Népszava, 1956. január (84. évfolyam, 1-26. sz.)
1956-01-17 / 14. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 84. évfolyam 14. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. január 17. kedd Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956-1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez Az SZKP központi bizottságának tervezete Moszkva, január 15. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa megállapítja, hogy sikeresen teljesítették a Szovjetunió ötödik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének tervfeladatait, amelyeket a XIX. pártkongresszus szabott meg. A Szovjetunió iparának termelése az elmúlt öt esztendő alatt 85 százalékkal növekedett — ezen belül a termelési eszközök termelése 91 százalékkal. A gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar termelésének együttes volumene 1955-ben 2,2- szerese volt az 1950. évinek. Az ipar termelése 1955-ben 3,2- szer annyi volt, mint 1940- ben. Az ötéves terv tervfeladatait a nehézipar legfontosabb gyártmányainak , az acélnak, a hengerelt fémnek, a szénnek, az ásványolajnak, a villamosenergiának, a cementnek, az alumíniumnak, a gépkocsiknak, a traktoroknak — és sok más gyártmánynak vonatkozásában túlteljesítették. A párt és a kormány nagyszabású intézkedéseket tett a szemestermények és az állati termékek termelésének növelésére. Ily módon létrejöttek a szocialista mezőgazdaság rohamos fellendülésének feltételei. A száz- és parlagföldek termővé tételével 1955-re, 1950-hez viszonyítva, majdnem 24 millió hektárral, növekedett a szemestermények vetésterülete. Megnőtt a fő mezőgazdasági növények összterméseredménye és több állati terméket termeltek. A nehézipar sikeres fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növelése lehetővé tette, hogy a közszükségleti cikkek termelése öt év alatt 76 százalékkal növekedjék. Ez a háború előtti színvonalhoz viszonyítva több mint kétszeres növekedést mutat. Túlteljesítették az ötéves terv tervfeladatait a közlekedésben. A technika szakadatlan tökéletesítésének, a termelés szervezési megjavításának és a szocialista verseny kibontakoztatásának alapján az iparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben növekedett a munka termelékenysége. Az ötödik ötéves terv ideje alatt a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 százalékkal növekedett, a munkások és alkalmazottak reálbére 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig 50 százalékkal nőtt meg. Túlteljesítették az ötéves tervnek a kiskereskedelmi áruforgalomra vonatkozó tervfeladatait. Sikeresen fejlődött a szovjet tudomány és a kultúra. Az SZKP XX. kongresszusa egyúttal megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység egyes területein lényeges fogyatékosságok vannak. Egyes iparágak fejlődése elmarad a népgazdaság növekvő szükségleteitől. Az ötéves terv mezőgazdasági termelési előirányzatát nem teljesen teljesítették. Ez akadályozta a könnyűipar és az élelmiszeripar ágazatainak fejlődését, a közszükségleti cikkek termelését. A termelés több ágában lemaradás tapasztalható a modern tudomány és a technika legújabb vívmányainak meghonosításában és alkalmazásában. Az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az építkezéseken még mindig nem megfelelő színvonalú a gépesítés és az automatizálás. A munka termelékenysége emelésének tervfeladatát az iparban és az építkezéseken nem teljesítették egészen, még mindig nagy az egy termékegységre jutó munkaráfordítás. Az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeként megnövekedett az ország gazdasági ereje. Még jobban megszilárdult a gazdaság szocialista rendszere, emelkedett a szovjet nép anyagi és kulturális színvonala, kiszélesedtek a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai a népi demokratikus országokkal, megszilárdult a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nemzetközi helyzete. A Szovjetuniónak most hatalmas és minden tekintetben fejlett szocialista termelése van, jelentékenyen nagyobb anyagi erőforrásai vannak, több szakképzett kádere van, mint bármikor volt. A társadalmi termelés fejlődésének elért színvonala lehetővé teszi a szovjet államnak, hogy ne csak a termelési eszközök termelését fejlessze gyors ütemben — amely az egész népgazdaság megingathatatlan alapja volt és marad —, hanem a közszükségleti cikkek termelését is, jelentékenyen gyarapítsa a társadalmi vagyont és ezzel tovább haladjon előre a kommunista társadalom építésének útján. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa úgy véli, hogy a szovjetországnak most megvan minden szükséges feltétele ahhoz, hogy a békés gazdasági versengés útján, történelmileg igen rór. Az ipar termelésének ötesztendős növekedését körülbelül 65 százalékban kell megszabni. A hatodik ötéves terv elsőrendű feladatának kell tekinteni az iparban a vas- és színesfém-kohászat, az ásványolaj, a szén- és a vegyipar továbbfejlesztését, biztosítani kell a villamoserőművek építésének az előbbieket meghaladó ütemű fejlesztését, a gépgyártás, különösen a műszakilag tökéletes szerszámgépek, préskovácsgépek, automatizáláshoz szükséges eszközök és műszerek gyártásának gyors vid idő alatt, megoldja a Szovjetunió fő gazdasági feladatát: az egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunió hatodik népgazdaság-fejlesztési ötéves tervének fő feladatai abban állanak, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a szakadatlan műszaki haladásnak és a munka termelékenysége növelésének alapján biztosítsa a népgazdaság valamenyi ágazatának további hatalmas növekedését, megvalósítsa a mezőgazdasági termelés rohamos fellendülését és ezen az alapon elérje a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentékeny emelkedését. A hatodik ötéves tervnek olyan ötéves tervnek kell lennie, amelynek során a szovjetország termelőerői hatalmasan fejlődnek, a népgazdaság a termelés magasabb műszaki színvonalára tér át, olyan ötéves tervnek kell lennie, amelynek során komolyan emelkedik minden minőségi mutatószám és javul a gazdasági vezetés. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a párt és a szovjet nép előtt álló fő feladatokból kiindulva a következő irányelveket szabja meg a Szovjetunió 1956—1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervére nézve: növelését. A termelési eszközök (»A« csoport) termelését öt év alatt körülbelül 70 százalékkal kell növelni. Biztosítani kell hogy jelentékenyen fejlődjék a lakosság számára készülő árukat termelő ipar. A fogyasztási cikkek (»B« csoport) termelésének növelését öt év alatt körülbelül 60 százalékban kell megszabni. 12. A legfontosabb ipari termékfajták gyártási volumenét 1960-ra — az ötéves terv utolsó évére — körülbelül a következőképpen kell megszabni: Az 1953. évi termelési volumen százalékában 1. Az iparban Nyersvas Acél Hengerelt áru VAS ÉS ACÉL 53 millió tonna 68,3 millió tonna 52,7 millió tonna 159 151 152 FŰTŐANYAG ÉS VILLAMOSENERGIA Szén Ásványolaj Gáz Villamos energia Ezen belül vízierőből előállított villamosenergia 593 millió tonna 135 milló tonna 40 milliárd köbméter 320 milliárd kilowattóra 59 milliárd kilowattóra VEGYI ANYAGOK ÉS MŰTRÁGYÁK Műtrágyák 19,6 millió tonna Marónátron 1 millió tonna Kalcinált szóda 2,42 millió tonna GÉPEK ÉS BERENDEZÉS Kohászati berendezés Vegyészeti berendezés Ásványolajipari berendezés Gőz- és gázturbinák Vízturbinák Gőz-, gáz- és vízturbinákhoz való generátorok Fémforgácsoló szerszámgépek Préskovács gépek Műszerek és hozzájuk való pótalkatrészek Gépkocsik Traktorok Mezőgazdasági gépek Gabonakombájnok Aratógépek Villamosmozdonyok Motoros mozdonyok Fővonali vasúti teherkocsik Fővonali vasúti személykocsik 2 SO 000 tonna 208 000 tonna 120 000 tonna 10,5 millió kilowatt 2,6 millió kilowatt 1! millió kilowatt 200 000 darab 25 800 darab 7 milliárd rubel 650 000 darab 322 000 darab 9,5 milliárd rubel 140 0C0 darab 50 000 darab 550 darab 1 630 darab 52 000 darab 2 800 darab Ipari fa (szállítás) Fűrészelt áru Cement Pala Ablaküveg FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGOK 264 millió köbméter 80 millió köbméter 55 millió tonna 3 050 millió szabványlemez 155 millió négyzetméter 152 191 368 188 204 177 168 163 184 248 258 173 243 191 191 347 140 197 162 292 20-szorosa 284 12-szerese 151 158 134 135 245 205 156 (Folytatás a 2. oldalon) A magyar és kínai nép megbonthatatlan barátságának és testvériségének ünnepe forró hangulatú találkozón ünnepelték a budapesti dolgozók Csu Te elvtársat A Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottsága, Budapest Főváros Tanácsa és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága hétfő délután a Nemzeti Sportcsarnokban rendezte meg a budapesti dolgozók baráti találkozóját Csu Te elvtárssal, a Kínai Népköztársaság alelnökével és a kíséretében levő személyiségekkel. Fergeteges tapssal, ütemes éljenzéssel, »Éljen Csu Tel« kiáltásokkal fogadták a találkozó részvevői az elnökségben helyet foglaló Csu Te elvtársat, a Kínai Népköztársaság alelnökét, Kína Kommunista Pártja politikai bizottságának tagját, Kína Kommunista Pártja központi bizottságának titkárát, a Kínai Népköztársaság marsallját. Csu Je elvtárs kíséretében helyet foglalt az elnökségben Nie Zsun-csen marsall, Kína Kommunista Pártja központi bizottságának tagja, a honvédelmi bizottság alelnöke, és Liu Lan-tao, Kína Kommunista Pártja központi bizottságának póttagja, az országos népi gyűlés állandó bizottságának tagja, a-ítíséretükbert levő sjte néggiségek, valamint Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az elnökségben foglalakhelyet a párt és a kormány vezetői. Ajpó Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, ,Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Rhén István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Az elnökség tagja volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, továbbá Bányai Gyula, a XVII. kerületi párt-végrehajtó bizottság első titkára, Berecz Bertalan, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár igazgatója, Biró Ferenc, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Csató László a Vörös Csillag Traktorgyár igazgatója, Csikesz Józsefné, a budapesti pártbizottság titkára, Fehér Lászlóné, a Kistext pártbizottságának titkára, Füstös Ferenc, a MÁVAG főmérnöke, Hantos János, az MSZT budapesti szervezetének titkára, Hazai Jenő vezérőrnagy, Horváth Ferenc érdemes művész, Horváth Vince, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, Kádár Albert, a MÖHOSZ budapesti bizottságának elnöke, Kende István, az MSZT főtitkára, Kovács Antal, a DISZ budapesti bizottságának első titkára, Kovács János, a budapesti pártbizottság osztályvezetője, Kozák Tiborné, a Magyar Pamutipar pártbizottságának titkára, Köböl József, az MDP KV osztályvezetője, Kulika Károly, a MÖHOSZ országos elnöke, Mező Imre, a budapesti pártbizottság titkára, Mérai Nándorné, a,Telefongyár párt- bizottságának titkára, Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter, Nagy Mária, a budapesti pártbizottság titkára, Non György, a népművelési miniszter első helyettese, Ormos Tibor, a VI. kerületi párt-végrehajtó bizottság első titkára, Paál József, a Gheorghiu-Dej Hajógyár főmérnöke, Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsának vb elnöke, Rudas Ernő, a XIV. kerületi párt-végrehajtó bizottság első titkára, Suhajda József, a VIIi. kerületi pártvégrehajtó bizottság első titkára, Szabó Elek, a Vörös Csillag Traktorgyár dolgozója, Sza-kali József, a DISZ Kv első titkára, Szűcs Lajos, a budapesti pártbizottság titkára, Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál, elnöke, Tóth Igénké, a budapesti békebizottság titkára. Vajdai Lajosné, az MNDSZ budapesti szervezetének elnöke, Vellen János, a Láng Gépgyár pártbizottságának titkára •'■4' ; • • ;v • ’A KínaiNépköztársaság és a Magyart Nzepű köztársaság Himnusza után a baráti találkozót. Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára nyitotta meg. A jelenlevők ■ vicharos lelkesedése, ütemes tapsa, éljenzése közepette üdvözölte Csu Te elvtársat és a kíséretében levő kínai személyiségeket, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének, Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak megjelent tagjait, köszöntötte a találkozó részvevőit. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a Kínai Népköztársaság alelnökének és a iíséretében levő személyiségeknek. Tátrai Ilus, a Fehérvári úti általános iskola Rákosi Mátyás, úttörőcsapatának tagja vörös selyem úttörőnyakkendőt adott át Csu Te elvtársnak. A nagygyűlés részvevői szűnni nem akarót ütemes tapssal köszöntik a szónoki emelvényere lépő Csu Te elvtársat. (Felkiáltások: Csiá Te! Mao Ce-tung! Hurrá!) (Gonda György felvétele) Csu Te elvtárs beszéde — Kedves elvtársak! Kedves barátaim! — kezdte beszédét Csu Te elvtárs. — Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy meghívtak a szocializmus építésében hatalmas sikereket elért Magyar Népköztársaság meglátogatására. Kérem, engedjék meg, hogy önöknek és az egész magyar népnek átadjam a kínai nép testvéri üdvözletét és jókívánságait. (Hatalmas taps.) — A nemzetközi kommunista mozgalom bátor harcosa, a magyar nép nagy fia. Rákosi Mátyás elvtárs (a gyűlés részvevői helyükről felállva, lelkesen kiáltják: Éljen Rákosi! Éljen a párt! Hurrá!) már több, mint húsz évvel ezelőtt, a Horthy-fasizmus törvényszéke előtt azt mondotta: »Mi, kommunisták meg fogjuk tudni alkotni az egész emberiség közkincsévé váló kultúrát.« Most saját szemünkkel láttuk, hogy a magyar földön épül ez az emberiség javát szolgáló szocialista kultúra. — Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a munkaszerető és bátor magyar nép — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége irányításával, élén Rákosi Mátyás elvtárssal — már győzelmesen befejezte a népgazdaság fejlesztését szolgáló első ötéves tervét, valamint az 1955. évi tervet és megkezdte a népgazdaság továbbfejlesztésére a második ötéves tervet. Csupán az első ötéves terv folyamán a Magyar Népköztársaság iparának össztermelése 131 százalékkal emelkedett. Magyarország elmaradott, mezőgazdasági-ipari országból szüntelenül fejlődő, élenjáró, ipari-agrárországgá vált. A magyar iparban, közlekedésben és a kereskedelemben a szocialista átalakítás munkája már lényegében vagy teljesen befejeződött. A mezőgazdaság szocialista átalakítása és a technikai átszervezés terén hatalmas lépéssel halad előre Mindez azt bizonyítja, hogy miután a magyar nép a nagy Szovjetunió segítségével felszabadult a magyar népgazdaság arculata rövid történelmi időszakon belül gyökerében megváltozott. A Magyarország történelmében példa nélkül álló új kultúra, valóban az emberiséget, a népet szolgálja. A magyar szocialista termelés tíz új technika alapján szüntelenül fejlődik, a magyar nép anyagi és szellemi életének színvonala szakadatlanul emelkedik? A népi és a népet szolgáló nevelés ügye is nagy léptekkel fejlődött. Elég egy tényt említeni ennek bizonyságára: ma Magyarországon minden tízezer ember között 51 egyetemi hallgató van. Ez az arányszám nagymértékben túlhaladta sok, magát a kulturális nevelés terén kétkedve, fejlettnek hirdető, kapitalista országot. Mindezek nagyon jól megmutatják a második világháború után bekövetkezett hatalmas változásokat és az építés terén elért sikereknek óriási jelentőségét. Ugyanilyen mély történelmi jelentőségű változások mentek végbe a többi európai és az ázsiai népi demokratikus országokban is. Ezeknek az országoknak népei a nagy Szovjetunió segítségével már teljesen lerázták az imperialisták és a belső reakció rabigáját és határozottan a szrá (Folytatás az oldalainl