Népszava, 1956. január (84. évfolyam, 1-26. sz.)

1956-01-14 / 12. szám

IHÍ­Í­R­E­K Nem a meséskönyvből léptek ki... Szépen, sorban haladtak, hármasával, kézen fogva. Egyszerre csak kettő előre­szaladt, majd hirtelen meg­állt és merően nézett egy tenyérnyi befagyott tócsát. Aztán tovább futottak, go­molyogtak ezek a csöppnyi emberkék, tetőtől talpig sö­tétkékbe öltözve, kis csú­csos sapkában, vadonatúj gyapjú mackóruhában és ugyanolyan anyagból ké­szült kesztyűben. Apró, hó­fehér sálak lebegtek utá­nuk a szélben. Hogy kik voltak a pöt­töm erdei manók? Nem a meséskönyv lapjai közül szöktek ki! A Duna Se­lyemfonal előkészítőgyár bölcsődéjéből, a tipegő cso­port tagjai sétáltak ezen a hűvös téli reggelen, va­donatúj öltözékben a Ka­rolina úton. Nem a szüleiktől kapták a szép, meleg ruhát, mégis nekik köszönhetik. A gyár a múlt évben egymásután kétszer is élüzem volt és lám, a kicsik máris hasznát látják, hogy édesapjuk, anyjuk jól dolgozott. Jut­­ tott az igazgatói alapból a­­ bölcsödéseknek gyapjú mac- s­karuha, kis sapka, kis sál­­ és sok szép új játék is. Cs. M. — Több magyar klasszikus irodalmi művet adnak ki 1956-ban a Kínai Népköztár­saságban. Többi között meg­jelenik kínai nyelven Faze­kas Mihály »Ludas Matyi«, Vörösmarty Mihály »Csongor és Tünde«, Madách Imre »Az ember tragédiája«, Mikszáth Kálmán »Különös házasság« és »Szent Péter esernyője« cí­mű műve, továbbá Móricz Zsigmond »Fáklya« és »Ár­vácska« című regénye. — Tíz új lakást adtak át pénteken a Váci úton a Csa­varárugyár dolgozóinak. Kecs­keméten a város belterületén elkészült egy 43 lakásos bér­ház, amelybe be is költöztek az új lakók. — Csaknem tízmillió forin­tot fordítanak ebben az évben Ózd város fejlesztésére. A vízhálózat bővítésére 1,6 mil­lió, az új strandfürdő építé­sére 800 000 forint jut. Mint­egy­ kétmillió forintos beruhá­zással húsfeldolgozó üzemet létesítenek. Tenger a föld alatt Föld alatti tengert fedez­tek fel Szovjet-Kazahsz­­tánban, a karagandai szén­vidék központjában. Az 1200 négyzetkilométer fel­színű föld alatti tengert Karagandai-tengernek ne­vezték el. A föld alatti ten­ger évmilliókkal ezelőtt ke­letkezett, amikor a kara­gandai medence hatalmas mélyedés volt és alacsony hegyek vették körül. ­ Ötletes kezdeményezést indított útjára a III. kerületi tanács és a kerületi ingatlan­­kezelő vállalat. A házkezelő­­ségek segítségével felkutatják azokat az elhagyott, romos állapotban levő épületeket, helyiségeket, amelyeket kevés költséggel helyre lehet állí­tani és lakhatóvá lehet tenni. A kerületben eddig 54 ilyen helyiséget kutattak fel. — Már februárban szállíta­nak primőr­ árukat a szent­endrei járásból a budapesti piacokra. A dunabogdányi Út­­törő termelőszövetkezet úgy tervezi, hogy februárban 25 ezer fej korai salátát küld a fővárosba. — Mozart születésének 200. évfordulója alkalmából Buda­pest Főváros Tanácsának szakszervezeti bizottsága ja­nuár 20-án, péntek este fél 1­ órai kezdettel díszhangver­senyt rendez a fővárosi tanács székházának dísztermében. NÉPSZAVA a magyar szakszervezetek központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség és ki-k­iMuvaul. Budapest, VII. Rákóczi út 54 Telefon: 224-815 224-819 Athenaeum Nyomda Fv. Soproni Béla Szavaznak a Dózsa tsz kommunistái Országszerte folyik a pártveze­tőségek újraválasztása. A bál­ványos­ Dózsa tsz tagsága szavaz Az urnánál Balogh Györgyné tsz-tag .„Úgy érzem, mintha otthon lennék“ Márkus Lajos turbinaszerelő levele a jo-jangi erőműből A Láng Gépgyár a múlt évben úgynevezett törpe erő­művet szállított a Kínai Nép­­köztársaságba. A Láng-gyá­riak készítették az erőmű négy 800 kilowattos gőzturbi­náját, a Ganz vagongyárnak az erőmű szivattyúit, míg az Április 4 Gépgyár dolgozói az erőmű kazánjait. Márkus La­jos, a Láng Gépgyár turbina­szerelője, a szakma kiváló dolgozója elkísérte az értékes szállítmányt kínai útjára, hogy a helyszínen segítséget nyújtson az erőmű szerelésé­nél. . Márkus Lajos már hónapok óta Kínában tartózkodik és le­veleivel gyakran felkeresi a gyárat. — A jo-jangi erőműnél úgy érzem — írja a legutóbbi le­velében —, mintha otthon len­nék. A kínai munkások annyi szeretettel és figyelmességgel vesznek körül, hogy barátsá­guk révén naponta érzem a tá­voli haza szeretetét és mele­gét. Az erőmű, amit építünk, a hankaui körzetben van. Sza­bad időmben kínai barátaim­mal bejárjuk ezt a gyönyörű környéket és megcsodálom azt a sok ezer éves kínai kultú­rát, amiről már odahaza is oly sokszor hallottam. Nekem leginkább a kínai ötvösművé­szet csodálatos remekművei tetszenek. — Szállásunk, ellátásunk egészen kiváló. A narancs és a banán megszokott gyümölcs az asztalunkon. Itt, Hankau vidékén az alma nagy ritka­■ ságszámba megy. Márkus Lajos befejező so­raiban ezeket írja: — Arra kérem a Láng-gyári munkástársaimat, hogy az 1956-ban Kína részére készülő két 800 kilowattos és a két 2500 kilowattos turbinát és egyéb gépet a legnagyobb fi­gyelemmel, gonddal, műszaki pontossággal gyártsák, mert ezzel is hozzájárulnak népünk­nek és a 600 milliós kínai nép barátságának elmélyítéséhez. Országos aktívaülés tárgyalta meg a Népművelési Minisztérium 1956. évi tervét A Népművelési Miniszté­riumban pénteken aktívaülé­sen tárgyalták meg a minisz­térium éves munkatervét. A tanácskozáson Mihály­fi Ernő miniszterhelyettes meg­nyitó szavai után Non György, a népművelési miniszter első helyettese ismertette kulturá­lis életünk legfontosabb fel­adatait. A vitában a többi között fel­szólalt: Andics Erzsébet, az MDP Központi Vezetősége tu­dományos és kulturális osztá­lyának vezetője, valamint Fa­bók Zoltán, a SZOT kultúrne­­velési osztályának vezetője és sokan mások. Az egésznapos tanácskozás Non György zárószavával ért véget. - o - Megjelent a „Népfront-Mozgalom“ Megjelent a »­Népfront-Mozgalom«, a Hazafias Népfront országos ta­nácsa mozgalmi, híradójának első száma. A­, új­ lapot Szabó Pálnak, a Hazafias Népfront elnökének köszön­tője vezeti be. Tartalmazza Mihályfi Ernőnek, a Hazafias Népfront fő­titkárának, »Új év — új nagy fel­adatok«, a Szalai Józsefnek, a leg­főbb ügyész első helyettesének »Mind­­annyiunk vagyona« című cikkét, Hor­váth Vincének, a budapesti­­ népfront­bizottság titkárának tollából a fő­város népfront-mozgalmáról szóló sIőszámolót közöl a lap. Ezenkívül tartalmaz a folyóirat számos, városi és falusi népfront-bizottságok mun­kájáról szóló hírt tudósítást, 1956. évi évforduló-naptárt, valamint sajtó­szemlét. Anyagát számos fénykép színesíti. Hálószobabútorok Konyhaberendezések Kárpitozott garnitúrák Fém kárpitozott garnitúrák (epedás) Egyes kiegészítő bútorok nagy választékban a BUTORÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT boltjaiban Új folyóirat: a Párttörténeti Közlemények A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének Párttörténeti In­tézete ebben az évben­­megkezdi a negyedévenként megjelenő folyóirata, a »Párttörténeti Közlemények« ki­adását.­ A folyóirat — amelynek előd­je »A Magyar Munkásmozgalmi Inté­zet Értesítője­, eddig kéziratként je­lent meg - rendszeresen beszámol majd a munkásmozgalom történeti, párttörténeti kutató munka helyzeté­ről, eredményeiről. Tanulmányokat, dokumentumokat közöl a magyar munkásmozgalom és párttörténet egyes kérdéseiről. Megismerteti a Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban és a más országokban folyó munkásmozgalom-történeti ku­tatás eredményeit is, tartalmaz majd vita- és bibliográfiai rovatot. Az új folyóirat a Propagandaanyag Terjesz­tőnél IV, Révai utca 16) fizethető elő, egy­ évre 30, fél évre 15 forintos áron. Egyes szám ára 8 forint.­­ O -— Nagy-budapesti szavaló versenyt hirdet az Építők Rózsa Ferenc Kul­­túrháza és a Népművelési Miniszté­rium. A verseny időpontja: 1956. ja­nuár 19. 20, 21 du. 5—9 óráig. Helye: VI. Sztálin tér 16, I. emelet 1. Be­nevezéseket január 18-ig lehet be­adni. Nevezési lapok a kultúrház jegypénztáránál (VI. Sztálin tér 16) — hétfő kivételével — délelőtt 11-től este 7 óráig díjmentesen kaphatók. 1956: olimpiai év. Szerte a világon megkezdődött már a legjobb sportolók készülődése nemcsak a néhány hét múlva megrendezendő téli olimpiára, de az év végén sorra kerülő »nyári« olimpiai játékokra is. És nemcsak az élversenyzők készülődnek: érdeklődéssel figyeli az előkészületeket a sport minden barátja. Különösen így van ez hazánkban, ahol — versenyzőink eddigi kiváló eredményeinek hatására — az olimpia szinte minden embert érdeklő hatalmas sportesemény. A sportbarátok is készülnek tehát, s a Népszava az ő készülődésüket igyekszik alaposabbá, s egyben érde­kesebbé tenni azzal, hogy „Fel az olimpiára!“ címmel hat fordulóból álló sportpályázatot hirdet. Lapunk sportrovatában fordulónként húsz akadályon kell átjutniuk a részvevőknek. Az olimpiával és a sporttal kapcsolatos, széles témát felölelő kérdésekre kell vála­szolni, illetve — fordulónként több alkalommal — ke­resztrejtvényben megfejteni a helyes választ. Egy-egy forduló húsz válaszát, a forduló befejezése után — nyolc Holnap, vasárnap indul a Népszava nagy sportpályázata Főnyeremény, egy televíziós készülék­­napon belül — egyszerre kell beküldeni A megfejtéshez mellékelni kell a lapból kivágott rejtvényszelvényeket.. Hat fordulós pályázatunk holnap, vasárnap kezdődik. Az első forduló január 15-től február 29-ig tart, minden további forduló két-két hónapig, tehát pályázatunk de­cember 31-én ér véget. Szerkesztőségünk a helyes megfejtések beküldőit — sorsolás útján — értékes díjakkal jutalmazza. Nemcsak a pályázat végeztével adunk díjakat: minden forduló után öt nagyobb értékű, negyven értékes és hasznos dí­jat sorsolunk ki azok között, akik a húsz feladott kérdés közül legalább tizenkettőt hibátlanul fejtenek meg. A pályázat befejezése után a főnyeremény, a televíziós vevőkészülék sorsolásán mindazok a pályázók részt v­esznek, akik a hat forduló során legalább 60 találatot értek el. Tehát, sportolók, szurkolók, elő a sportismeretekkel! Fel az olimpiára! Egy cselgáncs-szakosztály története Múltjáról nem igen lehet beszélni, hiszen mindössze ki­lenc hónapja alakult meg a Forgácsoló Szerszámok Gyára sportkörében a cselgáncs-szak­osztály. Új szakosztály, új sportolók, új versenyzők — nem is kevesen, negyvenen. Hogyan született, miként fej­lődött kilenc hónap alatt a cselgáncs-szakosztály? Mi az, ami a dolgozókat odavonzza? Ez a kérdés ötlött fel bennünk, amikor a gyár kultúrtermében a fiatalokat vidám edzés köz­ben a szőnyegeken, a torna­szereken — nyújtó, korlát — és súlyemelés közben figyel­jük. Márciusban az üzemrészek­ben plakátok jelentek meg. »A Bp. Dózsa cselgáncs-csa­pata csütörtök délután bemu­tatót tart a kultúrteremben. Fiatalok, jelenjetek meg! Mi is megalakítjuk a sportkör csel­­gáncs-szakosztályát.* A szerve­zésnek ez csa­k az egyik mód­ja volt. A sportköri elnök és a még szakosztály nélküli szak­osztályvezető beszélgetett a dolgozókkal és sorban írták fel a jelentkezők neveit. A jelent­kezőknek azután jegyeket vá­sároltak az országos csel­gáncs-bajnokságra, hogy már ott is tanuljanak. A hír, hogy mit láttak a versenyen, szár­nyakon járt. Pásztor János sportköri elnöknek és Magyar Béla szakosztályvezetőnek nap nap után válaszolniuk kellett erre a kérdésre: mi a csel­gáncs lényege, miért fontos ez a sportág? „Mi is meg akarjuk tanulni ...” — Náladnál sokkal erőseb­beket könnyűszerrel legyőz­hetsz, ha valaki megtámad, könnyen ártalmatlanná tehe­ted — hangzott a felelet. A fiatalok — akiket azelőtt nem érdekelt a sport — a be­mutatón már felcsigázott ér­deklődéssel figyelték a bő nad­rágba és kabátba öltözött Dó­­zsa-versenyzők boszorkányos ügyességű bemutatóját. Utána tízen jelentkeztek: »Mi is meg akarjuk tanulni ezt a sportot.« Köztük volt Kerschbaum Ká­roly, a marósműhely dolgozója is. Vele beszélgettünk, hogy lett népszerű sportág a Forgá­csoló Szerszámok Gyárában a cselgáncs. — Régebben nem sportol­tam. Magyar elv­társ hívott, beszélt e sportág szépségeiről — felel kérdésünkre. — Ki­lenc hónap óta mindössze csak három edzést hagytam ki, akkor is csak azért, mert a műszakbeosztásom nem enged­te, hogy részt vegyek. — S hogyan növekedett a szakosztály létszáma? — Az öcsémet is elhoztam. Meg itt Angyalföldön beszél­tünk róla a fiúknak. Aztán mindnyájan hoztunk egy-egy jelentkezőt. •Jelentkeznek a nők is! így növekedett két hónap alatt a fiatal szakosztály 22 főre. De csak azért ilyen »ke­vésre«, mert a sportkörnek mindössze egy szőnyege volt s nem tudták az újabb jelent­kezőknek az edzési lehetőséget biztosítani. Most ez a problé­ma már a múlté. A szakosz­tály tagjai országos cselgáncs­versenyeken indultak: a Kerschbaum-fivérek, Mihalik és Tóth második és harmadik, helyezéseikkel bizonyították be, hogy érdemes velük törőd­ni. Munkájukat a Vasas SE országos elnöksége is érté­kelte, terven felül nyolcezer forintot adott a sportkörnek. Ebből új szőnyeget, húsz ka­bátot és tíz nadrágot vettek. Most negyvenen vannak és re­mélik, hogy január végén már ötven főből áll a szakosztály. — De nem mind az ötvenen versenyeznek majd — mondja Magyar Béla szakosztályveze­tő. — Sokan csak a cselgáncs önvédelmi részét sajátítják el. Mi ezek részére is biztosítjuk a rendszeres sportolási lehető­séget. Ha hetenként vagy két­hetenként egyszer-egyszer le­jönnek edzésre, annak is örü­lünk, mert megkedvelik a sportot. A cselgáncsosok elbeszélése: oly nagy érdeklődést keltettek a gyárban, hogy ma már a nők is ostromolják a sportkör el­nökét, nem azért, mintha ver­senyezni akarnának, hanem a cselgáncs önvédelmi részét akarják elsajátítani. Kérésük­nek eleget is tesznek, de fel­használják a sport iránti buz­galmukat arra is, hogy a je­lentkezők először megerősöd­jenek, tornásszanak. Megte­remtik az alapját az alapfokú tornászcsapatnak is. Új tervek A szakosztály vezetői újabb terveket készítettek, hogy to­vább népszerűsítsék ezt a fon­tos sportágat. Elhatározták, hogy a budapesti vasas-üze­mek­ben bemutatót tartanak a cselgáncs mindkét formájából, így segítik a Forgácsoló Szerszámok Gyára cselgáncso­­sai a Vasas SE sportköreinél sportáguk meghonosítását, hogy a vasas sportollók a test­edzésnek ebben az ágában is méltó ellenfelei legyenek a Bp. Vörös Lobogónak, a Bp. Dózsának és a Haladásnak. Tóth József Rövid sporthírek Merényi (Bp. Vörös Lobogó) nyerte Magyarország 1956. évi gyorskorcso­lyázó bajnokságát. 2. Lőrincz (Bp. Kinizsi), 3. Kovács J. (Bp. Vörös Lobogó). Megváltozott a férfi tőrválogató verseny kezdési időpontja. Vasárnap 9 óra helyett ma délután 15 órakor kerül sor az előmérkőzésekre a Bp. Vasas Pasaréti úti vívótermében. Kijelölték a magyar sakkválogatott­­keretet a január 20-án Varsóban megrendezésre kerülő magyar, cseh­szlovák, lengyel sakkcsapatverseny­­re. A keret tagjai: Szabó, Barcza, dr. Bély, Kluger, Flórián, Szilágyi, Bilek, Gereben, Grács és Portisch. A Szovjetunió válogatott jég­korong-csapata csütörtökön Zürich­ben 7:1 (4:0, 2:0, 1:1) arányban győ­zött Svájc válogatottja ellen. Magyarország—Törökország váloga­tott labdarúgó mérkőzésre kerül sor február 5-én Isztanbulban. A talál­kozó után, február 7-én Isztanbul—■ Budapest, majd február 12-én Ankara — Budapest városok közötti mérkő­zésre kerül sor. Enyhe idő Várható időjárás: Változó felhő­zet. Néhány helyett eső. Több he­lyen köd. Mérsékelt szél. Az eny­he idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton általá­ban plusz 3—plusz 6 fok között. Egyes helyeken plusz 6 fok fe­lett. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet szombaton 0, plusz 4 fok között. Milyen egészségügyi szakiskolák indulnak 1956-ban Február hónapban érettségizetted részére védőnőképző iskola Szegeden, gyermekápolónő-képző iskola Buda­pesten, ápolónőképző iskola Gyulán; március hónapban szülésznőképző is­kola Budapesten, Szegeden és Debre­cenben; április hónapban ápolónő­képző iskola Budapesten, gyermek­­ápolónő-képző iskola Szombathelyen. A védőnőképző iskolába csak érett­ségizettek nyerhetnek felvételt, a többi iskolatípusba is elsősorban érettségizetteket, de nyolc általános iskolai végzettségűeket is felvesznek. Az iskolák időtartama két év. A kér­vényeket a lakóhely szerint illetékes megyei, illetve városi tanács vk egészségügyi­­osztályára kell beadni az iskola megkezdését megelőző hó­nap 20-ig. Az iskolák teljes ellátást, díjtalan oktatást, a kórházi gyakor­lat idejére munkaruhát biztosítanak. A helybenlakók nem részesülhetnek bentlakásban. A bentlakásos iskolákon kívül be­­járásos gyermekgondozónő-képző is­kolák indulnak február hónapban Gödöllőn, április hónapban Szente­sen, Miskolcon, Nyíregyházán és Egerben. Ezekre az iskolákra csak helybelieket és a megyében lakókat vesznek fel, illetőleg azokat, akik sa­ját maguk helybenlakásukról gondos­kodnak.

Next