Népszava, 1956. január (84. évfolyam, 1-26. sz.)

1956-01-17 / 14. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 84. évfolyam 14. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. január 17. kedd Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956-1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez Az SZKP központi bizottságának tervezete Moszkva, január 15. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa megállapítja, hogy sikeresen teljesítették a Szovjetunió ötö­dik népgazdaságfejlesztési öt­éves tervének tervfeladatait, amelyeket a XIX. pártkong­resszus szabott meg. A Szovjetunió iparának ter­melése az elmúlt öt esztendő alatt 85 százalékkal növeke­dett — ezen belül a termelési eszközök termelése 91 száza­lékkal. A gépgyártás és a fém­­feldolgozó ipar termelésének együttes volumene 1955-ben 2,2- szerese volt az 1950. évinek. Az ipar termelése 1955-ben 3,2- szer annyi volt, mint 1940- ben. Az ötéves terv tervfelada­tait a nehézipar legfontosabb gyártmányainak , az acél­nak, a hengerelt fémnek, a szénnek, az ásványolajnak, a vi­llamosenergiának, a cement­nek, az alumíniumnak, a gép­kocsiknak, a traktoroknak — és sok m­ás gyártmánynak vo­natkozásában túlteljesítették. A párt és a kormány nagy­szabású intézkedéseket tett a szemestermények és az állati termékek termelésének növe­lésére. Ily módon létrejöttek a szocialista mezőgazdaság ro­hamos fellendülésének felté­telei. A száz- és parlagföldek term­ővé tételével 1955-re, 1950-hez viszonyítva, majdnem 24 millió hektárral, növekedett a szemestermények vetésterü­lete. Megnőtt a fő mezőgazda­­sági növények össztermésered­ménye és­ több állati terméket termeltek. A nehézipar sikeres fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növelése lehetővé tette, hogy a közszükségleti cikkek termelése öt év alatt 76 százalékkal növekedjék. Ez a háború előtti színvonalhoz vi­szonyítva több mint kétszeres növekedést mutat. Túlteljesí­tették az ötéves terv tervfel­adatait a közlekedésben. A technika szakadatlan tökélete­sítésének, a termelés szervezési megjavításának és a szocia­lista verseny kibontakoztatá­sának alapján az iparban, a mezőgazdaságban és a közle­kedésben növekedett a munka termelékenysége. Az ötödik ötéves terv ideje alatt a Szovjetunió nemzeti jö­vedelme 68 százalékkal növe­kedett, a munkások és alkal­mazottak reálbére 39 százalék­kal, a kolhozparasztok reál­­jövedelme pedig 50 százalék­kal nőtt meg. Túlteljesítették az ötéves tervnek a kiskeres­kedelmi áruforgalomra vonat­kozó tervfeladatait. Sikeresen fejlődött a szovjet tudomány és a kultúra. Az SZKP XX. kongresszusa egyúttal megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység egyes területein lényeges fogyatékos­ságok vannak. Egyes iparágak fejlődése elmarad a népgazda­ság növekvő szükségleteitől. Az ötéves terv mezőgazdasági termelési előirányzatát nem teljesen teljesítették. Ez aka­dályozta a könnyűipar és az élelmiszeripar ágazatainak fej­lődését, a közszükségleti cik­kek termelését. A termelés több ágában le­maradás tapasztalható a mo­dern tudomány és a technika legújabb vívmányainak meg­honosításában és alkalmazásá­ban. Az iparban, a mezőgazda­ságban, a közlekedésben és az építkezéseken még mindig nem megfelelő színvonalú a gépesí­tés és az automatizálás. A munka termelékenysége emelésének tervfeladatát az iparban és az építkezéseken nem teljesítették egészen, még mindig nagy az egy termék­­egységre jutó munkaráfordí­tás. Az ötödik ötéves terv telje­sítésének eredményeként meg­növekedett az ország gazda­sági ereje. Még jobban meg­szilárdult a gazdaság szocia­lista rendszere, emelkedett a szovjet nép anyagi és kultu­rális színvonala, kiszélesedtek a Szovjetunió gazdasági kap­csolatai a népi demokratikus országokkal, megszilárdult a Szovjetunió és az egész szo­cialista tábor nemzetközi hely­zete. A Szovjetuniónak most ha­talmas és minden tekintetben fejlett szocialista termelése van, jelentékenyen nagyobb anyagi erőforrásai vannak, több szakképzett kádere van, mint bármikor volt. A társadalmi termelés fej­lődésének elért színvonala le­hetővé teszi a szovjet állam­nak, hogy ne csak a termelési eszközök termelését fejlessze gyors ütemben — amely az egész népgazdaság megingat­hatatlan alapja volt és marad —, hanem a közszükségleti cik­kek termelését is, jelentéke­nyen gyarapítsa a társadalmi vagyont és ezzel tovább ha­ladjon előre a kommunista társadalom építésének útján. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa úgy véli, hogy a szovjetország­nak most megvan minden szükséges feltétele ahhoz, hogy a békés gazdasági versengés útján, történelmileg igen ró­r. Az ipar­ termelésének ötesztendős növekedését kö­rülbelül 65 százalékban kell megszabni. A hatodik ötéves terv első­rendű feladatának kell tekin­teni az iparban a vas- és szí­nesfém-kohászat, az ásvány­olaj­, a szén- és a vegyipar továbbfejlesztését, biztosítani kell a villamoserőművek épí­tésének az előbbieket megha­ladó ütemű fejlesztését, a gép­gyártás, különösen a műsza­kilag tökéletes szerszámgépek, préskovácsgépek, automatizá­láshoz szükséges eszközök és műszerek gyártásának gyors vid idő alatt, megoldja a Szovjetunió fő gazdasági fel­adatát: az egy főre eső terme­lésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országo­kat. A Szovjetunió hatodik nép­gazdaság-fejlesztési ötéves ter­vének fő feladatai abban álla­nak, hogy a nehézipar elsődle­ges fejlesztésének, a szakadat­lan műszaki haladásnak és a munka termelékenysége növe­lésének alapján biztosítsa a népgazdaság valamenyi ágaza­tának további hatalmas növe­kedését, megvalósítsa a mező­­gazdasági termelés rohamos fellendülését és ezen az alapon elérje a szovjet nép anyagi jó­létének és kulturális színvona­lának jelentékeny emelkedé­sét. A hatodik ötéves tervnek olyan ötéves tervnek kell len­nie, amelynek során a szovjet­ország termelőerői hatalmasan fejlődnek, a népgazdaság a termelés magasabb műszaki színvonalára tér át, olyan ötéves tervnek kell lennie, amelynek során komolyan emelkedik minden minőségi mutatószám és javul a gazda­sági vezetés. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a párt és a szovjet nép előtt álló fő feladatokból kiindulva a következő irányelveket szabja meg a Szovjetunió 1956—1960. évi hatodik népgazdaság­­fejlesztési ötéves tervére néz­ve: növelését. A termelési eszkö­zök (»A« csoport) termelését öt év alatt körülbelül 70 szá­zalékkal kell növelni. Biztosítani kell hogy jelen­tékenyen fejlődjék a lakosság számára készülő árukat ter­melő ipar. A fogyasztási cik­kek (»B« csoport) termelésé­nek növelését öt év alatt kö­rülbelül 60 százalékban kell megszabni. 12. A legfontosabb ipari ter­mékfajták gyártási volumenét 1960-ra — az ötéves terv utolsó évére — körülbelül a következőképpen kell meg­szabni: Az 1953. évi termelési volumen százalékában 1. Az iparban Nyersvas Acél Hengerelt áru VAS ÉS ACÉL 53 millió tonna 68,3 millió tonna 52,7 millió tonna 159 151 152 FŰTŐANYAG ÉS VILLAMOSENERGIA Szén Ásványolaj Gáz Villamos energia Ezen belül vízierőből előállí­tott villamosenergia 593 millió tonna 135 milló tonna 40 milliárd köbméter 320 milliárd kilowattóra 59 milliárd kilowattóra VEGYI ANYAGOK ÉS MŰTRÁGYÁK Műtrágyák 19,6 millió tonna Marónátron 1 millió tonna Kalcinált szóda 2,42 millió tonna GÉPEK ÉS BERENDEZÉS Kohászati berendezés Vegyészeti berendezés Ásványolajipari berendezés Gőz- és gázturbinák Vízturbinák Gőz-, gáz- és vízturbinák­hoz való generátorok Fémforgácsoló szerszám­gépek Préskovács gépek Műszerek és hozzájuk való pótalkatrészek Gépkocsik Traktorok Mezőgazdasági gépek Gabonakombájnok Aratógépek Villamosmozdonyok Motoros mozdonyok Fővonali vasúti teherkocsik Fővonali vasúti személy­­kocsik 2 SO 000 tonna 208 000 tonna 120 000 tonna 10,5 millió kilowatt 2,6 millió kilowatt 1! millió kilowatt 200 000 darab 25 800 darab 7 milliárd rubel 650 000 darab 322 000 darab 9,5 milliárd rubel 140 0C0 darab 50 000 darab 550 darab 1 630 darab 52 000 darab 2 800 darab Ipari fa (szállítás) Fűrészelt áru Cement Pala Ablaküveg FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGOK 264 millió köbméter 80 millió köbméter 55 millió tonna 3 050 millió szabványlemez 155 millió négyzetméter 152 191 368 188 204 177 168 163 184 248 258 173 243 191 191 347 140 197 162 292 20-szorosa 284 12-szerese 151 158 134 135 245 205 156 (Folytatás a 2. oldalon) A m­agyar és kínai nép megbonthatatlan barátságának és testvériségének ünnepe forró h­ang­ulatú találkozón ünnepelték a budapesti dolgozók Csu Te elvtár­sat A Magyar Dolgozók Pártja budapesti párt­­bizottsága, Budapest Főváros Tanácsa és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága hétfő délután a Nemzeti Sportcsarnokban rendezte meg a budapesti dolgozók baráti találkozóját Csu Te elvtárssal, a Kínai Népköztársaság al­­elnökével és a kíséretében levő személyisé­gekkel. Fergeteges tapssal, ütemes éljenzéssel, »Él­jen Csu Tel« kiáltásokkal fogadták a találkozó részvevői az elnökségben helyet foglaló Csu Te elvtársat, a Kínai Népköztársaság alelnö­­két, Kína Kommunista Pártja politikai bizott­ságának tagját, Kína Kommunista Pártja köz­ponti bizottságának titkárát, a Kínai Népköz­­társaság marsallját. Csu Je elvtárs kíséretében helyet foglalt az elnökségben Nie Zsun-csen marsall, Kína Kommunista Pártja központi bizottságának tagja, a honvédelmi bizottság alelnöke, és Liu Lan-tao, Kína Kommunista Pártja központi bizottságának póttagja, az országos népi gyűlés állandó bizottságának tagja, a-ítíséretükbert levő s­jte néggiségek, va­lamint Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az elnökségben foglalak­­helyet a párt és a kormány vezetői. Ajp­ó Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hi­das István, Kovács István, ,Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Rhén István, Pi­ros László, Egri Gyula, Vég Béla. Az elnökség tagja volt Rónai Sándor­, az országgyűlés elnöke, továbbá Bányai Gyula, a XVII. kerületi párt-végrehajtó bizottság el­ső titkára, Berecz Bertalan, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár igazgatója, Biró Fe­renc, a külkereskedelmi miniszter első he­lyettese, Csató László a Vörös Csillag Trak­torgyár igazgatója, Csikesz Józsefné, a buda­pesti pártbizottság titkára, Fehér Lászlóné, a Kistext pártbizottságának titkára, Füstös Ferenc, a MÁVAG főmérnöke, Hantos János, az MSZT budapesti szervezetének titkára, Hazai Jenő vezérőrnagy, Horváth Ferenc ér­demes művész, Horváth Vince, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, Kádár Albert, a MÖHOSZ budapesti bizottsá­gának elnöke, Kende István, az MSZT főtit­kára, Kovács Antal, a DISZ budapesti bizott­ságának első titkára, Kovács János, a buda­pesti pártbizottság osztályvezetője, Kozák Ti­­borné, a Magyar Pamutipar pártbizottságának titkára, Köböl József, az MDP KV osztályve­zetője, Kulika Károly, a MÖHOSZ országos elnöke, Mező Imre, a budapesti pártbizottság titkára, Mérai Nándorné, a,Telefongyár párt-­ bizottságának titkára, Nagy Józsefné, könnyű­ipari miniszter, Nagy Mária, a budapesti párt­­bizottság titkára, Non György, a népműve­lési miniszter első helyettese, Ormos Tibor, a VI. kerületi párt-végrehajtó bizottság első tit­kára, Paál József, a Gheorghiu-Dej Hajógyár főmérnöke, Pongrácz Kálmán, Budapest Fő­város Tanácsának vb elnöke, Rudas Ernő, a XIV. kerületi párt-végrehajtó bizottság első titkára, Suhajda József, a VIIi. kerületi párt­­végrehajtó bizottság első titkára, Szabó Elek, a Vörös Csillag Traktorgyár dolgozója, Sza-­­kali József, a DISZ Kv első titkára, Szű­cs Lajos, a budapesti pártbizottság titkára, Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nál, elnöke, Tóth Igénké, a budapesti béke­bi­zottság titkára. Vajdai Lajosné, az MNDSZ budapesti szervezetének elnöke, Vellen Já­nos, a Láng Gépgyár pártbizottságának tit­kára­ •'■4' ; • • ;v • ’A Kínai­­Népköztársaság és a­­ Magy­art Nzepű köztársaság Himnusza után a baráti találkozó­t. Kovács István, a Magyar Dolgozók Párt­ja­­ Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Veze­tőség titkára nyitotta meg. A jelenlevők ■ vic­haros lelkesedése, ütemes tapsa, éljenzése közepette üdvözölte Csu Te elvtársat és a kíséretében levő kínai személyiségeket, vala­mint a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­­zottságának és Központi Vezetőségének­, Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Mi­nisztertanácsnak megjelent tagjait, köszön­tötte a találkozó részvevőit. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a Kí­nai Népköztársaság alelnökének és a iísére­­tében levő személyiségeknek. Tátrai Ilus, a Fehérvári úti általános iskola Rákosi Mátyás, úttörőcsapatának tagja vörös selyem úttörő­nyakkendőt adott át Csu Te elvtársnak. A nagygyűlés részvevői szűnni nem akarót ütemes tapssal köszöntik a szónoki emelvénye­­re lépő Csu Te elvtársat. (Felkiáltások: Csiá Te! Mao Ce-tung! Hurrá!) (Gonda György felvétele) Csu Te elvtárs beszéde — Kedves elvtársak! Kedves barátaim! — kezdte beszédét Csu Te elvtárs. — Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy meghívtak a szocializmus építésében hatalmas sikereket elért Magyar Népköztársaság meglátogatására. Kérem, en­gedjék meg, hogy önöknek és az egész magyar népnek át­adjam a kínai nép testvéri üd­vözletét és jókívánságait. (Ha­talmas taps.) —­ A nemzetközi kommunis­ta mozgalom bátor harcosa, a magyar nép nagy fia. Rákosi Mátyás elvtárs (a gyűlés rész­vevői helyükről felállva, lelke­sen kiáltják: Éljen Rákosi! Él­jen a párt! Hurrá!) már több, mint húsz évvel ezelőtt, a Horthy-fasizmus törvényszéke előtt azt mondotta: »Mi, kom­munisták meg fogjuk tudni al­kotni az egész emberiség köz­kincsévé váló kultúrát.« Most saját szemünkkel láttuk, hogy a magyar földön épül ez az emberiség javát szolgáló szo­cialista kultúra. — Nagy örömmel tapasztal­tuk, hogy a munkaszerető és bátor magyar nép — a Ma­gyar Dolgozók Pártja Közpon­ti Vezetősége irányításával, élén Rákosi Mátyás elvtárssal — már győzelmesen befejezte a népgazdaság fejlesztését szolgáló első ötéves tervét, va­lamint az 1955. évi tervet és megkezdte a népgazdaság to­vábbfejlesztésére a második ötéves tervet.­­ Csupán az első ötéves terv folyamán a Magyar Nép­­köztársaság iparának összter­melése 131 százalékkal emel­kedett. Magyarország elmara­dott, mezőgazdasági-ipari or­szágból szüntelenül fejlődő, élenjáró, ipari-agrárországgá vált. A magyar iparban, köz­lekedésben és a kereskedelem­ben a szocialista átalakítás munkája már lényegében vagy teljesen befejeződött. A­ mező­­gazdaság szocialista átalakítása és a technikai átszervezés te­rén hatalmas lépéssel halad előre Mindez azt bizonyítja, hogy miután a magyar nép a nagy Szovjetunió segítségével felszabadult a magyar nép­gazdaság arculata rövid törté­nelmi időszakon belül gyöke­rében megváltozott.­­ A Magyarország történel­mében példa nélkül álló új kultúra, valóban az­ emberisé­get, a népet szolgálja. A ma­gyar szocialista termelés tíz új technika alapján szüntelenül fejlődik, a magyar nép anyagi és szellemi életének­ színvo­nala szakadatlanul emelkedik? A népi és a népet szolgáló ne­velés ügye is nagy léptekkel fejlődött. Elég egy tényt em­líteni ennek bizonyságára: ma Magyarországon minden tíz­ezer ember között 51 egyete­mi hallgató van. Ez az arány­szám nagymértékben túlha­ladta sok, magát a kulturális nevelés terén kétkedve, fej­lettnek hirdető, kapitalista or­szágot. Mindezek nagyon jól megmutatják a második világ­háború után bekövetkezett ha­talmas változásokat és az épí­tés terén elért sikereknek óriási jelentőségét.­­ Ugyanilyen mély törté­nelmi jelentőségű változások mentek végbe a többi európai és az ázsiai népi demokra­tikus országokban is. Ezeknek az országoknak népei a nagy Szovjetunió segítségével már teljesen lerázták az imperia­listák és a belső reakció rab­igáját és határozottan a szrá (Folytatás a­z oldalainl

Next