszkvában. Azt is megállapítottam, hogy Finnország és a Szovjetunió viszonyát ésszerű, tárgyilagos szemszögből vizsgálják és ér­tékelik. — Porkkala-Udd térségének visszaadása rendkívül fontos számunkra — folytatta Paasi­kivi elnök. — Hála a Szovjet­unió irántunk tanúsított együttérző magatartásának, ez a teherként ránk nehezedő do­log most kedvező megoldást nyert. A toll visszaállította azt, amit a kard szétvágott. Újból beigazolódott, hogy a baráti tárgyalások és az éssze­rű megegyezés jelenti a­z az utat, amelyet a közöttünk és a Szovjetunió között felmerült kérdések szempontjából követ­ni kell. NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM Le kell rombolni a torlaszokat Írta: PERCE BELCHER, az angol Dohányipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára A­z angol dolgozók mindjob­­­­ban felismerik, hogy van erejük a háború megakadá­lyozására és hogy ehhez első­sorban le kell rombolni azo­kat a torlaszokat, amelyek még elválasztják őket a Szov­jetunióban és a népi demok­ráciákban élő testvéreiktől, így lehet csak­­ biztosítani a békét és így válik lehetővé, hogy azt a töméntelen pénzt és munkaerőt, amit most há­borús készülődésre pazarolnak, az életszínvonal és a szociális körülmények javítására for­dítsák. Mint a Béke-Világtanács tag­ja, büszke vagyok arra a sze­repre, amely szaktársaimmal együtt jutott nekünk a közvé­lemény megmozgatásában. Minden ak­adályoztatás és megbélyegzés ellenére napról napra új híveket nyerünk a béke­tanlonak. Örömmel ragadtam meg ezt az alkalmat, hogy ismét meg­látogassam az önök országát és meglássam előrehaladásu­kat a gazdasági, szociális és kulturális tevékenység vala­mennyi területén. Biztosítom önöket, hogy az angol nép többsége sok sikert kíván a magyar dolgozóknak és arra törekszik, hogy harmóniában éljen önökkel és minden más országgal, hogy szabadon ke­reskedjék,­­versenyezzen és együttműködjön önökkel, azért, hogy ez a világ mindenki szá­mára boldogabb hely legyen. Nyugodtak lehetnek afelől, hogy harcunkat tovább foly­tatjuk és bár előrehaladása lassúnak mutatkozhat, bizo­nyos vagyok benne: végső so­ron mi is felismerjük majd, hogy csak a szocialista társada­lom felé vezető teljes változással élvezhetjük az élet örömeit a maguk egészében. Szélesedik a francia vasút Párizs, szeptember 23. (MTI) Csütörtök délutántól kezdve hatalmas arányokat öltött a francia vasutasok figyelmez­tető sztrájkja. Valamennyi franciaországi pályaudvaron még szorosabbra fonódott az egység a bár har­cban álló vas­utasok között. A vonatok nagy része el sem indult, s ahol közlekedtek a szerelvények, ott is komoly forgalmi zavarok sok figyelmeztető sztrájkra mutatkoztak. A vasutasok figyelmeztető sztrájkja péntek reggel is foly­tatódott. A vasutasok CGT- szervezetének elnöke­ és főtit­kára az éjszaka folyamán üze­netet intézett Faure miniszter­­elnökhöz. Ebben felsorolta a vasutasok követeléseit és hang­súlyozta, hogy e kívánságok teljesítése sokkal kevesebbe kerülne a kormánynak, mint a sztrájk. A Lengyel Központi Szakszervezeti Tanács felhívása Varsó, szeptember 23. (TASZSZ) A Lengyel Központi Szak­­szervezeti Tanács fel­hívással fordult az ország dolgozóihoz­: bontakoztassák ki még széle­sebb arányokban a szocialista versenyt a hatéves terv utol­só évi feladatainak sikeres teljesítéséért, fokozzák a ha­zafias mozgalmat a termelési tervek túlteljesítéséért, a ter­mékek minőségének javítá­sáért, az anyagtakarékossá­gért, az önköltségcsökkenté­sért, a további technikai hala­dásért. Nyugatnémet szakszervezeti küldöttség Belgrádba­i Csütörtökön Belgrádba érke­zett a nyugatnémet szállítási és kikötőmunkások szakszer­vezetének­­küldöttsége. A nyu­gatnémet szakszervezeti kül­döttség tíz napig tartózkodik Jugoszláviában, és ennek so­rán az ország társadalmi­­éle­tét és a szakszervezetek tevé­kenységét tanulmányozza. Gheorghiu-Dej távirata az ENSZ-közgyűlés elnökéhez Bukarest, szeptember 23. (Agerpres) Gh. Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke szeptem­ber 22-én táviratot küldött José Masának, az ENSZ köz­gyűlése elnökének. A távirat­ban megállapítja: a nemzet­közi együttműködés fejleszté­se szempontjából kívánatos, hogy a közgyűlés kedvezően intézze el a Román Népköz­­társaságnak azt a jogos kérel­mét, hogy felvegyék az Egye­sült Nemzetek Szervezetének tagjai közé, hiszen egész poli­tikájával tevékenyen támogat­ja a nemzetközi béke megszi­lárdítását. — Pakisztán csatlakozott a Törökország, Irak­ és Nagy- Britannia között Bagdadban aláírt úgynevezett kölcsönös védelmi és együttműködési egyezményhez. — Több mint tízezer láto­gatója volt egy hét alatt a csehszlovák játékkiállításnak. A Csehszlovák Kultúra a ki­állítás alkalmából kultúrestet rendezett. — MAX REIMANN, a Né­met Kommunista Párt vezető­ségének első titkára, távirat­ban szólította fel a bonni szö­vetségi gyűlést: hozzon határo­zatot a Német Demokratikus Köztársasággal való tárgyalá­sok­­haladéktalan megkezdésé­ről. Az f­őbizottsága elutasította az algíri kérdés napirendre tűzését New York, szeptember 23. (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés fő­bizottsága szeptember 22-én befejezte azoknak a javasla­toknak a megvitatását, ame­lyeket a X. ülésszak napi­rendjére vonatkozóan a köz­gyűlés elé terjeszt majd. A szeptember 22-i délutáni és esti ülést csaknem teljes egészében az algíri kérdés napirendre tűzésének javasla­tával kapcsolatos vita töl­tötte be. Egyiptom, Irak, Thaiföld, India és Pakisztán képviselői annak a 14 ázsiai, illetve afrikai országnak ne­vében, amely indítványozta a kérdés napirendre tűzését, felhívták a figyelmet a fran­cia kormány eljárása követ­keztében Algírban kialakult nyugtalanító helyzetre. Rámu­tattak, hogy az algíri helyzet egyre jobban kiéleződik és ezért szorgalmazták e kérdés napirendre tűzését. Favzi egyiptomi küldött ki­­­jelentette, hogy a közgyűlés­nek intézkedéseket kell ten­nie az önállóságot és függet­lenséget óhajtó algíri néppel szemben alkalmazott megtor­lások megszüntetésére. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — mondta Irak képviselője — nem békélhet meg azzal, hogy Algír lako­sait rabszolgasorban tartsák. Menen indiai küldött rámu­tatott felszólalásában, hogy az Algírban állomásozó fegyve­res erők jelentős része nem a francia fegyveres erőkhöz, ha­nem az Északatlanti Szövet­ség fegyveres erőihez tartozik és hogy a Szövetség egyik tagja e fegyveres erőket al­gíri céljainak megvalósítá­sára használja fel. Algírban — mondta »gyarmati háború folyik, amelyet Franciaország ba­rátaival együtt vív.« Az algíri kérdés vitájában felszólalt Kuznyecov, a Szov­jetunió képviselője is. A főbizottság előtt van — mondta — 14 ázsiai és afrikai állam javaslata, amelyben kéri az algíri kérdés napi­rendre tűzését. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az algíri kérdés vita tárgya volt a 29 ázsiai, illetve afrikai ország ban­­dungi értekezletén. A ban­­dungi értekezlet határozatban szólította fel Franciaország kormányát, hogy haladéktala­nul békés úton rendezze a kérdést. A­ nemrég lezajlott algíri események mutatják, hogy az említett 29 állam fel­hívása nem keltett kellő fi­gyelmet a francia kormány­nál. Mindezek alapján — foly­tatta a Szovjetunió kép­viselője — világos, hogy az algíri kérdés és az algíri események nyugtalanság­gal töltik el a szomszédos államokat. Ennélfogva komoly, nemzet­közi jelentőségű kérdésről van szó. Véleményünk szerint — mondta befejezésül Kuznye­­cov — az Egyesült Nemzetek Szervezete — éppúgy, mint a marokkói kérdésben tette — az algíri kérdést sem hagy­hatja figyelmen kívül. A köz­gyűlésnek foglalkoznia kell a kérdéssel, hogy az ENSZ- alapokmány elveinek megfe­lelően elősegítse békés meg­oldását, tekintetbe véve az érdekelt felek jogait és érde­keit. A Szovjetunió küldött­sége támogatja az algíri kér­dés napirendre tűzését indít­ványozó javaslatot. A kérdés napirendre tűzése ellen foglalt állást Francia­ország, Anglia, az Egyesült Államok és Új-Zéland képvi­selője. A főbizottság nyolc szavazattal elutasította a 14 állam javaslatát. Molotov ebédje több külföldi küldöttség vezet ennek tiszteletére. New York, szeptember 23. (TASZSZ) V. M. Molotov szovjet kül­ügyminiszter szeptember 22-én ebédet adott az ENSZ-közgyű­­lés 10. ülésszakán részt vevő indiai, indonéziai, iráni, egyip­tomi, szíriai, kanadai és costa­­ricai küldöttség vezetőinek tiszteletére. Az ebéden jelen voltak a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK és a Belorusz SZSZK küldött­ségének tagjai is. Burganyin és Hruscsov fogadta a francia parlamenti küldöttséget N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja szeptem­ber 22-én fogadta a Szovjet­unióban tartózkodó francia parlamenti küldöttség tagjait. A fogadáson körülbelül há­rom óra hosszat tartó őszinte, baráti megbeszélésre került sor. Hruscsov és Bulganyin vá­laszolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. A szovjet állam­férfiak kifejtették a Szovjet­unió álláspontját a szovjet— francia kereskedelmi kapcsola­tok kölcsönösen előnyös ala­pon, mindennemű megkülön­böztetés nélkül való további fejlesztésének módjáról és lehetőségeiről, a nemzetközi fe­szültség enyhítésének és a béke megszilárdításának kér­déseiről, a német kérdésről, a távol-keleti helyzetről. Hruscsov kérte a küldöttség tagjait, tolmácsolják legjobb kívánságait a francia népnek, kifejezte a francia és a szov­jet nép, valamint minden nép közötti baráti kapcsolatok erő­södésére irányuló óhaját. Bulganyin hangsúlyozta, hogy teljesen osztja Hruscsov véleményét és a szovjet kor­mány nettében baráti üdvözle­tét küldte a francia népnek. Macmillan angol külügyminiszter: Nem az erő, hanem az egyenlőség helyzetéből kell tárgyalni Macmillan angol külügy­miniszter csütörtökön beszédet mondott a külföldi sajtószövet­ségben. A kelet-nyugati kap­csolatok alakulásával foglal­kozva kijelentette, hogy új »kísérleti időszak« kezdődik, amelyet a »genfi szellem idő­szakának« nevezett és­ ez az időszak, véleménye szerint, »esetleg hosszú időn át fog tar­tani«. Óvatosan megjegyezte azonban, hogy a genfi értekez­leten megindult »új irányzat­tól nem szabad gyors eredmé­nyeket várni. A továbbiakban azt fejteget­te, hogy a Nyugatnak még hosszú ideig fenn kell tarta­nia erejét, »amíg tényleges és őszinte leszerelési intézkedések enyhíthetik mindkét fél ter­heit«. Macmillan ezután figyelmez­tetést intézett Nagy-Britannia szövetségeseihez: »Ma nem az erő helyzetéből, hanem az egyenlőség helyzetéből kell tárgyalni.« Dulles beszéde az ENSZ-közgyűlés általános vitájában New York, szeptember 23. (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés 10. ülésszakának szeptember 22-i délelőtti teljes ülésén megkez­dődött az általános politikai vita. Brazília képviselője után Dulles külügyminiszter, az Egyesült Államok küldöttsé­gének vezetője lépett a szó­noki emelvényre. Beszédében — mely­et tegnapi számunk­ban részben már ismertettünk —, a többi között még ezeket mondotta: A jelenlegi ülés­szak nemcsak az Egyesült Nemzetek Szervezete mun­kásságának 10. évfordulóját jelzi, hanem kedvező előjelek mutatnak arra is, hogy mun­kásságának következő év­tizede még nagyobb összhang­ban fog lefolyni, mint az első. A két ülésszak közötti ese­ményeket érintve Dulles azt mondotta, hogy ezek az ese­mények jelentős mértékben elősegítették az alapokmány célkitűzéseinek elérését a nem­zetközi béke és biztonság vo­natkozásában, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelően. Ez év májusában a három nyugati hatalom azt javasolta, hogy »két szakaszban« tegye­nek erőfeszítéseket. E program első szakasza megvalósult Genfben ez év júliusában, ami­kor találkoztak a kormányfők. Egyértelműen leszögezték, hogy közös óhajuk kivívni a békét és a jobb viszonyokat. Most lépünk a megállapodás szerinti »második szakaszba«. Az ENSZ leszerelési albizott­sága már tárgyalja azokat a gondolatokat, amelyek Genf­ben kerültek kifejtésre a lesze­relést illetően. Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügymi­niszterei a következő hónap­ban találkoznak Genfben. Az értekezleten, amint ebben megállapodtak, a figyelem kö­zéppontjában Németország egyesítésének és az európai biztonságnak egymással szoros összefüggésben álló problémái állanak majd. Az atomerő békés felhaszná­lásának kérdésére áttérve Dul­les kijelentette: Az atomerő békés felhasználásával foglal­kozó nemzetközi értekezlet ki­magasló sikerrel zárult a múlt hónapban Genfben. A Szov­jetunió jelenleg nagy együtt­működési hajlandóságot mutat és mi , örömmel nyugtázzuk Bulganyin miniszterelnöknek azt a nemrégiben tett javasla­tát, hogy hasadó anyagokat bo­csátanak a javasolt nemzetközi ügynökség rendelkezésére, ha ez az ügynökség megalakul. A fegyverzet korlátozásának kérdésére áttérve, Dulles em­lékeztetett Eisenhower elnök­nek a genfi értekezleten el­hangzott olyan értelmű javas­latára, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsö­nösen tájékoztassák egymást katonai alakulataikról és köl­csönösen tegyék lehetővé a korlátlan légi felderítést. A múlt hónapban — mon­dotta befejezésül Dulles — be­fejeződött a második világ­háború hadműveleteinek be­szüntetésével megkezdődött tíz­éves időszak. Ebben az év­tizedben újabb világháború nélkül éltünk. Ez olyasvalami, amiért nagyon hálásaknak kell lennünk. De az igazi békét nem értük el. Voltak korláto­zott háborúk, szabad nemze­teket igáztak le és hódítottak meg, növekedett a fegyverzet és kemény rendszabályokat foganatosítottak egymással szemben azok akik potenciális háborús ellenségeknek tekin­tették egymást. Ennek az idő­szaknak most véget lehet vetni. ­ A Lengyel Népköztársa­ság szejmjének és az Interpar­lamentáris Unió lengyel cso­portjának meghívására csü­törtökön japán parlamenti küldöttség érkezett Varsóba. Külügyi vita az olasz képviselőházban Az olasz képviselőház szer­dán megkezdte őszi ülésszakát. Az első napon megkezdődött a külügyminisztérium költség­­vetési vitája, s ezzel kapcso­latban a vita a kormány egész külpolitikája felett. A vita első napján a felszó­lalók részéről több bírálat érte a kormány külpolitikáját. Cantalupo monarchista képvi­selő hangsúlyozta, hogy az at­lanti szerződés keretein belül is Olaszországnak önállóbb külpolitikát kell folytatnia. Pintus kereszténydemokrata az olasz külkereskedelem szá­mára követelt nagyobb sza­badságot. Bartesaghi katolikus képviselő, akit annak idején ki­zártak a Kereszténydemokrata Pártból, mert a Nyugateuró­pai Unió ellen foglalt állást, a legutóbbi idők jelentősebb nemzetközi eseményei alapján megállapította, hogy ezek az események a Nyugateurópai Unióra építő erőpolitika ku­darcát jelentik. Kijelentette: »A Nyugateurópai Unió poli­tikájának kudarcát és a szov­jet politika sikerét bizonyítják a moszkvai tárgyalások és az, hogy Adenauer kénytelen volt módosítani magatartását.« ­ Tokióban a Baloldali Szocialista Párt kongresszusa megvitatta a Jobboldali Szo­cialista Párttal való egyesülés kérdését és szavazattöbbség­gel jóváhagyja az egyesülés irányvonalát.

Next